Szerző: BÖDŐCS TIBOR
2018.
ITT NÉZHETŐ MEG
2018. december 31., hétfő
RÁADÁS: LESZ MÉG EGYSZER - BRÓDY JÁNOS 70. SZÜLETÉSNAPI KONCERT 2016.
YOUTUBE / MELODY
Szerző: BRÓDY JÁNOS
2016.
Bródy János születésnapi koncertje:
Aréna, 2016 április 9.
ITT NÉZHETŐ MEG
Szerző: BRÓDY JÁNOS
2016.
Aréna, 2016 április 9.
ITT NÉZHETŐ MEG
BIBLIAI IDÉZETEKKEL ÜZENT A MOMENTUM A FIDESZNEK ÉS AZ MTVA-NAK
24.HU
Szerző: 24.hu
2018.12.31.
Bibliai idézetekre utaló hivatkozásokat fújtak fel a Momentum aktivistái az MTVA székház, a Magyar Nemzeti Bank, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Fidesz-székház elé.
Szerző: 24.hu
2018.12.31.
- Az MTVA székháznál Péld 18,8: „A rágalmazó szava mohón lenyelt étel, amelyik behatol a test belsejébe.”
- A Lendvay utcában a Fidesz-székháznál Kiv 20,17: „Ne kívánd el embertársad házát, ne kívánd el embertársad feleségét, sem szolgáját, sem szolgálólányát, sem szarvasmarháját, sem szamarát, sem más egyebet, ami az övé.”
- A Magyar Nemzeti Banknál Péld 26,1: „Mint nyárhoz a havazás, és aratáshoz az eső, éppen úgy nem illik a tisztség a bolondhoz.”
- Az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál Péld 2,3-5: „igen, csak ha tudásért kiáltasz, és bölcsesség után sóvárog a hangod, ha mint ezüst után, úgy kutatsz utána, és mint a kincsnek, úgy keresed nyomát, akkor érted meg az Úrnak félelmét, s nyered el az úrnak ismeretét.”
BEST OF 2018 - 444
444
Szerző: 444.hu
2018.12.31.
A 444 újságíróinak kedvenc cikkei. Mármint azok közül, amiket ők maguk írtak 2018-ban...
(A 2017-es kedvenceink pedig ezek voltak)
Szerző: 444.hu
2018.12.31.
(A 2017-es kedvenceink pedig ezek voltak)
A KÖZTÉVÉ LEGNAGYOBB DOBÁSAI AZ IDÉN
444
Szerző: CZINKÓCZI SÁNDOR
2018.12.31.
Borzasztóan igazságtalan lenne, ha a köztévénél zajló ellenzéki akciók és tüntetések elhomályosítanák a 80 milliárdból működő közmédia egész éves munkával összehozott, rendkívüli teljesítményét. Ezért összeszedtük 2018 legemlékezetesebb pillanatait. Jövőre pedig a helyzet csak javulhat, hiszen 2019-ben már 92,6 milliárd forint jut a közszolgálatra.
Mindenki megkapta a négyévente járó 5 percet
Már az év eleje sem volt könnyű a köztévénél: alig, hogy Kövér László elfogultsággal vádolta őket, márciusban még pénzbüntetést is kaptak, amiért nem akarták ellenzéki politikusokra pazarolni a drága műsoridőt. Ennek ellenére az MTVA-nál egészen addig sikeresen tartották magukat, amíg a választások előtt nem kellett legalább 5 perc műsoridőt biztosítaniuk minden országos listát állító pártnak.
Ilyenkor azok, akik addig csak az M1-ből tájékozódtak, olyan felkavaró dolgokkal találkozhattak, mint Semjén Zsolt svédországi vadászata, a fideszes Szabó Zsolt pénzügyei vagy az Orbán család hatvanpusztai birtoka...
Szerző: CZINKÓCZI SÁNDOR
2018.12.31.
Mindenki megkapta a négyévente járó 5 percet
Már az év eleje sem volt könnyű a köztévénél: alig, hogy Kövér László elfogultsággal vádolta őket, márciusban még pénzbüntetést is kaptak, amiért nem akarták ellenzéki politikusokra pazarolni a drága műsoridőt. Ennek ellenére az MTVA-nál egészen addig sikeresen tartották magukat, amíg a választások előtt nem kellett legalább 5 perc műsoridőt biztosítaniuk minden országos listát állító pártnak.
Ilyenkor azok, akik addig csak az M1-ből tájékozódtak, olyan felkavaró dolgokkal találkozhattak, mint Semjén Zsolt svédországi vadászata, a fideszes Szabó Zsolt pénzügyei vagy az Orbán család hatvanpusztai birtoka...
SZILVESZTER A KONTINENSEKEN ÁT
HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.12.31.
Az év utolsó napján mi másról is szólhatna a poszt, mint a szilveszterről, úgyhogy megnézzük, hogyan buliznak az amerikaiak és a britek, illetve az ott élő magyarok közül Los Angelesben Tamás, Londonban pedig Bandosz. Azaz a karácsonyi után következzen a Los Angeles-London-Budapest tengely szilveszteri különkiadása rengeteg érdekességgel.
A szilvesztert persze a legtöbben barátokkal töltjük, Tamáséknál Los Angelesben ebből még kerti parti is lehet, bár ilyenkor esténként ott sem nagyon van több 8-10 foknál (nekik legyen mondva).
Mivel a közösségük elég kicsi, a program várhatóan csak az utolsó pillanatban alakul ki. Ugyanakkor a spontaneitás Los Angelesben a nagy távolságok miatt elég nehezen működik, főleg ilyenkor, amikor saját autóval ilyenkor nem szívesen megy az ember, taxit vagy Ubert pedig elég nehéz fogni érthető okokból, szóval marad a házibuli.
Csak spontánul
Házibuli lesz Londonban is, Bandosz szerint ezek mindig akkor sikerülnek jól, amikor nincsenek túlszervezve. Tavaly például éjfél előtt kivonultak egy közeli dombra, ahonnan jól rá lehet látni a városra.
„Fantasztikus élményben volt részünk. Sokan mások is gyülekeztek ezen a parkszerű részen, valaki tolt egy kis zenét, jól lehetett látni, ahogyan a város különböző pontjain megy a tűzijáték” – mesélte.
„Olyan is előfordult, hogy ismerősökkel elmentem környékbeli pubokba, ahol nagyon jó volt a zene, csomóan táncoltak. A spontán jelleg nagyon feldobta az egészet” – tette hozzá Bandosz.
Londonban egyébként a látványos eseményeket érdemesebb tévén nézni (szerintem speciel Budapesten is), a Millenium Wheel környékén már délután ott kell lenni, ha látni szeretnél valamit, mindenhol sorba kell állni, szóval komoly erőfeszítést igényel, ha a tűzijátékot a helyszínen akarod megnézni.
A magyarországi éjfélt mindketten számon tartják, ilyenkor jönnek-mennek a telefonok, sms-ek. Tamásnak a hétköznapokon is be van állítva a két időzóna a telefonján, és egyre inkább automatikusan számolja ki, hány óra van Magyarországon.
Elsősorban azért, mert ha napközben eszébe jut, hogy valakivel beszélne, chatelne Magyarországon, akkor jó tudni, hogy hány óra van. „Ez az egyik leghétköznapibb kapocs Magyarországgal” – mondta...
Szerző: Határátkelő
2018.12.31.
A szilvesztert persze a legtöbben barátokkal töltjük, Tamáséknál Los Angelesben ebből még kerti parti is lehet, bár ilyenkor esténként ott sem nagyon van több 8-10 foknál (nekik legyen mondva).
Mivel a közösségük elég kicsi, a program várhatóan csak az utolsó pillanatban alakul ki. Ugyanakkor a spontaneitás Los Angelesben a nagy távolságok miatt elég nehezen működik, főleg ilyenkor, amikor saját autóval ilyenkor nem szívesen megy az ember, taxit vagy Ubert pedig elég nehéz fogni érthető okokból, szóval marad a házibuli.
Csak spontánul
Házibuli lesz Londonban is, Bandosz szerint ezek mindig akkor sikerülnek jól, amikor nincsenek túlszervezve. Tavaly például éjfél előtt kivonultak egy közeli dombra, ahonnan jól rá lehet látni a városra.
„Fantasztikus élményben volt részünk. Sokan mások is gyülekeztek ezen a parkszerű részen, valaki tolt egy kis zenét, jól lehetett látni, ahogyan a város különböző pontjain megy a tűzijáték” – mesélte.
„Olyan is előfordult, hogy ismerősökkel elmentem környékbeli pubokba, ahol nagyon jó volt a zene, csomóan táncoltak. A spontán jelleg nagyon feldobta az egészet” – tette hozzá Bandosz.
Londonban egyébként a látványos eseményeket érdemesebb tévén nézni (szerintem speciel Budapesten is), a Millenium Wheel környékén már délután ott kell lenni, ha látni szeretnél valamit, mindenhol sorba kell állni, szóval komoly erőfeszítést igényel, ha a tűzijátékot a helyszínen akarod megnézni.
A magyarországi éjfélt mindketten számon tartják, ilyenkor jönnek-mennek a telefonok, sms-ek. Tamásnak a hétköznapokon is be van állítva a két időzóna a telefonján, és egyre inkább automatikusan számolja ki, hány óra van Magyarországon.
Elsősorban azért, mert ha napközben eszébe jut, hogy valakivel beszélne, chatelne Magyarországon, akkor jó tudni, hogy hány óra van. „Ez az egyik leghétköznapibb kapocs Magyarországgal” – mondta...
ÉLETTŐL PEZSEGNI ÉS SZIPORKÁZNI
LELKIZÓNA BLOG
Szerző: SzEGy
2018.12.31.
Az év utolsó napjai sok szempontból különlegesek. A legtöbbünk egész évben nem hall, nem kap annyi jókívánságot[i], mint pont ilyenkor.
A közösségi oldalakon és a média üzeneteiben is ezek ismétlődnek tucatnyi változatban.
Ezerszám küldjük őket egymásnak levelekben, képeslapokon és interneten[ii].
Illesztjük, rögzítjük, szerkesztjük egyedileg képekhez, zenékhez, idézetekhez.
Borítékoljuk barátoknak, szeretteinknek, a távolabbi családtagoknak, ismerőseinknek.
Kéretlenül is kínáljuk üzleti partnereinknek, munkatársainknak, reménybeli ügyfeleinknek.
A kapott sorok és az általuk közvetített gondolatok nagy része természetesen, meglehetősen sablonos.
Feltett szándékom, hogy most, Szilveszter napján néhány jó kívánsággal csatlakozom a hadhoz. A szokásosan ismételgetett frázisoknál mégis valami jelentőségteljesebbet, mélyen érintőbbet szeretnék.
Már persze csak azok felé fordulva, aki nem veszik rossz néven, ha ünneplős, kurjongatós, újévi kívángatós kedvükben az idegenek hozzájuk is közelebb lépnek...
Szerző: SzEGy
2018.12.31.
A közösségi oldalakon és a média üzeneteiben is ezek ismétlődnek tucatnyi változatban.
Ezerszám küldjük őket egymásnak levelekben, képeslapokon és interneten[ii].
Illesztjük, rögzítjük, szerkesztjük egyedileg képekhez, zenékhez, idézetekhez.
Borítékoljuk barátoknak, szeretteinknek, a távolabbi családtagoknak, ismerőseinknek.
Kéretlenül is kínáljuk üzleti partnereinknek, munkatársainknak, reménybeli ügyfeleinknek.
A kapott sorok és az általuk közvetített gondolatok nagy része természetesen, meglehetősen sablonos.
Feltett szándékom, hogy most, Szilveszter napján néhány jó kívánsággal csatlakozom a hadhoz. A szokásosan ismételgetett frázisoknál mégis valami jelentőségteljesebbet, mélyen érintőbbet szeretnék.
Már persze csak azok felé fordulva, aki nem veszik rossz néven, ha ünneplős, kurjongatós, újévi kívángatós kedvükben az idegenek hozzájuk is közelebb lépnek...
AKIK VESZÉLYEZTETIK A CSALÁD INTÉZMÉNYÉT
MÉRCE
Szerző: TURI TÍMEA
2018.12.31.
Akik egyedül vannak, mert így döntöttek. Akik nem döntöttek róla, de így alakult. A férfiak, akik egyedül maradtak a gyerekkel, miután egy váratlan betegség elragadta a feleségüket. A nők, akik megözvegyültek, mert a férjük autóbalesetet szenvedett, és a hűség erősebb volt, mint az új család alapításának vágya.
Akik kidobták a férjüket, mert nem tudtak megbocsátani nekik egy végzetesnek ítélt tévedést. Akik foglalt emberrel kezdtek viszonyt, akik évtizedekig hitegették őket, hogy majd, majd jövőre, együtt, új életet kezdenek. Akik terhesen tudták meg a születendő gyermekük apjától, hogy bocs, de már van egy családom, ne találkozzunk többet.
A férfiak, akik noha szerettek volna gyereket, de egy olyan nő mellett köteleződtek el, aki nem tudott vagy nem akart gyereket vállalni, így egy spermabankba mentek donorként, és soha nem ismerték meg az utódaikat. Az egykor házasok, akik beleszerettek valaki másba, az apa is, az anya is, és a legnagyobb egyetértésben különváltak, miután a gyerekek dupla gyerekszobát kaptak, két külön házban.
Akik a cölibátust választották. Akiknek nem lehet gyerekük, és nem mernek örökbe fogadni. Akik szeretnének örökbe fogadni, de még mindig a várólistán vannak. Akik idős, beteg szüleik gondozásának szentelték a fiatalságukat, és nem volt idejük az önálló családalapításra. Akik nem voltak képesek elköteleződni, mert rossz, nehezen feldolgozható tapasztalatik voltak a gyerekkorukból. Akik a függetlenségükben találták meg a biztonságukat. Akik a saját nemükből választottak párt, és hiába szeretnének hivatalosan is teljesértékű és -jogú család lenni, nincs erre jogi lehetőségük.
Nekem például van társam – ellenkező nemű –, akivel hivatalosan össze vagyunk házasodva, van gyerekem, munkám, rendezett a lakhatásom, nincs miért szégyenkeznem, nem vagyok a rendszer ellensége. Pontosabban szégyenkezni mindig van ok: ha mást szégyenítenek meg, az is érezhet szégyent, aki ennek tanúja.
Vajon a konzultációnak álcázott egyirányú kommunikáció és a plakátok, amelyek most országszerte a szülővé válás kalandját hirdetik, hány ember szívét töltik el melegséggel? Hány kétkedőt lendítenek a családalapítás irányába? Hány sikertelenül kísérletező gyomrát rántják görcsbe? Hány máshogy alakult és alakuló életet töltenek el szégyenkezéssel? A konzultáció azért zavarba ejtő, mert a mindenkiben ott szunnyadó kétségeket fordíthatják váddá és önváddá...
Szerző: TURI TÍMEA
2018.12.31.
Akik kidobták a férjüket, mert nem tudtak megbocsátani nekik egy végzetesnek ítélt tévedést. Akik foglalt emberrel kezdtek viszonyt, akik évtizedekig hitegették őket, hogy majd, majd jövőre, együtt, új életet kezdenek. Akik terhesen tudták meg a születendő gyermekük apjától, hogy bocs, de már van egy családom, ne találkozzunk többet.
A férfiak, akik noha szerettek volna gyereket, de egy olyan nő mellett köteleződtek el, aki nem tudott vagy nem akart gyereket vállalni, így egy spermabankba mentek donorként, és soha nem ismerték meg az utódaikat. Az egykor házasok, akik beleszerettek valaki másba, az apa is, az anya is, és a legnagyobb egyetértésben különváltak, miután a gyerekek dupla gyerekszobát kaptak, két külön házban.
Akik a cölibátust választották. Akiknek nem lehet gyerekük, és nem mernek örökbe fogadni. Akik szeretnének örökbe fogadni, de még mindig a várólistán vannak. Akik idős, beteg szüleik gondozásának szentelték a fiatalságukat, és nem volt idejük az önálló családalapításra. Akik nem voltak képesek elköteleződni, mert rossz, nehezen feldolgozható tapasztalatik voltak a gyerekkorukból. Akik a függetlenségükben találták meg a biztonságukat. Akik a saját nemükből választottak párt, és hiába szeretnének hivatalosan is teljesértékű és -jogú család lenni, nincs erre jogi lehetőségük.
Konzultál a nemzet a család védelméről, és végiggondoltam, mit látok magam körül, mik és kik veszélyeztetheti a családot. Milyen élethelyzetek? Családban élni döntés eredménye. De nem elég a döntés: megfelelő lehetőségek és körülmények is kellenek hozzá.
Vajon a konzultációnak álcázott egyirányú kommunikáció és a plakátok, amelyek most országszerte a szülővé válás kalandját hirdetik, hány ember szívét töltik el melegséggel? Hány kétkedőt lendítenek a családalapítás irányába? Hány sikertelenül kísérletező gyomrát rántják görcsbe? Hány máshogy alakult és alakuló életet töltenek el szégyenkezéssel? A konzultáció azért zavarba ejtő, mert a mindenkiben ott szunnyadó kétségeket fordíthatják váddá és önváddá...
KORMÁNYFŐ A KOLOSTORBAN
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2018.12.31.
Január elsején kéretik ünnepelni! Ugyan, dehogy az új évet. (Az ideit is megünnepeltük, aztán mi lett belőle.) Hanem a demokráciát. A házelnök megmondta: „A demokrácia ünnepe lesz, ha a kormány a Várba költözik.” Erre eddig nem gondoltam, pedig L. Simon már évekkel ezelőtt felvilágosított: ez „sokba fog kerülni, de mindannyiunk örömét fogja szolgálni”. Innen már érthető, miért titkosították a beruházás pénzügyi adatát. Már az első Orbán-kormány idején is – nagyon helyesen - ünneprontónak tekintették azokat, akik a tűzijáték árát firtatták.
Szóval ez az egész költözés a Várba, a Karmelita kolostorba voltaképpen a mi örömünket szolgálja. Aki még nem örül eléggé, annak Kövér elmagyarázta, hogy végre földrajzilag is szétválik a végrehajtó és a törvényhozó hatalom, roppant snassz volt eddig a társbérletük a Parlamentben, kész blama. De most aztán épp olyan demokratikus lesz minden, mint Horthy Miklós kormányzó idején, aki szintén az Országgyűléstől távol, a Várban táborozott. Lehet, hogy a telefonösszeköttetést is meg kell majd szüntetni a két épület között, bár ez a mobilok korában elég macerás. Mert mi van akkor, ha a miniszterelnök netán telefonon próbál dirigáltatni a képviselőknek?
Ilyesmi persze eszébe sem jut, a Fidesz alapszabályába is csak tévedésből került be, hogy a pártelnök, aki történetesen kormányfő is, jelöl minden politikai funkcióra, a parlamentiekre is. Ha a Lánchidat is lebontják, pláne megszűnik ez a csúnya átjárás a két hatalmi ág között, és rögtön szertefoszlik az a tévhit, hogy nálunk minden döntés egyetlen személy kezében van. Ugyan.
Erre az egészre már csak a miniszterelnök puritán elvei miatt is szükség van. A Parlament túl csicsás, ott az a sok aranyozás meg minden, bezzeg majd a Várban! Az Origó megírta: „Orbán Viktor puritán körülmények között folytatja munkáját az új évben, egy egykori kolostorban”. Lázár János még hatalma teljében leszögezte: „kolostorhoz illően egyszerű, szerény, puritán építészeti kialakítású irodák” lesznek. Azért szerintem ezt egy kicsit túlzásba vitték. Elég rossz asszociációkat kelt, hogy az irodákat a kolostor celláiból alakították ki. Orbánét két cellából. Az itt dolgozók kedélyére kifejezetten nyomasztóan hat majd a cellában ülés gondolata. Ez egészen a depresszióig fokozódhat, ha megtudják, hogy pl. a libanoni karmeliták csak rácsokon át érintkezhettek a külvilággal.
Ennek mégsem tehetjük ki az ország vezetőit. Jobb ötletem van: költözzön a miniszterelnök irodája inkább ide, a mi házunkba. Ez is megvan vagy száz éves. A fölöttem lévő lakást úgyis rendszeresen kiadják. Beprotezsálhatom, persze csak ha megígéri, hogy tőle nem fogok beázni. Eddig már kétszer megtörtént, még jó, hogy fizette a biztosító. Tudom, beleélte már magát a Várba, készült is fotó, ahogy a vadiúj, szép nagy erkélyről néz le a városra, zsebrevágott kézzel és olyan Edward királyos arckifejezéssel („Hadd látom, úgymond, mennyit ér a velszi tartomány”). Erkély éppenséggel nálunk is van, ha a felettem lévő lakásé nem elég, szívesen kipakolom az enyémről is az üres cserepeket, csak vigyázzon, hogy ne zárja ki magát, mert kívülről nem nyílik az erkélyajtó. Puritánságban meg éppen nincs hiány: a lépcsőházat már rég fel kellett volna újítani. Azért a TEK-esek így is jól elférnek majd a lépcsőfordulókban vagy lent a levélszekrényeknél. Az unokáim imádják majd nézni, ahogy feltűnés nélkül a gallérjukba beszélnek: „Bagoly mondja Verébnek. Veréb, Veréb, jelentkezz. Nagyfejű 8.30-kor érkezik.”...
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2018.12.31.
Szóval ez az egész költözés a Várba, a Karmelita kolostorba voltaképpen a mi örömünket szolgálja. Aki még nem örül eléggé, annak Kövér elmagyarázta, hogy végre földrajzilag is szétválik a végrehajtó és a törvényhozó hatalom, roppant snassz volt eddig a társbérletük a Parlamentben, kész blama. De most aztán épp olyan demokratikus lesz minden, mint Horthy Miklós kormányzó idején, aki szintén az Országgyűléstől távol, a Várban táborozott. Lehet, hogy a telefonösszeköttetést is meg kell majd szüntetni a két épület között, bár ez a mobilok korában elég macerás. Mert mi van akkor, ha a miniszterelnök netán telefonon próbál dirigáltatni a képviselőknek?
Ilyesmi persze eszébe sem jut, a Fidesz alapszabályába is csak tévedésből került be, hogy a pártelnök, aki történetesen kormányfő is, jelöl minden politikai funkcióra, a parlamentiekre is. Ha a Lánchidat is lebontják, pláne megszűnik ez a csúnya átjárás a két hatalmi ág között, és rögtön szertefoszlik az a tévhit, hogy nálunk minden döntés egyetlen személy kezében van. Ugyan.
Erre az egészre már csak a miniszterelnök puritán elvei miatt is szükség van. A Parlament túl csicsás, ott az a sok aranyozás meg minden, bezzeg majd a Várban! Az Origó megírta: „Orbán Viktor puritán körülmények között folytatja munkáját az új évben, egy egykori kolostorban”. Lázár János még hatalma teljében leszögezte: „kolostorhoz illően egyszerű, szerény, puritán építészeti kialakítású irodák” lesznek. Azért szerintem ezt egy kicsit túlzásba vitték. Elég rossz asszociációkat kelt, hogy az irodákat a kolostor celláiból alakították ki. Orbánét két cellából. Az itt dolgozók kedélyére kifejezetten nyomasztóan hat majd a cellában ülés gondolata. Ez egészen a depresszióig fokozódhat, ha megtudják, hogy pl. a libanoni karmeliták csak rácsokon át érintkezhettek a külvilággal.
Ennek mégsem tehetjük ki az ország vezetőit. Jobb ötletem van: költözzön a miniszterelnök irodája inkább ide, a mi házunkba. Ez is megvan vagy száz éves. A fölöttem lévő lakást úgyis rendszeresen kiadják. Beprotezsálhatom, persze csak ha megígéri, hogy tőle nem fogok beázni. Eddig már kétszer megtörtént, még jó, hogy fizette a biztosító. Tudom, beleélte már magát a Várba, készült is fotó, ahogy a vadiúj, szép nagy erkélyről néz le a városra, zsebrevágott kézzel és olyan Edward királyos arckifejezéssel („Hadd látom, úgymond, mennyit ér a velszi tartomány”). Erkély éppenséggel nálunk is van, ha a felettem lévő lakásé nem elég, szívesen kipakolom az enyémről is az üres cserepeket, csak vigyázzon, hogy ne zárja ki magát, mert kívülről nem nyílik az erkélyajtó. Puritánságban meg éppen nincs hiány: a lépcsőházat már rég fel kellett volna újítani. Azért a TEK-esek így is jól elférnek majd a lépcsőfordulókban vagy lent a levélszekrényeknél. Az unokáim imádják majd nézni, ahogy feltűnés nélkül a gallérjukba beszélnek: „Bagoly mondja Verébnek. Veréb, Veréb, jelentkezz. Nagyfejű 8.30-kor érkezik.”...
SÖTÉT TITKOK ÉVE VOLT AZ IDEI
INDEX
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2018.12.30.
A Fidesz éppen abban az évben lehetetlenítette el teljesen a hazai titkosszolgálatok amúgy is gyengélkedő parlamenti ellenőrzését, amikor a legtöbb nemzetbiztonsági botrány került nyilvánosságra. Ezek közül is kiemelkedik egy izraeli magántitkosszolgálat civileket érintő nemzetközi akciója, sötét figurák beengedése letelepedési kötvényekkel, valamint az oroszbarát volt macedón kormányfő balkáni "kimenekítése".
Miközben külföldi és hazai politikai elemzők vitatkoznak azon, létezik-e még demokrácia Magyarországon, 2018-ban a szemünk előtt játszódott le az, ami már önmagában jelzi a jogállam végét:
LÉNYEGÉBEN MEGSZŰNT A HAZAI TITKOSSZOLGÁLATOK, VALAMINT A KORMÁNYZÓ ELITET ÉRINTŐ NEMZETBIZTONSÁGI ÜGYEK PARLAMENTI ELLENŐRZÉSE.
Ahhoz, hogy megértsük, miért fordulópont ez, érdemes egy picit visszamenni az időben, legalább a rendszerváltásig. Amikor a kommunista rendszer 1989-ben összeomlott, a rendvédelmi szervek iránti bizalom sem volt túl erős. Ez persze érthető, mivel a kommunista rendszerben a rendőrséget és a titkosszolgálatokat a diktatúra fenntartására is használta a regnáló hatalmi elit. A rendszerváltás után a jogállam egyik biztosítéka volt, hogy ezeket a szervezeteket a kormányzó párt ne tudja saját politikai céljaira felhasználni. Rendkívül érzékeny és törékeny terület ez, mert egy jogállamban a titkosszolgálat egy része mindenképpen a kormány érdekeit szolgálja, amivel önmagában nincs is semmi baj. Egy folyamatosan változó környezetben ugyanis a nemzetbiztonsági feladatok is változhatnak. Van, amikor a migráció, a terrorizmus vagy éppen a kiberbűnözés kerül előtérbe, máskor egyéb kihívások.
BAJ AKKOR VAN, HA EZEKET A HAZAI NEMZETBIZTONSÁGI SZERVEZETEKET, EZEK MŰKÖDÉSÉT, AZ ÁLTALUK VÉGZETT VAGY ÉPPEN EL NEM VÉGZETT FELADATOKAT A PARLAMENTBE VÁLASZTOTT ELLENZÉKI PÁRTOK ERRE A CÉLRA DELEGÁLT KÉPVISELŐI NEM ELLENŐRIZHETIK.
2018-ban pontosan ennek lehettünk a tanúi, a Fidesz szisztematikusan építette le az ellenőrzést és tette közröhej tárgyává az ellenőrző testületet...
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2018.12.30.
Miközben külföldi és hazai politikai elemzők vitatkoznak azon, létezik-e még demokrácia Magyarországon, 2018-ban a szemünk előtt játszódott le az, ami már önmagában jelzi a jogállam végét:
LÉNYEGÉBEN MEGSZŰNT A HAZAI TITKOSSZOLGÁLATOK, VALAMINT A KORMÁNYZÓ ELITET ÉRINTŐ NEMZETBIZTONSÁGI ÜGYEK PARLAMENTI ELLENŐRZÉSE.
Ahhoz, hogy megértsük, miért fordulópont ez, érdemes egy picit visszamenni az időben, legalább a rendszerváltásig. Amikor a kommunista rendszer 1989-ben összeomlott, a rendvédelmi szervek iránti bizalom sem volt túl erős. Ez persze érthető, mivel a kommunista rendszerben a rendőrséget és a titkosszolgálatokat a diktatúra fenntartására is használta a regnáló hatalmi elit. A rendszerváltás után a jogállam egyik biztosítéka volt, hogy ezeket a szervezeteket a kormányzó párt ne tudja saját politikai céljaira felhasználni. Rendkívül érzékeny és törékeny terület ez, mert egy jogállamban a titkosszolgálat egy része mindenképpen a kormány érdekeit szolgálja, amivel önmagában nincs is semmi baj. Egy folyamatosan változó környezetben ugyanis a nemzetbiztonsági feladatok is változhatnak. Van, amikor a migráció, a terrorizmus vagy éppen a kiberbűnözés kerül előtérbe, máskor egyéb kihívások.
BAJ AKKOR VAN, HA EZEKET A HAZAI NEMZETBIZTONSÁGI SZERVEZETEKET, EZEK MŰKÖDÉSÉT, AZ ÁLTALUK VÉGZETT VAGY ÉPPEN EL NEM VÉGZETT FELADATOKAT A PARLAMENTBE VÁLASZTOTT ELLENZÉKI PÁRTOK ERRE A CÉLRA DELEGÁLT KÉPVISELŐI NEM ELLENŐRIZHETIK.
2018-ban pontosan ennek lehettünk a tanúi, a Fidesz szisztematikusan építette le az ellenőrzést és tette közröhej tárgyává az ellenőrző testületet...
ORBÁN VIKTOR: BOCSÁNAT MAGYARORSZÁG, BOCSÁNAT MAGYAROK!
HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2018.12.31.
- Miniszterelnök úr, megkérdezhetném, hogy a kormány, és személy szerint Ön, hogyan védi meg a magyar embereket?
- Kedves barátaim, magyarok. Becsaptalak benneteket. Hazudtam nektek.
- Miniszterelnök úr, már elnézést, itt valami félreértés…
- Nincs félreértés! Hazudtam, amikor csak tehettem. Vagyis, mindig. Rendet, demokráciát, jogbiztonságot ígértem a magyar embereknek. Minőségi oktatást és javuló egészségügyet, erős és nemzetközi tekintélynek örvendő országot. Olcsóbb államot, kevesebb korrupciót…
- De…
- Tisztességesebb közéletet ígértem. Hazugság volt minden, előre megfontolt szándékkal, készakarva becsaptam a magyar embereket.
- Miniszterelnök úr, Önök megvédték a nyugdíjasokat, megvédték a devizahiteleseket, megvédtek mindenkit. Még a migránsoktól is megvédték a magyar embereket. Miniszterelnök úr, ugye nem tekinti seggnyalásnak, ha azt mondom: Önök egyszerűen értünk vannak.
- Nem tárgyaltunk, nem egyeztettünk senkivel. Sem szakszervezetekkel, sem a munkavállalókkal, sem a bankokkal – senkivel. Azt hittük, hogy mi nélkülük is okosak vagyunk. Hogy nálunk van a Bölcsek Köve, mert mi tudjuk a tutit.
- Akkor, ha lehetne, a külpolitikai sikereinkről néhány gondolatot…
- Sikerült szinte minden korábbi barátunkkal összeveszni. Nagy elszigeteltségnek örvendünk a világban, senki nem áll szóba velünk, mintha leprások lennénk, úgy kezelnek minket.
- Miniszterelnök úr, ha az olcsóbb államról mondana valamit…
- Saját embereinket, rokonainkat és pártkatonákat ültettük a jól fizető, bizalmi posztokra. Először egy bohócot neveztünk ki köztársasági elnöknek, aki az én bábomként leste a parancsaimat, utána egy horgászt. Becsaptunk mindenkit, mert nemhogy olcsóbb, de kifejezetten drágább lett az állam. Elnézést kérek ezért a magyar emberektől.
- Végezetül, ha mondana valamit a nemzet felemelkedéséről…
- Már nem bírom tovább ezt az állandó szorítást. Hogy permanens hazugságban éljek, hogy soha ne legyen egy őszinte pillanatom. Van, akinek ez megy, és álmából felébredve, csukott szemmel is képes hazudni. Számomra ez nem ilyen egyszerű. Engem, bevallom, fáraszt és kikészít az ilyen. Ezért gondoltam, hogy még mielőtt felköltöznék a Várba, elmondok mindent őszintén. Bocsánat Magyarország, bocsánat magyarok!
(Az év utolsó napján közölt beszélgetés, természetesen csak a képzelet szüleménye.)
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2018.12.31.
- Kedves barátaim, magyarok. Becsaptalak benneteket. Hazudtam nektek.
- Miniszterelnök úr, már elnézést, itt valami félreértés…
- Nincs félreértés! Hazudtam, amikor csak tehettem. Vagyis, mindig. Rendet, demokráciát, jogbiztonságot ígértem a magyar embereknek. Minőségi oktatást és javuló egészségügyet, erős és nemzetközi tekintélynek örvendő országot. Olcsóbb államot, kevesebb korrupciót…
- De…
- Tisztességesebb közéletet ígértem. Hazugság volt minden, előre megfontolt szándékkal, készakarva becsaptam a magyar embereket.
- Miniszterelnök úr, Önök megvédték a nyugdíjasokat, megvédték a devizahiteleseket, megvédtek mindenkit. Még a migránsoktól is megvédték a magyar embereket. Miniszterelnök úr, ugye nem tekinti seggnyalásnak, ha azt mondom: Önök egyszerűen értünk vannak.
- Nem tárgyaltunk, nem egyeztettünk senkivel. Sem szakszervezetekkel, sem a munkavállalókkal, sem a bankokkal – senkivel. Azt hittük, hogy mi nélkülük is okosak vagyunk. Hogy nálunk van a Bölcsek Köve, mert mi tudjuk a tutit.
- Akkor, ha lehetne, a külpolitikai sikereinkről néhány gondolatot…
- Sikerült szinte minden korábbi barátunkkal összeveszni. Nagy elszigeteltségnek örvendünk a világban, senki nem áll szóba velünk, mintha leprások lennénk, úgy kezelnek minket.
- Miniszterelnök úr, ha az olcsóbb államról mondana valamit…
- Saját embereinket, rokonainkat és pártkatonákat ültettük a jól fizető, bizalmi posztokra. Először egy bohócot neveztünk ki köztársasági elnöknek, aki az én bábomként leste a parancsaimat, utána egy horgászt. Becsaptunk mindenkit, mert nemhogy olcsóbb, de kifejezetten drágább lett az állam. Elnézést kérek ezért a magyar emberektől.
- Végezetül, ha mondana valamit a nemzet felemelkedéséről…
- Már nem bírom tovább ezt az állandó szorítást. Hogy permanens hazugságban éljek, hogy soha ne legyen egy őszinte pillanatom. Van, akinek ez megy, és álmából felébredve, csukott szemmel is képes hazudni. Számomra ez nem ilyen egyszerű. Engem, bevallom, fáraszt és kikészít az ilyen. Ezért gondoltam, hogy még mielőtt felköltöznék a Várba, elmondok mindent őszintén. Bocsánat Magyarország, bocsánat magyarok!
(Az év utolsó napján közölt beszélgetés, természetesen csak a képzelet szüleménye.)
KLÍMAKATASZTRÓFA, ILLIBERALIZMUS, FEGYVERLOBBI, ADÓPARADICSOMOK - EZ VOLT 2018 A VILÁGTÉRKÉP BLOGON
Szerző: SIPOS ZOLTÁN
2018.12.30.
2018 januárjában újraválasztották a Cseh Köztársaság elnökét, az oroszbarát, radikális, jobboldali szólamokat puffogtató Miloš Zemant. A hivatalos végeredmény alapján Zeman a szavazatok 51,36 százalékát szerezte meg, kihívójára, Jiří Drahošra a választók 48,63 százaléka szavazott.
Távolról sem csak távoli, egzotikus helyeken mossák tisztára a sokszor feketén szerzett pénzeket: a Tax Justice Network (TJN), egy brit székhelyű, szakértőkből és aktivistákból álló nemzetközi hálózat listájának az élén 2018-ban is Svájc, az Egyesült Államok és a brit fennhatóság alatt lévő Kajmán-szigetek vannak.
Ha ez a lista drasztikusan különbözik az Európai Unió hasonló lajstromától, annak az lehet az oka, hogy „nem politikai döntések vezérlik” – állítja a TJN, amely az EU-t sem kíméli: Luxemburg a 6. helyen áll, épp Németország előtt, Hollandia alig marad le a top 10-ről, ahol akad 3 ázsiai terület is: Hongkong, Szingapúr és Tajvan...
MA 74 ÉVE LŐTTÉK A DUNÁBA RICHTER GEDEONT, A VILÁGSZERTE LEGISMERTEBB MAGYAR CÉG ATYJÁT
FIDESZFIGYELŐ BLOG
Szerző: eroica
2018.12.30.
Ma 74 éve lőtték a Dunába magyar nyilasok Richter Gedeont, a magyar gyógyszergyártás atyját. Richter azután is bejárt dolgozni, amikor 1942-ben a Horthy-rendszer zsidótörvényei alapján kitiltották a saját gyárából. Sorsát azért is érdemes megjegyezni, mert a cinikus Orbán Viktor szerint a cég történtete "magyar sikertörténet", mivel a "vállalat minden egyes csapás után sikeresen újrakezdte". Orbán a beszédéből kihagyta, hogy ezeket a csapásokat a horthysta magyar állam mérte a cégre, és az alapító Richter Gedeonra. Richter Gedeon ennek ellenére tett meg mindent a világszerte legismertebb magyar cégért.
Fenti rövid kommentárunktól függetlenül mindenkinek érdemes elolvasni Nyáry Krisztián szép életírását Richter Gedeonról. Akinek bonyolultabb a facebook-on olvasni a hosszú írást, az megtalálja Nyáry "Merész magyarok" című könyvében, de lentebb is bemásoltuk:
Szerző: eroica
2018.12.30.
Fenti rövid kommentárunktól függetlenül mindenkinek érdemes elolvasni Nyáry Krisztián szép életírását Richter Gedeonról. Akinek bonyolultabb a facebook-on olvasni a hosszú írást, az megtalálja Nyáry "Merész magyarok" című könyvében, de lentebb is bemásoltuk:
...
RICHTER GEDEON GYÓGYSZERÉSZ, GYÁRALAPÍTÓ 74 ÉVVEL EZELŐTT A NYILAS TERROR ÁLDOZATÁUL ESETT
KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: GARAI-ÉDLER ESZTER
2018.12.31.
„Igaz ember volt, tudta, mi a tisztesség, maradandót alkotott és neve összeforrt alkotásával.” (Hídvégi Jenő)
Richter Gedeon alkotó személyiség volt. Kiemelkedő egyéniségével, életével és munkásságával, és nem utolsó sorban emberiességével olyan hírnévre tett szert, amely csak keveseknek adatik meg.
1872. szeptember 23-án, a Heves megyei Ecséd községben született, gazdag földbirtokos családban. Korán elvesztette szüleit, édesanyja, Engel Róza közvetlen a születése után, édesapja, Adolf a következő évben hunyt el. Két bátyjával az anyai nagyszülőkhöz került Gyöngyösre. Az Engel családnál nagyon gondos nevelést kapott, és az örökölt vagyonát is jól kezelték.
Richter Gedeon négy elemi elvégzése után 1882-ben a város legnevesebb ferences rendi, ún. „Nagygimnáziumában” kezdte el középiskolai tanulmányait. A gimnázium, amelyből sok neves ember, pl. Bajza József, Bugát Pál, Török Ignác, Vackot Imre, pályája indult el, megalapozta Richter életútját is. A középiskola elvégzését követően egy gyöngyösi gyógyszertárban kezdte meg gyógyszerészgyakornoki pályáját. Három év múlva sikeres vizsgát tett, majd további két évet ebben a gyöngyösi gyógyszertárban dolgozott. Ezt követően az 1893–1894-es tanévben iratkozott be a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti, később pedig az Orvosi Karára. Oktatói közül kiemelkednek Than Károly, Margó Tivadar és Eötvös Loránd professzorok. Záró-szigorlatát kitűnő eredménnyel 1895 júniusában tette le. Gyógyszerészi oklevelét ez év június végén nyerte el, és két évig egy budapesti gyógyszertárban dolgozott.
1897-től négy esztendeig tartó külföldi tanulmányútján német, angol, olasz és francia gyógyszertárakban dolgozott, és szerzett széleskörű tapasztalatokat. Különös figyelemmel kísérte az organoterápiával(hormonkészítmények, erősítőszerek) kapcsolatos kutatásokat.
Külföldi tanulmányútjáról visszatérve hasznosította a külföldi tapasztalatait: engedélyt szerzett a marhavágóhídnál, a juhok pajzsmirigyének, a sertések petefészkének gyűjtéséhez, és 1901-ben a családi öröksége egyharmadából megvásárolta az 1887-ben alapított Budapest, Üllői út 105. sz. alatt működő „Sas” patikát, amelynek alagsorában biológiai és vegyészeti labort is berendezett. Itt kezdték el gyártani az első magyar mellékvesehormon-kivonatot tartalmazó készítményét (Tonogen, Suprenale), amelyből 1902-ben mindenütt ismert és megbecsült világmárka lett...
Szerző: GARAI-ÉDLER ESZTER
2018.12.31.
Richter Gedeon alkotó személyiség volt. Kiemelkedő egyéniségével, életével és munkásságával, és nem utolsó sorban emberiességével olyan hírnévre tett szert, amely csak keveseknek adatik meg.
1872. szeptember 23-án, a Heves megyei Ecséd községben született, gazdag földbirtokos családban. Korán elvesztette szüleit, édesanyja, Engel Róza közvetlen a születése után, édesapja, Adolf a következő évben hunyt el. Két bátyjával az anyai nagyszülőkhöz került Gyöngyösre. Az Engel családnál nagyon gondos nevelést kapott, és az örökölt vagyonát is jól kezelték.
Richter Gedeon négy elemi elvégzése után 1882-ben a város legnevesebb ferences rendi, ún. „Nagygimnáziumában” kezdte el középiskolai tanulmányait. A gimnázium, amelyből sok neves ember, pl. Bajza József, Bugát Pál, Török Ignác, Vackot Imre, pályája indult el, megalapozta Richter életútját is. A középiskola elvégzését követően egy gyöngyösi gyógyszertárban kezdte meg gyógyszerészgyakornoki pályáját. Három év múlva sikeres vizsgát tett, majd további két évet ebben a gyöngyösi gyógyszertárban dolgozott. Ezt követően az 1893–1894-es tanévben iratkozott be a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti, később pedig az Orvosi Karára. Oktatói közül kiemelkednek Than Károly, Margó Tivadar és Eötvös Loránd professzorok. Záró-szigorlatát kitűnő eredménnyel 1895 júniusában tette le. Gyógyszerészi oklevelét ez év június végén nyerte el, és két évig egy budapesti gyógyszertárban dolgozott.
1897-től négy esztendeig tartó külföldi tanulmányútján német, angol, olasz és francia gyógyszertárakban dolgozott, és szerzett széleskörű tapasztalatokat. Különös figyelemmel kísérte az organoterápiával(hormonkészítmények, erősítőszerek) kapcsolatos kutatásokat.
Külföldi tanulmányútjáról visszatérve hasznosította a külföldi tapasztalatait: engedélyt szerzett a marhavágóhídnál, a juhok pajzsmirigyének, a sertések petefészkének gyűjtéséhez, és 1901-ben a családi öröksége egyharmadából megvásárolta az 1887-ben alapított Budapest, Üllői út 105. sz. alatt működő „Sas” patikát, amelynek alagsorában biológiai és vegyészeti labort is berendezett. Itt kezdték el gyártani az első magyar mellékvesehormon-kivonatot tartalmazó készítményét (Tonogen, Suprenale), amelyből 1902-ben mindenütt ismert és megbecsült világmárka lett...
A MI ORSZÁGUNK
MÉRCE
Szerző: UDVARHELYI TESSZA
2018.12.30.
„Csak eljátsszuk, hogy ez egy ország” – Herczeg Márk cikke még augusztus végén jelent meg a 444-en és én azóta forgatom magamban, hogy mit is gondolok arról az alapvető állításról, hogy Magyarország megszűnt egy országnak, egy közösségnek lenni és valójában minden közéleti, közösségi és demokratikus intézmény már csak a Fidesz és holdudvara által kibelezett váz. A cikk szerint ugyanerre a sorsra jutott a köztársasági elnöktől a Parlamenten, az ellenzéken, a választásokon és a NAV-on át a médiáig, a közegészségügyig és a versenysportig az élet szinte összes területe.
A cikket olvasva vegyes érzéseim voltak: szomorúság, elkeseredés, idegesség.
Aztán rájöttem, mi zavar benne a legjobban: az, hogy az én országom teljesen kimaradt belőle. Miközben a cikk létező és nagyon súlyos problémákat ír le, azt állítani, hogy Magyarország semmi más, mint a demokrácia roncsa és a Fidesz portyázó területe, egyszerűen nem igaz. És ez nemcsak azért fontos, mert az a valóság, amiben én élek nap mint nap, teljesen hiányzik a cikkből, hanem azért is, mert ha figyelmen kívül hagyjuk a Fideszen kívüli Magyarországot akkor is, amikor (még) létezik, akkor később sokkal nehezebb lesz észrevenni, ha már tényleg csak ez fog létezni. Ráadásul ez ma még egyszerűen nincs így.
Engem az a hatalmas megtiszteltetés ér nap mint nap, hogy a Fidesz által kibelezett és manipulált Magyarország mellett egy teljesen más országot is ismerek.
A Közélet Iskolája munkatársaként és A Város Mindenkié aktivistájaként én azt az országot ismerem, ahol az emberek hisznek a társadalmi igazságosságban és a demokráciában, fenntartanak demokratikus intézményeket, víziójuk van egy jobb országról, hajlandóak cselekedni, közösségben létezni, fejlődni, konstruktívan kritizálni, egymásnak segíteni és egymást szeretni.
A Közélet Iskolája képzései mikrokozmoszként mutatják meg azt, ami Magyarországon sokszor a felszín alatt történik azért, hogy valóban egy ország legyünk és ne csak a demokrácia színjátéka. Ezeken a képzéseken hétvégéről hétvégére olyan emberek gyűlnek össze az ország minden tájáról, akik valamelyik kirekesztett csoportért állnak ki, egy elvért szállnak síkra, vagy csupán szeretnének javítani a lakókörnyezetükön. Az elmúlt négy évben – amióta az iskolánk létezik – ezeken a képzéseken olyan emberekkel ismerkedtünk meg, akik azért jönnek hozzánk, hogy jobban, hatékonyabban és demokratikusabban végezhessék a szinte mindig önkéntesen végzett munkájukat. Mindannyian abban a manipulált, gyarmatosított és félrevezetett politikai környezetben élnek, amit a 444 cikke leír, és mégis hajlandóak a saját idejüket, energiájukat, szabad idejüket és lelkesedésüket a számukra fontos ügyeknek szentelni. És hajlandóak, sőt akarnak fejlődni és tanulni. Nem akarnak elsüllyedni a mocsárban. Nyitottak egymásra, nem erőszakosak, nem nyomják el egymást és olyan emberekkel is szóba állnak (legalábbis a képzéseken), akikkel kapcsolatban korábban akár súlyos előítéleteik voltak.
Ezeken a képzéseken együtt tanulnak többek között azok a középkorú nők, akik egy Budapest-közeli városban küzdenek a megfelelő utakért és közvilágításért, olyan fiatal aktivisták, akik a művészetet szeretnék a társadalmi igazságosság szolgálatába állítani, roma magyarok, akik egy helyi vagy országos szervezetben állnak ki a szegregáció ellen és azért, hogy a romák is szerepeljenek a magyar történelem tankönyvekben, mozgássérült emberek, akik azért dolgoznak, hogy minden ember önállóan lakhasson és senkinek se kelljen intézménybe zárva élnie és olyan szülők, akiknek LMBTQ gyerekeik vannak és nem akarják, hogy egy gyűlölködő világban nőjenek fel.
Vagyis a felszín alatt nagyon sok minden történik: emberek szervezett formában építkeznek, segítenek, érdeket és jogokat védenek, közösséget szerveznek, programokat valósítanak meg. Nem csinálnak mindent tökéletesen és nagyon sok gyengesége van a munkájuknak – ide tartozik gyakran a szervezetlenség, a világos stratégia vagy éppen a vezetői készségek hiánya – de ők is léteznek, dolgoznak.
Az az ország, amiben ők élnek, nemcsak eljátssza, hogy létezik, hanem valóban erőfeszítést tesz azért, hogy mindenkinek legyen benne hely, ne csak egy szűk elitnek...
Szerző: UDVARHELYI TESSZA
2018.12.30.
A cikket olvasva vegyes érzéseim voltak: szomorúság, elkeseredés, idegesség.
Aztán rájöttem, mi zavar benne a legjobban: az, hogy az én országom teljesen kimaradt belőle. Miközben a cikk létező és nagyon súlyos problémákat ír le, azt állítani, hogy Magyarország semmi más, mint a demokrácia roncsa és a Fidesz portyázó területe, egyszerűen nem igaz. És ez nemcsak azért fontos, mert az a valóság, amiben én élek nap mint nap, teljesen hiányzik a cikkből, hanem azért is, mert ha figyelmen kívül hagyjuk a Fideszen kívüli Magyarországot akkor is, amikor (még) létezik, akkor később sokkal nehezebb lesz észrevenni, ha már tényleg csak ez fog létezni. Ráadásul ez ma még egyszerűen nincs így.
A Közélet Iskolája munkatársaként és A Város Mindenkié aktivistájaként én azt az országot ismerem, ahol az emberek hisznek a társadalmi igazságosságban és a demokráciában, fenntartanak demokratikus intézményeket, víziójuk van egy jobb országról, hajlandóak cselekedni, közösségben létezni, fejlődni, konstruktívan kritizálni, egymásnak segíteni és egymást szeretni.
A Közélet Iskolája képzései mikrokozmoszként mutatják meg azt, ami Magyarországon sokszor a felszín alatt történik azért, hogy valóban egy ország legyünk és ne csak a demokrácia színjátéka. Ezeken a képzéseken hétvégéről hétvégére olyan emberek gyűlnek össze az ország minden tájáról, akik valamelyik kirekesztett csoportért állnak ki, egy elvért szállnak síkra, vagy csupán szeretnének javítani a lakókörnyezetükön. Az elmúlt négy évben – amióta az iskolánk létezik – ezeken a képzéseken olyan emberekkel ismerkedtünk meg, akik azért jönnek hozzánk, hogy jobban, hatékonyabban és demokratikusabban végezhessék a szinte mindig önkéntesen végzett munkájukat. Mindannyian abban a manipulált, gyarmatosított és félrevezetett politikai környezetben élnek, amit a 444 cikke leír, és mégis hajlandóak a saját idejüket, energiájukat, szabad idejüket és lelkesedésüket a számukra fontos ügyeknek szentelni. És hajlandóak, sőt akarnak fejlődni és tanulni. Nem akarnak elsüllyedni a mocsárban. Nyitottak egymásra, nem erőszakosak, nem nyomják el egymást és olyan emberekkel is szóba állnak (legalábbis a képzéseken), akikkel kapcsolatban korábban akár súlyos előítéleteik voltak.
Ezeken a képzéseken együtt tanulnak többek között azok a középkorú nők, akik egy Budapest-közeli városban küzdenek a megfelelő utakért és közvilágításért, olyan fiatal aktivisták, akik a művészetet szeretnék a társadalmi igazságosság szolgálatába állítani, roma magyarok, akik egy helyi vagy országos szervezetben állnak ki a szegregáció ellen és azért, hogy a romák is szerepeljenek a magyar történelem tankönyvekben, mozgássérült emberek, akik azért dolgoznak, hogy minden ember önállóan lakhasson és senkinek se kelljen intézménybe zárva élnie és olyan szülők, akiknek LMBTQ gyerekeik vannak és nem akarják, hogy egy gyűlölködő világban nőjenek fel.
Vagyis a felszín alatt nagyon sok minden történik: emberek szervezett formában építkeznek, segítenek, érdeket és jogokat védenek, közösséget szerveznek, programokat valósítanak meg. Nem csinálnak mindent tökéletesen és nagyon sok gyengesége van a munkájuknak – ide tartozik gyakran a szervezetlenség, a világos stratégia vagy éppen a vezetői készségek hiánya – de ők is léteznek, dolgoznak.
Az az ország, amiben ők élnek, nemcsak eljátssza, hogy létezik, hanem valóban erőfeszítést tesz azért, hogy mindenkinek legyen benne hely, ne csak egy szűk elitnek...
BARTUS LÁSZLÓ: KOPORSÓ MAGYARORSZÁG FELETT
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2018.12.30.
Nem is lehetne beszédesebb üzenete Orbán Viktornak Magyarország népéhez 2019-re. A lopva eltávolított Nagy Imre-szobor helyére gigantikus méretű antiszemita emlékmű kerül, amelynek tetején kőkoporsó áll. Ez Orbán Viktor ajándéka Magyarországnak az új esztendőre. Egy koporsó.
A rendszer az egyesített “keresztény” és “nemzeti” eszme nevében elpusztít mindent, ami jogot, önrendelkezést és szabad választást akar a népnek. Magyarország az alaptörvény preambulumában rögzített “keresztény-nemzeti” identitással azonos. Minden, ami ezt megkérdőjelezi, idegen, magyarellenes ellenség. Ez az identitás megköveteli, hogy e népet csak ennek az eszmének a képviselői vezethessék, és az országot ennek az eszmének alávessék. Ennek a vezetésnek Istentől rendelt küldetése van, ezért csak ez a vezetés lehet legitim. Mióta az alaptörvény létezik, ez kizárja demokratikus és szabad választás lehetőségét, bárki más legitim győzelmét.
Minden társadalmi eszme, elv, ideológia, amely ezt megkérdőjelezi, magyarellenes, nemzetellenes, keresztényellenes. Minden más a magyar identitást és kultúrát megsemmisítő törekvés, amely felszámolja a történelmi Magyarországgal való folytonosságot és kivágja a magyarság gyökereit. Ez az emlékmű arról szól, hogy a “keresztény-nemzeti” Magyarország ezeket az ellenséges erőket elpusztítja, mert a Sors és a Gondviselés ezt rendeli. Magyarországnak Istentől rendelt küldetése az, hogy “magyar” legyen. A nemzet gyökerei az állammal összefonódott vallásban vannak, amelyet a nemzet autentikus vezetőinek az országra kell kényszeríteniük, ahogy tette ezt István király, akit ezért “szentté” is avattak.
A magyar identitás egy hazugság
Az ország fölé emelendő koporsó üzenetének megértéséhez tudni kell, hogy ez miért a magyarság létkérdése a horthysták szerint. A vallással összefonódott állam a “Szent Koronában” ölt testet, amelyet Hartvik püspök legendája szerint egy angyal szavára Isten akaratából a római pápa adott az első magyar királynak. Ez a “keresztény” magyar államiság forrása, Orbán uralkodásának alapja. Ez a legenda azonban hamis. Egy aktuálpolitikai helyzetben keletkezett kitaláció, amely Könyves Kálmán megrendelésére készült, és szándékos történelemhamisítás.
A történelmi tény az, hogy a magyar korona nem a pápától, hanem a bizánci császártól származik. A latin elemek később kerültek rá. Nem István király kapta, hanem jóval később került Magyarországra. A “Szent Korona”-ként tisztelt ékszer soha nem volt István király fején. Nem is lehetett, mert akkor még nem is létezett. Ez egy női korona volt. A “Szent Korona”-nak semmi köze a magyar államisághoz. A rendszer alaptörvényének alapja egy hazugság. Márpedig ez a hamis legenda a “keresztény-nemzeti” identitás alapja.
Ennélfogva az egész “keresztény-nemzeti” identitás hamis. A “keresztény-nemzeti” állameszme hazugság. Magyarország nem kapott semmiféle vallási és nacionalista küldetést. Ennek az eszmének a képviselői nem Istentől rendelt vezetői a népnek. Orbánnak nem Istentől rendelt feladata a feudális, tekintélyelvű elnyomás, ennek a hamis eszmének a terjesztése, a hódítás, uralkodás. Ellenkezőleg. A “magyar”, mint olyan, nem keresztény. Magyarország nem keresztény ország, mert keresztény ország nem létezik, a “keresztény állam” fogalmilag kizárt. Ilyen nincs a Bibliában. A kereszténység soha nem fonódhat össze a világi hatalommal. Isten Országa nem evilágból való.
Mégis, ennek a hazug eszmének a nevében nyomták el saját urai és királyai a magyarokat. Ez a hazug eszme vezette a magyarokat a történelmi tragédiáiba. Ennek a hazug eszmének a nevében követte el Magyarország történelme legsúlyosabb bűnét, a magyar holokausztot. Ennek során félmillió magyar zsidót küldött a Horthy Miklós által kinevezett legitim és törvényes magyar kormány a haláltáborokba. Ebben fejeződött ki a “keresztény-nemzeti” állameszme esszenciája. Orbán Viktor ma ugyanennek az eszmének a nevében kormányoz, uralkodik. Ennek jelképe a Vértanúk terére kerülő emlékmű koporsója...
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2018.12.30.
A rendszer az egyesített “keresztény” és “nemzeti” eszme nevében elpusztít mindent, ami jogot, önrendelkezést és szabad választást akar a népnek. Magyarország az alaptörvény preambulumában rögzített “keresztény-nemzeti” identitással azonos. Minden, ami ezt megkérdőjelezi, idegen, magyarellenes ellenség. Ez az identitás megköveteli, hogy e népet csak ennek az eszmének a képviselői vezethessék, és az országot ennek az eszmének alávessék. Ennek a vezetésnek Istentől rendelt küldetése van, ezért csak ez a vezetés lehet legitim. Mióta az alaptörvény létezik, ez kizárja demokratikus és szabad választás lehetőségét, bárki más legitim győzelmét.
Minden társadalmi eszme, elv, ideológia, amely ezt megkérdőjelezi, magyarellenes, nemzetellenes, keresztényellenes. Minden más a magyar identitást és kultúrát megsemmisítő törekvés, amely felszámolja a történelmi Magyarországgal való folytonosságot és kivágja a magyarság gyökereit. Ez az emlékmű arról szól, hogy a “keresztény-nemzeti” Magyarország ezeket az ellenséges erőket elpusztítja, mert a Sors és a Gondviselés ezt rendeli. Magyarországnak Istentől rendelt küldetése az, hogy “magyar” legyen. A nemzet gyökerei az állammal összefonódott vallásban vannak, amelyet a nemzet autentikus vezetőinek az országra kell kényszeríteniük, ahogy tette ezt István király, akit ezért “szentté” is avattak.
A magyar identitás egy hazugság
Az ország fölé emelendő koporsó üzenetének megértéséhez tudni kell, hogy ez miért a magyarság létkérdése a horthysták szerint. A vallással összefonódott állam a “Szent Koronában” ölt testet, amelyet Hartvik püspök legendája szerint egy angyal szavára Isten akaratából a római pápa adott az első magyar királynak. Ez a “keresztény” magyar államiság forrása, Orbán uralkodásának alapja. Ez a legenda azonban hamis. Egy aktuálpolitikai helyzetben keletkezett kitaláció, amely Könyves Kálmán megrendelésére készült, és szándékos történelemhamisítás.
A történelmi tény az, hogy a magyar korona nem a pápától, hanem a bizánci császártól származik. A latin elemek később kerültek rá. Nem István király kapta, hanem jóval később került Magyarországra. A “Szent Korona”-ként tisztelt ékszer soha nem volt István király fején. Nem is lehetett, mert akkor még nem is létezett. Ez egy női korona volt. A “Szent Korona”-nak semmi köze a magyar államisághoz. A rendszer alaptörvényének alapja egy hazugság. Márpedig ez a hamis legenda a “keresztény-nemzeti” identitás alapja.
Ennélfogva az egész “keresztény-nemzeti” identitás hamis. A “keresztény-nemzeti” állameszme hazugság. Magyarország nem kapott semmiféle vallási és nacionalista küldetést. Ennek az eszmének a képviselői nem Istentől rendelt vezetői a népnek. Orbánnak nem Istentől rendelt feladata a feudális, tekintélyelvű elnyomás, ennek a hamis eszmének a terjesztése, a hódítás, uralkodás. Ellenkezőleg. A “magyar”, mint olyan, nem keresztény. Magyarország nem keresztény ország, mert keresztény ország nem létezik, a “keresztény állam” fogalmilag kizárt. Ilyen nincs a Bibliában. A kereszténység soha nem fonódhat össze a világi hatalommal. Isten Országa nem evilágból való.
Mégis, ennek a hazug eszmének a nevében nyomták el saját urai és királyai a magyarokat. Ez a hazug eszme vezette a magyarokat a történelmi tragédiáiba. Ennek a hazug eszmének a nevében követte el Magyarország történelme legsúlyosabb bűnét, a magyar holokausztot. Ennek során félmillió magyar zsidót küldött a Horthy Miklós által kinevezett legitim és törvényes magyar kormány a haláltáborokba. Ebben fejeződött ki a “keresztény-nemzeti” állameszme esszenciája. Orbán Viktor ma ugyanennek az eszmének a nevében kormányoz, uralkodik. Ennek jelképe a Vértanúk terére kerülő emlékmű koporsója...
BUTA TERMÉK MARADT AZ E-KÖNYV, ÉS NEM IS CSINÁLT FORRADALMAT
HVG ONLINE
Szerző: ILLÉNYI BALÁZS
2018.12.31.
Bármennyire várták, az e-könyv nem forgatta fel fenekestül a könyvpiacot és az olvasási szokásokat.
Az eget ostromló büszke bércek helyett inkább szelíd, olykor már lefelé induló lankaként jellemezhető az e-könyvek utóbbi évekbeli forgalmi adatait ábrázoló görbe. Nem vált valóra az évtizeddel ezelőtti jóslat a nyomtatott könyvek haláláról, olyannyira nem, hogy a digitális formátumú olvasnivaló még meghatározó részt sem tudott szerezni a piacon. Az Egyesült Államokban, ahol a világszerte e-könyvekből származó bevételek fele képződik, az összforgalom 20 százaléka körül stabilizálódtak az eladások. A nagy nemzetközi kiadók is egyre kevésbé lelkesek e „műfaj” iránt, miután 2017-ben tíz százalékkal estek az e-könyves értékesítéseik.
A képet azonban árnyalja a hivatalos statisztikákból kevésbé kiolvasható új trend. Mind több szakértő hívja fel a figyelmet arra, hogy a látszólag megrekedt e-könyves piac a fejlett országokban komoly átrendeződésen megy keresztül. A nyomtatott eladásokban érdekelt nagy kiadók digitális olvasnivalói ugyan leszálló ágba kerültek, ám annál jobban pörögnek a független kiadók, illetve maguk a szerzők által kifejezetten képernyőre szánt kiadványok. Bár pontos forgalmi adatok nincsenek erről a szegmensről, iparági elemzők ebben látják a lehetséges kitörési pontot a piac számára.
Magyarország e téren (is) legalább egy nagyságrenddel van lemaradva a világ fejlettebb részétől. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének összesítése szerint a tavalyi, közel 48 milliárd forintos hazai könyvforgalomból mindössze 1,8 százalékkal részesültek a digitális kiadványok, ráadásul ebbe – további differenciálás nélkül – az e-könyveket és a hangoskönyveket egyaránt beleszámolják. Kovács Péter, a Libri-Bookline Zrt. vezérigazgatója egy százalékra teszi az e-könyvek részesedését, ám vannak, akik szerint az önbevalláson alapuló adatok szebbnek mutatják a valóságot, mint amilyen. A két legnagyobb kiadói és könyvforgalmazói konglomerátum, a Libri és a Líra közös leányvállalata, az eKönyv Magyarország Kft. ügyvezetője, Csordás Attila a teljes könyves piac fél százalékára taksálja csak az e-könyvek arányát. Igaz, fűzi hozzá, a saját kiadói forgalmuk stabilan, évente 20-30 százalékkal nő...
Szerző: ILLÉNYI BALÁZS
2018.12.31.
Az eget ostromló büszke bércek helyett inkább szelíd, olykor már lefelé induló lankaként jellemezhető az e-könyvek utóbbi évekbeli forgalmi adatait ábrázoló görbe. Nem vált valóra az évtizeddel ezelőtti jóslat a nyomtatott könyvek haláláról, olyannyira nem, hogy a digitális formátumú olvasnivaló még meghatározó részt sem tudott szerezni a piacon. Az Egyesült Államokban, ahol a világszerte e-könyvekből származó bevételek fele képződik, az összforgalom 20 százaléka körül stabilizálódtak az eladások. A nagy nemzetközi kiadók is egyre kevésbé lelkesek e „műfaj” iránt, miután 2017-ben tíz százalékkal estek az e-könyves értékesítéseik.
A képet azonban árnyalja a hivatalos statisztikákból kevésbé kiolvasható új trend. Mind több szakértő hívja fel a figyelmet arra, hogy a látszólag megrekedt e-könyves piac a fejlett országokban komoly átrendeződésen megy keresztül. A nyomtatott eladásokban érdekelt nagy kiadók digitális olvasnivalói ugyan leszálló ágba kerültek, ám annál jobban pörögnek a független kiadók, illetve maguk a szerzők által kifejezetten képernyőre szánt kiadványok. Bár pontos forgalmi adatok nincsenek erről a szegmensről, iparági elemzők ebben látják a lehetséges kitörési pontot a piac számára.
Magyarország e téren (is) legalább egy nagyságrenddel van lemaradva a világ fejlettebb részétől. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének összesítése szerint a tavalyi, közel 48 milliárd forintos hazai könyvforgalomból mindössze 1,8 százalékkal részesültek a digitális kiadványok, ráadásul ebbe – további differenciálás nélkül – az e-könyveket és a hangoskönyveket egyaránt beleszámolják. Kovács Péter, a Libri-Bookline Zrt. vezérigazgatója egy százalékra teszi az e-könyvek részesedését, ám vannak, akik szerint az önbevalláson alapuló adatok szebbnek mutatják a valóságot, mint amilyen. A két legnagyobb kiadói és könyvforgalmazói konglomerátum, a Libri és a Líra közös leányvállalata, az eKönyv Magyarország Kft. ügyvezetője, Csordás Attila a teljes könyves piac fél százalékára taksálja csak az e-könyvek arányát. Igaz, fűzi hozzá, a saját kiadói forgalmuk stabilan, évente 20-30 százalékkal nő...
HETEDIK NAPJA VAN
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.12.31.
Nem kis lélekfurdalással itta ki a pohár szekszárdit Tihamér, az egér, hogy akaratlanul is Kovácsné vesztét okozta, aki, mint emlékezhetünk, Tihamér szirénhangját követve lépett ki az ablakon, és csapódott az udvar porába combnyaktörést szenvedve. Már vitte is a mentő, és az orvos, aki megoperálja majd őt, éppen miatyánkot mondott, cseszett kezet mosni magunk közt szólván, így, ahogyan azt a teremtő vagy épp Hermész elrendelte, már csűrdöngölőt jártak a baktériumok, hogy ihajj, szüret, lehet megint szepszisezni kicsit. Kovácsnénak tehát annyi, még két napja van a forgatókönyv szerint.
Múlt, jelen és jövő így sűrűsödött össze Tihamér egyujjas kesztyűjében. És ezt a terhet, hogy kéretlen s váratlan gyilkossá vált, nehezen viselte, holott ő csak diskurált volna kicsit Kovácsnéval életről, irodalomról, zenéről és a szalagos fánk receptjéről talán, aztán ez lett belőle. Eszébe jutott még, hogy meg is látogathatná virággal a kézben és a hajtókájában, nem voltak azonban jó tapasztalatai az emberekről úgy általában. Itt, a házban is a múlt héten volt rágcsálóirtás, mahomet, munkaruhás emberek raktak mindenhová lassú mérgeket, amin Tihamér csak mosolygott, viszont nem értette, miért nem lehet békében élni egymás mellett.
Ő például egész jól elvolt még Kelemennel, a macskával is a 3/b lakásból. Igaz, fogatlan volt már és vedlett is a szőre, hullott, potyogott, meg hályogos volt az egyik szeme, de épp ez az elesettség indította meg Tihamért. Megosztotta vele olykor a kincseit, olajos halat, kolbászvéget, ilyeneket, kánikulai időben együtt szoktak hűsölni a körtefa alatt, aminek akkor árnyat adó lombja volt, és kis körtecsökevények hordozták magukban a mézédes gyümölcs ígéretét, de az ősz eljövetelét is egyben. Tihamér elbeszélgetett volna Kelemennel ilyen ráismerésekkor az idő természetéről, térről és relativitásról, de Kelemen hülye volt az ilyesmihez magunk közt szólván...
Szerző: Rezeda
2018.12.31.
Múlt, jelen és jövő így sűrűsödött össze Tihamér egyujjas kesztyűjében. És ezt a terhet, hogy kéretlen s váratlan gyilkossá vált, nehezen viselte, holott ő csak diskurált volna kicsit Kovácsnéval életről, irodalomról, zenéről és a szalagos fánk receptjéről talán, aztán ez lett belőle. Eszébe jutott még, hogy meg is látogathatná virággal a kézben és a hajtókájában, nem voltak azonban jó tapasztalatai az emberekről úgy általában. Itt, a házban is a múlt héten volt rágcsálóirtás, mahomet, munkaruhás emberek raktak mindenhová lassú mérgeket, amin Tihamér csak mosolygott, viszont nem értette, miért nem lehet békében élni egymás mellett.
Ő például egész jól elvolt még Kelemennel, a macskával is a 3/b lakásból. Igaz, fogatlan volt már és vedlett is a szőre, hullott, potyogott, meg hályogos volt az egyik szeme, de épp ez az elesettség indította meg Tihamért. Megosztotta vele olykor a kincseit, olajos halat, kolbászvéget, ilyeneket, kánikulai időben együtt szoktak hűsölni a körtefa alatt, aminek akkor árnyat adó lombja volt, és kis körtecsökevények hordozták magukban a mézédes gyümölcs ígéretét, de az ősz eljövetelét is egyben. Tihamér elbeszélgetett volna Kelemennel ilyen ráismerésekkor az idő természetéről, térről és relativitásról, de Kelemen hülye volt az ilyesmihez magunk közt szólván...
A HAZAFISÁG ÉS AZ ALKOTMÁNYOS DEMOKRÁCIA VÉDELME EGYBEESIK - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.12.31.
- A német kormány jövőre határozottabban ki akar állni a világban a saját értékeiért és szorosabb nemzetközi együttműködést szorgalmaz
- Orbán annyira önhitt, hogy el sem tudta képzelni, lehet még érdemi tiltakozás a politikája ellen, pedig a demokrácia felszámolásában lefőzte Trumpot
- A populizmus nem fizetődik ki - Németországban
Spiegel
A nemzetközi együttműködés fontosságára figyelmeztet újévi beszédében a német kancellár. Berlinben már előre nyilvánosságra hozták a szöveget, amely rámutat, hogy a világ nagy gondjait csak akkor lehet megoldani, ha összefognak az államok. Merkel emlékeztet arra, hogy e tekintetben Németországra egyre nagyobb felelősség hárul, továbbá, hogy az országot az olyan értékek tették erőssé, mint a nyíltság, a türelem és a tisztelet, ezekhez továbbra is ragaszkodni kell. A legnagyobb feladatként a klímaváltozást, a migrációt és a terror elleni harcot említi. Kiemeli ugyanakkor, hogy mindhárom területen csak akkor lehet előrelépni, ha figyelembe veszik mások érdekeit is, ez tanúsítják a két világháború tanulságai is. Ám mint megjegyzi, ezt a felfogást manapság nem mindenki osztja, ezért a nemzetközi együttműködés alaptételei nyomás alá kerültek. Ily módon Németországnak ismét határozottabban harcolnia kell a véleményéért.
Kurier
A lap főszerkesztője azt jósolja, hogy jövőre vizsgázik a demokrácia, és majd meglátjuk, hogy a jogállammal egyetemben mennyire bizonyul erősnek. De az látnivaló, hogy a demokrácia egyáltalán nem tökéletes, keményen dolgozni kell érte, gyakran kompromisszumot kell kötni, hogy ne osztódjon meg a társadalom. Viszont csak a tekintélyelvű rendszerek kínálnak olyan vezéreket, akik állítólag mindent tudnak. 2019 elsősorban az USA számára lesz kemény év, mert Trump idáig játszott az érzelmekkel, de most már reagálnia kell az ellene folyó vizsgálatra és komolyan kell vennie a Képviselőházat, amelyben a demokratáknak lesz többségük.
A tekintélyelvű politikusok feltett szándéka, hogy kézbe kaparintsák a független intézményeket, e tekintetben Orbán sokkal messzebbre jutott, mint az amerikai elnök. Ám még az illiberális demokrácia nagy barátja is kénytelen észrevenni, hogy minden ellenállást azért ő sem tudott felszámolni. A túlórák megemelése akkora tiltakozást váltott ki, amekkorát önhittségében a kormányfő nem várt volna. És bár a Fidesz igencsak megnehezíti a civilek életét, azért még sokan vannak, akik megszervezik magukat.
Az európai választás jó alkalom lesz, hogy a pártok megmutassák, miként viszonyulnak a demokráciához és a jogállamhoz. Aki tiltakozik az uniós felügyelet ellen, annak rossz a lelkiismerete. Annál inkább megpróbálják majd a szélsőjobbos pártok az etnikai hovatartozás kihangsúlyozásával leplezni, hogy megvetik a demokratikus normákat. A többieknek ezzel szemben ki kell nyilvánítaniuk, hogy az emberi jogok egyetemesek és mindenkire vonatkoznak.
Washington Post
A szerkesztőségi véleménycikk úgy látja, hogy tényleg bőven van ok félni a nacionalizmustól, ám a liberálisoknak megfelelő módon kell kezelniük a gondot. Mert az biztos, hogy a nacionalizmus vezetett el a fasizmushoz, a háborúhoz, a kisebbségek üldöztetéséhez és lemészárlásához, továbbá napjainkban utat nyithat a könyörtelen, cinikus autokraták számára. Ám akik megvédenék a liberális demokráciát, azoknak érdemes kevésbé arrogánsnak lenniük mindazokkal, akik vonzónak találják a nacionalizmust. Az egész világban mély választóvonal jött létre a tehetős nagyvárosok és a kisebb települések, vidéki körzetek között. Utóbbiak lakossága húzta a rövidebbet a globalizáció során, csak ezt éppen az elitek sokáig nem vették észre. Nem kellett volna hozzá megvárni a Brexitet, Trump megválasztását, a magyar, lengyel, francia, német és skandináv nacionalisták felemelkedését.
Mert látni kell, hogy a globalizáció vesztesei tehetetlenségükben gyakran fordulnak a nacionalizmus felé. Ugyanez vezeti őket, amikor nem kérnek a bevándorlásból. Ettől persze még szembe kell szállni erkölcsi alapokon az idegengyűlölettel és a rasszizmussal, ami Trumpot vezérli a menekültekkel szemben. De abban nincs semmi új, ha az emberek azt mondják, hogy az országoknak jogukban áll ellenőrizni a határaikat és megszabni, hány migránst engednek be. A baloldal és az emberséges bevándorlás híveinek két dolgot kell szem előtt tartaniuk: nem szabad automatikusan reakciósnak minősíteniük azokat, akik aggódnak a nemzeti szuverenitás miatt, illetve továbbra is ragaszkodniuk kell ahhoz, hogy a(z amerikai) hazafiság és az alkotmányos demokrácia védelem egy és ugyanaz. Ez nagyon sürgős feladat lesz az újévben...
Szerző: SZELESTEY
2018.12.31.
- Orbán annyira önhitt, hogy el sem tudta képzelni, lehet még érdemi tiltakozás a politikája ellen, pedig a demokrácia felszámolásában lefőzte Trumpot
- A populizmus nem fizetődik ki - Németországban
Spiegel
A nemzetközi együttműködés fontosságára figyelmeztet újévi beszédében a német kancellár. Berlinben már előre nyilvánosságra hozták a szöveget, amely rámutat, hogy a világ nagy gondjait csak akkor lehet megoldani, ha összefognak az államok. Merkel emlékeztet arra, hogy e tekintetben Németországra egyre nagyobb felelősség hárul, továbbá, hogy az országot az olyan értékek tették erőssé, mint a nyíltság, a türelem és a tisztelet, ezekhez továbbra is ragaszkodni kell. A legnagyobb feladatként a klímaváltozást, a migrációt és a terror elleni harcot említi. Kiemeli ugyanakkor, hogy mindhárom területen csak akkor lehet előrelépni, ha figyelembe veszik mások érdekeit is, ez tanúsítják a két világháború tanulságai is. Ám mint megjegyzi, ezt a felfogást manapság nem mindenki osztja, ezért a nemzetközi együttműködés alaptételei nyomás alá kerültek. Ily módon Németországnak ismét határozottabban harcolnia kell a véleményéért.
Kurier
A lap főszerkesztője azt jósolja, hogy jövőre vizsgázik a demokrácia, és majd meglátjuk, hogy a jogállammal egyetemben mennyire bizonyul erősnek. De az látnivaló, hogy a demokrácia egyáltalán nem tökéletes, keményen dolgozni kell érte, gyakran kompromisszumot kell kötni, hogy ne osztódjon meg a társadalom. Viszont csak a tekintélyelvű rendszerek kínálnak olyan vezéreket, akik állítólag mindent tudnak. 2019 elsősorban az USA számára lesz kemény év, mert Trump idáig játszott az érzelmekkel, de most már reagálnia kell az ellene folyó vizsgálatra és komolyan kell vennie a Képviselőházat, amelyben a demokratáknak lesz többségük.
A tekintélyelvű politikusok feltett szándéka, hogy kézbe kaparintsák a független intézményeket, e tekintetben Orbán sokkal messzebbre jutott, mint az amerikai elnök. Ám még az illiberális demokrácia nagy barátja is kénytelen észrevenni, hogy minden ellenállást azért ő sem tudott felszámolni. A túlórák megemelése akkora tiltakozást váltott ki, amekkorát önhittségében a kormányfő nem várt volna. És bár a Fidesz igencsak megnehezíti a civilek életét, azért még sokan vannak, akik megszervezik magukat.
Az európai választás jó alkalom lesz, hogy a pártok megmutassák, miként viszonyulnak a demokráciához és a jogállamhoz. Aki tiltakozik az uniós felügyelet ellen, annak rossz a lelkiismerete. Annál inkább megpróbálják majd a szélsőjobbos pártok az etnikai hovatartozás kihangsúlyozásával leplezni, hogy megvetik a demokratikus normákat. A többieknek ezzel szemben ki kell nyilvánítaniuk, hogy az emberi jogok egyetemesek és mindenkire vonatkoznak.
Washington Post
A szerkesztőségi véleménycikk úgy látja, hogy tényleg bőven van ok félni a nacionalizmustól, ám a liberálisoknak megfelelő módon kell kezelniük a gondot. Mert az biztos, hogy a nacionalizmus vezetett el a fasizmushoz, a háborúhoz, a kisebbségek üldöztetéséhez és lemészárlásához, továbbá napjainkban utat nyithat a könyörtelen, cinikus autokraták számára. Ám akik megvédenék a liberális demokráciát, azoknak érdemes kevésbé arrogánsnak lenniük mindazokkal, akik vonzónak találják a nacionalizmust. Az egész világban mély választóvonal jött létre a tehetős nagyvárosok és a kisebb települések, vidéki körzetek között. Utóbbiak lakossága húzta a rövidebbet a globalizáció során, csak ezt éppen az elitek sokáig nem vették észre. Nem kellett volna hozzá megvárni a Brexitet, Trump megválasztását, a magyar, lengyel, francia, német és skandináv nacionalisták felemelkedését.
Mert látni kell, hogy a globalizáció vesztesei tehetetlenségükben gyakran fordulnak a nacionalizmus felé. Ugyanez vezeti őket, amikor nem kérnek a bevándorlásból. Ettől persze még szembe kell szállni erkölcsi alapokon az idegengyűlölettel és a rasszizmussal, ami Trumpot vezérli a menekültekkel szemben. De abban nincs semmi új, ha az emberek azt mondják, hogy az országoknak jogukban áll ellenőrizni a határaikat és megszabni, hány migránst engednek be. A baloldal és az emberséges bevándorlás híveinek két dolgot kell szem előtt tartaniuk: nem szabad automatikusan reakciósnak minősíteniük azokat, akik aggódnak a nemzeti szuverenitás miatt, illetve továbbra is ragaszkodniuk kell ahhoz, hogy a(z amerikai) hazafiság és az alkotmányos demokrácia védelem egy és ugyanaz. Ez nagyon sürgős feladat lesz az újévben...