Szerző: CEGLÉDI ZOLTÁN
2019.01.24.
Sokféle társadalmi csoport és élethelyzet létezik, ahol releváns megoldás a menza. Én most kettőt, a szerintem legfontosabbakat emelem ki ezek közül, az iskolai és a munkahelyi menzát.
Az iskolai menzán a primer cél szerintem világos, bár a többi sem lesz bonyolult: ne éhesen üljön a gyerek a padban. Kapjon enni bent. Kapjon többször, legyen tízórai, ebéd, és mivel négyig bent van, uzsonna is. Kapjon akkor is, ha a szülei szegények, sőt akkor kapjon csak igazán, mert nem tudjuk, péntek délutántól hétfő délelőttig mit, mikor, mennyit eszik otthon.
De akárhonnan is jön, az iskolai menzán olyan ételt kapjon, ami a tudomány mai állása szerint is a legjobb neki. Is, mondom, mert emellett ebben a gasztrocsatornákba és szakácskönyvekbe fulladó, celebes főzőműsorok sorozatával támadó posztmodern kakofóniában minimális elvárás, hogy ne a Veneszből főzzék a rántott rántást, hanem vegyék észre, mit tud ma a konyhaművészet. Egyszerűbben szólva: egészséges, finom és változatos legyen az étel a menzán. Mutasson olyat is, ami otthon nincs, nem is feltétlenül a pénzhiány miatt, hanem mert ott a tudás hiányzik hozzá. Szerencsére 2019-ben már nem az „apa mosdik, anya főz” a kötelező kűr – de ezért pláne azt az ételt, azt a zöldséget, azt a bármit tegyék a menzán tányérra, amit otthon nem tud vagy nem szokott elkészíteni a szülő...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.