Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2019.01.29.
A győri Audi látható pont a globális gazdaságban. A világszerte ismert, többnyire német autómárkák hazai gyárai a magyar gazdaság húzóerejét adják. Amellett, hogy szaporítják a nemzeti összterméket, munkaerőt tartanak itthon, valamint példátlan lehetőséget kínálnak a mindenkori kormánynak, hogy a gazdaság fejlettségét bizonygathassák.
Holott ez a gazdaság enyhén szólva féloldalas. Nemcsak Magyarországot jellemzi, de minket különösen sújt, hogy a fejlettségi szigetek kapcsolódás nélkül emelkednek ki a félperiférián dekkoló hazai gazdaság poros átlagából. Magyarország hét uniós fejlesztési régiója közül négy az egész unió húsz legszegényebb térsége között található, de a prosperáló országrészeken belül is találunk beszakadó településcsoportokat.
Ezekhez képest az olyan ipari központok, mint Győr, teljesen más pályán mozognak.
Amikor az Audi munkavállalóinak szakszervezete a dolgozói követeléseket megfogalmazta, olyan összegeket sorolt elő, amelyek a hazai átlagkeresethez képest csillagászatiak. A horizont ugyanis nem a magyar ugar, hanem egy világcég belső viszonyrendszere.
A győriek megelégelték, hogy a profittermelés egyik fő eszköze az ő béreik és egyéb juttatásaik leszorítása az Audi normáihoz képest.
Az Audi munkásainak példátlan szervezettsége lényegében összevethetetlen a hazai munkaerőpiacon tapasztalható általános állapotokkal. A győri gyár dolgozóinak több mint hetven százaléka szakszervezeti tag, a sztrájk valóban lefedi a teljes állományt. Ez dicséri a munkások érdekfelismerési magabiztosságát és a szakszervezeti vezetők profizmusát, de abból a különleges helyzetből is adódik, amit egy nemzetgazdasági szempontból kulcsfontosságú, a világgazdaság hálózatába erős szállal bekötött üzem pozíciója jelent. Ezért a hazai társadalmi és érdekvédelmi visszhangnál a győri dolgozóknak gyakorlati értelemben többet jelent az IG Metallnak, a több mint kétmillió tagot számláló német ipari szakszervezetnek a szolidaritása.
A sztrájk már a félidejénél többe került az Audinak, mint amennyit a követelt béremelésre kellett volna fordítania. Nem szólva arról, hogy azok a németországi gyárak, amelyek a Győrben előállított motorokkal dolgoznak, ugyancsak kénytelenek leállni. A tovagyűrűző hatással a sztrájk szervezői feltehetően tisztában voltak, és alkuerőként számoltak ezzel a fejleménnyel. Ugyanakkor a győri Audi cég menedzserei, és persze a vállalatcsoport felsővezetése is nyilván szintén mérlegeli egy másfajta láncreakció lehetőségét. Azt nevezetesen, mi történik, ha a periféria fellázad, és nemcsak Magyarországon, de Indiában, Brazíliában, Spanyolországban vagy Mexikóban is elkezdenek magasabb bért követelni az Audi-munkások...
A győriek megelégelték, hogy a profittermelés egyik fő eszköze az ő béreik és egyéb juttatásaik leszorítása az Audi normáihoz képest.
Az Audi munkásainak példátlan szervezettsége lényegében összevethetetlen a hazai munkaerőpiacon tapasztalható általános állapotokkal. A győri gyár dolgozóinak több mint hetven százaléka szakszervezeti tag, a sztrájk valóban lefedi a teljes állományt. Ez dicséri a munkások érdekfelismerési magabiztosságát és a szakszervezeti vezetők profizmusát, de abból a különleges helyzetből is adódik, amit egy nemzetgazdasági szempontból kulcsfontosságú, a világgazdaság hálózatába erős szállal bekötött üzem pozíciója jelent. Ezért a hazai társadalmi és érdekvédelmi visszhangnál a győri dolgozóknak gyakorlati értelemben többet jelent az IG Metallnak, a több mint kétmillió tagot számláló német ipari szakszervezetnek a szolidaritása.
A sztrájk már a félidejénél többe került az Audinak, mint amennyit a követelt béremelésre kellett volna fordítania. Nem szólva arról, hogy azok a németországi gyárak, amelyek a Győrben előállított motorokkal dolgoznak, ugyancsak kénytelenek leállni. A tovagyűrűző hatással a sztrájk szervezői feltehetően tisztában voltak, és alkuerőként számoltak ezzel a fejleménnyel. Ugyanakkor a győri Audi cég menedzserei, és persze a vállalatcsoport felsővezetése is nyilván szintén mérlegeli egy másfajta láncreakció lehetőségét. Azt nevezetesen, mi történik, ha a periféria fellázad, és nemcsak Magyarországon, de Indiában, Brazíliában, Spanyolországban vagy Mexikóban is elkezdenek magasabb bért követelni az Audi-munkások...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.