MA MÁR A TÜNTETÉS SEM MONDHATÓ KOCKÁZATMENTESNEK, HÁT MÉG A SZTRÁJK

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2019.01.21.

A Fidesz már 2010-ben, kormányra kerülve pontosan tudta az irányvonalat, azt, hogy honnan hova akar eljutni, s tudatos lépésekkel gyengítette a sztrájkjogot és a szakszervezeteket is – véli Berki Erzsébet, kutató, a munkaügyi kapcsolatok szakértője. A szakszervezetek elég régóta azt gondolják, hogy a forradalom nem az ő feladatuk – ismeri el. Ő sem elégedett a szakszervezetek teljesítményével, a legnagyobb problémának azt látja, hogy az elmúlt évtizedekben kevés energiát fordítottak tagszervezésre, a munkavállalókkal való közvetlen kapcsolattartásra, így a szakszervezeti centrumok maguk sincsenek tisztában azzal, ki az, aki támogatja őket, mekkora tömeg áll mögöttük. Szerinte nem a közelgő választások miatt óvatoskodnak egyes szakszervezeti vezetők. „Hogy lesz-e általános sztrájk, az elsősorban a munkavállalókon múlik” – szögezi le, hozzátéve: „Egy elég hosszú általános sztrájkot a kormány valóban nem hagyhat figyelmen kívül”.

Általános vélemény szerint igencsak megroggyant állapotban vannak a szakszervezetek Magyarországon. A gyengülés a rendszerváltás óta tart, ám mégis úgy tűnik, a Fidesz-érában egy tudatos terv mentén, de minimum egy meghatározott cél érdekében tart a folyamat. Ön, mint a szakszervezeti mozgalom ismerője, egyetért-e ezzel a vélekedéssel?

Tény és való: 2010-ben kezdődött a szakszervezetek mélyrepülésének újabb – kívülről, tudatosan irányított – szakasza, mégpedig sztrájktörvény módosításával. Akkor sem volt szebb a történet, mint most a rabszolgatörvény esetében: december 21-én nyújtotta be két kormánypárti képviselő (Kara Ákos és Kontur Pál) az 1989. évi VII. tv. módosítási javaslatát, amelynek a – jegyzőkönyvek tanúsága szerint igencsak személyeskedő – vitáját még Karácsony előtt egyik éjszaka kettő körül tartották. Az ellenzéki pártok akkor is tudatában voltak annak, hogy nagyon komoly változást jelent a módosítás, de nem volt elég erejük ahhoz, hogy megakadályozzák, mivel akkor már kétharmada volt a Fidesznek. Meg is szavazták a módosítást.

Ez a módosítás jelentősen korlátozta a sztrájkjogot. De ez a Fidesz agyából pattant-e ki, vagy azért volt valami előzménye?

Annyiban volt, hogy a talajt a szigorításhoz 2006-ban alapozták meg, mégpedig a Liga sztrájkjai. Ha még bárki emlékszik rá: akkor voltak az úgynevezett gördülő sztrájkok. Ezeket nem jelentették be előre, miként az időtartamukat sem, minthogy ilyen kötelezettség a törvényben nincs és a még elégséges szolgáltatásról sem állapodtak meg. S amikor a MÁV bírósághoz fordult, az jogszerűnek mondta ki a sztrájkot. A közvéleménynek elege lett a gördülő sztrájkból, majd pedig az ombudsman is foglalkozott a kérdéssel, hogyan lehet, hogy egy munkavállalói csoport sajátságos követelései miatt akadályozza a normális életvitelt az országban. Világossá vált az akkori kormány számára is, hogy valamit kezdeni kell az elégséges szolgáltatással, ami eredetileg is benne volt a törvényben, de nem kapcsolódott hozzá szankció. A 2011-től hatályos sztrájktörvény módosítás azonban már kimondta: ha nem állapítják meg, illetve nem biztosítják a még elégséges szolgáltatást a sztrájk idején, akkor a munkabeszüntetés jogellenesnek minősül. Ez gyökeres változást jelentett a korábbi időszak bírósági gyakorlatához képest, amely a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalását követve nem tekintette jogellenesnek a sztrájkot, ha a még elégséges szolgáltatásról nem született megállapodás...

ITT OLVASHATÓ