RASKÓ GYÖRGY: SOK "BORÁSZ" CSODAPALOTÁT, MEDENCÉT ÉPÍT A TÁMOGATÁSBÓL A BARÁTAINAK

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2018.11.12.

Szokatlanul jók vagyunk az uniós pénzek elherdálásában – írta Raskó György.

A magyar borászat az EU-csatlakozás óta közel 250 milliárd forint támogatást kapott, ehhez képest az árbevétele még az élelmiszeriparon belül is csak marginális teljesítmény – írta Raskó György. Az agrárközgazdász (az Antall-kormány államtitkára, a '90-es években MDF-es parlamenti képviselő, a 2018-as kampányban szerepet vállaló V18 csoport tagja) a Facebookon arról írt: azzal, hogy a pályázók 150-300 milliós beruházásokra hajtanak, nem volna baj, ha olyanok pályáznának, akiknek van mérhető árbevétele borértékesítésből. Csakhogy „sok borász pályázó néhány tízmilliós árbevételt produkál maximum, miközben a támogatásból csodapalotát, látogatóközpontot, úszómedencét, épít baráti társasága számára”.

Raskó azt is hozzátette: az export összesen nem éri el a 100 millió eurót, „azaz a magyar borászat híre jellemzően a határig tart”. Eközben viszont a magyar borászat „mellét büszkén kidomborítva csak nyeli és nyeli az uniós és a hazai adófizetők pénzét, a megtérülés esélye nélkül. Tudom persze, hogy ezzel nincs egyedül, mert uniós pénzek elherdálásában szokatlanul jók vagyunk”.

ITT OLVASHATÓ

HOGYAN FORMÁLÓDNAK ELLENSÉGKÉPEINK?

MÉRCE
Szerző: LEHOTAI ORSOLYA
2018.11.12.

Egy kutatás szerint a berlini fal 1989-es leomlása óta több mint 1000 kilométernyi fal került újra felhúzásra Európában. Ennek nagy része a menekültválság idején és arra adott válaszként lett megépítve, a berlini fal egykori hosszát többszörösen túlszárnyalva. A pénteki Ripost hajléktalan társainkról írt megalázó hangnemben, „Meddig élnek vissza a hajléktalanok mindannyiunk türelmével? Nekik mindent szabad?” címmel. Ebben a keretezésben több elemzendő összetevő is van, mint ami talán elsőre feltűnik, és amelyek rávilágítanak arra, hogy a másságképzés tárgyai nem elválaszthatók egymástól, az államhoz és a politikai közösséghez való kapcsolódás szempontjából.

Mindkét téma lényegében a külső és belső határok formálásáról szól és azoknak egyfajta ok-okozati viszonyáról, mintha a külső határok felállítása előbb-utóbb magával vonzaná a belső ellenségképzéseket is. Amikor az egyik nem-kormányzati cikk úgy fogalmaz, hogy „Már magyar emberek ellen uszít nyíltan a Fidesz bulvárlapja”, azzal előfeltételezi azt,
hogy a propagandisztikus másságképzés egyfajta külső-belső kettősség mentén mozog, ahol kvázi a külső ellenségek felállítása után következő belső ellenségek elleni uszítás felé halad a kirekesztés logikája és a mozgás, céllövés iránya.

Ez lehet egy triviálisnak tűnő elképzelés, de ebben a cikkben azt szeretném felvetni, hogy ez az ok-okozati viszony egyáltalán nem magától értetődő, és felülvizsgálata egyúttal a kirekesztő rezsimekkel szembeni átfogó fellépési lehetőségek és terek fölszabadításához is elengedhetetlen...

ITT OLVASHATÓ

MEDDIG TŰRJÜK MÉG, HOGY A POFÁNKBA HAZUDJANAK?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2018.11.12.

Szép jó estét mindenkinek! A korábbi napok oktatási rendszerrel foglalkozó cikkeit folytatván a mai napra is jutott valami igen elkeserítő. Azt ugyanis mindannyian tudjuk, hogy a kormány – illetve annak intézményei és szervezetei – gond nélkül kozmetikázzák ki az adatokat és hazudnak magyarok millióinak. Nincs ez másképp az oktatás helyzetével kapcsolatban sem, ahol a kormány továbbra is állítja, hogy nincs súlyos mértékű tanárhiány, mindössze kisebb gondok vannak itt-ott. Ezt cáfolandó a Szülői Hang Közösség egy online kérdőívet tett közzé, melyet két hónap alatt, több mint ötezer szülő töltött ki.

Tehát olyanok, akik napi szinten látják a kialakult problémákat. Nem statisztikákat bújnak és még csak nem is az egyik minisztériumból kaptak számokat. Minden szülő pontosan tisztában van a tanárhiány súlyos következményeivel, hiszen pont az ő gyermekeik azok, akik leginkább elszenvedői ennek a rendszernek, melyben az oktatás egy jelentéktelen semmi. Nos, ez a több mint 5 ezer kitöltött kérdőív nem igazán azt támasztja alá, amit a kormány próbál elhitetni mindenkivel, annál inkább bizonyítja azt, hogy súlyos problémák vannak az oktatásban, kezdve az általános iskolákkal.

"Három gyermekem három különböző iskolában tanul, és mindegyik iskolában hiányzik matematika-, magyar-, történelem- és nyelvtanár, pedig ezek a felvételi szempontjából fontosak. A természettudományos tantárgyakat összevissza tanítják, most éppen a testneveléstanárok álltak csatarendbe."   
Kezd rögtön ezzel az erős ténnyel a HVG mai cikke, mely elemzi a beérkezett kérdőívek százait. Hogy mégis miért tart itt ma a magyar oktatási rendszer? Azért, mert a kormány nem tekinti azt fontosnak, ugyanis nincs szüksége kiművelt emberekre, azok esetleg még gondolkodni merészelnének, netalántán még véleményük is akadna, márpedig erre Orbánéknak nincs semmi szüksége. Nekik focimeccsekre járó tömegekre, a napi valóságot felfogni képtelen emberek millióira van szükségük, akik nem az egyetemek egyikéből fognak kikerülni.

Orbánék célja az emberek elbutítása, amellett, hogy mindenki mást hülyének néznek. Fiatalok százezreit zavarták el saját otthonukból, azzal, hogy egy élhetetlen közeget hoztak létre számukra. A fiatalok mellett az idősekkel sem bánnak jobban, ugyanis az egészségügyi rendszer folyamatos leépítésével jóformán halálra ítélnek százezreket országszerte. Na de visszatérve a tanárhiányhoz, lássuk milyen más vélemények érkeztek Szülői Hang Közösséghez:...

ELEGEM VAN A KÖZÉPOSZTÁLY LEZÜLLESZTÉSÉBŐL

ELEGEM VAN BLOG
Szerző: Elegem Van
2018.11.12.

...A Bannon-Frum vita több szempontból is döbbenetes volt számomra. Elsőként a külsőségek. Bannon szerintem rettenetesen veszélyes gondolatokat enged ki olyan palackból, amelyekről az hittük, hogy az emberiség végleg és jó mélyre elásta. Ezzel együtt sem érthető a liberális hisztikommandó balhécsináló esőtánca, amelyet Bannon fellépései során mindig eljárnak. Ráadásul kontraproduktív is, hiszen a meg nem értett igazmondó szerepébe tuszkolják Bannont hívei örömére. A cirkuszi sallangokon túl - idetartozik a vita utóéletének botránya is - a tartalom elkeserítő. Mert az igazán hozzáértők is leragadtak a populizmus versus liberális demokrácia érvek összevetésénél, pedig valójában ez a purparlé nem erről szólt. A valóság szerintem az, hogy a következő évtizedekben milyen módon lehet uralni az egyre szegényedő tömegeket. Cinikus megközelítésben: milyen dumával lehet a majmokat/rabszolgákat etetni, hogy ne vegyék észre majom/rabszolga státuszukat? És úgy néz ki, hogy a liberális demokrácia értékei annyira kiüresedtek, hogy nem alkalmasak a néphülyítésre, sőt a fentebb említett és egyéb vadhajtások (gender, integrációs ökörségek, stb.) miatt inkább hergelik az átlagembert. Bannonnak igaza van abban, hogy liberális demokrácia nem volt képes megvédeni a kisembert, amikor az komoly bajba került a 2008-as válság hatására. Kevés a társadalmi problémákra a piacgazdaság szentségébe vetett liberális üzenet, amely nagyjából a "nyugodtan dögölj éhen" mondanivalóra korlátozódik. Ennél picit többet várnak el az emberek. Bannonnak tehát igaza van a diagnózisban, de az általa ajánlott gyógymód már középtávon is pusztulást hoz. Frumnak nincs igaza a korábbi évek problémáinak diagnosztizálásában, viszont pontosan látja a populizmus korlátait, veszélyét. Mégis most úgy látszik - Trump, Viktor, Bolsonaro, Salvini, Brexit, Duterte, Putyin, Erdogan átmeneti sikereiből -, hogy a következő évtizedeket a populista módszerekkel való uralomtípus fogja meghatározni.

Ennek a folyamatnak pedig az az alapvető oka, hogy a citoayen középosztály eszméletlen mértékben erodálódik. A társadalmak kettészakadnak a világ elit milliárdosaira és a világ szegényeire. A középosztálybeliek tíz körömmel kapaszkodnak, ám ennek ellenére folyamatosan csúsznak lefelé. Félnek. A populista irányzatok ezt a félelmet lovagolják meg, fokozzák, a megmentő szerepébe helyezkedve. A magukra hagyott egyre dühösebb emberek pedig beszopják az egyszerű üzeneteket. Közben arra sem figyelnek, hogy az őket hergelők, az ő félelmükkel játszadozók milyen hamar lesznek - az ő kizsákmányolásukból, meglopásukból - a világ elit oligarchái. És nincs liberális válasz erre a kihívásra, mert liberóék azzal vannak elfoglalva, hogy Jürgenke bemehet-e a lányvécébe, ha nem biztos nemi identitásában, vagy Ahmedkét nem sérti-e a kereszt a római osztályteremben. A liberalizmus társadalmi bázisát jelentő citoayen középosztály tehát nem kap eszmei védelmet attól az irányzattól, amelyet ő hozott létre. A folyamat egymást erősíti, mert közben ez a réteg számában is gyengül. Aztán egyszer csak nincs tovább, ha elfogy (jelentéktelenné válik) a társadalmi bázis, megszűnik az eszme is. Már a régi görögök megfigyelték, hogy bizonyos ciklikussággal váltják egymást az uralomtípusok. Lehet, most jön el az idő, amikor a citoayen középosztály liberális demokráciáját leváltja az oligarcha elitek populista uralmi rendszere. Bannon valami ilyesmit vetített előre.

De jó lesz, ha mindenhol a populista irányzat válik társadalomszervező erővé? Az a történelmi tapasztalat, hogy nagyon nem. Nem menjünk messze, nézzük hazánkon a baljós előjeleket. Van az elit. Viktor 2010-ben azzal kampányolt, hogy plebejuskormányzást fog vinni. Nyolc évvel később Horn Gyula-i pökhendiséggel - "Na és?" - közli, hogy márpedig ő luxus magángéppel röpköd meccset nézni, és a jövőben is ezt fogja tenni. Melyik orbánista szavazott volna rá, ha akkor megmondja, hogy neki nem az ország jobbítása miatt kell a hatalom, hanem a família dollármilliárdossá tétele érdekében? És a többi oligarcha, NER-lovag mind boldog, hiszen nekik bejött az élet. Egészen addig, amíg meg nem jelenik a jobboldali populizmust követve a baloldali populizmus, amely a gazdagok iránti gyűlöletre építve szokott véres jeleneteket rendezni. Érdemes a gyűlölet kutyáit leoldani láncaikról?

Aztán az ország népe. Mit fog kapni a populista uralmi berendezkedéstől? Kettőt a szeme alá. Már most látszik, ahogy a nemzeti populista duma mellett málik szét minden. Friss példának itt a szemétügy. A központosítás nem működik. (Tanulhattak volna a KLIKK összeomlásából, de a jó populista holtig nem tanul.) A szolgáltatás díját beszedik, populista rezsicsökkentéses alapon alulfinanszírozva a rendszert. A központi szervezet nem fizeti ki a tényleges költségeket a munkát végzőnek, aki folyamatosan óbégat, hogy baj van. Senki sem áll szóba vele. Aztán amikor már nem tud bért fizetni, tankolni és leáll, a szemét meg ott marad a házak előtt, a propagandagépezet erkölcsileg tönkre zúzza, az államhatalom megfenyíti. (Az a kisköcsög gyerek, aki felelős a krachért közben vígan elmegy államtitkárnak.) Aki a történet végére kíváncsi, nézze meg hova jutott a baloldali populista Venezuela.

A populista állam népe tehát egy nap arra fog ébredni, hogy az állam ugyanúgy nem védi meg saját magától, mint a liberális demokrácia a piacgazdaság hátrányaitól. A különbség csupán annyi, hogy a liberális berendezkedés nem hagyja gyűlölködni, szájkosarat ad rá a pc-vel, a populista állam viszont maga teremti meg az aktuális ellenség képét, akit egyenesen gyűlölni kell. Ezzel vezethető le a társadalmi feszkó úgy, hogy az oligarcha elit uralma fennmaradjon. Bannon azt reméli, hogy a gyűlöletadagoló kézben tartható, ezért a történelem nem ismétli magát. Aztán ha mégis, hát tévedett. Ezért borzasztó a vita tanulsága, amely nem arról szólt, hogy lehet a középosztályt megerősíteni, a piacgazdasági anomáliákat kezelni, hanem arra csupaszodott, hogy szabad-e az oligarchikus populista uralom medrébe terelni, és ezzel kézben tartani az előre láthatóan fokozódó társadalmi indulatokat. És ebben Bannon méltó társra talált Frumban.

Elegem van az éceszgéberek korlátoltságából, amellyel valójában lemondanak a középosztály megerősítéséről egy levitézlett, csak szenvedést hozó ideológia érdekében.

ITT OLVASHATÓ

HAZUGOK HÁLÓJÁBAN

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: AVAR JÁNOS
2018.11.09.

...Trump támogatóinak kétharmada hiszi, hogy Obama muszlim, 59 százalék, hogy tényleg nem Amerikában született (vagyis nem lehetett volna elnök). Márpedig az őt egy médiavacsorán nevetségessé tevő és ezért gyűlölt Obama kenyai születésének lankadatlan firtatásával csinálta meg a tévéceleb Trump a politikai karrierjét, hogy aztán elinduljon a republikánus elnökjelöltségért. S még aztán is kitartott téves állítása mellett, hogy Obama prezentálta hawaii születési anyakönyvi kivonatát. Majd már az elnöki kampányban Trump nemes egyszerűséggel ráfogta Hillaryra, hogy ő kezdte volna feszegetni a témát. Amikor e két év előtti kampányban előkerült a videó, amelyen Trump dicsekszik, hogy a hozzá hasonló celeb csak úgy megragadja a nők ágyékát, s ebből persze óriási botrány lett (siettek is az oroszok bedobni újabb adag elorzott demokrata e-mailt, más témára terelni a figyelmet), Trump mentegetőzött meggondolatlan szavaiért. Ma viszont ott tartunk, hogy közölte: a dicsekvő hangja nem is övé volt, valami hamisítás lehetett. Amiért, ugye, korábban még bocsánatot kért! A fake news, a hamis hírek világában már ez a módi. Egyik alkalmazottja a Fehér Házban képes volt, komoly arccal, az alternatív tények jogosultságát emlegetni. S akkor ugye minek számon kérni főnökén a valós tényeket?

Más ez, mint volt a diktatúrák hamis világa, ahol – az ideológia szolgálatában – a szavak gyakran az ellenkezőjét jelentették a megszokottnak: a demokrácia népi volt, a realizmus szocialista, a népuralom a vezér uralma. Ez persze hírkaranténokat követelt, tájékoztatási monopóliumot. A demokratikus vagy valamennyire még ahhoz hasonló körülmények közt ez megvalósíthatatlan, bár mi kétségtelenül közelítünk hozzá. A szavazói többséghez, tehát választási győzelemhez azonban nincs is erre igazán szükség, elegendő a saját tábor hírkaranténját biztosítani. Költő, hazudj, de rajt’ ne fogjanak! – tanácsolta Arany pályatársainak, s e rajtakapástól a politikusok is tartottak. Ma még csak nem is zavarja korunk új hőseit. Elég, ha táborukat óvják a tényektől.

A trükk egyszerű: ők vádolják az igazmondókat, a tényekre hivatkozókat hamisítással; „fake news” – emlegeti Trump szónoklataiban a mérvadó médiát, s már rákaptak erre a hazai kormánykiszolgálók is (goebbelsi eredetiben: Lügen­pres­se). Vezérlő elvük mindenütt ugyanaz: nem a racionális embereket akarják meggyőzni, hanem – ahogyan egyik szellemi vezérük, Ailes fogalmazta már a nyolcvanas évek végén – „az eszelősöket hergelni”. Ez olykor túl jól sikerül, mint a minapi amerikai bombaküldözgető vagy zsinagógában lövöldöző bizonyítja. S persze „fake news”, hogy az elszabadult eszelősökért őket bármi felelősség terhelné...

ITT OLVASHATÓ

NEM GYERMEKNEK VALÓ VIDÉK - A MAGYAR OKTATÁS ÉS A 21. SZÁZADI KIHÍVÁSOK

TÁRKI - TÁRSADALMI RIPORT 2018
Szerző: LANNERT JUDIT
2018.

A 19. századi ipari tömegtermelésre fazonírozott tömegoktatás szerkezete világszerte recseg-ropog, a tanítás-tanulás jelenlegi intézményesült módja egyelőre a technológiai fejlődés irama és igényei mögött kullog. Úgy tűnik, a gazdasági és technológiai fejlődés globális hullámai nem érik el a nemzeti keretekbe zárt oktatási rendszereket. Nem véletlen, hogy az OECD is egyre többet foglalkozik az oktatás jövőjével. Ahogy a Tanulási keretrendszer 2030 programját beharangozó állásfoglalásukban írják: a jövő bizonytalan, de nem szabad megfutamodni előle (OECD, 2018). Az iskoláknak a fiatalokat olyan munkákra, olyan technológiák használatára és olyan problémák megoldására kell felkészítenie, amelyek ma még nem léteznek. Ahhoz, hogy egy fiatal ebben a bizonytalan helyzetben feltalálja magát, kíváncsinak, kreatívnak, képzeletgazdagnak, rugalmasnak (resilience), valamint empatikusnak kell lennie. Nemcsak a saját, de szűkebb (családja, hazája) és tágabb (a Föld) közösségének jobb jövője iránt is felelősséget kell éreznie. Ehhez meg kell teremteni az egyénre szabott és jól működő tanulási környezetet, amely egyaránt magába foglalja a fizikai (iskolaépület, osztályterem berendezése), pszichoszociális (iskolai légkör, korszerű pedagógiai módszerek és szemlélet) és digitális (az infokommunikációs eszközök használata, virtuális tanulási tér) környezetet. Az OECD a jövő tanulási keretrendszerét vizsgálva két fő pontra helyezi a hangsúlyt: mit és hogyan tanítsunk a jövőben. Számos ország tanterve a magyaréhoz hasonló problémával küzd, túl sok ismeretet akarnak átadni viszonylag rövid idő alatt, amivel lecsökken a valódi elmélyülésre szánható időkeret, és felerősödhetnek a kevésbé hatékony tanulási módszerek, mint a memorizálás használata. Vannak országok, amelyek radikálisan átalakítják a tanterveiket. Az egyik ilyen a finn rendszer, ahol a pedagógiai kutatások eredményeit felhasználva teljesen újragondolták a tananyagot. A folyamat középpontjába a tanulót és annak jól létét helyezték. Az észtek – akik hasonlóan a finnekhez jelenleg a PISA-eredményeket tekintve élen járnak – szintén a tanulót állították a tantervi reform középpontjába. A deklarált cél, hogy szeressen tanulni és boldogan éljen. Kérdés, hogy a magyar tanulókat menynyire készítjük fel a boldog jövőre? A következő néhány oldalon a legfrissebb, zömében nagymintás tanulói teljesítményadatokra alapuló kutatási eredmények alapján erre keresem a választ:...

ITT OLVASHATÓ

BRUTÁLIS NÖVEKEDÉS JÖHET: MEGDUPLÁZNÁK A MAGYAR BÉREKET

ZOOM
Szerző: PAPP ZSOLT
2018.11.12.

2030-ig a reálbérek duplára emeléséről beszélnek a Magyar Nemzeti Bank elemzői, ami hatalmas ugrásnak tűnik, mégsem lenne vele mindenki egyformán boldog.

A következő években tovább folytatódhat a magyar bérek emelkedése, bár aligha az elmúlt két évben mért, már-már extrém mértékű 10 százalékos ütemben. Az évi 7-8 százalékos nettó reálnövekedés azért összejöhet, ha az ehhez szükséges reformokat a kormány végrehajtja – olvasható a Magyra Nemzeti Bank (MNB) napokban publikált Növekedési jelentésében, amelyben idén a magyar, 2030-ig váró kihívásokat taglalja. Az MNB a nyáron hozta nyilvánosságra 180 pontos javaslatát az ország versenyképességének javítására. A most megjelent jelentés azt vizsgálja, hogy milyen növekedési pályára állhat a magyar gazdaság ezen javaslatok megvalósítása esetén...

ITT OLVASHATÓ

EGY TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS SZERINT ORBÁN EZUTÁN BÁRMIKOR LEKAPCSOLHATJA AZ INTERNETET MEGFELELŐ VÉDELMI HELYZETRE HIVATKOZVA

SZTÁRKLIKK
Szerző: Népszava
2018.11.12.

Újabb rendkívüli állapotot emelt a jogrendbe a kormány: az úgynevezett honvédelmi vészhelyzetet a kabinet szabadon léptetheti az Országgyűlés felhatalmazása nélkül is.

A honvédelmi miniszter úgynevezett közérdekű használati jogot alapíthat bármilyen ingatlanra, amelyen „az ország védelmét vagy szövetségi kötelezettségének teljesítését biztosító létesítmény építhető, telepíthető és üzemeltethető”.

Vagyis bármilyen telket, üzemet kisajátíthat egy időre – magyarázta a Népszavának Harangozó Tamás, a honvédelmi bizottság MSZP-s tagja...

ITT OLVASHATÓ

HARMADÁVAL KEVESEBB JUT A NEHEZEN ÉLŐKNEK: A SZEGÉNYEKEN SPÓROL A KORMÁNY

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: GULYÁS ERIKA
2018.11.12.

Összességében harminc százalékkal kevesebb segítséget kapnak a legrászorultabbak azóta, hogy kormány 2015-ben átalakította a segélyezési rendszert – derül ki egy friss tanulmányból.

A humántárca 2015 márciusától eltörölte a korábbi központi lakásfenntartási és adósságrendezési támogatást, valamint megváltoztatta a méltányossági közgyógyellátás és ápolási díj szabályait. Ezek helyett egységes települési támogatást vezetett be, amit már csak akkor finanszíroz a kormány, ha az adott önkormányzat adóbevételei nem elegendőek a segélyek kifizetésére. Mindössze 260 városban és községben olyan magas az adóerő, hogy az állam egy fillért sem ad a segélyekre, a hazai települések 83 százaléka a legalacsonyabb adóbevétellel rendelkező kategóriába tartozik, ahol a kormánynak kell a zsebébe nyúlni a támogatások kifizetésekor. Mégis sokat spórol a szegényeken az állam, hiszen az új szabályok hatására 2014 és 2016 között drasztikusan, 30 százalékkal csökkent a rászorulóknak kifizetett összeg és átrendeződött a támogatások szerkezete is– olvasható a Tárki múlt héten bemutatott Társadalmi riport 2018 című kötetének egyik tanulmányában. 

Szociológusok már az átalakítás hónapjaiban arra figyelmeztettek, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megítélésének és keretének járási szintre emelése, valamint a helyi segélyek átalakítása miatt sokan kieshetnek a támogatásból a rászorulók közül. Kopasz Marianna és Gábos András tanulmánya is ezt igazolja – bár a szerzőpáros rögtön az anyag elején megmondja, hogy a munkát a humántárca szociális ügyekért felelős államtitkársága felkérésére végezték el. A hatásvizsgálat épp azért különösen izgalmas, mert eddig nagyon kevés kormánydöntés társadalmi hatásait értékelő szakértői anyag került nyilvánosságra. 

A kutatók az anyaggyűjtés során azt tapasztalták, hogy miközben nem csökkent jelentősen az önkormányzati segélyt igénylők száma, 2016-ban már csak a változás előtti létszám fele kapott pénzt, a támogatásra költött összeg pedig a 70 százalékára esett vissza. Ez a durva zuhanás elsősorban a lakhatást segítő támogatások csökkenése miatt következett be. A Tárki tanulmánya szerint a szinte teljes körű ellátástól két év alatt odáig jutottunk, hogy már csak a városok és falvak háromnegyede működtetett lakástámogatási rendszert, a korábban segélyezetteknek pedig már csak a 44 százaléka kapott segítséget a rezsiköltségek egy részének fedezésére. 

A gyógyszertámogatást kérők száma alig változott, az ezen a címen megítélt támogatás viszont a kormánydöntés hatására a felére esett vissza és hatalmas a visszaesés a családtagjukat otthon ápolók támogatásában is. 2014-ről 2016-ra megfeleződött a segélyezett ápoló családtagok száma, ráadásul sokkal kevesebb pénzt kaptak, mint korábban. 

Kopasz Mariann és Gábos András adatokkal igazolja, hogy a kormány átalakítási döntése nyomán kevesebb pénz jut a válsághelyzetben lévők megsegítésére is, holott ez maradt az egyetlen segélyezési forma, amit kötelezően működtetnie kell minden településnek. Csakhogy 2016-ban a 13 százalékuk egyetlen ilyen kérést sem teljesített. Jellemzően az aprófalvak nem tudnak annyi pénzt megspórolni, hogy kisegíthessék a krízishelyzetbe került lakóikat...

ITT OLVASHATÓ

AZ MVM LEÁNYVÁLLALATAI IS KORMÁNYBARÁT CIVIL SZERVEZETEKET TÁMOGATNAK, REJTETT PÁRTFINANSZÍROZÁST GYANÍT DEMETER MÁRTA

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2018.11.12.

Határon túli médiára, Lezsák Sándor népfőiskolájára, Hegedűs Zsuzsa alapítványára – egyebek mellett ilyesmire áldoztak az MVM leányvállalatai. A cégcsoport vállalatainak 2010-2018-as civil támogatásait Demeter Márta, az LMP társelnöke adatigényelte ki. Részben – kilenc cégtől – meg is kapta, a többieket perli.

Nem kevés, összesen 18 leányvállalata van az állami MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nek. Az 1300 milliárd forint árbevételű, több mint 9 ezer főt foglalkoztató vállalatcsoport anyacégének „civil” támogatási gyakorlatát korábban az Átlátszó mutatta be: a legnagyobb vihart természetesen a kormánytámogató CÖF félmilliárdos pénzelése kavarta. De egyebekben is a politikának kitett, zsugori és hipokrita donáció rajzolódott ki a közzétett adatokból.

A leányvállalatok támogatási gyakorlatát Demeter Márta kérdezte cégenként. A 18 vállalatnak a fele válaszolt, a többieket a politikus beperelte, ezek az eljárások folyamatban vannak. A válaszok alapján megkockáztatható, hogy az alma nem esett messze a fájától, azaz a leányvállalatok civilpénzelési szokása sok hasonlóságot mutat az anyavállalatéval.

Lévai Anikó, Kövér László és Hegedűs Zsuzsa kedvencei

Ráadásul átfedések is vannak: az anyavállalat is tömte például a Lévai Anikó-Kövér László alapította Nemzetközi Gyermekmentő szolgálatot, Hegedűs Zsuzsa Minden Gyermek Lakjon Jól! Alapítványát, a Rákóczi Szövetséget, valamint az erdélyi és felvidéki médiafinanszírozó Határok Nélkül a Magyar Nyelvű Sajtóért Alapítványt. Mit hoz a véletlen szerencse? Az MVM-leányok is támogatandónak találták ugyanezeket a szervezeteket...

ITT OLVASHATÓ

AZ ELMARADT ELLENÁLLÁS JELENTŐSÉGE ÉS OKAI - MEGJEGYZÉS A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁGOKRÓL

MÉRCE
Szerző: LABANINO RAFAEL
2018.11.11.

Jámbor András a múlt heti cikkében alaposan körüljárta, hogy miért is jelenti a Fidesz tekintélyelvű rendszerének kiterjedését a közigazgatási bíróságok felállítása. Már a választások óta tudható, hogy a Fidesz mire készül, és Jámbor jogosan rója fel az ellenzéki pártoknak és véleményformálóknak, hogy talán a harmadik alaptörvény-módosítás óta a szabadságjogokra legkomolyabb fenyegetést jelentő ügyben semmi érdemleges nem történt.

A Fidesz szokás szerint rajtaütésszerűen terjesztette be a törvényt, amiről végül a 168 óra írt részletes elemzést. Itt most nem foglalnám össze ezeknek az cikkeknek a tartalmát, legyen annyi elég, hogy a közigazgatási bíróságok még formálisan sem lesznek függetlenek a kormánytól. Az igazságügyminiszter és rajta keresztül a mindenkori kormányfő és kormánytöbbség teljes kontrollt fog gyakorolni fölöttük. Az ezeken a bíróságokon dolgozó bírók a lehető legteljesebb mértékben lesznek a kormánynak kiszolgáltatva.

Márpedig ez több, mint nyugtalanító, hiszen a közigazgatási bíróságok fognak dönteni minden, az államot és az állami szerveket érintő közigazgatási ügyben (pl. adóhatósági vizsgálatok, közbeszerzések, gyülekezési jog, közérdekű adatigénylés, stb.). Márpedig a jogállam, a joguralom minél teljesebb érvényesülése nélkül egy jól működő demokrácia nem képzelhető el. Ma Magyarországon azonban már a joguralom tudatos és nyílt felszámolásának vagyunk tanúi, ami a korlátozott demokrácia végét és a választásos tekintélyelvű rendszer intézményesülését jelenti...

ITT OLVASHATÓ

HOVÁ TŰNIK A KÖZÉPOSZTÁLY?

DANUBE INSTITUTE
Szerző: Danube Institute
2018.11.12.

Az amerikai középosztály proletarizációját elemzi Marian Cester Coombs az American Conservative magazinban.

Mindenki szereti a középosztályt, és mindenki középosztálybeli akar lenni – egyesek, hogy kicsinosítsák hevenyészett címerpajzsukat, mások, hogy elkerüljék a megvetést a kínosnak érzett vagyonukért. A valóságban azonban mind a középosztály koncepciója, mind gazdasági és szociális helyzete a feje tetejére állt és mára csupán egy életmódra redukálódott.

Gazdasági értelemben a középosztálybeliek valamikor önmagukat foglalkoztató tulajdonosai voltak a vagyonuknak és munkaerejüknek. Erkölcsi értelemben ők voltak a „jó állampolgár” megtestesítői: tisztességes, szorgalmas, törvénytisztelő, mértékletes, derék, megfontolt, erényes és, nos, erkölcsös.

Eredetileg ők voltak az újkori Európa kereskedői, befektetői, és kézművesei, akik a városfalakon belül laktak – innen az elnevezésük: burzsoázia. A széthulló feudalizmusból kiemelkedve két tulajdonság határozta meg őket: közeli kapcsolatuk a tőkével és társadalmi függetlenségük. Mindez megvédte őket a nemesség kapzsiságától, és a születőben lévő új társadalom vezetőivé váltak.

Ezek az erők győzték le a jakobita felkelőket 1745-ben Cullodennél, akik a Stuartokat akarták Anglia trónjára ültetni, és ők voltak azok, akik a tömeg dühét kihasználva elűzték az arisztokráciát a francia forradalom során. A következő évtizedekben számos felkelés tört ki, mert a munkásosztály vissza akarta szerezni a régi, feudális jogait, de a polgárság mindvégig sikerrel állt ellen. Ahogy Lajos Fülöp, a polgárkirály jellemezte a korszakot: „Enrichissez-vous!” Marx és Engels színre lépésére kialakult a két egymással küzdő osztály: a tőkések és a bérmunkások. A marxi modell szerint, ahogy a polgári forradalom eltörölte a feudális arisztokrácia uralmát, úgy fogják a munkások legyőzni új uraikat.

A középosztály legdiadalmasabb korszakában tehát valóban erő és hatalom birtokosa volt. A világ, amit megteremtettek, a tudományos és technikai forradalmak, a globalizálódó piacok, a megnyíló társadalmi mobilitás lehetősége soha nem látott fejlődést hozott az emberiségnek.

Mára egy furcsa változásnak lehettünk tanúi. Bár az amerikai munkásosztály legelnyomottabb rétegei is inkább szeretnének középosztálybelinek tűnni, mint megdönteni a tőkések uralmát, vagy egyáltalán többet keresni, a burzsoá kifejezés egy másik jelentést vett magára. Régimódi, unalmas, kertvárosi, szűklátókű…

A nyelvi degradáció a gazdasági visszaeséssel párhuzamosan zajlott. 1800-ban az amerikaiak 80 százaléka önfoglalkoztató volt, 1940-re 18-ra, 1967-re 9 százalékra esett vissza az arány. Ma sokak szerint ez a szám valóban a nevezetes „egy százalék”. Középosztálybelinek lenni közben átalakult: mára egyszerűen mindenki az, aki bérből vagy fizetésből él. Sőt, még a munkanélküliek is idetartoznak, legalábbis amíg esélyük látszik visszatérni a munkaerőpiacra. Csak a gazdagok vannak kizárva. Más szavakkal, a középosztály mint olyan, teljesen elvesztette jelentését...

ITT OLVASHATÓ

PUHUL A KORMÁNY A GIGABERUHÁZÁS ÜGYÉBEN: 2032 LEHET AZ ÚJ PAKSI CÉLDÁTUM

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: MARNITZ ISTVÁN
2018.11.12.

Immár a kormányzat se cáfolja határozottan azt a szakmai értesülésünket, hogy az új paksi atomblokkok átadása akár a lehető legkésőbbi időpontig, azaz 2032-ig is elhúzódhat.

A paksi atomerőmű bővítésében részt vevő szakemberek köreiben is egyre gyakrabban merül fel a tervezett paksi blokkok tényleges átadási időpontjaként 2032 - értesült lapunk. Ez azt jelenti, hogy az atomhívők is mindinkább hajlamosak elengedni a jelenleg hivatalosnak számító, 2026-2027-es határidőt. Erre leginkább Orbán Viktor szeptemberi moszkvai kijelentései szolgáltatnak alapot: Vlagyimir Putyin orosz elnök oldalán már a határidők másodlagossága mellett tett hitet. Szavai szerint ugyan ezeket „igyekszenek” betartani, a beruházás „rengeteg technikai kérdést vet fel: különböző szabványok, előírások, az Unió Oroszország számára eddig még nem ismert bürokratikus gyakorlata”. Ezután az üggyel kapcsolatos kormánykommunikáció a merev cáfolattól a határidők fontosságának kisebbítése és a „minőség” hangsúlyozása irányába tolódott el.

Már nyíltan beszélnek róla

A határidők eddig se tartoztak a két fél központi kérdései közé, ami egy legalább háromezer milliárd forintos beruházás esetén legalábbis szokatlan. Négy éve, a magyar-orosz államközi szerződés aláírásának napjaiban a kormány az első blokk tekintetében még 2023-as átadást helyezett kilátásba. A megállapodásról szóló törvény ugyanakkor erre nem tartalmaz konkrét időpontot. A nyilatkozatok szintjén az átadási időpont aztán finom csúszásnak indult. A beruházásra nyújtott orosz állami hitelt bemutató, már szintén négy éves törvény szerint a pénzt a magyar állam 2025-ig használja fel és legkésőbb 2026 március 15-én kezd törleszteni. Egy EU-s dokumentum szerint ekkor a két fél 2024-2026-os átadásban állapodott meg. A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár, Aszódi Attila 2015-ben még úgy fogalmazott, hogy a 2023-24-es átadást követő másfél éves próbaüzem után a tényleges termelés 2025-26-ban indul. Némiképp változott a központi kommunikáció, amikor tavaly év végére az EU minden engedélyt megadott a beruházáshoz. Bár a „csúszás” szó használatát a kormányzati megszólalóknak akkor még kerülniük kellett, Brüsszelre mutogatva 22 hónapos határidő-módosulást emlegettek. Ekkortól beszélnek a két blokk tekintetében 2026-os-2027-es átadásról. Miután viszont Orbán Viktor mára ezt is látványosan elengedte, a többiek is beálltak emögé. Így a parlamentben a Paks II. beruházásért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János is arról beszélt, hogy „igen, lehet csúszás”...

ITT OLVASHATÓ

MI VAGYUNK TÖBBEN, ÚGYHOGY AZT CSINÁLUNK, AMIT AKARUNK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.11.12.

Ködös, őszi jó reggelt mindenkinek! Inkább a természet boruljon ködbe, mint az agyunk, nem? De. Miután ez nem kívánságműsor, érjük be annyival, hogy vannak jó híreim, amelyeket ma sem szeretnék magamban tartani. Az első jó hír az, hogy kezdődik a vadiúj hét a diliházban. Ez azt is jelenti, hogy akinek van kedve, az befárad a munkahelyére. Például a parlamenti képviselők is várhatóan így tesznek majd, és sok egyéb bokros teendőjük mellett, mindenfélékről kérdezgetik majd a boldogkarácsonyozásért felelős migránsverő felcsúti félistent. Azt hiszem, nem nehéz előrelátni, milyen jó móka lesz. Kár, hogy miközben az elvtársak fércelgetik a törvényeket, egymást szórakoztatják és telibe szívatják, telik-múlik az életünk.

Kicsit nem figyeltem oda, és hősöm a női princípium kiteljesítésében, Novák Katalin államtitkár tegnap megint megmászta a kötelező állampárti arrogancia és pofátlanság Csomolungmáját. Csak azok kedvéért lovagolok ezen a témán, akik szerint az újabb nemzeti konzultáció gumicsont. Nem az. Hanem a Fidesz legfőbb politikája. Ugyanannyira, mint a miniszterelnöki dinasztia mocskának hatósági elsikálása. Az ordas közhelyek puffogtatása mellett minden fideszes nők példaképe simán kinyögte (mert olyan okos, és annyi önálló gondolata is van neki), hogy ez az újabb milliárdos bohóckodás nem több mint, aminek látszik: politikai eszköz a kormány már előre meghozott döntéseinek utólagos igazolására. Ezt onnan lehet tudni, hogy nem bírta ki őnagysága, hogy ne rúgjon bele a tetszhalott ellenzékbe (és ezáltal mindazokba, akik nem a Fideszre szavaztak):

"Az ellenzéki képviselők is kitölthetik a konzultáció íveit, de nincsenek annyira sokan, hogy ez megrendítse a kormány elkötelezettségét."

Vagyis nem elég, hogy síkbaromnak tekintik a populációt (a sajátjaikat beleértve), és minden fronton naponta többször előbégatják, melyek a természetesen jó válaszok, Novák asszony sem próbálja a látszatot őrizgetni, frontálisan bele az arcba: szarunk mi az eltérő véleményekre, mi vagyunk többen, úgyhogy azt csinálunk, amit akarunk. Mert a miniszterelnök úr is megmondta, hogy a kétharmaddal a háromharmadért. ITT a ma reggeli ATV-s szereplését lehet megcsodálni, legalább olyan jó, mint a fenti kirohanás.

Miután a magyar települések egy részét Orbán vejének közpénzen és szervezett csalásra igencsak hasonlatos ügyletek árán hízott ex-vállalkozása sötétbe borította, ám a fideszes madzagon rángatott független hatóságok nyomozás hiányában képtelenek voltak bűncselekményt megállapítani, Rogán azzal zabáltatja a közvéleményt, hogy ők valójában a szürkegazdaság visszaszorítása miatt törik kezüket-lábukat Semjén Zsolttal együtt. Ezt üzenték meg az MTI-vel: a szürkegazdaság visszaszorítását célozza a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ létrehozása, amely külföldi példákon alapul. Vagyis azért kell minden szállodának egy központi adattárba feltöltenie a náluk szállást foglalók adatait, mert majd ezáltal kifehéredik a gazdaság. Ez normális helyeken talán nem volna ördögtől való és be is nyelné a gyomrom, csak ebben a posztkádárista félfeudalizmusban, ahol a felső tízezer feneketlen étvágyának van kiszolgáltatva egy foglyul ejtett ország, ez inkább a sokadik rossz vicc, amit úgy adnak elő, hogy közben nem rezdül a pofájuk. Ja, az meg egyenesen szürreális, hogy külföldi jó példákra hivatkoznak azok (jó, ha Kína, vagy Oroszország a külföld, akkor nem szóltam), akik naponta kétpofára köpködik a hanyatló Európát, ahol minden szar...

ITT OLVASHATÓ

GYILKOS PROPAGANDA

VASÁRNAPI HÍREK ONLINE
Szerző: SZELE TAMÁS
2018.11.12.

Az oltásellenesség rövid távon a legkárosabb összeesküvéselmélet. Éspedig azért, mert nemcsak bolonddá teszi a híveit, hanem halottá is – ráadásul többnyire gyermekek esnek áldozatául olyan betegségeknek, amelyeket normális, modern orvosi környezetben kacagva kellene túlélniük, vagy el sem lett volna szabad kapniuk.

Egyre jobban terjed világszerte az oltásellenesség; már nemcsak terjedő pletyka, hanem szervezett mozgalom, egyes államokban bejegyzett, engedélyezett csoportokkal, és erősödik a politikai befolyásuk is – de honnan ered?

Az első pletykák, melyek szerint a gyermekek oltása autizmust okoz, valószínűleg spontán alakultak ki, a modern népköltészet szemétdombján. A környezetét ismeretek híján értetlenül szemlélő ember világképe sok szempontból mágikusabb, mint egy középkori kuruzslóé: ha azt elfogadja, hogy láthatatlan, elemi részecskék világítanak a lámpában, ugyanezek gondolkodnak (inkább emlékeznek) a számítógépben, ami több millió olyan alkatrészből áll, amelyek működéséről fogalma sincs, miért ne fogadná el azt, hogy a világ vezetői alakváltó gyíkemberek vagy azt, hogy az oltások károsak? Lehet, hogy nem igaz, de a magyarázatot éppúgy nem érti, mint a lámpát a falon vagy a saját telefonját.

Mint a pestis

Erős jelek mutatnak arra, hogy ezeket a pletykákat, szélhámosságokat (hiszen „csodadoktorok” sokasága élt az oltásellenességből már korábban is) bizonyos politikai körök szándékosan erősítik az utóbbi időben, és emiatt terjednek – hogy stílszerű hasonlattal éljünk –, mint a pestis.

A nyomok Oroszországba vezetnek. Úgy derült ki ez, hogy nemrég elindult egy kommunikációs kutatás Amerikában. A washingtoni George Washington Egyetem kutatói arra szerettek volna rájönni, hogyan segíthetnék a közegészségügyi dolgozók online kommunikációját, de mint a CNN beszámol róla, minden ilyen jellegű fórumon szinte kizárólag oltáspárti és oltásellenes, viszont vérre menő vitákba ütköztek. És mivel volt rá kapacitásuk, megvizsgálták a vitatkozó „szakértőket”. Honnan jönnek, kik is valójában – érdekes módon az elsöprő többség mindkét oldalon orosz troll volt, olyanok is, akiket már más területről ismertek, olyanok is, akik ennek a témának a kedvéért születtek mint profil. Gyakorlatilag több ezer fős csoportokban vitatkoztak és vitatkoznak oltásügyekben – egymással, idekapcsolva a politikát is, és vadítva a közéjük keveredő civileket.

Az akció célja a nyugati társadalmak gyengítése, megosztása, bizalmatlanság keltése, újabb politikai és társadalmi mozgalmak kialakítása, melyek tovább növelik a zűrzavart. A mérések azt mutatták, hogy azok az orosz eredetű álprofilok, amelyek érintettek voltak az elnökválasztás körüli botrány vitáiban, huszonkétszer többet posztoltak oltásellenességről – pró és kontra! –, mint az átlagos, létező, civil felhasználók...

ITT OLVASHATÓ

ISMÉT ÁTSZABJÁK A CAFETERIÁT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.11.12.

A gazdasági, majd a törvényalkotási bizottság is nyújtott be a parlamenthez módosító javaslatokat a következő évi adótörvényekhez. A céges pénztári juttatások „sebtapaszt” kaphatnak, és eltörlik a méltányolható lakásigényt. Ezek a változások biztosan nem azok, amelyekben sokat reménykedtek.

A gazdasági bizottság által benyújtott módosító javaslat egyértelművé teszi, hogy az adó feletti rendelkezésre való jogosultság kiterjed minden olyan összegre, amelyet az önkéntes pénztári tagnál adóköteles bevételként kell figyelembe venni. A törvényalkotási bizottság összegző módosítójában ennél tovább megy (logikusan, hiszen amúgy elég furcsa kimondani, hogy a cafeteriát kiváltó adózott jövedelemre is jár az a kedvezmény, ami amúgy minden adózott jövedelmet megillet).

A meglehetősen kacifántosra sikeredett részletes indoklás szerint a munkáltató által adható, a munka ellenértékének nem tekinthető juttatások (ezek általában az úgynevezett cafeteria juttatások) 2019-től jellemzően munkabérként viselnek közterheket, de „célszerű annak biztosítása, hogy a tevékenység ellenértékének nettó értéke a kedvezményeknek a bérként közterhet viselő cafeteria juttatások adóalapjával, közterhével szemben történő érvényesítése okán ne csökkenjen”.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyéni befizetések után járó (20 százalékos, de maximum 150 ezer forintig terjedő) adójóváírással eleve kalkulálhat a munkavállaló. A céges biztosítási, illetve pénztári juttatások után így az adóteher növekedését talán nem élik meg akkora azonnal érzékelhető veszteségként a dolgozók...

ITT OLVASHATÓ

SOHA NEM LESZEL EGYENRANGÚ

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Edith
2018.11.12.

Nem nagyon tudok mit írni Edith levele elé. Saját bevallása szerint Kanadában él több mint négy évtizede, én rengeteg keserűséget érzek ki a szavaiból, aminek persze nem tudom az okát – de talán ez az a helyzet, amikor jobb lenne máshol… Írását azért is adom közre, mert úgy gondolom, sokan élnek úgy (ilyen szempontból mindegy, hogy külföldön vagy Magyarországon), hogy nem boldogok ott, ahol éppen vannak. Szerintem amikor az ember már csak a rosszat látja meg egy országban vagy városban, akkor érdemes elgondolkodni a váltáson.

„Én már 43 éve Kanadában élek, nagyon jól megtanultam angolul, elsajátítottam a szokásaikat, de megmaradtam magyarnak. A saját házamban magyarosan főzök, magyar tésztából, paprikával, magyar bort veszek 43 éve. 

Persze ezeket itt nem könnyű beszerezni, mert a legtöbb üzlet nem árulja, csak kis kereskedők. 

Gyakran követem a magyarországi híreket, hozzászólásokat. Sajnos azt vettem észre, hogy vagy csak azt hozzák nyilvánosságra, amit a külföldiek NEM szeretnek Magyarországon, vagy csak a rossz van? Én ezt nem hiszem! 

Már többször hazalátogattam, nekem az igazi haza Magyarország! Igaz, szüleim már meghaltak, testvéreim nincsenek. 

De valójában Kanadáról szeretnék írni maguknak. Itt nagyon önteltek az emberek, még akkor is, ha nincs semmijük. Elég trehánynak, rendetlennek tartom őket. Ők kedvesnek gondolják magukat, de csak akkor, ha mindig dicséred őket és Kanadát. 

Nagyon jól sütök-főzök, mindig vittem is a munkahelyemre süteményeket és szétosztottam. Nagyon dicsérték, ettek, de soha nem viszonozták semmivel. Mindegy, milyen jól beszéled a nyelvet, ők a hátad mögött mindig kritizálnak. 

Soha nem leszel velük egyenrangú, mindig egy fokkal lejjebb állsz majd, különösen, ha kelet-európai országból jöttél...

ITT OLVASHATÓ

A FIDESZ NAGYOBB ARÁNYBAN GYŐZÖTT, MINT LEGUTÓBB

INDEX
Szerző: DULL SZABOLCS
2018.11.11.

Két időközi önkormányzati választást rendeztek vasárnap az országban. A XVI. kerületben a Fidesz a Momentumot győzte le nagyon simán, és jobb eredményt ért el itt a kormánypárt, mint 2014-ben. Azt már a voksolás előtt tudni lehetett, hogy Ács új polgármestere a fideszes Szentirmai István lesz, ő volt ugyanis az egyetlen induló...

ITT OLVASHATÓ

MÁRKI-ZAY-SZERŰ FÜGGETLENEK GYŐZTEK SZINTE AZ ÖSSZES SZLOVÁK NAGYVÁROSBAN

444
Szerző: MAGYARI PÉTER
2018.11.12.

Szombaton tartották az önkormányzati választásokat Szlovákiában. Egészen érdekes jelenség látszik az eredményeken: 

a nagyvárosokban jórészt olyan független jelöltek győztek, akik a kormánykoalíció és az ellenzék pártjait is elutasítják. 

Előfordult, hogy néhányuk ellen bizonyos pártok nem indítottak jelöltet, de ezek az új városvezetők nincsenek benne az országos politikában, és kifejezetten helyi ügyekre koncentrálva, helyi kampánycsapattal értek el kiváló eredményeket. 

A képviselőtestületekben is igen magas lett a függetlenek aránya, a nagyvárosokban is.

A kormánypártok egyetlen megyeszékhelyen sem tudtak győzni, de az ellenzéknek se osztottak sok lapot

Szlovákia nyolc megyeszékhelyéből, azaz nyolc legnagyobb városából ötben párton kívüli polgármester-jelölt győzött, kettőben pedig parlamenten kívüli pártok jelöltje nyert...

ITT OLVASHATÓ

HOGYAN KÉSZÜLNEK A CSILI-VILI ALKALMAZÁSOK

QUBIT
Szerző: KÁLMÁN LÁSZLÓ
2018.11.10.

...A grafikus alkalmazások természete

Amikor grafikus alkalmazást készítünk, akkor az egyik fontos újdonság az, hogy a virtuális világunkba belép egy új fajta lény, a valahányszor valahány pixelből (képpontból) álló képernyő vagy ablak (és ezen belül minden képpont egy-egy kis lény). Az ablakunkban mindenféle lényeinket vizuális formában tudjuk megjeleníteni: például megjelenhetnek az ablakban „megnyomható” gombok, ábrák, a kártyalapokat az igazi kártyákra emlékeztető kis képeken láthatjuk (amik esetleg elfordítva, félig takarásban stb. jelenhetnek meg), és így tovább. Mindezek a grafikai elemek maguk is sok-sok képpontból állnak, és meghatározott módon helyezkednek el az ablakon belül.

Végső soron minden alakzat attól jelenik meg az ablakban, hogy az egyes képpontok a megfelelő színben villannak fel, és a megfelelő pillanatban. És ezt a virtuális képernyőt vagy ablakot a rendszer majd egy valóságos képernyőn vagy ablakban fogja megjeleníteni (és változtatni), egészen hasonlóan ahhoz, ahogy mi megalkotjuk.

Persze általában szó sincs arról, hogy a programunkban mindig le kell írnunk, hogy melyik képpont mikor és hogyan villanjon fel. A grafikus alkalmazásokhoz használt programcsomagok egyik fő feladata, hogy viszonylag egyszerűen hozhassuk létre a grafikus lényeket és helyezhessük el őket az ablakokban. Az egyes grafikus lények létrehozásához a grafikus programcsomag külön-külön eszközöket tartalmaz (lehet velük gombokat, feliratokat, képeket, vonalakat stb. készíteni). És mindegyikhez megadják azokat a lehetőségeket, hogy hogyan nézzenek ki a részletek (színek, méretek, perspektíva, mozgás, elhelyezés). És aztán mindezekből az információkból majd a rendszer fogja kiszámolni, hogy melyik pixeleket hogyan kell felvillantani ahhoz, hogy megjelenítse ezeket a lényeket.

A grafikus alkalmazások másik jellegzetessége, hogy általában interaktívak, vagyis a futásuk vezérlésében döntő szerepe van a felhasználónak, aki az egér, az érintőképernyő és esetleg a billentyűzet segítségével befolyásolja az események menetét. Persze a nem-grafikus programok is megtehetik, hogy a billentyűzetről várják, hogy milyen billentyűket nyom le a felhasználó, és ettől függően folytatják a futásukat, de a grafikus alkalmazásokban ez az uralkodó mozzanat. Ezt legtöbbször a szerkezetük is tükrözi: a grafikus programok általában úgy néznek ki, hogy létrehozunk egy kezdőképet (egy kezdőablakban), és aztán átadjuk a vezérlést a felhasználónak: a program várja, hogy mit tesz a felhasználó (vagyis olyan eseményekre vár, amiket a felhasználó tevékenysége indít el), és ezeknek megfelelően lép tovább.

ITT OLVASHATÓ

MI, MAGYAROK

MAGYAR HANG
Szerző: KALMÁR BENEDEK
2018.11.07.

...Ma azokban az országokban, ahol az illiberális rendszert részesítik előnyben, csak a jelent veszik figyelembe. Mert a vezető, amíg kormányon, hatalmon van, sok mindent tehet és tündökölhet a saját fényében, kisajátíthatja, saját képére formálhatja az igazságot és a tisztességet, de önmagát már nem tudja újrateremteni. Magyarországon is próbálkoztak már hasonlóval az idők során, mert csalódtak a demokratikus kormányzás eredményességében, folyamatában, de ilyen rendszerek alatt nem nő semmi, de nem is nőhet, mert az illiberalizmus nem magyar földbe való.

Létrehozhatja a teljes engedelmességhez hozzászoktatott apparátusát, nélkülözheti a felelősségtudatot, megfojthatja az egészséges emberi értelmet bulváros politikai kommunikációval, de történelmi léptékkel mérve ezek kudarcra vannak ítélve. Ezeknek a folyamatoknak a hatását a nép, az emberek jellemére, személyiségére nehéz lemérni, és csak remélhető, nem öli ki belőlük teljesen a tetterőt, emberséget és a becsületességet és nem vezetnek a közállapotok teljes romlásához. De a híressé vált szívbeteg szomorú sorsa igencsak sötét jövőt jósol előre, bemutatva a rendszer nyers valódiságát, megkérdezve, vajon milyen szellemmel lehet töltődve, ha ilyen előfordulhat.

Ha majd egy nap távoli korból visszatekintünk a jelenlegi napjainkra és összegzést próbálunk adni az uralkodó erkölcseinkről, a társadalmi életünkről és közéletünkről, akkor könnyen előfordulhat, azt a megállapítást tesszük, hogy túl sok kompromisszumot kötöttünk. Megállapíthatjuk, a tudományos világ fejlődése, a gazdasági, politikai változások vagy az állampolgári jogok új formái komoly kihívások elé állítottak minket, de inkább ahelyett, hogy ráhangolódtunk volna a kialakuló világra, egészséges társadalmat felépítve, ismételten, nem tanulva eddigi tapasztalatainkból, a múltat kezdtük újraépíteni. 1956-ban a forradalmárok úgy gondolták, ne csak álom legyen az elképzelésük Magyarországról, és megpróbálták összekovácsolni az elképzelésüket. Ma, hazánk sorsának alakulása ismételten nagy súlyú kérdés és úgy tűnik, újfent tiszta hazafiságra lesz szükség a megoldásához.

ITT OLVASHATÓ

250 MILLIÁRDOT SIKERÜLT KISZERVEZNI A MATOLCSY-ALAPÍTVÁNYOKBÓL, A MARADÉKOT BETETTÉK MÉSZÁROS BANKJÁBA

24.HU
Szerző: 24.hu
2018.11.12.

266 milliárd forint közpénzzel indultak a jegybank alapítványai, 2018 őszére azonban ezt a pénzt szinte teljes egészében sikerült kiszervezni az alapítványok cégbirodalmába és ingatlanokba. Az alapítványok százmilliárdos befektetési csomagja vállalati kötvényeken és befektetési jegyeken keresztül a cégbirodalom értékpapír-alapjába került, ami vállalati kötvényeket és befektetési jegyeket vett belőle.

Mindössze 26 milliárd forint közvetlen pénzügyi befektetésük maradt a Matolcsy György-féle Pallas Athéné-alapítványoknak, amelyeket tízszer ennyi közpénzzel, 266 milliárd forinttal indított el a jegybank 2015 elején.

A megmaradt 26 milliárd forintjukat szinte az utolsó fillérig a Mészáros Lőrinc felcsúti szupervállalkozó résztulajdonában és Matolcsy György jegybankelnök volt helyettese, Balog Ádám vezetése alatt álló MKB Bankban tartották.

Ez derül ki a számokból, amiket az alapítványok vagyonát kezelő Optima Zrt. közadat-igénylésben adott ki a 24.hu-nak.

Az alapítványok 2018 harmadik negyedévének végén a 26 milliárd forintból 10,4 milliárdot bankbetét formájában tartottak az MKB-ban, 15,2 milliárdot pedig 2024-ben lejáró vállalati kötvények formájában. Az MKB-s kötvényekből az alapítványok még 2017 második negyedévében vásároltak be közel 20 milliárd forint értékben, a hatalmas bankbetét viszont új fejlemény az alapítványok történetében. Működésük elején tartottak pár tízmillió forintot a pénzintézetben, azután azonban a Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás érdekeltségébe tartozó NHB Bankot, illetve a Gránit Bankot preferálták. Az alapítványok MKB-s bankbetétje 2018 elején jelent meg a portfólióban 714 millió forinttal, 2018 második negyedévére 2,5 milliárdra, a harmadik negyedév végére pedig már 10,4 milliárdra hízott...

ITT OLVASHATÓ

VALAKIK NAGYON JÓL JÁRNAK AZZAL, HA AZ ÁLLAM ALACSONY NYUGDÍJAT FIZET

PORTFOLIO
Szerző: PALKÓ ISTVÁN
2018.11.12.

Különösen jó év volt a tavalyi a világ életbiztosítási piaca számára. Az egy évvel korábbi 3,7% után 2017-ben 5,0%-kal nőtt a piac díjbevétele, és 17%-kal emelkedett az 50 legnagyobb szereplő piaci értéke. Kettészakadt azonban mára a globális piac: bár sokan még mindig nem érték el a válság előtti csúcsot, a fejlett országok biztosítási piaca telítődött. Elsősorban azokban az országokban jók a növekedési számok és a kilátások, amelyekben szerények az állami nyugdíjkifizetések és fejletlen a vagyonkezelési piac. 


Piaci érdekességek

Sok érdekesség kiderül a McKinsey friss elemzéséből a világ életbiztosítási piacára vonatozóan. Az alábbiakat emelnénk ki:

- A válság igencsak megviselte a világ 100 legnagyobb biztosítóját, piaci kapitalizációjuk ugyanis a 2007-es 2100 milliárd dollárról 2008-ra 1000 milliárd dollárra esett, és 7 évbe telt ismét elérni a válság előtti szintet.

- Ma ismét a világ pénzügyi szolgáltatási szektorának 25%-át teszi a biztosítási szektor a piaci kapitalizáció szempontjából, ami megegyezik a 2007-es értékkel, és magasabb a 2008-as 21%-nál.

- A fejlett piacokon 10%-kal, a feltörekvő piacokon 35%-kal nőtt tavaly az életbiztosítók piaci kapitalizációja.

- Míg a fejlett piacokon 2015 végén még a könyv szerinti értékük 0,88-szorosán, tavaly év végén már 1,13-szorosán kereskedtek az életbiztosítók papírjaival. A feltörekvő piacokon magasabb a ráta: 1,38-ról 1,47-re növekedett.

- Az egy évvel korábbi 3,7% után tavaly 5,0%-kal nőtt az életpiac díjbevétele, és 17%-kal emelkedett az 50 legnagyobb szereplő piaci értéke. Óvatos optimizmus uralkodik a szektorban.

- Nagy szakadék tátong azonban a fejlett és a feltörekvő piacok között: előbbiekben 1-2%-kal, utóbbiakban 12-15%-kal nőtt a díjbevétel tavaly. Az elmúlt öt évben a globális díjbevétel-növekedés csaknem 70%-át az ázsiai-óceániai régió adta.

- A bankszektorral ellentétben a költségráták nem csökkentek, inkább stagnáltak vagy százalékponttal nőttek is a biztosítóknál a legtöbb régióban...

ITT OLVASHATÓ

BUZIK ÉS HAZAFIAK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.11.12.

Azt hittem, én hülye, hogy ez a hétvége lájtos lesz, senki nem váltja meg a világot és nem is lesz vége, se nem eleje éppen. Szóval, hogy mélán heverészve írok egy mesét valami soha nem is volt hétfejű szódaszifonról és az ő kalandjairól a sarki kocsmában, egy rövidke verset hexameterben, vagy egy zeneművet kávéscsészére és kiskanalakra hangszerelve, esetleg egy népszínművet, de cseszhetem az egészet.

A nerfiak ugyanis szerterajzanak hétvégenként az országban és a kerek világban, ott vannak minden kilométerkőnél, az utolsó tanyasi bölcsődében is, és hirdetik a megrontó, mocskos igét. Mindenféle médiumokról meg ne is essék szó, azok vannak csak tele igazán velük. Így esett, hogy máma se lehet abbafejezni, amit elkezdtem, és be kell számolni a ganajságokról, de ez az ember sorsa, és megadja magát neki.

Bele is gondoltam, hogy amióta elkezdtem írni a NER krónikáját, már közel az ezerötszázadik dolgozat jön elő belőlem. És, úgy kábé darabja átlagosan négyezer karakter, ez pedig össszeszorozva már hatmillió körül van, és ennyiszer gondoltam hivatásszerűen – a többi nem érdekes – OVM jó édesanyjára elátkozva őt. Hát mi ez, ha nem szerelem? Már csak az esedékes konzultáció miatt is...

De nézzünk valami vidám képet, és lám, itt van nekünk a nemzetileg megújult Hír Tv-ben Gajdics Ottó és G. Fodor Gábor, és ez a kettő már garantálja a sikert, mint majd alább kitetszik most is. Rokonlélek írástudók már annyiféle illetlen jelzővel illették ezeket, hogy magam most ettől eltekintek, és mindenkinek a saját végtelen képzeletére bízom az átkokat, mert azok lesznek, azért kezeskedem...

ITT OLVASHATÓ

MACRON AZT ÜZENTE, HOGY HA MAGYARORSZÁGOT TÁMADÁS ÉRI, CSAKIS AZ EU TUDJA MEGVÉDENI - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.11.12.

- Párizsban több mint 70 állam- és kormányfő tisztelte meg jelenlétével az 1. világháború végének centenáriumi ünnepségét, de Orbán Viktor oly mértékben tett az eseményre, hogy még csak megbízottat sem delegált, igaz, ő ettől még másodrendű politikus marad

- A francia elnök arra figyelmeztette a magyarokat, hogy ne ugorjanak be a nacionalista szólamoknak és legyenek szolidárisak Európával

- A nacionalizmus azért veszedelmes, mert válság idején könnyen kelt ellenségességet, gyűlöletet kelt, az pedig nem vezet semmi jóra, mint tudjuk

New York Times

Az amerikai elnök rezzenéstelen arccal hallgatta végig Párizsban az 1. világháborút lezáró fegyverszünet aláírásának 100. évfordulója alkalmából, hogy francia kollégája elítéli a washingtoni kormányzat nacionalizmusát, ami azonban napjainkban Európa jelentős részén befolyásolja az eseményeket. Macron azt mondta, hogy a nacionalizmus a hazafiság ellentéte, egészen pontosan az elárulása. Hozzátette, hogy régi démonok jelentkeznek mostanság újra, de nagy hiba volna engedni a bezárkózásnak, az erőszaknak és az uralkodásnak. De ettől még Trump vezeti azokat az erőket, amelyek már a hatalom sáncain belül vannak olyan államokban, mint Lengyelország, Magyarország, Olaszország és Törökország. Vagyis a párizsi megemlékezés az egységet volt hivatott szolgálni, mégis a megosztottságot tükrözte.

Az amerikai elnök nézeteit átvették mások is, akik közül Orbán Viktor a politika középpontjába állította a bevándorlás elutasítását. A Duke University egyik professzora arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar kormányfő messze nincs egyedül, bár ezek a politikusok nagy többségükben másodrangúak, nincs köztük senki sem a francia vagy a német vezetők közül. De még közülük sem mindenki akarja felforgatni a nemzetközi rendet. Macron ugyanakkor hangsúlyozta a tegnapi rendezvényen, hogy a két világháború romjain új remény nőtt ki, amit úgy hívnak: Európai Unió.

Politico

A francia elnök azt üzente a magyaroknak, lengyelek és másoknak, hogy meg kell érteniük: ha netán megtámadják őket, csakis Európa képes megvédeni országukat. Macron a CNN-nek, konkrétan történetesen annak a Fareed Zakariának adott interjút, aki annak idején megalkotta az illiberális demokrácia fogalmát. A francia vezető szerint a földrészen több szolidaritásra van szükség, ideértve Magyarországot és Lengyelországot, amely az utóbbi években a jobboldali populizmus befolyása alá került. Egyúttal szorgalmazta a nagyobb egységet és demokráciát az unióban, továbbá, hogy önállósága fokozása érdekében a közösség költsön többet saját védelmére, de az eszközöket európai cégektől szerezze be. Azt mondta, hogy ő hazafi, ami egészen más, mintha nacionalista volna. Hisz a különböző sajátosságokat mutató nemzetek együttműködésében, míg a nacionalisták sokszor az „erősebb győz” elvéből indulnak ki.

Süddeutsche Zeitung

Orbán Viktor nem volt jelen a nagy nemzetközi párizsi emlékünnepségen, ő annyira nem tartotta lényegesnek az eseményt, hogy még csak képviselőt sem küldött, noha ott több mint 70 állam- és kormányfő volt jelen. A nagy többség követte a házigazdák javaslatát és az egyszerűség kedvéért közösen, busszal ment a Diadalívhez, kivéve Trumpot és Putyint, mert ők a saját autókonvojukkal érkeztek a helyszínre. Amit pedig Macron mondott, az úgy hangzott, mintha kifejezetten e három politikusnak szólna, miután azok kifejezetten támogatják a világban egyre jobban terjedő agresszív nacionalizmust. Az elnök hangsúlyozta, hogy aki a nemzeti érdekeket minden más elé helyezi, az törli a legfontosabbat, amit egy nemzeti kínálni tud: az értékeket. Az eseményt három napos békefórum követte, ahol civilek, hivatásos politikusok és nemzetközi szervezetek megbízottai vitatják meg, miként lehet megoldani a mai viszályokat. Trump azonban ezt már nem várta meg, azonnal hazautazott. Mint ahogy az esőre hivatkozva nem ment egy első világháborús katonai temetőbe sem. Azt viszont ezúttal is értésre adta, hogy nem sokra becsüli a nemzetközi diplomáciát...

ITT OLVASHATÓ