A KÖZÜGYEKBEN VALÓ RÉSZVÉTELRŐL

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.12.03.

...Az a baj, hogy még a "magasan kvalifikált értelmiség" sem képes különbséget tenni a politika, politikus és a politizálás fogalmak között. A politikustól való undor, a politika megvetése senkit nem ment föl a közügyekben való részvétel alól - a politizálás ugyanis ezt jelenti. Vannak kevésbé érintett foglalkozások és vannak kitüntetettek. Utóbbi művelőinek az eltartott kisujja, midőn a politikától való tartózkodásukat taglalják, valójában inkább nevetséges, mint bosszantó, engem mégis felháborít. Pedig nincs igazam, a gyávaság természetes emberi tulajdonság. Lehet, még az is természetes, hogy valaki büszke a gyávaságára. De akkor legalább mondja azt, hogy én fennen hirdetem, és dicsérem a gyávaságot, emberek, kövessetek, garantált a visszafejlődés, lehetünk alázatos rabszolgák, a gyávaságé a jövő. Sosem csináltam közügyet abból, hogy a renitens mentalitásommal kinyilvánítom, miszerint azt a rendszert még nem fedezték föl, ami nekem megfelelne, de 1994-ben mégis elég látványosra sikeredett, amit még évekkel korábban elkezdtem, mert végül 128-unkat távolítottak el a Rádióból, ez már feltűnt a közvéleménynek. Más kérdés, hogy nem történt semmi az akkori "hatalommal", folytathatták a választásokig az ostoba és szánalmasnak látszó dúlásukat (akkor még nem tudtam, milyen, máig ható károkat okoznak). Akkor odajött hozzám egy zenei szerkesztő, kifejezte együttérzését, és mentegetődzött, hogy ő behódolt, dehát neki két gyereket kell eltartania. Mondtam, semmi baj, nekem hármat, de nem vagyunk egyformák, ő képes felelősen viselkedni, én meg nem, ettől megnyugodott.Sánta Ferenc könyvében, Az ötödik pecsétben van egy zseniális motívum (a regény különben is a magyar irodalom legtetején tartózkodik, kár, hogy ezt kevesen tudják), a szabadulás érdekében kétszer pofon kell vágni a kikötött, vérző foglyot. Ezt egyedül Gyuricza Miklós, az órás teszi meg, akiről így mindenki azt hiheti, gyáva, bármilyen aljasságra képes. Otthon sok kisgyerek várja, a sajátjai és idegenek, akiknek az élete tőle függ - a világirodalom egyik legszörnyűbb döntési kényszere. Ha Sánta soha semmi mást nem írt volna, ezzel a könyvvel akkor is a legkiválóbbak között volna a helye.
Nem én voltam mindannyiszor felelőtlen, amikor a gyerekeimet veszélyeztettem a hatalommal való szembenállásom által? Jó kérdés, mi? A válaszom az, hogy nem. Ha azt kockáztattam volna, hogy kivégeznek, más lett volna a helyzet? Erre a válaszra is van fundamentumom, 1956-ban pontosan tudtam, hogy az életemet kockáztatom, amikor a Rádiótól nem haza mentem, meg akkor is, amikor nem szálltam fel a teherautóra, amin anyám várt a Gyarmat utcában, hogy indulunk Ausztriába.
Akkor nem voltak gyerekeim, akkor nem voltam felelős senkiért.
Ezekhez képest most mi van? Mit félt a könyvkiadó és a többi ócskalelkű, gyáva alak, aki tehetne valamit azért, hogy vége legyen ennek a gyalázatnak? Nem tudom. Csak azt tudom, hogy egyelőre nem az életét félti, azt még nem fenyegeti senki.
Egyelőre.

ITT OLVASHATÓ

BAJNAI: HÁROM NAGY BAJA VAN AZ EU-NAK

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: hvg.hu
2018.12.03.

Ebből az egyik az a volt miniszterelnök szerint, hogy a belső határok nélküli Európa a külső határok nem védi eléggé.

Bajnai Gordon volt magyar miniszterelnök a European Policy Centre videójában beszélt arról, szerinte milyen problémákkal küzd az EU.

- Az első szerinte az euró bevezetése a szoros fiskális unió bevezetés nélkül,

- a második a belső határok nélküli Európa megteremtése a külső határok védelme nélkül,

- a harmadik pedig az, hogy a közös európai külpolitikát és külső kereskedelmi politikát közös védelmi és biztonsági politika nélkül hozták létre.

Vagyis – Bajnai szerint – a problémákban közös, hogy mind félig elkészült, félszívű reformok eredménye.

Az Azonnali emlékeztet, a videó a New Pact for Europe-projekt része: a projekt célja, hogy javaslatokat tegyen az EU reformjára, hogy az meg tudja oldani a különböző, előtte álló kríziseket – például a migrációs kihívást, vagy a Brexitet...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VIKTOR BOSSZÚJA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2018.12.03.

...Megtörtént az, amit sajnos már egyébként is tudtunk. A CEU megelégelte a kormány szánalmas időhúzását és inkább itt hagyta az országot. Elemzésekbe most nem feltétlenül mennék bele, hiszen megtették azt mindenhol máshol. Egy biztos, az ország egy fontos egyetemmel lett ma szegényebb. Orbán Viktor személyes bosszújának eredményeként búcsút inthetünk az ország egyik legjobb egyetemének. Sajnos ezt is megtehették, hisz ezt is hagytuk. De megértem, nem vizitdíj volt, de még csak nem is az internet megadóztatása. Végül is kit érdekel egy egyetem politikai indíttatásból történő bezáratása? Egy diktatúrában élni már csak ilyen, gondolná az ember. Azt már csak megjegyezném, hogy még Kádár vagy Rákosi idejében sem fordult olyan elő, amelynek a mai napon mindannyian szemtanúi lehettünk. Ez ma Orbán Viktor kereszténydemokrácia köntösébe bújtatott diktatúrája...

ITT OLVASHATÓ

A LEGEK ÉS PARADOXONOK

ÉLET ÉS IRODALOM / VISSZHANG
Szerző: DOBOZI ISTVÁN
2018.11.30. 

...Mi lett a sokak által megjövendölt és várt demokrata „kék hullámmal”? Itt van az újabb paradoxon. A demokraták úgy hirdettek választási győzelmet, hogy a négy sínpáron – szövetségi képviselőház és szenátus, állami szintű kormányzóságok és parlamentek – futó időközi választásból az utóbbi hármat elvesztették, ráadásul a szenátusban a republikánusok még némileg növelték is többségüket. (Az államok szintjén a demokraták csak a korábban meglévő, nyomasztó republikánus fölényt tudták némileg lefaragni, de a nyertes kormányzók több mint fele így is republikánus volt.) A tengeri „kék hullámból” végül csak egy sebes „kék patak” lett, de a londoni The Economist még ennél is kevesebbről beszél: „kék fodrozódás” (blue ripple).

A három győzelem birtokában Trump elnök habozás nélkül a Republikánus Pártot, de mindenekelőtt saját magát nyilvánította a választások nyertesének. Tehát két győztes párt lett egyszerre. Valójában a „két nyertes – két vesztes” formula a helytálló. A republikánusok hiába diadalmaskodtak három választási fronton is, a kormány működése és törvényi felügyelete szempontjából kulcsfontosságú képviselőház elvesztése komoly vereség volt. Ez a testület – ha úgy akarja – számos módon (például a költségvetésen keresztül) cselekvőképtelenné teheti a Fehér Házat, s a kongresszusi vizsgálatok özönét zúdíthatja az elnökre és munkatársaira, beleértve az elnöki impeachment kezdeményezésének a lehetőségét. Az eddig sem túl sikeres trumpi törvényhozási munka még jobban megnehezülhet, nemcsak a politikai és ideológiai ellentétek következtében, hanem azért is, mert – már a 2020-as elnökválasztással kalkulálva – a demokraták Trump kormányzati kudarcában érdekeltek. Kicsit siettetve a dolgokat, „kék hullámukkal” a demokraták már november 6-án szerették volna politikailag végkép lemosni, végzetesen meggyengíteni az elnököt. Ez nem sikerült, Trump egyértelműen játékban maradt 2020-ra. Borítékolható, hogy ismét ő lesz a Republikánus Párt elnökjelöltje, annál is inkább, mivel nincs hiteles kihívója a párton belül, s mi több, valóságos személyi kultusz övezi őt. Csúnya két év jön, különösen testközelből nézve.

ITT OLVASHATÓ

AMIKOR ORBÁN SOK SIKERT KÍVÁN A CEU-NAK - A TELJES SZTORI

INDEX
Szerző: NAGY ROLAND, LENGYEL-SZABÓ PÉTER, FODOR ORSOLYA, HOLLIK ÁGNES
2018.12.03.

Összeszedtük az elmúlt másfél év legfontosabb pontjait, tüntetésektől kezdve Áder Jánoson és Kósa Lajoson át a CEU elüldözéséig.

ITT OLVASHATÓ

19,7 HELYETT 25,7 MILLIÁRDÉRT ÉPÍT HOKICSARNOKOTAZ ORBÁNT REPTETŐ GARANCSI ISTVÁN

24.HU
Szerző: KOVÁCS-ANGEL MARIANNA
2018.12.03.

A nagyvállalkozó állja a miniszterelnök luxusrepülőzéseit, de a mentelmi bizottság szerint ez rendben van.

Azt már eddig is tudni lehetett, hogy Garancsi István cége, a Market Zrt. építi fel Székesfehérvár új jégkorongcsarnokát, több mint 25,7 milliárd forintért. Azt viszont csak most tudtuk meg a Közbeszerzési Értesítőből, hogy a kivitelezés eredetileg becsült értéke 19,7 milliárd forint volt, tehát ennél

a Market 6 milliárd forinttal többért vállalta el a munkát.

Szeptember elején derült ki, hogy Orbán Viktor kormányfő egy titokzatos magángépből szállt ki a ferihegyi repülőtéren július 25-én, a MOL-Vidi FC bolgár bajnok elleni BL-meccse után. A rejtélyes gépről később Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője rántotta le a leplet: a 17 milliárd forint értékű luxusrepülőt Garancsi István bérli, a miniszterelnök az ő vendége volt.

Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd politikusa a nagyértékű ajándékozás miatt a Parlament mentelmi bizottságához fordult. A DK is megpróbálta jogi útra terelni a luxusrepülőzés ügyét, sikertelenül. A bizottság azzal utasította el a párt beadványát, hogy nem tekinthető ajándéknak egy olyan sportrendezvényre szóló út, amelyen magyarok vagy Magyarország is részt vesz.

Időközben a Schmidt Mária tulajdonában lévő Figyelő az Év Vállalkozásának választotta a Market Zrt.-t. A díjat Orbán Viktor adta át...

ITT OLVASHATÓ

MEXIKÓ, TEMPLOMOK, BANDITÁK

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2018.12.03.

Kérem tisztelettel, én nem erről akartam írni. Nem Mexikóról, mely különben igen szép ország és éghajlata is számottevő, hanem arról, miképpen lépett Steve Bannon Finkelstein örökébe a magyar kormánynál. De ember tervez, Isten végez, mikor már ötödjére hivatkoztak rám az ismerőseim a mexikói ügyben, beláttam, el kell magyaráznom még egyszer, miről van szó.

Nem, mintha ne magyaráznám már évek óta, számát sem tudom, mennyiszer világítottam én rá erre a kérdésre: olyan sokszor, hogy akadt olvasó, aki homályosan emlékezett is rá, hogy beszéltem én erről valamit, valamikor (és hozzám fordult, hogy keressem ki neki), márpedig a magyar sajtóban ha már ennyit is megjegyeznek az emberek, az felér egy ezer éves maja sztélével, az már ércnél maradandóbb, azt már mindenki el fogja olvasni – ha éppen pont abban az őserdőben jár, ahol a sztélé van. Meg, ha ismeri a maja írást.

Különben pedig én nem is Mexikóról írtam, hanem egy csomó más országról, de most éppen pont Mexikóra érvényes a dolog.

Szóval az a helyzet, hogy kísértet járja be a magyar közösségi oldalakat és a sajtót, Juarez kísértete. Illetve a földrengésben megsérült templomoké. De lássuk a hírt:

„Több mint kétmilliárd forinttal támogatja a magyar kormány két mexikói templom felújítását. Az 1632/2018 (XI. 29.) kormányhatározat szerint a kormány 2019-ben 885554868 forinttal, 2020-ban 1145368657 forinttal támogatja a tepoztlani kolostortemplom, illetve a mexikóvárosi Juaerez negyedben levő Jézus Szíve Templom felújítását.”(444)

Utánanéztem, a Magyar Közlönyben valóban megjelent ez a határozat, tehát a hír igaz.

A hír ebben a formában igaz és ebben a formában egyáltalán nem igaz, mint majd látni fogjuk, de előbb azt nézzük meg, milyen reakciót váltott ki, mit szól hozzá a közönség, az ezerfejű Cézár?

Az ezerfejű Cézár lefelé fordítja hüvelykujját, azt rikoltja, „recipe ferrum, fogadd a vasat” és vért akar látni – kérem, a közönség ilyen, mindig is ilyen volt. Békés nyugdíjasok követelnek minimum akasztást a templomfelújítás miatt, nagymamák ordítanak hazaárulót kötögetés közben, nagypapák leplezik le a klerikális mételyt pipájukat letéve egy pillanatra. A közönség azon műveltebb része, mely már látott westernfilmet és emlékszik a Hobo Blues Band magyar nyelvű Hey Joe-jának arra a sorára, hogy „Mexikó felé, ó dél felé, a szabadság felé” biztosan tudja is, hogy „azért támogatjuk Mexikót, mert velük nincs kiadatási egyezményünk, a kormány majd oda menekül”.

És mindenki egyként utálja a gonosz, haszonleső mexikóiakat, akik rajtunk élősködnek. Ha élne Davy Crockett, most kapna háromezer mosómedve-sapkát a magyar közönségtől (de azért senki sem menne el vele meghalni az Alamóért).

Kérem, ne kívánják, hogy én itt, e hajnali órán felsoroljam maguknak, a bolygó 193 független államából, 4 társult országából és 8 de facto országából hánnyal nincs Magyarországnak kiadatási egyezménye, tessék nekem elhinni becsületszóra, hogy a nagy többségükkel nincs. Különben tetszettek ezt mondogatni Azerbajdzsánról is, Türkmenisztánról is, mivel egy jövőbéli, feltételezett eseményre hivatkozik ez az érv, nem tekinthető reálisnak – arról már nem is szólva, hogy ezek a menekülési útvonalak a földgolyó másik felére igen veszélyesek volnának, ha egyszer valaha magyar kormánynak menekülnie kéne, valódi esélye maximum arra lenne, hogy valamelyik szomszédos országba eljut. Aztán, hogy ott mi lesz vele, a helyi reálpolitikusok kezében, arra jó példa Nagy Imre vagy korábban Kossuth esete, szóval magyar kormány jobban teszi, ha nem menekül, mert jól még egy se járt, amelyik megpróbálta.

Persze, nem akarom én ezt a rablóbandát sem Kossuth Lajoshoz, sem Nagy Imréhez hasonlítani, szögezzük le a biztonság kedvéért.

De hát akkor miről van itt szó? Miért Mexikó?

Hölgyeim, uraim, sikkasztásról van szó, méghozzá nem is bonyolultról.

Egy vörös cent nem sok, annyi sem jut el Juarezbe, hát mit tetszik képzelni?

Ahogy nem jutott el Vietnamba, Indonéziába vagy a Fülöp-szigetekre sem (pedig Duterte előbb kérte, majd követelte) a beígért magyar beruházás. Az csak a budapesti költségvetésig jutott el, mint tétel, abba bekerült, ott szerepel is, maga a pénz el sem mozdult a mi kis fővárosunkból, maximum gazdát cserélt. A vietnami esetet elemeztem volt részletesen is itt, a Fülöp-szigetekét szintén, sőt, van nekünk keretszerződésünk Iránnal is 25 megawattos reaktorok építésére, az sem mozdult soha egy tapodtat sem a holtpontról, csak a beruházás ára, az mozog. A reális térből mozog, egy párhuzamos világba, ahol már senki sem látja, oda…

Szóval, itt az játszódik le, hogy Szijjártó elmegy egy távoli országba, nem túl szívesen látott vendégnek, Megy, nem érdekli, hívták-e. Tárgyal, rendszerint a nagy büdös semmiről, majd köt egy keretszerződést, melynek három eleme mindig kötelező:

- pár száz diák fogadása,
- anyagi segítség nyújtása és
- vízügyi együttműködés.

A diákokat épp fogadjuk is, de nem ingyen, hanem tandíjért, már ha jönnek egyáltalán, szóval ez semmit sem jelent, az anyagi segítséget aláírjuk, de nem utaljuk, a vízügyi együttműködési szerződések meg csodálatosak. Kötöttünk már ilyent Indonéziával, akik kicsit jobban érthetnek nálunk a vízhez, kötöttünk Sandokan honával, Malajziával, Vietnammal, de kötöttünk Mongóliával is, melynek jelentős részén a víz, mint jelenség, alig ismert. Ezeken a szerződéseken időről időre felháborodik a sajtó, aztán rendre nem lesz belőlük semmi. Még jó: elképzelem, ahogy Kínát és Velencét próbáljuk vízgazdálkodásra tanítani. Esetleg elbontjuk a Jangce gátjait, mert lehetnének jobb helyen is.

Szóval, nem egyéb ez írott malasztnál, vagy még annyi sem.

Akkor miért háborodunk fel?

ITT OLVASHATÓ

AZ OSTOBA LIBERÁLIS ÉS A BÖLCS DEMOKRATA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: FORGÁCS ERZSÉBET
2018.12.03.

A boldog karácsony és a bejglisütés előtti pillanatokat kihasználva Fricz Tamás politológus, a Civil Összefogás oszlopos tagja remek cikket írt a Magyar Idők című közéleti portálra. Miután nagy rajongója vagyok a fideszes szellemi tőkésosztálynak, különösen becsülöm a kristálytiszta logikával levezetett eszmefuttatásokat és az érvekkel alátámasztott elemzéseket, rávetettem magam a terjedelmes műre. Már csak azért is, mert a címe szinte már önmagában meggyőzött arról, hogy tévúton járok.

"A LIBERALIZMUS MEGSZÜNTETI A DEMOKRÁCIÁT"

Ez azt hiszem még nem volt. Mármint ebből az irányból még nem közelítették meg a kérdést, bár az, hogy a liberális diktatúráról lerántották a leplet a pártoktól és közpénztől független szakértők, logikusan ebbe az irányba mutat. Ám ilyen briliáns logikával még senki nem fejtette ki az összefüggéseket. A cikk alcíme önmagában felér egy kötetnyi tudományos értekezéssel:

"AMIT LÁTUNK, AZ AZ ELITEK URALMA, A VÁLASZTÁSOK SEMMIBEVÉTELE, A NÉPSZAVAZÁS ELVETÉSE"

Sajnos szűkös a szellemi kapacitásom, az alapműveltségem hiánya pedig eleve gátolja az ilyen bölcs kijelentések értelmezését. Ebből a szellemi sötétségből, ahol én vagyok, nehezen értelmezem az elitek uralmát. Hiszen a Fidesz van hatalmon, ráadásul olyan teljhatalmon, hogy az példa nélküli az egypártrendszer megszűnése óta. Nincs olyan törvény, olyan jogszabály, olyan ötlet, amit meg ne tudnának valósítani akár máról holnapra. Sőt, ha Schmidt Mária munkásságára gondolok, akkor máról tegnapelőttre is. Ezek szerint a Fidesz az elit? Ami így önmagában nem sokat jelent, meg nem is feltétlenül igaz, hiszen a választásokat nem vette semmibe, hanem elcsalta a kormánypárt. Az viszont igaz, hogy a népszavazást foggal-körömmel akadályozza, helyette a nemzeti konzultációnak nevezett vívmányt tolja. Ez több szempontból is hasznosabb a hatalom számára, mint a népszavazás. Egyrészt olyan kérdéseket lehet benne feltenni, melyekre egyetlen válasz adható, másrészt senki nem tudja ellenőrizni, hogy hány válasz érkezett és mi volt az a válasz, harmadrészt iszonyatos mennyiségű pénzt el lehet lopni ezzel a módszerrel...

ITT OLVASHATÓ

WHO: A KLÍMAVÁLTOZÁS MIATT MÁRIS EGÉSZSÉGÜGYI VÉSZHELYZET VAN, ÉS CSAK ROSSZABB JÖHET

QUBIT
Szerző: Qubit
2018.12.03.

Máris érvényesül a klímaváltozás emberi egészségre gyakorolt hatása, ami a halálos hőhullámoktól a járványok megváltozásáig terjedő skálán nyilvánul meg. És ez még csak, mint tudjuk, a kezdet. Élelmezési válságot is előrevetít a földek globális felmelegedés miatt csökkenő termőképessége, valamint az, hogy milliárd órákban mérhető a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárás miatt kiesett munka mennyisége. Mindez abból a jelentésből derül ki, amelyet 27 egyetem 150 szakértője, illetve az ENSZ egészségügyi szervezete (WHO) és a Világbank képviselői állítottak össze.

„A megállapítások egyértelműek, a kockázat maximális. Nem késleltethetjük tovább a klímaváltozás elleni lépéseket, nem vészelhetjük át alvajáróként ezt az egészségügyi vészhelyzetet” – kommentálta a Lancet találóan visszaszámlálásnak nevezett (Lancet Countdown on Health and Climate Change) klíma-egészségügyi jelentését Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója. Az ENSZ éppen a múlt héten sürgette, hogy a katasztrofális következmények elkerülése érdekében meg kell háromszorozni a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítását célzó erőfeszítéseket.

A jelentés kemény szavakkal veszi számba a globális felmelegedés emberi egészségre gyakorolt hatásait. „A gyorsan változó klíma az emberi élet minden vonatkozásában szörnyű következményeket hordoz magában: sebezhető tömegeket tesz ki szélsőséges időjárási jelenségeknek, módosítja a fertőző betegségek terjedési mintázatait, veszélyezteti az élelmiszer-biztonságot, az ivóvízellátást, és megfoszt a tiszta levegőtől” – összegzik benne a sokrétű folyamatot. Az okokat és okozatokat a tanulmányban az alábbi összetett folyamatábrán mutatják be:...

ITT OLVASHATÓ

SIKERÜLT ELÜLDÖZNI A CEU-T, MOST MÁR TÉNYLEG BÁRKI SORRA KERÜLHET

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2018.12.03.

Több mint másfél évet szánt a hadjáratra a kormány, de sikerrel járt: a Soros György által alapított, Magyarországnak rengeteget hozott intézmény elköltözik. Végleg. CEU lesz, csak nem Budapesten.

– Mivel a Lex CEU értelmében a CEU nem vehet fel új diákokat 2019. január 1-től, az Egyetem kénytelen a mai napon bejelenteni, hogy minden amerikai akkreditációjú programját Bécsben indítja el 2019 szeptemberében. Döntésünket azért ma hozzuk nyilvánosságra, hogy időben tudjunk hallgatókat toborozni a következő tanévre – közölte a Közép-európai Egyetem (CEU). Ez azt jelenti, hogy a Soros György által alapított, Magyarország európai integrációját és a világ tudományos élvonalában történt elismerését évtizedeken keresztül segítő intézmény távozik Magyarországról. Ezekben a percekben hallgatói fórum kezdődött a CEU-n, ahol a döntést ismertetik a magyar és nemzetközi diákokkal.

Az intézmény azt közölte: az elmúlt 20 hónap során a CEU mindent megtett, hogy megfeleljen a magyar törvényeknek. Felsőoktatási képzést indítottak az Egyesült Államokban, amelyet az amerikai hatóságok regisztráltak és jóváhagytak. Ennek ellenére a magyar hatóságok jelezték, hogy nem fogják aláírni azt a megállapodást, amelyet több mint egy évvel ezelőtt véglegesítettek New York Állammal, és amely hosszú távon elismerné és biztosítaná a CEU budapesti működését.

„A CEU-t kiszorították” – jelentette ki Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora. „Ez példátlan. Egy amerikai intézményt kiszorítanak egy NATO-szövetséges országból. Egy európai intézményt elűznek az Európai Unió egyik tagállamából.”

A kormányzati döntések semmilyen összefüggésben nem állnak az egyetemen folyó szakmai munkával. A CEU oktatásának színvonalát az Egyesült Államok oktatási szervei és a Magyar Akkreditációs Bizottság is elismerte.

– Egy elismert egyetem önkényes elűzése az akadémiai szabadság súlyos megsértése. Ez egy sötét nap Európának, és sötét nap Magyarországnak is. „Méltánytalanul járt el a kormány a saját állampolgáraival, a CEU-n dolgozó és tanuló többszáz magyar állampolgárral, többezer magyar CEU-s öregdiákkal és családjaikkal szemben” – mondta Ignatieff.

Az egyetem ugyanakkor megőrzi magyar egyetemi akkreditációját, és arra törekszik, hogy a jövőben is folytasson tanítási és kutatási tevékenységet Budapesten. A CEU hálásan köszöni a sok támogató gesztust, ugyanakkor mély szomorúsággal veszik tudomásul, hogy a magyar kormány figyelmen kívül hagyta az Egyesült Államok Kongresszusának, New York Állam kormányzójának, a Velencei Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, a világ vezető egyetemeinek, két tucat Nobel-díjasnak, és mindenekelőtt annak a sokezer magyar állampolgárnak a véleményét, akik békés demonstrációkon fejezték ki, hogy „szabad országra, szabad egyetemre” vágynak.

A CEU amerikai akkreditációjú programjait az osztrák hatóságok már regisztrálták. Az Egyetem minden új diákját Bécsben fogadja 2019 szeptemberében. A már felvett hallgatók Budapesten folytatják tanulmányaikat.

– Bécs városa és az osztrák szövetségi kormány elkötelezett az akadémiai szabadság és kutatás mellett, és tárt karokkal fogad bennünket. Miközben el vagyunk keseredve, hogy elhagyni kényszerülünk Budapestet, örülünk, hogy hallgatóink egy másik nagyszerű közép-európai városban tanulhatnak majd – mondta Leon Botstein, a CEU Kuratóriumának elnöke.

A CEU az Amerikai Egyesült Államokban és Magyarországon akkreditált felsőoktatási intézmény, amely 1200 hallgatónak nyújt mester- és doktori képzéseket a bölcsészettudományok, a társadalomtudományok, a közgazdaságtudomány, a jog, a hálózati- és kognitív tudomány területén. Az Egyetem 770 főt alkalmaz, és évi 8 milliárd forinttal járul hozzá a magyar gazdasághoz adók, nyugdíj-, és egészségügyi járulékok, valamint beszállítói kifizetések révén. Közép-Európa legsikeresebb felsőoktatási intézményeként a 2018-2026 közötti időszakra az Egyetem 19 millió eurónyi támogatást nyert el az Európai Unió kutatási versenypályázatain...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VIKTOR NEMZETI POSZTKOMMUNIZMUSA

444
Szerző: 444.hu
2018.12.03.

- Orbán Viktor híveiben és kritikusaiban egy közös dolog van – komolyabban veszik őt, mint megérdemelné.

- Az évek során kiderült, hogy Orbán Viktor kiváló pártvezér, de szerény képességű miniszterelnök. Minden tényezőnek meg kellett változnia, hogy minden úgy maradhasson, mint régen volt.

- Orbán létrehozta az EU első magánállamát. Ennek az a lényege, hogy az állami tulajdont nem lehet elválasztani a párt- és családi tulajdontól.

- Orbán olyan, mint egy diszkótáncot járó Kwasniewski. Azt mondja: bátran legyetek olyanok, amilyenek vagytok. Kiabáljatok hangosan arról, amiről egyébként beszélni is alig mernétek.

Ez a cikk a Jagelló Klub (Klub Jagiellonski) nevű lengyel társaság oldalán jelent meg eredetileg, 2018. október 30-án, lengyelül. A pártoktól független szervezet politikáról, gazdaságról, történelemről és kultúráról ír elemzéseket, illetve javaslatokat tesz a kormánynak. A cikket Dariusz Kałan elemző, újságíró írta. Cikkei többek között a tekintélyes krakkói katolikus társadalmi-kulturális hetilapban, a Tygodnik Powszechnyben, és a balliberális véleményformáló Politykában jelennek meg. 2012 és 2014 között a Lengyel Külügyi Intézet munkatársa volt.

Az írást önmagában is érdekesnek találtuk, és különösen izgalmas látni, hogyan tekintenek Magyarországra külföldről. Mivel a cikk lengyel közönségnek készült, ezért a szerző lengyel példákkal magyaráz néha. Ilyenkor igyekeztünk rövid magyarázatot fűzni az eredeti szöveghez. A cikket Kovács János fordította magyarra.

Orbán Viktort a hívei egy új korszak hírnökének látják, számukra ő a liberalizmus alkonyának ideológusa. Szerintük olyan ember, aki megelőzte korát, és zsinórban három kétharmadot szerezve forradalmasította a modern politikát. Inspirációul szolgál Donald Trump számára, ő Charles de Gaulle és az egykori francia elnök „nemzetek Európája” eszméjének szellemi utódja. Orbán kritikusai mindezzel lényegében egyet is értenek, de azt, amit amazok esélynek vélnek, ők fenyegetésnek tekintik. Abban egyformák, hogy komolyabban veszik Orbánt, mint megérdemelné. Ezt nem csupán azért állítjuk, mert az Orbán iránti ájult rajongás mértéke fordított arányban áll országa politikai és gazdasági jelentőségével, hanem mindenekelőtt azért, mert Orbán az égvilágon semmi újat nem talált ki.

Ha figyelmesen nyomon követjük, milyen változásokat vezetett be a magyar miniszterelnök, ha elválasztjuk őket a harsány ideológiai lózungoktól, a saját elvárásoktól és félelmektől, azt láthatjuk, hogy a Fidesz minden egyes döntése, kezdve az elsővel, amellyel választójogot adott a határon túli magyaroknak, csupán egyetlen célt szolgált: a hatalom hosszú évekre történő bebetonozását. Ezt szolgálták azok az alkotmányos változtatások is, amelyek meghosszabbították a kormányzati Fidesz-káderek szolgálati idejét, ezt szolgálta a választási törvény átalakítása, a médiapiac einstandolása, a közszolgálatok rendszerének központosítása, a közeledés Oroszországhoz, a gyűlöletkampányok elindítása az Unió, Soros és a migránsok ellen.

Orbán egyáltalán nem újító. Éppen ellenkezőleg: voltaképpen visszaterelte a magyar politikát a természetes medrébe. Helyreállította azt a képet, amelyet a dicső kilencvenes évek kitakart a magasztos jelszavaival és nagy céljaival – ma már láthatjuk, ez a felhevült korszak történelmi mércével mérve kivétel volt, nem pedig szabály.

Azok a jelentős személyiségek, akik ezt a korszakot meghatározták – nálunk, Lengyelországban Geremek és Mazowiecki, Csehországban Vaclav Hável –, más történelmi körülmények között ártalmatlan holdkórosoknak minősültek volna. (Bronisław Geremek: lengyel külügyminiszter 1997-2000 között, a Szolidaritás egyik vezetője volt a rendszerváltás előtt, 2004-08-ban EP-képviselő, a liberális frakció tagja; Tadeusz Mazowiecki: szintén a Szolidaritás egyik vezetője volt, a rendszerváltás utáni első lengyel miniszterelnök, 1989-1991 között. – a szerk.) Ám akkoriban az volt a társadalmi elvárás, hogy adjunk fennkölt, nemes vonásokat a politikának, és világosan különítsük el a mi utunkat a rothadó kommunista posványtól.

Mindeközben a klasszikus idők más alkatú hősei, mint Lengyelországban Lech Wałęsa puhább változatban és a szlovákoknál a keményvonalas Vladimír Mečiar, megértették, hogy a politika mindig is shakespeare-i színjáték volt, amelynek legfontosabb, ha nem egyetlen célja a hatalom megszerzése, megtartása és kiterjesztése.

A cél tehát a hatalom megszerzése és megtartása, skrupulusok és különféle akadékoskodó elitek nélkül, nyitva az alattvalók széles tömegei felé. Az egyszerű érzelmeket és ösztönöket szítva. Nem valamiért, hanem valaki ellen. Wałęsa és Mečiar elbuktak, mert ötleteiket túl korán próbálták bevezetni a még kevéssé fogékony piacra. Csak Orbán lépett színre időben: amikor beköszöntött a harag ideje. Abban az időszakban csapott határozottan a húrokba, amikor az embereket nem a szeretet egyesítette, hanem a gyűlölet.

Korunk hőse, a sunyi bunyós

A politika mindig is konfliktusokkal telített üzem volt, de korábban soha nem volt annyira pusztító hatása, mint most. Most már nem arról van szó, mint a kilencvenes években, hogy bizonyos okokból másképp gondolkozunk az államról vagy ideológiai kérdésekről. Az új korszakban megalázzuk az ellenfelet, a földre lökjük, kivéreztetjük és a torkára tiprunk, hogy ne kapjon levegőt. Így festett végül a korábbi szövetségesek együttélése: Lech Kaczyński „együttműködése” Donald Tuskkal, Mirek Topoláneké Václav Klausszal, Viktor Juscsenkóé Julia Timonsenkóval. Egymásnak estek a politikai kalandorok, és mindezt Orbán éberen figyelte a magyar ellenzék vezetőjeként.

De a saját kis szemétdombján sem lankadt a figyelme. Az üzemanyagot, ami Orbánt a csúcsra repítette, úgy hívták, hogy Gyurcsány Ferenc. 2006-ban, Gyurcsány második kormányzati ciklusának kezdetén kitört az őszödi botrány: a miniszterelnök bevallotta, hogy hazudtak éjjel, hazudtak nappal, és mindent teljesen elkúrtak. Ekkor Orbán ajándékba kapott négy évet, amikor kénye-kedve szerint püfölhette a szocialistákat. Ki is használta a lehetőséget, hiszen büntetlenül és brutálisan cselekedhetett. Gyurcsány pedig a lehető legrosszabb módon reagált. A békés tiltakozókra ráküldte a rendőrséget. Lehetővé tette Orbán számára, hogy legyen népszavazás az egészségügyet és a felsőoktatást illetően. Mindkettő fontos dolog volt, de nem bírt jelentőséggel, mert a közvéleményt az érdekelte, hogyan lehetne végre kinyírni Gyurcsányt. A reformok elbuktak. A miniszterelnök elvesztette irányítását a gazdaság felett, amelyet villámgyorsan bedöntött az Amerikából induló globális válság...

ITT OLVASHATÓ

KARAFIÁTH: MEXIKÓI TEMPLOMRA ADUNK KÉTMILLIÁRDOT? ELMENT AZ ESZÜNK? - VAGY "CSAK" BEFEKTETÉS?

24.HU / POSZT-ITT
Szerző: KARAFIÁTH ORSOLYA
2018.12.02.

Kétmilliárd forint bitang sok pénz. Főképp a lerobbant kórházak, a döcögő oktatás, a kátyús utak, a kilakoltatások, az üldözött hajléktalanok országában.

Kétmilliárdra már felkapjuk a fejünket.

A magyar kormány kétmilliárdot ad mexikói templomfelújításra.

Nahát.

Közben ez csak a jéghegy csúcsa. Egyik csúcsa.

A mexikói templomfelújítás a Hungary Helps program keretében zajlik, melyben eddig is úgy röpködtek a százmilliók, mint a program korábbi utazó nagykövete, Heltai Péter, aki amúgy Siklósi Beatrix fideszes tévés újságíró fia. Például Libanonban 450 millió magyar forintért szépültek megrongálódott templomok. Miközben annak a pénznek akár ott helyben is lett volna jobb helye.

A méltányosság kedvéért meg kell említsem, hogy közben adtak segélyt iskolarenoválásra és élelmezésre, sőt, pszichológiai segítségnyújtásra is egyéb válságterületeken. (Ez is érdekes amúgy: itthon alig törődnek a lakosság pszichés szükségleteivel, nincs normális és elérhető segítség a mentálisan sérült emberek számára.)

De most miért Mexikó?

Miért a legnagyobb katolikus országok egyike, ahol egyáltalán nem üldözik a keresztényeket?

(A korábbi tervekben sem szerepelt ez az ország, ráadásul a mi térségünket, a mi megvédendő világunkat nem fenyegetik a mexikóiak, sem a migránsok, sem az otthon maradók.) Miért viseljük hát annyira szívünkön a sorsukat?

Vagy ez most befektetés?

Bizonyos hangok szerint igen: ugyanis Mexikónak nincs kiadatási egyezménye se az USA-val, se Magyarországgal.

Ami egyszer valakiknek tán jól jöhet.

A program hivatalos háttérgondolat az, hogy a kereszténység jelenleg a legüldözöttebb vallás, és a keresztény Magyarországnak világszerte kötelessége a keresztények segítése, megvédése.

Amihez semmi nem drága.

De kinek akarunk tetszeni?

ITT OLVASHATÓ

KÍMÉLETLEN SZÁMOKKAL SZEMBESÍTIK A JÖVŐSOKKOS MAGYARORSZÁGOT

MAGYAR HANG
Szerző: TOMPOS ÁDÁM
2018.12.02.

Nehéz olvasni a Társadalmi Riport 2018 című kötetet. A Tárki gondozásában megjelent kiadvány huszonkét tanulmányt tartalmaz, amely főleg számadatokkal alátámasztott kutatásokat ismertet – és a szociológiai szakszavakkal telített írások nem ígérnek könnyű olvasmányélményt. Sűrű ez a szöveg, mint a kelkáposztaszagú levegő a gangos házak udvarán.

Illusztrációnak táblázatokat és grafikonokat kapunk, melyek sokszor drasztikus változásokról számolnak be. A rendszerváltás óta eltelt közel 30 esztendő alatt ez a tizenötödik száma a páros években megjelenő Társadalmi Riportnak. A felkért szerzők arra a kérdésre adnak választ, hogy tulajdonképpen mi is történt velünk, magyarokkal az elmúlt időszakban.

A könyv maradéktalanul megfelel ugyanis annak az elvárásnak, amit 1937-ben fogalmazott meg Szabó Zoltán. A legendás falukutató, a Magyar Nemzet Szellemi Honvédelem elnevezésű mozgalmának megalapítója ugyanis felkavaró erejű szociográfiája, A tardi helyzet előszavában azt írta, hogy a kor „egy közéleti előkelősége” szerint „veszélyes munkát végeznek azok az írók, akik nyugtalanságot keltenek”. Szabó erre azzal reagált, hogy „éppen ez a cél: felizgatni a túlságosan nyugodt kedélyeket, eloszlatni azt a pusztulást takaró hitet, hogy nyugodt és békés ország vagyunk, ahol nem kell történnie semminek se. (…) Többet, mint ennyit, alig tehet az író, még ezt a nyugtalanítást sem ő végzi, hanem a tények, melyeknek ő csak közvetítője és hű továbbadója”.

Nos, a 2018-ban, többek között a társadalmi felzárkózás, a párhuzamos valóságként kiépülő magánegészségügy, a demográfia, a termőföld- és a vagyonkoncentráció, a lakhatás, a segélyeloszlás területéről közvetített tények igen nyugtalanítók. A legtöbb tanulmány önmagában is vészjósló tendenciákról számol be, de az igazán szomorú valóságot vagy jövőképet akkor kapjuk meg, ha összeolvassuk a különböző területen kutató szerzők dolgozatainak végkövetkeztetését.

Például: Branyiczki Réka Gábos Andrással közösen jegyzett írásában arra a következtetésre jut, hogy a súlyos anyagi depriváció ellen az iskolai végzettség és a munka nyújtja a leghatékonyabb védelmet, hiszen felsőfokú végzettséggel 16 százalékkal jobbak az esélyek az elszegényedés elleni küzdelemben. Igen ám, de Kolosi Tamás és Szivós Péter beszédes című Európa messze van? című tanulmányában azt írja, hogy Magyarországon drámaian visszaesett a felsőfokú beiratkozás – egészen konkrétan Romániával vagyunk egy szinten, és 20 százalékkal vagyunk lemaradva Ausztriától. Sőt, megemlíthető Hárs Ágnes munkája (Növekvő elvándorlás – lehetőségek, remények, munkaerőpiaci hatások), amelyből az tűnik ki, hogy a közép-európai régióból Magyarországról vándorolnak el a legnagyobb arányban a diplomások...

ITT OLVASHATÓ

OROSZ NAPLÓ MAGYAR SZEMMEL - ANNA POLITKOVSZKAJA UTOLSÓ MUNKÁJA

NÉPSZAVA 
Szerző: GÁL MÁRIA
2018.12.02.

Tizenkét éve gyilkolták meg Anna Politkovszkaja orosz ellenzéki újságírót, akinek utolsó munkája, az Orosz napló a napokban jelent meg magyarul. A Novaja Gazeta egykori újságírójának könyve a lopakodó diktatúra, a fokozatosan terjeszkedő autoriter rendszer általános természetrajza, Filippov Gábor a kötet szerkesztője szerint olyan, mintha mai magyar híreket olvasnánk.

„Sokszor mondják nekem, hogy pesszimista vagyok, hogy nem hiszek az orosz nép erejében, és azt is, hogy elvakít a rögeszmés Putyin-ellenesség. Pedig látok én mindent, és éppen ez a gond: látom azt is, ami jó, és azt is, ami rossz. Látom, hogy az emberek szeretnék, ha jobbra fordulna a sorsuk, de képtelenek elérni ezt. És hogy ezt a kellemetlen igazságot leplezzék, a pozitívumokra koncentrálnak: úgy tesznek, mintha a negatívumok nem is léteznének. Az én álláspontom szerint viszont a lapulevél alatt növekvő gomba sem reménykedhet abban, hogy ha meghúzza magát, végül mindent kibekkelhet: szinte biztos, hogy valaki észreveszi, leszedi, és befalja. Aki pedig embernek születik, az végképp nem viselkedhet úgy, mint egy gomba”.

Ha e szövegben az oroszt bármely más népre, Putyint bármely más diktátorra-autoriter vezetőre cseréli az olvasó, éljen a világ bármely részén, bármelyik épülő vagy már ki is épült diktatúrában, autoriter/korlátozott demokráciában, saját valóságát találja meg benne. Többek között ezért érdekes olvasmány Anna Politkovszkaja Orosz napló című kötete, amelynek befejező, „Hogy félek-e?” címet viselő részéből származik a fenti idézet.

Ezt emelte ki Filippov Gábor, az Athenaeum Kiadónál a napokban magyarul megjelent kötet szerkesztője is, akitől arról érdeklődtünk, hogy miért épp, vagy miért csak most lehet érdekes a magyar olvasónak is Politkovszkaja utolsó, már halála után megjelentetett munkája. „Egyrészt szégyen, hogy magyarul még nem adták ki, mert elképesztően izgalmas könyvről van szó. Másrészt Magyarországon ma azért is izgalmas olvasmány, mert bár az ember 15 évvel ezelőtti eseményekről olvas, csak a neveket kell kicserélni, s olyan, mintha mai magyar híreket olvasna. Ami egy másik nemzet történelmében 15 évvel ezelőtti történés, az Magyarországon olyan, mintha most történne velünk. Egyfajta tükröt mutat, ami segít viszonyulni a saját jelenünkhöz, kicsit kritikusabban szemlélni, hogy mi is történik, mi is fog történni velünk. Figyelmeztetés is lehet, hogy az önkényuralom kiépítésében, a demokratikus normáknak a válsághelyzetekre való hivatkozással történő felfüggesztésében, az állami erőszak eszkalálódásában nincs végpont, a lejtőn nem lehet megállni” - tette hozzá Filippov.

Csakhogy eljutnak-e a magyar fülekig az orosz újságíró figyelmeztető szavai, emlékszünk-e még Anna Politkovszkajára? A politológus-szerkesztő szerint Magyarországon az újságírók nyilván emlékeznek, hiszen meggyilkolása 2006-ban nagyon nagy port kavart. „A nagyközönség valóban nem emlékszik rá, de ez is egy plusz indok volt arra, hogy meg kell jelentetni ezt a könyvet. Politkovszkajának rengeteg, köztük több nemzetközi díjat is elnyert könyve van, a csecsen háborútól a Putyin elnökségéről szólókig, de eddig magyarul egyetlen egy volt olvasható, A második csecsen háború. Nagyon furcsa, hogy épp Magyarországon más munkája eddig nem volt elérhető. Most egy kicsit megismerhetik a magyarok az ő sorsát és azt is, hogy miért kellett meghalnia” - vélekedett a szerkesztő.

Az Orosz napló a lopakodó diktatúra, a fokozatosan terjeszkedő autoriter rendszer általános természetrajza. Vlagyimir Putyin második elnökválasztási kampányától indít és 2005 végéig követi az eseményeket. „És ez épp az az időszak, amikor magasabb fordulatszámra kapcsolt a rendszer,” idézte fel Filippov Gábor Ekkor zajlottak a színes forradalmak a környező országokban – Ukrajnában, Azerbajdzsánban, Grúziában stb –, amelyek a történész-politológus szerint Putyinban felkeltették az óvatosságot, s ennek nyomán arra a következtetésre jutott, proaktívnak kell lenni nemzetközi színtéren, otthon pedig vissza kell szorítani a civil szervezeteket ahhoz, hogy megakadályozzák, hogy Oroszországban is hasonló dolgok történjenek, mint Ukrajnában...

ITT OLVASHATÓ

RÖVIDESEN MILLIÁRDOKHOZ JUTNAK A BABAKÖTVÉNYESEK - MÁTÓL MÁR A NÉGYÉVESNÉL IDŐSEBB GYEREKEKNEK IS JOBB A KAMAT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.12.03.

Eddig összesen 327 fiatal juthatott hozzá a Start-számlán levő közel 328 millió forintjához, három éven belül azonban – tudta meg az Azénpénzem.hu a Magyar Államkincstártól – több mint 4,7 milliárd forint kifizetése várható. Már minden Babakötvény magas kamatot fizet, de jövőre még többet hozhat ez a megtakarítás.

Az új típusú Babakötvényt 2013. december 2-án bocsátották útjára. A 2032/S jelzésű sorozatot a 2014. január 31-ig megszületett gyermekeknek vásárolhatták, sőt vásárolhatják azóta is a Start-számlát nyitó szülők. A kezdet után minden évben új sorozatot bocsátanak ki, amelyek kamata az előző évi inflációhoz igazodik (később is ezekből gyarapítható a számla). Az átárazódás, vagyis az új kamatfeltétel minden év februárjában lép életbe. Kivéve a legelső sorozatot.

Érdemes felidézni, hogy az induláskor az újfajta kötvény igen látványos, 8,7 százalékos kamatot fizetett (a 2012-es infláció 5,7 százalék volt, és erre jött a három százalék kamatprémium). Ez a sorozat is minden évben átárazódik, de a decemberi indulás miatt decemberben, tehát jókora csúszással követi az azóta elindított Babakötvények új feltételét. Ez az infláció esésének idején előnyt, mostanában azonban – az emelkedő árak miatt –inkább hátrányt jelentett. Miközben az elmúlt tíz hónapban az összes Babakötvény 5,4 százalékot hozott, a 2032-es kamata 3,4 százalék volt...

ITT OLVASHATÓ

TARLÓSÉK MILLIÁRDOS TÖKETLENKEDÉSE MIATT MINDENT ELÖLRŐL KELL KEZDENI

ZOOM
Szerző: HORVÁTH ATTILA
2018.12.03.

Budapest vezetése hazudik, amikor azt állítja, hogy nem tudott az e-jegyrendszer problémáiról, hiszen a sajtó hónapok óta részletesen ír a botrányról, a BKK pedig hetente jelent – mondta a Zoom.hu-nak a Republikon Intézet várospolitikai szakértője. Király Dávid szerint egyszerűbb lett volna Londont vagy Koppenhágát lemásolni, de most már úgyis késő.

Mint megírtuk, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) felmondta az évek óta húzódó elektronikus jegyrendszer (RIGO) kiépítésére kötött szerződést, noha a kivitelezőnek korábban már 6,3 milliárd forintot kifizettek. A főpolgármester pénteken kezdeményezte a BKK vezérigazgatójának, Dabóczi Kálmánnak a felmentését. Tarlós István közleményében úgy fogalmazott: a cég részéről

a kivitelezési bonyodalom súlyának elhúzódó téves értelmezése, illetve “szofisztikus magyarázatai” folytán mára semmiképp sem indokolható az időveszteség.

Tarlós azt is közölte, hogy az illetékes, BKK-t is felügyelő főpolgármester-helyettes feladata a jövőben a városüzemeltetésre korlátozódik majd. A főpolgármester az Indexnek azt állította, nem érte veszteség a fővárost, a pénz nem veszett el, hiszen a legyártott kapukat a jövőben is fel lehet használni. Azt is mondta, nem tudta, hogy ekkora gond van a projekttel...

ITT OLVASHATÓ

SOKKAL KEVESEBBEN JÁRNAK ÁLTALÁNOS ISKOLÁBA, MINT HÚSZ ÉVE

INDEX
Szerző: FÁBIÁN TAMÁS - KOCSIS KRISZTIKA
2018.12.03.

Egyre több általános iskolás jár magán-, illetve egyházi fenntartású iskolába. Ezzel párhuzamosan folyamatosan csökken az állami intézményekben tanuló diákok száma – derült ki az Oktatási Hivatal lapunk kérdésére elküldött adataiból.

A tendencia különösen azzal együtt szembetűnő, ha megnézzük, mi volt a helyzet a '90-es évek elején. Az 1992/1993-as tanévben még 1,07 millió általános iskolás vett részt a közoktatásban, ez a szám 2017-re 609 ezerre csökkent. Ha ehhez hozzávesszük, hogy azóta jelentősen nőtt azok száma, akik egyházi és magánfenntartású oktatási intézményben tanulnak általános iskolás szinten, akkor is összességében

300 EZERREL KEVESEBBEN GYEREK JÁR MA ÁLTALÁNOS ISKOLÁBA, MINT 25 ÉVVEL EZELŐTT. KUTATÓK SZERINT ENNEK OKA EGYÉRTELMŰEN A NÉPESSÉGFOGYÁS ÉS A SZÜLETÉSSZÁM CSÖKKENÉSE.

Eközben az arányok is jelentősen átalakultak. A 92-es tanévben 1,07 millió gyerek járt állami általánosban, 11,2 ezren egyházi, 2500-an pedig magán fenntartású intézménybe. 2017-ben már úgy nézett ki a helyzet, hogy az összesen 735 ezer diákból 609 ezer jár államiba, 107 ezer egyházi, 18 ezer pedig magán általános iskolába. (Az állami iskolákba járók száma a valóságban néhány ezerrel kevesebb a magántanulók miatt. Az Oktatási Hivatal 2014-es adatfelvétele szerint összesen 8200-an tanultak otthon van csoportban az általános és középiskolások között, a számuk azóta valamelyeset emelkedhetett.)

Tízszer annyian járnak egyházi iskolába

A leginkább szembetűnő tendencia, hogy tízszer annyian járnak egyházi fenntartású iskolába, mint 25 éve. Ez a szám folyamatosan emelkedett a rendszerváltástól, azonban a legnagyobb ugrás 2010 után volt egy jogszabálymódosítás miatt.

A kicsi, sok esetben anyagi gondokkal küzdő önkormányzatok korábban is szíven átadták volna az iskolák fenntartását az egyházaknak, de nem igazán volt erre lehetőségük. „Korábban az egyházi fenntartónak átadott közoktatási intézmény egyházi kiegészítő támogatását – egy ún. közoktatási megállapodás alapján – legalább öt évig az önkormányzatnak kellett fizetnie” – írta tavaly megjelent tanulmányában Tomasz Gábor.

A kutató szerint ezen a patthelyzeten változtatott a közoktatási törvény módosításáról szóló 2010. évi LI. törvény, amely „lehetővé tette, hogy a kiegészítő támogatást már az átadást követő tanítási évtől kezdődően a központi költségvetés, és ne az önkormányzat fizesse”.

A kisebb településű általános iskolák 2011-ben és 2012-ben váltottak fenntartót, összességében az látszik, hogy 2010-től napjainkig több mint megduplázódott az egyházi általánosokba járók száma...

ITT OLVASHATÓ

A BÍRÓKRÓL ÉS BÍRÓSÁGOKRÓL

DR. SZÜDI JÁNOS BLOGJA
Szerző: Dr. SZÜDI JÁNOS
2018.11.29.

Mindnyájunk érdeke, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott keretek között, a jog által megállapított működési rendben, a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között lássák el a feladataikat. Az államnak a jog uralma alatt kell állnia. Ezek a jellemzői a demokratikus jogállamnak, mutatott rá az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában [56/1991. (XI. 8.) AB h.]

A függetlenségről és pártatlanságról
A hatalomgyakorlás legfontosabb korlátja a független és pártatlan bíróságok megléte és működése. A független és pártatlan bíróság kéri számon az állam nevében eljárótól – legyen az miniszterelnök, miniszter, polgármester, jegyző – a jogszabályok megtartását. A független és pártatlan bíróság óvja meg az embereket, a szervezeteket az állam túlkapásaitól. A független és pártatlan bíróság egyik garanciája a bírói függetlenség.

Látszólag Magyarországon minden rendben van. Csak el kell olvasni az alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.” Magyarországon minden rendben van. Csak meg kell érteni az alaptörvény 26 cikkét: „A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók.” Magyarországon még sincs rendben semmi. Az alaptörvény és az alaptörvényre ráépülő jogrendszer mellett a bírói hatalmi ág függetlensége épp úgy illúzió, mint minden más, az alaptörvényben elismert alapvető egyéni és közösségi jog érvényesülése.

A bírák függetlenségét azok a törvények adják, amelyeknek alá vannak rendelve. Az 1949-ben kihirdetett alkotmány 41. §-a (2) bekezdésének szövege szó szerint megegyezett a bírákra vonatkozó – idézett – mondat első felének a szövegével. Mégsem jut eszébe senkinek azt állítani, hogy a bírák valóságos függetlenséggel rendelkeztek. Hasonló a helyzet ma is. Ha a törvények tisztességtelenek, az azokat alkalmazók sem hozhatnak tisztességes döntést. Lehet-e tisztességes törvényt alkotni minden előzetes egyeztetés nélkül, egyetlen nap alatt? Lehet-e tisztességes egy adott személy, szervezet kivételes helyzetbe hozásához megalkotott törvény? Lehet-e tisztességes az aktuális napi politikai helyzet megoldására megszületett törvény? Nem álkérdések ezek. Ilyen törvények születtek 2010 után, egymás után.

A bírói hatalmi ág helyzetének megítélésénél a bíróságok helyzetét is mérlegre kell tenni. Az ítélkezés joga – az igazságszolgáltatás részeként – a bíróságot illeti meg, s nem a bírót. Ezt rögzítette az alkotmány mindenkori szövege, és ezt rögzíti az alaptörvény 25. cikk (1) bekezdése is. A bírósági igazságszolgáltatás alapja a bírói tevékenység, amely egyesbíró esetén a bírósági ítélet formájában ölthet testet. Ha a bíróság tanácsban ítélkezik a tanács tagjai függetlenségük tudatában, szavazással hoznak határozatot. A pártatlan és független bírói hatalom lényege: elválik a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól, független azoktól, nincs alárendeltségi viszony a hatalmi ágak között. Az alaptörvény – miközben deklarálja a bírói függetlenséget – a bíróságokat kiszolgáltatott helyzetbe hozza...

ITT OLVASHATÓ

RÉG NEM LÁTOTT DRÁGULÁSSAL JÖN A KARÁCSONY - ITT A HVG ÚJ BOLTTESZTJE

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2018.12.03.

Hét üzletláncot jártunk végig, hogy olvasóinknak ne kelljen, és összeszámoltuk, mennyiből lehet kihozni a mostani árakon a karácsonyi menüt. Spoiler: hiába az áfacsökkenés vagy a tojáspara vége, nincsenek jó híreink azoknak, akik spórolni szeretnének.

Belevágtunk ismét, karácsonyra készülünk. Nem is nagyon tehetünk mást, hiszen közeledik, érkezik, mi pedig várjuk. Még akkor is, ha tudjuk, mennyit rohangálunk majd előtte, hányszor szeretnénk túl lenni rajta. De közben szeretjük, és ez a lényeg. A magunk részéről úgy döntöttünk, elkísérjük olvasóinkat vásárolni, ott leszünk, ha főz, ajándékot csomagol, beleszólunk, tippeket adunk. Fogadjanak el útitársnak!

Hat éve nem volt olyan magas az infláció, mint most – mondják a statisztikusok; horror áron lehet kapni a zöldségeket – tapasztalják a boltba járók. Ilyen előzményekkel indultunk neki idei karácsonyi bevásárlókörünknek, ahol azt nézzük meg, mennyi pénzből tudunk kihozni egy klasszikus ünnepi menüt...

ITT OLVASHATÓ

DESSEWFFY TIBOR: A KÖZÖSSÉGI MÉDIA BRUTÁLISAN ÁTALAKÍTJA A VALÓSÁG MINDEN TEREPÉT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SZABÓ BRIGITTA
2018.12.03.

A kormányok és a különböző szolgáltatók szinte mindent tudnak rólunk: mire keresünk rá a neten, kik a barátaink, mit gondolunk a politikáról, mit vásárolunk, mennyi pénzt költünk, milyen egészségügyi állapotban vagyunk. Dessewffy Tibor, az ELTE Társadalomtudományi Kara Szociálpszichológia Tanszékének és Digitális Szociológia Kutatóközpontjának vezetője szerint a kiszolgáltatottság mértéke részben egyéni életstratégia kérdése. De azt is hangsúlyozza, mindezért cserébe sokat is kapunk. Kutatók például kiszámolták, egy mobiltelefonba 98 ezer dollárnyi kütyü van beépítve ingyenes applikációként: fényképezőgép, magnó, zseblámpa, GPS-követő vagy szkenner. De mi lesz a fejlődés ára?

– Aki nincs fent a Facebookon, az paranoiás, elővigyázatos vagy vesztes?

– Bonyolult kérdés, amire könnyű lenne sarkos válaszokat adni, ráadásul időben is változik, probléma-e a Facebookon vagy nélküle élni. Három-négy éve még azt mondtam volna: ez egy alku, amelyet mindannyian megkötünk, és elfogadjuk, hogy a személyes adatainkkal, a figyelmünkkel, a megszólíthatóságunkkal fizetünk egyébként értékes szolgáltatásokért. Ma ezt sötétebben látom, és nemcsak a Cambridge Analytica vagy a választási botrányok miatt. Két nagy veszély körvonalazódik. Az egyik a technológia társadalmi hatásainak, következményeinek végiggondolatlansága, a másik, hogy nagyon tudatosan használják fel a személyes adatokat a profitszerzés érdekében. A folyamatot lehet szabályozni, erőfeszítéseket tenni személyes, nemzeti vagy nemzetek feletti szinten, de a változás elsöprő. A Google-t és a Facebookot is egyetemekről kiugrott, okos, érdeklődő balfékek találták ki, akiknek fogalmuk sem volt a társadalmi hatásról, de arról sem, hogyan lehet pénzt csinálni a platformokból. Az alapszándékuk jó volt.

– Mikor történt a változás?

– Akkor, amikor Sheryl Sandberg kitalálta a Google hirdetési modelljét, amelyet aztán a Facebook is átvett – Sandberggel együtt. Most ott tartunk, hogy a Google elmondja, mit keresünk, mi érdekel bennünket, a Facebook tudja, kik a barátaink, kikkel szeretünk érintkezni, milyen tartalmakat osztunk meg. De üzleti szempontból a legértékesebb adatok az Amazonnál vannak – amely pillanatokon belül Magyarországon is megjelenik. Ott azt is tudják, mit szeretnénk venni és végül mit vásároltunk meg, mennyiért, hol, mikor, milyen összefüggések alapján. És akkor nem beszéltünk az állami ügynökségekről, amelyek képesek összekapcsolni ezeket az adatokat...

ITT OLVASHATÓ

BEISMERŐ VALLOMÁS

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.12.03.

A NER ormain haligalizó elvtársak kénytelenek voltak belátni, hogy észben kissé gyöngék. Sőt, hogy megaláztatásuk teljes legyen, ezzel a bizonyítvánnyal az EU-hoz fordultak, hogy korrepetálná őket, mert képtelenek megbirkózni olyan kihívásokkal, mint az egészségügy irányításának és megszervezésének rejtelmei és titkai. Lám, lám: hová vezet a kontraszelekció, hová visz az útja, amikor olyan emberre bízzuk az ilyesmit, aki a tízparancsolattal óhajt gyógyítani, és a kézmosástól várja az örök életet. Csak rájön a marhája, hogy ez így nem fog menni.

Egészen pontosan arról van szó, hogy Vytenis Andriukatis, az Unio egészségügyi biztosa elárulta, pártunk-kormányunk hozzájuk fordult szakmai tanácsért, hogy segítenének rendbe szedni azt a szarhalmot, amit egészségügy címen összehoztak. Csak én vagyok ilyen mosdatlan szájú indulatos, Andriukatis bácsi úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottság Strukturálisreform-támogató Szolgálata technikai támogatást nyújt a magyar egészségügyi rendszer átalakításában, különös tekintettel az egészségügyi alapellátás és a járóbeteg-ellátás minőségének javításában.

Még mielőtt erről hosszabban ábrándoznánk, azt is tegyük ide, hogy az Eurostat legfrissebb számai pontosan mutatják, milyen keveset költ pártunk-kormányunk egészségügyre. Hogy szavazópolgáronként csupáncsak 853 (nyolcszázötvenhárom) ajrót, ami fing, még a csehek is – harmadával -, a szlovákok is – negyedével – többet, csak, hogy lássuk, hol van a helyünk a V4-ekben, ha nem a pofázásról van szó. Ezen a ponton merengő lélekkel emlékezzünk meg a mexikói templomokról, és mindenki tegye hozzá a listához, ami a szívének e szempontból leginkább kedves. Kurva hosszú lesz a vádirat.

Ezen túllépve még: mint tapasztalhatjuk, fénylő, köpcös csillagunk azzal eteti a hülyéit, hogy világszínvonalú az egészségügy, s mindeközben azokhoz fordul tanácsért, akiket szintén a hülyéinek mindenféle sátánnak föst le. Nos, ehhez is kell egyfajta aljas lélekállapot, ha már, de nincs ezen semmi látnivaló tessenek oszolni. Kérdések adódnak azonban a segélykiáltással kapcsolatban, mi lesz, ha az Uniótól beérkező tanácsok nem lesznek NER-kompatibilisek, mert lássuk be, erre minden esély megvan. Kies hazák ugyanis elkeletiesült, türk játékokra jár meg bűnözőket csempész, valamint üldözi a gondolatot...

ITT OLVASHATÓ

A PÉNZ LENDÜLETESEN FOGY, DE A KASTÉLYOK CSAK NEM AKARNAK MEGÚJULNI

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: nepszava.hu
2018.12.03.

Hiába a csaknem duplájára emelt keretösszeg, a 39 vár és kastély közül eddig csupán 7 rekonstrukcióját kezdték el, és még eggyel sem végeztek.

Bár 2015-ben még azt jelentette be a Fidesz-KDNP kormány, hogy összesen 33 milliárd forintból újulhat meg számos magyar kastély és vár, mára 57,5 milliárd forintra ugrott a Nemzeti Kastély- és Várprogram költségvetése. A keretösszegből a tervek szerint országszerte 20 kastélyt és 19 várat – összesen 39 műemléket – restaurálnak, így a „legjelentősebb nemzeti értékek újulnak meg”. Azonban már most látszik, hogy hiába a csaknem duplájára emelt keretösszeg, a 39 vár és kastély közül eddig csupán 7 rekonstrukcióját kezdték el, és még eggyel sem végeztek – írja a 24.hu. A portál szerint

többször is előfordult, hogy az április országgyűlési választások előtt akkor jelentették be a restaurálásokat, és tették le az egyébként létező épületekhez az alapkövet, amikor még nem volt meg a munkát elvégző kivitelező.

Ilyen volt például a tatai Eszterházy-kastély: három hónap telt el az alapkőletétel után, mire egyáltalán szerződést kötöttek a kivitelezővel, egy három cégből álló konzorcium csaknem 1,6 milliárd forintért vállalta a munkát. A végösszeg viszont a Miniszterelnökség tájékoztatása alapján a 2,3 milliárd forint lesz a kiegészítő költségeket is beleszámítva. Szintén márciusban tették le az alapkövet a Majkpusztai Esterházy-kastély és kamalduli remeteségnél, ahol a választásokra készülő Czunyiné Dr. Bertalan Judit, a térség országgyűlési képviselője is „áttekintést adott a fejlesztési projekt régióra gyakorolt hatásairól”. A munkát csak négy hónappal később nyerte el Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos gázszerelő gyerekeinek érdekeltségében álló cég, méghozzá konzorciumban Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak egykori üzlettársa cégével. Bár a közbeszerzés összege 2 milliárd forint, minden egyéb költséget összeadva 2,8 milliárd forint lesz a végösszeg...

ITT OLVASHATÓ

LAUDER: A MAGYAR KORMÁNY ANTISZEMITIZMUSÁBAN NINCS SEMMI ÚJ, LEGFELJEBB AZ, HOGY ORBÁN NETANJAHUVAL TAKARÓZIK - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.12.03.

- Az idegenellenes populizmus könnyen átcsaphat antiszemitizmusba, és igen veszélyes a történelem újraírása is - figyelmeztet a Zsidó Világkongresszus elnöke

- Trump tekintélyelvű vezetőkkel cimborál, így elősegíti, hogy azok lebontsák országukban a demokráciát. A lengyel kormány most pl. a sajtószabadságnak ront neki, á la Orbán

- Szegénységi bizonyítvány a magyar szociális politikának - Bécsből

Profil

A Zsidó Világkongresszus elnöke aggodalommal figyeli a populizmus és a nacionalizmus előretörését főleg Kelet-Európában, mert az együtt jár az idegenellenességgel, és a harag gyorsan átfordulhat antiszemitizmusba. Ezzel a módszerrel már sok helyen győzni tudtak az ilyen pártok Mint mondta, sikerüket az USÁ-ban megakadályozták a demokratikus intézmények, annál inkább nyomulnak viszont egynémely európai államban. Ennek oka talán az, hogy az itt élő emberek könnyebben lépre mennek a jobbos, populista pártok csábítása nyomán. Az antiszemita előítéletek pedig azért hatnak, mert felnőtt egy új nemzedék, amely már nem tapasztalta meg, mi is az a holokauszt, így nem is gyanítja, hová fajulhatnak a szélsőjobboldali ideológiák. Súlyosbítja a helyzetet az anyagi egyenlőtlenségek fokozódása, és amikor a tovatűnő jólétről van szó, a populisták szívesen teszik a zsidó népet felelősség a gondokért.

Lauder úgy gondolja, hogy az öreg földrészen jelenleg a jobboldali pártok forradalma zajlik, annak minden lehetséges következményével. Ausztriát illetően pedig kétli, hogy Kurz kancellár képes még ellenőrizni a kisebb koalíciós partner FPÖ-t, miután az egyre több területre terjeszti ki a csápjait. Márpedig igen szűk a mezsgye az antiszemitizmus és a demokráciaellenesség között. És a szólásszabadságra hivatkozva a világhálón sem szabad eltűrni a zsidók elleni támadásokat. Európa még nem ismerte fel ezt a veszélyt, és lehet, hogy mire felébred, már késő lesz.

Arra a megjegyzésre, hogy Orbán Viktor egészen nyíltan meglovagolja az antiszemita kliséket a maga politikai céljai számára, lásd a Soros elleni kampányt, az elnök úgy válaszolt, hogy a miniszterelnök ugyanakkor jó kapcsolatokat tart fenn Izraellel. A régi trükköt veti be, hogy ti. egyetlen embert vesz célba. A történelmet ugyanakkor veszélyes újraírni, de nemigen tudni, miként lehetne megállítani az ilyesfajta politizálást. A kormányok nem látják, mit tehetnének a neonácik ellen, pedig így kezdődtek a dolgok egy évszázada is. Nagy baj, hogy sok európai államban nem csinálnak semmit a jelenség ellen. Az interjúalany külön kiemelte, milyen nagy bajnak tekinti a jogállamiság hiányát, és azt, hogy jó pár országban túl gyenge a hatalom, így nem tudja kézben tartani a dolgokat.

Guardian

A lap szerint Amerikának választania kell az idősebbik Bush, illetve Trump világképe között, mert a most elhunyt elnök segített megteremteni a békésebb világ politikai infrastruktúráját, mai utódja viszont az autokraták világába vinne vissza bennünket. Az első alatt ért véget a hidegháború, Európa újraegyesült, a világ jó pályára állt rá. De napjainkban éppen ezek az eredmények kerültek veszélybe. A Fehér Ház mai lakója nem egyszerűen a tekintélyelvű politikusok oldalára áll, hanem meggyengíti a demokratikus szövetségeseket. Ezzel párhuzamosan egyre több vezető gondolja úgy, hogy az erő dönti el, kinek van igaza, nem fontos a nemzetközi együttműködés és az emberi jogokat meg kell hagyni a filozófusoknak. Az autokrata büntetlenség erősödő érzetét jól illusztrálta, amilyen barátságosan Putyin megölelte a szaúdi koronaherceget a G20-as csúcson.

Trump lépései aláássák az amerikai demokráciát és egy veszedelmesebb világhoz vezetnek. A másik oldalon vannak a demokraták, Merkeltől Trudeau-ig, akik kiállnak azokért az alapvető dolgokért, amelyeknek köszönhetően a Föld ma megnyugtatóbb hely, mint volt. Csakhogy ők immár védekezésre kényszerülnek. A demokrácia felmorzsolódik Magyarországtól kezdve Törökországon és a Fülöp-szigeteken át, Lengyelországig. És amerikai irányítás nélkül a demokráciák nehezen tudnak egyesülni a tekintélyelvű hullám ellen. Szerencsére az Egyesült Államok nem azonos az elnökkel és egyre többen szállnak szembe a politikus diktátori stílusával, nemzetközi nemtörődömségével. A néhai Bush ezzel szemben úgy gondolta, hogy ha az USA az élre áll, az csodás dolgokat hozhat. Olyan világot, amelyben a népek felismerik, hogy felelősséggel tartoznak a békéért és igazságért, ahol az erős tiszteli a gyengét...

ITT OLVASHATÓ