Szerző: SZENTGYÖRHYI RITA
2019.01.15.
hvg.hu: Karácsonyi üvegdíszektől roskadó ég alá, fekete tükörparavánok elé pozicionálta a Kasimir és Karoline vásári forgatagát. Azért, hogy sötétebb tónust adjon az össznépi cirkusznak?
Alföldi Róbert: A Kasimir és Karoline egy vurstliban játszódik. Kálmán Eszter díszlettervezővel nem konkrét térben gondolkodtunk, az volt a lényeg, hogy megmutassuk ezt a furcsa, népszerű szórakoztatást, a lényeget elfedő ivászatot, őrjöngést, bulizást. Az emberek mulatnak ahelyett, hogy szembenéznének azzal, amiben élnek.
hvg.hu: A szórakozással elfedett nyomorról akart szólni, amelyből ki-ki más módon akar szabadulni?
A. R.: Iszonyú sok hasonlóság van a harmincas évek és a jelen társadalmi közege között. Sokan gazdaságilag tönkremennek, szétesnek, a társadalmi mozgások beleszólnak az életükbe. Kasimir és Karoline szétszakadnak – holott elméletben együtt kellene hogy éljenek –, mert a valós, látszólagos vagy a társadalom által elvárt szegénységben, gazdagságban más a pozíciójuk. De a többi figura is hasonló problémával küzd, csak éppen őket más érdekli jobban, más túlélési stratégiákat találnak ki maguknak. Van, aki azt mondja, le van szarva minden, lopni kell, elveszem, ami jár. Másvalaki azt találja ki, hogy a csillagok felé néz, mert ahhoz hasonlítva magát mindjárt rájön, hogy a sorsa semmi a csillagokhoz képest. Megint mások a hatalomhoz, a pénzhez, a piához nyúlnak. A szegénységben, a világválságban, a politikai elnyomásban a társadalmi zűrzavar, hazugság, megoldatlanság különféle módokon szól bele abba, hogyan tudunk, vagy nem tudunk együtt élni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.