2018. december 7., péntek

RÁADÁS: SPIRÓ GYÖRGY: CSIRKEFEJ - KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ 1986

YOUTUBE - KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ 
Szerző: SPÍRÓ GYÖRGY
1986



Tragédia

Szereplők

Öregasszony:  Gobbi Hilda majd Törőcsik Mari
Apa.  Vajda László
Anya:  Csomós Mari
Srác.  Varga Zoltán
Haver:   Vajdai Vilmos
Tanár:  Papp Zoltán
Bodnár Erika majd Ronyecz Mária
Törzs:  Ujlaki Dénes
Közeg: Eperjes Károly majd Bán János
Csitri Zsíros Ágnes fh. majd Bertalan Ágnes f.h.
Szalay Krisztina fh. majd Söptei Andrea f.h.

Alkotók
Díszlettervező:  Khell Csörsz
Jelmeztervező:  Füzi Sári
Dramaturg:  Fodor Géza
A rendező munkatársa Thuróczy Katalin
Rendező:  Zsámbéki Gábor

SPIRÓ GYÖRGY: MA ROSSZABB A HELYZET

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2018.12.07.



Mondhatnánk: komoly botrányt kavart, hogy a Párizsi Magyar Intézet igazgatója, Havasi János nem engedte bemutatni Párizsban Spíró György Csirkefej című darabját, de az állítás nem lenne igaz. Manapság Magyarországon semmiből sincs botrány, ha ma közvélemény kutatást végeznénk, hogy hány ember hallott az esetről, jó ha száz emberből egy mondaná azt, hogy tudja miről van szó.

Egy olyan országban, ahol a magyar diplomácia nyugodtan részt vehet embercsempészetben, és ennek nincs semmi következménye, mi több ma már a média sem foglalkozik vele (gyengébbek kedvéért: a Gruevszki-ügyről beszélünk), ahol a kormány mindenféle trükközéssel szervezetileg is egybe, és lényegében a saját hatásköre alá vonja a média 90 százalékát, és a társadalom mindezt zokszó nélkül veszi tudomásul, ugyan kinek lehet fontos, hogy betiltanak egy színházi előadást, pusztán azért, mert a rendező – Gerzsényi Bea- előzetesen, vagy száz embernek e-mailt küldött. És, ami az eredendő bűn: ebben a levélben a Spíró darabot, amely a nyolcvanas évek közepének Magyarországát mutatja be, arra hívja fel figyelmet, hogy ma hasonló a helyzet az anyaországban.

„Ez azért tévedés” – nyilatkozta a Csirkefej szerzője, Spíró György a Hírklkknek, majd hozzátette: rosszabb a helyzet. Az író azonban azt is kifejtette: szerinte hiba volt a rendező részéről előzetes tájékoztatást, véleményt közölni; ilyet nem szokás, fogalmazott. Már csak azért sem, mert nem egyszemélyes fellépésről volt szó, így viszont kockára tette a többiek szereplését, munkáját is. Spíró maga egyébként a történéseket nem ismeri, előzetesen annyi információja volt az estről, hogy engedélyt kértek tőle a darab felolvasására. „Én ehhez hozzájárultam, jogdíjat sem kértem, de ismétlem, nem színielőadásról, hanem felolvasásról volt szó.”...


ÍGY MŰKÖDIK A FIDESZ TÁVIRATI IRODA

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: FÖLD S. PÉTER
208.12.07.



Úgy kezdődött, hogy Orbán visszaírt…

„Magyarország kormánya a zéró tolerancia politikáját követi az antiszemitizmus kérdésében. Kormányom fellépése, döntései nem hagynak kétséget afelől, hogy a magyar kormány a zsidó származású állampolgáraiért teljes felelősséget érez, és gondoskodik biztonságukról. Ön és szervezete erre az egyértelmű magyar kormányzati politikára a jövőben is számíthat”. Ezt írta Orbán Viktor miniszterelnök a Zsidó Világkongresszus elnökének. A válaszlevelet Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke juttatta el az MTI-nek.

Válaszlevélről van szó, amiből a formális logika szabályai szerint az következne, hogy volt egy eredeti levél is, amire válaszoltak. Ennek azonban nincs nyoma az MTI híradásai között, náluk a történet Orbán Viktor válaszlevelével kezdődik. Nemcsak Lauder úr levelét nem közölték, de még azt sem osztották meg az olvasókkal, hogy a Zsidó Világkongresszus elnöke egy antiszemita címlapról írt levelet a magyar miniszterelnöknek.

Miután Havasi Bertalan sajtófőnök eljuttatta az adófizetők pénzén fenntartott Magyar Távirati Irodához Orbán Viktor válaszlevelét az MTI mégis méltóztatott megemlíteni, hogy „Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke néhány napja egy levélben arra szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy nyilvánosan ítélje el a Figyelő címlapján megjelent, szerinte antiszemita képet.”

Ennyit a Zsidó Világkongresszus elnökének leveléről – ha Orbán (vagy a nevében Havasi) nem válaszol, még ennyit sem írnak róla.
Ilyet az MTI és úgy általában a magyar sajtó csak az egypártrendszer idején mert művelni. Hogy a szocializmust építő kormány számára kellemetlen, vagy kínos hírt nem közölt, csak annak cáfolatát, vagy arra történt reagálást – hogy mi lehetett az eredeti hír, azt az olvasók fantáziájára bízta.

Igaz, ez a gyakorlat is legföljebb a hetvenes évek elejéig fordulhatott elő – később már szégyellték volna a szerkesztők, hogy ilyen seggnyaló módon működjenek, mint most az MTI.


A VICI LEJÁRATÁSA

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.12.07.


Ezt én nem olvastam annak idején, csak most Molnár Bálint írásában való hivatkozásként (TGM: Kövér László és az ellenzék becsülete). Hervasztó. Szomorú. De leginkább rémisztő. Viszont ezt nem lehet szó nélkül hagyni, ez mégsem a levéltetű-effektus, nem nagyítunk fel semmit, TGM még most is elég nagy ahhoz, hogy komolyan vegyük, bár szorgalmasan dolgozik azért, hogy elérje, ne legyen érdemes foglalkozni a megnyilvánulásaival. Ez a fenti cím nyáreleji megjelenés, tekinthetnénk akár elévültnek is, de az szörnyű volna, ha bárkiben hagynánk felmerülni a kétséget, nincs-e igaza ennek a fantasztikusan olvasott, kiváló embernek legalább némely részletben.
Megtörten jelentem, nincs. Azért ez ritka, még azóta is, hogy TGM "balra áll egykori önmagától". Amiről én nem pontosan tudom megállapítani, mit jelent, de nem kell nekem mindent érteni. Azért nem tudom megállapítani, mert én még sosem álltam magamtól semerre sem, mert bár sosem gondoltam, hogy a világnak igazodnia kellene hozzám, mégis mindig a világ elmozdulásait láttam egy állandónak tekinthető értékrendtől, amiben én eszmélésnyi korom kezdetétől megállapodtam magammal, amihez képest az éppen uralkodó politikai kurzus hol erre állt, hol meg arra, de én eddig nem láttam rá okot, hogy változtassak a világhoz való viszonyomon általában és az emberhez való viszonyomon különösen. Félre ne értsenek, sosem éreztem magam egyedül ebben a rendben, általam nagyra becsült referencia személyek egész seregéhez tartoztam és tartozom ma is, Lao Cetől kezdve Diderot-n és Karinthy Frigyesen át Ottlik Gézáig. Az a vágy valahogy sosem támadt fel bennem, hogy bármelyik politikus helyzetét tekintsem igazodási pontnak.
Kénytelen vagyok idézni, pedig nem szívesen teszem, ezek a mondatok olyan mértékig méltatlanok egy okos emberhez, hogy jobb volna hagyni, olvadjon csak bele a megvédeni szándékozott sötétségbe, dehát nem lehet, lám olykor így vagy úgy, csak előkerül. "...pedig őt már igen régóta próbálják alaptalan állításokkal lejáratni. Olyan állításokkal, amelyekről én jól tudom, hogy nem igazak – s ezt már korábban föl kellett volna hoznom." Lejáratni - mint tudjuk - azt lehet a közhiedelem szerint, aki a társadalom megbecsült tagja, köztiszteletben áll, hiteles, cselekedeteivel ezeket a tulajdonságokat szilárdítja. Valójában persze egy igazán hiteles, becsülhető embert nem lehet lejáratni, azt mindig saját magának kell kezdenie, lejáratni az ember csak önmagát tudja. A lejáratást végzők általában ócska alakok, akik a saját szintjükre próbálnak rángatni rendes embereket, fordítva ez nem elképzelhető.
A szóban forgó viceházmester jellegű figurán nincs mit lejáratni. Bármi "lejáratót" közölni róla olyasmi, mint Hitlert lejáratni azzal, hogy szobafestő volt (nem tudom, érthető-e, lényegében mindegy, mit festett, tájképet vagy szobát). A különbség mindössze a két gazember formátumában van, legalábbis ami a tetteiket illeti, amennyiben Hitlernek lehetősége volt kiélni az ösztöneit, a magyar parlament viceházmesterében fortyogó gyűlölet meg egyelőre egy fazék fedőjét sem bírná megemelni - kicsi és jelentéktelen figurának az indulatai is kicsik és jelentéktelenek.
Dehát nemcsak ez a baj. Hanem a következő félmondat: "Ugyanis amikor Kövér László a Társadalomtudományi Intézetben dolgozott, a formális besorolás ellenére ez az intézet már az égvilágon semmiben nem különbözött más kutatóintézetektől..." Sajnálattal közlöm, abban különbözött, hogy az intézmény neve: MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete. Azaz minden ott "dolgozó" munkaadója az MSZMP Központi Bizottsága volt. A TGM által említett egyetemek és kutatóintézetek meg nem a Központi Bizottság cégére alatt működtek. Lehet, a különbség árnyalatnyi. Én annál kontrasztosabbnak vélem. Az meg - a cikk szerzőjének engedelmével - senkire sem volt ráírva, hogy "egyértelműen rendszerellenes fiatalember", például rám sem, pedig velem kapcsolatban nem volt nehéz rájönni a rendszerrel kapcsolatos véleményemre, amennyire ez egyáltalán lehetséges, hallani lehetett a műsoraimban, az utókor mégis csak azt látja: munkahelyem a Magyar Rádió. És nem a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának egyik fiókja. Mellesleg tényleg nem tudom, nekem például honnan a fenéből kellett volna értesülnöm arról, hogy egy "fiatalember" azért kérte felvételét éppen a fent nevezett munkahelyre, mert az ő "egyértelmű rendszerellenessége" éppen erre predesztinálta.
Végül, de legkevésbé sem utolsó sorban, ki a nyavalyától várhatnám el inkább, mint TGM-től, hogy semmi módon ne kommunistázzon? Hogy tisztában legyen a fogalom (kommunista) alkalmazásának képtelenségével, tökéletesen mindegy, annak állító vagy tagadó formáját használja-e. Az ő "védence" (ó irgalom atyja ne hagyj el, TGM semmitől sem undorodik?) kommunistázhat, az rendben van, azon a szinten, ahol ennek az alaknak a definíciókat felfogni képes kapacitása tartózkodik, nem kérjük számon a kifejezés értelmezését. De éppen TGM ne tudná, hogy ilyet nem lehet leírni: "Kövér Lászlóról mindettől függetlenül is terjesztik, hogy „kommunista” volt, amiből egyetlen árva szó sem igaz." Mert ez a mondat az illető kommunistaságát tagadja, nem a szóhasználat indokolatlanságáról szól (ha netán nem volna teljesen tiszta, miről beszélek: Aberráció - 2017. november). Hogy minden kétség eloszoljon, íme a folytatás: "Ifjúkorában az volt az álláspontja, amit később elkezdtek „balliberálisnak” nevezni, ami azidőtt „szociális érzékenységgel” (ez is butuska terminus) kombinált szabadelvűséget jelentett, Kövér esetében mindig, annak idején is erős „nemzeti elkötelezettséggel”. Később persze konzervatívabb lett, mint oly sokan." Konzervatívabb? Ne! Komolyan? Addig is konzervatív volt, csak az később fokozódott? Jézusmária. Bocsánatot kérek, nem bírom tovább, tényleg fölkeveredett a gyomrom.
Esendők vagyunk mi mind, persze, gondolunk marhaságokat, olykor le is írjuk őket. De ennyit egyetlen cikkbe belehányva, ezt tényleg nem hittem volna.

A POLITIKAMENTES POLT PÉTER BESZÁMOL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.12.04.


Volt idő, amikor Magyarországon leleplezésnek számított, hogy az ifjú Polt Péter szavazócédulákat szedett a Fidesz egyik kongresszusán. Ez még az “átmenet zavaros évtizedeihez” tartozott, amikor a kommunista diktatúrából a magyar nép visszatért jól megszokott feudális keresztényfasiszta diktatúrájába, természetes létezési módjába, ahol alattvalóként tengetheti életét. Az átkos liberális demokrácia (a “zavaros átmenet”) idején ez még azt jelentette, hogy ez az ember pártkatona, egy pártcsinovnyik slapaj, aki méltatlan és alkalmatlan arra, hogy egy független intézmény vezetője legyen.

Azóta ez százszor bebizonyosodott, az általa vezetett ügyészi szervezet a párt erős ökle, és politikai megrendeléseket hajt végre. Fejlődése abban mérhető, amennyiben már megrendelésre sincs szükség, kitalálja a Gazda akaratát. Magától tudja, hogy ki ellen kell eljárást indítani, és ki ellen tilos. Ahhoz tényleg nem kell sok ész, hogy Orbán veje, a fatolvaj Tiborcz István ellen nem indulhat nyomozás. Ehhez ért Polt, ez az ő munkája, ezért felel: a politikai – és maffiaérdek alá rendelt ügyészség felügyeletéért. Polt azért felel, hogy az ügyészség ne a törvényes feladatának megfelelően működjön.

Poltból eleve ezért lett legfőbb ügyész, még demokrácia volt Magyarországon, amikor azzal a feladattal lett legfőbb ügyész, hogy az első Fidesz-kormány idején elkövetett bűncselekményeket elsimítsa. Az volt a magyar demokrácia és jogállam fordulópontja, mert akkor kellett volna az Orbán-vezette bűnszervezetet bíróság elé állítani és törvényesen elítélni. A börtön helyett megszállták az államot, eltörölték a jogállami demokratikus Alkotmányt, a törvények uralmát, és egy demokráciának maszkírozott primitív és ócska diktatúrát vezettek be. Mindez Polt nélkül nem lett volna lehetséges.

A zavaros átmenetnek nevezett jogállami liberális demokráciában egy legfőbb ügyész azt sem tehetné meg, hogy a felcsúti stadionban együtt szotyolázzon Orbánnal, aki potenciális célpontja lehet a hivatalánál fogva egy legfőbb ügyésznek, nem pedig a csókos cimborája. De azok zavaros idők, keresztényietlenek.

Polt Péter elszemtelenedésének folyamata külön tanulmány tárgya lehetne, hogyan merészel a parlament igazságügyi bizottsága előtt megjelenni, és azt állítani egy bűnszervezet által megszállt országban, ahol egy felcsúti gázszerelő, a közbeszerzésekért felelős miniszterelnök gyerekkori barátja, állami közbeszerzésekből gyorsabban gazdagodik, mint a Facebook alapítója, hogy az általa vezetett ügyészség “politikamentesen, objektíven, a jogszabályoknak megfelelően végzi munkáját”. Ehhez olyan vastag bőr kell, amit mi elképzelni sem tudunk. Igaz, maga a “parlament” is egy csalás, csupán egy díszlet.

De mindez csak hivatali visszaélés, bűnpártolás és ehhez hasonló bűncselekmények kategóriája. Polt azonban ennél már sokkal mélyebbre süllyedt. Amikor a felesége az MNB személyzeti ügyekért felelős ügyvezető igazgatója lett havi ötmillió forintos fizetésért, Polt egy piti bűnöző lett, mondhatni fillérekkel megvesztegetett, zsarolható, piti tolvaj, aki még a látszatra sem ad, és pénzért eladta a lelkét az ország legnagyobb bűnözőjének. Akiket fedez, azok százmilliárdokat lopnak el, neki kiszúrták a szemét havi ötmillióval, amiért a feleségének még dolgoznia is kell. Ennyiért dobta oda a becsület látszatát is...

ITT MÁR VALÓBAN NINCS SENKINEK SEMMILYEN FELELŐSSÉGE

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2018.12.07.


Szép jó estét mindenkinek! Kezdjük a ma estét is a kiemelt kommentekkel, mely ezúttal csak egy lesz:

Ha a FIDESZ RABSZOLGATÖRVÉNYE most sem érinti meg a társadalom ingerküszöbét ez a nemzet véglegesen behódolt egy köztörvényes bűnözőkből álló nemtelen hordának .

Az a kormányzat amely erősen bátran mer rúgni elesettekbe nem méltó e nép bizalmára ! Az a kormányzat amely tehetségtelen és aljas egyedekből áll ,folyamatosan másokat hibáztat ,beteg megrokkant embereket vádol hogy ők rontották el , a legaljasabb emberiségellenes törvényi eszközökkel él egy egy vagy több teljes generáció megélhetésének ellehetetlenítésével és a társadalom félrevezetésével . Nem Szolgálja jól a társadalom érdekeit ! Az a kormányzat amely képes 3 év leforgása alatt rokkant embereket az amúgy is szemtelen minimál nyugdíj után számolt ellátás mértékét 35% csökkenteni , tényszerűen halálra ítél tízezreket ! Az a kormányzat amely dolgozóit teljes mértékben kiszolgáltatottá teszi,érdekeinek védelme helyett egyoldalú kifosztását ,megalázását teszi lehetővé . MÉLTATLAN A TÁRSADALOM KÉPVISELETÉRE !
Az a kormányzat mely a kilakoltatások előidézője tényszerűen közreműködője és haszonélvezője ! Nem szolgálja jól a társadalom érdekeit !
Az a társadalom aki mindebben közreműködő az ugyanolyan becstelen bűnöző !

A kormányváltás kívánatos lépései !

Népek fölött egy olyan hatalom terjeszti “védőernyőjét”, amely kizsigereli, a szárnya alatt védelmet remélő egyéneket, társadalmakat. Ha bármikor, bármely Kormányforma alkalmatlanná válik a célok megvalósítására, a nép Joga, hogy az ilyen kormányzatot megváltoztassa vagy eltörölje, és új Kormányzatot létesítsen, olyan elvekre alapítva és hatalmát olyan módon szervezve, amely jobban védi Biztonságát, és jobban elősegíti Boldogulását. A józan ész azt kívánja, hogy a jól bevált Kormányzatot ne változtassuk meg jelentéktelen és múló nehézségek miatt; és valóban a tapasztalat azt mutatja, hogy az emberiség inkább szenved mindaddig, amíg a rossz nem válik elviselhetetlenné, mintsem hogy kivívja jogait, és eltörölje a megszokott formákat. Ha azonban a visszaélések és bitorlások hosszú sora mindig ugyanazt a Célt szem előtt tartva azt bizonyítja, hogy a népet teljes zsarnokságba kívánják hajtani, a nép joga és a nép kötelessége, hogy az ilyen Kormányzat igáját levesse, és jövő biztonsága érdekében új Védelmezőkről gondoskodjék.
Dicsőséges felemelkedés az osztályrésze azoknak a nemze­teknek , melyek az ősök tengernyi véráldozatával megszentelt ta­nulságok szerint élnek .

Átkozottak azok az unokák , akik az ősapák áldozatos éle­tével nyújtott tanulságokat nem igyekeznek a legmesszebbmenően hasznosítani nemzetük életében, hanem az ősök könnyével és vé­rével megírt útmutatásokat semmibe véve, vak önzésük szerint élnek és ismételten elősegítik , vagy lehetővé teszik azt , hogy a nemzet életében megismétlődjenek ugyanazok a hibák És nyava­lyák , amelyek már egy ízben súlyos zavarokat idéztek elő , vagy romlásba döntötték a nemzetet.

1.Szakértői kormányzat létrehozása !
2.A teljes közigazgatás feloszlatása és újraszervezése!
3.A 28 év alatt létrehozott összes törvény semmissé tétele .még azoké is amiben közreműködők voltatok !
4. A Fidesz által összetákolt alaptörvény megsemmisítése !
Alkotmányozó nemzetgyűlés létrehozása !

Ha mindezt nem teszitek meg . Minden egyes szavatok és ígéretetek pusztába kiáltott szavakká válnak üres kámfor álom szavakká amik politikai hazugságokká válnak a hatalom megszerzése érdekében .
Ha ezeket nem valósítjátok meg tehetetlen bábjaivá váltok annak a jól felépített rendszernek ami a nemzet teljes kifosztására irányul.
Mert akik egy nemzet megrontására törnek összetartva cselekszenek! (László)


Érkeznek az ünnepek, így hát a nemzet sajátlábai, a pufidzseki hazai megtestesítői azonnal útra is kéltek, hogy Bécsben – a nemzeti érdekeket semmibe véve – bevásároljanak. Természetesen az Orbán-Tiborcz párocskáról van szó, akik fittyet hányva Lázár intelmeire, gond nélkül flangáltak Bécsben, hogy szépen költekezzenek a magyar adófizetők pénzén, akarom mondani a saját lopott pénzükből. Azt nem tudni, hogy szaros pelenkát is hagytak-e valahol az út szélén, de nem lepne meg...

MAGYARORSZÁGON AZÉRT VANNAK TÖRVÉNYEK, HOGY A KORMÁNYFŐ GÚNYT ŰZZÖN BELŐLÜK

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.12.07.


A miniszterelnök szavai felülírhatnak minden jogszabályt, ha Orbán Viktor szükségét érzi ennek. Lényegében ez derül ki abból az eseménysorból, melynek tanúi voltunk az elmúlt napokban. Ma már nem csupán nyomokban bírálja felül a törvényeket pártunk és kormányunk vezetője, hanem szisztematikusan dörgöli a képünkbe, ne bízzunk a törvényi korlátozásokban, ő megtalálja a módját annak, hogy ami első látásra képtelenségnek tűnik, 
az ő akaratából valósággá váljon.

Szinte már meg sem lepődünk azon, hogy durva gyomrost vitt be a jogállamiság szalmabábjának a magyar kormány feje. Orbán Viktort már nem érdekli különösképpen, hogy elvileg a törvényesség legfőbb őrének választották az ország polgárai, ő félresöpört minden jogi aggályt annak érdekében, hogy egyetlen hatalmas konzorciumba vigye be a hozzá hű sajtótermékeket.

A kormányfő improvizatív készsége mindig megsokszorozódik olyankor, ha éppen hatályos törvényeket kell kijátszania. Most például a Magyar Közlönyben megjelent, hogy az Orbán Viktor által aláírt kormányhatározat értelmében a kormány nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette az augusztusban életre hívott a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA) történt felajánlásokat, és ezzel saját kezűleg kivonta a versenyjogi szabályok alól minden idők legnagyobb értékű médiapiaci üzletét.

Az egy hete téeszesített kormánypárti sajtóra tehát nem vonatkoznak a piaci versenyszabályok, a miniszterelnök egyetlen tollvonással felülírta azokat a törvényi előírásokat, melyek garantálnák a médiapiacon az esélyegyenlőséget. Orbán azzal, hogy nemzetstratégiai jelentőségűvé tette a Liszkay Gábor felügyeletére bízott kormányalapítványt, lényegében mindenek fölé emelte a bulvármédiát, bedobós hirdetőújságokat és mániákusan migránsozó megyei napilapokat. Lényegében elővette azt a régi trükkjét, amelynek segítségével mindent nemesnek, előremutatónak, patriótának minősít, ami a kormány kommunikációs céljait szolgálja, és hazátlan bitangok gyülekezetévé nevezi ki a sajtó azon szereplőit, akik nem fújnak vele egy követ.

A kormányfő mostani lépése messze túlmutat a versenypiaci keretek felrúgásán, a reklámpiac mesterséges eltorzításán, valamint a sajtószabadság kifigurázásán. Itt már arról van szó, hogy a törvények írott malaszttá váltak a törvényességet felügyelő szervek pedig gittegyletekként tengetik a mindennapjaikat, amíg úgy nem dönt a kormányfő, hogy már a törvényesség látszatára sincs szüksége, és meg nem szünteti ezeket az intézményeket. Ezek a hivatalok most még megtehetik, hogy forró krumpliként dobálják egymáshoz Orbán Viktor rendelkezéseit, de valójában már csak a túlélésükért küzdenek...

SZÁZ ÉV MAGÁNY: A NEMZETI ÖNRENDELKEZÉSTŐL A RABSZOLGATÖRVÉNYIG

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2018.12.07.


Az első világháború lezárultának századik évfordulója régiónkban a jelenleg fennálló nemzetközi rendszernek a létrejöttét is jelenti. A Woodrow Wilson nevével fémjelzett nemzeti önrendelkezési doktrína egyenetlenül és aránytalanul ugyan, de a háborút lezáró béke fontos alkotóelemévé vált, egy sor kis nemzetállamot hozva létre a régiót hosszú ideig uraló birodalmak helyén.

Magyarországon a háború végének és az első, valóban demokratikus aspirációkkal bíró köztársaság kikiáltásának századik évfordulója szinte nesztelenül szállt el a fejünk fölött. Ennek okait részben az aktuálpolitika által meghatározott emlékezés és (még inkább) felejtés gyakorlataiban kereshetjük, amelyek olyan abszurd kakofóniában csúcsosodnak ki, mint a nem is azok győztek, akikről a győztesek állítják, hogy győztek Schmidt Mária-i okfejtése. Másrészt Trianon történelmi tapasztalatának revansista és áldozati mítoszokkal való körülbástyázása, a történelmi trauma politikai továbbéltetése legalább ekkora szerepet játszik ebben a történetben.

De ha szétnézünk a környéken, akkor bizony azt látjuk, hogy a „győztesek” között sem a tartalmas ünneplés vagy a történelmi megvalósítások fölötti öröm jellemzi a százéves évfordulót.

Ahol nem a szélsőjobboldali gyűlöletkarnevál az évforduló legnagyobb attrakciója, ott a társadalom erős polarizáltsága miatti konfliktus, a hogyan ne ünnepeljünk a szomszéddal zavart félrepillantása, vagy „legjobb” esetben a tátongó üresség, a zsibbasztó semmitmondás uralja az emléknapot.

És még egyszer mondom, mindezt olyan országokban látjuk, mint a világháború után saját területét megsokszorozó Románia, vagy épp az együtt indult, de azóta szétvált, és ezzel a helyzettel azóta sem túl sokat kezdő Csehország és Szlovákia. Szóval az ún. „győztesek” között...

ITT OLVASHATÓ                                                      

ORBÁN ÉS A BIZALMI KÉZ

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: CSILLAG ISTVÁN
2018.12.06.

Mióta a felcsúti gázszerelő gyors meggazdagodásának történetével eteti a hírek szorgos olvasóit a média, lépten-nyomon ugyanaz a kérdés foglalkoztatja a közönséget: kinek a vagyona is az a cég- és ingatlan birodalom, amin az elhíresült egykori felcsúti polgármester névkártyája leffeg. Érdekes módon ez a kérdés nem vetődött fel akkor, amikor Orbán valahai szobatársát tartották – a nevezetes G napig – a hivatalos vagyonkezelőnek, mert úgy gondolták, hogy az iskolatárs nem az uralkodó magánvagyonát, hanem a királyi vagyont ellenőrzi és kezeli. Ahogy hazánk egyre jobban hasonlít arra groteszk rendszerre, amelyben egy tenger nélküli ország felett kormányzóként, a királyt helyettesítő jogkörében egy ellentengernagy uralkodik, úgy érdemes egy röpke pillanatig visszalapozni a feudális királyságokban kialakult jogintézményekhez.

Kezdjük azzal, hogy a föld és a vagyontárgyak szabad adásvételén és örökölhetőségén alapuló kapitalista magántulajdon előtt az a jogi fikció volt az általános, hogy minden vagyon a királytól ered és minden vagyon a királyra száll vissza. Ennek folytán meglehetősen nehéz a király magánvagyonát a királyság vagyonától megkülönböztetni, vagy legalábbis nem könnyebb, mint Orbán magánvagyonát elválasztani a bizalmasai (oligarchái) által kezelt vagyontömegtől. Az elmúlt hét szolgáltatta ehhez a legjobb példát, amikor Orbán szinte minden bizalmasa bevitte a közösbe – mint egy hajdani tsz-paraszt – azokat a médiakörbe tartozó cégeket, részesedéseket és vagyonokat, amelyeket az „önkéntesen” létrehozott alapítványba terelésig látszólag saját jogon, független magántulajdonosként maga birtokolt, szedte a hasznait és rendelkezett vele. Nem kellett újra törvénybe iktatni a Széchenyi István által a hitel hiányának egyik okaként annyit kárhoztatott ősiség törvényét, nevezetesen, hogy a vagyon visszaszáll a királyra, azzal hűbéres tulajdonosa szabadon nem rendelkezhet. Törvény nélkül is tudták Orbán oligarchái, hogy mi a dolguk: visszaadni a szent és sérthetetlen magántulajdonukat annak, akinek a kegyéből azt szerezték. Persze, ez sem újdonság, hiszen a kegyvesztetté vált Spéder Zoltán, vagy a G-nap után Simicska Lajos is hasonló logikán alapulóan, „önként” adta át (el) vagyonát az Orbán bizalmát még élvező más oligarcháknak. 

Ezek az önkéntes vagyonátadások persze egy másik, a keresztes hadjáratok idején kialakult jogintézménynek, a trustnak - magyarosan a bizalmi vagyonkezelésnek – a képét idézi fel a jámbor olvasóban. Mint az jól ismert, az angol királyok nagy előszeretettel küldték alattvalóikat a Szentföldre, hogy annak visszafoglalására irányuló keresztes hadjáratokban vegyenek részt. Aki gyerekkorában olvasta Robin Hood történetét, az arra is emlékszik, hogy a király gonosz öccse, János herceg Oroszlánszívű Richárd távollétében basáskodott Angliában, mert a király az ország színe-virágával távol hazájától hadakozott. Minthogy a hadbavonultaknak nem csekély része soha sem tért vissza a földjére, így óhatatlanul szerettek volna utódaikról gondoskodni. Ennek sokszor az volt az akadálya, hogy utód nélkül haltak el, de sokszor arra is szerették volna kihasználni a kényszer szülte helyzetet, hogy kiszabaduljanak a hűbérúri jogok (királyra visszaszálló tulajdonjog) hálójából...

22 ÜGY, AMIBEN A KORMÁNY ELŐHÚZTA A MINDENT VIVŐ KÁRTYÁT

INDEX
Szerző: E.F.
2018.12.07.


Végigvettük, milyen ügyekben nyúlt a sajátosan magyar, „közérdekből nemzetstratégiai jelentőségű összefonódás” lehetőségéhez a kormány. Bankszektor, dohányipar, energetika, tankönyvek az étlapon. A mostani a legmeredekebb.

Öt éve él a jogszabály, amellyel a kormány elvette a lehetőségét annak, hogy versenyszabályok miatt esetleg meghiúsuljon a nagy Fidesz-barát média-összefonódás. Eddig sem volt hiány nemzetstratégiai jelentőségre és közérdekre való hivatkozásban, ha olyan ügyletről volt szó, amit a kormány bármi áron keresztül akart vinni. Végignéztük ezeket, és bár van köztük pár meredek, a mostani testhosszal veri őket.

Szerda este olyan hír érkezett az új, kormánybarát médiaholdingról, amire még a harcedzett, NER-logikához hozzászokott közönség is felvonta a szemöldökét:

A KORMÁNY KÖZÉRDEKBŐL NEMZETSTRATÉGIAI JELENTŐSÉGŰ ÖSSZEFONÓDÁSSÁ NYILVÁNÍTOTTA AZT AZ ÜGYLETET, AMELLYEL A KÖZÉP-EURÓPAI SAJTÓ ÉS MÉDIA ALAPÍTVÁNY (KESMA) TÖBB SZÁZ SAJTÓTERMÉKET BEKEBELEZETT.

A nemzetstratégiai jelentőségű összefonódás nemcsak fennkölt kifejezés, hanem egy jogi kategória is, méghozzá elég lényeges. Arra szolgál, hogy az így címkézett tranzakciók kikerüljenek a versenyjog szabályai alól, amelyek minden más mezei ügyletre vonatkoznak. 

A parlament 2013-ban fogadta el a törvényt, ami lehetővé teszi mindezt, azóta tehát a kormány szívének kedves monopóliumok, oligopóliumok jöhetnek létre anélkül, hogy a Gazdasági Versenyhivatal belepiszkálhatna.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerdai közleményéből, amelyben a KESMA nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítését bejelentették, kiderült az is, korábban hányszor alkalmazta a kormány eddig a versenyjogi jolly joker-szabályt:

HUSZONEGYSZER.

Mivel ezt csak kormánydöntéssel lehet meglépni, mindegyik esetnek nyoma van a Magyar Közlönyben. Kigyűjtöttük az összes tranzakciót, amelyben a kormánynak fontosabb volt az állítólagos közérdek, mint az, hogy ne jöjjön létre durva erőfölény egy-egy iparágban:

Átvette az állam a műsorszórást

Az eseteket végignézve olyan minta rajzolódik ki, amelyből a sajtókisgömböc esete némileg kilóg. A kormány a legnagyobb előszeretettel az energetika és a bankszektor területén alkalmazta a nemzetstratégiai kategóriát, az egyetlen példa, aminek köze van a médiához, rögtön a kezdeti időszakra esik, ez pedig az Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt. visszavásárlása a francia TDF csoporttól.

Az Antenna Hungária a hazai telekommunikációs és műsorszóró szektor meghatározó szereplője. Fő tevékenységi területe az országos földfelszíni televízió- és rádióműsor-szórás, illetve -szétosztás, előfizetéses tv-műsorszórás. De végeznek hosting és karbantartási szolgáltatásokat telekom-szolgáltatóknak, illetve nyújtanak egyéb telekommunikációs szolgáltatásokat vállalati ügyfeleknek.

Az indoklás az volt, hogy az Antenna Hungária nemzetbiztonságilag is kiemelt fontosságú közművagyonnal rendelkezik, valamint hogy az egyik fő megrendelője amúgy is a magyar állam. A cég legutóbbi, 2017-es árbevétele 44,6 milliárd forint volt, adózás előtti eredménye pedig egy kicsivel 1 milliárd forint felett.

Egyféle, rosszabb minőségű tankönyvek, mint közérdek

Szintén 2014-ben történt, hogy az állam végképp leuralta a tankönyvpiacot, ennek egy fontos eleme volt, hogy megvásárolta az Apáczai Kiadót és a Sanomától a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadót. A Nemzedékek Tudása (korábbi nevén Nemzeti Tankönyvkiadó) átvételével az elméleti cél „a versenyképes, 21. századi tudást és a nemzeti hagyományokra épülő nevelés” biztosítása volt, valamint az elemi oktatásban használt tankönyvek ingyenessé tétele (jelenleg 1-9. évfolyamig mindenkinek ingyen járnak). Nem mellékesen minden más szereplőt kizártak a tankönyvgyártásból és -terjesztésből.

A tankönyvpiacról kiszorított kiadók végül pert indítottak a magyar állam ellen, amit Strasbourgban első fokon meg is nyertek. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának álláspontja szerint az átalakítás tisztességtelen terheket rótt az érintett vállalatokra, megfosztotta őket korábbi vevőkörüktől, a változtatások pedig gyakorlatilag monopol piac kialakulásához vezettek az iskolai tankönyvellátásban. A bírósági eljárás tétje végső soron a tankönyvválasztás szabadsága. Az MTA szerint egyébként a központosítás óta a tankönyvek színvonala romlott, mivel sokszor elmarad azok megbízható szakmai kontrollja...

WASHINGTON POST: A CEU ÜGYÉBEN TELJES A CSŐDÖT MONDOTT AZ AMERIKAI DIPLOMÁCIA - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.12.07.


- A német és a francia kormány engedni látszik Közép-Európának a kvóták ügyében, miközben Magyarország és Lengyelország fű alatt rombolja a közös értékeket;

- Orbán azt reméli, hogy politikájának ideológiai kisugárzása elvonja a figyelmet arról, hogy irányvonala tele van ellentmondással és súlyos károkat okoz;
- Amit a magyar miniszterelnök művel a hazai sajtóval, az példátlan egész Európában.

Washington Post

A világlap vezércikke a címben a CEU rektorát idézi, aki hétfőn úgy fogalmazott, hogy az egyetem kiszorítása sötét nap Magyarország számára. A szerkesztőségi állásfoglalás úgy értékeli, hogy az intézmény az új Vasfüggöny áldozata lett. A választó vonal ezúttal a demokratikus világon belül ereszkedett le. Orbán Viktor, a tekintélyelvű nacionalista ördögnek állítja be Soros Györgyöt, és hosszas kampányt folytatott az iskola ellen. A Közép-Európai Egyetem kényszerű távozása a tanszabadság arcátlan megsértésével egyenértékű, csapást mér azokra az elvekre, amelyek terjesztése érdekében a CEU-t létrehozták. De a fejlemény sötét nap az amerikai diplomácia és az általa támogatott értékek szempontjából is. Orbán visszaverte az új nagykövet minden próbálkozását, ráadásul a diplomata utóbb Sorost tette felelőssé a történtekért. Szóval az egész rendezési próbálkozás teljesen félresikeredett. Az egyetem elűzése elvi kérdés, nagy vereség a demokrácia számára, éppen akkor, amikor az Orbán-féle autokraták nyomulnak, elfojtják a szabadságjogokat, a CEU-t, vagyis az olyan intézményeket, amelyek pedig létfontosságúak, hogy ébren tartsák a lángot a mostani és jövendő nemzedékek számára.

New York Times

Egy volt amerikai nagykövet úgy reagált a lap minap megjelent vezércikkére a CEU ügyében, hogy a demokratikus világ részéről eljött a válaszadás ideje, mert látnivaló, hogy Magyarország hadat üzent a szabadságnak. William J. vanden Heuvel, aki egyben az amerikai Roosevelt Társaság alapítója és tiszteletbeli elnöke, az olvasói levélben rámutat, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában megfogalmazott elvek alapján minden egyetemnek el kell ítélnie, amit Orbán Viktor tett. Ahogyan azt az USA csinálta Horthyval, Rákosival és Kádárral. Szankciókat kell hozni, el kell szigetelni a magyar kormányt a Nato-ban és az EU-ban. Vissza kell hívni a nagykövetet. Az 56-os forradalom azok emlékét idézi, akik szembeszálltak a zsarnoksággal. Az olyan diktátorok, mint Orbán és a hasonszőrűek nem zsebelhetik be bűneik hasznát.

Der Standard

1. A szélsőséges osztrák alkancellár is azzal vádolja Soros Györgyöt, hogy az támogatja az illegális migráció- és Strache megkérdőjelezi a CEU bécsi létjogosultságát is. Strache ugyanakkor tagadta, hogy antiszemitizmus vezérelte az emberbarát milliárdos ellen, amikor vándoregyetemnek minősítette a Bécsbe készülő iskolát. (A németben ez esetben a jelző ugyanaz, mint amikor bolygó zsidóról beszélnek – a szerk. megj.) A politikus szerint azonban minden ez irányú vád a hajánál fogva előrángatott rágalom, ő még csak nem is hallott soha a mítoszról. Ám mint mondta, az intézmény Amerikában csupán egy postaládát jelent és erre rá kell kérdezni. Annál is inkább, mert az már eddig is vándorolt, Prágából Budapestre, most pedig Ausztriába. Azzal érvelt, hogy Soros tevékenységét az izraeli kormányfő is sok tekintetben kifogásolja. Strachénak az a terve Európában az, hogy az általa képviselt erők a jövő évi választás után akár a 2. legerősebb frakciót alkotják majd, és akkor legyűrhetik a Merkel-Macron vonalat a nemzetállamok összefogása alapján.

2. A kozmopolita Európáért, az új barbárok ellen emelt szót Paul Lendvai, amikor Brüsszelben, az Európai Parlamentben az Orbán Viktorról írott művéért átvette az Európai Könyvdíjat. A köszönő beszédben legelőször is azt hangsúlyozta, hogy a földrész veszélyben van a nacionalizmus, a rasszizmus és az antiszemitizmus miatt. Ami a magyar kormányfőt illeti, Lendvai kiemelte, hogy neki szerencséje van, mert az EU korunk első olyan intézménye, amely közvetve az ellene és értékei ellen irányuló kampányt finanszírozza. A fórumon az elemző külön is elítélte, hogy elűzték Magyarországról a CEU-t. Egyben emlékeztetett arra, hogy az értelmiségnek fel kell vennie a harcot az új, idegenellenes, nemzeti-populista barbárokkal szemben, Moszkvától Milánóig, Budapesttől Varsóig...

CSŐD SZÉLÉN A JAHN FERENC-KÓRHÁZ, EGYMILLIÁRD FORINT KÖZELÉBEN AZ ADÓSSÁG

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2018.12.07.


Lepedőn, pelenkán, injekciós tűn és egyéb fogyóeszközökön kénytelen spórolni a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet. Az intézmény adósságállománya ugyanis már közelíti az egymilliárd forintot – tudta meg a Magyar Hang. Információink szerint az intézmény tíz százalékkal próbálja lefaragni az eszközbeszerzési költségeket. Úgy tudjuk, a kórház különböző osztályai már egymás között csereberélnek, így próbálják megoldani a felmerülő eszközhiányokat. Az intézmény vezetése a megszorításokkal azt akarja elkerülni, hogy a kormány pénzügyi felügyelőt nevezzen ki fejük fölé, márpedig erre jó esély van, ha az adósságállomány átlépi az egymilliárd forintot.

Lapunk megkereste a Jahn Ferenc-kórház vezetését. Azt szerettük volna megtudni, igazak-e értesüléseink, és hogy a megszorítások érintik-e a dolgozói juttatásokat, ám lapzártánkig nem érkezett válasz.

Úgy tudjuk, az áldatlan helyzetben szerepet játszik, hogy az intézmény – csakúgy, mint más, súlyosan eladósodott kórház – hónapok óta tartalékol, és a még csak egy hete bejelentett, ám régóta lebegtetett állami adósságrendezésre vár. Mint ismert, november végén Kásler Miklós, az egészségügyi területért is felelős emberierőforrás-miniszter jelentette be az újabb, 55 milliárd forintos adósságkonszolidációt. (A kórházak hasonló adósságkonszolidációja rendszeres, utoljára tavaly év végén adott a kormány 54,3 milliárd forintot.)...

A "KÖZÉRDEK" VESZÉLYES ÉRTELMEZÉSÉIG JUTOTTUNK

1000 A MI HAZÁNK
Szerző: HaFr
2018.12.07.


Orbán a közérdekre hivatkozva kormányrendeletben tiltotta meg az új fideszes médiaholdig versenyhivatali vizsgálatát. A versenytörvény 2013-as módosítása kimondja: a kormány felhatalmazást kaphat arra, hogy az engedélyköteles összefonódást rendelettel közérdekből - így különösen a munkahelyek megőrzése, az adott ágazat nemzetközi versenyképességének megerősítése, az ellátás biztonsága érdekében - nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítse.

Demokráciában demonstratívan pártszempontokat szolgáló sajtóbirodalom, amelyet ráadásul közpénzek felhasználásával hoztak létre, eleve elképzelhetetlen lenne. Az ilyen sajtó és a demokrácia kizárják egymást. De ami itt van, az már régóta nem is demokrácia. Hogy mégis annak nevezik, az döntően éppen a most használt fordulattal lehetséges: mert a demokráciát olyan érdeknek - a "közérdeknek" titulált magán- és csoportérdeknek - veti alá a nemzet vezére, amely bevallottan túlmutat a demokrácián. A "közérdek", a nemzetstratégia és a nemzetbiztonság döntően szinonim fogalmakként, a demokrácia pedig ezek bunkósbotjaként kerül szembe a liberalizmus és a jogállam maradékával. A előbbiekbe az elasztikusságuk (gumifogalom voltuk) miatt bármit belé lehet képzelni, amit Orbán nem szégyell. A jogállam addig tart, amíg az önkény érdeke engedi...

IDEJE LENNE SZANKCIONÁLNI MAGYARORSZÁGOT - NEMZETKÖZI LAPSZEMLE

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió / KÁRPÁTI JÁNOS
2018.12.07.


A német nyelvterület több sajtóterméke ismerteti a dpa hírügynökség azon jelentését, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nemzetstratégiai jelentőségűnek nyilvánította a több mint négyszáz magyar kormánybarát médiaintézmény egyetlen alapítványba történt összevonását, és ezzel kivonta azt a versenyjogi előírásoknak való megfelelés ellenőrzése alól.

A beszámoló szerint az említett médiatermékek eddigi tulajdonosai is az Orbán-kormánytól függő üzletemberek voltak, és a betagozástól a nagyhatalmú kormányfő a gazdasági hatékonyság javítását remélheti.

A Reuters hírügynökség szintén jelentette, hogy a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány létrehozását kivonták a lépés jogszerűségének ellenőrizhetősége alól, és ezt a tudósítást ismerteti a New York Times is. A cikk megszólaltatja Polyák Gábort, a Mérték médiaelemzőjét, aki szerint a kormányzat politikai lépése annak a bevallásával ér fel, hogy a médiajogi, illetve versenyjogi szempontú vizsgálaton elbukott volna a konglomerátum létrehozása. Az ilyen mértékű médiakoncentráció elképzelhetetlen lenne a nyugati világban – állapítja meg a médiajogász a Reutersnek adott nyilatkozatában.

A New York Times ennek a hírügynökségi jelentésnek az átvétele mellett közli William J. Vanden Heuvelnek az olvasói levelét, miszerint ideje lenne szankcionálni Magyarországot. Heuvel, a volt amerikai diplomata és üzletember hozta létre annak a New York-i emlékparknak a fenntartói alapítványát, amely Roosevelt elnöknek a négy szabadságról szóló híres tételét hirdeti: e négy fő szabadság a szólás és véleménynyilvánítás szabadsága, a vallásszabadság, továbbá a nélkülözéstől, illetve a félelemtől való szabadság. Az olvasói levél szerint nem szabad hagyni, hogy Orbán és társai learassák bűneik termését. A budapesti Közép-európai Egyetem bezárása világossá teszi, hogy Magyarország hadat üzent a szabadságnak, és a demokratikus világ válaszáért kiált – írja William J. Vanden Heuvel, aki úgy véli, az országot el kell szigetelni a NATO-tól és az Európai Uniótól, Budapestről vissza kell hívni az amerikai nagykövetet. Ezek a követelések most nyilvánvalóan teljesen irreálisak, mégis említésre érdemes, hogy a dolgok idáig jutottak, és ma már ilyen vélemények is hangot kapnak Magyarországgal kapcsolatban a nyugati médiában.

Magyarország és Lengyelország megakadályozta, hogy az Európai Unió tagországainak foglalkoztatási, illetve szociálisügyi miniszterei közös tanácsi határozatot fogadjanak el a melegek, illetve minden más, a nemi identitás szempontjából kisebbséget alkotó személyek teljes jogegyenlőségéről a digitális társadalom környezetében – írja a Politico című amerikai portál európai kiadása. A beszámoló szerint Varsó és Budapest képviselője a hagyományos értékekhez való társadalmi kötődésre hivatozva indokolta elutasító álláspontját. Végül nem az összes résztvevő állam álláspontját tükröző tanácsi határozatban, hanem csupán a résztvevők túlnyomó többségi nézetének hangot adó elnökségi állásfoglalásban fogalmazták meg ezt a jogegyenlőségi követelményt...

KISSÉ FELLÉLEGEZHETTEK A BEFEKTETŐK - MOST JÓT TETT AZ ÁLLAMPAPÍROK HOZAMESÉSE

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.12.07.


Jót tett a kötvényalapoknak a hosszú lejáratú állampapírok hozamának elmúlt hetekben tapasztalt csökkenése. Hozamaik ennek köszönhetően kissé javultak, örömtáncot azonban senki sem lejthet, a befektetők még mindig mínuszban vannak. 

Novemberben folytatódott az állampapírpiacon a hozamgörbe laposodása. A 3-15 éves állampapír-piaci referenciahozamok 25-46 bázisponttal csökkentek; a hároméves 1,61 százalékról 1,26 százalékra, az ötéves 3,05 százalékról 2,61 százalékra, a tízéves 3,64 százalékról 3,18 százalékra, a tizenötéves 4,05 százalékról 3,81 százalékra mérséklődött.

Ennek köszönhetően a hosszú és rövid kötvényalapokban is emelkedett az államkötvények árfolyama, így a kötvényalapoké is, javítva a korábbi siralmas hozamokon. Bár a 12 havi hozamok még mindig mínuszban vannak, a helyzet valamit javult a korábbi hónapokhoz képest, az árfolyamok nagyjából a tavasz végi, nyár eleji szintre kúsztak vissza. Az éves és éven belüli állampapír-piaci referenciahozamok novemberben gyakorlatilag nem változtak. A pénzpiaci alapok hozamai sem mozdultak el a mínusz nulla körüli szintről. (A legfrissebb, részletes hozamokat itt találja.)

KÜLFÖLDIKÉNT BUDAPESTEN: 10 MELLÉKHATÁS

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Ash
2018.12.07.


Kockázatok és mellékhatások ugye nem csak a gyógyszerek esetében jelentkezhetnek, hanem határátkeléskor is. Persze nem feltétlenül kell mindent halálosan komolyan venni, ami az alábbiakban következik, de azért Ash pontjai között akad pár elgondolkodtató.

#1 Csigazabáló leszel

Mármint nem franciásan, hanem amúgy magyarosan és ez a csiga nem az a csiga, hanem a kakaós (vagy egyéb ízesítésű, melyek közül a magam részéről én nem nagyon szeretek mást), mindenesetre Ash erősen kedveli őket. Amit meg tudok érteni.

#2 Limonádét rendelsz a bárban


Buborékos víz, házi készítésű szörp, rengeteg gyümölcs – nagyjából ezekből áll az amerikai lány szerint a tökéletes limonádé. Én inkább a klasszikus változat híve vagyok, de ma már annyifélét lehet kapni, hogy ember legyen a talpán, aki kiigazodik közöttük.

#3 Mindig legyen nálad elég apró

A legkisebb papírpénz az 500 forintos, vásárláskor viszont az eladók és a pénztárosok előszeretettel kérnek pontos összeget, akár többször is. „Nem hisznek neked és ha nincs nálad 20 forintos, te leszel a leggyűlöltebb ember a sorban” - fogalmazott Ash.

#4 Nyugodj bele a csevegés hiányába

A Helló és a Jó napot megvan, de kb. ennyi. A villamoson és a metrón többnyire csendesen ülnek az emberek még a csúcsforgalomban is. „A magyarok maguknak valók, nem szívesen cseverésznek. Gyorsan rájössz majd, hogy maradj a köszönésnél és legyél csendben” - írta.

#5 Felejtsd el a divatot vagy legyen saját stílusod

„Budapesten a divat nagyon személyes dolog. Persze rengeteg emberen láthatjuk a legtrendibb holmikat, de minden ilyen járókelőre jut egy, aki mintha egy másik évtizedből pottyant volna ide.

A stílus egyénre szabott és nem túl fontos, a ruhák jórészt praktikusak, különösen a hidegebb hónapokban. Ennek előnye, hogy gyakorlatilag bármit felvehetsz, amit akarsz és nem kell aggódnod azon, mit szólnak mások hozzá” - így Ash...

A SAJTÓSZABADSÁG LAPZÁRTÁJA

ÁTLÁTSZÓ / MÉRTÉKBLOG
Szerző: MÉRTÉKBLOG / POLYÁK GÁBOR, URBÁN ÁGNES
2018.12.06.


Magyarország legnagyobb médiavállalata mostantól egy nonprofit alapítvány, ami nemcsak hogy szokatlan, de egyenesen a piac látványos megcsúfolása. Már nem is célja senkinek, hogy elhitesse a piaci erők dominanciáját és a tisztességes verseny lehetőségét, mint ahogy az is nyilvánvalóvá vált, hogy az elmúlt évek magyar befektetői nem üzleti logika alapján működtek. Polyák Gábor és Urbán Ágnes írása.

November végén robbant a hír, hogy a legtöbb kormányközeli propaganda média egy kézbe került, egy nemrégiben létrehozott alapítványhoz. Az tranzakció két részletben történt. Először a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Mediaworks felvásárolt három kisebb céget, a Lapcomot Andy Vajnától, az Inform Médiát Heinrich Pecinától, aki korábban a Népszabadságot bezáratta és a Mezőgazda Lap- és Könyvkiadót Puch László szocialista politikustól. Ezután Mészáros Lőrinc és még több más médiatulajdonos, így Habony Árpád és Schmidt Mária is egyszerűen felajánlotta cégét a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak. Az Alapítvány kuratóriumi elnöke Varga István, tagjai Bajkai István és Szánthó Miklós, egyikük esetében sem volt nehéz azonosítani a fideszes kötődést. A médiaportfólió vezetésével Liszkay Gábort bízta meg a kuratórium, maga az alapítvány is Liszkay nyaralójában van bejegyezve...

...tavaly összesen 55,7 milliárd forint volt az érintett cégek árbevétele, ha levesszük az Hung-Ister Zrt-t (a film produkciós cégeket jellemzően nem számoljuk a médiacégek közé), akkor is 53, 3 milliárd forintos árbevételt kapunk 2017-re. Mint a Kreatív megírta, a Whireport mediabrowser adatai szerint a médiaipar mérete 940 cég adatai alapján tavaly 338 milliárd forint volt, így ennek 16%-a került most egyetlen alapítványhoz, a korábbi tulajdonosok nagylelkű felajánlásának köszönhetően. Ez utóbbi megállapítás persze vicc, amit itt látunk az egészen példátlan. Olyan a világon nincs, hogy különböző tulajdonosok egyszerre milliárdos cégeket ajánlanak fel egy alapítványnak, ez inkább történik maffiafilmekben, mint az üzleti életben.

Vajon jogilag mindez zökkenőmentesen keresztülvihető? Tegnap délutánig egyértelműen ezt írtuk volna: aligha. Mára tudjuk, hogy igazunk is lenne, és tudja ezt minden érintett. A kormány egy huszárvágással “nemzetstratégiai jelentőségűvé” minősítette a nagy összeborulást, és ezzel megakadályozta, hogy a Gazdasági Versenyhivatal, rajta keresztül pedig a Médiatanács vizsgálja a tranzakciónak a médiapiacra és a tájékoztatás minőségére gyakorolt hatásait. A GVH és a Médiatanács, ha eddig netán nem lettek volna elég hálásak, most egy életre hálásak azért, hogy nem kell nyilvánosan teljesen hülyét csinálniuk magukból egy ilyen ügylet jóváhagyásával. Teljesen fölösleges időt pazarolni azokra az érvekre, amiket a kormány és a Fidesz a rendeleti megoldás mögé tesz, nincs itt sem közérdek, sem nemzet, sem stratégia, pláne nincs aggódás a lappiacért, csak a mindenen átlépő politikai mohóság van...

SZÁZMILLIÓKAT KASZÁLTAK SZEKSZÁRDI FIDESZESEK AZOKON A FÖLDVÁSÁRLÁSOKON, AMELYEKET A PAKSI ATOMERŐMŰ BŐVÍTÉSE ÜRÜGYÉN ZAJLOTT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2018.12.06.


Több, mint 1,8 milliárd forintot fizetett egy állami tulajdonú cég, a PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft. egy papíron alig hatodannyit érő ingatlanért egy olyan vállalkozásnak, amely több szekszárdi fideszes politikus érdekeltségébe tartozik - írta a 24.hu. A Cseppkő Faktor Zrt. ráadásul az ingatlanvásárlás előtt néhány alakult.

A cég tulajdonosi hálójában ott van Szekszárd választási bizottságának fideszes elnöke, Póla Zoltán és felesége, valamint a szekszárdi trafikbotrány egykori főszereplője, Fajszi Lajos, a Fidesz korábbi önkormányzati képviselője. A céghez kötődik továbbá a Tolna megyei közgyűlés fideszes alelnöke is, Kapitány Zsolt is.

A zsíros üzlet lényege, hogy az állami pénzből gazdálkodó PIP Kft. a paksi atomerőmű bővítésére hivatkozva 2018 eleje óta bővíteni kezdte az általa kezelt Paksi Ipari Park területét.

Az állami cég az utóbbi hónapokban több mint 4,3 milliárd forintot költött el új területek felvásárlására. Ennek keretében sikerült papíron igencsak rossz üzletet kötnie a PIP Kft.-nek a szekszárdi fideszesek cégével: a már régen csődbe ment Tolna-Hús lepusztult és romos egykori húsüzeméért fizették ki az 1,8 milliárd forintos összeget a Cseppkő Faktor Zrt.-nek. Az ingatlan már 2017-ben árverésre került, azonban mivel az állami Magyar Fejlesztési Bank jelzálogjoga volt rajta, az 1,6 milliárdos kikiáltási árért nem volt licitáló.

Azonban az egykori húsüzem területének valós értéke mindössze 250-260 milllió forint lehetett.

Alig két hónappal a sikertelen árverés után - a 24.hu által vizsgált mérlegadatok szerint - a szekszárdi fideszesekhez köthető cég mindössze 400 millió forintért juthatott hozzá az ingatlanhoz anélkül, hogy kifizették volna az állami banknak a ráterhelt hitelt.

Vagyis miután a szintén állami PIP Kft. megvette az ingatlant a Cseppkő Faktor Zrt.-től, akár 1,4 milliárd forintos hasznot is termelhetett az üzlet a Fidesz helyi potentájainak.

Az ügy miatt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést. - Ezeket az elképesztő összegeket az sem magyarázhatná, ha a tervezett atomerőmű ürügyén vásárolgatnának ingatlanokat, hiszen ha ezekre a területekre tényleg szüksége lenne az államnak, akkor megoldhatná kisajátítással is - mondta a politikus...

MAGYARUL

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.12.07.


A The New York Times szerkesztősége Kovács Zoltán szerint álmatlanul hánykolódik, mert megtudta, Magyarországon négyszáznál is több médium van abban a holdingban, amely azért jött létre, hogy a legutolsó csecsszopót is hatásosan elérje a náci propaganda. Másrészt pedig, hogy a maradék, rajta kívül eső újságokat, honlapokat ledarálja, kiiktassa és beszántsa az egészen tisztességtelenül koncentrált erejével.

Kovács Zoltán amúgy nagyon serény az új hivatalában, amely arra hivatott, hogy az Univerzumból Orbán miniszterügynök elvtárs felé áramló rosszat kiszűrje, és ellencsapásokat mérjen a sötét anyagra is, amely ellene összeesküdött és mószerolja őtet. Plakátos autót már küldött Brüsszelbe, most ment a levél New Yorkba is, ahol azt vetette a szemére egyéb érvek híján a helyi sorosistáknak, hogy ott nem tudnak magyarul.

Tulajdonképpen halvány fogalma sincs az embernek, mit is akart mondani ezzel a költő, a zsigereiben viszont érzi, hogy megérkezett Mucsára, így hát körülnéz itt, Kovács Zoltán kies otthonában, ahol ennyire futja: tudnak-e ott magyarul. Ezzel a magyar nyelvvel, ennek birtoklásával vagy hiányával elég régóta akadnak gondok egyébként, már 2002-ben is, amikor a The Washington Posttal keveredett a Fidesz nyelvészeti vitába, mint emlékezhetünk.

Miniszterügynök elvtársból kikandikált a náci énje, életterekről ábrándozott akkoriban, és az sem tetszett valahogyan a nagy vízen túl. Az volt a móka, ugye, hogy az Orbán adminisztráció szerint fénylő, köpcös csillagunk nem is azt mondta akkor, hogy Lebensraum, csupáncsak, hogy élettér, így a magyarul nem tudó jenkik fogják be a pofájukat, mert már akkor is kellően tahó hivatalnokai voltak OVM-nek, pedig ez a Kovács még sehol sem volt.

Erre a magyarul, nem magyarul dichotómiára egyébként maga OVM adott megfejtést már tizenöt éve, amikor szokásos álnépi és álnaiv bölcsen annyit jegyzett meg az ettől állva pisáló híveinek, hogy “Magyarul kétszer kettő négy. Ez minden más nyelven másképpen van.” – Négyszáz újság az négyszáz újság. Más nyelven, jelesül amerikaiul four hundred, magyarul kétszer kétszáz az négyszáz, nincs itt semmi látnivaló, tessenek oszolni. Különben is, a számok mély titkokat rejtenek az orbáni nagyközönség számára...

TARLÓS: NEM LEHET VÉLETLEN, HOGY A MINISZTERELNÖK AZ ÉN INDULÁSOMHOZ RAGASZKODOTT

HVG ONLINE
Szerző: NAGY IVÁN ZSOLT
2018.12.07.


Ha őt bábnak nevezik, minek mondják a többi fideszes politikust? – fakadt ki, amikor azt próbáltuk megfejteni, miért őt akarta főpolgármester-jelöltnek Orbán. Pedig Tarlós István kitart amellett, hogy nem akart indulni, de aztán úgy érezte, nem mondhat nemet a kormányfőnek, aki nem szeret engedményeket tenni, most mégis tett. Beszéltünk vele ennek lehetséges okairól, meg persze BKK-ról és gyenge vezetőkről, hajléktalanokról és emberiességről, a Fidesz Budapest-politikájáról, amit nem feltétlenül szeretett, meg ellenfelekről, akik más osztályban fociznak, mint ő.

A CEU maradásáért nem küzdött, mert nem érzi nagy veszteségnek az egyetem távozását
Puzsért jó humoristának, Karácsonyt "minden akar lenni" embernek tartja

hvg.hu: A CEU hétfőn bejelentette, hogy képzése egy részét átköltözteti Bécsbe, ezzel pedig Budapest elveszítette egyetlen világszinten is jegyzett egyetemét. Nem érzi ezt óriási veszteségnek?

Tarlós István: Olyan összetett kommunikációt látok ebben a témában, hogy nehezen tudnék felelősen állást foglalni. Nem látom semmivel alátámasztva azokat az állításokat, hogy ez az ország legerősebb egyeteme lenne. Azt viszont tudom, hogy más egyetemekre is vonatkoznak bizonyos jogszabályok, és ha a kormány szerint nem lehet egy kivételezett, akkor ezzel nem tudok mit kezdeni...

A FIDESZ "GYURCSÁNY EMBERÉT" INDÍTJA SZEGEDEN BOTKA ELLEN - az nagy kérdés, miért állnak be egy politikai szélhámos mögé

B1 BLOGCSALÁD 
Szerző: nickgrabowszki
2018.12.06.


Hogy a Fidesz Szabó Bálintot (a képen balra) jelölné jövőre szegedi polgármesternek, azt 2 dologból lehet tudni. Egyfelől onnan, hogy maga Szabó közölte, elindul. Másfelől meg onna, hogy a bejelentést a kormánypropaganda vezető lapjában tette, és a Magyar Idők komoly teret, fényképes címlapcikket szentelt a jeles eseménynek.

A 36 éves Szabó mögött máris kalandos politikai pályafutás áll.
- Már 2002-ben megpróbálkozott a politikával: alig 20(!) évesen a Fidesz és a KDNP támogatásával elindult (de kikapott) a Vas megyei Csepreg polgármesteri posztjáért.
- A következő évben viszont átállt az MSZP-hez: 2004-ben roma vezetők fel is jelentették, hogy pénzért próbált tagokat toborozni a pártba.
- Szabó perelt, de a bíróság kimondta, nem történt rágalmazás. (Tehát a tagvásárlás vádja igaz volt.)
- Szabó erre ellenfeljelentéssel élt: szerinte az őt feljelentők megverték és megerőszakolták. 

- A rendőrség viszont arra jutott, nem történt erőszak (ami amúgy teljesen példátlan is lett volna a magyar kriminalisztikában), és megszüntette az eljárást.
- Szabót a történetek után kizárták az MSZP-ből. Akkor - átmenetileg - kiszállt a politikából. Szegedre költözött, és porszívóügynöknek állt.
- A közéletbe 2012-ben tért vissza, amikor Gyurcsány frissen megalapított pártjának, a Demokratikus Koalíciónak lett tagja és szegedi szóvivője.
- 2013-ban egy összeesküvéselmélettel szórakoztatta a közönséget: azt adta elő, hogy 3 szocialista politikus hogyan szivárogtatta ki állítólag az őszödi beszédet Rózsa Eduárdónak. 

- A történetére semmilyen bizonyítékkal nem szolgált, zavaros ellentmondásokba keveredett, de Gyurcsány érdekeit jól képviselte, mert józanul az ember hajlamos lenne azt gondolni, hogy a felvételt az hozta nyilvánosságra, akinek az a birtokában volt. (Ti. maga Gyurcsány.)
- Az általa besározott szocialista politikusok beperelték, Szabó mindhárom esetben elveszítette pert, de nem fizette ki a megítélt többmilliós kártérítéseket.
- Gyurcsánnyal később is bizalmas viszonyt ápolt, elkísérte például a Lázár Jánossal való hódmezővásárhelyi találkozóra (lásd a lenti képet, forrás: Gyurcsány Facebook-oldala), de a DK-ból - hivatalosan legalábbis - távozott, a kínos őszödi mese után párttagságát kénytelen volt felfüggeszteni...
ITT OLVASHATÓ

CSAK AZ ÖLTÖNY LESZMÁS

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: BRUCK ANDRÁS
2018.12.07.


...Káprázatos volt az ősz, a természet mintha csak feledtetni akarta volna velünk, hogy ócska rendszerekkel és ócska emberekkel való küzdelemben fogy el az életünk. Kószálok, figyelek, olvasok. Egy márciusi cikk címe a prominens Atlantic magazinban: Amerika nem demokrácia. És egy másik az Intelligencerből, ez még fél évvel Trump elnöksége előtt: Amerika soha nem volt ennyire érett a zsarnokságra. Mindenhonnan a kétségbeesés hangja, végveszélyben a szabadság. De ha már ott is ennyire kilátástalan a helyzet – ugyan, dehogy az, az amerikai elit tudja, mi a kötelessége és az érdeke –, akkor mi minek nevezzük Magyarországot az alapokig szétvert jogrendjével, az elit szinte egyöntetű behódolásával, a teljessé vált egyszemélyi uralommal?

A ma diktatúrái nem feltétlenül rohamosztagokkal közlik szándékaikat, hanem inkább olyan sötét, alvilági figurákon keresztül, mint az onkológus Kásler professzor vagy az egykori mérnök, Palkovics László, akinek munkaköri leírásában az egyetemek, az Akadémia, általában az oktatás szétzilálása áll az első helyen. CEU-oktatók mesélték, hogy a tárgyalásokon úgy hazudott, mint a vízfolyás. És ide tartozik Orbán János Dénes is, napjaink, mondjuk így, E. Fehér Pálja. Irodalomban most ő a hatalom „előretolt helyőrsége”, ő mondja meg, milyen a jó regény: hazaszerető és közérthető. Elődeihez hasonlóan ő is társadalmilag hasznos műveket akar látni. Ez a hatalom közelében ólálkodó embertípus az önkényuralmi rendszerekben mindenhol kéznél van, Czesław Miłosz kimerítően ír róluk a Rabul ejtett értelemben. Akkor a Párt és az Eszme volt a bunkó a kezükben, most a Haza és Isten, de könnyű átlátni rajtuk: főként a pénz és a pozíció hajtja őket. A háttérben pedig mindig van valami frusztráció, sérelem, amit aztán boldogan meg is torolnak. Maradva az irodalomnál, úgy azért könnyebb hazafinak lenni, ha az állam felvásárolja a harmadrangú szövegeiteket, nem igaz? Ennyire kapzsi horda még nem volt hatalmon ebben az országban. És ismét csak Kafka, A per főhősének, Josef K.-nak a szavai: „A hazugságot avatják világrenddé.” Na, ők azok.

Az élet csalódások sorozata: egy színdarab, egy szerelem, a szüleid, egy barátság, saját magad… bármi lehet, de mind közül legnagyobb csalódás az ország, ahol az életed leéled, s amelynek ártalmait egyetlen napra, pillanatra nem tudod elkerülni, még álmodban sem, mert ha éjjel rémálomból riadsz fel, nem tudhatod, nem előző nap okozta-e valaki csupán azzal, hogy megszólalt, ahogy rád nézett... Még Budapestről, az ország legjobban informált, legfelvilágosultabb városából is jól nyomon követhető a ránk váró apokalipszis. Nem a világra, nem Európára, ránk. Ingerült, mosolytalan járókelők, autójukból kipattanó, verekedni kész autósok, a szórakozóhelyeken brutális, talán még ölni is hajlandó biztonsági őrök – az agresszió fel-feltörő hullámai. A város, a törékeny emberi testet és lelket körbevevő fizikai tér hanyatlása. Budapest, amelyet sokan még mindig világvárosnak szeretnének látni, egyre inkább afféle semerre nem mozduló, kifosztott koszfészek, csöppet sem világvárosi kirakatokkal, lehetetlen közlekedéssel, földmocskos utcákkal, körutakkal, és az októberi, szinte nyári ragyogás sem fedhette el a kapualjakban, padokon heverő, házfalak mellé lerogyott, éhező, félholt emberi roncsokat, akiket az élet után a saját kormányuk is törvényen kívülinek nyilvánított. Érkeznek is a feljelentések. Rendőrség? Ott hever egy, siessenek, jaj, mozog! Él a tradíció.

Egyre több minden viseli magán Orbán ázsiai: kazah, kirgiz, azeri haverjainak és a velük tartott despotameetingek nyomát. A törvényalkotás most már Magyarországon is célzottan a nép ellen irányul. Hol az egyik, hol a másik csoportja ellen, hol ezektől vesznek el valamit, hol azoktól: jogot, szabadságot, megtakarított vagyont, hogy aztán karácsony tájt vagy választás előtt a töredékét adják vissza valamilyen olcsó megvesztegetés formájában. Még sincs kormányt bénító országos sztrájk, puccskísérlet, két óránál hosszabb, akár napokig tartó tömegtüntetés – teljes az akklimatizálódás a diktatúrához.

Hagymahántás közben című önéletrajzi regényében írja Günter Grass: „Meglapulni, kitérni, alkalmazkodni, ezek a túlélés kézenfekvő technikái…” Itt meglepődve eresztettem le a könyvet. Hogyan lehetnek a Waffen-SS katonájaként a keleti fronton harcoló kamasz Grass tapasztalatai ennyire azonosak a békében élő magyar lakosság tömeges viselkedésével? Úgy, hogy szabadság, jog, demokrácia idegen érzések és élmények maradtak számukra. Beérik annyival, hogy a létezésük nincs direkt módon fenyegetve. Vidéken falunap, gulyásfőző verseny, a fővárosban tűzijáték, Red Bull Air Race – nálunk nagyjából ezeket a lehetőségeket azonosítják a szabadsággal. A jogaikért csak kevesen mozdulnak, ilyen alkalmakkor viszont százezrek lepik el a Duna két oldalát. Legyen mit enniük, és akkor nem bánják, hogy már nem csak éjjel szoronganak, a kórházi nővért pedig szinte az utcáról vették fel az előző nap. Nem érzékelik, hogy Magyarország mindinkább olyan hellyé válik, ahol az emberek megszületnek, és felnőttként úgy halnak majd meg, hogy közben semmi nem változott, legfeljebb a mobiltarifák. Akiben maradt vágy a jobb életre, az elmegy, a többség már feladta...