2019. január 12., szombat

AZ EMBER, AKINEK EGY MÁZSA ARANYAT KÍNÁLTAK A FEJÉÉRT

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: STIER GÁBOR
2019.01.12.


Máig rendőri védelem alatt áll. Irán egy mázsa aranyat ajánlott a fejéért. A szerkesztősége ellen több készülő terrortámadást is megakadályoztak a hatóságok. A hisztéria miatt elveszítette az állását is. Jelenleg a washingtoni Cato Intézet kutatója. Flemming Rose életét 13 évvel ezelőtt egy pillanat alatt megváltoztatta, hogy kezdeményezésére lapja, a dán konzervatív Jyllands-Posten 12 Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrát jelentetett meg. Szerinte ez a szólásszabadság, a „klasszikus újságírás” elengedhetetlen része, Dániában pedig egyenesen ki lehet mondani dolgokat. Mások azonban e lépést nyílt provokációként, az iszlám vallás megalázásaként interpretálták. A dán újságíróval a Valdaj Klub idei találkozóján, Szocsiban beszélgettünk.

Ülünk a szálloda halljában, és miről is beszéljen két zsurnaliszta, ha nem a sajtó, a szólás szabadságáról. Szóba jön Magyarország, Orbán Viktort érdekes politikusnak tartja, s megjegyzi, hogy nagyon szeretne interjút készíteni vele. Aztán szép lassan a múltra, arra a számára világhírt hozó, 2005. szeptember 30-ai lapszámra terelődik a szó. Flemming Rose civil kurázsiról, a szabadság értelmezéséről, a Nyugaton egyre inkább erősödő öncenzúráról, az újságírás feladatáról beszél.

„Egyre inkább érződik a félelem”

– Láthatóvá kell tennünk az első pillanatban láthatatlant. Pontosan ezt a célt szolgálta a rajzok nyilvánosságra hozatala. A lapom 13 éve egyedül küzd meg ezzel a komoly feladattal. Senki sem írta ki a pólójára, hogy „Én vagyok a Jyllands-Posten!”. Hiába széles körűek Nyugat-Európában a szabadságjogok, egyre inkább érződik a félelem. Ez nyugtalanít, mert nem lehet tudni, mindez hová vezet. A félelem légkörében ugyanis mindig csak gyengül a szabadság – magyarázza Rose.

És hogy hogyan születtek a ma már történelmi karikatúrák? A szálak egy gyerekkönyveket író férfi úhoz vezetnek. Ahogy egyik méltatója írja, Kare Bluitgen könyveiben a világ nyomorúsága válik gyermekirodalommá. A sikeres dán szerző előszeretettel foglalkozik a harmadik világ bajaival, terroristák áldozataival, megtizedelt indiánokkal. De írt könyvet gyerekeknek a dél-afrikai apartheidről és a bevándorlók kulturális beilleszkedésének nehézségeiről is. Ifjúsági könyvet akart írni Mohamed prófétáról is, ahogy szokta, sok illusztrációval. De hiába tudták róla, hogy a legjobb szándék vezeti, egyetlen rajzoló sem merte vállalni a munkát. Féltek az iszlamisták bosszújától, akik a kívülállókra is ki akarják terjeszteni a vallásuk által előírt képtilalmat.

Az eset híre eljutott a legnagyobb dán napilap kulturális rovatát vezető Flemming Rose-hoz, aki a dolog végére akart járni. Kíváncsi volt, milyen erős az öncenzúra. Ezért felkért negyven híres grafikust, hogy készítsenek karikatúrát a prófétáról. Közülük tizenketten álltak kötélnek. Az ő rajzaikat közölte aztán a lap. A folytatást az egész világ ismeri. A szerkesztő, a karikaturisták, a dán politikusok, sőt általában a dánok az iszlamista agitátorok és a felheccelt muzulmán tömeg első számú ellenségévé váltak. A tüntetők nagykövetségeket rohamoztak meg, több helyütt összetűzések robbantak ki, amelyekben száznál többen haltak meg...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.