Szerző: SZELESTEY
2019.01.21.
- Webernek betehet, hogy kesztyűs kézzel bánik Orbán Viktorral
- Orbán mint viccfigura - hogy a néphumor a szájára vette, az gyilkos, ha egy tekintélyelvű figura ennyire komolyan veszi magát
Wall Street Journal
1. Az idén az EU szinte kivételes módon nem úgy kezdi az évet, hogy létveszélyben van, de így is jócskán néz szembe gondokkal. Nehezen tud kilábalni a gazdasági visszaesésből, a társadalmi megosztottság gerjeszti a populista és nacionalista lázadást, töredezik a politikai terep. Egyes országok még mindig küszködnek a pénzügyi és migrációs válság utóhatásaival, mások eltávolodnak a liberális demokrácia modelljétől. A jó hír az, hogy mindennek ellenére a jelek szerint a szervezet túléli a megpróbáltatásokat, mert az európaiak többsége kitart a tagság mellett. A rossz hír az, hogy az uniónak még sokat kell tennie a bizalom helyreállítására, mármint hogy valóban képes betartani fő ígéretét: a jólét és a demokrácia terjesztését, továbbá megoldja a közös gondokat.
A bevándorlási bajok csillapodtak, jóval kevesebben érkeznek, de még így is állandó a feszültség amiatt, hogy ki fogadja be őket. A rendszerellenes pártok, akiknek szárnyat adott a válság, várhatóan előretörnek a májusi választáson. A szélsőjobbos és nacionalista mozgalmak általában már nem beszélnek a kilépésről, mert az nem népszerű. Ellenben azt ígérik, hogy belülről alakítják át az EU-t. Brüsszel számára az a legújabb rémkép, hogy összefog Salvini, Kaczynski és Orbán. Ám ezt a tábort megosztja a kvóta, az Oroszországhoz fűződő kapcsolat, az USA európai szerepe, valamint az, hogy mire költsék az európai pénzeket.
Cas Mudde, a Georgia-i Egyetem politológusa úgy véli, hogy a szélsőjobbos belső törésvonalaktól függetlenül ezeknek a köröknek a jó szereplése eltolhatja a hangsúlyokat az unió politikájában. Merkel együtt akar működni egy pár szélsőséges kihívójával – abban a reményben, hogy megszelídíti őket. Ám ez azt vonja magával, hogy bizonyos jogkörök visszakerülnek nemzetállami kézbe, nem lesz mélyebb integráció, leszámítva a bevándorlást és a terrorelhárítást. Strasbourgban pedig sokkal nehezebb lesz többséget kialakítani az egyes kérdésekben. Orbán Viktor a demokrácia és a tekintélyelvűség keverékévé alakította át Magyarországot. Hogy szembeszállt az európai normákkal, az utánzásra bátorította a lengyeleket és most már hasonló, demokráciaellenes veszély áll fenn Romániában, Máltán és Görögországban is. Kelemen R. Dániel, az amerikai Rutgers Egyetem tanára úgy látja, hogy a jogállami válság a legsúlyosabbak közé tartozik e pillanatban.
2. Az EU egyre komolyabb bajba kerül a kelet-nyugati politikai harc miatt. Brüsszel ugyan pontokat gyűjtött az euroszkeptikus magyar, lengyel és román vezetéssel szemben, ám hivatalos uniós források elismerik, hogy a három kormány csak akkor kényszerül irányváltásra, ha megváltozik a saját közvéleményük hozzáállása a dolgokhoz. Pedig Budapestet és Varsót az fenyegeti, hogy alaposan megvágják a nekik járó támogatásokat. A szervezet minden lehetséges eszközt bevetett a két állam ellen, ám azok pontosan tudják, hogy súlyos szankcióktól nem kell tartaniuk, mert ahhoz nincs meg az összes tag hozzájárulása.
A csata még inkább a nyilvánosság előtt zajlik majd az EP-választás közeledtével. A CEU egyik professzora azonban arra figyelmeztet, hogy nem úgy néz ki, mintha a PiS veszítene, sőt inkább olyan precedens rajzolódik ki, miszerint a puha tekintélyelvűség igenis összefér a tagsággal. Több nyugati ország is jelezte viszont, hogy egy ilyen fejlemény vörös vonalat jelentene a demokratikus klubban. Timmermans alelnök ezt úgy fogalmazta meg, hogy a küzdelem tétje Európa szíve és lelke.
Politico
A portál azt jósolja, hogy nem lesz könnyű Manfred Weber dolga, ha tényleg ő akar lenni a Bizottság következő elnöke. A májusi választás ugyanis nem csupán az uniós vezetés és az euroszkeptikusok ütközetét hozza, hanem polgárháború bontakozik ki az EU-barát táboron belül is. A bajor politikus változásokat helyezett kilátásba az uniós intézményrendszerben, egyben pedig támadja az új, liberális koalíciót, amely össze akarja hozni Macront és a holland kormányfőt.
A konzervatívok jelenlegi strasbourgi frakcióvezetőjének azzal is szembe kell néznie, hogy még saját párttársai kételkednek benne, mivel a CSU-t szoros viszony fűzi Orbán Viktorhoz. Ráadásul Juncker nem hajlandó nyíltan kiállni amellett, hogy ő legyen az utód. Bennfentesek szerint ennek az az oka, hogy a Bizottság távozó feje gesztust kíván tenni helyettesének, Timmermansnak, aki a szociáldemokraták színeiben akarja elhódítani az EU végrehajtó testületének elnöki posztját , miközben Orbán egyik legnyíltabb bírálója. Mellesleg Juncker is egyre kevésbé leplezi, mennyire zavarja a magyar politika.
Sokak szerint az EPP és Weber túlságosan barátságos a Fidesszel. Emellett az Európai Tanácsnak elege van egész Spitzenkandidat-rendszerből. A néppárti jelölt esélyeit az is rontja, hogy nincs kormányzati tapasztalata. Viszont a váratlanul erős jobboldali rivalizálás miatt félő, hogy megnyílik a kapu a populisták és nacionalisták előtt, főként, ha megalakul a Róma-Varsó tengely. Maga Weber azt tartja a legfontosabbnak, hogy a nagy pártok minél több embert mozgósítsanak a választásra.
Independent
Az újság azt jósolja, hogy a májusi választás megmutatja majd: mindennél erősebb az olasz szélsőjobb és ennek a migránsok isszák meg a levét. Salvini és Di Maio már megindította a hadjáratot az európai vezetés és főként Macron ellen. A Liga igen szoros együttműködést alakított ki Le Pennel, Wilders-szel, az AfD-vel, ezen felül Orbánnal és a PiS-szel. Vezére már a Ligák Ligáját tervezi Európában. Ugyan Bannon ötlete megfenekleni látszik a populizmus felfuttatására, de az Öt Csillag és Salvini igen jó eredményre számíthat odahaza. Utóbbi a bevándorlásra összpontosít, noha ezzel szemben ellenállás jelentkezik, pl. a nagyvárosok polgármesterei részéről. De ettől még a politikus az egész kérdést eszközként használja a civilek ellen, jóllehet alaposan megcsappant a menedékkérők száma. Propaganda gépezetét azonban nem zavarja, hogy hazugságokat terjeszt.
A migránsellenes retorika erősödik olasz földön, ami a szélsőjobboldali és újfasiszta köröket segíti. A kérdés az, a választás nem vezet-e összecsapáshoz a két koalíciós partner között. Di Maio esetében nem egyértelmű, hogy számára is mindennél fontosabb a bevándorlás elutasítása. De a két párt véleménye több más ügyben is eltér, csak éppen az Öt Csillag nem tudja olyan vehemenciával képviselni álláspontját, mint szövetségese. Utóbbi ennek megfelelően viszont egyre népszerűbb. Ugyanakkor Di Maio pontosan érzékeli, hogy a kormány nem bukhat meg. Mindezzel együtt bizonyos, hogy a szélsőjobbos befolyás határozza meg az európai választást, és hogy a migránsok elleni kiállás egyre inkább bekerül a közbeszédbe...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.