2018. december 20., csütörtök

A SZABADSÁG ÁRA

DR. SZÜDI JÁNOS BLOGJA
Szerző: Dr. SZÜDI JÁNOS
2018.12.12.
...Nincs kit, nincs mit okolni. Azt kaptuk, amit akartunk. Egy fokozatosan kiteljesedő diktatúrát, amelyet a szabadságért kaptunk cserébe. Mert a szabadságnak ára van és ezt az árat nem akartuk megfizetni. Mert szabadnak lenni jó dolog, de sokszor strapás, mivel dönteni kell. Mert szabadnak lenni jó dolog, de fárasztó, mert sokszor tenni kell. A szabadsághoz bátorság kell. Bátorság a cselekvéshez. Bátorság a szembenézéshez. Bátorság a felelősségvállaláshoz. A szabadsághoz egyenes gerinc kell. A szabadsághoz tisztesség kell.

Nem lehet szabad, aki azt várja, megmondják, mit kell tennie. Nem lehet szabad, aki azt várja, kizárólag mások tegyenek őérte. Nem lehet szabad, aki a szabadság monopóliumára vágyik. Ha az ország rab, az is fogoly, aki szabadnak hiszi magát. A szögesdrót kerítés a határon nem a szabadságot védelmezi, A régi kérdésre ki a szabad, aki kívül van vagy, aki belül, a válasz: a határon kígyózó kerítés a fejekben folytatódva ejt foglyul milliókat.
Csak a demokrácia biztosíthat szabadságot. Demokráciát nem elég deklarálni. A demokráciát fel kell építeni. Meg kell őrizni, s állandóan fejleszteni kell. A demokrácia építése, hasonlít a diófaültetéshez. Hosszú az idő, amikorra kiteljesedik. Magyarország nekilátott a demokrácia-építéséhez, de nem járt sikerrel.

Volt húsz évünk gondozni a szabadság-cserjét. Satnya volt? Igen! Girbegurba? Igen! Vékony ágain, alig észrevehetően dugta ki fejét a sajtószabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága, a tanítás szabadsága, az emberi méltóság tisztelete, a tisztességes eljáráshoz való jog, az önkormányzatiság. Öntözésre, gondozásra várt. Hiába! Nem voltunk jó kertészek. Sosem voltunk azok. A cserjéből nem lett fa. Mára el is száradt. Talán a földje volt kemény? Talán nehéz volt feltörni? Talán az ásó láb, az öntöző kar volt kevés? Igen. Kár! Ahol szabadság van, ott lélegezni is könnyebb, mert a szabadságnak illata van. A szabadság illata azonban olyan, mint a frissen sült hús illata. Megnyugtató, kellemes, de nem lehet jól lakni vele. Elillan. Élvezni csak az tudja igazán, akinek nem üres a zsebe, akinek jut a húsból is. Sajnos a jólét búzamezeje sem szökkent szárba. Így nem csoda, kétezer-tízben a választók új főkertészt, másik kertészcsapatot választottak. Az eredmény mára szemel látható. Minden elpusztult csak az ország köré felhúzott magas drótkerítés virul. A kerítés nem védte meg a szabadság-cserjét. Halott már. A gyűlölet áradata nem táplál. Aki távolról, a kerítésen keresztül nézi, azt is gondolhatja, minden rendben van. Áll a cserje. Megvan minden ága. Rajta vannak a levelek. Csak közelről, a kerítésen belülről vehető észre a cérna, amellyel felkötözték a halott leveleket, a halott gallyakra. Bár a kontár munkára hamar fény derült, az ország úgy tesz, mintha minden rendben volna. Sokak szerint, ez így jó. A kötözött levél nem hullik le, télen is a helyén marad. 2018. áprilisa azt mutatja, nem kellenek új kertészek. Miért? Talán nincs mit elültetni? Talán éretlenek lennénk a demokráciára, a szabadságra? Aki szabadságra vágyik, annak el kell hagynia az országot?

Kérdések, felelet nélkül. ..

dátum: Nincsenek megjegyzések:

A NÉP AZ UTCÁN

MÉRCE
Szerző: BAGI ZSOLT
2018.12.19.
Az utóbbi napok eseményei, az elsősorban a fővárosban zajló tömegtüntetések több kérdést is feltettek annak, akinek van erre füle. Legnagyobb publicitást a düh, az erőszakos vagy legalábbis nem erőszakmentes ellenállási taktikák, az előásott gázálarcok vagy legalábbis búvárszemüvegek kapták. Pedig ugyanilyen erővel emelkedik fel egy új kérdés, a politikai cselekvés egységének problélmája.

Miféle új egységen alapul az új lázadás?

13 képviselő egy éjszakán át az MTVA egy szobájába zárva találja meg az egységet, az utcán a Jobbik zászlai az MSZP és a szakszervezetek zászlai mellett lobognak, a Betyársereg pedig a Kurucinfón int be az őket magánrendészeti célra bevetni kívánó képviselőnek. A mindezidáig csalhatatlan biztossággal alkalmazott uralmi eszköz, szekértábor-logika kicsorbul egy újkeletű politikai viszonyon, amely többé nem az érdekek harcának tűnik, hanem valóban – 2010 óta először – képesnek látszik egy régi-új ellentét, az önkényuralom és a nép ellentétének formáját ölteni.

Összefogás végre? Semmi esetre sem. Az „összefogás” az utóbbi 10 év politikatörténetének legkártékonyabb, legelhibázottabb fogalma volt. Az összefogás szavazatmaximalizálást jelent, azt a választási taktikát, amely szerint a pártok képviselőinek le kell mondaniuk más ellenzéki képviselők javára, hogy esélyesek legyenek a kormánypárti jelölttel szemben. Ennek a taktikának a politikai üzenete egyértelmű: mindegy, hogy mit, csak azt ne! A politika fogalmának tökéletes kiüresítése, amely semmit nem ajánl, semmit nem ígér, szó szerint semmit nem mond, maga a megtestesült semmitmondás.

Még ha lett volna is bármiféle taktikai haszna (de nem volt), semmi sem áll inkább érdekében egy illiberális uralmi rendnek, mint a politika ilyen kiüresítése, így középtávú politikai következményei katasztrofálisak. Az illiberális állam lényegi eleme a társadalom depolitizálása (a társadalmi konfliktusok eltusolása, az „együttműködés rendszerének” kialakítása, az egyes potenciálisan lázadó részek felszalámizása, befolyásos részek kooptálása) amely a közös ellenség figuráján (migráns, Soros, hajléktalan) túl az ellenállás hangjának semmitmondásba fordításán keresztül érhető el legkényelmesebben.

Akkor talán nemzeti egység? Óvatosan kell bánnunk a nemzet fogalmával. Kisajátítása éppúgy visszás az egyik, mint a másik oldalon. Nemzeti egységet általában olyan forradalmak hoztak létre a magyar történelemben, amelyek idegen uralom ellen irányultak, és még akkor is kérdéses, hogy valóban egységen alapultak-e. Elég elolvasni Kemény Zsigmond forradalom után írt szavait, hogy tudjuk, még a legegyértelműbbnek tűnő esetek (mint az 1848–49-es szabadságharc) is bizonyulhatnak egyeseknek nemzetvesztésnek nemzetépítés helyett.

Valószínű, hogy a nemzet fogalmát sokkal inkább kellene kulturális egységnek, mintsem politikainak tartanunk (ha még valaha használhatónak tudjuk azt látni a nemzeti dohányboltok és egyebek stigmatizáló munkája után). A nemzet mint politikai közösség kulturálisan meghatározott, vagy legalábbis csak mint ilyen lehet használhatóvá tenni, pusztán politikai cselekvéssel nem: a szellemi termékek, az irodalom, a tudomány, a filozófia és ugyanígy a sport egységesítő erejét jelöli, nem pedig a közakaratét...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

ORBÁN VÁLASZOLT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- VENDÉG BLOG
Szerző: bircanyeerow
2018.12.20.
Tisztelt Szalonna!

Köszönöm szépen, hogy leközölték nyílt levelemet. Már van is eredménye. A címzett válaszolt, bár úgy tűnik, nem a szerkesztőségbe küldte levelét, hanem közvetlenül nekem, de én ezennel közkinccsé teszem:...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

AZ ÁLLAMI MÉDIA FINANSZÍROZÁSA - TILTOTT ÁLLAMI TÁMOGATÁS?

ÁTLÁTSZÓ / MÉRTÉKBLOG
Szerző: Mértékblog
2018.12.20.
A közpénzből drágán működő állami média nem látja el közszolgálati feladatait, de tönkreteszi a médiapiacot, és eladja magát a politikai hatalomnak. A közmédia finanszírozása az Európai Unió jogi eszköztárával is féken tartható. Az Európai Bizottság 2016 óta foglalkozik a beadvánnyal, amit Jávor Benedek európai parlamenti képviselő, a hirdetési piacon is jelen lévő piaci szereplők közül a Klubrádió és a Mérték Médiaelemző Műhely nyújtott be. Talán a mostani csatazaj a Bizottság számára is egyértelművé teszi, hogy a magyar állami média ámokfutását meg kell állítani.

Az állami média már 2011-ben is megmutatta, milyen jól tűri a kritikát és milyen humánusan bánik azokkal, akik kritizálják. Akkor a Lomnici Zoltán (nem az ifjabb, hanem az apa, a korábbi főbíró) kitakarása miatt indult éhségsztrájk résztvevőit szórakoztatta az MTVA éjszakai reflektorokkal és hangos zenével. Most erőszakot alkalmaz országgyűlési képviselők ellen. Senki nem zavarhatja meg a propaganda terjesztését.

Itthon lényegében nincs hatékony eszköz az állami média elfogult tájékoztató tevékenységével és egyéb túlkapásaival szemben. Van azonban egy terület, ahol az Európai Unió fogást találhat a rendszeren, ez pedig a finanszírozás. Nagyon fontos terület ez, nem csak azért, mert mindannyiunknak fáj az évi soktízmilliárd forint közpénz, amit elnyel az állami média, hanem azért is, mert ha papírja lenne róla ennek az állami médiának, hogy túl- és szabálytalanul finanszírozott, akkor papírja lenne arról is, hogy a Fidesz megvette a feltétlen lojalitását. A kevesebb pénz végső soron kevesebb propagandát jelent, úgyhogy mindenképpen fontos célkitűzés a finanszírozási visszaélések megszüntetése.

Az Európai Bizottság szigorú feltételeket támaszt a közszolgálati média finanszírozásával kapcsolatban, hogy megakadályozza a közpénzek piactorzító felhasználását. Panaszunkban éppen azt kifogásoltuk, hogy a magyar “közszolgálati” média finanszírozása nem felel meg az állami támogatásokra vonatkozó európai szabályoknak. A Bizottság 2016 óta dolgozik az ügyön, de most láttuk elérkezettnek az időt arra, hogy a nyilvánosság előtt is beszéljünk a beadványról. Hátha a Bizottság is ráérez a pillanatra, és az eddiginél nagyobb léptekkel halad a cél felé.

A magyar állami média, aminek a törvény szerint továbbra is közszolgálati médiaként kellene működnie, meglehetősen bonyolult és kusza intézményi struktúrában működik. Bármennyire meglepő, a sokat emlegetett és éppen ostrom alatt álló MTVA-nak semmi köze a rádiós vagy a televíziós műsorszolgáltatáshoz, illetve az online tartalomszolgáltatáshoz. A misztikus rövidítés feloldása Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, amiről így már látszik, hogy nem tartalmat szolgáltat, hanem pénzt kezel. Nagyon sok pénzt, a 2019-es költségvetés szerint jövőre például 83,2 milliárd forintot,amihez szinte minden évben kap a kormánytól és a Médiatanácstól némi kiegészítést is, és ebben még mindig nincs benne az állami médiában megjelenő állami hirdetésből származó bevétel. Gyakorlatilag az összes műsorbeszerzés és műsorgyártás az MTVA-n keresztül zajlik, ott dolgoznak a közmédia alkalmazottai, miközben a tartalomért a szerkesztői felelősséget egy másik szervezet, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. viseli. A teljes szerepzavart jól mutatja, hogy Tordai Bence kamerája előtt a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója, Dobos Menyhért képes volt kijelenteni, hogy ő nem közszereplő, márpedig egy közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója biztosan az. Lehet, hogy még nem szóltak neki, hogy a törvény szerint ő vezeti a közmédiát, és miután szinte minden forrás az MTVA-nál van, még ő maga sem vette észre, hogy elvileg ő áll a közszolgálati média élén.

Nem véletlenül ilyen bonyolult a rendszer: míg a Duna működését több szerv is ellenőrzi, mindenekelőtt az ellenzéki delegáltakból is álló Közszolgálati Kuratórium, valamint a törvényben kijelölt szervezetek képviselőiből álló Közszolgálati Testület, addig az MTVA fölött egyetlen szervezet gyakorol kontrollt: a legendásan pártatlan Médiatanács. Röviden szólva, van tehát egy Duna Médiaszolgáltató, amely a törvény szerint közszolgálati médiaszolgáltató, körül van bástyázva külső kontroll mechanizmusokkal, de csak egy kirakatszervezet, nincsenek erőforrásai. És emellett ott van az MTVA, amely számolatlanul költi az adófizetők pénzét és senki nem tudja, hogy hova mennek ezek a pénzek, nincs fölötte érdemi külső kontroll...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

GRECSÓ KRISZTIÁN: KIESTEM A SAJÁT ÉLETEMBŐL, MINTHA ELUTAZTAM VOLNA

24.HU
Szerző: SZÁNTÓ ESZTER
2018.12.20.
Február végén jelenik meg Grecsó Krisztián Vera című új regénye, melynek apropóján interjút készített vele az ÉS. Miután az író a történetről beszélt, szóba került a regény egyik szereplőjének az édesanyja, aki rákban hal meg, ennek kapcsán terelődött a szó Grecsó betegségére is, aki elmondta, hogy nem vezetett naplót, de foglalkoztatja annak megírása, ami történt vele.

„Ebben a történetben még benne vagyok, ez most zajlik. Nem írtam erről eddig, de most, hogy vége a kezeléseknek, elkezdett foglalkoztatni, hogy majd egyszer. Nem vezettem naplót, és annak elég egyszerű fizikális oka volt, a fájdalom. Túl sok fájdalommal küzdöttem ahhoz, hogy közben legyen erőm meg időm gondolkodni azon, mi történik velem. Arra maradt csak némi energiám, hogy megpróbáljak a fizikai kényszereknek megfelelni. És talpon maradni. Továbbá egy adott szint fölött a fájdalomcsillapítók sajnos már drogalapúak, vagyis korlátozzák az érzékelést, a világlátásodat, le vagy szedálva, nemigen tudod, hol vagy, mi történik veled.

Utólag látom csak, mennyi minden kiesett. Semmit se tudtam rögzíteni belőle. Ráadásul erre senki sem készül. Ez éppen olyan meglepetésszerűen és váratlanul érkezik, mint ahogy, mondjuk, egy szívinfarktus, csak egészen más a folytatás. Olyan helyzet elé állít, amiről előtte fogalmad sincsen. Semmilyen módon nem vagyunk erre fölkészítve. Úgy se, mint családtagok vagy barátok, ismerősök, és te magad sem érted, mi történik veled. Hiszen egyik pillanatról a másikra az az élet, amit eddig éltél, véget ér. És szinte ugyanabban a pillanatban azt is megtapasztalod, amit sejtettél addig, de nem törődtél vele, hogy minden remekül megy tovább nélküled. Annak az illúziónak, hogy számítasz, hogy „pótolhatatlan” vagy, vége. Tudom, hogy ez csak egyfajta énvédő mechanizmus, még csak nem is föltétlenül pökhendiség, hiszen hogy másképp lennél képes ellátni a feladataidat, ha nem abban a meggyőződésben, hogy szükség van rád. De mégis megrázó a hétköznapi valóság, hogy nincsen. Közben te bekerülsz egy másik világ kulisszái közé, amely hamar elviselhetetlenné válik...

Sokat gondolkodtam azon, hogy vajon nem kellene-e ilyen dolgokról is beszélgetni az iskolában, a családban. Hogy például milyen káros hatása van annak, hogy semmilyen rutinunk sincs ebben. Vannak félinformációink, hírek, hatások, de a féltudás sokkal veszélyesebb, mint a nem tudás. Ilyenkor az ember kapja a tengernyi egészségügyi jótanácsot, azokat még talán elengeded a füled mellett, mert ritkán hasznosak. Legföljebb rettegsz, mert pokoli kínokat jósolnak. De a konyhapszichológia gyilkos dialógusokat eredményez. Az már többé-kevésbé közismert, hogy a test meg a lélek valamilyen harmóniában van, és a test fizikális tünetei indokolhatók a lélek dolgai felől. De hogy ebből mi következik, milyen utak, lehetőségek vannak, az már lápos terület. Jelenleg ez az egész csak annyit jelent, hogy te vagy az oka a betegségednek.”

Grecsó szerint az emberek szeretnének a betegségükhöz valamilyen racionális okot találni, amit, bár érthető oknak gondol, de közben azt is gondolja, ez a felfogás a betegek hibáztatásához, bűntudatkeltéshez...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

"A MAI FEUDÁLIS MAGYARORSZÁGOT NEM AZ ESTERHÁZYAK, HANEM A SZARHÁZIAK URALJÁK!'

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: J.ZS.
2018.12.20.
„Döbrögi! Nem leszünk rabszolgák a saját hazánkban!” – ilyen és ehhez hasonló táblákkal és zászlókkal vonultak utcára a nyíregyháziak szerda. Egyes becslések szerint 500-an, de mások szerint számuk meghaladta az ezret is.

A tömeg a Kelet-Magyarország szerkesztősége előtt gyülekezett. A megyei napilapot nemrég kebelezte be a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő, fideszes médiaholding. A demonstrációt a Momentum szervezte, de több ellenzéki párt csatlakozott. Az összegyűlt tömeg előtt Toldi Miklósné Vasas szakszervezet helyi vezetője, Babosi György, a Momentum nyíregyházi elnöke és a nyírségi megyeszékhely közgyűlésének ellenzéki képviselői, Lövei Csaba (független), Lengyel Máté (Jobbik), Jeszenszki András (MSZP) és Fodor István (DK) mondott beszédet.

„A mai feudális Magyarországot nem az Esterházyak, hanem a szarháziak uralják!” – mondta némi keresetlenséggel Lövei Csaba.

Elhangzott: a munkaerőhiányt nem a túlórák számának növelésével kell megoldani, az emberek a napi nyolcórás munkából szeretnének megélni. A nyírségi megyeszékhely országgyűlési képviselőjének, a sportért felelős Szabó Tünde államtitkárnak azt üzenték: ne csak avatáskor jöjjön a városba szalagot átvágni. Azt javasolták neki, hogy ismerje meg a nyíregyháziak mindennapi életét, és vegye észre, hogy már most napi 9-10 órát dolgoznak a megélhetésért. Szeptemberben derült ki, hogy a Budapesten élő államtitkár nem bízik a közoktatásban és a fővárosban egy méregdrága magániskolába járatja gyermekeit...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

A VILÁG EGYIK LEGDURVÁBB SZUPERTANKJÁBÓL VESZ MAGYARORSZÁG - BRUTÁLIS TŰZERŐVEL BÍR ACSATATEREK SZÖRNYE


PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2018.12.20.
A Magyar Honvédség 44 új harckocsi és 24 új önjáró löveg beszerzését jelentette be tegnap. Az erről szóló tudósításokból nem derült ki, a Leopard 2 harckocsik közül melyik sorozat modelljeit szerezzük be. A harckocsikat szállító cég közleményében azonban már szerepel: a legmodernebb, legutolsó sorozat modelljei, a Leopard 2 A7+ harckocsik gyarapítják a honvédség fegyverarzenálját. Mindezen túl 12 használt Leopard 2-es (A4-es) harckocsit kiképzési célból szerzünk be a cégtől...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

ORBÁN KIRÚGJA NAVRASICSOT, TRÓCSÁNYI KÖVETHETI AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGBAN - NEM VOLT ELÉG LOJÁLIS

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2018.12.20.
Közzétette a Fidesz a listáját a május végi európai parlamenti választásra. A névsor nagy meglepetést nem tartalmaz. Hiányzik róla Tőkés László, de a református püspök már korábban közölte, hogy nem indul. Tehát inkább nem indítják, mint ahogy lemaradt róla Schöpflin György, aki nyáron paktumkötésre szólította fel az ellenzéket.

Az egyetlen komolyabb fejlemény azonban, hogy a korábban kiszivárogtatott információknak megfelelően Trócsányi László igazságügyi miniszter vezeti a listát. Ami 2 dolgot jelent:
- Trócsányi lesz a Fidesz kampány arca (és nem Orbán).
- Orbánnak új igazságügyi minisztert kell keresnie (mert az EP és a magyar kormány tagsága összeférhetetlen).

Persze csak akkor, ha Trócsányi valóban átveszi a strasbourgi mandátumot. Valószínűleg azonban átveszi, mert nincs más indok, amiért neki kellene vezeti az EP-listát...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

MINTHA A SAJÁTOD VOLNA

LELKIZÓNA BLOG
Szerző: SzEGy
2018.12.17.
Az ember évekig valakire vár, lehet, hogy senkit nem talál...[i]

Valahogy így megy ez a gyermekvédelmi szakellátásba elhúzódó folyamatok árán bekerülő és nálunk, még további időzést követően örökbe adhatóvá lett gyerekek kiajánlására érkező elfogadó válaszokkal is.

Sosem vehetjük biztosra. Nem tudhatjuk, hogy lesz-e még és ha igen, mikor, honnan is lesz egy következő pozitívan reagáló kérelmező. Akad-e majd olyan házaspár, vagy egyedülálló, aki a kiajánlott gyermeket (előbb az iratanyagát olvasva, majd a fényképeken megnézve, aztán valójában látva) tényleg elfogadná.

Pont ez, az általunk jól érzékelt, megtapasztalt bizonytalanság az, ami fokozott óvatosságra int bennünket, a szakellátásban élő gyermekek örökbe adásával foglalkozókat.

Miben vagyunk óvatosak? Egyszerűbb lenne azt kérdezni, miben nem. A korábbi gyenge tapasztalatok, vélelmek és félelmek miatt általában óvakodunk minden olyan lépéstől, ami a gyermek vagy a leendő szülők helyzetét, bizalmát, épülő, alakuló érzelmi kötődését megrendítené, megtépázná, megszaggatná.

Figyelni igyekszünk mindarra, ami a sosem volt egyszerű helyzetüket akármiben tovább nehezítené. Próbáljuk kizárni a kapcsolatuk alakulásából a környező külvilág extra feszültségeit.

Főleg, mert esetleg (gyakran tudottan is) ez, amihez éppen asszisztálunk, az utolsó esélyük az egymásra találásra.

A szakellátás a gyermekvédelem és a gyakorlati szociális terület sűrűje, egyáltalán nem egy steril laboratórium, nem egy kutatóintézet. Ez nem a kísérletezés helye, nem az ötletgazdag találgatásoké, sem a l’art pour l’art, öncélú próbálkozásoké.

Ezért aztán teljességgel elfogadhatatlan egy olyan (megalapozatlan, az érintettek sorsa iránt kíméletlenül közömbös) javaslat, hogy: Ó, hát próbáljuk meg! Csak kínáljuk meg a családot és a gyerekeket a hihetetlen lehetőségnek álcázott erőltetett, minden oldalról extrém nehezített körülményekkel!
...
dátum: Nincsenek megjegyzések:

NAGYJÁBÓL UGYANAZT GONDOLJUK A FOCISTÁKRÓL ÉS A POLITIKUSOKRÓL, MINT A DROGKERESKEDŐKRŐL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2018.12.19.


A KSH 2016-ban végzett „kis népszámlálása” során mérte fel, mit tartanak a magyarok az egyes foglalkozások társadalmi presztízséről, az eredményeket nemrég tették közzé. Ennek alapján az egészségügyi szakmákat övezi a legnagyobb megbecsültség a magyar társadalomban. Éles ellentét feszül a hasznosság és a magas kereset megítélése között. 

A leginkább túlfizetettnek tartott foglalkozások listájának élén a drogkereskedőket, a futballistákat és a politikusokat találjuk.

Harminc éve nem készített a foglalkozások presztízséről szóló felmérést a KSH, amely a két évvel ezelőtti úgynevezett mikrocenzus során ismét rákérdezett erre. Összesen 173 foglalkozást állított sorrendbe a 43 ezer megkérdezett (az eljárás módszertanáról a KSH szintén részletesen beszámol).

A társadalmi tekintéllyel, ranggal leírható presztízs összetevői a kereseti lehetőség, a hatalom és befolyás, a tudás (illetve hogy mennyit kell tanulni egy bizonyos foglalkozás betöltéséhez), a társadalmi hasznosság és a divatosság. Az egyes kategóriák eredményét külön-külön is elemzi a KSH kiadványa. Az általános presztízs meghatározó jellegzetessége a tudás és a hatalom, ezeknek majdhogynem determinisztikus az összefüggése a magas általános presztízzsel a kutatók megállapítása szerint.

A presztízsrangsor első tíz helyéből négyet egészségügyi foglalkozások töltenek be:
kórházigazgató
egyetemi rektor
sebész
gyermekorvos
egyetemi oktató
bankelnök
főügyész
bíró
körzeti orvos
gyárigazgató

Így tehát a presztízslista élén az egészségügyhöz, az oktatáshoz, az igazságszolgáltatáshoz és a gazdasági élethez kapcsolódó, magas szakképzettséget igénylő foglalkozások találhatók...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

EGY VÁGY, EGY REMÉNYTELENSÉG

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2018.12.16.
...Egy család nagyon furcsa helyet foglal el a közösségben. Sok mindenen átestek már, nehéz sorsok kapcsolódtak össze, rossz döntések kísérték őket is, mint a többi, generációs szegénységben élő családot. Próbáltuk többször behúzni őket a közösségbe, volt, hogy átmenetileg sikerült is, de aztán mindig megszakadt valami miatt. Nem akarták úgy, együtt. Mert ők mások, mint a többiek… – fogalmazta meg a férfi gyakran. Ők maguktól akarják, segítség nélkül. Büszkeséggel.

De ez nem megy. Talán az ő példájuk mutatja a legjobban, mennyire nem megy. Segítség nélkül képtelenség ezekből az élethelyzetekből kilépni.

Elsők között szálltak be a kertprogramba, tényleg a legszebb kertjük nekik volt. Gyönyörű krumpli, a gyerekeik kézzel szedték össze naponta a krumplibogarakat. Aztán, mikor a termésre más is rájárt, feladták a kertet. „Minek csináljam, ha ellopják? Másnak csináljam, mikor nekünk is kellene?” -kérdezte.

Aztán próbálkoztak egy kocával. Egy darabig ment is a történet, aztán beteg lett a koca, és nehéz ám egy ilyen előre nem látható helyzetre pénzt tartalékolni…. a semmiből. Feladták ezt is. De akartak, keresték tovább a lehetőséget. A saját erőből körbekerített udvaron most népes baromficsapat futkározik. Ez most, házi méretben sikeres. Meggyőzően az.

A gyerekeket erősen fogják. A legnagyobb középiskolába jár, informatikát tanul, mondja az apja, megy is neki….de anyagilag egyre nehezebb. Bejárós, rögtön mondom, hogy tudunk segíteni a bérletben, nem kell, mondja, az a legkevesebb, de enni kell neki, meg későn ér haza, kollégiumba nem akar menni, de muszáj, hogy tanuljon, az ő gyereke nem fog kimaradni az iskolából.

A minap összetalálkoztunk újra. Érdeklődtem, mi újság. Mondja, megvannak, és kérdezi, hogy egyszer, valamikor régen jöttek velem emberek, akik támogattak volna vállalkozást, ha valaki akart volna valamihez kezdeni. Emlékszem, mondom, de ahhoz több embernek kellett volna összefognia. Ő nem akarja, mondja, ”tetszik tudni, közös lónak túros a háta” . De ha lenne valami pályázat, akkor segítenék? Mert ő akar valamit csinálni. Kérdezem, mit. Hát, most úgy gondolja, libákat tartana. Dolgozott régen libatelepen. Szerinte az menne neki. Az asszonnyal dolgoznának benne.

Hát, mondom, nehéz, kölcsön biztosan van…. Na, azt nem akar, elég volt, örül, hogy kimászott belőle, még egyszer nem fog bele. Ígértem, utánanézek. Sok lehetőséget nem találtam. Vannak persze pályázatok, de önerősek. Önerő meg, pénzben, a nyomorúságban nem terem. És persze összeköttetés sincs, „hátszél”, pedig ez ma nélkülözhetetlen a pályázati világban, és tudás sincs, pályázásra, elszámolásra, bár ebben nyilván kapna segítséget tőlünk. Az alapok megteremtésére nem találtam pályázatot. A nulláról indulásra. És a kockázat is sok, ami egy üzleti terv sikerét megingatja. Mert egy generációs szegénységben élő család, akiknek csak az akarata és a kétkezi munkája van, nem tud ma elindulni ezen az úton.

Eszembe jut persze a határon túli fiatal vállalkozók támogatása. Amire nagy gondot fordít a kormány. És amit semmiképpen sem irigyellek, nekik is jól jön biztosan, pár milliós vissza nem térítendő támogatás…emlékszem, pár hónapja hallottam riportokat velük a Kossuthon. Nagy örömmel köszönték a magyar kormány támogatását.

De közben itthon is vannak ambiciózus emberek. Családok. Szegénységben. Akik akarnak. Akiknek kellene egy segítő támogatás. Mert cigányként, tanulatlanul, szegénységben is van, akiben kiépül és megmarad a motiváció. Egy darabig. Ezeket a szálakat jó lenne megfogni valahogy. Mert őket is ugyanúgy fogja egy szövedék, mint engem. Csak nekik nincs vezérfonal sem, amibe kapaszkodjanak.

dátum: Nincsenek megjegyzések:

SZÉP CSENDBEN MÉGIS MEGÉPÜL A BUDAPESTI OLIMPIA - ITT A LISTA A KÉSZÜLŐ LÉTESÍTMÉNYEKRŐL

PORTFILIO
Szerző: beke károly
2018.12.20.
Százmilliárdok ömlenek a sportba...

A 2024-es budapesti olimpiát ugyan sikerült megtorpedózni, de a sportlétesítmény-fejlesztések azóta sem álltak le, naponta hallani új híreket arról, hol milyen stadion vagy sportcsarnok épül. Emellett az infrastruktúra-fejlesztésekben is tetten érhetők az olimpiai pályázat nyomai. Hivatalos kommunikáció továbbra sincs arról, hogy akar-e újra olimpiarendezésre pályázni Magyarország, de könnyen lehet, hogy nem mondott le az álomról a kormány.

Sportlétesítmények nőnek ki a földből

2016 őszén a budapesti olimpiai pályázatot előkészítő cég, a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. összesen 407,1 milliárd forintra becsülte azoknak a sportlétesítményeknek a költségét, melyek egy esetleges nyári olimpiához szükségesek lennének. Ebbe beletartoznak a teljesen új stadionok és helyszínek mellett az esetleges felújítások, bővítések is.

Budapest 2017 februárjában hivatalosan is visszavonta olimpiai pályázatát, amiből talán arra lehetett volna következtetni, hogy ezek a létesítmények nem épülnek meg, azonban az utóbbi hónapokban továbbra is gőzerővel haladnak a fejlesztések. Ebben az is segít, hogy a magyar főváros egyre több világverseny rendezési jogát nyeri el, így hamarosan eljuthatunk oda, hogy az összes nagy költségű beruházás megvalósul majd. Most a legnagyobbakat igyekszünk megvizsgálni abból a szempontból, hogy éppen hol tart a tervezésük a legfrissebb hírek szerint, egyesekről már született kormánydöntés, máshol még csak a szakszövetség álmaiban szerepel a beruházás. Néhány esetben pedig az említett világversenyek jelentenek határidőt, amikorra el kell készülni az építkezésekkel:...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

EURÓPA SORSA IS A MAGYAR TÜNTETŐK KEZÉBEN VAN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.12.19.
"A tét ugyanis az, hogy a májusi európai parlamenti választáson legitim, működőképes modellnek tudják-e eladni Orbán fasiszta rendszerét. Ha forrong az ország, és kiderül, miféle “rendszert” kínál Orbán Európának, az megtorpedózhatja a szélsőjobboldali előretörést vagy hatalomátvételt az Unióban."

Volt az amúgy ötlettelen, szürke, unalmas, agyoncsépelt és kontraproduktív orbáni propagandának egy árulkodó mondata: a tiltakozók le akarják járatni Magyarországot. Ez zavaja legjobban Orbánt, és ezért izgul leginkább a rezsim propagandagépezete. Ezt magyarázta Rogán (természetesen “Soros” akarja lejáratni Magyarországot), és erről handabandázott a NER legcinikusabb és legalpáribb hazudozója, Kovács Zoltán is az amerikai médiának.

Nagyjából ennyitől tart Orbán, mert azt még most sem vette komolyan, hogy Magyarországon nagyon sok ember dühös és kezd elege lenni a primitív felcsúti királyságból. Becsapja magát a propaganda, mikor azt állítja, hogy a mostani tiltakozások mögött 1000-1500 “celebaktivista” áll, a magyar nép nem áll a tüntetések mögött. Elszámítja magát a zsarnok, mint a zsarnokok általában, mert a mélyben fortyognak az indulatok, és a tiltakozó ellenzékiek, diákok és szakszervezetek csak a jéghegy csúcsa. Ha nem vigyáznak ebből egy perc alatt tud több százezres tiltakozás lenni. Ami biztató, az a düh és a harag, amely az első napok agressziója után tudja kontrollálni magát, és meg tud jelenni határozott, de békés formában. Ez azért fontos, mert megfelelő politikai programmal (mely csak a rendszer megdöntése, Orbán bíróság elé állítása lehet), ilyen szervezett, dühös, de békés tiltakozás megmentheti az országot attól, hogy Orbán ámokfutásának véres és pusztító vége legyen.

A magyarok felelősek nemcsak magukért, hanem Európáért is, ha már szótlanul elnézték a demokráciából a diktatúrába való békés átmenetet, az egyéni túlélési stratégiákat választották, és nem háborodtak fel Orbán legnagyobb aljasságain, nyilvánvalóan diktatórikus szándékai láttán sem, s hagyták nyolc évig terpeszkedni ezt a zsarnoki rendszert, amely ma már “új modellként”, a liberális demokráciák lehetséges alternatívájaként kínálja magát egész Európában az orosz propaganda és titkosszolgálat támogatásával. Ma már nem csupán esztétikai probléma Orbán fasiszta állama az Unióban, hanem a demokráciát és a szabadságot fenyegető nyílt támadás. Ezért a magyarok nem asszisztálhatnak ehhez, nem mutathatnak olyan képet Orbán önkényuralmáról, primitív rendszeréről, mintha ez egy élhető, demokratikus ország lenne, csupán megvédi a nemzeti és a “keresztény” értékeket a migrációval szemben...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

LÁNCTALPAS STADIONOK

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2018.12.20.
Végre fegyverkezünk!
Veszünk helikoptergyárat, igaz, nem helikoptert, csak egy-két műszert tudunk benne gyártani, melyek csak akkor repülnek, ha kihajítjuk az ablakon.
Viszont gyártani fogunk kézifegyvereket, felkészültségünk alapján valószínűleg számszeríjat gépesített nyilasainknak, a nyilakat a keleti nyitás jegyében majd Kínából szerezzük be, kínai hitelből.
És önjáró löveget, mert a magyar munkás - akinek a havi átlagkeresetből átlagosan tizennyolcezer forint jut élelmiszerre havonta - ezt követeli szeretett kormányától. És az átlagban benne van az Onyxban vacsorázó gázszerelő számlája is.
És Leopárd2 harckocsikat, mert az az igazi, a széljobbos portálok kommentelői rövid szövegeket írnak, két lelkesedés között gyakran elélveznek, merthogy ezek a harckocsik a hajdani Tigrisek, mit Tigrisek - Királytigrisek reinkarnációi, melyhez képest az oroszok fataligái sehol sincsenek, és nekünk lesz ilyen!
Negyvennégy is, pedig négyszáznegyvennégy kellene, és akkor tankkal végigmennénk Románián, Pirézián meg Izraelen, Borneón és Celebeszen - így meg nem végig, hanem tönkremegyünk, de ez is egy lépés hátra, és ha így folytatjuk, a század végére honvéd áll majd a Hargitán!
Vagy kisnyúl.

Erős hadsereg, ez kell nekünk, bár, hogy mi a fenének, azt nem tudja senki.
Olyan ez kissé, mint amikor az ütemi konyha szakácsnője nagyestélyit vásárol - egyszerűen kell!
Repülőgépekben már jók vagyunk, van már egy az Agyamentnek, egy Anyunak, egy Rasinak, egy a Leháznak (szerencse fel, szerencse le, ugye...), van egy a sleppnek, van egy a bankárnak, van egy Lőrincnek, a pénztárcának, meg az államkasszának - a koronát Viktor a fején viszi, mint pilótasisakot, azokat a fityegőket meg majd beledugja a fülébe, biztosan fülesek, kell az a kommunikációhoz.
Fent kísérik őket a nagyonszükséges helikopterek, alant a neogermán Wotan Panther2 tankjai dübörögnek, habár szerintem Wotan már tanult valamicskét az első dübörgés tanulságaiból.
Ámbátor hülyék mindig akadnak, legfeljebb nálunk gyakrabban....
Anno Kádár felettébb iparkodott a honvédelmi költségvetést a legalacsonyabbra szorítani, így aztán a szovjetekkel felesben láttuk el a légvédelmi feladatokat, ugyanez vonatkozott a harckocsikra, a repülőkre, és Brezsnyev éppen úgy dünnyögött ezért, mint Trump.
A zenészt az fizeti, aki a zenét rendeli - régi igazság ez...
Nem mondom, hogy most amerikai támaszpontokra lenne szükség, de negyven harckocsi a mai európai hadszíntéren éppen annyit ér, mint p*nán a szőr, legfeljebb arra jó, hogy az ellenfelet akcióra ingerelje.
A Magyar Honvédség - mai állapotában nem ér egy kalap sz@rt sem, ami meg a Nagy Hadvezért illeti, aki láthatólag a múlt csatáinak megvívására készül, kétszer vesz ki ezzel pénzt a a zsebetekből - egyszer, amit ellop direktben, mint a Gripen beszerzéseknél, egyszer meg közvetve, felesleges és céltalan kiadásokra pazarolva adótokat.
Egyébként ti tudtok valami olyasmiről, hogy az országgyűlés megvitatta és elfogadta volna az eddigiektől gyökeresen eltérő új katonai doktrínát?
Mert az én figyelmemet elkerülte...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

MAGYAR LEMARADÁS: 400 MILLIÁRD DOLLÁRRAL TERMELTEK TÖBBET A ROMÁNOK 2010 ÓTA

24.HU
Szerző: SZEGŐ IVÁN MIKLÓS
2018.12.20. 
2010 óta Románia fokozta gazdasági fölényét Magyarországgal szemben. Fogyasztásban is jól állnak, de GDP bővülésében látványosabb a különbség. Számításaink szerint Románia 2010 és 2017 között összesen 393 milliárd dollárral termelt többet nálunk. S bár az ottani kormány helyzete bizonytalan, Bukarest európai integrációja erősödik: Schengenre és az EU soros elnöki tisztére készülnek a szomszédban.

Az Eurostat jelentése szerint Magyarországon az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) csupán a 62 százaléka volt tavaly az uniós átlagnak. Ennél rosszabb mutatóval csak Bulgária rendelkezik, 54 százalékkal, velünk azonos szinten Horvátország állt. Románia az utóbbi néhány évben jelentős javulást produkált: míg 2015-ben 58 százalékon volt ez az érték, 2017-re 68 százalékra kúszott fel a statisztika szerint, megelőzve Magyarországot.

A magyar kormányhoz lojális elemzők a román fogyasztásbővülés láttán azonban hozzáteszik: komoly eladósodással és pénzügyi egyensúlytalanságokkal járt a román növekedés. Ez igaz ugyan, de a román eladósodás mértéke így sem közelíti meg a magyart. A román adósságállomány az össz-GDP felét sem éri el (49 százalékot tesz ki). A magyar államadósság 2018 harmadik negyedévében a jegybank adatai szerint a GDP 72,8 százalékának felelt meg, vagyis 24 százalékponttal rosszabb a román adatnál.

A román életszínvonal is nagyot emelkedett az utóbbi időben, ez elsősorban a fogyasztás már említett bővülésének köszönhető.

Azt, hogy a románok sosem éltek olyan jól mint manapság, nem csak az Eurostat statisztikája igazolja. Ha ugyanis a román és a magyar gazdaság bővülését nézzük, akkor 2010-től 2017-ig délkeleti szomszédunk termelése 143 milliárd dollárral bővült jobban. A Világbank adataiból a 24.hu által kiszámolt eredmények szerint a románok a 2010-es GDP-szintjükhöz, 166,66 milliárd dollárhoz képest még 158 milliárdot tettek hozzá. Ezt az összeget úgy kapjuk meg, ha összeadjuk az évenkénti GDP-bővüléseiket 2010-től 2017-ig...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

KARÁCSONYI KÉSZÜLŐDÉS KÖLNBEN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.12.20.
Idén sem maradunk karácsonyi (vagy az ünnephez kapcsolódó) poszt nélkül, az első Zolitól érkezett, aki általában az Egyesült Államokból és -ról ír, most azonban sokkal közelebbi a téma, nevezetesen Németország és azon belül is Köln. Amiről már csak azért is érdemes beszélni, mert ott van a világ egyik leghíresebb karácsonyi vására.

„Ezzel a rövid kis poszttal egy picit megszakítom az amerikai bejegyzések kissé talán unalmas hegemóniáját. Meg hát jön a karácsony, szóval gondoltam adok egy nyúlfarknyi kóstolót a kölni karácsonyi vásárok történetéből.

Vannak, akik szeretik és vannak, akik nem szeretik ezeket a vásárokat. Meg lehet érteni mindkét oldalt, hiszen a frissen sült gesztenye illata, a parázs felett sercegő különböző sültek, a különféle édességek egyvelege, a szívet-lelket melengető fűszeres forralt borok aromája, valamint a téli hidegben melegséget adó ünnepi fények alatt folyamatosan mozgó és zsibongó tömeg egy kellemes keveréket adhat.

Másfelől ugyanez a tömeg egyúttal riasztó is lehet. Az előrejutásért és a pultokhoz való közelebb kerülésért folytatott folyamatos és végtelennek tűnő szélmalomharc felőrölheti a bennünk lapuló Don Quijotét.

Amikor aztán eljutunk a hőn áhított Dulcineánkhoz, akkor meglepődve tapasztalhatjuk, hogy esetleg egy távol-keleti ország fröccsöntött termékével állunk szemben (nyilván ez nem igaz minden vásárra) vagy éppenséggel meglehetősen borsos áron mérik kilóját a mi szerelmünk tárgyának..."...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

FERGETEGES KOMÉDIA LETT A JOBBIKOS JAKAB PÉTER HÍR TV-S SZEREPLÉSÉBŐL


444
Szerző: haszanz
2018.12.19.
A csirkejelmezes köztévés választási műsor óta nem volt olyan erős beszélgetés magyar stúdióban, mint ami Jakab Péter, a Jobbik szóvivője és Szentesi Zöldi László műsorvezető között zajlott le szerda este a Hír TV-ben. 

A fideszes visszarendeződés óta most először hívták meg Jakabot a Hír TV-be. Az országgyűlési képviselő rögtön azzal nyitott, hogy levette a zakóját, hogy látszódjon az alkalomra készített EZ A TÉVÉ HAZUDIK feliratú pólója...


dátum: Nincsenek megjegyzések:

ÚJABB PRÓBÁT TETT TORDAI BENCE AZ MTVA-NÁL

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió
2018.12.19.
Megkísérelte beolvastatni az ellenzék ötpontos követelését a közmédiában Tordai Bence párbeszédes képviselő. A követeléseket a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója átvette, de a szerkesztői szabadságra hivatkozva, a műsorkészítők döntésétől tette függővé, mit kezdenek vele.
Ismét kísérletet tett Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője, hogy beolvastassa az ellenzék ötpontos követelését a közmédiában.

A biztonságiakkal folytatott vita, majd félórás várakozás után, végül Tordai Bencét fogadta Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, aki átvette az ellenzéki követeléseket tartalmazó pendrive-ot.

Dobos Menyhért azt mondta, azt, hogy mit kezdenek az adathordozóval, azon múlik, a műsorkészítők a törvények biztosította szerkesztői szabadság alapján – amire többször is hivatkozott – hogyan döntenek róla. Ha pedig ez a döntés a politikusnak nem tetszik, akkor panaszt tehetnek, illetve jogi útra vihetik az ügyet – tette hozzá.

Az ellenzék öt követelése, amit be akar olvastatni: a rabszolgatörvény azonnali visszavonása, kevesebb rendőri túlóra, független bíróságok, csatlakozás az Európai Ügyészséghez, független közmédia.

A párbeszédes képviselő a Facebookon közvetítette az eseményeket. Élőzését azzal zárta, hogy pénteken este 8 óra várják az embereket a Parlamenthez, az újabb Kossuth téri tüntetésre.

 ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ
dátum: Nincsenek megjegyzések:

A REZSIM ELVTELEN SZOLGÁIT ÉS CSELÉDEIT A HELYÜKÖN KELL KEZELNI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: H. ANDREA
2018.12.20.
Jó reggelt kívánok mindannyiunknak! Csütörtökre virradt a NER és mindenki más is. Mióta Ungár Péter látványosan, de nem túl meggyőzően kilépni látszik a nemzet disznó- és gázszerelőjéből (mint Edgar kapás embere a miniszterelnök úrból), azaz kiszáll a családja érdekeltségébe tartozó és Mészáros Lőrinccel összegyógyult ingatlanfejlesztő cégből, vagyis úgynevezett bizalmi vagyonkezelőre ruházza át a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.-ben meglévő részvénycsomagját ahelyett, hogy simán megszabadulna a tulajdonrészétől, máris jobb hely lett az ország, Ungár meg bátran nevezheti magát ellenzéki képviselőnek. Magam sem gondolom komolyan, de annyit nem ér az egész bohóckodás, hogy érdemes volna idegállapotba kerülni miatta.

Persze mi ez ahhoz képest, hogy már megint nem Orbán Viktor lett az év embere, hanem a patás ördögnek kinevezett nemzet ellensége, Soros György, akire a regnáló – a plebejusság és a karcsúsítás jegyében már közel 300 fősre hízott – Orbán-kormány minden idők legszégyenletesebb gyűlöletkampányát felépítette és azóta sem bírja elengedni. Egészen borzasztónak találom, hogy az egész világ arra szövetkezett, hogy a nemzeti kormányt és a felcsúti küldetéstudatot idegesítse. Semmi baj, ha egy kis szerencséje van, akkor január derekán mehet magyarázkodni az Európai Parlament színe elé, hátha ezúttal végre felismerik a kivételes zsenialitását. Csak arra kell majd vigyázni, hogy ne Brüsszelbe, hanem Strasbourgba érkezzen meg az a fránya honvédségi gép.

Egyébként ez az ungári látszat lecsatlakozás a NER csecséről minden bizonnyal van annyira csodálatos fejlemény, mint hogy a Fidesz egykori parlamenti képviselőjét (ha valakinek mond bármit is az Ódor Ferenc név, ne tartsa magában), az encsi járási hivatal jelenlegi vezetőjét bilincsben hurcolásszák el, miután a Központi Nyomozó Főügyészség a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján nyomoz vezető beosztású hivatalos személy ellen. Aki a gyanú szerint hivatali helyzetével visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettét hajtotta végre. Egészen megható, hogy az orbánista kirakat-jogállam bizonygatásának megkésett kényszere arra sarkallta Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkárt, hogy utasította a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetőjét, azonnali hatállyal függessze fel tisztségéből Ódort. Ebben a tempóban cirka 28 év múlva akár a miniszterelnök vejének enyves mellső végtagjain is kattanhat a bilincs, az meg kinek hiányzik?

Az országszerte és külföldön is folytatódó Orbán-ellenes tiltakozások, demonstrációk számának növekedésével arányosan válik egyre kínosabbá a közpénz-propaganda ama verejtékes vergődése, hogy elhitessék a néppel: amit látnak, netán a saját bőrükön éreznek, az valójában nincs is. A hazugságokra épülő valóság kozmetikázása azonban egyre tökéletlenebb, a NER egyre nyilvánvalóbban szivárog...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

SÁNTA MINDEN SZAVUK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: TAMÁS ERVIN
2018.12.20.


Azon kevesek közé tartozom, akinek a fogában nem szaporodik annyira az idegen anyag, mint a lábában. Így hetven felé ehhez kéne úgy alkalmazkodnom, hogy egyben az ellenszerét is megtalálom. Számtalan taktika és stratégia áll rendelkezésemre baráti-ismerősi tanácsként, magam is kidolgoztam néhányat, a rossz fogúak irigyelnek, én – a párhuzamnál maradva – összeszorított foggal edzek, de szó sincs diadalmenetről, szenvedve haladok előre, makacsul ragaszkodva ahhoz, hogy van értelme. Ezt az akaraterőt és reményt kellene magammal átcipelni a mindennapokba, társadalmasítani, mint a közérzetjavítás egyszeregyét – mégis kudarcot kudarcra halmozok. Az a közösségbuborék, amelyben élek, szintén küzd többféle nyavalyával, sorstársaim letargiája mégis leginkább abból fakad, amit lát, semmint abból, amit érez. Ez lassacskán valamiféle összetartozás-élményt nyújt, mert bár újra és újra elhatározzuk, hogy a politika vidékét elkerüljük, a soros egészségügyi témák után mindig erre a fertályra vetődünk. A szocializmus konszolidáltabbnak tűnő korszakában szocializálódott társaság a rendszerváltozás igézetében egészen mást gondolt a jövőről, mint amivel találkozni kényszerült. A kezdeti egy-két év után beborult, nyilván mindenkinek másképp, de a csalódás zaklatóan mély, és megsebzett nemzedékünk másik részét mára oly messze sodorták a hullámok, hogy már átkiabálni hozzájuk is hiábavalóság.
Tudós elmék szerint ez történelmi meghatározottság, de a determinációt máshogy fogadja az ember, ha részese. Ha minden az orra előtt alakul, naiv helyzetmegítélések sorozatával, élelmességnek vélt és tálcán kínálkozó lehetőségek vagy trükkök kiaknázásával. És igen, az alvadt struktúrák egészen rendhagyó újjáalakulásával, amelyet sokáig hitetlenkedő kíváncsisággal bámultunk, mint a prototípust szokás. Egészen addig, amíg brutálisabb, mohóbb lett, mint a magunk mögött hagyott előző modell. A főnök egyszer azt találta mondani, hogy neki nem is annyira a rendszerrel volt baja, mint azzal, hogy nem annak a tetején ült. Lehet persze, hogy ezt poénnak szánta, mégis, ahogyan sorra hozzák elém a letűnt korok jelenre hangolt vitrinjeit, inkább becsukom a szemem.
Ha viszont számolok a történelmi meghatározottsággal, kifutását is sejthetem. Érkeznek is sorra globális jelzések riasztó trendekről, amelyek ráerősítenek a hazai folyamatokra. Hovatovább mi járunk az élén a változásoknak. Környezetünkben alaposan befűtöttek az olyan politikusoknak, akik más pályát szánnak Európának, a távoli Trumpról nem is beszélve. Nagyon is elképzelhető, hogy minden, ami barátaim fülének disszonáns, látványnak riasztó, még ígyebben fog folytatódni. Szembetűnő a siserahad igyekezete, hogy mielőbb elfoglalja helyét az összes tribünön. Ezen egyelőre nem változtat az sem, hogy a totális ellehetetlenülés pokla mintha az utolsó percben riadót fújt volna az egész ellenzéknek.

A kormányzat egyre óvatlanabb, elbizakodottabb. Végletekig beleélte magát abba, hogy azt tesz, amit akar, és az ünnepek előtt sikerült neki egyetlen rohammal olyan belpolitikai-törvényhozási lavinát zúdítani a közönségre, amilyet józanabb hatalom elővigyázatosabban porcióz. Mostanra a legkülönbözőbb dühök adódtak össze, és ezek még a pártokat is egymáshoz rántották, amire aztán a hatalom kifejezetten rosszul reagál. Holott amitől kiveri a veríték, azt ő alapozta meg. Közben a hivatalosan a szakszervezetek által menedzselt demonstrációt a fiatalság vette a kezébe, így a rezsim találkozni kényszerült a tetterős, könnyen eszkalálódó elkeseredettséggel, amelyet már nem olyan könnyű a mindig kéznél lévő klisékkel megbélyegezni. Felmérések szólnak arról, hogy honfitársaink zöme ideges, frusztrált. Mellbevágó adat, hogy az EU-ban minden agyonreklámozott javulás ellenére a legszegényebbek között vagyunk, mégis sokak biztonságérzetét, rendigényét elégíti ki a rezsim jól-rosszul. A pályán híre-hamva nincs alternatívának. Hiába a riasztó mentális állapotot tükröző társadalmi mélyfúrások, jogi abszurditások, a korrupció, a normaszegések terjedő környezeti ártalmai, igazságtalanságai, sokan képesek a kiszolgáltatottsággal együtt élni, a még kiszolgáltatottabbakat lenézni, de leginkább mindebből semmit sem észlelni, és hinni, hinni...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

ROGÁN ANTAL MINISZTÉRIUMA ISMÉT OLVASHATATLAN TINTAPACÁKAT KÜLDÖTT KÖZÉRDEKŰ ADATOK HELYETT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2018.12.19.
Szerettük volna megtudni, hogy melyik kormányközeli sajtótermékben mennyi pénzért jelentek meg a Sargentini-ellenes állami hirdetések, ezért kikértük az adatokat a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Rogán Antal minisztériuma másfél hónapig húzta a válaszadási határidőt, és 17.600 forint költségtérítést kért az adatokért, majd végül teljesen olvashatatlan dokumentumokat küldött. Nem először fordul elő, hogy a felismerhetetlenségig eltorzított adatsorokat küldenek, az idei évben folyamatosan tökéletesítették a módszert – a mostani adatszolgáltatásuk már nem csak optikai karakterfelismerő programokkal olvashatatlan, de emberi szemmel sem értelmezhető.

Az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én Judith Sargentini EP-képviselő jelentése alapján kétharmados többséggel megszavazta, hogy az Európa Tanács indítson eljárást Magyarország ellen az Európai Unióról szóló szerződés hetes cikkelyének megsértése miatt, mert fennáll a veszélye annak, hogy a magyar kormány súlyosan megsérti az Európai Unió alapvető értékeit.

Hat nappal később szeptember 18-án a kormánypárti Magyar Időkben jött ki a hír, hogy a magyar kormány “tájékoztató” kampányt indít a Sargentini-jelentés miatt. Hamarosan meg is jelentek a Judith Sargentinit, Soros Györgyöt, és Guy Verhofstadt belga EP-képviselőt szidalmazó hirdetések a Facebookon, valamint a kormányközeli lapokban és tévékben, rádiókban.

Október elején megírtuk, hogy erre a Sargentini-ellenes kampányra közel 6 milliárd forintot költhet a magyar kormány az adófizetők pénzéből. A Miniszterelnöki Kabinetiroda ugyanis a jelentés megszavazásának napján nettó 5,9 milliárd forintos megbízást adott “Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása” tárgyban Balásy Gyula két cégének, a New Land Media Kft.-nek és a Lounge Design Kft.-nek, amelyek a korábbi propagandahadjáratokat is vezényelték...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

ÚJ-HOTHY KORSZAK?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KŐSZEG FERENC
2018.12.19.

Új reformkor vagy új Horthy-korszak?
(Tamás Gáspár Miklós, Beszélő, 1990. március 24.)

Hétköznapi történeteket akarok elmondani, történeteket szegénységről, nélkülözésről, amelyek végződhetnek a remény felcsillanásával, de végződhetnek a teljes reménytelenség fojtogató jeleivel is. Az efféle történetek illenek a karácsony hangulatához. Gondoljunk csak Dickens megható kisregényére, a Karácsonyi énekre.

Akinek szerencséje volt, akit meg elkerült a szerencse

Edina huszonnégy éves volt, Lajos huszonhét, amikor összeházasodtak. Össze kellett házasodniuk, mert Edina gyereket várt. A közös életüket Lajos szüleinél kezdték meg, egy községben, a fővárostól ötven kilométerre északkelet felé, egy hatvan éve épült, rossz állapotú családi házban. A szegénység Lajosék családjában örökletes volt. A házban a betegeskedő szülőkön kívül ott lakott István, Lajos bátyja az élettársával és a három gyerekükkel, meg Lajos húga is. Lajos egy autószerelőnél kapott munkát mint segédmunkás, Edina jobb módú helybeliekhez járt takarítani, de ezt hamar abba kellett hagynia, mert megszületett Renáta. Bölcsőde a faluban nem volt, Renáta otthon maradt a gyerekkel. A sógornők sokat veszekedtek, mert István gyerekei késő estig hangosak voltak, Renáta pedig, aki amúgy is érzékeny, nyugtalan gyerek volt, minduntalan felriadt a kiabálásra. Edina azt akarta, költözzenek be a fővárosba, Lajos tartott ugyan a költségektől, Edina azonban kijelentette, mihelyt Regina óvodás lesz, állásba megy. Arra, hogy szociális bérlakást kapjanak egy gyerekkel, újdonsült fővárosi lakosként, semmi esélyük sem volt, a kiírt pályázatok feltételeinek nem feleltek meg, bár Edina ismét terhes volt. Albérletbe költöztek Rákosszentmihályon. Itt akkor egy egyszobás albérlet havi díja 75 ezer forint volt, a lakásköltség tehát a rezsivel százezer forint. Edina egy közeli vendéglőben és egy iskolában vállalt takarítást. Úgy gondolták, hogy a második gyereket, egy fiút, hat hónapos korában bölcsődébe adják, így a házaspár keresete a családi pótlékkal együtt meghaladja a 250 ezer forintot, ebből kijön a lakhatás költsége. Csakhogy Renáta nehezen bírta az óvodát, sokat betegeskedett, Edinának újra meg újra otthon kellett maradnia, táppénzt azonban csak az iskolai munkahelye után kapott, a vendéglőben feketén dolgozott. Lajosék először a rezsivel maradtak el, majd az albérlet díját se tudták kifizetni. A tulajdonos a második hónapi elmaradás után felmondott. Azzal kellett szembenézniük, hogy hajléktalanok lesznek, a gyerekeik pedig „átmeneti nevelésbe” kerülnek. A kilátástalan helyzetben mégis volt némi szerencséjük. A kerületi családgondozóban egy tapasztalt és a szociális szakmában ismert ügyintéző foglalkozott velük. Kapcsolatai révén szerzett egy szobát a négyfős család számára a családok átmeneti otthonában. Az otthonban tíz család élt, közös volt a konyha, a fürdőszoba, a mosógép, az átmeneti otthonban egy család általában legfeljebb egy évig tartózkodhat. Edináéknak azonban ismét szerencséjük volt. Regina, ahogy nőtt, megszokta az óvodát, már kevesebbet betegeskedett. Edina joggal remélte, hogy a jövőben ki tudják fizetni egy új albérlet költségeit. Gondjai enyhültével felszínre bukkant Edina alapjában derűs, barátságos természete. Az óvodában sokan megkedvelték. Az egyik apukának jó összeköttetései voltak az önkormányzatnál, közbenjárása révén ígéretet kaptak egy másfél szobás bérlakásra. A lakást persze fel kell újítani, a költségeket azonban részben az otthonban kötelező előtakarékosság összege, részben Lajos munkatársainak baráti segítsége fedezi. A család fél éven belül beköltözhet egy önkormányzati lakásba. Addig az intézmény vezetőinek jóváhagyásával ott maradhatnak az átmeneti otthonban. „Aki dolgozik, boldogul” – mondta Kádár János. Némelyek esetében ez ma is igaz. Csak sok szerencse kell hozzá.

Marinak nem volt szerencséje. Balszerencséje azzal kezdődött, hogy cigánynak születetett, majd azzal folytatódott, hogy négy gyereket szült. Ez ugyan inkább a szerencse rovatába kellene tartozzon, hiszen a családok védelméről szóló nemzeti konzultáció bevezetőjében miniszterelnökünk leírta, hogy a népességfogyásra a válasz – a brüsszeli bürokraták vélekedésével ellentétben – nem a bevándorlás, hanem a gyermeket nevelő családok támogatása, a gyermekvállalás ösztönzése. Írásában a kormányfő fel is sorolja a 2010 óta bevezetett legfontosabb családtámogató intézkedéseket: családi adókedvezmény, a hároméves gyes visszaállítása, családi otthonteremtési program. A rövid szövegben nyilván nincs hely arra, hogy a szerző megemlítse, 2010 óta Magyarország népessége újabb kétszázezer fővel csökkent. Ez a szám nem tartalmazza a kivándorlás adatait, csupán az élve születések és a halálozások számának különbségét tükrözi. Mari harmincegy éves, a négy gyerekével egy 46 négyzetméteres önkormányzati lakásban lakik, férje harminckét évesen rákban meghalt. Bár tizenhat éves kora óta dolgozott, többnyire építkezéseken volt segédmunkás, munkaadói általában nem jelentették be, így halálakor nem voltak meg a nyugdíjjogosultsághoz szükséges, munkaviszonyban töltött évek, ezért a gyerekei csak méltányossági árvaellátást kapnak. Mari vékony testalkatú, gyenge fizikumú nő, a gyerekek gyakran betegek, ezért Mari úgy döntött, igénybe veszi a gyermekgondozási támogatást (gyet), azaz főállású anya lesz. Jövedelme jelenleg az alábbiak szerint alakul: gyet: 28 500; árvaellátás 4×24 000=96 000; családi pótlék: 3×17 000=51 000; egy tartósan beteg (asztmás) gyerek családi pótléka 26 000; összesen: 201 500 Ft. Ezekben a számokban benne van a kormány társadalompolitikája. A családi pótlék összege tíz éve nem változott, és nem változott az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege sem, holott számos juttatás, így a gyermekgondozási támogatásé is, az öregségi nyugdíj legkisebb összegéhez kötődik. Az Orbán Viktor által emlegetett családpolitikai intézkedések adókedvezményt jelentenek: minél több adót fizet egy család, annál több kedvezményben részesül. A KSH 2016-os adatai szerint a hazai társadalom legalacsonyabb jövedelmű 10 százalékának az egy főre eső éves bruttó jövedelme 372 ezer forint volt. A legmagasabb jövedelmű 10 százaléké 3 millió 660 ezer. Ennek ellenére a legszegényebbek körében a családok átlagos létszáma 3,3 fő, a leggazdagabbaknál 1,6 fő. (Lásd portfolio.hu, 2017. december 4.) Hiába kényezteti tehát az Orbán-kormány adókedvezményekkel a leggazdagabbakat, szaporodni a legszegényebbek szaporodnak, köztük is elsősorban a cigányok, akiket a tankötelezettség korhatárának leszállítása abból is kirekeszt, hogy szakmát tanuljanak, hiszen már fodrásztanulónak is csak érettségizetteket vesznek fel. Egyelőre nincs jele annak, hogy az Orbán Viktor által emlegetett családpolitikai intézkedések megállítanák a népességfogyást. A fogyó népességen belül azonban egyre nő a szakképzetlen szegények aránya...

dátum: Nincsenek megjegyzések:

LEONARD, KANYE WEST MEG A JÓISTEN - BESZÉLGETÉS PRESSER GÁBORRAL


LÁNGOLÓ GITÁROK BLOG
Szerző: PRIEGER ZS.
2018.12.12.
A minap volt 70, de nem nagyon érdekelte a születésnapja. Aznap kiültek a kertbe a barátaival, és ahogy meséli, “elvoltak". Október elején adott pár teltházas koncertet az Arénában, de erről sem beszélgettünk. Presser Gábor azonban ebben az interjúban szokatlan nyíltsággal vallott gyerekkorról, az első dalokról, mentorságról és a skatulyák értelmetlenségéről, “fekete" és “fehér" zenéről, zenei idézetről, lopásról, lassúságról és a Jóistenről...

Amikor megérkeztem hozzád, véletlenül egyből egy Seress Rezső-kottára raktam le a sapkámat az asztalodon. Seressel egy házban éltél gyermekkorodban és sikerült is neki majdnem megutáltatni veled minden idők legsikeresebb magyar dalát, a Szomorú vasárnapot.

Közvetlenül felettünk lakott, délutánonként egyfolytában le-föl mászkált a szobában, ráadásul kemény, vasalt, bőrtalpú cipőben, de ez még hagyján, a rosszabb az volt, hogy volt nap, amikor százszor hallgatta meg az ominózus dalt, pontosabban annak a világ minden tájáról érkező verzióit.

Agyadra ment?

Hát gyerekkoromban utáltam nagyon, mert jóformán születésemtől fogva ezt kellett hallgatnom nap mint nap.

Seress elég fura ember volt.

Nagyon. Elegáns és nagyon furcsa. A Kispipán kívül szinte sosem ment sehova. Sőt, az országot sem hagyta el, talán csak akkor, amikor elvitték szegényt munkaszolgálatra. Tele volt félelmekkel, görcsökkel, végül öngyilkos is lett. Ami azért is tragikusan érdekes, mert ez a dal egy igazi öngyilkosság-dal, amit még a világháború előtt rengeteg országban be is tiltottak, mert a szövegfordítások még rá is játszottak erre a hatásra. Nem szó szerint fordították le különböző nyelvekre a magyar eredetit, de rá-rásegítettek, hogy az “öngyilkosság-marketing” ne lanyhuljon. Horror a szöveg, horror a háttértörténet, és létezik belőle számtalan feldolgozás.

Melyiket szereted a legjobban?

Egyértelműen Björkét. Sok nagy előadónak érdekes módon beletört a bicskája, például Elvis Costello verziója sem túl jó, pedig tőle jó néhány dolgot nagyon becsülök.

Ahogy öregszem, nekem egyre több gyerekkori kedvenc zeném jut eszembe, egy-egy karácsonyfa alá betett kislemez, magnószalagok jönnek elő a messzi távolból. Neked mik az első hatásaid?

Majdnem kizárólag komolyzene szólt otthon. Együtt éltünk nagybátyámékkal, hatan laktunk egy kétszobás lakásban, ő meg nagy zenerajongó volt, gyűjtötte a lemezeket, nagyon-nagyon sok klasszikus zenét hallgatott, szabályosan el voltam árasztva vele.

Gondolom, akkor még nem is érintett, mert nem is érinthetett meg a nyugati popkultúra.

Hát egyáltalán nem. Én elég régi gyerek vagyok, és az 50-es években a Klauzál tér sarkán efféle zenékhez elég nehéz lett volna hozzájutni. Hetedikes-nyolcadikos koromban már ismertem egy-két olyan srácot, akiknek a nagyobb bátyjai valamilyen úton módon már hozzáfértek a kor nyugati zenéiből valamicskéhez, és akkor már a boltokban néha feltűntek magyar meg csehszlovák szalagos magnók, és ezekről hallgattuk megbabonázva az első felvételeket. Aztán jött a Beatles, és nekem végem lett.

Az volt a legelső úgynevezett könnyűzene, ami szíven meg fejbe ütött?

Az igazi nagy fejbeverés az volt. Nem tudtam szabadulni a hatása alól, és az igazat megvallva, nem is akartam.

És akkor nem érezted úgy, hogy most azonnal választanod kell a komoly és könnyű műfaj között? Mert igazából azóta is sok műfaj kísér, és nem lettél azóta se egy skatulyás ember.

Nem fordítottam én hátat a komolyzenének, csak egyszerűen szép lassan a szakmámmá vált a beatzene. Választanom kellett és én ezt választottam. A konziban kevesekre hatott ez a zene olyannyira, mint rám. Mihály Tomi volt az egyetlen, akivel ez közös szenvedélyünk lett. Nagyjából együtt nőttem fel Kocsis Zolikával, mindig egymás szeme előtt voltunk, őt például a beatzene kicsit se érintette meg.

Egy iskolába is jártatok.

Igen, de inkább nem, mert ő hamar magántanuló lett és messze “elrepült” minden szempontból a suliból. A nagy "Kocsis-Ránki-Schiff-hármas" tagjai elképesztő magasságokba jutottak. És én azzal tisztában voltam már akkor, pedig kicsit idősebb voltam náluk, hogy a nyomába nem jutok az ő tudásuknak.

Célod volt egyáltalán a nyomába jutni?

Nézd, sok minden kavarog egy tizenéves fejében. De azt mi mind tudtuk, hogy ők hárman zsenik, és ez aztán be is bizonyosodott a külvilág számára is. Közben meg más dolgok is kezdtek izgatni. Korrepetitorféleség lettem Sík Olga énekosztályában - igaz, akkor még hallgató is voltam a konziban, de ez is érdekelt, meg a zongorakísérői szerep. És ez meg is maradt, a mai napig ez az egyik kedvenc létem a zenében. Közben meg előállt az a fura helyzet, hogy Mihály Tomi barátom elment az Omegába, és kis idő múltán azt mondta nekik, hogy van egy haverja, aki elég jó dalokat tud írni. És egyszer csak megkaptam az üzenetet, hogy meg akarnak hallgatni. Ezzel kezdődött minden...

dátum: Nincsenek megjegyzések: