RÓNA PÉTER: AZ ELVETT PÉNZ HELYETT NEMZETI BÜSZKESÉGET KAPNAK A SZEGÉNYEK

MAGYAR HANG
Szerző: FACSINAY KINGA
2019.01.20.

Bár évek óta dinamikusan nőnek a magyar bérek, mégis egyre jobban visszacsúszunk az európai jövedelmi listán. A reálkeresetek 2013 óta folyamatosan emelkednek, a legnagyobb növekedést 2017-ben mérte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), 5,9 százalékos értékkel. Vagyis a megelőző esztendőhöz képest az elmúlt 5-6 évben mindig többet ért az átlagos jövedelem, ám érdemes megnézni, Európában hogyan alakult ez.

A G7 gazdasági szakportál számításai szerint nemcsak a tehetősek jövedelme emelkedett dinamikusan. Sőt, a legszegényebb kétmillió embernél nőttek a leggyorsabban a keresetek 2017-ben (a 2018-as számok még nem ismertek). A látványos adatokat tekintve azt gondolhatnánk, hogy biztosan előreléptünk az európai bérlistán. Pedig nem, vagyis csak bizonyos rétegek. A portál számításai szerint a magyar társadalom alsó fele 2016-ban ugyanott volt a ranglistán, ahol 2010-ben. Ezzel szemben a legjobban kereső egymillió magyar előrelépett, s 2010 és 2016 között megelőzött 75 millió jól kereső európai polgárt. A legfelső százezres tömeg pedig már betört az uniós elitbe. A 2017-es adatok pedig azt mutatják, hogy az itthoni viszonylatban jelentősnek mondható béremelkedés európai viszonylatban még a szinten maradáshoz sem volt elegendő: bármelyik réteget is nézzük, visszacsúsztunk a bérlistán.

– Nem is lehet ezen csodálkozni a gazdasági folyamatok alapján. A forint 310 körüli korábbi euróárfolyama 320 forint fölé gyengült, ami a napi árfolyam függvényében 3-4 százalékos veszteség. Ez az egyik tényező, amely befolyásolja a magyar keresetek európai értékét. A másik pedig, hogy a magyarországi – ma már négy százalék körüli – infláció igencsak meghaladja a pénzromlás – 1,5-2 százalékos – európai szintjét – értékelte az adatokat a Magyar Hangnak Róna Péter közgazdász.

– Összességében elmondható, s a mostani számok is ezt igazolják, hogy 2010 után az Orbán-kormány egyértelműen jelentős jövedelmeket csoportosít át a társadalom alsó kétharmadától a gazdagabb egyharmad felé. Tovább nehezíti az előbbiek helyzetét, hogy a szociális támogatási rendszer megnyirbálásával is tetemes összegtől fosztották meg őket. Mindez együtt azt eredményezte, hogy helyzetük drámaian romlik európai sorstársaikhoz képest. Vagyis jellegzetes populista megoldásról beszélhetünk, amikor a kevésbé képzettektől elvont jelentős összegekről jól kidolgozott retorikával terelik el a figyelmet: az elvett pénz helyett nemzeti büszkeséget kapnak a szegények – tette hozzá...

ITT OLVASHATÓ