PUTYIN NAGY TERVE - EGY ORSZÁGOT KELL ELFOGLALNIA HOZZÁ

PRIVÁTBANKÁR
Szerző: KÁNCZ CSABA
2019.01.15.

Putyin hatalmon tartása érdekében Moszkva most felmelegítheti azt az 1999-es államközi szerződést, amely kimondja, hogy Oroszország és Belarusz a jövőben egy szövetségi államban egyesül. A megroggyant gazdaságú Belarusz amúgy is rendkívül sekélyes önálló nemzettudattal bír, így tehát nem sok eséllyel szállhat szembe egy orosz művelettel. Káncz Csaba jegyzete.

A német és az angolszász sajtóban csak a napokban bukkantak fel, de az orosz médiában már hónapok óta jelen vannak azok a találgatások, miszerint Putyin orosz elnök Belarusz annektálásának segítségével őrizheti meg a hatalmát 2024 után. A jelenlegi alkotmányos felállás szerint még öt évig maradhatna Putyin az elnöki pozícióban, ezzel töltené be az utolsó elnöki ciklusát. A megfigyelők többsége is azzal számolt eddig, hogy 2024-ben, 71 éves korában Putyin nyugdíjba vonul. Szaporodnak azonban az arra utaló jelek, hogy negyed évszázaddal a hatalomra kerülése után Putyin mégsem tűnne el az orosz állam éléről.

A belarusz katonai doktrína

A Krím orosz elcsatolása után már felerősödtek azok az orosz nacionalista hangok, amelyek szerint Belarusz is orosz föld (a mai Belarusz keleti felét Lengyelország 1794-es felosztásakor csatolták a cári Orosz Birodalomhoz, 1922-től pedig a Szovjetunió részét képezte). De ahogy Moszkva és Kijev elsodródott egymástól, úgy vette az elmúlt pár évben Lukasenkó belarusz elnök konzekvensen védelmébe az ukrán szuverenitást és próbálta megőrizni saját országát egy hasonló forgatókönyvtől.

2015. február 1-én egy új katonai doktrína lépett hatályba, amely kimondja, hogy „fegyvert viselő csoportok, irreguláris erők vagy zsoldosok küldése idegen országok részéről, amelyek fegyvert használnak Fehéroroszország ellen, hadüzenetet von maga után.” Ez világos utalás a hibrid hadviselésre és azon belül az úgynevezett ’kis zöld emberekre’, (orosz kommandósokra), akik megjelentek a Krímben annak annektálása előtt.

Putyin elnök a maga részéről már 2015-ben jóváhagyta egy orosz légibázis létesítésének tervét Belaruszban, amely egy 2009-es megállapodáson alapult, miszerint Moszkva és Minszk megvédik egymás légterét és közös külső határait. A Belarusz keleti részén található Bobrujszk bázis felújítását és modernizálását még Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter vetette fel 2013-ban, egyfajta reakcióként a környező EU-s országokba telepített NATO terjeszkedésekre. A légibázison elsősorban (nukleáris töltetek szállítására is alkalmas) Szu-27-es vadászgépeket állomásoztattak volna, orosz szándékok szerint már 2016 januárjától, de 2017-ben Lukasenko elnök elvetette a tervet. Fontos megjegyezni, hogy Oroszország már működtet katonai bázisokat Kirgizisztánban és Örményországban, amelyek Belaruszhoz hasonlóan tagjai az Eurázsiai Gazdasági Uniónak...

ITT OLVASHATÓ