KÉSŐ LESZ AZON GONDOLKODNI, HOGY PONTOSAN KI KEZDTE ÉS MIKOR

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2019.01.22.

Helló mindenkinek! Jó reggelt a magyar kultúra napján! Bármerre nézek, csak úgy bugyog felfele a mélyből a kultúra, úgyhogy azt is mondhatnánk, ha elég távolról néznénk, hogy itt minden áldott nap a magyar kultúra napja. Hát igen. Elég sajátos irányból és nem kevésbé sajátos módon tör utat magának, de mi így szeretjük. Vagy nem szeretjük, de tüdőre szívjuk. Nem szándékozom visszatérni ugyanoda, ahol tegnap reggel rendhagyásilag abbahagytam, bár azt azért szóvá teszem, hogy soha nem az volt a cél, hogy mindenki egyetértsen velem, hanem az, hogy pontosan értse, amit írok. Tegnap szembenéztem azzal, hogy ez egyáltalán nem magától értetődő, úgyhogy nem is erőltetem. Viszont azt még az Orbán-rezsimmel szembeni, soha nem titkolt mélységes megvetésem és undorom ellenére sem érzem helyénvalónak, hogy a két napja elhunyt Vajnát például Mengelével hozzam közös nevezőre csak azért, hogy kéjesen örömtáncot lejthessek a nyitott koporsója fölé hajolva. Hogy ez nekem nem fér bele, másnak meg igen? Tudomásul veszem, és lendülök tovább.

Nem is ez a lényeg, hanem hogy ami késett, az végül megérkezett ezzel összefüggésben is. A mindig teljesen kiszámíthatóan működő, Soros ellen lázadó konglomerátum egyik legszínvonaltalanabb bugyrában megszületett a megfizethetetlen magyarázat arra a költői kérdésre, hogy miért nem tisztelik a halottakat az ellenzékiek. Pardon, erre semmiféle válasz nem született, csak egy félgagyi közhelyhalmaz a baloldal szellemi intellektuális válságáról és alpáriságáról, amely odáig fajult, hogy Vajna halála kapcsán különösen érdemes levonni belőle a megfellebbezhetetlen konzekvenciát:

Elszabadították az indulatokat, ami aztán erőszakhullámmá tobzódott, ez pedig most az alpáriságban ölt testet. (…) Az erőszakkal viszont az a nagy baj, hogy nem lehet neki gátat szabni. A felelősség viszont azoké lesz, akik útjára engedték.

Nahát! Ha nem tudnám, mi van, azt hinném, hogy minden idők legprecízebb önkritikáját fogalmazta meg a sakálmédia ügyeletes fröccsöntött pszichológusa Orbán rendszeréről, ahol viszketnek a tenyerek, hangosak és érthetőek a vélemények és kék plakátokról üvölt a gyűlölet. Hátpedig. A felelősség minimum közös lesz, elvtársak és elvtársnők! Mi már évek óta kiáltjuk bele a pusztába, hogy nincs nagyobb bűn annál, mint elszabadítani a vérgőzös indulatokat, legitimálni az erőszakot, a nép kezébe adni a bunkósbotot, és arra bátorítani, hogy nyugodtan verje agyon azokat, akik nem illeszkednek a keresztény-nemzeti-polgári-homogén orbáni haza- és családmodellbe. A kétélű fegyverek ilyenek: bárki, bármikor a rossz oldalukra kerülhet, és akkor már késő lesz azon gondolkodni, hogy pontosan ki kezdte és mikor. Nagyobb bűn ez, mint kirabolni egy országot hetedíziglen...

ITT OLVASHATÓ