Szerző: ÁGHASSI ATTILA
2019.01.21.
Nem verték nagy dobra, Dárdai Pál még tavaly újabb egy évet kapott a Herthától, elégedettek vele, meghosszabbították a szerződését. A magyar futballra csekély befolyása van, de azt nem hagyja, hogy elhiggyék, jól dolgoznak itthon. Már nem az az edző, aki négy éve volt.
A negyedik tavaszát várja a Hertha élén, eddig hagyományosan az őszi szezon sikerült jobban. Amikor kinevezték 2015. februárban, 24 pontot ért el, azzal maradt bent a csapata. Azóta tavasszal a 20 pont is elérhetetlen volt. A kupában áll a Hertha, február hatodikán a Bayernt fogadják, a sztárcsapatot a bajnokságban már legyőzték. Ez a tavasz most a Hertháé lehet?
A felkészülés tendenciája nem azt mutatja, hogy a miénk lesz. Ha húsz pontot szerzünk, örülni fogunk, mert megesett az is, hogy csak 17 jutott. Volt néhány olyan meccs a rövid szünetben, amelyen nem néztünk jól ki. Dolgoznunk kell keményen, vagy még keményebben, ahogy eddig. Ha minden edző így jár Berlinben - az előttem lévőknek sem sikerült a felívelő tavasz -, akkor lehet, hogy máshol kell keresni a hibát, nem a kispadon. Továbbra is kevés az olyan játékosom, aki a legmagasabb szintet képviseli, aki a fontos helyzetekben jókat húz, megvan ehhez a rutinja, képessége.
Nürnbergben mindenesetre győztek vasárnap. Tudta, hogy az ötvenedik győzelme volt?
Nem figyelem a statisztikákat. Carlo Ancelotti jól írta az önéletrajzi könyvében, hogy van, akitől energiát kapsz, és van, akinek adsz. Vannak épp elegen, akik elszívják az energiádat. Ha edző vagy, lemész a pályára, és leszívnak, kiüresedsz. Magadat adod, energiát eközben nem kapsz senkitől. Nekem kell adnom energiát, sokan vannak a csapatban, szinte mindenkinek. Aztán hazamegyek, és a családom tölt fel. Kifáraszt az egész. Ezért nincs időm a statisztikákat nézegetni, bár gondolom, az újságokban volt szó erről. Egy biztos, nem strigulázom, mennyinél tartok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.