Szerző: SCHIFFER ANDRÁS
2019.01.23.
A Központi Nyomozó Főügyészség elbírálta a az MTVA székháznál 2018. december 16-án és 17-én történt „sajnálatos” események miatt tett feljelentéseket és január 21-i közleményében ismertette határozatát, mely szerint az országgyűlési képviselők sérelmére a székházban nem történt bűncselekmény. Ellenkezőleg, az ügyészség a képviselők ellen rendelt el nyomozást. A közleménynek négy kulcsfontosságú állítása van és – álláspontom szerint – mind a négy felettébb vitatható.1.
Az ügyészség azt állítja:
„A mai napon kelt határozat lényege szerint az országgyűlési képviselők az MTVA székházában nem hivatalos személyként jártak el, ugyanis hivatalos eljárást nem folytattak (…) Mindezek alapján az országgyűlési képviselők sérelmére hivatalos személy elleni erőszak bűncselekménye és más bűncselekmény sem valósult meg, ezért e körben a feljelentést elutasítottuk.”
Kétségtelen tény, hogy a hivatalos személy elleni erőszaknak (Btk. 310.§) tényállási eleme, hogy a hivatalos személyt jogszerű eljárásában akadályozzák. Talán nem lényegtelen rögzíteni, hogy a Btk. 459.§ (1) bek. 11. pontja értelmében az országgyűlési képviselő hivatalos személy, azonban a fegyveres biztonsági őr, ill. a vagyonőr sem hivatalos, sem pedig közfeladatot ellátó személynek nem minősül. Az ügyészség feltehetően a képviselők eljárásának jogszerűségét kívánta kétségbe vonni, bár pont ezt nem mondták ki. Abban, hogy mit tekintünk egy képviselő hivatalos eljárásának és hol húzódnak annak jogszerűségi határai, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényre (Ogytv.) kell hagyatkoznunk.
Az Ogytv.-ből nyilvánvalóan megállapítható, hogy a képviselői mandátum nem szorítkozik a szűken vett törvényalkotásra. Az Ogytv. 98.§ (1) bek. kimondja:
„Az állami szervek kötelesek a képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni.”
A felvételekből az derül ki, hogy a kiebrudalt képviselők elsősorban az MTVA valamelyik felelős vezetőjével kívántak tárgyalni. Éppenséggel a közmédia vezetői szegtek törvényt, amikor ettől elzárkóztak. Az Ogytv.98.§ (4) bek. így szól:
„A képviselői igazolvány valamennyi közigazgatási szervhez, valamint a közintézetekhez és közintézményekhez belépésre jogosít.”
A képviselők – képviselői igazolványuk felmutatásával – egy közintézményhez léptek be (Hadházy képviselőt oda kifejezetten be is engedték), majd a közintézmény felelős vezetőjével kívántak tárgyalni. Más releváns jogszabályhely híján, ha az Ogytv. két idézett passzusát összevetjük, egyértelmű, hogy az országgyűlési képviselők az MTVA-székházban hivatalos eljárást folytattak. Ellenkező esetben ugyanis az ügyészségnek azt kellene bemutatnia (és ezt nem tette meg), ha az Ogytv. 98.§-án nyugvó, közintézménybe történő belépés és felvilágosítás-kérés nem alapozza meg egy képviselő hivatalos eljárását, akkor ugyan mégis mi…
Más kérdés a tárgybeli hivatalos eljárás jogszerűségének megítélése. Az idézett (4) bek. utolsó mondata megadja a képviselői hivatalos eljárás jogszerűségi korlátját:
„E jogosultság gyakorlása nem eredményezheti az érintett szervek rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelmét.”
A képviselő eljárásával tehát nyilvánvalóan átlépi a jogszerűség határát, ha mondjuk egy élő adást rögzítő stúdióba akar betörni. Addig azonban, amíg a képviselő a közintézmény élő adást nem rögzítő helyiségeiben járkál (szelfizik, várakozik, lépcsőt mászik, felelős vezetőt követel stb.), a jogszerűség keretein belül folytat hivatalos eljárást, amiért őt a fokozott büntetőjogi védelem megilleti. Márpedig Hadházy és Varjú képviselőket úgy érte az erőszak, hogy a közintézmény folyosóin közlekedtek...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.