ORBÁN VIKTOR ELLOPTA A NEMZETI SZUVERENITÁST, A JELENLEGI KORMÁNYZATI MAGATARTÁS A KÉPMUTATÁS CSÚCSA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: CSERI PÉTER
2019.01.15.

Orbán Viktor 2010 után talált rá arra a varázsszóra, amit ma már az összes fontos, érdemi politikai vitát igénylő kérdésben ultima ratióként használ – ez a nemzeti szuverenitás. Jószerével mindent szuverenitási kérdésnek tekint, ezekről pedig már vitát nyitni is hazaárulás. Hogy mekkora lehet a maximális áfa, megépítjük-e Paks 2.-t, miként éljük fel az uniós forrásokat, csatlakozunk-e az európai ügyészséghez, támogatjuk-e a schengeni határok közös őrizetét, elüldözzük-e a CEU-t. Bár egyfelől érthető, hogy a magyar társadalom számára mágikus erővel bíró nemzeti függetlenség ideáját a kormányfő politikai eszközként használja, ám azzal, hogy úton-útfélen ezt a fegyvert veti be, egyúttal devalválja is a fogalom értékét. Pedig tele van a padlás valódi szuverenitási kérdésekkel, de ezekről a Fidesz gyermeteg kommunikációs stratégiája miatt egyelőre nem lehet érdemi vitát folytatni.

– A nemzeti szuverenitás kérdése évszázadok óta politikai viták tárgya, ami nagyon helyes, hiszen a politika alapvonása, hogy fontos ügyekben mélyen és alapvetően nem értenek egyet a különböző szereplők – mondja Szűcs Zoltán Gábor politológus. – Az Európai Unió létezése önmagában is kiemelten fontossá, egyúttal megosztóvá teszi a nemzeti szuverenitás ügyét. Nem ez a gond, hanem az, ha a szuverenitási kérdésekben egy szélsőséges politikai álláspont kizárólagossá válik. Ma efelé haladunk, ami súlyos veszélyeket rejt.

A nemzeti szuverenitás történeti fogalom, előzményei a modern kor előttre nyúlnak vissza. A középkorban a királyokat-fejedelmeket szuverén uralkodóknak hívták, akiknek abszolút hatalmát persze alkotmányosan rögzített formában (Magna Charta, Aranybulla) korlátozták a nemesi rendek. A nemzeti szuverenitás kialakulása a modern nemzetállamok létrejöttéhez kapcsolódik, Magyarországon nagyjából kétszáz év (18–19. század) alatt bontakozott ki. A nemzetállamot – leegyszerűsített definíciója szerint – egy adott állam területén élő politikai vagy etnikai-kulturális-nyelvi közösség alkotja. Rainer M. János történész szerint teljes szuverenitást – gazdasági, katonai és politikai erejüknél fogva – csak nagyhatalmak élvezhetnek, a birodalmak perifériáján elhelyezkedő kisebb államok többnyire nem dönthetnek önállóan például arról, hogy mely szövetségi rendszerhez kívánnak tartozni. Magyarország számára a 16. századtól csupán illúzió volt a teljes szuverenitás elérése, az egymást követő katonai megszállások, illetve a kívülről ránk kényszerített társadalmi rendszerek folyamatosan és súlyosan korlátozták a nemzeti önrendelkezést...

ITT OLVASHATÓ