Szerző: TASZ / BODROGI BEA
2019.01.23.
A propaganda egyidős a politikai nyilvánosság megszületésével, hiszen a mindenkori hatalom érdeke, hogy a számára fontos üzenetek minél szélesebb körben jussanak el az emberekhez. Propaganda alatt a hatalom által meghatározott valós és/vagy valótlan információk, üzenetek terjesztését értjük, melynek elsődleges célja az emberek manipulálása, megfélemlítése.
A propagandának eltérő szerepe és ereje volt különböző történelmi korszakokban és politikai rendszerekben, ahogyan a vele szembeni fellépés is változó volt. Az újkori propagandával szembeni fellépés legnagyobb kihívása egyértelműen az internet. Az online tér számos előnye mellett azzal is jár, hogy gyorsan, hatékonyan és nagy mennyiségben jutnak el hozzánk megtévesztő és valótlan üzenetek, a propaganda és az álhírek. Ez egy globális probléma, amely mindenkit érint, és amellyel szemben az egyik leghatékonyabb fellépés a tudatos médiafogyasztás.
A magyar propaganda sajátossága: így működik nálunk a propaganda rendszer
Az internet elterjedésével a mindenkori hatalom hatékonyabban tudja működtetni a propagandát, ezért sok országban az adott társadalmi körülmények jellegzetességeit figyelembe véve új formájában működik és virágzik. Magyarországon a modernkori propaganda egy olyan tudatosan felépített rendszer része, amelyben az állam a manipuláló üzeneteit széles körben és nagy hatékonysággal tudja terjeszteni, mivel a médiumok túlnyomó többségét tulajdonolja, kontrolállja, így a legnagyobb eléréssel tudják megszólítani az embereket. Ezek közül fontos kiemelni az állami pénzből fenntartott közszolgálati médiumokat (televízió, rádió), amelyek kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettségüknek nem tesznek eleget és az újságírói etika alapvető szabályait sem tartják be. A propaganda médiumok elsődlegesen a kormány számára hasznos információkat közölnek, míg szándékosan elhallgatnak vagy egyoldalúan tájékoztatnak olyan közérdekű eseményekről, amelyek a hatalom számára kellemetlenek (fővárosi és vidéki tüntetések stb.).
A hatalom és a média összefonódott, a sajtóra jellemző klasszikus ellenőrző (watchdog) szerepét a propaganda nem tölti be, helyette a hatalom kiszolgálójává vált.
A propaganda üzenetei és célpontjai
A mindenkori hatalom nem szereti a vele szembeni kritikus hangokat, egy jól működő demokráciában azonban elfogadott tény, hogy a politikusoknak, közhatalmat gyakorlóknak jobban kell tűrniük az ellenőrzést és a kritikát, hiszen ez a sajtószabadság garanciája és alapja. A mostani hatalom azonban a kritikát - származzon az politikustól, civil szervezettől, tüntetés szervezőjétől, újságírótól vagy egyéb véleményformálótól - támadásként veszi és támadással is reagál rá. Ez pedig azt jelenti, hogy ezen személyekkel szemben egyoldalú, lejárató, gyakran szándékosan álhíreket tartalmazó híradások, cikkek jelennek meg a propaganda termékekben. A lejáratást és álhírgyártást azonban nem csak konkrét személyekkel, hanem bizonyos társadalmi csoportokkal szemben is hatékonyan alkalmazzák. A 2015-ben kirobbant menekültválság óta egyértelműen a menekültekkel, szemben folyik a megfélemlítő, gyűlöletkeltő propaganda, de azóta célkeresztbe kerültek a hajléktalanok, a civil aktivisták, újságírók, a kritikus hangot megfogalmazók homogén masszájának tekintett “Sorosbérencek” is...
A mindenkori hatalom nem szereti a vele szembeni kritikus hangokat, egy jól működő demokráciában azonban elfogadott tény, hogy a politikusoknak, közhatalmat gyakorlóknak jobban kell tűrniük az ellenőrzést és a kritikát, hiszen ez a sajtószabadság garanciája és alapja. A mostani hatalom azonban a kritikát - származzon az politikustól, civil szervezettől, tüntetés szervezőjétől, újságírótól vagy egyéb véleményformálótól - támadásként veszi és támadással is reagál rá. Ez pedig azt jelenti, hogy ezen személyekkel szemben egyoldalú, lejárató, gyakran szándékosan álhíreket tartalmazó híradások, cikkek jelennek meg a propaganda termékekben. A lejáratást és álhírgyártást azonban nem csak konkrét személyekkel, hanem bizonyos társadalmi csoportokkal szemben is hatékonyan alkalmazzák. A 2015-ben kirobbant menekültválság óta egyértelműen a menekültekkel, szemben folyik a megfélemlítő, gyűlöletkeltő propaganda, de azóta célkeresztbe kerültek a hajléktalanok, a civil aktivisták, újságírók, a kritikus hangot megfogalmazók homogén masszájának tekintett “Sorosbérencek” is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.