A POPULISTÁK TÚLZOTT REMÉNYEKET TÁPLÁLNAK AZ EP-VÁLASZTÁSOK KAPCSÁN, DE AZÉRT VALAMI CSAK LEESHET NEKIK - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2019.01.29.

- Európa bajban van, de összefogással visszaverheti a populisták rohamát 

- Kovács Zoltán most Brüsszelben osztotta az észt, azaz szokás szerint fröcsögött - azt a hangot képviseli, amely útszéli hangot beszél egy diáklányról, ha az bírálni merészeli a kormányt

- Az Audi nehéz helyzetben van és ezt csak tetézi a győri munkabeszüntetés, közben Kelet-Európa felvásárolja a kivénhedt német dízelautókat

Politico

Erősödik a populista hullám, az euroszkeptikusok fel akarják forgatni az erőviszonyokat a májusi EP-választáson – írja az Eurasia Csoport amerikai elemző intézet európai igazgatója. Mujtaba Rahman biztos abban, hogy a mostani EU-politikát megvető pártok minden eddiginél több képviselőt küldhetnek majd Strasbourgba. De azt már nem tartja valószínűnek, hogy érdemben képesek lennének befolyásolni, hogy kik töltsék be a kulcsposztokat, illetve hogy milyen irányban menjen az unió. Ahhoz ugyanis túlságosan jelentősek a belső ellentéteik és nem tételezhető fel, hogy elhódítanák a többséget.

Ám tévedés volna azt hinni, hogy hatásuk elenyésző lesz. Ha jól szerepelnek, az Európa-barát elitnek sokkal nehezebb lesz az eddigi módon folytatnia. Annál is inkább, mert az olasz, a lengyel és a magyar kormány alighanem a maga politikáját képviselő biztost küld majd Brüsszelbe. És várhatóan hiába nem kapnak majd érdemi feladatkört, jelenlétük, felfogásuk minden bizonnyal zavarólag hat egy olyan intézményben, amely nem arról híres, hogy jól oldja meg a belső vitákat. Emellett bizonyosnak látszik, hogy az Európai Parlamentben erősen visszaesnek a konzervatívok és a szociáldemokraták, sok-sok kompromisszum árán lehet csak elosztani a pozíciókat és meghatározni a követendő politikát.

Nehezen képzelhető el, hogy egyetlen jobboldali populista frakció alakulna és az a 2. legnagyobb erő lenne, de nem is lehet teljesen kizárni. Ám utóbbi eset igencsak megnehezítené a dolgokat. Még az is lehet, hogy a Bizottság elsőre nem kap bizalmat. De már a választás sem lesz könnyű futam, mert Merkel és Macron saját hazai gondjaival van elfoglalva, Olaszországban és Kelet-Európa java részén pedig a hatalmon lévő politikusok vissza akarják szerezni a jogkörök egy részét az EU-tól. A körülmények láttán azt kell mondani, hogy a populisták rányomják majd bélyegüket a dolgokra.

Le Monde

Jönnek fel az erős emberek – Kínával kezdve, Oroszországon át, Törökországig ők határozzák meg a geopolitikai napirendet. Abból húznak hasznot, hogy a szélsőjobbos, populista és nacionalista pártok előretörése folytán meggyengültek a nyugati demokráciák. És annál inkább győzedelmesebbek, minél többen vannak. Ivan Krasztev, a neves politológus arra vezeti vissza az európai bajokat, hogy a 2008-as válság ráerősített a közös intézményekkel szembeni bizalmatlanságra, ami az elit és a bevándorlás elutasításában nyilvánult meg. A szélsőjobb van hatalmon Ausztriában, Olaszországban és Bulgáriában. A migránsválság ürügyül szolgált az ultranacionalista Magyarország és Lengyelország számára, hogy kivonja magát Brüsszel liberális szabályai alól. Roppant mód kedvez nekik, hogy Trump gyakorlatilag felborította az eddigi egyensúlyt a világban. Kína ellen kereskedelmi háborút indított, európai szövetségeseit pedig azzal vádolja, hogy azok amerikai pénzen akarnak nyerészkedni.

Európa már nincs az erő pozíciójában. Ugyan a világ 2. gazdasági hatalma marad, ám immár kételkedik önmagában és repedezik az eresztékeknél. Az első törésvonalat a görög válság jelentette, amit csak tetézett a migránsáradat. Németország, Ausztria és Svédország befogadta a menedékkérők jó részét, ám az felhozta náluk a szélsőjobbot. A többi európai állam azután nem bizonyult túlzottan szolidárisnak. Orbán Viktor népszerűsége akkortájt éppen hanyatlott, ezért harcot hirdetett a migráció ellen. Budapest és Varsó arra használta ki a helyzetet, hogy provokálja Brüsszelt az unió más alapértékei: a jogállam és a sajtószabadság ügyében. A magyar kormányfő szövetségre lépett a szélsőjobbos olasz belügyminiszterrel, de bent maradt az Európai Néppártban, amely sosem bírálta, hogy az osztrák kancellár koalíciót hozott létre a szélsőséges FPÖ-vel.

A Brexit értésre adta, hogy Európa haldoklik, amihez Trump jócskán hozzáteszi a magáét. Az amerikai diplomácia egyetlen hatalmas pókerjátszmát folytat. Már nagyon messze van, amikor a Szovjetunió összeomlása után Fukuyama azt jósolta: mindenütt győz a nyugati liberális demokrácia mint végleges kormányzati forma...

ITT OLVASHATÓ