Szerző: MISETICS BÁLINT ÉS UDVARHELYI TESSZA
2019.01.07.
Zsarnokság van a „rabszolgatörvényben”, a munka törvénykönyvében és a sztrájktörvényben.
Zsarnokság van a szélsőséges társadalmi egyenlőtlenségekben: az ápolók, a pedagógusok és a szociális munkások éhbérében; az egykulcsos adóban és minden, a gazdagoknak újraosztott százmilliárdban; a kényszerközmunkában és a 22800 forintos munkanélküli segélyben; az iskolai elkülönítésben: a cigány magyar diákok tisztességes oktatástól való megfosztásában; és zsarnokság van az elhelyezés nélküli kilakoltatásokban, a fűtetlen lakásokban és a kihűléses halálban.
A zsarnokság ma – ma még – súlyos túlerőben van. Ez a túlerő azonban nem szabad, hogy eltántorítson bennünket.
Talán nem volt túlerőben a magát szocialistának hazudó Kádár-rezsim a demokratikus ellenzékkel szemben?
Talán nem volt túlerőben a zsarnokság 1956-ban?
És kicsoda Kósa Lajos, Polt Péter, Rogán Antal vagy Mészáros Lőrinc a szovjet hadsereghez képest?
Számot vetni ezzel az átmeneti túlerővel nem gyengeség, hanem előfeltétele annak, hogy felülkerekedjünk rajta: hogy képessé váljunk rá, hogy kivívjuk az egyenlőséget és a szabadságot...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.