ELCSŐDÜLTEK A SZATÓCSHOZ, HOGY NEKIK IS KELL GUCCSI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2019.01.10.

Drága barátom! Minket itt falun belepett a hó, így beszorultam a szobába. De legalább van időm írni neked. Igaz hogy válaszolni nem nagyon szoktál, de megértem, az ilyen nagy ember mindig elfoglalt. Mert fogynod nem nagyon sikerült ahogy látom, de mintha egyfeszt gömbölyödnél, mint a púpos Maris. Csak róla aztán kiderült, hogy anyai örömök elé néz, te meg táncsak nem vársz gyereket. Ügyelj kicsit az egészségedre, a végén még elvisz a koleszterin meg a vérnyomás.

Látom ám – mert most van időm olvasgatni – hogy mekkora fába vágtad a bicskádat. Azt reklámozza a Facebookon a haverod, a Szilárd, hogy hurrá, tartani fogsz egy kormányinfót, vagy mi a jó fenét és majd válaszolsz az újságírók kérdéseire és még hagyományt is fogsz ezzel teremteni. Jut eszembe, az is vigyázhatna kicsit a zabálással, mielőtt eldugulnak az erei a zsírtól. Na de hogy hagyományteremtés lesz. Ezen jót röhögtem, már meg ne bántódj. Itt falun is van ám internet, úgyhogy én is tudom ám, amit tudok. Például azt, hogy úgy futsz az újságírók elől, mint Rozál az ura elől, amikor az rájött, hogy az asszony tisztaságmániája milyen áldozatot szedett.

Az úgy volt, hogy a Jenci (így hívják a Rozál urát) világ életében nagy ínyenc volt. A zsíroskenyeret is csak füstölt spanyol paprikával bírta lenyelni, mióta megjött a világjárásból. Merthogy bebarangolta Európát, mosogatással kezdte, aztán séfként jött haza. A séf az valami szakács. Csak mondom, hátha nem vagy járatos a gasztronómiában. Naszóval finnya ízlése lett a Jencinek idegenben, ezt aztán haza is hozta. Meg egy baszom nagy sonkát is hozott a legutóbbi útjáról és beakasztotta a spájzba. Karácsonyra szánta, legalábbis ezt mesélte a kocsmában két sírás között. A Rozál szokása szerint suvickolt otthon, egyszercsak rálelt a spájzban dugdosott rothadó húsra. Mert az vastagon sárga meg fehér volt a penésztől, úgy mesélte később. Hát ő meg gumikesztyűt húzott aztán kivitte a kukába a leletet. Amikor hazaért a Jenci, mondta is neki, hogy tud-e valamit arról a penészes sonkáról, mert ő nem emlékszik, hogy vett volna ilyet valaha. A Jenci meg valami rohamot kapott, mert először végigkergette a Rozált a falun és azt üvöltötte, hogy megfojtja, meg hogy az valódi spanyol hamón volt (állítólag jamonnak kell írni, de a Jenci nem azt ordította), meghogy iberico és gesztenyét evett. Azt nem tudom, ki evett gesztenyét, de a Rozál nagyon fürgén szedte a lábát, az biztos.

Mit is akartam mondani ezzel? Ja, hogy te is úgy futsz az újságírók elől, mint a Rozál a Jenci elől, pedig az újságírók nem is holmi penészes sonka miatt üldöznek, amit normális ember amúgy sem enne meg, ha jót akar magának. Ebből hogy lesz hagyomány teremtve? Néha megállsz nekik, mint a tehén a bikának?
...

ITT OLVASHATÓ