Szerző: GÉGÉNY ISTVÁN
2019.01.06.
Kiemelkedő szerep hárulna társadalmunk lelkének felemelésében az egyházakra, ám azok jelenleg képtelenek megfelelni ennek az elvárásnak. Miért van ez így, s miként segíthetnénk elő a pozitív változást?
Egészséges egyházak nélkül nincs egészséges Európa
Az előbbi kijelentés nem saját gondolatom – nem is értek vele teljes mértékben egyet. Nagy vonalakban mégis igazat adok Gulyás Gergely miniszternek, akitől a mondat származik. Ha betegek, diszfunkcionálisak, küldetésüktől eltérően ténykednek az egyházak, az megbetegíti az össztársadalmat – az elkötelezett hívőktől a maguk módján vallásos személyeken és apatikusokon át a meggyőződéses ateistákig terjedően a teljes nemzetközösséget.
Annyiban vitatkoznék az említett politikussal, hogy a jelen és a jövő folyamatainak ismeretében inkább tűnik utópiának, semmint racionális célkitűzésnek „egészséges Európáról” beszélni. Elég ehhez egy nyugat-európai egyetemi lakóközösségben körülnézni, ahol valószínűleg ugyanannyi lesz a nem európai származású fiatal, mint az öreg kontinens szülötte. Iráni, brazil, kongói, koreai nációk képviselői élnek már ma is közöttünk, akik minden bizonnyal érzékelhető lenyomatot hagynak a társadalom szerkezetén. Európának – és még ki sem tértünk rá, hogy az Európai Unióról vagy minden európai ország együtteséről gondolkodunk – természetes tulajdonsága egy egészséges mértékű nem európaiság...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.