2018. november 14., szerda

"MÁR SOKSZOR FIGYELMEZTETTEK, HOGY FOGJAM BE A SZÁMAT" - INTERJÚ BRÓDY JÁNOSSAL A MAGYAR NARANCSBAN

MAGYAR NARANCS
Szerző: narancs.hu
2018.11.14.


És nem is fogta be a száját.

„És ellenség lesz mindenki, aki kételkedni mer” – énekli az Akit a hazája nem szeret című új dalában Bródy János, akivel e hete számunkban készítettünk interjút. Már csak azért is, mert nemcsak új dalát nem sugározza a Magyar Rádió, de arról sem ad hírt, hogy legközelebbi koncertje december 10-én, az emberi jogok világnapján lesz. A persze nem nem véletlen egybeesés.

MN: Hogyan lehetséges, hogy rajtad kívül alig akad olyan országos hírű könnyűzenész, aki ilyen egyértelműen kiállna a szabadság eszménye mellett.

BJ: Manapság ennek a műfajnak olyan a szerkezete, hogy támogatás nélkül nem nagyon tud érvényre jutni vagy megszólalni egyetlen új előadó sem. Ennek pedig az a feltétele, hogy a politikailag értelmezhető gesztusoktól távol tartsák magukat a zenészek.

MN: Megéri pár százezer forintért nem politikusnak lenni? Egy kezdő zenekar legfeljebb ennyire számíthat az NKA-tól.

BJ: Az NKA-s támogatások alapja abból ered, hogy a szerzők jogdíjából jelentős összeget vonnak el. Csak a tavalyi évben több mint 2 milliárd forintot utalt át az Artisjus, ezért azt gondolom, hogy minden zenész nyugodtan fordulhat az NKA-hoz támogatásért. Nem érzékeltem, hogy az NKA politikai alapon szelektálna a pályázatok között, de a médiában való szereplés már elég jelentősen függ azoktól a szerkesztőktől, akiknek a főnökei elég jelentősen függenek a centrális erőtértől.

MN: Borzasztó aránytalanságok vannak. Demjén Ferenc koncertjét például 25 millió forinttal támogatják.

BJ: Nyilván előnyös helyzetben vannak azok a művészek, akik lelkesen kiállnak a Fidesz politikája mellett. Én nem tartozom közéjük, és csak addig maradok a színpadon, amíg az a közönséget érdekli. Már sokszor figyelmeztettek, hogy fogjam be a számat, mert ezzel csak ártok magamnak és a közönségem egy részét is elidegenítem, de azt hiszem, nekik sem a régi dalokkal van bajuk, hanem az újakkal. Közben úgy látom, hogy éppen az a baj velem, hogy én olyan maradtam, mint régen – az interjút teljes egészében az e heti lapban találják...

PUTYIN OLYAT TETT, AMIT EURÓPA HITLER ÉS SZTÁLIN ÓTA NEM LÁTOTT - NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLE

HUPPA
Szerző: hj
2018.11.14.


Nikola Gruevski volt macedóniai kormányfő magyarországi menedékkérésének híre bejárta az egész világsajtót.

Die Presse: Az osztrák külügyminiszter is Gruevski nagy barátja

A nemzeti populista VMRO-DMPNE párt elnöke kormányfőként nem csupán Magyarországgal és Oroszországgal, hanem Ausztriával is szoros politikai kapcsolatokat ápolt. Gruevski közel évtizedes hivatali idejében a térség legkorruptabb, és skrupulusoktól leginkább mentes politikusaként szerzett kétes hírnevet. 2015-ben az ellenzéknek átjátszott lehallgatási felvételek ingatták meg, amelyek a kormánya hivatallal való visszaéléseinek és választási manipulációinak megrázó mélységeit tárták fel. Végül több hónapon át tartó tiltakozások után belement egy átmeneti kormány megalakításába és új választások kiírásába, majd 2016 elején lemondott. A teljesen diszkreditált politikus azonban az úgynevezett balkáni útvonal lezárása miatt azonban továbbra is bírta az EU konzervatív politikusainak támogatását, így a 2016-os, elvesztett választások kampányában Sebastian Kurz akkori osztrák külügyminiszter, mai kancellár, és Orbán Viktor is látogatást tett nála.
***
Der Spiegel: Merkel európai hadsereget vizionál

„Valódi európai hadsereget” követelt Angela Merkel az Európai Parlamentben mondott beszédében, de arról nem szólt, hogy annak szerinte hogyan kellene működni, és sok minden mást is homályban hagyott.

A beszédet sok spekuláció előzte meg arról, hogy vajon a kancellár hivatali idejének késő őszén feladja-e visszafogottságát. Megpróbálja-e még Macronnal közösen megreformálni Európát, hogy végre valamit szembeállítson a populistákkal. Ám a félórás beszédből nyilvánvalóvá vált: Merkel jövő-víziója továbbra is várat magára, ha egyáltalán lesz. Csak egyetlen kérdésben foglalt valamennyire határozottan állást: Macronhoz hasonlóan ő is európai hadsereget akar. Vagy legalább szeretne, mert ezt a kijelentést is a rá jellemző szófelhőbe csomagolta: „dolgozni akarunk rajta, hogy egyszer majd…”, de arra nem tért ki, hogy egy ilyen hadsereg hogyan működne.

A fegyvereket is közösen kellene gyártani, és közös szabályok alapján exportálni. Minden más pontban még ennél is kevésbé határozottan fogalmazott. Az euró-övezet reformjáról azt mondta, hogy fejleszteni akarják a az ESM európai stabilitási mechanizmust, valamint dolgozni akarnak egy bankunión és az övezet közös költségvetésén, de új kezdeményezéseket nem vetett fel, hanem megismételte, hogy néhány országban csökkenteni kell a kockázatokat, mielőtt ezekkel az országokkal megterhelik a közösséget – értsd: a német adófizetőket. Közvetve bírálta az olasz kormány költségvetési politikáját, azzal, hogy az euró-övezet stabilitását teszi kétségessé az, aki kizárólag kölcsönök felvételével akarja megoldani a problémákat, és nem teljesíti a vállalt kötelezettségeket.

Más kérdésekben sem mondott neveket:

Mindannyiunk jogállamiságát fenyegeti az, aki a saját országában aláássa a jogállamiságot és korlátozza a sajtószabadságot

– mondta. Ám ezzel kapcsolatban sem vetett fel konkrét követeléseket vagy új kezdeményezéseket, és elkerült minden konkrét állásfoglalást. Legalább a migrációs és menekültpolitika ügyében mondott valami olyasmit, amit az uniós partnerekkel szembeni bocsánatkérésnek lehet tekinteni. Arról beszélt, hogy Németország a 2015-ös válság előtt sokáig nem tekintette közösen megoldandó problémának ezt, és ez nemzeti egoizmus volt. Megértést mutatott olyan országok iránt, amelyek „történelmük, vagy demográfiájuk” miatt „eltérő magatartást” mutatnak a befogadásban. A közös megoldás megtalálását követelte, de itt is adós maradt konkrétumokkal. Beszédét történelmi visszapillantással fejezte be: a hétvégén Macronnal az I. világháború áldozatairól emlékezett meg, s erről azt mondta: „Ennek tudatosítania kellene bennünk, hogy mi történik, ha a nemzetek nem tisztelik egymást, és nemzetközi közösségek dőlnek meg, mint a Népszövetség. Ezért nem szabad eljátszanunk az európai esélyt”...

MACEDON TÉVÉ: ORBÁN VILLÁJÁBAN SZÁLLHATOTT MEG A BÖRTÖN ELŐL MENEKÜLŐ GRUEVSZKI. HAVASI BERTALAN CÁFOL


MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2018.11.14.


A macedón 1TV, melynek stábja Budapesten tartózkodik, exkluzív, meg nem erősített információkra hivatkozva úgy tudja, Orbán Viktor villájában szállt meg Nikola Gruevszki egykori macedón miniszterelnök, aki két éves letöltendő büntetése elől szökött Budapestre. A tévécsatornára hivatkozva a 24.hu azt írja, Gruevszki az első éjszakát az ötcsillagos Corinthia Hotelben töltötte, azóta pedig a magyar kormányfő házában tartózkodhat.

Gruevszki tegnap Facebookon jelentette be, hogy Magyarországra érkezett és benyújtotta kérelmét politikai menedékjogért. Az egykori macedón miniszterelnököt azért ítélték el, mert 2012-ben törvénytelenül utasította arra Gordana Jankuloska belügyminisztert, hogy szerezzen be neki egy 600 ezer eurós Mercedest privát használatra. November 8-án kellett volna megkezdenie börtönbüntetését, ezt azonban nem tette meg.

A balkáni országot 2006 és 2015 között erős kézzel iránytó jobboldali politikus egy másik botrányba bukott bele három évvel ezelőtt: a napvilágra került bizonyítékok szerint Gruevszki és körei lehallgatták hozzávetőleg 20 ezer állampolgár, újságíró, aktivista, ellenzéki vezető, üzletember, illetve miniszter és más hivatalnok telefonjait a 2013-as parlamenti választások kampányában.

Az ellene folyó eljárás miatt Gruevszki útlevelét tavaly nyáron bevonta a rendőrség, így nem világos, hogyan juthatott ki az országból és be Magyarországra. A Deutsche Welle macedón nyelvű kiadása úgy feltételezi, a szerb és magyar hatóságok hathatós közreműködése kellett ahhoz, hogy a bukott politikus útlevél hiányában is megtehesse ezt az utat. A Deutsche Wellere hivatkozva a 168 Óra azt írja, valószínűsíthető, hogy

az Alekszandar Vucsics szerb elnökkel jó kapcsolatban lévő politikus illegálisan átkelt a macedón-szerb határon, ami után hatósági kísérettel Szerbia valamelyik repülőterére vagy a szerb-magyar határra vitték, így Budapestre kocsival vagy valamelyik Orbán-közeli oligarcha magánrepülőgépével érkezhetett meg.”

Az 1TV ma délelőtti friss riportja magyar forrásokra hivatkozva azt is tudni véli, Orbán Putyin kérésére bújtathatja Gruevszkit...

HABONY CÉGE ÉS ÜZLETTÁRSA IS EZER SZÁLLAL KÖTŐDIK A BUDAPESTEN BUJKÁLÓ MACEDÓN EXKORMÁNYFŐ KÖREIHEZ

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2018.11.14.


Épül a rejtélyes miniszterelnöki tanácsadó macedón médiabirodalma is.

Közismert, hogy a Magyarországon egyelőre ismeretlen helyen bujkáló és menedékjogot kérő macedón exkormányfő, Nikola Gruevszki kiváló viszonyt ápol Orbán Viktor magyar kormányfővel, aki Macedóniában többször, 2015-ben és 2017-ben is kampányolt a pártja, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) mellett. A kapcsolat azonban jóval mélyebb ennél, a magyar miniszterelnök rejtélyes önmagát nem közszereplőnek tartó tanácsadója, Habony Árpád ugyanis több szálon is kötődik a Macedóniában vesztegetés miatt két év börtönre ítélt exkormányfő köreihez.

A Fidesz propagandagépezetét irányító és a Lokál révén közvetlen médiatulajdonnal is rendelkező Habony 2015-ben közös tanácsadó céget alapított Nagy-Britanniában mentorával, a néhai Arthur Finkelstein kampányguruval, akitől a negatív, lejárató, ellenségképgyártó kampány technikáit. Ezeket Habony kiválóan alkalmazta Magyarországon, ás a Finkelsteinnel alapított londoni cégén, a Danube Business Consultingen (DBC) keresztül ezt a tudást szerte a világon árulta pártoknak. Ami az ellenségképet illeti, Orbán Gruevszkinek köszönheti a Stop Soros kampányt, először Macedónia hirdetett rágalomhadjáratot ezzel a felkiáltással az amerikai magyar milliárdos ellen

A DBC többek között tanácsaival segítette a horvát jobboldali pártot, a kormányzó Horvát Demokratikus Közösséget (HDZ), a Szlovéniában a legutóbbi parlamenti választáson vereséget szenvedő volt szlovén miniszterelnököt, Janez Jansát, Macedóniában pedig a VMRO-DPMNE-t is. A magyar viszonyokkal egyértelmű párhuzamot mutattak a 2015-ig kormányon lévő Gruevszki pártjának és médiabirodalmának módszerei, de főképpen a tematikája: az alapvetés az, hogy Soros György amerikai üzletember és a nyugati nagyhatalmak bele akarnak avatkozni Macedónia belügyeibe, hogy utat nyissanak a muszlimok bevándorlásának.

A tanácsadás mellett 2017-ben két olyan ember is bevásárolta magát a VMRO-DPMNE-hez közeli macedón médiacégekbe, akiket több szálon is Habonyhoz lehet kötni. A Magyar Narancs írt róla korábban, hogy miután a Macedóniát 10 évig uraló Gruevszki pártjának 2016-os veresége után a bukott kormányfőhöz kötődő médiabirodalom anyagi válságba került. Ekkor érkezett mentőangyalként először Habony üzlettársa, Schatz Péter, a kormányzati szócsőként működő bulvárlap, a Ripost egyik tulajdonosa...

NEKÜNK MOHÁCS KELL

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.11.14. 


Többször beismertem már, hogy újabban olvasok "kommenteket", önös érdekből, látni akarom ugyanis, miféle fogadtatásra számíthat az Ezerév címen megjelenendő könyvem. A jobbnál jobb és tanulságosnál tanulságosabb írások mellett van néhány megátalkodottan kiábrándító alak, akiket nem értek, mi a fenének olvassák azt a szörnyűséget, amit én írok, tudhatják, hogy szart sem ér - aztán most rájöttem. Összehasonlítanak. Ez a fajta lelkivilág halálos biztonsággal tudja kiválasztani a kártékonyat és mérgezőt, amit még éppen képes beépíteni a saját, nem túlságosan bonyolult képzeteinek rendszerébe. Mindenesetre van egy dobozkészletük, különféle címkékkel, ezekbe gyömöszölik bele a környezetükben tapasztalható dolgokat. Ami belefér, az jó, az helyes, ami nem, azt meg kell semmisíteni, ha bármely személytől eredő holmiról van szó, akkor az általa létrehozott termékkel, fogalommal együtt az illető is elpusztítandó - a jelenlegi rendszer erre majdnem jó, csak még ki kell dolgozni a koncentrációs táborok hálózatát és a hozzájuk szükséges krematórium telepítés gyakorlatát. Azt nem tudom, hogy a Kolozsvári Szalonna egyéb írásait is hasonlóképpen használják-e, mint az én Ezerévemet: keresik a gyűlölnivalót, mert ez az érzemény az éltető elemük, de itt ez nyilvánvaló. Már többször előfordult, hogy olyan "szerzők" olyan "műveit" kérik számon, amikről két sor elolvasása után egy nyolcéves gyerek is meg tudja állapítani, hogy a "szerző" vagy alkalmatlan (a vitézi rend tagja és népmesékkel foglalkozik), vagy nincs is köze a tárgyalt korszakhoz, soha nem is akart abban elmélyedni. A szittya-hun "elmélet" megbízhatóan a fundamentuma a nálam reklamált és általam nem taglalt históriának. Van olyan is, aki a szája szélét nyalogatva figyelné az ő kedvenc "szerzői" és közöttem folyó vitát, aminek során engem természetesen a talajba döngölnének. Ilyen "vita" persze esélytelen, mert valamiért nem érzem magam felkészültnek például ahhoz sem, hogy valakinek a Föld lapos tányéralakjáról szóló meggyőződését próbáljam észérvekkel megingatni.
A legszomorúbb az, hogy ezek az emberek azt az egyszerű tételt képtelenek felfogni, miszerint nem történelemkönyvet írok, hanem a magyarság szánalmas és förtelmes "történelemtudatának" a gyökereit keresem. Hogy ugyanis miért és mióta képzeli magát ez a nép nagynak és nagyszerűnek, szabadságszeretőnek és a függetlenségét mindenáron megőrzőnek, miközben a nép nem nagy és semmivel sem kiválóbb más népeknél, fogalma sincs a szabadságról és függetlenségről, mert nem volt benne része soha, lenéz és gyűlöl minden "idegent", elsősorban azokat tartva idegennek, akik a saját honfitársai. A valóban idegenektől, azaz a más országokban élőktől meg retteg, és félelmében összevissza beszél mindenfélét, közben fütyül, mint gyerek a sötétben. Meg ilyesmi. E keresés közben hihetetlen és iszonyatos tényekre bukkanok, vastag "szakmai" művekre, amik évszázados hazugságokra alapoznak, mintha tényeket közölnének, miközben nem hajlandók tudomásul venni, hogy a tárgyalt időszakról semmiféle adatunk, bármilyen módon alátámasztott dokumentumunk nincs. Amit különben az összes "szakkönyvíró" tudhatna, ha akarna, mert ezeket nem én találom ki, ezek bárki számára hozzáférhető adatok - a magyar történelemkönyvek írói, a magyar történész szakma jónevű képviselői valamiért évszázadok óta folyamatosan mégis úgy találják, hogy praktikus dolog a magyar néppel megetetni a maguk nyilvánvalóan tudott aljasságait. És okoznak ezáltal olyan károkat, amik szinte lehetetlenné teszik a korrekt önismeret alapján szervezhető társadalom születését.
Egy Fontenelle nevű esszéista, költő, akadémikus, a felvilágosodás egyik legnagyobb hatású alakja írta le először a fable convenue kifejezést, ami egyszerű és szó szerinti fordításban azt jelenti, hogy megfelelő mese. A történetírásról általában és a francia történetírásról különösen jutott eszébe ez a jelzős szerkezet (hát még ha ismerte volna a lényegében a XVIII. század elején nem is létező magyar történetírást). Tetszik érteni, ugye? P. mester, azaz Anonymus négyszáz évvel az általa leírt "esemény" után kitalálta a vérszerződés történetét, mert az volt a fable convenue a kor urainak ahhoz, hogy megteremtsék a magyar arisztokrácia változtathatatlan és megkérdőjelezhetetlen "eredetelméletét" a "honfoglaló" hősök és ősök családfájáról, ami az ő származásukat a vérszerződésből "megismert" alakokra vezeti vissza - akikről Anonymus meséjén kívül semmiféle adat nem létezik, legföljebb néhány, az említetthez hasonló hitelű mese. A megfelelő melléknév különben bízvást behelyettesíthető a kívánatos szóval, talán pontosabb is a convenue fordításaként, ha alapul vesszük a francia jövevényszót, a magyar szókészletben található konveniál kifejezést...

MOST LENNE ITT AZ IDEJE ELMAGYARÁZNI A MIGRÁNSOKTÓL RETTEGŐ POPULÁCIÓNAK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.11.14.


Ha én lennék a magyar ellenzék, pontosabban ha én valóban ellenzék lennék, és bár eddig még soha nem voltam képes arra, hogy az elmúltnyolcév utáni elmúltnyolcév bármelyik brutális kormányzati korrupciós ügyén rajta maradjak (2 napnál tovább) azzal a fanatizmussal, ahogyan az állampárt képes évek óta nem elengedni és folyamatosan szítani a migrációs veszélyben/válságban gyökerező mindmeghalunk háborús pszichózist, akkor most kurvára a nyakamba venném a lábaimat. Sőt. Az erőforrásaimból (ha másképp nem megy, hát összeszorított fogakkal) most arra fordítanék önfeláldozóan és hazafiasan, hogy az ország Migráns1-gyel és egyéb propagandafelületekkel táplálkozó felét is képbe helyezzem azzal, hogy kicsoda is valójában az az ember, aki állandóan védelmet ígér a hülyére zsibbasztott népének, miközben nemzetközileg körözött nagypályás bűnözőket bújtat.

Ha én valódi ellenzék volnék, akkor imígyen gondolkodnék: bár a populáció jelentős része, beleértve a Fideszre szavazókat is pontosan tisztában van a bálvány körül tornyosuló korrupciós gépezet megannyi disznóságával, és talán még azt is tudja, hogy a túlárazott, előre lezsírozott magyar közbeszerzéseken összeharácsolt lóvét előre megtervezett módon talicskázzák külföldre évek óta, amikor éppen nem személyesen Orbán Viktor családi kasszájába öntik, a korrupciós ügyekbe, a grandiózus, üresen kongó stadionokba betonozott követhetetlen milliárdokba olyan szinten belefásult a nép, hogy ezzel a témával a harmadik kétharmadot sem sikerült megakadályozni.

Tehát én, mint felelős ellenzék, aki jövőre labdába óhajtok rúgni állítólag az EP-választáson és az önkormányzati választáson, az elkövetkező napokban a nyakamba szedett lábaimmal járnám az országot (igaz, ehhez ki kell merészkednem a sajtótájékoztató mikrofonok mögül) és ha nem tudtam rajta maradni például a letelepedési kötvényes mizérián, a moszkvai vízumgyáron, Pharaon professzoron, a Kínát magyar adófizetői pénzből megtámogató Budapest-Belgrád vasútvonalon, a tikosított, talán soha meg nem épülő csilliárdos paksi beruházáson, az ukrán importszavazókon, vagy Rogán Bűnöző Antal, Mészáros, Tiborcz, Garancsi, Vajna és sokan mások közpénzharácsán (arról nem beszélve, hogy a sötét, megosztó figuráimat sem szedtem le a sakktábláról, és nem győztem meg a választókat arról, hogy miért érdemes rám szavazni), akkor legalább most Gruevszki elvtárs körözött bűnöző ügyén rajtamaradnék...

A TITKOSÍTÁS VÉDI AZ ÁLLAMPOLGÁROKAT, AZ ÚJSÁGÍRÓKAT ÉS A DIKTÁTOROK ELLENZÉKÉT, DE A BŰNÖZŐKET IS

ÁTLÁTSZÓ / OCCRP
Szerző: ORGANIZED CRIME AND CORRUPTION REPORTING PROJECT
2018.11.14.


A kormányzati szervek egyre gyakrabban használják ki a digitális világ nyújtotta előnyöket, így természetesen a lakosság megfigyelésére is. Ez ellen az egyszerű állampolgárok és a bűnözők ugyanazzal a módszerre védekeznek: titkosítják üzeneteiket és legfontosabb személyes adataikat, dokumentumaikat. Nehéz megtalálni az egyensúlyt a magánszféra védelme és a hatékony bűnüldözés között.

A kábítószerkereskedő szállítója elviszi a csomagot egy előre egyeztetett helyre. Szöveges üzenetben megerősítést kér a kereskedőtől, hogy a virtuális bitcoin-számlájára megérkezett-e a fizetség, aztán lepasszolja a drogokat. Az átvevő szintén szöveges üzenetben erősíti meg, hogy elutalta a vételárat, és hogy minden a terv szerint alakult, és átvette a csomagot.

Eközben a kábítószerkereskedőket rendőrök próbálják meg lehallgatni – de az elcsípett üzenetekben csak értelmetlen betűk és számok sokaságát látják.

Képzeljük el mindezt nagyban: a kereskedők több milliárd dolláros forgalmat bonyolító drogkartell tagjai. Akik pedig megfigyelik őket, három különböző nemzetállami titkosszolgálatnak dolgoznak, és már évek óta próbálják felszámolni a hálózatot.

Pontosan ez a történet játszódott le nemrég egy kanadai távközlési vállalat, a Phantom Secure segítségével, ami bűnözői csoportoknak adott el olyan speciális szoftverrel ellátott telefonokat, amivel a bűnözők ki tudták játszani a hatóságokat.

A cég Blackberry telefonkészülékeket módosított úgy, hogy az üzenetek csak olyan országokban (például Panamában vagy Hong Kongban) található szervereken haladjanak át, amelyek nem működödnek együtt külföldi bűnüldöző szervekkel.

A cég csak szigorú ajánlási rendszerben terjesztette a módosított telefonokat: minden új ügyfelet egy már meglévő ügyfélnek kellett ajánlania.

A cég képes volt távolról törölni egy telefon teljes tartalmát, ha az valamiért gyanússá vált – például ha azt gyanították, hogy a készüléket egy rendőrségi informátor használja.

Könnyű belátni, hogy ez a kifinomult technológia mennyire megkönnyíti a bűnözők dolgát akár nemzetközi szinten is, és hogy miért akarják a bűnüldöző szervek betiltani vagy legalábbis ellenőrizni a használatát.

Ám a Phantom Secure csupán az interneten ingyenesen elérhető technológiát használta...

BŰNÖZŐK EGYMÁS KÖZÖTT

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2018.11.14.


Egy újabb elítélt bűnöző lépett át az országhatáron, a hatóságoknak mégsem támadt kedvük ahhoz, hogy feltartóztassák, sőt, az sincs kizárva, hogy a kormánytagok pontosan tisztában voltak azzal, hogy ki is érkezik és szabad utat engedtek számára. Hogy mégis kiről van szó? Orbán egyik jó barátjáról, a hazájában 2 éves börtönbüntetésre ítélt, azóta szökevénnyé avanzsált – mivel nem jelent meg a börtönben, ezért elfogatóparancsot adtak ki ellene – Nikola Gruevszki egykori macedón miniszterelnökről van szó.

A politikus ellen azért indult eljárás, mert Gordana Jankuloskának, az ország akkori belügyminiszterének kiadta parancsba – egyébként törvénytelenül –, hogy szerezzen be neki egy 600 000 eurós Mercedest saját használatra. Gruevszki, Macedónia egykori kormányfője ezért a törvénytelen tettéért 2 év börtönbüntetést kapott, azonban ő úgy döntött, nem vonul börtönbe, sőt nem csak hogy nem vonul be, hanem el is menekül hazájából, hogy aztán Budapestre érkezve menedékjogot kérjen a magyar államtól.

Nevethetnénk egy nagyot az ügyön, azonban messze nem biztos, hogy Orbánék nem döntenek a menedékjog megadásáról, hisz Gruevszki az Orbán-kormány jóbarátja. A Soros elleni háborúban hű csatlósa volt Magyarországnak. Ez olyannyira megmutatkozott, hogy Orbán konkrétan Gruevszki mellett kampányolt a választások hajrájában, melyet ennek ellenére is csúnyán elveszített...

SOKKAL JOBBAN KIKAPOTT TRUMP, MINT AHOGY LÁTSZOTT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2018.11.14.


Egy héttel az amerikai félidős választások után, a postai voksokat is figyelembe véve, a korábbinál kedvezőbb a demokraták szempontjából.

A még most sem teljesen lezárt szavazatszámlálás friss meglepetése, hogy Arizonában a demokrata Kyrsten Sinema nyerte meg a szenátorválasztást, kiütve a nyeregből a voksolás utáni éjszakán készült első mérleg szerint még győztesnek látszó, republikánus Martha McSallyt. Ez a fordulat azért jelentős, mert Arizona elég szilárdan „vörös”, vagyis a republikánusok felé hajló államnak számított eddig. 

Ez a győzelem persze önmagában még nem jelenti azt, hogy a félidős választást hatalmas demokrata előretörés, a többek által várt „kék hullám” jellemezte volna, de kétségkívül jelzésértékű, hogy a 42 éves Sinema győzelmével 1988 óta most először választottak ebben a „vadnyugati” államban demokrata párti szenátort. 

Kyrsten Sinema több szempontból is úttörő: ő lesz Arizona első női szenátora, illetve az első nyíltan biszexuális amerikai szenátor. Az elmúlt hat esztendőben a képviselőház tagja volt. Nem radikális, hanem sokkal inkább kiegyensúlyozottságra törekvő demokrata politikusnak számít: képviselőként megszavazta a Donald Trump elnök által szorgalmazott törvényjavaslatok több mint a felét. 

Bár az eredmények még most sem teljesen véglegesek és hivatalosak, könnyen elképzelhető, hogy a republikánusoknak a száz tagú szenátusban a két elnökválasztás közötti félidőben tartott nagy erőpróba nyomán is csak alig lesz több szenátoruk, mint az eddigi 51, annak ellenére, hogy tíz olyan szenátusi poszt betöltéséről szavaztak most az amerikaiak, ahol eddig demokrata volt a szenátor, de az államban a 2016-os elnökválasztáson a republikánus Trump kapott több szavazatot, tehát az állam a legutóbbi mérhető versengés idején a republikánusokhoz pártolt. 

Az, hogy most több „veszélyeztetett” szenátori poszton voltak kénytelenek vállalni a demokraták a megmérettetést, alapvetően a véletlennek tudható be: a félidős választáson a szenátusi helyek egyharmadáról döntöttek, mert a szenátori mandátum hat évre szól, és kétévente újítják meg a testület egy-egy harmadát. 

Floridában még újraszámlálják a szavazatokat, Mississippi államban pedig e hónap 27-én pótválasztást tartanak, a tartós szenátusi erőviszonyok csak akkor fognak kialakulni...

TÖBB MINT 2400 KILAKOLTATÁSRA KERÜLT SOR AZ IDÉN

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2018.11.14. 


919 kilakoltatás történt július óta az országban, ezzel az idei kilakoltatások száma elérte az 2405-et – írja a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adataira hivatkozva az atv.hu. Ez a szám enyhe csökkenést mutat a korábbi év első három negyedévéhez képest, 2017-ben eddig ugyanis több mint 2900 kilakoltatásra került sor.

A kilakoltatási moratórium májusi lejárta óta a lakhatás kérdése valamilyen formában folyamatosan napirenden van. Még a választások előtt ellenzéki pártok segítségével A Város Mindenkié csoport próbálta elérni, hogy a parlament törvényben tiltsa a gyerekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatását. Ezt a kormánypárti többség rendre lesöpörte az asztalról.

A nyár folyamán elfogadott viszont egy újabb alkotmánymódosítást, amely lehetővé tette a hajléktalanság országos szabálysértéssé nyilvánítását. Az október 15-i hatálybalépése óta több hajléktalan ember ellen is indult bírósági eljárás amiatt, mert nincs hol laknia. A szabálysértési törvény módosítása most, a kaposvári bíróság kezdeményezésére az Alkotmánybíróság előtt áll.

Miközben a kormány – a szakértő civilek állításainak ellentmondva – úgy tartja, a hajléktalanellátó rendszer elégséges az utcán élők befogadására, a mostani statisztikák azt is megmutatják, hogy az otthonukat elvesztők száma is folyamatosan gyarapodik, tehát potenciálisan újabb hajléktalan emberek jelennek meg...

A POPULIMUS VALÓDI VESZÉLYE - A GLOBÁLIS KÖZLEGELŐ TRAGÉDIÁJA

MAROSÁN GYÖRGY BLOGJA
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2018.11.12.


Trump – az ENSZ legutóbbi közgyűlésén – kioktatta a világot: „a nemzetek szuverenitása és függetlensége az egyetlen eszköz, amelyre a szabadságot alapozni lehet”, ezért döntéseiben kizárólag az amerikai érdekekre van tekintettel. „Ha valaki idesuhint – mondta Orbán Viktor nemrég rádió-interjújában – akkor arra számíthat, hogy olyan lesz a fogadjisten, amilyen az adjonisten… mi a függetlenségünket, a magyar emberek felfogását mindig meg fogjuk védeni”. Sokasodó példák – az olasz vagy éppen az angol parlament döntése – jelzik, hogy a populizmus megállíthatatlanul terjed. Ez komoly kockázatokat jelent az egyes országokra. De milyen következménye lehet, ha a „Világ populistái egyesüljetek” mozgalom hatalmába keríti az egész Földet?

A tudományban az a legcsodálatosabb, hogy időről, időre előbukkan egy kutató, aki friss szemmel tekintet rá a világra, és észrevesz valamit, ami régóta mindenki szeme előtt volt, de mégsem figyeltek fel rá. Ő pedig egyszer csak egy új és meglepő történetet kezd mesélni. A legelő – a példának okáért – ahova a falu lakói reggelente kihajtották az állatokat, évezredek óta a hétköznapok elmaradhatatlan része volt. A füves rét nem ígért különösebb látni valót, a tudósok ezért, pillantást sem vetve rá, mentek tovább! Mígnem egy G. Hardin nevű kutató, végiggondolva a közlegelőt mozgató logikát, végére járt az „ügynek”. Tanulmányára, nem utolsó sorban a végkifejletre utaló címe – a közlegelő tragédiája – miatt azután nemcsak a tudósok, de az átlagemberek is felkapták a fejüket. (Hardin, G. 1968. The Tragedy of the Commons. Science.)

Tételezzük fel – gondolta végig – minden család egy tehenet hajt ki a mezőre, majd este megfeji, és ami marad a tejből, azt a piacon eladja. Ám egyszer az egyik család – a magasabb bevétel reményében – az addigi egyetlen tehene mellé vásárol még egyet. Attól kezdve két tehenet legeltet, és a kettő tejét árulja a piacon. Példáján felbuzdulva szomszédja is vesz még egy tehenet, majd ötletüket sorban követik mások is. Így a mezőre egyre több tehenet hajtanak ki reggelente, és fejnek otthon estelente. Ám egyszer csak észreveszik: bár több a tehenük, a tejük mégis egyre kevesebb. Hamar rájönnek az okra: amióta sok a tehén, mind kevesebb a fű a réten. Majd ráébrednek: hiába lesz egyre több a tehenük, akkor is kevesebb tejet fejhetnek, mint, amikor csak egy tehenük volt. Elkerülhetetlenül elérkezik az a pont, amikor már nem a több tej, hanem legalább valami kevés elérése a cél. Ekkor értik meg, hogy csapdába estek: hiába tartanak több tehenet, mégis mind kevesebb tejet fejnek.

A közlegelő csapdájából azonban ilyenkor szinte lehetetlen szabadulni. Egyszer azután, amikor már mindenkinek sok tehene van, végleg elfogy a fű és éhen döglik az összes tehén! A folyamatnak ezt a sokkoló végkifejletét nevezte Hardin a közlegelő tragédiájának. A dologban az volt a legkülönösebb, hogy a tragédiát nem a rosszindulat, hanem pusztán a másokra nem tekintettel levő racionális, de önző viselkedés váltja ki. És ekkorra világossá vált: ilyen problémákkal régóta küszködött az emberiség. Nemcsak a közlegelő, de a közös erdő – lásd: Marx, „Mosel vidéki falopások” – és még inkább a közös halászatot kínáló tengeröböl, vagy az öntözésre elhasznált folyók vize kínál erre intő példákat. A problémák elkerülésére fejlesztettek ki az államot, amely hatalmi szóval szabta meg használat szabályait, illetve alkalmazták a piacot, amely a kereslet-kínálatra bízta a viselkedés szabályozását. Azután sok zseniális férfi közgazdász után jött egy bölcs hölgy – Elinor Ostrom – aki újabb lehetőséget tárt fel az általa common pool resource-ként hivatkozott közlegelő erőforrásainak szabályozására: a szuverén résztvevők közösen alakítják ki a szabályokat és összehangoltan működtetik a rendszert. (Ostrom, E. 1990. Governing the Commons.) A tudós (férfi) társadalom elismerését mutatta, hogy munkásságáért 2009-ban Nobel díjat kapott, de a politikusok mégsem figyeltek fel rá, igaz Hardinra sem különösebben.

Pedig a közlegelők jelentősége – lévén, méretük és hatásuk egyre nőtt – az idők során mind nagyobb lett. A legelők és a tengeröblök gondjai eltörpültek a természeti környezet szennyeződésének problémájához képest. A 21. századba átlépve pedig letagadhatatlan: immár az egész föld közlegelővé vált. Bolygónk erőforrásai minden lakójának kollektív tulajdona, és abból mindenki részesülni akar. Mindenki egyaránt szeretné kiaknázni a fel nem osztott természeti forrásokat, sőt bele kíván szólni még a szuverén nemzeti vagyon felhasználásába is. Glóbuszunk a továbbiakban már nem néhány száz, megkérdőjelezhetetlen szuverenitással rendelkező állam halmaza. Sőt, a helyzet még bonyolultabb: földünk még nem is „csak” a ma élő nemzedékek szuverén tulajdona, hanem a jövőben születő utódaink közös kincse. Ahogy mondani szokták: az ökológiai környezet és a természeti erőforrások nem őseink öröksége, hanem azt ideiglenes használatba kaptuk a jövő nemzedékeitől...

PLURALIZMUS ÉS EMBERI JOGOK

FARKASVONÍTÁS
Szerző: Tarski
2018.11.14.


A liberalizmus mellett a pluralizmus volt az az egyik legnagyobb szellemi áramlat, amelyik az emberi szabadság kiteljesítését tekintette a legfontosabbnak egy politikai rendszer működtetésében. A liberalizmus, ahogyan azt Benjamin Constant elsőként megfogalmazta, alapvető motivációja különbözött a pluralizmusétól: az egyéni szabadságjogok biztosításáért annak érdekében harcolt, hogy mindenki megtalálja az egyéni boldogságát a társadalomban. Ezzel szemben a pluralizmus egy hangos tiltakozás volt az erőszakos egységesítés, a reductio ad unum visszásságai ellen (Horváth Barna: Angol jogelmélet, Pallas Studió – Attraktor kft., Budapest, 2001, 515 – 522. p.)

Bár a pluralizmus alapvető motivációja különbözött a liberalizmusétól, mégis sok ponton vannak közös vonásai. A pluralizmus vallja a jelenségek visszavezethetetlenségét, mert a világot folyásában és különféleségében látja, hisz az ember szabadságában és a világ javíthatóságában. A pluralizmus tehát realista. Ugyanakkor az empirizmus is jellemzi, mert a létnek nem az általánosságát vagy totalitását, hanem csak a darabjait, szétválasztott létezőket látja, és szerinte a résznek a viszonya az egészhez csupán esetleges. Könnyen feltételez több világ létezését, és az értelem lényegét nem az egység létrehozásában, hanem a konkrétum és a sajátos keresésében leli. Ilyen módon a pluralizmusban a realista és az idealista elemek szövődnek egybe és alkotnak egy sajátos elegyet, amelyik ennek az eszmei irányzatnak a lényegét adja. „A pluralizmusnak ….jellemzője a jelenség visszavezethetetlensége, a tárgy jelenlétének a szellem teremtő aktusával együtt való hangsúlyozása, a realizmusnak a dialektikával való összekapcsolása, a sajátos konkrétum iránti előszeretet és az empirizmusnak a voluntarizmussal és bizonyos miszticizmussal való vegyülése” - írja Horváth Barna.

A pluralizmus egyik legnagyobb képviselőjének Horváth Barna az angol Harold Laski-t (1893 – 1950.) tartja, akinek a jogelméletét értékelő jogpolitikának nevezi. Laski ugyanis a tények realisztikus vizsgálata mellett azok idealisztikus értékmérőkként való alkalmazását követeli. Ezt az irányzatot nyomokban megtalálhatjuk Bibó István korai jogfilozófiai munkáiban is az ún. szinoptikus elméleténél. Itt a tényeket és annak értékét együtt veszik vizsgálat alá és ebből vonnak le következtetéseket. Laski szerint léteznek bizonyos jogosítványok, amelyek a társadalmi életnek azon feltételei, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az egyén megtalálja a legjobb önmagát. A jogosítványok rendszere a sarokpontja annak, hogy létrejöhessen az egyén végső egyetlensége és elszigeteltsége. A szabadság lényege a jogfilozófus szerint a személyiség kifejlődésének akadálytalansága, cselekvéseinek összhangba jövetele önmaga tevékenysége által. A szabadság annak a politikai légkörnek a keresése, amelyben az embereknek alkalmuk nyílik a legjobb önmagukká válni...

MAGYARORSZÁGON OKTATNI TALÁN, INTEGRÁLNI BIZTOSAN NEM LEHET FINN MÓDRA

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2018.11.14.


A hazai közoktatás állapotának a felmérésére, valamint annak megújítására vállalkozott oktatás-módszertani kutatási programjával a Magyar Tudományos Akadémia, noha ez szigorúan véve nem feladata. A kutatási programra az MTA összesen 800 millió forintnyi keretösszeget különített el, amelyre szakmódszertani kutatókból és gyakorló pedagógusokból álló kutatócsoportok pályázhattak. Az akadémiai program most érkezett félidejéhez, ebből az alkalomból a kutatócsoportok szakkonferencián adtak számot eddigi eredményeikről és további terveikről. 

Az MTA állásfoglalása szerint az ország oktatási költségvetését legalább az uniós átlaghoz kellene felzárkóztatni. Enélkül a közoktatás nem tud elég kiválóságot produkálni, ami akár azzal is fenyegethet, hogy a magyar tudományos életnek nem lesz megfelelő utánpótlása – nyitotta meg a Tudomány Ünnepére időzített keddi konferenciát az MTA elnöke, Lovász László matematikus.

A Lovász által 2016-ban kezdeményezett szakmódszertani kutatási programra olyan tudóscsoportok pályázhattak, akik tudományos bizonyítási eljárásokon, tudományos igényű kísérleteken alapuló fejlesztési programok kidolgozására vállalkoztak. Fontos kritérium volt, hogy a kutatók gyakorlati programot készítsenek, amelyet gyakorló pedagógusok tesztelnek élesben, valódi oktatási feltételek között. A kiválasztott kutatási programokat az Akadémia évente 200 millió forint pályázat keretösszegből támogatja négy éven keresztül.

A szakmódszertani programmal az MTA szeretné:
- támogatni a közoktatás fejlesztésének tudományos hátterét szolgáló kutatásokat,

- fejleszteni és tesztelni a kidolgozott komplex tanítási módszereket,

- nemzetközi rangra emelni a hazai tantárgy-pedagógiai kutatásokat,

- növelni a tantárgy-pedagógiai kutatások általános elismertségét,

- beindítani a szakmódszertani kutatók karrierjét, és

- együttműködésre buzdítani a kutatókat és a gyakorló pedagógusokat...


FORDULAT A MAGYAR KIVÁNDORLÁSBAN: KIÁBRÁNDULTAK EURÓPÁBÓL VAGY MÁR MINDENKI ELMENT, AKI AKART? - AZÉRT MÉG KORAI VOLNA PEZSGŐT BONTANI

PORTFOLIO
Szerző: BEKE KÁROLY
2018.11.14.



Az utóbbi években csökkent a magyarok elvándorlásának üteme, ráadásul egyre többen térnek haza azok közül is, akik korábban elmentek - állapítja meg a nemrég publikált Demográfiai Portré. Persze azt a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének kutatója is megjegyzi, hogy egy-két év kedvező adataiból nehéz messzemenő következtetéseket levonni, egyelőre csak reménykedhetünk abban, hogy az elkezdődött pozitív folyamat tartós lesz. 

Sokáig mindenki ment, aki tudott

A napokban két komolyabb tanulmány is megjelent a magyarok külföldre vándorlásáról, a Társadalmi Riportban kiadott tanulmányt a múlt héten már feldolgoztuk. Annak legfontosabb üzenete, hogy Magyarország a kétezres évek elején egyértelműen kivándorló ország lett, és egyelőre nem látszik, hogy ez véget érne.

A Társadalmi Riporttal szinte egyszerre jelent meg a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének kétévente készülő Demográfiai Portré című kiadványa, melyben Gödri Irén, az intézet tudományos főmunkatársa jegyzi a nemzetközi vándorlással kapcsolatos fejezetet. A fontosabb számokban és múltbeli trendekben természetesen nincs különbség a két tanulmány között, azonban előzetesen annyit elárulhatunk, hogy a KSH anyaga a jövőt illetően sokkal optimistább, mint a Tárki által kiadott Társadalmi Riport.

A Demográfiai Portré szerint 2017 elején az EGT-országokban és Svájcban élő magyar állampolgárok száma meghaladta a 461 ezer főt (2014-ben számuk 330 ezer volt). Háromnegyedük a három fő célországban élt: Németországban (39%), az Egyesült Királyságban (21%) és Ausztriában (15%). Ezt az egyes tagállamok statisztikai hivatalainak tükörstatisztikájából lehet kikövetkeztetni. A Portfolio korábbi 600 ezer körüli becslése azért tér el ettől, mert véleményünk szerint a 100 ezres magyar populáció erősen alulbecsült az Egyesült Királyságban.

A tükörstatisztikák további hátránya, hogy csak a legálisan, bejelentve az országban tartózkodókat mérik, illetve nem számolnak az egy évnél rövidebb tartózkodással.

A KSH megállapításai szerint 2007-től kezdett el növekedni a kivándorlási kedv. Az ezredforduló környékén évente 22-25 ezer magyar bevándorlót regisztráltak az európai országokban, ez a 2004-es uniós csatlakozásunk után sem nőtt számottevően. 2010-re viszont ez a kivándorlási ütem megduplázódott, majd a német és osztrák munkaerőpiac megnyílásával tovább gyorsult. Gödri Irén megállapítása szerint 2012-15 között már legalább százezer ember vándorolt el csak Európán belülre...


EGYRE NAGYOBB PÉNZEKEN ÜL A BEZÁRÓDÓ MAGYAR ELIT

ABCÚG BLOG
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2018.11.12.


Az elmúlt időszakban évről évre több pénz kerül a magyarok leggazdagabb tíz százalékához. Legalább százmilliós vagyonokat birtokolnak, a kezükben levő ingatlanok ára folyamatosan nő, és egyre nehezebb bekerülni ebbe az elitklubba, ahogy onnan kiesni is. Bár pontos számok nincsenek róla, Tóth István György és Szelényi Iván szociológusok szerint ez a réteg egyre zártabbá válik, miközben ragadós a padló is: akik szegények, azok jó eséllyel azok is maradnak. Erről szól a két szerző új tanulmánya, amely a TÁRKI Társadalmi Riportjában jelent meg.

A híres amerikai álom arról szól, hogy bármilyen mélyről jöjjön valaki, kellő erőfeszítéssel legyőzheti az óriási társadalmi távolságokat, és bárhová eljuthat. Ha van is erre példa, ez valójában tényleg csak álom. Az utóbbi években egy sor amerikai kutatás kimutatta, hogy a hatalom és a vagyon nagy része a legfelső egy, sőt 0,1 százaléknál összpontosul. Az ilyen egyenlőtlen társadalomban az érdem, a szorgalom és a tehetség helyett az öröklés és a kapcsolatok szabják meg az előrejutást.

Még újabb vizsgálatok szerint azonban nemcsak a felső egy százalék és a maradék 99 között van óriási szakadék. Ugyanígy merevedik a határ az amerikai felső középosztály, vagyis a felső 10-20 százalék és a többiek között is. Néhányan a középkorból kölcsönvett kifejezéssel, rendiesként írják le ezt az élklubot, amely
- magáévá teszi az összes pénz és vagyon jelentős részét, amit aztán saját utódainak örökít tovább,
- eséllyel szerzi meg az elit egyetemek diplomáját, belépőt váltva ezzel a legjobban fizető állásokba,
- a házasodási szokásaival is őrzi a pozícióját: a pénz megtalálja a pénzt.

Kérdés, a magyar társadalomban is ennyire “ragadós-e a plafon”, ugyanígy őrzik-e a helyüket a legfelsőbb rétegek, és vajon “ragadós-e a padló”, ahol a legszegényebbek vannak. Vajon nálunk is vastagodik a fal a felső középosztály és a többiek között? Bár itthon kevés adat van erről, Tóth István György és Szelényi Iván ezekre a kérdésekre próbáltak választ adni a TÁRKI idei Társadalmi Riportjában. Az alábbiakban összefoglalt tanulmányt itt olvashatja el, itt pedig elérhető az egész kötet is...

TOVÁBB DÜBÖRÖG A GALÁDOK ÉVE

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.11.14.


Jó reggelt kívánok mindegynkinek! A változatosság gyönyörködtet, ezért szerda van, minden egyebet illetően a helyzet változatlan: a NER-cinizmus köszöni szépen, jól van! Időnként nemzetközileg körözött bűnözők bujkálnak és ólálkodnak a környéken, de ebben sincs semmi újdonság. Azért az remélem, hogy nem minden Magyarországon settenkedő politikai bűnöző jut nagyrabecsült Pharaon professzor sorsára. Akinek nem elég, hogy nem volt ujjlenyomata, de még a kulcsot is beadta szegény.

Később majd bővebben is lesz szó Nikola Gruevszki macedón bűnözőről, a Stop Soros hadművelet úttörőjéről, aki egyébként 2006 és 2016 között miniszterelnök volt, csak valahogy úgy alakult, hogy korrupciós ügyekbe keveredett (beleértve a tömeges illegális lehallgatásokat, vagy a választói névjegyzék meghamisítását), de nem óhajt böribe menni, ezért jelen állás szerint útlevél nélkül tartózkodik kis hazánk és Orbán Viktor oltalmazó kebelén. Politikai menedékjogot kér szegény.

Én annyit szeretnék hozzáfűzni ehhez a páratlanul szórakoztató produkcióhoz, hogy egyfelől átfutottam az összes propagandaoldalt, reggel 7 óra körül erről az ügyről sehol egyetlen szót nem találtam, pedig úgy gondolnám, hogy van némi kis hírértéke. Másrészt megfájdul a fejem, ha belegondolok abba, hogy micsoda hatalmas biztonságban vannak a polgárok ebben az országban – ahol 3 éve reggeltől estig a migránsoktól védelmezik szóban és kék plakátokon a populációt -, ha a magyar külügyminiszter nem tudja sem megcáfolni, sem megerősíteni, hogy a főnöke bűnöző haverja Magyarországon tartózkodik, vagy sem. Képzeljék el, mi lenne itt, ha valóra válna az, amivel évek óta riogatják a népet. Ha bárkit vigasztal, Pintér kinyögte a tutit. És noha a habonyista agymosó tröszt még nem tért magához azt illetően, hogy erre mit kéne lépni, hogy a főnök jól jöjjön ki a sztoriból, a helyzet egyszerű: Orbánnak színt kell vallania. Ha megmentik Gruevszkit (a NATO-ban Putyin embereként számon tartott rossz arcot), az világos elköteleződés lesz a Kreml irányába.

Ez meg azért is vicces lenne – azon túl, hogy én Orbán moszkvai hűségét egyáltalán nem tartom összeesküvés-elméletnek -, mert Havasi Bertalan tegnap arról tájékoztatta az MTI-t és a nyilvánosságot miután a gazdája találkozott az Egyesült Államok energiaügy miniszterével, hogy kiválóak a magyar-amerikai kapcsolatok. Nos, ha ezt a kapcsolatot a CEU-val szembeni ordenáré kormányzati izmozás nem árnyékolta be, akkor majd beárnyékolja a Gruevszkivel szembeni magyar eljárás. Kérnék egy kávét, de sajnos még nem tartunk ott, és dolgom is van. Amúgy javaslom a propagandának, hogy Schmidt Mária ideológustól kérjenek tanácsot ebben az ügyben, hogy most mégis hogy lehetne ebből jól kijönni, nála menőbb összeesküvés-elméleteket ugyanis senki nem gyárt arról, hogy mindenről Soros tehet. Jaja, szerintem is személyesen tartja a pisztolyt kelet-európai elvetemült gazemberek halántékához, hogy lopjanak, csaljanak, hazudjanak. Fantasztikus Soros-terv, nem igaz? De...

"KÉKGALLÉROS SZAKMUNKÁSOKKÁ FOKOZTÁK A PEDAGÓGUSOKAT, MIKÖZBEN SZÉTZUHAN A TÁRSADALOM"

ZOOM
Szerző: ÁBRAHÁM AMBRUS
2018.11.14.


Súlyos tanárhiány feszíti a hazai közoktatást. A mélyben gyökerező problémák egészen messzire visznek, távolban egy teljesen szétzuhanó társadalom sejlik fel, amely egymással semmilyen kapcsolatban nem lévő csoportokra bomlik – mondta a Zoom.hu-nak Radó Péter oktatáskutató.

„Nincs, mi feldobjon a felmérés eredményén, és sajnos nem is lepett meg” – mondta Radó Péter oktatáskutató a Szülői Hang Közösség honi tanárhelyzettel kapcsolatos, több mint 5 ezer szülő részvételével készített országos online felmérésének eredményéről a Zoom.hu-nak. A közölt anyag túlzás nélkül kiábrándító helyzetet fest a magyar közoktatásban fennálló viszonyokról. A válaszok 45 százalékából az derül ki, hogy az iskolákban súlyos tanárhiánnyal küszködnek. És ez még csak a jéghegy csúcsa.

A Szülői Hang által részletesen közzétett eredménysor ugyanis úgy sorolja a problémákat, mint egy kisdiák a bebiflázott, végtelennek tűnő verset. A felmérésben a többi közt rámutatnak, hogy a legnagyobb pedagógushiány éppen azokon a területeken van – matematika, angol, informatika –, amelyek a legnagyobb kihívás előtt állnak a jövőben.

Az ma már nem vonható kétségbe, hogy a robotizáció és a digitalizáció terjedésével alapvető társadalmi változásokat élünk meg a következő években, évtizedekben. Az ezzel kapcsolatban készülő gazdasági és társadalmi viszonyokat vizsgáló előretekintések rendre azt hangsúlyozzák: a fejlődés olyan gyors – iránya viszont csak nehezen konkretizálható –, hogy bajosan látható tisztán, mely készségek lesznek a legkívánatosabbak a munkaerőpiacon. Annyi viszont egészen biztosan kijelenthető – jegyzik meg ezek az anyagok –, hogy ha valaki boldogulni akar 15-20 év múlva, akkor egy idegen nyelv – jellemzően az angol ismerete – elengedhetetlen lesz, s nem árt, ha alapos informatikai és matematikai tudással is fel van vértezve az illető...

ÉPÜL MATOLCSYÉK REJTÉLYES KONFERENCIAKÖZPONTJA MATOLCSY FALUJÁBAN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BODA ANDRÁS
2018.11.14.


Több éves csúszás után, de most nagyberuházásba kezdtek az MNB-alapítványok Akarattyán, ahol a jegybankelnök volt felesége a polgármester. Az építkezés részleteit titkolják.

– Itt épül Matolcsy új wellnessközpontja – mutat a balatonakarattyai férfi az értékes vízparti területen álló munkagépekre, és a több méter magas sitthalomra. – Persze azt mondják, ez csak egy oktatási- meg konferenciaközpont lesz, amit készséggel elhiszek, de akkor minek lesz benne medence? Több éves csúszás után kezdődött el a bontási munkálatokkal a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak beruházása Balatonakarattyán, ahová több szállal is kötődik a jegybankelnök Matolcsy György. Gyerekkora óta sok időt van itt, a településen van nyaralója, és volt felesége, Matolcsy Gyöngyi a polgármester. A hathektáros vízparti telken a munkagépek már ledózerolták a valamikori MÁV-üdülők épületeit, és tavasszal kezdődik az építkezés. 

A Pallas Athéné Alapítványok – mint arról korábban többször írtunk – még 2015-ben, nettó 890 millió forintért vették meg a területet a MÁV-tól. Akkor azt közölték: „a meglévő épületegyüttes fejlesztését követően 2016 nyarától oktatási és konferencia célokra használják, és a létesítmény ad majd otthont a Magyar Vezetéstudományi Iskolának is.” Ehhez képest a fejlesztés csak most kezdődött el. A helyszínen járva az is kiderült, hogy szó sincs már a meglévő épületek felújításáról, hiszen minden nagyobb házat lebontottak. 

A beruházás részleteiről keveset lehet tudni, mert a Pallas Athéné Alapítványok kérdéseinkre jobbára kitérő választ adtak. Közölték, hogy „az építkezés a bontás befejezését követően, 2019. tavaszán kezdődik meg” és várhatóan 2020-ban fejeződik be, de állításuk szerint azt nem tudják, hogy a munka mennyibe fog kerülni. „Költségbecslést végezni csak az engedélyes tervek birtokában tud a beruházó, a végső költségekről pedig csak a beruházás befejezését követően tudunk tájékoztatást adni.” – írták. Vagyis azt állítják: úgy kezdenek bele egy jelentős építkezésbe, hogy azt sem tudják, mennyibe kerül az. Arra a kérdésünkre, hogy miből állják az építkezést, és vesznek-e fel hitelt, azt közölték: „a beruházást alapítványi forrásból finanszírozzák”. A szervezet titkolózása azért is meglepő, mert már a bíróság is kimondta, hogy a jegybanki alapítványok pénze közpénz, az adóforintokkal pedig el kell számolniuk. 

Az új létesítményről kifejezett kérésünk ellenére sem árultak el részleteket, csak annyit: „a kor igényeit kielégítő oktatási- és konferenciaközpont” készül „a funkcióhoz tartozó kiszolgáló létesítményekkel együtt.” Arra a kérdésünkre, hogy lesz-e fürdője az új létesítménynek, azt közöltek: „önállóan működő wellness részleg nem épül, de a tervek között szerepel egy teniszpálya létrehozása, mely alatt egy kisméretű medence, valamint gyermekfoglalkoztató kapna helyet.”...

AZ EMELKEDŐ INFLÁCIÓ VESZTESEI AZ IDŐSEK

MAGYAR HANG
Szerző: HAJDÚ PÉTER
2018.11.12.


A puszta adatok azt mutatják, ugyan kicsit nagyobb volt a drágulás mértéke (3,6 százalék) szeptemberben, mint a Magyar Nemzeti Bank várakozása (3,4 százalék), azonban nincs ok az aggodalomra, mert elemzők éves szinten legfeljebb 3 százalékos jegybanki célérték körüli inflációt várnak. A pénzromlás átlagos értéke azonban sok mindent eltakar. Például azt, hogy mennyire terhelik az emelkedő árak a nyugdíjasok költségvetését. A Központi Statisztikai Hivatal által számított nyugdíjaskosár még akár kedvező is lenne, hiszen annak inflációja mindössze 3,3 százalék. Az októberi nyugdíjas infláció pedig 3,4 százalék volt.

Más képet látunk azonban, ha megnézzük, mely termékeknek mennyivel emelkedett az ára egy év alatt. Az élelmiszerek ára átlagosan 4,6 százalékkal nőtt, márpedig erre költenek arányaiban a legtöbbet az idősek. Még kedvezőtlenebb a kép annak a nyugdíjasnak, aki egészségesen szeret élni, és sok zöldséget fogyaszt. Az idényáras élelmiszerek – friss zöldség, gyümölcs – ára 21,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a burgonya 36,5, a friss zöldség 38,4 százalékkal drágult.

Ehhez képest az idei év elején 3 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, mert a jelenlegi szabályok szerint az infláció mértékével kell emelni a kifizetés összegét. S miután az első nyolc hónapban nem haladta meg ezt a mértéket az átlagos áremelkedés, az érvényben lévő jogszabályok értelmében az ellátásba fixen beépülő nyugdíj-kiegészítést sem kaphatnak az időskorúak. Igaz, a 3,5 százalékos gazdasági növekedésnek köszönhetően nyugdíjprémiumot igen, maximum 18 ezer forint értékben...

AZ EU MAGÁHOZ LÁNCOLTA A BRITEKET: MEGVAN MILYEN LESZ A BREXIT

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2018.11.14.


A kiszivárgott hírek alapján egyelőre semmi nem lesz a teljes szakításból.

Az Egyesült Királyság örökre a vámunióban marad, hacsak a következő két évben nem találnak ki valami jobbat – röviden így magyarázta el a Bloomberga Brexitről szóló megállapodás lényegét. Kicsit részletesebben: annak érdekében, hogy az ír–északír határ átjárható maradjon, az EU-nak sikerült megakadályoznia a hard Brexitet, vagyis hogy a britek kilépjenek az unió belső piacáról is.

Innen nézve az az ellenzéki vád is érthető, hogy valójában nem is merült fel a megegyezés elmaradása, Theresa May kormányfő az ezzel való riogatással inkább arra készítette fel a brit közvéleményt, hogy minden számára rossz megoldás jobb a katasztrofális no-dealnél.

De mit is tartalmaz a végső megállapodás? A Guardian szerint ezt:
- A backstop, vagyis az ír határkérdés ideiglenes megoldására kitalált EU–brit vámrendszer feloldása akkor lehetséges, ha születik egy átfogó kereskedelmi megállapodás. Arról, hogy mikor történhet meg az átállás, egy olyan testület dönt majd, amelynek tagjai felét az EU, másik felét London delegálja, és lesz benne egy független személy is.
- 2019 közepe felé határoznak arról, az Egyesült Királyság megfelelő előrelépést tett-e annak érdekében, hogy az új kereskedelmi megállapodásról tárgyalhassanak, vagy inkább meghosszabbítják a mostani állás szerint 2020-ig tartó átmeneti időszakot. Ebben az időszakban a szigetország gyakorlatilag tagja marad az EU-nak annak minden jogával és kötelezettségével együtt (például továbbra is biztosítania kell a szabad munkavállalást az EU polgárainak), viszont nem vesz részt a döntéshozatalban.
- Észak-Írország uniós források szerint speciális státuszt kap – a londoni kormány ezt egyelőre cáfolja, nyilván amiatt, mert a kisebbségi kormányt kívülről támogató északír DUP-ot még nem sikerült Maynek meggyőznie erről...

ORBÁN VIKTORNAK A VILÁG SZÍNE ELŐTT KELL MOST A KREML ÉS A NATO KÖZÖTT VÁLASZTANIA

444
Szerző: MAGYARI PÉTER
2018.11.14.


Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök útlevél nélkül, a börtön elől szökött Magyarországra, és politikai menedékjogot kért. Gruevszkit korrupció miatt ítélték el a hazájában. Egyelőre a magyar hatóságok nem árulták el, hogyan juthatott be az országba. A macedón kormány azt várja, hogy a magyar rendőrség tartóztassa le, és ha ez megtörténne, akkor minden bizonnyal kérni fogja a kiadatását is. 

A Gruevszki-ügy bőven túlmutat azon, hogy a magyar kormány elhiszi-e, hogy méltányos tárgyalása volt-e hazájában Gruevszkinek, ahogy azon is, hogy Orbán Viktor korábban a barátságával tüntette ki őt. Gruevszki sorsa azt fogja megmutatni, hogy a magyar kormány melyik szövetséget választja egy éles, világosan eldöntendő konfliktusban: Keletet vagy Nyugatot?

Műveleti terület

Szíria és Ukrajna mellett a Balkán a harmadik legjelentősebb térség a világon, ahol a NATO és Oroszország között nagyon kiélezett küzdelem folyik a befolyásért. Amikor tavaly nyáron Montenegró belépett a NATO-ba, akkor eldőlt, hogy a félsziget adriai partvidéke a Nyugathoz tartozik. Görögország, Albánia, Montenegró, Horvátország és Szlovénia mind a nyugati katonai szövetség tagja most már, és ez nagyon aggasztja Oroszországot. Annyira, hogy 2016 októberében az orosz titkosszolgálatok puccsal próbálták megakadályozni Montenegró belépését, ám a kísérlet elbukott.

A félsziget túloldalán Bulgária és Románia szintén a NATO tagja. Középen viszont Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia továbbra is fontos műveleti terület az oroszok számára, ahol komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy ezek az államok ne lépjenek amerikai szövetségre. (A térség negyedik semleges állama Koszovó, ám ott KFOR néven a NATO 1999 óta katonákat állomásoztat.)

Az oroszok és az EU között lavírozó szerb kormány nem aspirál NATO-tagságra. Bosznia-Hercegovina csatlakozása sem reális, az ország egyben tartása is komoly feladat, többek között azért, mert az ország szerb részét irányító kormányt Oroszország folyamatosan ellenállásra biztatja. Onnan 2004-ben vonult ki a NATO, azóta EUFOR néven az EU állomásoztat csapatokat, évek óta osztrák parancsnokság alatt. (Ausztria nem tagja a NATO-nak.)

Macedónia viszont mindkét fél számára még nyitott, nagyon fontos terület, az utolsó ország a Balkánon, ami belátható időn belül a NATO tagja lehet.

2006 és 2016 között az egyre inkább Moszkvához húzó Nikola Gruevszki vezette Macedóniát. Ám egyre súlyosabb ügyek derültek ki róla és kormányáról: korrupciós botrányok, tömeges illegális lehallgatások, és a választói névjegyzék meghamisítása többek között...

MINDEN MÁSODIK KÓRHÁZAT BE KELLENE ZÁRNI - SENKI SEM ÉRTI IGAZÁN, MIT AKAR VALÓJÁBAN AZ ÁLLAM?

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.11.14. 


Szlovákiában az ellenzék egyetértését is megszerezve elindították a kórházreformot, a térségben több országban is működnek nagy magán, de állami betegeket ellátó szolgáltatók. Magyarország közben mintha teljesen az ellenkező irányba indult volna el.

Az „értékvezérelt” egészségügy felé vezető lépésként értékelte Újlaki Ákos, a Boston Consulting Group (BCG) projektvezetője a Portfolio.hu egészségügyi konferenciáján tartott előadásában a szlovákiai kórházreform elképzeléseit. Mint elmondta, cégük a szlovák fekvőbeteg-ellátási modell kidolgozásakor a látványos eredményeket elért dán megoldást vette alapul. A kórházreformot az ellenzék is támogatta, és hasonló Magyarországon is megoldható lenne – fejtette ki a szakember.

A változás viszont (ezt már nem ő mondta, mi mondjuk) nem csekély társadalmi felhördüléssel járna. A lényeg ugyanis – mint arról Végh Attila, a stockholmi székhelyű Capio AB elnök-vezérigazgatója beszélt –, hogy Szlovákiában, Lengyelországban és nálunk is körülbelül kétszer annyi kórház működik, mint amennyi valójában szükséges lenne. A BCG a szlovákiai helyzetet vizsgálva arra jutott, hogy a kórházak egyharmada a társadalom 1 százalékát fedi le, vagyis társadalmi hasznossága szinte zéró. Sok az átfedés (adott területen több intézmény is működik), helyenként brutálisan alacsony az ágyak kihasználtsága.

Magyarországon – idézte fel az adatokat Újlaki – a legmagasabb a megelőzhető és elkerülhető halálesetek száma: százezer lakosra nálunk 2015-ben 268 elkerülhető és 418 megelőzhető jutott. A várható egészséges élettartam azonban nem javítható pusztán több pénzzel. Szlovákiához hasonlóan nálunk is az ellátás eredményességének és minőségének javítása, az optimalizált személyzet- és forrásallokáció, valamint az intézményrendszer hatékonyságának a növelése hozhatna pozitív változást...

MIÉRT LESZNEK HATÁRÁTKELŐK A MAGYAR FIATALOK?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.11.14.


Lojálisak, tiltakozók és kivonulók – ebbe a három fő csoportba sorolja a magyar fiatalok nagy részét egy nemrégiben megjelent tanulmánykötet. Magának a kiadványnak a sorsa is egyfajta lenyomata a mai Magyarországnak, de ennél minket jobban érdekel az, amit arról írnak, miért mennek külföldre a magyar fiatalok.

A Margón kívül - magyar ifjúságkutatás 2016 tanulmánykötetnek már a címe is meghökkentő, hiszen nem két éve, hanem idén jelent meg. Eme furcsaság megértéséhez tudni kell, hogy 2000 óta négyévente készül egy nagymintás (ez 8000 főt jelent) felmérés, aminek célja a 15-29 éves korosztály élethelyzetének rögzítése.

Az adatfelvétel 2016-ban is megtörtént, csakhogy az adatbázist egészen egyszerűen elérhetetlenné tették, ami önmagában is furcsa, ráadásul egy uniós forrásból végzett felmérésről van szó.

Mindenesetre a kutatók egy része otthagyta a (fogalmazzunk így) hivatalos Ifjúság Kutatás 2016-ot és az idén már elérhető két évvel ezelőtti és az azóta fellelhető frissebb adatokból összeállította a Margón kívül című kötetet.

Amiben rengeteg érdekes (bár a hozzám hasonló laikusnak sokszor meglehetősen nehezen olvasható szakszöveggel teli) írás található. Ilyen Csákó Mihály és Sik Domonkos Állampolgári szocializáció a kivándorlás árnyékában című tanulmánya, amiben hosszan elemzik azt, a fiatalok közül kik milyen életstratégiát követnek és akik a határátkelés mellett döntenek miért teszik azt.

Ennek a több mint 20 oldalas tanulmánynak számomra legérdekesebb megállapításait próbálom meg összefoglalni (remélem a lehetőségeimhez mérten pontosan) – akit az egész érdekel, az a teljes kötet ezen linkjén találhatja meg a 237.-258. oldalon.

A szerzők tehát alapvetően három csoportra osztják a fiatalokat, lojálisokra, tiltakozókra és kivonulókra:...