BOJÁR GÁBOR: A MÁJUSI VÁLASZTÁS TÉTJE - ORBÁN EURÓPA SZÉTVERÉSÉRE KÉR FELHATALMAZÁST

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: BOJÁR GÁBOR
2019.01.11.

A nyolcvanas évek elején, amikor már bizonyítani tudtuk volt cégem, a Graphisoft exportképességét, kitartó utánjárással szolgálati útlevélhez is jutottunk. Ez akkoriban privilégiumnak számított, ezért viszonylag ritka volt a magyar rendszámú autó Nyugat-Európában. Egyik müncheni utam során, amikor Ladámmal megálltam egy piros lámpánál, a mellettem megálló német kocsi vezetője intett, hogy tekerjem le az ablakot. Megtettem, mire ő beordított németül valami ilyesmit: „Dögölj meg, te rohadt szemét kommunista!” Csak mert magyar voltam. Mert kormányzatunkkal azonosítottak. Azután néhány év múlva elégtételt kaptam: 1989 szeptemberében a vasfüggöny lebontásának záró aktusaként rendezett páneurópai piknik során a nyugati TV állomások kameráinak kereszttüzében kelet-németek ezrei lépték át a magyar – osztrák határt. Ekkor éppen Londonban voltam üzleti úton, és ottani partnereim elismerően gratuláltak, mint magyarnak. Mert ekkor is kormányzatunkkal azonosítottak. És ez most is így van. Nyugati partnereink és barátaink nem értik, mi történik nálunk, nem értik miért hagyjuk. Most is kormányunkkal azonosítanak, de most sokkal jogosabban, mint 1989 előtt.

Kevés dologban értek egyet Orbán Viktorral, de abban igen, hogy a tavaszi EU parlamenti választások tétje nagyobb, mint eddig bármikor. Mert itt most megmutathatnánk, azonosak vagyunk-e Orbánnal. Tavaly áprilisban nem tudtuk ezt megmutatni, hiszen sokan az ellenzék fő erőivel sem tudtak azonosulni, torzított a választási rendszer, Budapesten kívül gyakorlatilag nincs ellenzéki sajtó, a kormánypárt beépült az ellenzékbe, és még sokáig magyarázkodhatnánk miért lett újabb kétharmad. De az uniós parlamenti választás más. Itt nem torzít a rendszer, csalni is nehezebb, de főleg a tét más. Most nem arról kell dönteni kit segítünk itthon hatalomba, hanem arról, hogy akarunk-e az Unió része lenni, sőt, hogy akarjuk-e egyáltalán, hogy legyen Unió.

Valóban sokkal nagyobb most a tét, mit valaha. De nem az, hogy illegális bevándorlók kontinense lesz-e Európa. Ezt senki sem akarja, és hiszem, hogy a magyar választók túlnyomó többsége nem dől be ennek az évek óta nyomott primitív félelemkampánynak. Tehát nem ez a tét. A valódi tét az, hogy tud-e működni és megmarad-e az Unió. Az Unió létét pedig nem az illegális bevándorlók fenyegetik, hanem Orbán és társai, az olasz Északi Liga, a német AfD, a francia Le Pen és a többi Orbánhoz hasonló populista erő, akik nyíltan vagy kevésbé nyíltan az Unió szétverésén dolgoznak. Mert amiről beszélnek, az ún. „Nemzetek Európája”, az az Unió szétverését jelenti. Aki ismeri Európa történetét, tudhatja, hogy ez csak egymással marakodó nemzetek Európáját jelentheti, pontosan azt, ami ellen az Unió több, mint fél évszázada létrejött. Arról kell tehát szavazni, hogy akarunk-e Uniót, más szóval továbbra is békét akarunk-e Európában, mely béke fennmaradásának egyetlen záloga az Unió...
ITT OLVASHATÓ