MEGHALT BERNARDO BERTOLUCCI

HVG ONLINE / KULT
Szerző: hvg.hu
2018.11.26.

Az Utolsó tangó Párizsban, az Álmodozók és Az utolsó császár legendás olasz filmrendezője 77 éves korában hunyt el.

Az Oscar-díjas filmrendező rákos volt, sajtósa, Flavia Schiavi közlése szerint Bertolucci hétfőn reggel 7 órakor halt meg.

Nemzedékének egyik legfontosabb olasz rendezője volt, aki nemcsak Európában, de Hollywoodban is sikerrel tudott filmeket készíteni. Filmjei többségének nemcsak rendezője, de forgatókönyvírója is volt. Az utolsó császár című filmje 1987-ben kilenc Oscar-díjat nyert, az összes jelölést behúzta, beleértve a legjobb filmnek és a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat is. Ez volt az első olyan mozifilm, amelyet a nyugat készített Kínáról a kínai kormány hozzájárulásával.

Generációk nőttek fel Bertolucci olyan kultikussá vált filmjein, mint az 1972-es Utolsó tangó Párizsban, a 2003-as Álmodozók, az 1970-es A megalkuvó, vagy az 1996-os Lopott szépség.

Bernardo Bertolucci egy módos családban született 1941 márciusában az észak-olaszországi Parmában. Édesapja a híres költő és író Attilio Bertolucci volt, akinek hatására a fiatal Bernardo is írni kezdett, a későbbi rendező 21 éves korában már díjazott költő volt. Filmrendezői pályafutását a fiatal Bernardo Pier Paolo Pasolini támogatásával kezdte, rendezőasszisztensként vállalt munkát Pasolini mellett, aki egyébként maga is írt verseket.

Bertolucci 1962-ben debütált filmrendezőként az egy prostituált meggyilkolásáról szóló, A kaszás című krimijével, amelyet a velencei filmfesztiválon mutattak be. 1970-ben kapta meg az első Oscar-jelölését A megalkuvó című filmjéért, amelyben a főszereplő értelmiségi Marcello (Jean-Louis Trintignant) Mussolininek kémkedik, és azt a küldetést kapja, hogy ölje meg egykori tanárát, aki antifasiszta. A megalkuvót remekműnek tartják, a film bevallottan inspirálta a hollywoodi filmrendezőket, úgy mint Steven Spielberget, Martin Scorsesét és Francis Ford Coppolát.

ITT OLVASHATÓ

PRÓFÉTÁLNI

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.11.26.

...Ideteszem azt a hajdan kiírt idézetet (remélem, pontos legalább, ha már nem tudom, melyik upanisadból való):

„Fehérfényes, kedvesem, menj el tanulni, mert a mi nemzetségünkben nem lehetnek tudatlan, csak születés általi papok! Elment a fiú tizenkét évesen, és huszonnégy éves korára minden tudást megtanult. Visszatért akkor büszkén, nagyeszűnek és tanultnak gondolva magát.”

Megvan a lényeg? Nem lehetnek tudatlan, csak születés általi papok. Ezt úgy 2700 évvel ezelőtt írták le valahol Indiában.

Azt most hagyjuk, a "kereszténység" miért éppen a zsidó Bibliát vette át a saját förtelmes igéinek hirdetése céljából... tudják, mit? Ne hagyjuk. Ha már a tanulásról esett szó, hadd mutassak egy másik idézetet. Szorgalmas olvasóim (és hajdani hallgatóim) elég sokszor hallották, hogy a világtörténelem egyik legnagyobb (ha nem a legnagyobb) gonosztevőjének a Szent Pál néven bűnöző Sault tartom, nézetem szerint soha senki nem idézett elő olyan tömeghalált, amit ő okozott a "kereszténység" kierőszakolásával. Egyik "kedvencemet" rakom ide, a Pál levele a korinthusbeliekhez ádáz részletét:

14. RÉSZ

Az istentiszteletben többet ér a prófétálás, mint a nyelveken szólás. Utasítás azok használatára. Az asszony hallgasson a gyülekezetben.

Kis segítség, ha netán valaki nem tudná, mit jelent a "prófétálás" (csodálkoznék, ha valaki tudná):

prófétálás: a próféta sajátos tevékenysége, Isten szavának közvetítése. - Szoros értelemben a ~ a jövő megmondása, tág értelemben megtérésre buzdító intés, figyelmeztetés és fenyegetés.

Tetszik látni a leglényegesebb szót? Fenyegetés. A kereszténység alapszó készletéből az egyik legfontosabb.

És akkor most a legundorítóbb mondatok egyike, amit különben a katolikusok valószínűleg abszolút rendjén valónak találnak:

Hogyha pedig tanulni akarnak valamit, kérdezzék meg otthon az ő férjüket; mert éktelen dolog asszonynak szólni a gyülekezetben.

Az alaphangot a "tanulásra" Mózes V. könyve adta meg ("...azt mondta nékem az Úr: Gyűjtsd egybe nékem a népet, hogy hallassam véle beszédeimet, hogy tanuljanak félni engem, minden időben, a míg e földön élnek, és tanítsák meg fiaikat is...")

Félni és fenyegetni. Íme a kereszténység. Ne tessék azt hinni, hogy tendenciózusan kiragadtam valamit, igazolandó a saját tézisemet. Ellenpróbaként hadd javasoljak valamit. Találjanak a fenti upanisad idézethez legalább egy kicsit hasonlót.

ITT OLVASHATÓ

150-SZER ANNYIT KERESHETNE EGY ÉLSPORTOLÓ, MINT AZ ÁTLAGMAGYAR

24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2018.11.26.

Úgy tűnik, a kormány sportszeretete nem ismer határokat, most Semjén Zsolt adott be egy törvénymódosító javaslatot, mely megduplázná az élsportolók és edzőik számára a kedvezményes adózással kifizethető összeget. Nem kis pénzről van szó,

évi 250 millió forint helyett évi 500 millió forint lehetne jövő évtől a maximum.

Az indoklásban nem magyarázzák meg, miért van szükség újabb gáláns gesztusra a sportolók számára, Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szóvivője viszont arról nyilatkozott az MTI-nek, hogy leginkább a magyar labdarúgócsapatok nemzetközi versenyképességét segítheti, ha nőhet a sportolóknál és sportszakembereknél az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással (ekho) adózó jövedelem felső határa. Arra is apellált, mennyire fontos, hogy legálisan fizessenek sokat.

Az biztos, hogy a félmilliárdos határ már megmozgathatja néhány külföldön sokat kasszírozó játékos fantáziáját. Például Dzsudzsák Balázsét, akinek hazatéréséről a nyáron sokat cikkezett a sajtó. A futballista azonban nem igazolt a Videotonhoz, és ennek elsősorban a pénz lehetett az oka. A kormánymédia arról írt, hogy Dzsudzsák havi 48 millió forintért írt volna alá Székesfehérvárra. Ez az összeg viszont még a radikálisan megemelt határt is meghaladja...

ITT OLVASHATÓ

GRUEVSZKI-ÜGY: ORBÁN VÁLASZÁT HANGOSAN NEVETTE KI AZ ELLENZÉK

INDEX
Szerző: NÉMET TAMÁS
2018.11.26.

Az azonnali kérdések órájában Orbán Viktort kérdezte több politikus is több frakcióból, meccsekre történő magánrepülőzéseiről, illetve a Gruevszki-ügyről is.

A Jobbik a magánrepülőzéssel kezdett

Sneider Tamás arról beszélt, hogy a demokráciában természetes, hogy ha egy miniszterelnök, vagy vezető politikusok nagy értékű ajándékokat fogadnak el, és ez kiderül, vállalják a következményeket és lemondanak.

Ezzel szemben Orbán büszke arra hogy 30 éve gazdag vállalkozóktól fogad el drága repülőutakat, amiket vagyonbevallásában soha nem szerepeltetett. Ehhez jön még szerinte, hogy korrupció miatt elítélt politikusokat is az országba hoz. Végül feltette a kérdést, fenntartja-e állítását, miszerint büszke a 30 éve titkolt magánrepülőzéseire, elfogadja-e a jövőben is ezeket az ajándékokat, illetve kíván-e további korrupció miatt elítélteket az országba hozni.

"TUDOMÁSOM SZERINT AZ ÖN KÉRDÉSÉBEN SZEREPLŐ FELVETÉST A PARLAMENT MENTELMI BIZOTTSÁGA MEGVIZSGÁLTA, DÖNTÉST HOZOTT, ÉS ENNEK ÉN ALÁVETEM MAGAM"

- válaszolta Orbán.

Válaszában Sneider azt mondta gúnyosan, "bátor válasz volt, meg kell hagyni", majd hozzátette, hogy a Fidesz-kormány bebizonyította, hogy a korrupció mértéke egyenes arányban áll az ország pusztulásával. "Most már nem Nyugat-Európát kell utolérnünk, hanem Romániát, ami 4-szer gyorsabban fejlődött az elmúlt években" - mondta Sneider. Orbán viszontválaszában elmondta, hogy a minimálbér, a szakmunkás minimálbér, a nettó átlagkereset, illetve a reálbérek mind nagymértékben nőttek az elmúlt 8 évben...

ITT OLVASHATÓ

TOVÁBB PAZAROLJA AZ ADÓFIZETŐK PÉNZÉT AZ ÚJABB EGYHÁZTÖRVÉNY-CSELLEL AZ ORBÁN KORMÁNY

168 ÓRA ONLINE
Szerző: B. M.
2018.11.26.

Semmiféle alkotmányos vagy egyéb jogsértést nem hoz helyre a most tervezett módosítás, így újabb súlyos kártérítési pénzeket kell fizetni.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint elfogadhatatlan az, ahogyan a kormányzat módosítani akarja az egyházügyi törvényt.

A módosító javaslat nincs összhangban az eddig meghozott alkotmánybírósági és nemzetközi bírósági ítéletekkel, nyíltan szembefordul az alkotmányosság elveivel

– állítják a jogvédők.

Emlékeztettek arra is, hogy az Orbán-kormány által létrehozott, majd évek óta fenntartott jogsértő helyzet miatt az adófizetőknek már így is épp elég sokat, 176 millió forintot kellett fizetniük az egyházakat ért jogsértések kompenzálására; a helyzet fenntartása a közpénzek pazarlása is egyben.

Ennek ellenére most, miután Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy írásbeli válaszában már bejelentette, az Orbán-kormány (egészen pontosan Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Semjén Zsolt képviseletében) a parlament elé terjesztette a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011-es törvény újabb módosítási javaslatát.

A TASZ gyorselemzése szerint a módosítás nyomán sem biztosítaná az egyházak jogegyenlőségét, mert továbbra is alacsonyabb és magasabb rendű egyházak között tenne különbséget, és továbbra is olyan szempontok alapján tenné ezt, amelyek nem függnek össze a hívők vallásos meggyőződésével. Ilyen szempontok például a történelmi múlt vagy a társadalmi beágyazottság.

A legszélesebb körű előjogokkal járó bevett egyházi minőség továbbra is az Országgyűlés döntésén múlna, pedig ezt a gyakorlatot korábban mind az Alkotmánybíróság, mind az Emberi Jogok Európai Bírósága jogsértőnek ítélte...

ITT OLVASHATÓ

OTT FOLYTATJÁK, AHOL ABBAHAGYTÁK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2018.11.26.

Az újra fideszes kezekbe került Hír TV ma megmutatta, mennyire is tartózkodik a kormány valagában. Mint az Medgyesi Miklós kirúgásából egyértelműen kiderült, olyat kérdezni, mondani, esetleg cselekedni, amire nem utasították a tévé munkatársait, szigorúan tilos. Nem figyelmeztetés, esetleg dorgálás jár egy esetleges „hibáért”, hanem azonnali elbocsátás, mivel a hatalom nem tűrheti, hogy valakinek még legyen bármennyi gerince is. Akinek eddig nem lett volna tiszta, a Hír TV a hatalom szócsöve, mint ahogy az az M1 vagy az Echo Tv is. Lényegi különbség nincs, ugyanis ott is gerinc nélkül vegetáló, újságíróknak és riportereknek már régen nem nevezhető egyének dolgoznak, akiket a hatalom kénye kedve szerint utasít. Ha hazudni kell, esetleg hírt hamisítani, azzal sincs semmi gond, a hatalmat kiszolgáló csúszómászók megteszik azt kérdés nélkül...

ITT OLVASHATÓ

AHOL AZ INDIAI NÉPMESÉVEL TALÁLKOZIK A GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁS JELENE

LELKIZÓNA BLOG
Szerző: SzEGy
2018.11.26.

Sok minden voltam már, mint Frici a vállalkozó szellem, de pszichológusok országos konferenciáján moderátor eddig még nem.

Mielőtt bárki valami fennkölt és általam örökölt rangra asszociálna, elmondanám, hogy most is csak helyettes beugróként kerültem oda.

Magamra sem gondoltam másként.

Igaz, túl sok időm nem is volt morfondírozni a megtiszteltetés nagyságán vagy a vállalás méretén és a saját merészségemen. Úgy vélem, a minisztérium konferenciatermébe hirtelen begyűlt cirka 130, a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozó pszichológus (az ország egész területén regisztrált 210 ilyen ritka munkát vállaló madárból) elsőre mások hangját és térdeit is megremegtette volna.

„Vannak pillanatok, amikor porszem nagyságúnak érezzük magunkat. Ne felejtsük el azonban, hogy ebből a porszemből szükség szerint oroszlánt, kígyót, nádirigót... alkalomadtán embert is létrehozhatunk.”[i]

Ezt a meglepően szép számban megjelenést a módszertani főosztály hívására önmagában is nagy csodának gondolom, a napi munkában saját bőrömön érzékelve a leterheltségünk országosan általános, ha nem is egyenlő mértékét...

ITT OLVASHATÓ

ELŐSZÖR LŐTTEK OROSZ FELSÉGJELZÉS ALATT UKRÁN KATONÁKRA

444
Szerző: MAGYARI PÉTER
2018.11.26.

Vasárnap az orosz FSZB hajói megtámadtak három ukrán katonai hajót, két tüzérségi páncélost és egy vontatót a Kercsi-szorosnál. 

A vontatónak nekimentek egy nagyobb hajóval, és lőttek is az ukránokra, több ukrán tengerész megsérült. A három hajót az FSZB (ez a KGB utódszervezete, de a Krímnél határvédelmi feladatot is ellátnak) a Krím egy közeli kikötőjébe hurcolta, az ukrán tengerészeket pedig fogságban tartja.

A Krím-félszigetet Oroszország 2014 elején foglalta el, Ukrajna a mai napig visszaköveteli, és a NATO és az EU sem ismeri el az orosz fennhatóságot ott.

Az incidens jelentős fejlemény a 2014 óta tartó orosz - ukrán háborúban, mert először fordult elő, hogy orosz felségjelzéssel ellátott fegyveresek lőttek ukrán katonai célpontot. A Krím elfoglalásakor felségjelzés nélküli (bár orosz fegyvereket használó) kommandósok vettek részt az akcióban, és az oroszok igyekeztek úgy tenni, mintha helyi felkelők volnának. A donyecki és luganszki konfliktusban részt vevő felkelők esetében sem ismerték el soha, hogy reguláris erőik is harcolnak mellettük.

Most vasárnap viszont az oroszok nyíltan vállaltak egy fegyveres akciót Ukrajnával szemben...

ITT OLVASHATÓ

KIT ŐK, KIT TI A SZÍNHÁZI VILÁGRÓL EGY ÉVVEL A #METOO UTÁN

MÉRCE
Szerző: PROICS LILLA
2018.11.26.

Sárosdi Lilla kiállásával indult tavaly októberben a hazai #metoo. Ami ezután történt, az nem a személye, hanem a magyar társadalomba ágyazott színházi világ reakciói miatt érdekes – egyet előre léptünk: a Független Előadó-művészeti Szövetség élén egy elkötelezett elnökkel, szakmai együttműködéssel és alaposan előkészített munkával kialakított egy programot, ami információkat és segítséget kínál – a gyakorlat fogja eldönteni, mire lesz ez jó). 

Kettőt pedig hátra: ezzel összefüggésben több szerző is leírta, hogy
Magyarországon úgy tett szert növekvő népszerűségre az antifeminizmus, hogy a feminizmus még tüsszenteni sem tudott.

És mert Kricsfalusi Beatrixnél jobban biztos nem tudom elmondani, mi történt a szakmában tavaly óta, inkább igyekszem kiegészíteni azt, a közegről szólva.

Ez a cikk a 16 akciónap a nők elleni erőszak ellen cikksorozat része. A 16 akciónapot november 25. (a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja) és december 10. (az emberi jogok világnapja) között rendezik meg világszerte, célja, hogy felhívja a figyelmet a nők elleni erőszak jelenségére. Ebben a 16 napban a Mércén is mindennap megjelenik egy-egy cikk, ami tematizálja a nők strukturális elnyomását, a nők elleni erőszak jelenségét, annak társadalmi hátterét, illetve a nők helyzetét Magyarországon.

A 16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen idei eseményei, programjai itt találhatóak.

Bár tényleg nem a színésznő személye érdekes ebben a sztoriban, azonban az szembeötlő, hogy a Krétakör egykori tagja a korszak lehetőségeihez remekül igazodó színházi világ nagyobb felétől eltérően alakította a pályáját ebben a szép országban, ahol pedig becsülik a szakmai tudást. Sárosdi már nagy színésznő volt, amikor társadalmi problémákkal elevenen foglalkozó előadások mellett alkotótársaival fórumszínházazott Borsodban ahelyett, hogy belvárosi művészszínházban csillogtatta volna a tehetségét – így az utolsó munkái egyike is a Sajátszínház elnevezésű részvételi művészeti projekt volt.

A színésznő nem félt nyilvánosan sem élesen kritikusan beszélni politikai vezetőkről akkor, amikor a magukat ellenzékinek mondó művészek már vették a nagy levegőt, amivel alámerültek, hogy kibekkeljenek. Ezt az alámerülést egyébként a színházi elitnek sikerült is mintává tennie – úgyhogy manapság faktum: aki nem nézi intelligensen hallgatva a cipője órát, mert képtelen felfogni, hogy végzetes hiba megharagítani az apanázst osztó urakat, az minimum felelőtlen és ostoba.

Egyebek mellett ennek folyománya, hogy a kőszínházakban egy-egy nyeretlen pályakezdőt leszámítva ugyanazok a rendezők kapnak lehetőséget évtizedek óta, akiknek invenciózus tanítványai, ha éppen nem kezdtek el a totális létbizonytalanságban függetlenként dolgozni, akkor időközben szélnek eredtek, mert hely vagy esély nem jutott nekik, lévén mestereik a saját lehetőségeikre minden másnál érzékenyebbek...

ITT OLVASHATÓ

JÖN A RABSZOLGATÖRVÉNY, 600 MILLIÓ FORINTOT KAPTAK A SZAKSZERVEZETEK A MINISZTERELNÖKSÉGTŐL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2018.11.26.

Szervezetenként százmillió forint állami támogatást kapott szeptemberben az a hat nagy szakszervezet, amelyek 2012-ben megállapodást kötöttek a kormánnyal. A támogatottak között van az a három szervezet (Liga, MOSZ, MaSzSz) is, akik most tiltakoznak a munkavállalók túlóráinak tervezett emelése ellen.

2012. február 22-én írták alá a felek a megállapodást a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) létrehozásáról, melynek tagjai a Kormány, a LIGA Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSzOSz), a Munkástanácsok Országos Szövetsége, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-Coop Szövetség, KÉSZ), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).

A VKF-megállapodás szerint a szakszervezeti tagok részére “hatástanulmányok, statisztikai felmérések elkészítése, szakmai tájékoztató tevékenység szervezése, illetve a szakértőknek a Monitoring Bizottság és az eseti szakmai bizottságok munkájában való hatékony részvétele érdekében, a fórum működtetéséhez és tevékenységéhez” a kormány anyagi forrást biztosíthat. 2013-ban megírtuk, hogy a felek éltek is ezzel a lehetőséggel: 2012-2013 között a kormány összesen 600 millió forintot fizetett ki a szakszervezeteknek, azok pedig nem akarták elmondani, hogy mire költötték ezt a pénzt.

Most, közel 3 évvel a VKF-megállapodás aláírása után, 2018. november 20-án a fideszes Kósa Lajos és Szathmáry Kristóf benyújtott egy módosító javaslatot a munka törvénykönyvéhez. A javaslat értelmében

- a jelenlegi 250 óráról 400 órára növekedne az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértéke, vagyis a dolgozók túlórája

- a jelenlegi egy év helyett három évre terjesztené ki a felhasznált és fel nem használt munkaórák beosztására vonatkozó munkaidőkeret kialakítását

Az indoklás szerint “A törvény célja – a teljesítendő munkaidő és az üzemidő jobb összehangolása által – a munkavállalók védelme, a változó gazdasági környezetben munkahelyük megtartásának, folyamatos és egyenletes bérkereseti lehetőségüknek biztosítása, és ezzel párhuzamosan a munkáltatók számára a termelés kiszámíthatóvá és tervezhetővé tétele, valamint a megfelelő munkaerő folyamatosan biztosítása”...

ITT OLVASHATÓ

FÁBRY SÁNDORNÁL PONTOSABBAN KEVESEN FOGALMAZTÁK MEG A NER LÉNYEGÉT

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.11.26.

A turbópropaganda naponta szedi az áldozatait. Nem csupán azok szenvednek tőle, akiknek nekiugrik a Fidesz kommunikációs kivégző osztaga, de azok is, akik a Nemzeti Együttműködés Rendszerének rajongótáborába tartoztak eddig. Ma már ugyanis a belső fegyelem legalább olyan fontos, mint a külső ellenség legéppuskázása. A legújabb fejlemények ismeretében az sem elképzelhetetlen, hogy Fábry Sándor is piros lapot kap a NER-től.

Régen bezúzták azokat a könyveket és sajtótermékeket, melyeket ártalmasnak ítélt a hatalom, ma egyszerűen törlik azokat a digitális archívumokat, melyek a hatalom számára kínos információkat, tényfeltáró riportokat, kompromittáló fényképeket tartalmaznak. Ez történt a Népszabadság internetes tartalmával, miután a kiadó kormányhoz közeli kezekbe került, de a Dunaújváros Online internetes városi lappal is hasonló esett meg, miután egy fideszes médiaholding bekebelezte.

Most a Hír TV azon korszakának anyagai tűntek el a digitális univerzumból, melyek Simicska Lajos „lázadó korszakában” születtek. Az Index forrásai szerint augusztusban elmondták, hogy törölni nem szabad semmit, de a cikkek ajánlójából, az archívum oldalairól el kell tüntetni a G-nap utáni időszakban született bejegyzéseket. Az utolsó sorban az augusztus 2-i hír után ugyanis hirtelen egy 2015 február 5-i hír következik, szimbolikusan is megjelenítve ezt az űrt.

Az Origó „elegánsabb” megoldást választott. Ha belemegyünk a lap Matolcsy Ádám laptulajdonos előtti időszak alatt keletkezett cikkek sorába, a cikk elolvasása előtt a lap tetején a következő figyelmeztetés jelenik meg: „Ez a cikk 6 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.” Mintha a hat éve íródott Világszerte vezető hír volt a kormányellenes tüntetés című nemzetközi lapszemle csak a távoli múlt rejtélyes kis eltévelyedése lett volna a lap életében.

No, de mi lesz Fábry Sándor sorsa a kormánymédiában azok után, hogy a NER által eddig igencsak favorizált showman durván nekiment a kormányt támogató televíziók három zászlóshajójának? A szintén közszolgálati (tehát kormánypárti) Duna Televízióban november 22-én sugárzott műsorában ugyanis három fasiszta jellegű televízióról beszélt. Ezek az M1, Hír TV, valamint az Echo TV...

ITT OLVASHATÓ

A FIDESZES HAZUGSÁGGYÁRAK ELLEN NINCS ORVOSSÁG

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.11.26.

Tegnap óta tudjuk, hogy a 80 milliárdos államinak és közszolgálatinak csúfolt fideszes propaganda üzemegység már a saját maga által gyártott tartalmakat is manipulálni, átírni, kiszínezni, elferdíteni kényszerül, miután megítélésük szerint nem eléggé uszító, hergelő, agytekervényeket ökölbe szorító a tartalom.

Ma már azt is megtudtuk (később erről bővebben), hogy a kormányzati félretájékoztatási és agymosási nemmédia egyes gyáraiból már azért is kirúgnak embereket, ha azok tök véletlenül értelmes, újságírókhoz méltó, szakmai kérdéseket tesznek fel a kormánypárt illetékeseinek ahelyett, hogy ócska mikrofonállványokként alájuk kérdeznének.

A mindenkori fideszes következetesség szellemében most olvasom, hogy a parlament kulturális bizottságának fideszkádéenpés többsége INDOKLÁS NÉLKÜL szavazta le azt az ellenzéki törvénymódosítási javaslatot, melynek célja az lenne, hogy

egyetlen fillér állami támogatást se kaphassanak azok a médiumok, amelyek ellen az előző évben három jogerős ítéletet hoztak bíróságok...

ITT OLVASHATÓ

ÖN FELKÉSZÜLT MÁR A GLOBÁLIS TERMÉSZETI ÖSSZEOMLÁSRA? ÉS A GYEREKÉT HOGYAN KÉSZÍTI FEL?

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Mr Flynn Rider
2018.11.26.

Élőben közvetíti a média, ahogy elpusztítjuk a saját élőhelyünket. De nem lenne egyszerűbb változtatni, mint az egész bolygó kihalását (beleértve az emberiséget is) kockáztatjuk?

Mindennapos dolog, hogy valaki beszáll a harminc éves dízelébe és végigpöfög vele a dugóban, Budapesten. Mindennapos, hogy szemetet, műanyagot, avart, leveleket égetnek vidéken. Ezzel a mindennapos kis rutinnal hatalmas mennyiségű szén-dioxidot, szén-monoxidot és egyéb mérgező gázokat lökünk abba a levegőbe, amit aztán belélegzünk. De nem csak az a baj, hogy a mérgező gázokat belélegezzük: a BBC legutóbbi híre szerint (nem jelent meg a magyar médiában)

mára annyi CO2 és más üvegházhatású gáz van a légkörben, amennyi 3-5 millió évvel ezelőtt volt. Ekkor volt az utolsó nagy kipusztulási hullám a Földön.

Az emberiségnek egyetlen élőhelye van, ez a Föld. A Földön korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre nyersanyag, amit a gazdaság felhasznál arra, hogy termékeket gyártson, az emberek pedig felhasználják, elfogyasszák ezeket a termékeket. A gyártási folyamat során, illetve a végtermék felhasználása után rengeteg szemét keletkezik és energia megy veszendőbe. (Minden évben új telefont kell gyártani és újat kell venni, de miért? Hogy pörgessük a gazdaságot. Teljesen felesleges lenne még egy huszonhat kamerás mobilt venni, egyszerűen nincs rá szükség. De megvesszük, mert az előző tönkrement, vagy mert úgy érezzük, hogy kell. De tényleg kell?) A szemét mennyisége már akkora, hogy kontinensnyi méretekben úszik az óceánon. A legutóbb Indonéziában egy partra sodródott bálna hasában hat kiló műanyagot találtak (itt a BBC híre, magyarul alig jelent meg).

Mindez csak egy része az ember környezetpuszító tevékenységének. Az egész modern kapitalista rendszer, amit felépítettünk mi emberek, azon alapul, hogy minél többet fogyasszunk – azaz használjuk fel a saját bolygónk erőforrásait. Nem lehet eleget hangsúlyozni:

ez a mi bolygónk, ez a mi élőhelyünk. Nincsen másik.

Olyan, mintha a madarak a saját fészküket megennék és a saját fiókáikat hagynák kipotyogni a fészekből.

Ha figyelünk, az egészet nyomon követhetjük a médián keresztül:

- a kaliforniai tűzvészek,

- a szélsőséges időjárás (20 fok október végén),

- a kipusztuló állatfajok, vagyis a környezeti katasztrófák és

- az egyre több ember,

- az egyre többet nyilatkozó riadt tudósok és mindennapossá váltak a címlapokon.

Élőben közvetítik az emberiség kipusztulását. Vagyis: élőben nézzük végig, ahogy kihalunk...

ITT OLVASHATÓ

SOHA NEM ELÉG? AVAGY MEDDIG RONTHATÓ A MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS?

MÉRCE
Szerző: SZABÓ IMRE SZILÁRD ÉS FODOR T. GÁBOR
2018.11.26.

A munka törvénykönyve tervezett módosításával nem az a legnagyobb baj, hogy már megint elvesz valamennyit a munkavállalók jogaiból, és fokozza a munkáltatók erőfölényét, hanem az, hogy ez a folyamat egyre inkább erősödik. A napvilágra került, T/3628 számon jegyzett, „Munkaidő-szervezéssel és a munkaerőkölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslat (továbbiakban: Javaslat), egyrészt ellentétes azzal a céllal, amely – legalábbis az indokolása szerint – a szabályok egyértelműsítésére, pontosítására irányul.

Ugyanis nem teszi továbbra sem egyértelművé a jelenleg kifejezetten nehezen értelmezhető munkaidővel kapcsolatos joganyagot – mely így alkalmas a munkavállalók félrevezetésére is –, vagy éppenséggel egy kifejezetten káros gyakorlatot „pontosít”. Ilyen mindenekelőtt az egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a „havonta legalább egy pihenőnapot be kell osztani” szabálya a megszakítás nélküli, a több műszakos, az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára.

Ezzel a korábbiaknál is világosabbá válik, hogy e munkakörökben akár heteket is lehetne egyhuzamban, bármiféle pihenőnap nélkül „jogszerűen” dolgozni (ami egyébként már a most hatályos szabályokból is levezethető). Ezt a gyakorlatot a magunk részéről kifejezett károsnak tartjuk, hiszen ez a munkavédelmi szabályok és a biztonságos és egészséges munkavégzés feltételeinek gyengítését jelenti (gondoljunk bele csak abba, hogy pl. a közösségi közlekedésben milyen kockázatot jelent a túlterheltség és a pihenés hiánya).

Másrészt a Javaslat kifejezetten ellentétes a tervezett módosítás általános indokolásával: „a rugalmas szabályozás elengedhetetlen feltétele a közvetlenül érintett felek megállapodása, melyet e törvénymódosítás ösztönözni kíván”; ezen felül a 2012-ben hatályba lépett Munka Törvénykönyve jogpolitikai céljaival, emellett uniós jogot is sérthet. A két legélesebben kritizált módosítás a rendkívüli munkaidő mértének és a munkaidőkeret hosszának változtatásához kapcsolódik...

ITT OLVASHATÓ

NINCS KEGYELEM - MIFÉLE "ERŐS ÁLLAM" LENNE AZ, AMELY MÉG NÉHÁNY KEREKESSZÉKEST SEM TUD MINDENÉBŐL KIFORGATNI?

168 ÓRA ONLINE
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2018.11.26.

A 2010-es rendszerváltás utáni időszak egyik első, mélyen az emlékezetembe ivódott képe, amikor 2012 nyarának egyik legforróbb napján, kerekesszékben ülő, hiányzó végtagú vagy mankóval sántikáló, csontsovány, elgyötört arcú emberek gyülekeztek a Hősök terén, a Szépművészeti Múzeum előtt, hogy tiltakozzanak a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatáról szóló törvény hatálybalépése ellen. A kétharmados többséggel elfogadott jogszabály ugyanis nem szólt másról, mint az élet által már amúgy is megnyomorított rokkantak további nyomorgatásáról, szánalmasan alacsony járandóságuk megkurtításáról vagy elvételéről. A törvény a több százezer rokkantnyugdíjast egészségi állapotának orvosi felülvizsgálatára kötelezte, a rokkantság mértékének megállapítására pedig olyan új számítási módszert vezetett be, amelynek célja nyilvánvalóan az volt, hogy a munkaképtelen vagy csökkent munkaképességű emberek egészségi állapotát egy matematikai művelettel a korábbinál jobbnak minősítse, és így sokakat közülük részben vagy teljesen rehabilitálhatónak nyilvánítson. A rokkantaknak járó nyugdíjat pedig segéllyé minősítették, amely egyrészt, szemben a nyugdíjjal, bármikor megvonható, másrészt nem vonatkoznak rá azok az alapjogi garanciák, például a GDP emelkedésével összefüggő kötelező emelés, amelyek a nyugdíjakat érintik.

Akkor még nem szoktunk hozzá ahhoz, ami mára mindennapos gyakorlattá vált, hogy
a kormány, ha húzni kell a nadrágszíjon, akkor mindig a legvédtelenebbektől, legelesettebbektől vesz el, oda nyúl, ahonnan azt gondolnánk, hogy már nincs mit elvenni.

Márpedig a 2011-es év második felére nyilvánvalóvá vált, hogy a költségvetés drámai állapotban van, és az egyensúly helyreállítása érdekében a kormány lázasan kereste a forrásokat, amelyekkel betömheti a tátongó lyukakat. Így „találta meg” a rokkantakat. A korábban átlagosan 70 ezer forintos járandóságukat a felére csökkentette, és nem kevesen voltak, akiket újra munkaképesnek minősítettek, és visszazavartak volna a munkaerőpiacra. Ahol persze esélyük sem volt az elhelyezkedésre. Nemcsak azért, mert többségüknek valójában egyáltalán nem javult az egészségi állapota, és azokban az években még a teljesen egészséges fiatalok is alig találtak munkát, hanem azért is, mert közülük, még az esetleg korábban valóban rehabilitálhatók is, évtizedekkel korábban kiestek a munkaerőpiacról. Az 1990-es rendszerváltás idején ugyanis, amikor másfél millió ember veszítette el a munkáját, a kezelhetetlenné váló tömeges munkanélküliség elől való, az állam által támogatott menekülési útvonal volt, hogy a munkájukat elveszítők közül, akit csak lehetett, leszázalékoltak, munkaképtelenné nyilvánítottak. Nem ők akartak rokkantnyugdíjassá válni, hanem a rendszer kényszerítette őket ebbe a helyzetbe. Többségük felnőtt életének jelentős részét bányákban, öntödékben, futószalag mellett töltötte, kőkemény munkával kereste a kenyerét. És őket bélyegezték a kormánypárti politikusok, akik közül sokan egész életükben egyetlen napot sem töltöttek a munkaerőpiacon, csalóknak. Mert azokban a hónapokban a „csaló rokkantnyugdíjasok” kerültek a NER propagandakampányának kereszttüzébe. Ahogyan ma a hajléktalanok, akkoriban a rokkantak voltak a nemzet ellenségei...

ITT OLVASHATÓ

HOGYAN LEHETSÉGES SZABAD TÁRSADALOM?

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2018.11.25.

Pontosabban a szabad polgárok közössége. Mióta a francia forradalom a zászlajára tűzte a nevezetes három névszót, azóta minél keletebbre hatolunk Európában, annál nagyobb tévedésben vagyunk a szabadság lehetőségeit illetően (most koncentráljunk csak erre). Ahol a szabad polgárok gyülekezete a legsikeresebb modelljét alakította ki -- nem Franciaországban, hanem Angliában, Hollandiában, Svájcban, az Egyesült Államokban --, ott a szabadság mindig egy már létező társadalmi gyakorlat és/vagy politikai kultúra felcímkézése (eredményét tekintve a hatékony koordináció) volt. Amerika lehet ugyan az alkotmányos konstrukció hazája, de olyan politikai-vallási kultúrában jött létre, amely már az alkotmányozás előtt adott volt, csak le kellett írni. Ebben a szellemben érvelt a mi Burke-ünk, Széchenyi István, a szabadság gyakorlatát alátámasztó intézmények -- a nyelv, a piac és intézményei, a tudomány -- mellett és az esetleges alkotmányos radikalizmus ellen...

ITT OLVASHATÓ

KÜLSŐ HÁRMAS

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: HEGYI IVÁN
2018.11.26.

A magyar labdarúgás régóta olyan, mint a Hatvan–Budapest személy: mindig csupán valamelyik külső vágányon kap helyet. Keleti külsőn. Amíg oda elérkezik, döcög az a vonat, de hogyan is gyorsulhatna fel, amikor Gödöllő után Gödöllő-Állami telepeknél vagy Pécelt elhagyva Rákoscsabán, Rákoscsaba-Újtelepen, Rákosligeten is megáll, ráadásul útvonalának akadnak olyan szakaszai, amelyeken – a pálya állapota miatt – még a negyven kilométeres, bűvösnek nem nevezhető sebességhatárt sem lépheti át a mozdony vezetője. Ezen a szerelvényen utazni nem tartozik a legragyogóbb élmények közé, de hát a magyar futball utóbbi három évtizede szintén csak külső hármas.

Abból is az utolsó az utolsó.

Pedig már a kilencvenes évek elején megvolt a mi „Andorránk”. Az akkori izlandiak olyan szerepet játszottak 1992 és 1993 labdarúgásában, akár Puyol, Ayala vagy Martínez a 2010-esekében. Ezek persze jól csengő vezetéknevek, de nem Marc Pujolé, Josep Ayaláé, Cristian Martínezé, hanem Carles Puyolé, Roberto vagy Ruben Ayaláé, Javi Martínezé. Az andorraiak úgy vannak, ahogyan a szigetországiak voltak hajdanán: Rúnar Kristinsson kapus csak akkor állt a háló elé az edzésen, ha már lehúzta sportszerüzletének redőnyét, Kristjan Jonsson szobákat festett, Olafur Thordarsson pedig igazoltan késett a reykjavíki összetartásról, mert kamionsofőrként akkor indult vissza a fővárostól 237 kilométernyire lévő Siglufjördurból. Amikor (negyedszázaddal ezelőtt) először jártam az izlandi válogatott meccseinek otthont adó sporttelepen, azt hittem, amit a Sahtyor Donyeck brazil játékosai – köztük Elano, Fernandinho – gondoltak 2005-ben a Debrecen Oláh Gábor utcai létesítményéről: hogy az az edzőpálya.

A stadion volt az.

Ott (mármint Reykjavíkban) kapott ki 2–0-ra a magyar válogatott, miután 1992 júniusában a Népstadionban is alulmaradt a nem különösebben jól eleresztett izlandiakkal szemben. A pesti meccs előtt a kétszeres olimpiai bajnok, világválogatott Novák Dezső – Jenei Imre szövetségi kapitány segítője – azt mondta, hogy „kudarc esetén mindenkitől össze kell szedni a szerelést, s valamennyi játékosnak melegen ajánlani, a jövőben ne labdarúgással, hanem kapálással próbálja megkeresni a kenyerét”. Az idealista mester hozzáfűzte: már a döntetlen is blamázsnak számítana... Puff neki, a vendégek 2–1-re győztek. Majd egy éven át nem nyertek meccset, mígnem – szerencséjükre – ellátogatott hozzájuk a magyar válogatott. A kinti megsemmisülés után a hazai futballal az utóbbi, sikertelen dekádokban csínján bánó Nemzeti Sport is leszögezte: „Most már bizton állíthatjuk, hogy Izlandon, 1993. június 16. éjjelén a magyar labdarúgás bevégeztetett.”

Optimista összefoglalónak tetszik ez utólag, hiszen a dupla szégyen hogy’ jött napjaink andorrai, luxemburgi, kazah, finn szappanoperájának sorozatos megaláztatásához? De ne siessünk előre! Mielőtt a gejzírek hazájában – micsoda paradoxon: Puskás Ferenc szövetségi kapitány irányításával – 2–0-s vereséget szenvedtek honfitársaink, az izlandi bajnoki forduló össznézőszáma 5714 volt. Nagyjából annyi, mint Vaduz lakossága. Ezt csupán azért említem, mert hat évvel később Vaduzban „sikerült” gól nélküli döntetlent játszani Liechtensteinnel. Sosem felejtem: egy Gigon nevű hátvéd odaadta a labdát Horváth Ferencnek, aki az ajándék átadással egyedül mehetett kapura, majd tizenkét méterről az oldalvonalon túlra lőtt... A meccs műsorfüzetében a helyiek azt írták: „Úgy várunk Magyarországra, mint nagy európai futballnemzetre.” Hova tűnt az már?! Újabb hét esztendő elteltével az FC Vaduz 4–0-ra győzött Újpesten...

Ám addig még akadt néhány nehezen lenyelhető falat. Például az eindhoveni 1–7 1994 nyarán. A szakvezető Verebes József volt, a holland csapat KO-győzelme után pedig Illés Bélával találkoztam. A középpályás szinte sokkos állapotba került, elsőre azt hittem: a rettenetes vereség miatt. De aztán csöndesen megkérdezte tőlem: „Tudod, mit mondott a mester a meccs előtt? Hogy itt ez a vén, öreg Rijkaard. Simán megszívatod...” Azt a kilencvennégyes esztendőt négy döntetlennel és nyolc vereséggel zárta a válogatott, Gallov Rezső államtitkár, a sporthivatal elnöke gyakorlatilag lemondatta Laczkó Mihály futballszövetségi elnököt, aki egyébként a jövőbe látott, mert előrevetítette: ha így megy tovább, előbb-utóbb Máltától is kikapunk. (Abban az évben, amelynek során a Vaduz oktatott a Me­gyeri úton, ez is bekövetkezett.) Laczkó jóstehetségén túl figyelmet érdemel az, amivel a futballszövetségi elnök magyarázta a nyomasztó eredménytelenséget: „A gazdasági háttér szétesése, a sport állami támogatásának jelentéktelenné zsugorodása s ezek következtében a futball társadalmi presztízsének visszaesése miatt olyan kilátástalan harcot kellett vívnom, amelyet a továbbiakban nem tudok vállalni.”

Ami a gazdasági hátteret – de csak azt! – illeti, ma összehasonlíthatatlanul jobb a helyzet:...

ITT OLVASHATÓ

BEZÁRULTAK AZ AJTÓK - SZELÉNYI IVÁN: HA NINCS DEMOKRATIKUS ÚT, AKKOR VAJON MI VAN?

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BUJÁK ATTILA
2018.11.26.

Képződhet-e új arisztokrácia, új nemesség? Felváltja-e a szabad verseny rendszerét az öröklés és a járadékos kapitalizmus modellje? Bezárta-e a feljutás kapuit a bűvös felső tízezer? Milyen viszonyban áll egymással társadalmi mobilitás és vagyoni differenciálódás? Mi vezet az üzleti érvényesüléshez: érdem, tehetség, ügyesség vagy a klientúrában elfoglalt pozíció? És ha a felső tízezerből kizuhanni lehetetlen, felkerülhetnek-e a csúcsra, a felső tíz százalékba a feltörekvő új ügyesek? Ezeket a kérdéseket elemzi amerikai példák és magyar adatok nyomán Tóth István György és Szelényi Iván tanulmánya, amely az idei Társadalmi Riportban jelent meg. A szerzők közül Szelényi Ivánt kérdeztük.

– A rendszerváltás óta eltelt csaknem harminc esztendő elég idő ahhoz, hogy az eredményt pontosabban lássuk. Bezárta-e kapuit az úgynevezett felső tízezer? Van-e a szintek között kellő mobilitás, belső mozgás?

– Jó néhány éve dolgozunk a témán Mihályi Péterrel, született is egy könyvünk Járadékvadászat címen, decemberre Angliában meg is jelenik. A kiindulópontunk az volt, hogy az egyenlőtlenségek mérésénél túlságosan nagy figyelmet kap a „felső egy százalék”. Mondjuk Mészáros Lőrinc és társai. De a kedvezményezettek köre, akik piaci jövedelmen felül járadékhoz is jutnak, ennél jóval nagyobb. Az lehet akár a felső tíz vagy húsz százalék is. Tóth István György, a jövedelemelosztás avatott szakértője szintén érdeklődött a téma iránt. Ebből a közös érdeklődésből született ez a tanulmány, amelynek első szerzője azért mégis Tóth István György.

– A dologgal a közvetlen kutatás, mérés szintjén alig foglalkoztak. Sejtéseik, hipotéziseik azért vannak.

– Fontos látni a hátteret. Az egyenlőtlenségek változásában az elmúlt hetven évben hatalmas hullámverések voltak. 1945 és 1975 között a társadalmi egyenlőtlenségek fokozatosan csökkentek, azóta viszont drámaian nőnek. A nemzetközi gazdaglisták gondozói beszámolóikat évtizedek óta azzal kezdik: a felső egytized százalék döbbenetes ütemben gazdagodik. Hogy ne legyünk köldöknézők, elővettük az amerikai adatokat is, és azt láttuk, hogy az Egyesült Államokban 1973-ban a legfelső egy százalékhoz jutott az összjövedelmek kilenc százaléka – ez ma 22 százalék. Ha nem is ilyen drámai, de nagyon jelentős a felső tíz százalékra jutó jövedelmi hányad növekedése. Az valamivel több mint harminc százalékról csaknem ötvenre emelkedett. Hasonló a dinamikája a családi vagyon változásának. Számunkra különösen fontos az öröklött vagyonok koncentrálódása...

ITT OLVASHATÓ

SZERENCSE, HOGY MAGYARORSZÁGON A PLEBEJUS NEMZETIKONZERVATÍV JOBBOLDAL KORMÁNYOZ, KÜLÖNBEN MÁR ITT IS LÁNGOKBAN ÁLLNA MINDEN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: H. ANDREA
2018.11.26. 

Szép reggelt kívánok mindenkinek, aki érintve érzi magát ebben a kérdésben! Én például érintve érzem magam abban, hogy a tegnapi szomorú vasárnap után berúgjam a vidám hétfő és egy vadonatúj hét ajtaját. Igazán szívbemarkolónak találom, hogy a miniszterelnök úr, aki évek óta az Európai Unió válságából és köpködéséből él, azon szomorkodik nyíltan és szégyentelenül, hogy a britek távoznak és a magyaroknak a família Kft-nek kevesebb lenyúlható uniós forrás jut. Így legalább érthető, mire gondolhatott Kövér László, amikor rosszindulatú rágalomnak nevezte, hogy Magyarország el akarja hagyni az EU-t. Valóban, én sem gondolom, hogy Magyarország el akarná hagyni Európát, és a magyar kormány sem szeretné, ameddig Brüsszel fizet. Köszönjük a miniszterelnök úrnak a nem remélt őszinteséget, de mint tegnap is jeleztük, vigyázni kell ezekkel az elszólásokkal, mert rossz vége lehet...

ITT OLVASHATÓ

KGFB: FONTOS HATÁRIDŐ KÖZELEDIK!

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.11.26.

Az évfordulós váltóknak ezen a héten lejár korábbi kötelező autóbiztosításuk (kgfb) felmondásának határideje. Az idén különösen célszerű ügyelni a dátumokra, mivel a törvényben előírt határidő szombatra esik. A PBT előtt befejeződött egyik ügy tanulsága az, hogy a biztosítók sem mindig ismerik (jól) a jogszabályokat.

Évről évre egyre kevesebbeket érint a kgfb novemberi kampánya, így a hírekben is mind kevesebbszer szerepel a biztosítás díj ellenőrzése. Pedig még most is közel 840 ezer magánszemély érintett. Nekik pedig (de persze azoknak is, akik más időpontban szerződhetnek át egyik biztosítótól a másikhoz) érdemes megnézniük, nem találnak-e a piacon kedvezőbb ajánlatot a jelenleginél.

A törvény szerint az évfordulós váltóknak legkésőbb december 1-jéig kell írásban eljuttatniuk a felmondásukat a biztosítójukhoz, ezután december 31-éig kell a jövő évi szerződést megkötni. Az idén különösen célszerű ügyelni a felmondási dátumra, mert a törvényben előírt határidő szombatra esik. A korábbi évek tapasztalatai szerint az online alkuszok az utolsó napot még akkor is másképp kezelik, ha az normál hétköznap (utoljára 2013-ban esett hétvégére a felmondás végső határideje).

A társaságoknak legalább 50 nappal a szerződéses évforduló előtt értesítést kell küldeniük az autó tulajdonosának, illetve üzembentartójának, emlékeztetve arra, hogy közeledik az évforduló. Mivel azonban ez valahogy nem mindig érkezik meg, célszerű, ha mindenki maga figyel oda a fontos dátumokra.

Különösen azért fontos ügyelni a hétvégi határidőre, mert az szintén általános tapasztalat, hogy az autósok az utolsó pillanatra hagyják a dolgot. Meglehetősen sokszor fordult pedig elő, hogy a felmondási határidőből kicsúszás miatt nem sikerült a kedvezőbb díjat választani. Ügyesen pedig – mint arról korábban számításokkal írtunk – akár felezhető is lehet az autóbiztosítási költség.

Az idén ismét – immár nyolcadik alkalommal – az autósok kiválaszthatják a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Díjnavigátorán is a számukra legkedvezőbb díjat. Itt az összes elérhető kedvezmény megtalálható, a díjak helyességét pedig a biztosítók előzetesen jóváhagyták. Nem mellékes, hogy ez a kalkulátor tényleg független (az online alkuszok minden esetben érdekeltek a kötésben), és elég egyszerűen kezelhető...

ITT OLVASHATÓ

MIÉRT IGAZÁN JÓ KUTYÁNAK LENNI NÉMETORSZÁGBAN?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.11.26.

Még valamikor nagyon régen (több mint 4 éve) jelent meg egy poszt arról, milyen kutyával külföldre költözni, másként viszonyulnak-e a kedvencekhez külföldön. Az az írás most valahogyan ismét előkerült, erre született meg a Berlin mellett élő Anna posztja, aki németországi tapasztalatairól számol be. (És igen, a képen látható kutya a főszereplő maga.)

„Nem azért jó kutyának lenni Németországban, mert bevihetjük őket a bevásárlóközpontokba és az éttermekbe. Természetesen megkönnyítheti a hétköznapjainkat.

De ami négylábú társainknak IGAZÁN jó, az az, hogy nincs olyan mező, erdő, tó, folyó és persze a tengert se felejtsük el, ahol tilos lenne elengedni őket egy kis szaladgálásra, játékra és úszásra.

Vannak itt is zárt kutyafuttatók, de ezek nem kiskert méretűek, és nem is „mesterségesek”, hanem egy nagyobb zöldterület van körbekerítve. Tehát itt a természethez hozzátartozik a kutya is.

Nem kérdés, hogy egy talpalatnyi füves helyen kutya is van. :D Berlintől 20 km-re lakunk egy kis városban, 5 km-es környezetben három erdő is van, ahova elvihetem a kutyámat sétálni.

Bárhol szabadon engedhetem és bárhol úszhat

A nap bármely időszakában is látogatjuk meg az erdőt, biztos, hogy találkozunk legalább 10 másik kutyával, ami a szocializáció szempontjából a lehető legjobb.

Valóban rendkívül barátságosak az emberek a kutyákkal és ezáltal a gazdival is, sokszor megesett, hogy egy órát sétáltam egy idegen emberrel, mert a kutyáink igazán jót játszottak.

Vannak itt is kevésbé szocializált vagy más okból kifolyólag nem barátkozós kutyák, erre viszont a gazdája mindig felhívja a figyelmet, illetve pórázon és/vagy szájkosárral sétáltatja a kutyáját.

Tapasztalataim szerint ezt a többi kutyás tiszteletben tartja, nem engedi, hogy a saját kutyája a másik kutya közelébe menjen, „megzavarja”. Mikor a kutyám kölyök volt, még tanácsokkal is elláttak, de nem kioktatás jelleggel, hanem saját tapasztalat átadásával...

ITT OLVASHATÓ

A SZÓ VIVÉSE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.11.26.

Csámborgott ez az alak, poroszkált, csattogott a csámpás talpa a föhenyen, és nyerített a lába a porban haladtában. Szemüvege volt neki, haja viszont nem, és lelke sem egyáltalán. Ezt onnan lehetett tudni, hogy amerre lépett, sprickoltak szét a hangyák és kabócák, a madarak pedig elhallgattak. Vászontarisznya volt a vállán “Gucci” felirattal valahogy, és Rolex a csuklóján a szakadozó inge alatt. Tisztára látszott, hogy álruha ez, a kereszt is, a feszület, amelyet a nyakában viselt egy madzagon, színarany volt, viszont a rajta lévő Jézus visított, mint a vett malac, és be nem állt a szája, hogy mért hagyta el őt az ura.

Ott ült az árokparton egy másik ilyen, ez se volt sokkal különb, csak ránézésre hülyébb csöppet. Valahogy rá volt írva az ostobaság, még a fülén is a bambaság folyt ki, a szájáról nem is beszélve. Ennek szakálla volt, opálos szemei, amelyek elnyelték a napfényt, mint egy stramm fekete luk, még csak meg sem csillantak rajta a sugarak, ahogyan zuhantak befelé a fejében meglévő végtelen sötétbe. Ezen öltöny volt, poros ugyan, de teljesen új, még kilógott az ujjából az árcédula, a nyakában pedig meredezett a jelzés, hogy aszongya “Hugo Boss”. Ebből látszott, hogy ez annyira hülye, hogy a mimikri se megy neki, viszont boldog volt a másik láttán, és csillogva üdvözölte.

– Hová, hová? Zoltán komám. – így vigyorgott neki.

– Hozzád, hozzád, István komám. – az a keresztes meg így válaszolt. Ilyen népiesre vették a figurát, mert mondom, hülyék voltak, és azt hitték, ettől majd nem látszik, mekkora egy takony mindkettő, de az megmutatkozott mindenképp.

– És mit viszel a tarisznyádban? Zoltán komám. – kedveskedett ez a másik.

– Szót viszek a tarisznyámban, István komám. – nem bírták abbahagyni ezt a komámozást sehogyan.

– Hová viszed a szót? Zoltán komám.

– Neked hoztam, István komám.

– És mit csináljak én a szóval? Zoltán komám. – értetlenkedett ez a Hugo Boss-os, mert mondom, tök debil volt.

– Mostantól te viszed a szót, István komám. – felelte a szemüveges, amitől meg az öltönyös visított, táncikált, pörgött, hogy megszédült és elesett, csak úgy huppant és csak úgy porzott, de azért kérdezett...

ITT OLVASHATÓ

BEMUTATJUK A SZÍR ÜZLETET, AHOL ORBÁN VIKTOR ISZLÁM MÓDRA KÉSZÍTETT BÁRÁNYBORDÁT VÁSÁROL RENDSZERESEN - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.11.26.

- A CEU rektora szerint Európa számára nagy gond, hogy Orbán Viktor immár nem hallgat senkire;

- Mára már szertefoszlottak Magyarországon a rendszerváltáskor táplált remények, szabadságról, általános jólétről;

-Aki vizet prédikál és bort iszik: Orbán Viktor rendszeresen eszik iszlám rítus szerint készült báránybordát és közben nem fél a terrorizmustól, sem a népességcserétől!

Tagesspiegel

A CEU rektora megerősítette, hogy folynak az előkészületek az intézmény Bécsbe költöztetésére, ezzel együtt botrányosnak tartja, hogy a magyar kormány Európa közepén kiszorítja őket. Az interjúban Ignatieff hozzátette, végképp elegük van abból, hogy a hatalom a tengerentúlon létesített campus kapcsán csalással vádolja őket. Úgy gondolja, hogy a másik fél nem akar semmiféle kompromisszumot. Pedig támogatta őket az amerikai Külügyminisztérium és törvényhozás, valamint a német elnök és a kancellár, továbbá az európai konzervatívok bizottsági elnökjelöltje, Weber is. De ez sem volt elegendő, és ez gond az EU számára, hiszen itt egy olyan miniszterelnökről van szó, aki egyszerűen oda sem bagózik a kollégáira.

Az igazgató elmondta, hogy személy szerint nem érzi magát fenyegetve Budapesten, de kellemetlen egy olyan országban dolgozni, ahol az ember ki van téve egy egypártrendszer propaganda zárótüzének. Jelezte ugyanakkor, hogy Bécsben is fel kívánnak lépni, ha azt látják, hogy kampány folyik Soros ellen, ami persze mindenütt a zsidóellenes érzelmekre játszik rá. Egyébként Bécsben is arra összpontosítanak az oktatásban, hogy a diákoknak megtanítsák, miként lehet megkülönböztetni az igazat a hamistól és marad a közép-európai súlypont is. De fenntartják a budapesti részleget, így Orbánnak nem lesz olyan könnyű megszabadulni tőlük, mint ahogyan azt szeretné.

Ami a magyar politikai kilátásokat illeti, Ignatieff úgy véli, hogy a rendszer hosszú életű, nagy a támogatottsága. Van egy egész új osztály, amely nagyot kaszált a Fidesz uralma folytán. És nem valószínű, hogy a következő gazdasági vihar elsöpri a rezsimet, vagy akár a soros szigorú brüsszeli intelem. De akkor is érdemes emlékezetbe idézni, hogy kormányok jönnek, kormányok mennek, az egyetemek azonban maradnak, tette hozzá....

ITT OLVASHATÓ

KARAFIÁTH? FELJELENTED A TANÁRODAT? HÜLYE VAGY? ÉLETHOSSZIG SZORÍTJÁK MAJD A TÖKÖDET - ÉS EZT IS TŰRJÜK

24.HU / POSZT-ITT
Szerző: KARAFIÁTH ORSOLYA
2018.11.25.

Dermesztő felhívás jelent meg a 888.hu portálon: arra kérik az egyetemistákat, ha elegük van az intézményükben zajló „kéretlen baloldali politizálásból”, akkor egy megadott e-mail-címen jelentsék fel a tanáraikat.

Megint van min ventillálni a közösségi portálokon, izzanak a privát oldalak, mindenkinél olvasom, hogy meddig tűrjük még?!Nos, mondom a választ, ami immár egyértelműnek látszik: bármeddig.És lassan már bele se gondolunk, hogy a csodálatos, évek óta tartó tehetetlen hezitálásban mindenünk elveszett, minden kihullott a kezünkből. És már az is a baloldal fejére olvasható, ami nem is létezik.

Egyszerű a dolog:

ugyanazokat a vádakat sütik rá az ellenoldalra, alaptalanul, amivel azok őket vádolják, alappal.

Jelen esetben azt, hogy a nyáj lásson át a szörnyű propagandán. Ezen akár nevethetnénk, ha nem lenne pusztító.

Minden felszólalásra, jöjjön akár pártok, akár civilek felől, vagy egyszerűen csak egy független gondolkodó szájából, ráaggatják a propaganda címkét. Csakhogy a propaganda működésének feltétele nem más, mint a pénz, a paripa és a fegyver. Ezek nélkül, azaz médiafelület és hatalom nélkül nem működik.

Egyszóval az állami propaganda sem anyagi, sem erkölcsi határokat nem ismerő regimentjével rárontanak egy sokkal védtelenebb csoportra, melyet ráadásul ők fegyvereztek le.

Azzal a hadüzenettel a zászlójukon, hogy ezektől a rettenetes és a nemzet megmaradása szempontjából végzetes elemektől meg kell szabadulni. A plakátjaik, híradásaik és csöndben végzett aknamunkájuk alapján nem kétséges, hogy a baloldalnak (jelentsen ez most már bármit, hiszen látjuk, hogy minden úgymond baloldal, azaz pontosabban ellenség, ami nem a Fidesz) egy jogos és igazságos eszme érdekében pusztulnia kell...

ITT OLVASHATÓ

A KÖZGÁZ III/III-AS ÜGYNÖKE TÖKÖNRÚGJA MARXOT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.11.26.

Figyelemre méltó vállalkozásba kezdett a Hit Gyülekezete vezető lelkésze, Németh Sándor, és személyi titkára, Morvay Péter.

Egy Füles újságnál is kisebb formátumú könyvvel, amelyben 18-as betűmérettel sikerült elérni a 70 oldalas terjedelmet, zúzzák porrá Karl Marx 100 kötetes életművét. Ekkora méretű keresztrejtvényeket meg lehet fejteni a Tatabánya-Környe közötti vasútvonalon.

Ezután pedig a felvilágosodás eszméit képviselő liberálisokat Marx ideológiájával azonosítják, ami közvetve a fentiekkel való azonosságukat jelenti. De szerintük a muszlim terrorszervezetek is Marx programját követik. Ebből kifolyólag a mai liberálisok, valamint a balliberális média a nemzetiszocialistákkal és a muszlim terroristákkal (népirtókkal és gyilkosokkal) egy csoportba tartoznak. Az összekötő kapocs az univerzális bűnbak, Karl Marx.

Mindez abból következik, hogy Morvay az antikapitalizmust az antiszemitizmussal keveri, és a kapitalizmus feltételeinek felszámolását a zsidók szó szerinti megsemmisítésével azonosítja.

A “Köztünk élő Marx” című füzetecske szerint a “balliberális média” Marx programját valósítja meg, a sajtószabadság pedig a társadalom alapjainak aláaknázását és lerombolását jelenti.

A szekularizált állam egy újmarxista modell, amelynek himnusza nem az Internacionálé, hanem John Lennon “Imagine” című dala.

Marx minden tekintetben megfelel a szektás keresztény ellenségképnek, azt leszámítva, hogy Marx nem volt transgender, nem volt meleg és nem volt abortusza, de ha a szerzők belemelegednek, még lehet. Morvay Marxot egyszerűen “sátánistaként” mutatja be. Észak-Koreát “marxista rezsimnek” nevezi. Marxhoz képest a mai Észak-Koreát pozitív színben tünteti fel, amely szabadulni kíván a marxista múlttól.

E megállapítás értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a zsebkönyvnek sem nevezhető “mű” születésekor az észak-koreai diktátor találkozott Donald Trumppal, emiatt személye egy csapásra pozitív megítélés alá esik. Mert minden mindennel összefügg, és minden elfoglalja a neki megfelelő helyét a Hit Gyülekezete univerzumában...

ITT OLVASHATÓ