Szerző: Amerikai Népszava
2019.01.18.
Megelőzzük Orbán Viktor februári “évértékelő” beszédét, és nevet adunk a 2019-es évnek. 2019 világszerte, így Magyarországon is az Ellenállás Éve lesz. Felébred a világ a bénultságából és az emberek megértik a szemérmesen “illiberálisnak” nevezett rendszerek és politikusok veszélyét, és megkezdődik az ellenállás, illetve a hagyományos demokratikus értékekhez való visszatérés, és a szabadság iránti vágy és ragaszkodás.
Ezt támasztják alá az elmúlt évi események, Magyarországon például a decemberi fordulat, amely gyökeres változást hozott nemcsak a parlamenti ellenzék életében, hanem az egész országban az Orbán-rendszerhez való viszonyban. Ezt jelezte tavaly a Sargentini-jelentés elfogadása, és az is, hogy Orbán kevés híján hivatalosan is a szélsőjobboldali perifériára sodródott, és hajszál (meg egy karrierista német politikus, a pávatáncot járó Manfred Weber) választotta el attól, hogy kitegyék az európai politika centrumából és az Európai Néppártból. Ellenfelei saját pártcsaládjában is megsokasodtak.
Erre utal az is, hogy az év elején az EP elfogadta azt a határozatot, amely 2021-től a jogállamiság követelményeihez és a korrupció megállításához köti az uniós támogatások kifizetését. A javaslatot Orbán pártja nem szavazta meg, élesen tiltakozott ellene, amely csak nyilvánvalóvá tette, hogy Orbán tudatosan és szándékosan rombolja le a jogállamiságot és az uniós pénzek ellopásáról nem hajlandó lemondani. Az egész Európai Uniót erre a modellre szeretné átalakítani, Európát az önkényuralom és a korrupció földrészévé szeretné változtatni, amit ő “kereszténydemokráciának” nevez. Az európaiak érzik ennek a veszélyét, és a hátuk közepére sem kívánják Orbánt és eszmetársait.
Ezek a lépések apró, de fontos lépések, és üzenetek a májusi európai parlamenti választások előtt az európai szavazóknak, hogy különbséget tudjanak tenni illiberális tolvaj fasiszták, és a jogállamot tisztelő, a korrupció ellen harcoló demokraták között. A választóvonal ugyanis itt húzódik, nem a bevándorlás támogatása vagy ellenzése között. Az is a demokratikus konszolidáció és az ellenállás mellett szól, hogy a menekülthullám, a migránsválság véget ért, és ha Trump segítségével az oroszoknak nem sikerül Európára zúdítaniuk egy újabb menekülthullámot, hogy ezzel segítse meg a Nyugat szétverésén dolgozó szélsőjobboldaliakat, akkor a választás előtt a demokratikus oldal éppen azt kommunikálhatja a választók felé, hogy megoldották a krízist, az illegális bevándorlásnak ellenálltak, a valóban menekülteket pedig törvényesen befogadták és integrálták a nyugati társadalmakba. Nincs szükség a probléma megoldásához a fasiszta diktatúrákra, amelyek a problémát csak ürügyként használják...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.