FINTA JÓZSEF: "EZ A KORSZAK ÉPÍTÉSZETILEG MEG VAN BUGGYANVA"

HVG ONLINE
Szerző: DACZI DÓRA
2019.01.23.

Nem akad magyar építész, aki olyan mértékben alakította volna Budapest városképét az elmúlt 50 évben, mint Finta József; megépült házainak számával már csak a ráaggatott eposzi jelzők (a magasházak és a magyar high-tech apostola, a munka farkasa, a pesti Duna-part elrablója, a Kádár-kor vagy épp a külhoni beruházók kedvence) vetekszenek. Finta Józsefet a Mol Campusról, a panelekről, a stadionokról és arról kérdeztük, hogy mit érhet (el) az építész, ha nem tartja távol magát a politikától.

hvg.hu: Mit szól a Mol-magasház körül zajló vitához? Az ön irodája társtervezője az épületnek az angol Foster + Partners mellett.

F. J.: Magasházat ésszel és logikával szabadna csak építeni, nem üzleti alapon. A Mol Campus azért kicsit az utóbbi, bár a jelképalkotás törekvése erősebb benne. A magassági vitáról csak annyit, hogy a házat a töltés takarja, és az épület nem a Hungária körgyűrűn belül van, ahol nem illik magasházat csinálni. Én a tervezéséhez nem szólok hozzá, így a magasház „fintás” biztosan nem lesz, legfeljebb „feketés”; Fekete Antal kollégám csatázik a kirendelt, javarészt kezdő angol építészekkel, bele is betegedett. Nagyon sokat kell módosítani az angol terveken, hogy a hazai lehetőségekhez szabjuk, és ez nemcsak az alaprajzon, hanem az épület külsején – például a bőrén – is látszani fog.

Szerintem Norman Foster ezt a tervet nem is látta, nem tudom, benne volt-e legalább egy skicc erejéig. (Az iroda tervezőjével, Nigel Dancey-vel készült interjúnkat itt olvashatják – a szerk.) Ugyanakkor azt gondolom, nem lesz ebből az épületből nagy baj, és lehet még jó és fontos ház is belőle. Budapest fejlődési iránya dél fele megy, északon bezárultak a lehetőségek, a Mol Campus viszont lendületet adhat más fejlesztéseknek is.

hvg.hu: Tarlós István a Mol Campus alapkőletételén azt nyilatkozta: a Kopaszi-gáton nem szakmai szempontok szerint húzták meg a magassági határt, ezért a jövőben vétójogat akar a városnak a magasházak ügyében. Mint régi tanácsadója, nem gondolja, hogy a főpolgármester kicsit elkésett ezzel a határozott kiállással?

F. J.: Ez egy régi játék, megértéséhez a Közmunkatanácsot kell felidéznünk. Ez a szervezet az 1870-es évek elejétől működött a Rákosi-korszakig, tagjai az adott kor legkitűnőbb építészei, elnöke a mindenkori miniszterelnök, társelnöke pedig a mindenkori főpolgármester volt. Ez a tanács tartotta kézben Budapest egész fejlődését, nekik köszönhetjük az Andrássy utat vagy a körutakat. Sok építész – köztük én is – visszavágyja ezt a struktúrát, de ami most van, az egy furcsa, nekem életképtelennek tűnő rendszer. Nem tudom, mennyire járnak majd sikerrel, már nem vagyok tanácsadó, de az lehetetlen állapot, hogy Budapest úgy épüljön, hogy bele sem szól önmagába. Ahhoz, hogy szakszerűen fejlődjön, a politikát is valahogy meg kell győzni, ezt pedig a főpolgármesteri hivatal nélkül nem lehet megcsinálni...

ITT OLVASHATÓ