Szerző: W. A. MOZART
2018.11.08.
ITT HALLGATHATÓ MEG
+ Wolfgang Amadeus Mozart: Die Zauberflöte, Act 1
2018. november 8., csütörtök
RÁADÁS: HALÁSZ JUDIT - MOZART: A VARÁZSFUVOLA
HUNGAROTON / YOUTUBE
Szerző: W. A. MOZART
2018.11.08.
Mozart: A varázsfuvola Halász Judit előadásában
ITT HALLGATHATÓ MEG
+ Wolfgang Amadeus Mozart: Die Zauberflöte, Act 1
+ Wolfgang Amadeus Mozart: Die Zauberflöte, Act 2
Szerző: W. A. MOZART
2018.11.08.
ITT HALLGATHATÓ MEG
+ Wolfgang Amadeus Mozart: Die Zauberflöte, Act 1
RÁADÁS: HAMBURG BELVÁROSÁBAN KAMIONNAL
YOUTUBE
Szerző: St22Lacika
2018.10.29.
Videótartalom
00:00-- Útvonaltervezés navigáción 00:46-- Tervezés műholdas nézetben 02:08-- Autópálya. Hamburgról pár szó 05:22-- Izgulok az ilyen helyeken? 06:12-- Fejlesztések, jön a 4K. 2 kamera nézet 10:00-- Merre menjünk... a tábla mást mutat... 13:18-- Ne a navi vezessen... 13:54-- Tandem... Vezettem? 14:48-- Ha nem lenne a navim, nem kamionoznék... 15:35-- Fekete leves... le van zárva az út 17:25-- Mi az áru? 17:41-- Érkezés. Utolsó 1 km. Van cumi.. 19:26-- Ezt hogy oldjuk meg? 21:51-- Viszem az árut kézben:) Mobilos felvétel.Lerakó:LADIGES 22:51-- Indulás kifelé 24:30-- Ez a véleményem a videóimról!
ITT NÉZHETŐ MEG
Szerző: St22Lacika
2018.10.29.
00:00-- Útvonaltervezés navigáción 00:46-- Tervezés műholdas nézetben 02:08-- Autópálya. Hamburgról pár szó 05:22-- Izgulok az ilyen helyeken? 06:12-- Fejlesztések, jön a 4K. 2 kamera nézet 10:00-- Merre menjünk... a tábla mást mutat... 13:18-- Ne a navi vezessen... 13:54-- Tandem... Vezettem? 14:48-- Ha nem lenne a navim, nem kamionoznék... 15:35-- Fekete leves... le van zárva az út 17:25-- Mi az áru? 17:41-- Érkezés. Utolsó 1 km. Van cumi.. 19:26-- Ezt hogy oldjuk meg? 21:51-- Viszem az árut kézben:) Mobilos felvétel.Lerakó:LADIGES 22:51-- Indulás kifelé 24:30-- Ez a véleményem a videóimról!
ITT NÉZHETŐ MEG
RÁADÁS: SZELIDECSKE
YOUTUBE
Előadó: BÉRCZESI ROBI - PALYA BEA
2018.11.08.
SZELIDECSKE
hallod-e te szelidecske
leány vagy te vagy menyecske
nem vagyok én szelidecske
sem nem leány sem menyecske
mert én egy kerti virág vagyok
a harmatért majd meghalok
én egy kerti virág vagyok
a harmatért majd meghalok
hát te ha virág vagy a kertben
én meg harmat leszek benne
este a virágra szállok
hajnalig rajta úszkálok
hozdd fel Isten azt a Napot
hadd süsse fel a harmatot
a füvekről a harmatot
a szívetekből a bánatot
akinek nincsen kedve itt lakni
az menjen a mennyországba lakni
ott építsen az égre házat
hogy ne érje semmi bánat
ott építsen az ég szélére
annak is a tetejébe
építsen az égre házat
hogy ne érje semmi bánat
kinek nincsen szeretője
menjen ki a zöld erdőbe
írja fel egy falevélre
néki nincsen szeretője
írja fel egy falevélre
neki nincsen szeretője
ITT NÉZHETŐ MEG
Előadó: BÉRCZESI ROBI - PALYA BEA
2018.11.08.
ITT NÉZHETŐ MEG
AZ EURÓPAI NÉPPÁRT MOST IRATTA ALÁ SAJÁT HALÁLOS ÍTÉLETÉT
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.11.08.
Orbán gyáva, nem bízik még eléggé a hozzá hasonló európai fasiszták erejében, ezért nem mer kilépni a Néppártból és az övéi közé állni egy szélsőjobboldali frakció élére. A Néppárt pedig a történelem legnagyobb tévedését megismételve azt képzeli, hogy a kígyót kezelni tudja, ha a keblén tartja. Ezért mindkét fél érdeke, hogy látszat egyezség szülessen, míg eközben a Néppárt köt elvtelen kompromisszumot, és folytatja Orbán kitenyésztését.
Ennek vége az, hogy Orbán a Néppárt szárnyai alatt növekedhet. A Néppárt legitimálja az Unió első fasiszta államát, és védelemben részesíti a fasizmus 21. századi mutációját és reinkarnációját.
Amikor Orbán e védelem alatt olyan mértékben megerősödik, és orosz támogatással az általa ihletett európai szélsőjobb felnövekszik, kész arra, hogy a hatalmat átvegye Európában, Orbán elhagyja őket, és “ez nem kereszténydemokrácia” kiáltással hátba döfi és lemészárolja jótevőit. Vagy átveszi a Néppártot és beviszi a többi fasisztát.
Orbán pávatánca lenne az is, ha változtatás nélkül írná alá azt a dokumentumot, amely az ő megrendszabályozását és az alapértékek melletti hűségnyilatkozat elfogadását célozta. A legijesztőbb azonban az, hogy ha a jelek szerint Deutsch nem hazudott, s a Néppárt kivette a szövegből a liberális demokráciára való hivatkozást.
Nem Orbán tett hitet a Néppárt eszmeisége, hanem a Néppárt Orbán eszmeisége mellett.
Amit ugyanis a Néppárt kifejt a civilekről, a sajtószabadságról, tanszabadságról, az mind a liberális demokrácia alapértéke, ebben a formában viszont azzal a tartalommal jelenik meg, ahogy azt Orbán érti az “illiberális, vagyis a 21. századi fasiszta államban. Orbán a maga fasiszta államát is demokráciának nevezi, nem liberális, hanem keresztény demokráciának. Más demokrácia azonban nincs, csak liberális demokrácia van. A demokrácia vagy liberális vagy nem demokrácia. A demokrácia maga a liberalizmus és fordítva.
Mindez tragédia, és miután Orbán totális vereséget szenvedett a Sargentini-jelentés miatt, a Néppárt most az egész jelentést negligálta, ellensúlyozta, Orbánt felmentette, védelmébe vette, és menekülési útvonalat adott számára. Ettől kezdve semmi nem lesz a 7. cikkellyel és bármilyen uniós számonkéréssel. A Néppárt integrálja, védelme alá helyezi a fasizmust, s mindazt, amit a Sargentini-jelentésben megfogalmazott. E pillanattól kezdve, aki az EU-ban a Néppártra szavaz, hosszútávon az EU elpusztítása vagy teljes fasizálódására szavaz, s a liberális demokratáknak ezzel szabadna csak kampányolni. Orbán a Néppárt sötét arca...
Szerző: Amerikai Népszava
2018.11.08.
Ennek vége az, hogy Orbán a Néppárt szárnyai alatt növekedhet. A Néppárt legitimálja az Unió első fasiszta államát, és védelemben részesíti a fasizmus 21. századi mutációját és reinkarnációját.
Amikor Orbán e védelem alatt olyan mértékben megerősödik, és orosz támogatással az általa ihletett európai szélsőjobb felnövekszik, kész arra, hogy a hatalmat átvegye Európában, Orbán elhagyja őket, és “ez nem kereszténydemokrácia” kiáltással hátba döfi és lemészárolja jótevőit. Vagy átveszi a Néppártot és beviszi a többi fasisztát.
Orbán pávatánca lenne az is, ha változtatás nélkül írná alá azt a dokumentumot, amely az ő megrendszabályozását és az alapértékek melletti hűségnyilatkozat elfogadását célozta. A legijesztőbb azonban az, hogy ha a jelek szerint Deutsch nem hazudott, s a Néppárt kivette a szövegből a liberális demokráciára való hivatkozást.
Nem Orbán tett hitet a Néppárt eszmeisége, hanem a Néppárt Orbán eszmeisége mellett.
Amit ugyanis a Néppárt kifejt a civilekről, a sajtószabadságról, tanszabadságról, az mind a liberális demokrácia alapértéke, ebben a formában viszont azzal a tartalommal jelenik meg, ahogy azt Orbán érti az “illiberális, vagyis a 21. századi fasiszta államban. Orbán a maga fasiszta államát is demokráciának nevezi, nem liberális, hanem keresztény demokráciának. Más demokrácia azonban nincs, csak liberális demokrácia van. A demokrácia vagy liberális vagy nem demokrácia. A demokrácia maga a liberalizmus és fordítva.
Mindez tragédia, és miután Orbán totális vereséget szenvedett a Sargentini-jelentés miatt, a Néppárt most az egész jelentést negligálta, ellensúlyozta, Orbánt felmentette, védelmébe vette, és menekülési útvonalat adott számára. Ettől kezdve semmi nem lesz a 7. cikkellyel és bármilyen uniós számonkéréssel. A Néppárt integrálja, védelme alá helyezi a fasizmust, s mindazt, amit a Sargentini-jelentésben megfogalmazott. E pillanattól kezdve, aki az EU-ban a Néppártra szavaz, hosszútávon az EU elpusztítása vagy teljes fasizálódására szavaz, s a liberális demokratáknak ezzel szabadna csak kampányolni. Orbán a Néppárt sötét arca...
SEGÍT A BARD COLLEGE A MAGYAROKNAK - MÁR MEGINT
24.HU
Szerző: HORVÁTH GÁBOR, KÓSA ANDRÁS
2018.11.08.
Az amerikai egyetem illetékes rektorhelyettese szerint abszurd állítás, hogy ne lenne a budapestiekkel közös kurzusuk.
A CEU-nak van a Bard College-dzsel közös programja. Ezt a New York államban, Annandale-on-Hudson városkában lévő magánegyetem általános rektorhelyettese, egyben a CEU New York-i képviselője, Jonathan Becker erősítette meg lapunk a múlt héten írásban feltett kérdéseire, miután a kormánypárti sajtóban ezt kétségbevonó állítások jelentek meg. A 158 esztendeje alapított Bard College nem először siet bajba jutott magyar diákok segítségére. 1956 után 325 fiatal magyar menekültnek szervezett angol nyelvi kurzust, amelynek hallgatói közül többen végül diplomát is itt szereztek. Az akcióra annak 50. évfordulóján, 2007-ben háromnapos konferenciával emlékeztek, és a Bard másképpen is ápolja a kapcsolatot egykori magyar diákjaival. Ebben az értelemben szinte természetes, hogy a magyar kormány által vegzált CEU-nak is éppen itt nyújtottak segítő kezet. Jonathan Becker tájékoztatása szerint a CEU és a Bard közös, a New York állam Oktatási Hivatala által akkreditált programjának tárgya az egyenlőtlenség analízise, tudományos szintje pedig úgynevezett "emelt szintű oklevél" (Advanced Certificate). Ez utóbbi azt jelenti, hogy mesterfokot elvégzett hallgatók számára szervezik, és bár nem ad külön diplomát, később felhasználható - sőt, egyes esetekben kötelező - bizonyos doktori (PhD) programokhoz. Egy diák már el is végezte a kurzust, amelynek jelenleg tizenkét hallgatója van. Ők Annandale-on-Hudsonben és Budapesten is tanulnak a CEU és a Bard College tanáraitól. Télen és tavasszal további 10-12, a BC gazdaságelméleti mesterszakán tanuló diák utazik Budapestre, hogy a CEU-n kapjon képzést. A program szintjét jól jelzi, hogy a tervek szerint a Bard College Levy Közgazdasági Intézetének elnöke, Dimitri Papadimitru volt görög pénzügyminiszter is a csoporttal tart.
A CEU-nak külön épülete van a Bard College campusán - amely a Best College Review rangsora alapján mellesleg az Egyesült Államok egyik legszebb egyetemi épületegyüttese és parkja -, ahol megfelelően felszerelt helyiségek állnak rendelkezésre az oktatásra, a távtanulásra és kutatásra, továbbá irodák a tanárok, a kutatók és az adminisztráció számára. A két egyetem közötti megállapodás alapján a CEU ezen kívül hozzáférést kapott a Bard College valamennyi létesítményéhez és kutatókat is küldhet az amerikai intézménybe. Utóbbiak a campuson laknak és a CEU épületét használják. A CEU ezen kívül egy New York Cityben bérelt ingatlanban mesterfokú programot is tart, amelynek tárgya a nemzetközi kapcsolatok. Ezt szintén akkreditálta az állam oktatási hivatala. A hallgatók a Bard "globalizáció és nemzetközi kapcsolatok" programja közreműködésével gyakornoki státust kapnak különböző, nagy presztízsű New York-i intézményekben, tanáraikat pedig a CEU szerződteti. Ebben a tanévben húsz diák vesz részt a programban...
Szerző: HORVÁTH GÁBOR, KÓSA ANDRÁS
2018.11.08.
A CEU-nak van a Bard College-dzsel közös programja. Ezt a New York államban, Annandale-on-Hudson városkában lévő magánegyetem általános rektorhelyettese, egyben a CEU New York-i képviselője, Jonathan Becker erősítette meg lapunk a múlt héten írásban feltett kérdéseire, miután a kormánypárti sajtóban ezt kétségbevonó állítások jelentek meg. A 158 esztendeje alapított Bard College nem először siet bajba jutott magyar diákok segítségére. 1956 után 325 fiatal magyar menekültnek szervezett angol nyelvi kurzust, amelynek hallgatói közül többen végül diplomát is itt szereztek. Az akcióra annak 50. évfordulóján, 2007-ben háromnapos konferenciával emlékeztek, és a Bard másképpen is ápolja a kapcsolatot egykori magyar diákjaival. Ebben az értelemben szinte természetes, hogy a magyar kormány által vegzált CEU-nak is éppen itt nyújtottak segítő kezet. Jonathan Becker tájékoztatása szerint a CEU és a Bard közös, a New York állam Oktatási Hivatala által akkreditált programjának tárgya az egyenlőtlenség analízise, tudományos szintje pedig úgynevezett "emelt szintű oklevél" (Advanced Certificate). Ez utóbbi azt jelenti, hogy mesterfokot elvégzett hallgatók számára szervezik, és bár nem ad külön diplomát, később felhasználható - sőt, egyes esetekben kötelező - bizonyos doktori (PhD) programokhoz. Egy diák már el is végezte a kurzust, amelynek jelenleg tizenkét hallgatója van. Ők Annandale-on-Hudsonben és Budapesten is tanulnak a CEU és a Bard College tanáraitól. Télen és tavasszal további 10-12, a BC gazdaságelméleti mesterszakán tanuló diák utazik Budapestre, hogy a CEU-n kapjon képzést. A program szintjét jól jelzi, hogy a tervek szerint a Bard College Levy Közgazdasági Intézetének elnöke, Dimitri Papadimitru volt görög pénzügyminiszter is a csoporttal tart.
A CEU-nak külön épülete van a Bard College campusán - amely a Best College Review rangsora alapján mellesleg az Egyesült Államok egyik legszebb egyetemi épületegyüttese és parkja -, ahol megfelelően felszerelt helyiségek állnak rendelkezésre az oktatásra, a távtanulásra és kutatásra, továbbá irodák a tanárok, a kutatók és az adminisztráció számára. A két egyetem közötti megállapodás alapján a CEU ezen kívül hozzáférést kapott a Bard College valamennyi létesítményéhez és kutatókat is küldhet az amerikai intézménybe. Utóbbiak a campuson laknak és a CEU épületét használják. A CEU ezen kívül egy New York Cityben bérelt ingatlanban mesterfokú programot is tart, amelynek tárgya a nemzetközi kapcsolatok. Ezt szintén akkreditálta az állam oktatási hivatala. A hallgatók a Bard "globalizáció és nemzetközi kapcsolatok" programja közreműködésével gyakornoki státust kapnak különböző, nagy presztízsű New York-i intézményekben, tanáraikat pedig a CEU szerződteti. Ebben a tanévben húsz diák vesz részt a programban...
ÚGY KELL FOGLALKOZNI A GYEREKEKKEL, AHOGY ŐK CSINÁLJÁK (VIDEÓ)
INDEX
Szerző:
2018.11.08.
Kórházba kerülni mindenképp rossz, de gyerekként még inkább el vagy veszve. Fábián Sára 4 éve hozott létre egy alapítványt, ami tanulással és barátkozással segíti a gyerekeket. Az Amigos alapítványban ma már 94 önkéntes dolgozik.
Fábián Sára tavaly elnyerte a Jószolgálat-díj szakmai különdíját. Az Index idén is partnere az önkéntes munkát elismerő Jószolgálat-díjnak, amire idén itt lehet jelölni személyeket, közösségeket.
Ha támogatni szeretnéd az Amigos a gyerekekért alapítványt, itt megteheted.
Szerző:
2018.11.08.
Fábián Sára tavaly elnyerte a Jószolgálat-díj szakmai különdíját. Az Index idén is partnere az önkéntes munkát elismerő Jószolgálat-díjnak, amire idén itt lehet jelölni személyeket, közösségeket.
Ha támogatni szeretnéd az Amigos a gyerekekért alapítványt, itt megteheted.
EGY STRÓMAN ÉLETE: "HETI 150 MILLIÓ SZÁLLÍTÁSÁTÓL SZAKADT SZÉT A TÁSKÁM"
G7
Szerző: FABÓK BÁLINT, JANDÓ ZOLTÁN
2018.11.08.
„Ez a táska nem most, ezektől a papíroktól szakadt szét, hanem attól, hogy volt, amikor 85 milliót vittem benne”. Ezt egy vidéki gyorsétterem teraszán mondta el valaki egy nyári délelőtt. Az emlegetett táskában lévő, nekünk átadott nagyjából 600 oldalnyi dokumentum fontos alapot jelentett múlt heti cikkünkhöz, amelyben egy borsodi bűnszervezet működését mutattuk be részletesen. Ez az iratmennyiség viszonylag kényelmesen belefért, szemben az éveken keresztül, heti több alkalommal benne hordott kötegelt húsz-, tíz- és nagy ritkán ötezresekkel.
A viseltes táska legfontosabb funkciója ugyanis ez volt: részben ebben jutott el az adóelkerülési céllal egy céghálón átfolyatott pénz az egyik, Miskolc centrumában lévő bankfiókból a bűnszervezet közeli, erődszerű központjába. Az ember, akivel találkoztunk, a szervezet egyik strómanja volt, és részletesen mesélt arról, hogyan működött ez a rendszer, és ezáltal az is világos lett, hogy az általa szállított százmillióktól miként válhatott szinte használhatatlanná a táskája.
A találkozó utáni hetekben mintegy féltucat hozzá hasonló, a szervezetben részt vevő vagy azt ismerő forrással beszélgettünk még. Alapvetően a bűnszervezet működéséről gyűjtöttünk információkat, ám gyakran kerültek elő személyes történetek, emberi szálak, amelyek segítettek megvilágítani, hogy miért és hogyan kerülhet kapcsolatba valaki egy ilyen bűnszervezettel. Egyáltalán mekkora az a pénz, amiért megéri kockáztatni a börtönbüntetést, és mennyire van tudatában az ember, ha belekerül egy ilyen hálózatba.
A mostani cikkben ezekre az egyedi sorsokra koncentrálunk, és igyekszünk bemutatni pár részletet arról, hogyan lesz valakiből stróman, és ez milyen hatással van az életére. Törekedtünk arra, hogy kritikusan viszonyuljunk forrásaink állításaihoz, de az írás az ő, részben nyilvánvalóan szubjektív elmondásaikon alapul, mivel az a célunk, hogy a saját szemszögükből mutassuk be a bűnszervezetnél eltöltött idejüket...
Szerző: FABÓK BÁLINT, JANDÓ ZOLTÁN
2018.11.08.
A viseltes táska legfontosabb funkciója ugyanis ez volt: részben ebben jutott el az adóelkerülési céllal egy céghálón átfolyatott pénz az egyik, Miskolc centrumában lévő bankfiókból a bűnszervezet közeli, erődszerű központjába. Az ember, akivel találkoztunk, a szervezet egyik strómanja volt, és részletesen mesélt arról, hogyan működött ez a rendszer, és ezáltal az is világos lett, hogy az általa szállított százmillióktól miként válhatott szinte használhatatlanná a táskája.
A találkozó utáni hetekben mintegy féltucat hozzá hasonló, a szervezetben részt vevő vagy azt ismerő forrással beszélgettünk még. Alapvetően a bűnszervezet működéséről gyűjtöttünk információkat, ám gyakran kerültek elő személyes történetek, emberi szálak, amelyek segítettek megvilágítani, hogy miért és hogyan kerülhet kapcsolatba valaki egy ilyen bűnszervezettel. Egyáltalán mekkora az a pénz, amiért megéri kockáztatni a börtönbüntetést, és mennyire van tudatában az ember, ha belekerül egy ilyen hálózatba.
A RENDŐRSÉG NEM TALÁLT FELELŐST, TIBORCZÉK HELYETT A MAGYAR ADÓFIZETŐK BŰNHŐDNEK AZ ELIOS-ÜGYBEN
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: Átlátszó
2018.11.08.
Hiába állapította meg az EU csalás elleni hivatala (OLAF), hogy Orbán Viktor miniszterelnök vejének volt cége, az Elios Zrt. súlyos szabálytalanságokat követett el több tucat uniós finanszírozású projektben, a magyar nyomozó hatóságok megszüntették a nyomozást az ügyben. Tiborcz István nyugodtan alhat, de az ügy több milliárd forintba kerülhet a magyar adófizetőknek, mert az EU várhatóan a magyar nyomozás eredményétől függetlenül ragaszkodni fog a több mint 40 millió eurós támogatás visszafizettetéséhez.
Elképzelhető és elképesztő egyben, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerve, a Nemzeti Nyomozó Iroda úgy szüntette meg az Elios Innovatív Zrt.-vel szemben az OLAF jelzése alapján idén januárban indult nyomozást “bűncselekmény hiányában”, hogy senkit nem hallgattak meg az ügyben.
Az Átlátszó 2013 óta foglalkozik a Tiborcz István volt cégéhez köthető ügyekkel, amelyekkel kapcsolatban aztán az EU csalás elleni hivatala (OLAF) vizsgálata is komoly szabálytalanságokat talált. Az Elios több mint harminc, fideszes vezetésű önkormányzatoktól elnyert közvilágítási projektje kapcsán arra jutottak, hogy az elvégzett munkákat túlszámlázták, a közbeszerzéseknél pedig szervezett csalás nyomaira bukkantak.
A csalás elleni uniós hivatal az Európai Bizottságnak 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta, a magyar hatóságoknak pedig azt, hogy tegyenek jogi lépéseket az ügyben...
Szerző: Átlátszó
2018.11.08.
Elképzelhető és elképesztő egyben, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerve, a Nemzeti Nyomozó Iroda úgy szüntette meg az Elios Innovatív Zrt.-vel szemben az OLAF jelzése alapján idén januárban indult nyomozást “bűncselekmény hiányában”, hogy senkit nem hallgattak meg az ügyben.
Az Átlátszó 2013 óta foglalkozik a Tiborcz István volt cégéhez köthető ügyekkel, amelyekkel kapcsolatban aztán az EU csalás elleni hivatala (OLAF) vizsgálata is komoly szabálytalanságokat talált. Az Elios több mint harminc, fideszes vezetésű önkormányzatoktól elnyert közvilágítási projektje kapcsán arra jutottak, hogy az elvégzett munkákat túlszámlázták, a közbeszerzéseknél pedig szervezett csalás nyomaira bukkantak.
A csalás elleni uniós hivatal az Európai Bizottságnak 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta, a magyar hatóságoknak pedig azt, hogy tegyenek jogi lépéseket az ügyben...
ORBÁN VIKTOR KATONÁJA
PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2018.11.07.
Miután gyermekkora elmaradt kisvonatát már megszerezte, még hátra van a pléhkard, a dugóspuska, a csákó meg az ágyú.
Harcolni szeret, de mit ér az egész, ha nincs kéznél néhány ezer golyófogó?
Ő maga is az - a keze állandóan a zsebében van, ott morzsolgatja, és azon töri a fejét, hogy miként tudná visszahozni a sorkatonaságot anélkül, hogy elveszítené legendás népszerűségét.
Mert rendben van, hogy a banyák lelkesednek érte, de azért a banyatank mégsem egy Abrams vagy egy Armata, a TEK-es janicsárok meg nem katonák, mert a katona a külső ellenséggel szembeni harcra van kiképezve, ők meg saját népük kordában tartására.
Ők a NER ökle, mindössze egy betűvel eltérve Semjén miniszterelnök-helyettes besorolásától - jelzem, a helyettes mindig minősíti a felette állót is...
Szóval, folyik a közvélemény kóstolgatása, hogy mit szólna a nép, ha ismét sorkatonaság védené a hazát mindenféle fenyegetéssel - Brüsszellel, de elsősorban a migránsokkal szemben.
Hogy a Honvédséget ezidáig sem volt jogszerű bevetni a Nemzet Szögesdrótja mellett, azt most felejtsük is el, hiszen olyan jól mutattak ott a végeken, amint Rambónak öltöztetve marconáztak a kisgyereküket vonszoló félelmetes migránsokat ijesztgetve, már maga a látvány is megérte...
Komolyra fordítva a szót, a mai hadsereggel szemben más a követelmény, mint volt harminc évvel ezelőtt, hiszen a világ sokat haladt előre (vagy hátra?) ezen a téren is.
Ma már a háborúkat nem tömeghadseregek vívják, mert a korszerű fegyverrendszerek kezelését nem lehet az "egy bokor-egy ugrásra" kiképzett jakumókra bízni, a mai kor katonájától az általuk kezelt technika más ismereteket igényel.
Az se kell, hogy sokan legyenek, hiszen a mellén a ruhát feltépő és az ellenséges géppuskával bátran szembeszálló harcos kiment a divatból, és parancsnoka sem üvöltözik vérbe borult szemekkel, merthogy nincs értelme - mire üvölteni kezdene, már véget ért a harc, ő pedig elpárolgott, mint könnycsepp a napsütésben.
Régi igazság, hogy a ma hadvezérei a tegnapi háborúkat akarják megnyerni, de ami ma nálunk folyik, az mintha az Isonzóról és Doberdóról szólna.
A Legfőbb Hadúr valószínűleg a nagypapájától tanulta a történelmet, aki könyékig a tehénben azokat a történeteket mesélte neki, melyeket a saját nagypapájától hallott a kivágott nyárfán üldögélve.
Vezérünk maga is ismeri a katonaságot, hiszen táposként maga is részt vett a katonai mélylélek alapos megismerésében, állítólag hozzá is járult ezen ismeretek közkinccsé tételéhez.
A "legyen úgy, mint régen volt!" jegyében vágya egy Visegrádi Szerződés, hadgyakorlatokkal (például Tótágas néven...) a testvéri érzések jegyében, lapos hasú tábornokokkal és döngő léptű, marcona hadfikkal.
Nagy kár, hogy a szabályzatokat lassan képregényként kellene kiadni, mivel a jövőbeni sorállomány többsége olvasni se igen tud, a holnap harcosának szövegértési problémái vannak, ezenkívül viselkedési normáit a televíziók valóság-show-iból tette magáévá, ezért aztán nehéz elképzelni, hogy a parancs kiadása után ne azt tenné, amihez kedve van, azt meg végképp, hogy adott esetben befogná a pofáját.
Persze ilyen katonát ismert már a Varsói Szerződés is, Orbán Viktornak hívták.
Ezért a típusért éltek-haltak a kor elhárító-tisztjei, az ilyennek lehetett úgy megcsavargatni a tökeit, hogy mind a mai napig a zsebében pátyolgatja őket...
Szerző: PuPu
2018.11.07.
Harcolni szeret, de mit ér az egész, ha nincs kéznél néhány ezer golyófogó?
Ő maga is az - a keze állandóan a zsebében van, ott morzsolgatja, és azon töri a fejét, hogy miként tudná visszahozni a sorkatonaságot anélkül, hogy elveszítené legendás népszerűségét.
Mert rendben van, hogy a banyák lelkesednek érte, de azért a banyatank mégsem egy Abrams vagy egy Armata, a TEK-es janicsárok meg nem katonák, mert a katona a külső ellenséggel szembeni harcra van kiképezve, ők meg saját népük kordában tartására.
Ők a NER ökle, mindössze egy betűvel eltérve Semjén miniszterelnök-helyettes besorolásától - jelzem, a helyettes mindig minősíti a felette állót is...
Szóval, folyik a közvélemény kóstolgatása, hogy mit szólna a nép, ha ismét sorkatonaság védené a hazát mindenféle fenyegetéssel - Brüsszellel, de elsősorban a migránsokkal szemben.
Hogy a Honvédséget ezidáig sem volt jogszerű bevetni a Nemzet Szögesdrótja mellett, azt most felejtsük is el, hiszen olyan jól mutattak ott a végeken, amint Rambónak öltöztetve marconáztak a kisgyereküket vonszoló félelmetes migránsokat ijesztgetve, már maga a látvány is megérte...
Komolyra fordítva a szót, a mai hadsereggel szemben más a követelmény, mint volt harminc évvel ezelőtt, hiszen a világ sokat haladt előre (vagy hátra?) ezen a téren is.
Ma már a háborúkat nem tömeghadseregek vívják, mert a korszerű fegyverrendszerek kezelését nem lehet az "egy bokor-egy ugrásra" kiképzett jakumókra bízni, a mai kor katonájától az általuk kezelt technika más ismereteket igényel.
Az se kell, hogy sokan legyenek, hiszen a mellén a ruhát feltépő és az ellenséges géppuskával bátran szembeszálló harcos kiment a divatból, és parancsnoka sem üvöltözik vérbe borult szemekkel, merthogy nincs értelme - mire üvölteni kezdene, már véget ért a harc, ő pedig elpárolgott, mint könnycsepp a napsütésben.
Régi igazság, hogy a ma hadvezérei a tegnapi háborúkat akarják megnyerni, de ami ma nálunk folyik, az mintha az Isonzóról és Doberdóról szólna.
A Legfőbb Hadúr valószínűleg a nagypapájától tanulta a történelmet, aki könyékig a tehénben azokat a történeteket mesélte neki, melyeket a saját nagypapájától hallott a kivágott nyárfán üldögélve.
Vezérünk maga is ismeri a katonaságot, hiszen táposként maga is részt vett a katonai mélylélek alapos megismerésében, állítólag hozzá is járult ezen ismeretek közkinccsé tételéhez.
A "legyen úgy, mint régen volt!" jegyében vágya egy Visegrádi Szerződés, hadgyakorlatokkal (például Tótágas néven...) a testvéri érzések jegyében, lapos hasú tábornokokkal és döngő léptű, marcona hadfikkal.
Nagy kár, hogy a szabályzatokat lassan képregényként kellene kiadni, mivel a jövőbeni sorállomány többsége olvasni se igen tud, a holnap harcosának szövegértési problémái vannak, ezenkívül viselkedési normáit a televíziók valóság-show-iból tette magáévá, ezért aztán nehéz elképzelni, hogy a parancs kiadása után ne azt tenné, amihez kedve van, azt meg végképp, hogy adott esetben befogná a pofáját.
Persze ilyen katonát ismert már a Varsói Szerződés is, Orbán Viktornak hívták.
Ezért a típusért éltek-haltak a kor elhárító-tisztjei, az ilyennek lehetett úgy megcsavargatni a tökeit, hogy mind a mai napig a zsebében pátyolgatja őket...
KILENC KATONA ÉS A MAGYAR NÁCI KURZUS SZERECSENMOSDATÁSA
KOLOZSVÁRI SZALONNA - VENDÉG
Szerző: BáLa
2011.11.08.
Felelősség. Igen, Swan Edgarnak így teljesen igaza van. Szentigaz.
Viszont, ettől még nem ildomos talán elvenni az áldozat státusát kilenc embertől, közelebbi vizsgálat nélkül. Ehhez tudni kellene, kik voltak ők, mit gondoltak, mi volt a történetük. Az a kilenc katona – lehet, hogy vérszomjas nácik voltak, de lehet, hogy anyjuktól épp elszakított gyerekek, akik mire „katonakorúak” lettek (Istenem, ki volt az a barom, aki 18 éves suhancokat már katonakorúnak nyilvánított először…), már régen tombolt a náci rezsim és a világháború – már valóban lehetett áldozat. Jómagam abból a feltételezésből indulok ki, hogy sorozott katonák voltak, és így fiatal suhancok. (Ha nem az SS kötelékében szolgáltak, jó eséllyel így lehetett. Lehettek persze „veteránok”, egy-két-három év harctéri tapasztalattal, de 1944-ben azok már erősen megritkultak, tehát nagyobb esélyt adok annak, hogy nem túl régen viselhették a komiszruhát.)
Elég kiszámolni: aki 1944-ben 18-19-20 évesen simán lehetett katona, az 1939-ben 13-14-15 éves volt. 1933-ban, Hitler hatalomra jutásakor 5-6-7 éves. Ugyan nekik miféle felelősségük lehetett az egészben? (Ráadásul mint tudjuk, 1945-re már a 14 évesek is behívót kaptak….) Ők duplán áldozatok: nem csak az életüket vette el a rezsim, de mivel egy gátlástalan rezsim alattvalóivá váltak már kisgyermek fejjel, még a hőssé válás lehetősége is megtagadtatott tőlük, mert hősként valóban nem lehet rájuk tekinteni, tekintetbe véve, hogy egy embertelen, népirtó rezsimért harcoltak – mert muszáj volt. Egy 18 éves beijedt gyerektől nem várható el, hogy vállalja a tarkólövést parancs megtagadásáért. Pedig valószínűleg inkább csajozott volna, vagy tanult, olvasott, moziba járt volna valahol otthon, Németországban, ahelyett, hogy széttépett testtel heverjen a sárban valahol Kelet-Európában, egy elmebeteg diktátor és hasonszőrű csatlósai nagyobb dicsőségére.
Ráadásul gyerekfejjel szembesültek a brutálisan agymosó náci propagandával is. A szüleiknek valóban volt felelőssége, nem csekély. Eleve a kialakult helyzetért, de az is a családi háttéren múlhatott, hogy a propaganda milyen rombolást végezhetett egy-egy gyerek agyában. (És ez ma is súlyos felelősség a szülők vállán!) Mert érdekes módon a fanatizmus csak a Keleti Fronton érvényesült, mivel rettegtek az orosz fogságtól, de Nyugaton 1944-ben a tömeges megadás már nem volt ritka a Heer (tehát nem az SS) soraiban…egyébként valahol ez utal az ideológiai háttérre is. Akikre hatott a náci agymosás, azok jó eséllyel önkéntesek voltak, tehát az SS-be jelentkeztek. A sorozottak a Heer-ben szolgáltak, ők nem önkéntesek voltak.
De személy szerint kilenc sorkatona felelőssége….ugyan mi? Az ő tragédiájuk abban áll, hogy rosszkor születtek rossz helyen. Ezért nem lehetett életük, de még hősi haláluk sem. Szerencsétlen áldozatok….de állami megemlékezést valóban nem érdemelnek, nem emberi kvalitásaik miatt, melyekről semmit nem tudunk, hanem a rájuk kényszerített egyenruha – pontosabban az azon lévő sas karmai között tartott jelkép – miatt...
Szerző: BáLa
2011.11.08.
Viszont, ettől még nem ildomos talán elvenni az áldozat státusát kilenc embertől, közelebbi vizsgálat nélkül. Ehhez tudni kellene, kik voltak ők, mit gondoltak, mi volt a történetük. Az a kilenc katona – lehet, hogy vérszomjas nácik voltak, de lehet, hogy anyjuktól épp elszakított gyerekek, akik mire „katonakorúak” lettek (Istenem, ki volt az a barom, aki 18 éves suhancokat már katonakorúnak nyilvánított először…), már régen tombolt a náci rezsim és a világháború – már valóban lehetett áldozat. Jómagam abból a feltételezésből indulok ki, hogy sorozott katonák voltak, és így fiatal suhancok. (Ha nem az SS kötelékében szolgáltak, jó eséllyel így lehetett. Lehettek persze „veteránok”, egy-két-három év harctéri tapasztalattal, de 1944-ben azok már erősen megritkultak, tehát nagyobb esélyt adok annak, hogy nem túl régen viselhették a komiszruhát.)
Elég kiszámolni: aki 1944-ben 18-19-20 évesen simán lehetett katona, az 1939-ben 13-14-15 éves volt. 1933-ban, Hitler hatalomra jutásakor 5-6-7 éves. Ugyan nekik miféle felelősségük lehetett az egészben? (Ráadásul mint tudjuk, 1945-re már a 14 évesek is behívót kaptak….) Ők duplán áldozatok: nem csak az életüket vette el a rezsim, de mivel egy gátlástalan rezsim alattvalóivá váltak már kisgyermek fejjel, még a hőssé válás lehetősége is megtagadtatott tőlük, mert hősként valóban nem lehet rájuk tekinteni, tekintetbe véve, hogy egy embertelen, népirtó rezsimért harcoltak – mert muszáj volt. Egy 18 éves beijedt gyerektől nem várható el, hogy vállalja a tarkólövést parancs megtagadásáért. Pedig valószínűleg inkább csajozott volna, vagy tanult, olvasott, moziba járt volna valahol otthon, Németországban, ahelyett, hogy széttépett testtel heverjen a sárban valahol Kelet-Európában, egy elmebeteg diktátor és hasonszőrű csatlósai nagyobb dicsőségére.
Ráadásul gyerekfejjel szembesültek a brutálisan agymosó náci propagandával is. A szüleiknek valóban volt felelőssége, nem csekély. Eleve a kialakult helyzetért, de az is a családi háttéren múlhatott, hogy a propaganda milyen rombolást végezhetett egy-egy gyerek agyában. (És ez ma is súlyos felelősség a szülők vállán!) Mert érdekes módon a fanatizmus csak a Keleti Fronton érvényesült, mivel rettegtek az orosz fogságtól, de Nyugaton 1944-ben a tömeges megadás már nem volt ritka a Heer (tehát nem az SS) soraiban…egyébként valahol ez utal az ideológiai háttérre is. Akikre hatott a náci agymosás, azok jó eséllyel önkéntesek voltak, tehát az SS-be jelentkeztek. A sorozottak a Heer-ben szolgáltak, ők nem önkéntesek voltak.
De személy szerint kilenc sorkatona felelőssége….ugyan mi? Az ő tragédiájuk abban áll, hogy rosszkor születtek rossz helyen. Ezért nem lehetett életük, de még hősi haláluk sem. Szerencsétlen áldozatok….de állami megemlékezést valóban nem érdemelnek, nem emberi kvalitásaik miatt, melyekről semmit nem tudunk, hanem a rájuk kényszerített egyenruha – pontosabban az azon lévő sas karmai között tartott jelkép – miatt...
ÚJ, ÁTHALLÁSOS DALT ÍRT BRÓDY
KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió
2018.11.08.
Hallgassa megElőször hangzott el az éterben Bródy János új dala, amit nem lesz nehéz párhuzamba állítani a magyarországi történésekkel. Lesz ez még így se, ideje észhez térnetek … Dalpremier a Klubrádióban. Protest song 2018.
Nagyon szép volt a hagyományos nagylemezek ideje, és rendkívül erős progresszivitást hozott a könnyűzenei életbe, de a dalfüzér nem az internetre optimalizált forma. A neten, a technika sajátossága, illetve a zenehallgatási szokások megváltozása miatt, a dalok már csak önállóan működnek, albumok részeként manapság csak nagyon ritkán fogyasztják a szerzeményeket – mondta Bródy János annak alkalmából, hogy ezúttal ő sem új lemezt, hanem új dalt mutatott be a közönségnek, az Akit a hazája nem szeretett címmel.
A zenész legutóbbi albuma, a Ráadás 2016-ban jött ki, de aztán már nem gondolta, hogy újabb nagylemezt kellene készítenie, „de a dalok azért születnek” – tette hozzá.
Az Akit a hazája nem szeretett című szerzeménynek a Klubrádió Basszus című műsorában november 6-án volt a rádiós premierje, egy nappal azután, hogy a dalhoz készített videó felkerült a netre.
Új alkotása kapcsán Bródy a Basszusban beszélt a slágerminőség, valamint a NER összefüggéseiről, és arról is, mit jelent az alternatív retró.
A műsor vendége volt Juhász Tamás gitáros is, a Vaklárma együttes tagja, aki még nem hagyott fel a régi formával, és egy egész albumot készített – internetre. Bródy is elmondta róla a véleményét: nagyon jó, de ...
A beszélgetés hangfelvételét a poszt elején kattinthatja! A Basszus november 6-ai, keddi adásának műsorvezetője Bencsik Gyula volt.
BOTRÁNY A CZEGLÉDY-ÜGYBEN, 4000 OLDAL NYOMOZATI IRATOT EL AKARTAK TITKOLNI
SZTÁRKLIKK
Szerző: Wirth
2018.11.08.
Napokon belül vádat emelhetnek Czeglédy Csaba és 21 társa ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt – hangoztatja a kormánypári média. Czeglédy azonban hiába kéri, egy éve nem hallgatják ki, ráadásul úgy tűnik, 4 ezer oldalnyi nyomozati iratot el akartak sumákolni.
A Czeglédyvel szemben elrendelt letartóztatás határideje december 5-én lejár, és a büntetőeljárásról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy az ügyészség vagy 15 nappal korábban indítványozza a kényszerintézkedés meghosszabbítását, vagy vádat emel.
Azonban a NAV egy október 31-i levelében azt írta Czeglédy ügyvédjének, hogy a napokban fogja megküldeni az iratokat az ügyészségnek (ez közel 54 ezer oldal), így a Magyar Idők értesülései egyértelműen hamisak, hiszen az ügyészség, ha még meg sem kapta a dokumentumokat, nem tud vádat emelni. Feltehetően a kormánypárti média csak a miniszterelnök vejének korrupciós ügyéről akarta elterelni a gyanút...
Szerző: Wirth
2018.11.08.
A Czeglédyvel szemben elrendelt letartóztatás határideje december 5-én lejár, és a büntetőeljárásról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy az ügyészség vagy 15 nappal korábban indítványozza a kényszerintézkedés meghosszabbítását, vagy vádat emel.
Azonban a NAV egy október 31-i levelében azt írta Czeglédy ügyvédjének, hogy a napokban fogja megküldeni az iratokat az ügyészségnek (ez közel 54 ezer oldal), így a Magyar Idők értesülései egyértelműen hamisak, hiszen az ügyészség, ha még meg sem kapta a dokumentumokat, nem tud vádat emelni. Feltehetően a kormánypárti média csak a miniszterelnök vejének korrupciós ügyéről akarta elterelni a gyanút...
A KOMMUNIZMUSSAL EGYÜTT POZITÍV DOLGOKAT IS ELPUSZTÍTOTTUNK - INTERJÚ A 8 HÓNAPRA FIZIKAI MUNKÁSNAK ÁLLÓ ÚJSÁGÍRÓVAL
MÉRCE
Szerző: TÓTH CSABA PÉTER
2018.11.08.
Valamikor az egykori keleti blokk országaiban a gyárak csarnokai központi szimbólumok voltak: a sztálini szocialista realizmus fénylő templomai, később a puritánkodó Kádár-rendszer üzemei is a korabeli média fókuszpontjában voltak. A kilencvenes évek bezárás-,kiürülés-, romos gyár-történetei után a sajtó elfeledte ezeket a tereket, és ma már úgy tűnik, mintha nem is dolgozna többé senki, csak úgy a polcra kerül a zsemle, a csomagolt csirkecomb, mi meg hazavisszük. Eközben még a kasszáslány is mint csak reklám-paródia él bennünk, a boltban rájuk se nagyon nézünk.
Saša Uhlová cseh újságíró viszont nyolc egész hónapon át azok mellett élt és dolgozott, akik nélkül az életünk öt perc alatt megállna: sokszor pokoli, embert próbáló helyzetekbe került, mint alulfizetett „részmunkaidős”, minden hónapban máshol, magánéletét is kockáztatva. Tapasztalatairól cikksorozatot és könyvet írt, és Apolena Rychlíková, aki Uhlová munkatársa a cseh újbaloldali A2larmnál (a Mérce testvérlapjánál) „A munka korlátai” címmel filmet is készítette rejtett kamerás felvételei felhasználásával. Páros interjún kérdeztük őket a projektről, amely megváltoztatta, hogyan néznek a csehek a legrosszabbul kereső honfitársaikra.
Mérce: Saša eredeti, a Political Critique-en és a cseh A2larmon is publikált cikksorozata – amely alapján a film is készült – azt a címet viseli, „A kapitalista munka hősei”. Szüleink és nagyszüleink korszakából ismerjük a „szocialista munka hőseit”, mennyire volt ez a párhuzam szándékos?
Saša Uhlová: A fő ok, amiért ezt a címet adtam, az volt, mert amikor ezeken a helyeken dolgoztam, kicsit meglepett az a vibráció és energia, amely az emberekből áradt. Teljesen boldogan végzik ezeket a típusú munkákat, és szeretnének hasznos szolgálatot tenni, és a legjobbat nyújtani. Szóval egészen úgy tűnt, hogy ők továbbra is a „munka hősei”. Valójában élvezik ezeket a szar melókat, tudják, hogy szar meló, de tudják azt is, hogy szükség van rájuk. A másik ok az volt, hogy a mi országunkban, ahogy talán nálatok is, tudtuk, hogy a médiát nagyon is meg fogja érinteni ez a párhuzam, ez a célzás a szocialista időkre. Nagyon boldog voltam például, amikor a közrádió úgy jelentett be, mint egy hatvanas évekbeli riport készítőjét: „És most következik Saša Uhlova, projektjével, a kapitalista munka hőseivel.” És ez egészen normálisan is hangzott.
A kapitalizmus szó fontos volt nekem és Apolenának is, mert az utóbbi időben mintha fű alatt be lenne tiltva a használata. Nem akarjuk nevén nevezni a kapitalizmust mint politikai ideológiát, mert ez olyasmi, amit csak a kommunisták csináltak. Szóval újra el akartam terjeszteni ezt mint az ideológiára utaló kifejezést a közbeszédben, amennyire tőlem telik. Ilyen szó még a kizsákmányolás is.
És ezek az emberek valóban a kapitalista munka hősei.
Mindenhol ezzel találkoztam, és mindig el is mondom, mert nagyon fontos: a legalacsonyabb fizetésű munkásosztály körében rengeteg romával és vendégmunkással találkoztam, és mivel a többségi társaik napról napra velük dolgoznak, ezért szolidaritás alakul ki köztük: nem hiszik azt a végkimerülésig dolgozó roma nőket látva, hogy „nem akarnak dolgozni”.
Viszont miután a nyolchavi munkából visszatértem a rendes életbe, egy nagyon jól fizetett orvos rendelőjében mindjárt a legrosszabb, legvisszataszítóbb cigányozást, „migránsozást”, muszlimozást és szexizmust kaptam az arcomba. Ami a legszegényebbek között töltött 8 hónap után szinte sokkhatásként ért. Őket ezek a kulturális vagy „faji” témák nem foglalkoztatják, ez számomra egyszerű középosztályi és elitpassziónak tűnik...
Szerző: TÓTH CSABA PÉTER
2018.11.08.
Saša Uhlová cseh újságíró viszont nyolc egész hónapon át azok mellett élt és dolgozott, akik nélkül az életünk öt perc alatt megállna: sokszor pokoli, embert próbáló helyzetekbe került, mint alulfizetett „részmunkaidős”, minden hónapban máshol, magánéletét is kockáztatva. Tapasztalatairól cikksorozatot és könyvet írt, és Apolena Rychlíková, aki Uhlová munkatársa a cseh újbaloldali A2larmnál (a Mérce testvérlapjánál) „A munka korlátai” címmel filmet is készítette rejtett kamerás felvételei felhasználásával. Páros interjún kérdeztük őket a projektről, amely megváltoztatta, hogyan néznek a csehek a legrosszabbul kereső honfitársaikra.
Mérce: Saša eredeti, a Political Critique-en és a cseh A2larmon is publikált cikksorozata – amely alapján a film is készült – azt a címet viseli, „A kapitalista munka hősei”. Szüleink és nagyszüleink korszakából ismerjük a „szocialista munka hőseit”, mennyire volt ez a párhuzam szándékos?
Saša Uhlová: A fő ok, amiért ezt a címet adtam, az volt, mert amikor ezeken a helyeken dolgoztam, kicsit meglepett az a vibráció és energia, amely az emberekből áradt. Teljesen boldogan végzik ezeket a típusú munkákat, és szeretnének hasznos szolgálatot tenni, és a legjobbat nyújtani. Szóval egészen úgy tűnt, hogy ők továbbra is a „munka hősei”. Valójában élvezik ezeket a szar melókat, tudják, hogy szar meló, de tudják azt is, hogy szükség van rájuk. A másik ok az volt, hogy a mi országunkban, ahogy talán nálatok is, tudtuk, hogy a médiát nagyon is meg fogja érinteni ez a párhuzam, ez a célzás a szocialista időkre. Nagyon boldog voltam például, amikor a közrádió úgy jelentett be, mint egy hatvanas évekbeli riport készítőjét: „És most következik Saša Uhlova, projektjével, a kapitalista munka hőseivel.” És ez egészen normálisan is hangzott.
A kapitalizmus szó fontos volt nekem és Apolenának is, mert az utóbbi időben mintha fű alatt be lenne tiltva a használata. Nem akarjuk nevén nevezni a kapitalizmust mint politikai ideológiát, mert ez olyasmi, amit csak a kommunisták csináltak. Szóval újra el akartam terjeszteni ezt mint az ideológiára utaló kifejezést a közbeszédben, amennyire tőlem telik. Ilyen szó még a kizsákmányolás is.
És ezek az emberek valóban a kapitalista munka hősei.
Mindenhol ezzel találkoztam, és mindig el is mondom, mert nagyon fontos: a legalacsonyabb fizetésű munkásosztály körében rengeteg romával és vendégmunkással találkoztam, és mivel a többségi társaik napról napra velük dolgoznak, ezért szolidaritás alakul ki köztük: nem hiszik azt a végkimerülésig dolgozó roma nőket látva, hogy „nem akarnak dolgozni”.
Viszont miután a nyolchavi munkából visszatértem a rendes életbe, egy nagyon jól fizetett orvos rendelőjében mindjárt a legrosszabb, legvisszataszítóbb cigányozást, „migránsozást”, muszlimozást és szexizmust kaptam az arcomba. Ami a legszegényebbek között töltött 8 hónap után szinte sokkhatásként ért. Őket ezek a kulturális vagy „faji” témák nem foglalkoztatják, ez számomra egyszerű középosztályi és elitpassziónak tűnik...
KEPES ANDRÁS: "AZ A KIRÁLY, AKINEK NINCS BOLONDJA, MAGA BOLONDUL MEG"
HVG ONLINE / KULT
Szerző: BALLA ISTVÁN.
2018.11.08.
Gátlástalan NER-lovag, a privatizáció során meggazdagodott baloldali oligarcha és a milliárdosok inasává lett pedagógus – fájóan ismerős alakokat zár össze egy alpesi villába a hatalom pusztító természetéről szóló új regényében Kepes András. Az író-tévés szerint nincs veszélyben a nyugati kultúra, csak egyes csoportok politikai érdeke diktálja, hogy propagandacélból ennek az ellenkezőjét állítsák. Hogy jön ide a pornográfia? Miért néma a próféta? Lehet-e még érvekkel meggyőzni embereket? Interjú.
hvg.hu: Az Istenek és emberek hasonlóan épül fel, mint egykori tévéműsora, a Desszert. Három szereplő (itt három házaspár) jókat eszik, miközben az asztalnál beszélgetnek. Ez volt a minta, amikor elképzelte a regényt?
Kepes András: Nem csak a Desszertben volt három vendégem, a Tövispusztacímű regényem is három családról szól. Szeretem a dolgokat minimum három oldalról megvizsgálni, mert nem hiszek az egylövetű igazságokban. Mindig érdekes, hogy a különböző igazságok mit kezdenek egymással. De a Desszerttel ellentétben, ebben a regényben a természet is beleszól a vitába. Mert a természetnek is van igazsága, naponta érzékeljük a globális felmelegedést, az elsivatagosodást, a hurrikánokat, az emberi életre alkalmas területek csökkenését, az egyre több lavinát, amely a hőseimet is csapdába ejti, és ha nem ismerjük fel a természet törvényeit, akkor kegyetlenül megbüntet érte.
hvg.hu: Három szereplője nagyon valóságosnak tűnik. Szinte rá tudnánk húzni egy-egy ismert figurát mind a pártállam szétesése idején, baloldali támogatással meggazdagodott figurára, mind az utóbbi tíz évben viharos gyorsasággal meggazdagodott, a kormánynak kommunikációs és kampánytanácsokat adó NER-lovagra. Korábban azt nyilatkozta, hogy ma már nem lehetne olyan beszélgetéseket összehozni, mint a Desszertben, mert egyáltalán nem hallgatjuk meg egymást. Azért regényben mégiscsak összehozható két, politikailag eltérő oldalhoz tartozó ember?
K. A.: A regényem hősei fiktív karakterek, de ha valóságosnak tűnnek, az jó jel. Azt jelenti: sikerült hús-vér figurákat teremteni. Ami a kérdésnek azt a részét illeti, hogy összehozhatók-e, mondjuk egy asztal mellett ezek az emberek, nos,ha az érdekük úgy kívánja, politikai oldaltól függetlenül összejönnek ők a valóságban is, legfeljebb nem a képernyőn. A regényben a friss milliárdos is azért érkezik a svájci luxusvillába, mert szeretne beszállni egy üzletbe, amit a másik tart a kezében. A regény egyebek között a hatalom és a kapzsiság pusztító természetéről szól, ami nem csak a politikában, hanem a különböző intézményekben, az üzleti életben, kórházakban, színházakban vagy akár a családi hierarchiában is rombolja a barátságot, a párkapcsolatot, a szexualitást. Mert az emberek a hatalomért és a vagyonért kénytelenek eldobni a hagyományos közösségi értékeiket és a lelkiismeretüket. A regényben az egyik milliárdos a művelt munkáskultúrát, a másik a paraszti és a polgári kultúrát vetette el az anyagi érdekekért. Mondhatnánk, hogy ez Magyarország, de ugyanilyen folyamatok a világon ma már sokfelé lejátszódnak, a környező volt szocialista országokon kívül, Törökországtól Venezueláig, Olaszországtól, Ausztrián át lassan az Egyesült Államokig. Tudományosan bizonyított, hogy a hatalom komoly agy- és személyiségkárosodást okoz. Az egészséges ember az empátiájával tájékozódik a környezetében, aki hatalmi helyzetben van, viszont úgy érzi, nincs szüksége empátiára, és elveszíti az igényét, hogy másokra odafigyeljen. Ez az elbutulás folyamata. A hatalom paradoxona, hogy ezek az emberek éppen azt a képességüket veszítik el, ami hatalomra segítette őket, szorongani kezdenek, és elpusztítják a környezetüket. A hatalom legnagyobb vesztesei mindig azok, akik feltétel nélkül hisznek abban, mert a többiek legalább automatikusan védekeznek...
Szerző: BALLA ISTVÁN.
2018.11.08.
hvg.hu: Az Istenek és emberek hasonlóan épül fel, mint egykori tévéműsora, a Desszert. Három szereplő (itt három házaspár) jókat eszik, miközben az asztalnál beszélgetnek. Ez volt a minta, amikor elképzelte a regényt?
Kepes András: Nem csak a Desszertben volt három vendégem, a Tövispusztacímű regényem is három családról szól. Szeretem a dolgokat minimum három oldalról megvizsgálni, mert nem hiszek az egylövetű igazságokban. Mindig érdekes, hogy a különböző igazságok mit kezdenek egymással. De a Desszerttel ellentétben, ebben a regényben a természet is beleszól a vitába. Mert a természetnek is van igazsága, naponta érzékeljük a globális felmelegedést, az elsivatagosodást, a hurrikánokat, az emberi életre alkalmas területek csökkenését, az egyre több lavinát, amely a hőseimet is csapdába ejti, és ha nem ismerjük fel a természet törvényeit, akkor kegyetlenül megbüntet érte.
hvg.hu: Három szereplője nagyon valóságosnak tűnik. Szinte rá tudnánk húzni egy-egy ismert figurát mind a pártállam szétesése idején, baloldali támogatással meggazdagodott figurára, mind az utóbbi tíz évben viharos gyorsasággal meggazdagodott, a kormánynak kommunikációs és kampánytanácsokat adó NER-lovagra. Korábban azt nyilatkozta, hogy ma már nem lehetne olyan beszélgetéseket összehozni, mint a Desszertben, mert egyáltalán nem hallgatjuk meg egymást. Azért regényben mégiscsak összehozható két, politikailag eltérő oldalhoz tartozó ember?
K. A.: A regényem hősei fiktív karakterek, de ha valóságosnak tűnnek, az jó jel. Azt jelenti: sikerült hús-vér figurákat teremteni. Ami a kérdésnek azt a részét illeti, hogy összehozhatók-e, mondjuk egy asztal mellett ezek az emberek, nos,ha az érdekük úgy kívánja, politikai oldaltól függetlenül összejönnek ők a valóságban is, legfeljebb nem a képernyőn. A regényben a friss milliárdos is azért érkezik a svájci luxusvillába, mert szeretne beszállni egy üzletbe, amit a másik tart a kezében. A regény egyebek között a hatalom és a kapzsiság pusztító természetéről szól, ami nem csak a politikában, hanem a különböző intézményekben, az üzleti életben, kórházakban, színházakban vagy akár a családi hierarchiában is rombolja a barátságot, a párkapcsolatot, a szexualitást. Mert az emberek a hatalomért és a vagyonért kénytelenek eldobni a hagyományos közösségi értékeiket és a lelkiismeretüket. A regényben az egyik milliárdos a művelt munkáskultúrát, a másik a paraszti és a polgári kultúrát vetette el az anyagi érdekekért. Mondhatnánk, hogy ez Magyarország, de ugyanilyen folyamatok a világon ma már sokfelé lejátszódnak, a környező volt szocialista országokon kívül, Törökországtól Venezueláig, Olaszországtól, Ausztrián át lassan az Egyesült Államokig. Tudományosan bizonyított, hogy a hatalom komoly agy- és személyiségkárosodást okoz. Az egészséges ember az empátiájával tájékozódik a környezetében, aki hatalmi helyzetben van, viszont úgy érzi, nincs szüksége empátiára, és elveszíti az igényét, hogy másokra odafigyeljen. Ez az elbutulás folyamata. A hatalom paradoxona, hogy ezek az emberek éppen azt a képességüket veszítik el, ami hatalomra segítette őket, szorongani kezdenek, és elpusztítják a környezetüket. A hatalom legnagyobb vesztesei mindig azok, akik feltétel nélkül hisznek abban, mert a többiek legalább automatikusan védekeznek...
SEMJÉN ÉS A TEREK
FORGÓKÍNPAD
Szerző: SZELE TAMÁS
2018.11.08.
Ó, milyen rég foglalkoztunk Semjén lovaggal, Szent Hubertus kedvencével, a víg szerzetessel, ki rénszarvasháton lovagol Lappföld jégmezőin... Hát mit művel mostanság a szentéletű, de főleg bülbülszavú atyafi? Nyugalom, hű maradt önmagához, mint napra éj: semmi jót. Most épp a hon közterületeit helyezi törvényen kívül és belül, bizonyos alkalmakból.
Ez a mostani kor jogtörténeti szempontból csemege lesz majd az utódaink számára, ugyanis ennyi hülye, igazságtalan, kicsavart, kivételekre alapuló, személyekre szabott és látszólag értelmetlen jogi szabályozás még a bizánci császárok idejében sem volt, pedig azok a cipőviselet mikéntjét is törvényben írták elő (piros cipője például csak a császárnak lehetett). Késő korok történészei majd különös, elfajzott területként vizsgálják a mai magyar jogot, valami olyasminek fogják találni, mint a biológusok a csernobili Zónát, ahol a kedvezőtlen körülmények hatására sok minden előfordulhat, ami máshol nem, és időnként recsegve lezuhan a fák koronájából egy-egy tehénfészek vagy bőgve legelnek a pontyok. (Tényleg: ott még nem vadászott Semjén, dobjunk is össze neki egy pripjatyi kirándulásra egy kis pénzt, hívjuk meg rá, szerintem felejthetetlen élményben lesz része. Főleg, ha a visszautat nem fizetjük, és majd radioaktív Derszu Uzalaként kell életben maradjon a sugárzó bozótban.)
No, de hát mit művelt már megint ez a szent és okos ember? Zavarban vagyok, ugyanis erre nincs megfelelő kifejezés, talán még a „közterületek időleges elcsatolása” lenne a legpontosabb, csak hát ahhoz tudni kéne, honnét csatolják a közterületet és hova. Az sem túl világos, miért pont most szállta meg a Szentlélek, hiszen ezt a törvénymódosítási javaslatot 2010 óta bármelyik napon benyújthatta volna, mégis csak most jött rá a roham, holott nincs is semmi apropója a dolognak. Az utóbbi időkben nem voltak tömegtüntetések sem a Kossuth téren, sem másfelé. Ennek is megvan a maga oka, és majd sort kerítünk rá, de lássuk előbb, miről beszélünk, mert Jupiterre mondom, érdekes.
Hát arról, hogy nemzeti ünnepeken ezentúl Semjén tegnap benyújtott törvénymódosítási javaslata szerint (a településképvédelmi törvényhez, ugyanis a plakáttörvénynek is, ha még tetszenek rá emlékezni, meg a gyülekezési törvénynek is ezen keresztül törtek utat a jogrendszerbe) nemzeti ünnepeinken a közterületek jelentős része nem minősülne közterületnek, hogy ne lehessen rajtuk tüntetni. Ezen közterületek pontosan meg is vannak jelölve, időpontokkal együtt, mikortól nem közterületek, meddig. Akkor lássuk őket:...
Szerző: SZELE TAMÁS
2018.11.08.
Ez a mostani kor jogtörténeti szempontból csemege lesz majd az utódaink számára, ugyanis ennyi hülye, igazságtalan, kicsavart, kivételekre alapuló, személyekre szabott és látszólag értelmetlen jogi szabályozás még a bizánci császárok idejében sem volt, pedig azok a cipőviselet mikéntjét is törvényben írták elő (piros cipője például csak a császárnak lehetett). Késő korok történészei majd különös, elfajzott területként vizsgálják a mai magyar jogot, valami olyasminek fogják találni, mint a biológusok a csernobili Zónát, ahol a kedvezőtlen körülmények hatására sok minden előfordulhat, ami máshol nem, és időnként recsegve lezuhan a fák koronájából egy-egy tehénfészek vagy bőgve legelnek a pontyok. (Tényleg: ott még nem vadászott Semjén, dobjunk is össze neki egy pripjatyi kirándulásra egy kis pénzt, hívjuk meg rá, szerintem felejthetetlen élményben lesz része. Főleg, ha a visszautat nem fizetjük, és majd radioaktív Derszu Uzalaként kell életben maradjon a sugárzó bozótban.)
No, de hát mit művelt már megint ez a szent és okos ember? Zavarban vagyok, ugyanis erre nincs megfelelő kifejezés, talán még a „közterületek időleges elcsatolása” lenne a legpontosabb, csak hát ahhoz tudni kéne, honnét csatolják a közterületet és hova. Az sem túl világos, miért pont most szállta meg a Szentlélek, hiszen ezt a törvénymódosítási javaslatot 2010 óta bármelyik napon benyújthatta volna, mégis csak most jött rá a roham, holott nincs is semmi apropója a dolognak. Az utóbbi időkben nem voltak tömegtüntetések sem a Kossuth téren, sem másfelé. Ennek is megvan a maga oka, és majd sort kerítünk rá, de lássuk előbb, miről beszélünk, mert Jupiterre mondom, érdekes.
Hát arról, hogy nemzeti ünnepeken ezentúl Semjén tegnap benyújtott törvénymódosítási javaslata szerint (a településképvédelmi törvényhez, ugyanis a plakáttörvénynek is, ha még tetszenek rá emlékezni, meg a gyülekezési törvénynek is ezen keresztül törtek utat a jogrendszerbe) nemzeti ünnepeinken a közterületek jelentős része nem minősülne közterületnek, hogy ne lehessen rajtuk tüntetni. Ezen közterületek pontosan meg is vannak jelölve, időpontokkal együtt, mikortól nem közterületek, meddig. Akkor lássuk őket:...
ÍGY FOSZTJÁK KI A CSOMAGJÁT A LISZT FERENC REPÜLŐTÉREN
INDEX
Szerző: FÖLDES ANDRÁS
2018.11.08.
„Bele van kalkulálva a rakodók bérébe, hogy szajréznak” – foglalta össze a Liszt Ferenc repülőtéri csomaglopási botrány lényegét egy, a lapunknak megszólaló rakodómunkás. A témával néhány hete kezdtünk foglalkozni, amikor egyre több olvasónk számolt be arról, hogy a Budapesten áthaladó csomagját kinyitották, átkutatták, értékeit ellopták.
A neve elhallgatását kérő informátorunk elmondása szerint azért volt hajlandó beszélni, mert a budapesti repülőtéren uralkodó állapotok idővel azt is a bűnbe sodorják, aki amúgy becsületesen végezné a munkáját. A csomagok fosztogatása ugyanis folyamatos probléma a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren.
„Nem a repülőtér épületében történik a csomagok nyitogatása. A csomagfeladás útja végig be van kamerázva, a különböző cégek munkásai együtt dolgoznak, ott van a repülőtéri személyzet is. A nyúlkálás akkor kezdődik, amikor a csomag elhagyja az épületet, és elindul a repülőgép felé” - magyarázta a folyamatot informátorunk. A repülőgépnél viszont már több évtizedes rutinnal folyik a munka.
A RAKODÓK HÁROMFŐS BRIGÁDOKBAN DOLGOZNAK.
Egyikük lenn a futószalagra rakja a bőröndöket, két ember pedig a csomagtérben tevékenykedik. A poggyásztérben dolgozók közül az egyik munkás a rakodó, a másik a nyitogató. A nyitogató ember a munka elején falat épít a nehezen felnyitható csomagokból, többnyire a fóliával betekert bőröndökből.
A rakodó feladata a legösszetettebb. Kell hozzá fizikai erő, hogy lekapja a futószalagról az érkező csomagokat. Ugyanakkor jó megérzésre és rutinra is szüksége van, hogy egyetlen pillanat alatt eldöntse, ígéretes bőrönddel van-e dolguk, vagy olyannal, amivel nem érdemes foglalkozniuk. Az utóbbi esetben elhelyezi a poggyászt a poggyásztérben. Ha azonban úgy ítéli meg, hogy a csomagban érték lehet, az épített fal mögé dobja azt. Itt lép be a fosztogató, aki gyorsan kinyitja, átkutatja a bőröndöt, hogy végül visszazárva berakja a többi közé...
Szerző: FÖLDES ANDRÁS
2018.11.08.
A neve elhallgatását kérő informátorunk elmondása szerint azért volt hajlandó beszélni, mert a budapesti repülőtéren uralkodó állapotok idővel azt is a bűnbe sodorják, aki amúgy becsületesen végezné a munkáját. A csomagok fosztogatása ugyanis folyamatos probléma a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren.
„Nem a repülőtér épületében történik a csomagok nyitogatása. A csomagfeladás útja végig be van kamerázva, a különböző cégek munkásai együtt dolgoznak, ott van a repülőtéri személyzet is. A nyúlkálás akkor kezdődik, amikor a csomag elhagyja az épületet, és elindul a repülőgép felé” - magyarázta a folyamatot informátorunk. A repülőgépnél viszont már több évtizedes rutinnal folyik a munka.
A RAKODÓK HÁROMFŐS BRIGÁDOKBAN DOLGOZNAK.
Egyikük lenn a futószalagra rakja a bőröndöket, két ember pedig a csomagtérben tevékenykedik. A poggyásztérben dolgozók közül az egyik munkás a rakodó, a másik a nyitogató. A nyitogató ember a munka elején falat épít a nehezen felnyitható csomagokból, többnyire a fóliával betekert bőröndökből.
A rakodó feladata a legösszetettebb. Kell hozzá fizikai erő, hogy lekapja a futószalagról az érkező csomagokat. Ugyanakkor jó megérzésre és rutinra is szüksége van, hogy egyetlen pillanat alatt eldöntse, ígéretes bőrönddel van-e dolguk, vagy olyannal, amivel nem érdemes foglalkozniuk. Az utóbbi esetben elhelyezi a poggyászt a poggyásztérben. Ha azonban úgy ítéli meg, hogy a csomagban érték lehet, az épített fal mögé dobja azt. Itt lép be a fosztogató, aki gyorsan kinyitja, átkutatja a bőröndöt, hogy végül visszazárva berakja a többi közé...
VIP-KLUB EGY TENISZAKADÉMIÁN? KISVÁRDA A MEGFEJTÉS
INDEX
Szerző: JÁVOR BENCE
2018.11.06.
Ha már Felcsút a modern kori futball központja lehetett, Balatonboglár pedig névlegesen a kézilabda fellegvára, nem kell meglepődni, hogy egy Kisvárdához közeli halastó mellett a teniszt szeretnék felfuttatni. Ki tudja, lehet, hogy a magyar tenisz új fellegvárának alapjait láthatjuk körvonalazódni, de nagyobb a gyanú, hogy Seszták Miklós baráti köre fog jól járni.
A kormány eddig talán legkülönösebb sportberuházása kezdődhet meg hamarosan Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter városának szomszédságában. Egy angol nyelvű bentlakásos teniszakadémia a hozzá tartozó 48 fős kollégiummal, főépülettel, egy center- és további 11 teniszpályával, nem utolsósorban pedig egy úgynevezett klubépülettel, amit a terület legszebb részén, a halastó partján építhetnek fel, a sportiskolától elzártan.
Október 26-án derült ki, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, illetve a Magyar Tenisz Szövetséggel kötött szerződések alapján beruházóként megjelölt Kárpát-medencei Teniszakadémia Nonprofit Kft. szeptemberben kiírt közbeszerzése sikeres volt, a bontási jegyzőkönyv szerint a nyírturai Kermi-Szolg Kft. lett a befutó nettó 2,38 milliárd (bruttó 3 milliárd) forintos ajánlattal, a szerződés megkötésével már csak a november 5-ig tartó szerződési moratóriumot kell megvárni.
Hogy az ár sok vagy kevés, azt nehéz eldönteni, de az októberben átadott pécsi Nemzeti Kosárlabda Akadémia nettó 2,5 milliárdba került, a hozzá tartozó 60 fős kollégiummal és tantermekkel (bő 1800 négyzetméteren), szabadtéri kosárpályákkal és egy 3850 négyzetméteres sportcsarnokkal, amiben keresztben elfér 3 kosárpálya, és van benne egy 1320 fős lelátó is. Nem tűnik annyira olcsónak alig 100 millióval kevesebbért építeni egy összesen bő 2700 négyzetméter szintterületű teniszakadémiát, még a hozzá tartozó 11 teniszpályával együtt sem. (Százhalombattán 2018 szeptemberében 76 millióért találtak kivitelezőt hat salakos pálya építésére, világítással, lelátókkal és minden egyébbel együtt)...
Szerző: JÁVOR BENCE
2018.11.06.
A kormány eddig talán legkülönösebb sportberuházása kezdődhet meg hamarosan Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter városának szomszédságában. Egy angol nyelvű bentlakásos teniszakadémia a hozzá tartozó 48 fős kollégiummal, főépülettel, egy center- és további 11 teniszpályával, nem utolsósorban pedig egy úgynevezett klubépülettel, amit a terület legszebb részén, a halastó partján építhetnek fel, a sportiskolától elzártan.
Október 26-án derült ki, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, illetve a Magyar Tenisz Szövetséggel kötött szerződések alapján beruházóként megjelölt Kárpát-medencei Teniszakadémia Nonprofit Kft. szeptemberben kiírt közbeszerzése sikeres volt, a bontási jegyzőkönyv szerint a nyírturai Kermi-Szolg Kft. lett a befutó nettó 2,38 milliárd (bruttó 3 milliárd) forintos ajánlattal, a szerződés megkötésével már csak a november 5-ig tartó szerződési moratóriumot kell megvárni.
Hogy az ár sok vagy kevés, azt nehéz eldönteni, de az októberben átadott pécsi Nemzeti Kosárlabda Akadémia nettó 2,5 milliárdba került, a hozzá tartozó 60 fős kollégiummal és tantermekkel (bő 1800 négyzetméteren), szabadtéri kosárpályákkal és egy 3850 négyzetméteres sportcsarnokkal, amiben keresztben elfér 3 kosárpálya, és van benne egy 1320 fős lelátó is. Nem tűnik annyira olcsónak alig 100 millióval kevesebbért építeni egy összesen bő 2700 négyzetméter szintterületű teniszakadémiát, még a hozzá tartozó 11 teniszpályával együtt sem. (Százhalombattán 2018 szeptemberében 76 millióért találtak kivitelezőt hat salakos pálya építésére, világítással, lelátókkal és minden egyébbel együtt)...
GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM CÉGES PARTNEREKKEL - A PÉNZ NEM ELÉG, HELYISMERETRE IS SZÜKSÉG VAN
ÁTLÁTSZÓ / SZOCIO BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2018.11.07.
A gyermekszegénység ma Magyarországon az egyik legsúlyosabb társadalmi probléma. Ebbe a bonyolult és kínzó problémahalmazba hatékonyan beavatkozni kívülről csak helyi, terepi tapasztalattal bíró, az érdekeket kezelni tudó szervezetek segítségével érdemes.
Írtam már arról, milyen örvendetes, hogy a hazai cégek között is rohamléptekben terjed a CSR, vagyis a társadalmi szerepvállalás gyakorlata. A nemzetközi céges világban szinte kötelező elem ez, de a segítő szándék egyre inkább életre hívja a legkisebb hazai vállalkozásoknál is. A terep, ahová ez a szándék becsatornázódhat, nagyon sok lehetőséget ad. A gyerekszegénység elleni küzdelemhez azonban nem egyszerű kapcsolódni. A rászorulók száma óriási, ezért nehéz kiszűrni, hogy hol lehet a leghatékonyabb a segítség, és olyan az üzenet, amiből a segítő is pozitívan építkezik. Rögtön ott az első kérdés: kit, hol támogassanak?
Vajon ott, ahol a leghangosabban kiabálják, hogy baj van? Nos, ez nem mérvadó. Sokszor a legcsendesebb házakban van a legnagyobb baj, csak a csukott ajtók mögött nem látszik. És van, hogy ők sem akarják, hogy más észrevegye. Mert szegénynek lenni nem jó. Vagy oda kell vinnünk a segítséget, ahol kérik? Nos, így is tévedhetünk. Mert sokaknál ez lett a túlélési stratégia: kérni, és kérni, kihasználva az internet adta lehetőségeket is, így előbb-utóbb megesik a szíve valakinek rajtuk.
A siker azonban itt nem abba az irányba visz, hogy akkor ezután legyen erő arra, hogy a sorsán próbáljon változtatni, hanem az újabb támogatók elérésére, inkább eltúlozva, mintsem reálisan előadva a bajt. Onnan ismerszik meg az ilyesmi, hogy az okok firtatásánál mindig mindenkit hibáztatnak az életük nehézségeiért.
Mintha minden ő ellenük lenne, szándékoltan, összefogva, és az áldozati szerep és tudat válik hangsúlyossá. A segítség pedig náluk épp a „tanult tehetetlenséget” erősíti. A „majd megoldja más” szemléletet. Logikusan, hiszen ez kap megerősítést: a kérés, és annak teljesülése.
Kérjenek hát tanácsot az adományozók a családsegítőtől? Nos, ő nem szívesen jelöl meg konkrét családokat. Mert ahol sok ilyen család érintett a problémában, ott a családsegítő pontosan tudja, mekkora cirkusz lehet abból, ha egy, két, vagy akár 10 családot kiválasztanak. A megsegítetettek pedig sokszor elátkozzák a napot is, amikor alanyai lettek a támogatásoknak, mert ezt követően rengeteg negatív dolog éri őket a többi rászoruló felől.
Akkor támogassák a települési óvodát, iskolát? Nos, a rendszer ennek most nem kedvez, hiszen az intézményrendszer azt kommunikálja, hogy minden rendben van. Akkor minek is kellene oda segítség? Egy cég nem titokban szeretné szervezni a segítséget, ám az intézmény, ha szüksége is lenne rá, nem mer a támogatás alanya lenni. Engedély nélkül meg pláne nem.
Talán az egyházi vonal lehet a jó? Nos, itt azért van egy erős szűrő, hiszen csak azokat érik el ezen a vonalon, akik a vallási közösség tagjai. A többi rászorulót ezen a rendszeren kívül nem lehet elérni. És sokan vannak, nagyon sokan, akik rászorulók, de nem templombajárók.
Esetleg a kisebbségi önkormányzatokon át? Nos, itt, tisztelet a kivételnek, többnyire önös érdekekbe futhatnak azok, akik támogatnák a családokat. Ugyan örömmel fogadják a segítséget, de az adományok szétosztása, a segítség becsatornázása már korántsem a rászorultság elvei alapján történik, hanem a rokonság, függőség viszonylatában értelmeződik az egész akció. Ez gyakran nagyon durva konfliktusokhoz vezet.
A megoldás csak az olyan szervezetek, személyek, intézmények támogatása lehet, amelyek benne élnek az elszegényedő közösségekben, látják a rászorulókat, tudják, kik az ügyeskedők, esetleg olyan működési színtereik vannak, ahol a segítő szándék többféle módon is helyet találhat magának.
A cégek leginkább az állami gondozottakat találják meg, ott többnyire szívesen is fogadják őket. Bár itt nem gyerekszegénységről beszélünk, mert nincs probléma az alapszükségletek ellátásánál, mint a szegény családban élő kis társaiknál, de a szeretethiányra mindenképp jó beavatkozási pont egy-egy játékos nap, vagy ajándék, főleg karácsonykor. Mostanában kérnek tőlem segítséget a Biztos Kezdet Gyerekházak is. Kicsit óvatos vagyok az ajánlásukkal, hiszen most a Gyerekesély programokban kapnak újra támogatást, ráadásul önkormányzatfüggő az is, hogy mennyire fogadhatják azt el. Azt is látom, hogy nem mindig érik el az igazán rászorulókat, de a kérések azt jelzik, hogy nem jut náluk mindenre. Például játékra, rajzfelszerelésre, társasjátékokra, mesekönyvekre szükségük lenne. Ezek a szervezetek a három év alatti gyerekekkel foglalkoznak, de nemrég közösségi színteret is kapcsoltak hozzájuk, így a nagyobbakat is elérik.
És persze ott vannak a gyerekszegénység ellen küzdő civil szervezetek. Következzen néhány példa arra, hogy miféle céges odafordulások alanyai voltunk az utóbbi időben:...
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2018.11.07.
Írtam már arról, milyen örvendetes, hogy a hazai cégek között is rohamléptekben terjed a CSR, vagyis a társadalmi szerepvállalás gyakorlata. A nemzetközi céges világban szinte kötelező elem ez, de a segítő szándék egyre inkább életre hívja a legkisebb hazai vállalkozásoknál is. A terep, ahová ez a szándék becsatornázódhat, nagyon sok lehetőséget ad. A gyerekszegénység elleni küzdelemhez azonban nem egyszerű kapcsolódni. A rászorulók száma óriási, ezért nehéz kiszűrni, hogy hol lehet a leghatékonyabb a segítség, és olyan az üzenet, amiből a segítő is pozitívan építkezik. Rögtön ott az első kérdés: kit, hol támogassanak?
Vajon ott, ahol a leghangosabban kiabálják, hogy baj van? Nos, ez nem mérvadó. Sokszor a legcsendesebb házakban van a legnagyobb baj, csak a csukott ajtók mögött nem látszik. És van, hogy ők sem akarják, hogy más észrevegye. Mert szegénynek lenni nem jó. Vagy oda kell vinnünk a segítséget, ahol kérik? Nos, így is tévedhetünk. Mert sokaknál ez lett a túlélési stratégia: kérni, és kérni, kihasználva az internet adta lehetőségeket is, így előbb-utóbb megesik a szíve valakinek rajtuk.
A siker azonban itt nem abba az irányba visz, hogy akkor ezután legyen erő arra, hogy a sorsán próbáljon változtatni, hanem az újabb támogatók elérésére, inkább eltúlozva, mintsem reálisan előadva a bajt. Onnan ismerszik meg az ilyesmi, hogy az okok firtatásánál mindig mindenkit hibáztatnak az életük nehézségeiért.
Mintha minden ő ellenük lenne, szándékoltan, összefogva, és az áldozati szerep és tudat válik hangsúlyossá. A segítség pedig náluk épp a „tanult tehetetlenséget” erősíti. A „majd megoldja más” szemléletet. Logikusan, hiszen ez kap megerősítést: a kérés, és annak teljesülése.
Kérjenek hát tanácsot az adományozók a családsegítőtől? Nos, ő nem szívesen jelöl meg konkrét családokat. Mert ahol sok ilyen család érintett a problémában, ott a családsegítő pontosan tudja, mekkora cirkusz lehet abból, ha egy, két, vagy akár 10 családot kiválasztanak. A megsegítetettek pedig sokszor elátkozzák a napot is, amikor alanyai lettek a támogatásoknak, mert ezt követően rengeteg negatív dolog éri őket a többi rászoruló felől.
Akkor támogassák a települési óvodát, iskolát? Nos, a rendszer ennek most nem kedvez, hiszen az intézményrendszer azt kommunikálja, hogy minden rendben van. Akkor minek is kellene oda segítség? Egy cég nem titokban szeretné szervezni a segítséget, ám az intézmény, ha szüksége is lenne rá, nem mer a támogatás alanya lenni. Engedély nélkül meg pláne nem.
Talán az egyházi vonal lehet a jó? Nos, itt azért van egy erős szűrő, hiszen csak azokat érik el ezen a vonalon, akik a vallási közösség tagjai. A többi rászorulót ezen a rendszeren kívül nem lehet elérni. És sokan vannak, nagyon sokan, akik rászorulók, de nem templombajárók.
Esetleg a kisebbségi önkormányzatokon át? Nos, itt, tisztelet a kivételnek, többnyire önös érdekekbe futhatnak azok, akik támogatnák a családokat. Ugyan örömmel fogadják a segítséget, de az adományok szétosztása, a segítség becsatornázása már korántsem a rászorultság elvei alapján történik, hanem a rokonság, függőség viszonylatában értelmeződik az egész akció. Ez gyakran nagyon durva konfliktusokhoz vezet.
A megoldás csak az olyan szervezetek, személyek, intézmények támogatása lehet, amelyek benne élnek az elszegényedő közösségekben, látják a rászorulókat, tudják, kik az ügyeskedők, esetleg olyan működési színtereik vannak, ahol a segítő szándék többféle módon is helyet találhat magának.
A cégek leginkább az állami gondozottakat találják meg, ott többnyire szívesen is fogadják őket. Bár itt nem gyerekszegénységről beszélünk, mert nincs probléma az alapszükségletek ellátásánál, mint a szegény családban élő kis társaiknál, de a szeretethiányra mindenképp jó beavatkozási pont egy-egy játékos nap, vagy ajándék, főleg karácsonykor. Mostanában kérnek tőlem segítséget a Biztos Kezdet Gyerekházak is. Kicsit óvatos vagyok az ajánlásukkal, hiszen most a Gyerekesély programokban kapnak újra támogatást, ráadásul önkormányzatfüggő az is, hogy mennyire fogadhatják azt el. Azt is látom, hogy nem mindig érik el az igazán rászorulókat, de a kérések azt jelzik, hogy nem jut náluk mindenre. Például játékra, rajzfelszerelésre, társasjátékokra, mesekönyvekre szükségük lenne. Ezek a szervezetek a három év alatti gyerekekkel foglalkoznak, de nemrég közösségi színteret is kapcsoltak hozzájuk, így a nagyobbakat is elérik.
És persze ott vannak a gyerekszegénység ellen küzdő civil szervezetek. Következzen néhány példa arra, hogy miféle céges odafordulások alanyai voltunk az utóbbi időben:...
LAKÁSÁFA-ENGEDMÉNY: SOK-SOK MILLIÓT LEHET SPÓROLNI A A HOSSZABBÍTÁSON
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: VARGA DÓRA
2018.11.08.
Maradhat 2019 után is az ötszázalékos áfa, de csak ott, ahol már megvan az építési engedély. A magánépítők hoppon maradhatnak
Fellélegezhetnek azok a lakásvásárlók, akik a tervezői asztalról vásároltak új építésű lakásokat, de az építkezéseknél jelentős csúszásokat tapasztalnak. Gratulálhatnak maguknak azok a beruházók is, akik a kedvezményes lakásáfa körüli bizonytalanság ellenére úgy döntöttek, belevágnak további lakásépítési projektekbe. Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán ugyanis bejelentette: a 2018. november 1-jén végleges építési engedéllyel rendelkező lakóingatlanok értékesítésénél 2023. december 31-ig még alkalmazható lesz az 5 százalékos kedvezményes áfa-kulcs – amennyiben eddig az időpontig eladják ezeket a lakásokat. A Pénzügyminisztérium a parlament törvényalkotási bizottságán keresztül még a héten benyújtja ez irányú javaslatát, és amennyiben elfogadják - márpedig efelől a parlament működési gyakorlatát tekintve nem sok kétség lehet – egy jelentős jogbizonytalanságot rendez. A jelenleg érvényben lévő jogszabály szerint 2020-tól megszűnik az új lakásokra vonatkozó, 2016-ban bevezetett 5 százalékos kedvezményes áfakulcs, és ismét 27 százalékos áfát kell majd fizetni ezen lakások vásárlása után is. A kezdettől világos jogszabályok ellenére azonban az ingatlanpiacon élt a remény a hosszabbítás iránt, amit a kormány is erősített azzal, hogy lebegtette a kérdést. Kategorikus kijelentést a kedvezményes áfa 2019 végi tényleges megszűnéséről csak a választások után tett Varga Mihály.
Szerző: VARGA DÓRA
2018.11.08.
Fellélegezhetnek azok a lakásvásárlók, akik a tervezői asztalról vásároltak új építésű lakásokat, de az építkezéseknél jelentős csúszásokat tapasztalnak. Gratulálhatnak maguknak azok a beruházók is, akik a kedvezményes lakásáfa körüli bizonytalanság ellenére úgy döntöttek, belevágnak további lakásépítési projektekbe. Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán ugyanis bejelentette: a 2018. november 1-jén végleges építési engedéllyel rendelkező lakóingatlanok értékesítésénél 2023. december 31-ig még alkalmazható lesz az 5 százalékos kedvezményes áfa-kulcs – amennyiben eddig az időpontig eladják ezeket a lakásokat. A Pénzügyminisztérium a parlament törvényalkotási bizottságán keresztül még a héten benyújtja ez irányú javaslatát, és amennyiben elfogadják - márpedig efelől a parlament működési gyakorlatát tekintve nem sok kétség lehet – egy jelentős jogbizonytalanságot rendez. A jelenleg érvényben lévő jogszabály szerint 2020-tól megszűnik az új lakásokra vonatkozó, 2016-ban bevezetett 5 százalékos kedvezményes áfakulcs, és ismét 27 százalékos áfát kell majd fizetni ezen lakások vásárlása után is. A kezdettől világos jogszabályok ellenére azonban az ingatlanpiacon élt a remény a hosszabbítás iránt, amit a kormány is erősített azzal, hogy lebegtette a kérdést. Kategorikus kijelentést a kedvezményes áfa 2019 végi tényleges megszűnéséről csak a választások után tett Varga Mihály.
A problémát az jelenti, hogy az építőanyag és munkaerőhiány miatt számos, már megkezdett projekt csúszik – akár fél évet-évet is -, ezért már egy jó ideje látható, hogy többezer beígért lakás nem készül el 2019 végére. Ha viszont az átadás 2019-től 2020-ra tolódik, akkor egyik napról a másikra több mint 20 százalékot ugrik az ár, így például egy eredetileg 40 millió forintért kínált ingatlan ára 48 millióra kúszik fel. Ez különösen a hitelből vásárlóknak okoz komoly problémát: a nagymértékű drágulás fedezetét nem tudják kigazdálkodni, és az októbertől szigorított hitelezési szabályok miatt valószínűleg több hitelt sem tudnának fölvenni. Így nem csak a lakás úszik el, de az addig befizetett foglaló is. A helyzet megoldására a bankok sem tudtak megnyugtató választ adni.
Úgy tűnik, a helyzet tarthatatlanságát a kormány is egyre inkább belátja, pár hete ugyanis már tett egy engedményt: a 2019 végén szerkezetkész állapotú társasházak lakásaira 2019 után is alkalmazni lehet az 5 százalékos áfakulcsot. A mostani javaslat még egyértelműbbé teszi a helyzetet: a már építési engedéllyel rendelkező lakások esetében a vevők és az eladók is nyugodtan számolhatnak továbbra is az 5 százalékos áfával.
A forgalmi adó körüli bizonytalanság miatt egyre lanyhuló építkezési kedven azonban valószínűleg nem lendít majd túl sokat az engedmény, hiszen az ezután engedélyezett lakásokra már nem vonatkozik...
A BÍRÓKRÓL ÉS BÍRÓSÁGOKRÓL
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: SZÜDI JÁNOS
2018.10.31.
Mindnyájunk érdeke, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott keretek figyelembevételével, a jog által megállapított működési rendben, a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között lássák el feladataikat. Az államnak a jog uralma alatt kell állnia. Ezek a demokratikus jogállam jellemzői, mutatott rá az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában [56/1991. (XI. 8.) AB h.].
A függetlenségről és pártatlanságról
A hatalomgyakorlás legfontosabb korlátja a független és pártatlan bíróságok megléte és működése. A független és pártatlan bíróság kéri számon az állam nevében eljárótól – legyen az miniszterelnök, miniszter, polgármester, jegyző – a jogszabályok megtartását. A független és pártatlan bíróság óvja meg az embereket, a szervezeteket az állam túlkapásaitól. A független és pártatlan bíróság egyik garanciája a bírói függetlenség.
Látszólag Magyarországon minden rendben van. Csak el kell olvasni az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, észszerű határidőn belül bírálja el.” Magyarországon minden rendben van. Csak meg kell érteni az Alaptörvény 26 cikkét: „A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók.” Magyarországon még sincs rendben semmi. Az Alaptörvény és az Alaptörvényre épülő jogrendszer mellett a bírói hatalmi ág függetlensége éppúgy illúzió, mint minden más, az alaptörvényben elismert alapvető egyéni és közösségi jog érvényesülése.
A bírák függetlenségét azok a törvények adják, amelyeknek alá vannak rendelve. Az 1949-ben kihirdetett alkotmány 41. §-a (2) bekezdésének szövege szó szerint megegyezett a bírákra vonatkozó – idézett – mondat első felének szövegével. Mégsem jut eszébe senkinek azt állítani, hogy a bírák valóságos függetlenséggel rendelkeztek. Hasonló a helyzet ma is. Ha a törvények tisztességtelenek, az azokat alkalmazók sem hozhatnak tisztességes döntést. Lehet-e tisztességes törvényt alkotni minden előzetes egyeztetés nélkül, egyetlen nap alatt? Lehet-e tisztességes egy adott személy, szervezet kivételes helyzetbe hozásához megalkotott törvény? Lehet-e tisztességes az aktuális napi politikai helyzet megoldására megszületett törvény? Nem álkérdések ezek. Ilyen törvények születtek 2010-et követően, egymás után.
A bírói hatalmi ág helyzetének megítélésénél a bíróságok helyzetét is mérlegre kell tenni. Az ítélkezés joga – az igazságszolgáltatás részeként – a bíróságot illeti meg, s nem a bírót. Ezt rögzítette az alkotmány mindenkori szövege, és ezt rögzíti az Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdése is. A bírósági igazságszolgáltatás alapja a bírói tevékenység, amely egyesbíró esetén a bírósági ítélet formájában ölthet testet. Ha a bíróság tanácsban ítélkezik, a tanács tagjai függetlenségük tudatában, szavazással hoznak határozatot. A pártatlan és független bírói hatalom lényege: elválik a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól, független azoktól, nincs alárendeltségi viszony a hatalmi ágak között. Az alaptörvény – miközben deklarálja a bírói függetlenséget – a bíróságokat kiszolgáltatott helyzetbe hozza...
Szerző: SZÜDI JÁNOS
2018.10.31.
A függetlenségről és pártatlanságról
A hatalomgyakorlás legfontosabb korlátja a független és pártatlan bíróságok megléte és működése. A független és pártatlan bíróság kéri számon az állam nevében eljárótól – legyen az miniszterelnök, miniszter, polgármester, jegyző – a jogszabályok megtartását. A független és pártatlan bíróság óvja meg az embereket, a szervezeteket az állam túlkapásaitól. A független és pártatlan bíróság egyik garanciája a bírói függetlenség.
Látszólag Magyarországon minden rendben van. Csak el kell olvasni az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, észszerű határidőn belül bírálja el.” Magyarországon minden rendben van. Csak meg kell érteni az Alaptörvény 26 cikkét: „A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók.” Magyarországon még sincs rendben semmi. Az Alaptörvény és az Alaptörvényre épülő jogrendszer mellett a bírói hatalmi ág függetlensége éppúgy illúzió, mint minden más, az alaptörvényben elismert alapvető egyéni és közösségi jog érvényesülése.
A bírák függetlenségét azok a törvények adják, amelyeknek alá vannak rendelve. Az 1949-ben kihirdetett alkotmány 41. §-a (2) bekezdésének szövege szó szerint megegyezett a bírákra vonatkozó – idézett – mondat első felének szövegével. Mégsem jut eszébe senkinek azt állítani, hogy a bírák valóságos függetlenséggel rendelkeztek. Hasonló a helyzet ma is. Ha a törvények tisztességtelenek, az azokat alkalmazók sem hozhatnak tisztességes döntést. Lehet-e tisztességes törvényt alkotni minden előzetes egyeztetés nélkül, egyetlen nap alatt? Lehet-e tisztességes egy adott személy, szervezet kivételes helyzetbe hozásához megalkotott törvény? Lehet-e tisztességes az aktuális napi politikai helyzet megoldására megszületett törvény? Nem álkérdések ezek. Ilyen törvények születtek 2010-et követően, egymás után.
A bírói hatalmi ág helyzetének megítélésénél a bíróságok helyzetét is mérlegre kell tenni. Az ítélkezés joga – az igazságszolgáltatás részeként – a bíróságot illeti meg, s nem a bírót. Ezt rögzítette az alkotmány mindenkori szövege, és ezt rögzíti az Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdése is. A bírósági igazságszolgáltatás alapja a bírói tevékenység, amely egyesbíró esetén a bírósági ítélet formájában ölthet testet. Ha a bíróság tanácsban ítélkezik, a tanács tagjai függetlenségük tudatában, szavazással hoznak határozatot. A pártatlan és független bírói hatalom lényege: elválik a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól, független azoktól, nincs alárendeltségi viszony a hatalmi ágak között. Az alaptörvény – miközben deklarálja a bírói függetlenséget – a bíróságokat kiszolgáltatott helyzetbe hozza...
A FIDESZESEK HISZIK, VAGY TUDJÁK, HOGY ORBÁNT GRAZI PSZICHIÁTRIÁN KEZELIK?
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.11.08.
Az Index ügyes módját találta meg annak, hogy behozza a legitim nyilvánosságba Orbán Viktor grazi klinikán folytatott állítólagos pszichiátriai kezelését, ha ez volt a szándék. Ez a “hír” ugyanis régóta kering a közösségi médiában és a másodlagos nyilvánosságban, de az Index ügyesen emelte a mainstream médiába annak a kutatásnak részeként, hogy milyen típusú összeesküvéselméletek élnek a magyar közvéleményben.
Ezek között a legtöbb az Orbán-rezsim által gerjesztett álhír és konspirációs elmélet, amely épp Orbán propagandagyárának terméke, mint például a bevándorlás szervezése, Soros és Brüsszel irányításával és pénzelésével. Ezek mindegyike olyan elmebetegséget feltételez és grazi klinika után kiált, mint amivel Orbánt hírbe hozták. Az Index által közölt felmérésben az a meghökkentő, hogy a pszichiátriáról szóló híreket a fideszesek csaknem egynegyede is elfogadja.
Ez az adat azt a kérdést veti fel, hogy Orbán grazi pszichiátriai kezelését a fideszesek hiszik vagy tudják? Ha nem biztos tudásuk van erről, hanem elfogadják ezt a feltételezést, akkor a fideszesek, legalábbis feltételezik, hogy Orbánnak szüksége lehet egy ilyen pszichiátriai kezelésre, különben nem hinnének benne. A harmadik lehetőség, hogy a fideszesek ebben is csak úgy hisznek, mint más konteókban. A furcsa ebben, hogy ez nem konteó, azaz nem összeesküvéselmélet, legfeljebb álhír, ha nem igaz.
Sajnos, ezekre a kérdésekre nem tért ki a felmérés, ahogy arra sem, hogy ezek a fideszes és nem fideszes válaszolók mit tartanának ijesztőbbnek: ha Orbánt kezelik a pszichiátrián akár Grazban, akár másutt, vagy nem. Mert ez sem egyértelmű: ha valaki beteg, akkor azt jobb, ha valóban kezelik. Ugyanakkor az is riasztó alternatíva lehet, ha az ország korlátlan hatalommal rendelkező urát elmeorvosok tartják használható állapotban.
A felmérés egyéb tételei közül a grazi pszichiátriai kezelés annyiban is különbözik, hogy míg az összes többi teória esetében olyan agyalágyult kitalációkról van szó, amelyeknek semmi alapjuk nincs, és mind a kitalálóik, mind a terjesztőik gyakorló elmebetegeknek is tekinthetők (mint a Soros- és a Brüsszel konteók esetében). Vagy csak következtetni lehet rájuk, mint amilyen az a feltételezés, hogy Putyin zsarolhatja Orbánt. Bizonyíték nincs, de annyit lehet tudni, hogy Orbán biztosan zsarolható, másrészt ismerjük az orosz módszert.
Miközben Orbán zsarolás nélkül is beleszaladhatott Putyin gyilkos ölelésébe, hogy elkerülje az épeszű liberális Nyugat demokratikus kontrollját, de ilyen titkosszolgálati beágyazottság és ilyen piszkos anyagi ügyek, ennyi stróman mellett elképzelhetetlen, hogy az oroszok ne dolgoztak volna rá Orbánra, és ne tartanák a markukban. De mindez még csak feltételezés a baltás gyilkossal együtt, miközben ott is láthatóvá vált 7 millió guruló azeri dollár, aminek nyoma veszett.
A grazi (vagy máshol zajló) pszichiátriai kezelés feltételezésének azonban vannak látható alapjai. Orbán kontrollálhatatlan nyelvmozgásai szakemberek szerint a skizofrénia elleni gyógyszerek mellékhatása. De bármi legyen is az oka, az biztos, hogy nem normális, és ezt kezelni kellene. Mivel ez láthatóan kontroll alatt van tartva, nagy valószínűséggel ez orvosi beavatkozás eredménye lehet. Ezt azonban jogában állna az ország lakosságának tudni.
Az ugyancsak más kérdés, hogy Orbán magatartása és viselkedése is okot ad bizonyos feltételezésekre. Mi például teljes meggyőződéssel állítjuk, hogy a sorosozás és az illiberális rendszer építése túllépett azon a szinten, amikor ezt felelőtlenségnek lehet nevezni. Ez már az elmebetegség valamilyen formáját feltételezi, s ebből a szempontból riadtan szemléljük a “miniszterelnök” állapotának rohamos romlását. Aki ilyeneket beszél, az nem normális...
Szerző: Amerikai Népszava
2018.11.08.
Ezek között a legtöbb az Orbán-rezsim által gerjesztett álhír és konspirációs elmélet, amely épp Orbán propagandagyárának terméke, mint például a bevándorlás szervezése, Soros és Brüsszel irányításával és pénzelésével. Ezek mindegyike olyan elmebetegséget feltételez és grazi klinika után kiált, mint amivel Orbánt hírbe hozták. Az Index által közölt felmérésben az a meghökkentő, hogy a pszichiátriáról szóló híreket a fideszesek csaknem egynegyede is elfogadja.
Ez az adat azt a kérdést veti fel, hogy Orbán grazi pszichiátriai kezelését a fideszesek hiszik vagy tudják? Ha nem biztos tudásuk van erről, hanem elfogadják ezt a feltételezést, akkor a fideszesek, legalábbis feltételezik, hogy Orbánnak szüksége lehet egy ilyen pszichiátriai kezelésre, különben nem hinnének benne. A harmadik lehetőség, hogy a fideszesek ebben is csak úgy hisznek, mint más konteókban. A furcsa ebben, hogy ez nem konteó, azaz nem összeesküvéselmélet, legfeljebb álhír, ha nem igaz.
Sajnos, ezekre a kérdésekre nem tért ki a felmérés, ahogy arra sem, hogy ezek a fideszes és nem fideszes válaszolók mit tartanának ijesztőbbnek: ha Orbánt kezelik a pszichiátrián akár Grazban, akár másutt, vagy nem. Mert ez sem egyértelmű: ha valaki beteg, akkor azt jobb, ha valóban kezelik. Ugyanakkor az is riasztó alternatíva lehet, ha az ország korlátlan hatalommal rendelkező urát elmeorvosok tartják használható állapotban.
A felmérés egyéb tételei közül a grazi pszichiátriai kezelés annyiban is különbözik, hogy míg az összes többi teória esetében olyan agyalágyult kitalációkról van szó, amelyeknek semmi alapjuk nincs, és mind a kitalálóik, mind a terjesztőik gyakorló elmebetegeknek is tekinthetők (mint a Soros- és a Brüsszel konteók esetében). Vagy csak következtetni lehet rájuk, mint amilyen az a feltételezés, hogy Putyin zsarolhatja Orbánt. Bizonyíték nincs, de annyit lehet tudni, hogy Orbán biztosan zsarolható, másrészt ismerjük az orosz módszert.
Miközben Orbán zsarolás nélkül is beleszaladhatott Putyin gyilkos ölelésébe, hogy elkerülje az épeszű liberális Nyugat demokratikus kontrollját, de ilyen titkosszolgálati beágyazottság és ilyen piszkos anyagi ügyek, ennyi stróman mellett elképzelhetetlen, hogy az oroszok ne dolgoztak volna rá Orbánra, és ne tartanák a markukban. De mindez még csak feltételezés a baltás gyilkossal együtt, miközben ott is láthatóvá vált 7 millió guruló azeri dollár, aminek nyoma veszett.
A grazi (vagy máshol zajló) pszichiátriai kezelés feltételezésének azonban vannak látható alapjai. Orbán kontrollálhatatlan nyelvmozgásai szakemberek szerint a skizofrénia elleni gyógyszerek mellékhatása. De bármi legyen is az oka, az biztos, hogy nem normális, és ezt kezelni kellene. Mivel ez láthatóan kontroll alatt van tartva, nagy valószínűséggel ez orvosi beavatkozás eredménye lehet. Ezt azonban jogában állna az ország lakosságának tudni.
Az ugyancsak más kérdés, hogy Orbán magatartása és viselkedése is okot ad bizonyos feltételezésekre. Mi például teljes meggyőződéssel állítjuk, hogy a sorosozás és az illiberális rendszer építése túllépett azon a szinten, amikor ezt felelőtlenségnek lehet nevezni. Ez már az elmebetegség valamilyen formáját feltételezi, s ebből a szempontból riadtan szemléljük a “miniszterelnök” állapotának rohamos romlását. Aki ilyeneket beszél, az nem normális...
KGFB: AKÁR FELEZHETŐ IS A DÍJ
AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.11.08.
Egyik olvasónk örömmel jelezte, hogy 54 százalékot, majdnem 37 ezer forintot spórolt kötelező autóbiztosítási (kgfb) díján. Más több mint 30 százalékos díjemelésre panaszkodott. Bár utóbbinak nem volt igaza, de mégis mindenkinek ajánljuk, hogy kontrollálja, mennyit fizet autója után. Különösen a most valóban elérhető nem csekély kedvezményekre jó figyelni.
Egyik olvasónk jelezte, hogy Suzukijának a korábbi majdnem 68 ezer forintos éves kgfb-díja alig több mint 31 ezer forintra esett. Először mi is szkeptikusok voltunk, de kiderült: reális az ilyen nagy mutatvány is. Sokat számított, hogy búcsút mondott a csekkes fizetésnek, sőt azt is vállalta: megadja minden elektronikus elérhetőségét (email, mobil) a biztosítónak. Igazán nagy díjcsökkentést azonban azzal sikerült elérnie, hogy a gyereknek nemrég vett lakás biztosítását az Aegonnál kötötte. Az Aegon ugyanis a nála frissen (120 napon belül) lakásbiztosításra szerződő kgfb díját akár meg is felezi. (Lakás együttkötési kedvezményként az Allianz 5 százalékot ad.)
A biztosító díjközlését (aminek november 11-ig kell az évfordulós váltók számára megérkeznie) esetenként másképp kell nézni, mint korábban. A korábbi baleseti adó „beolvad”, 2019. január elsejével már a kgfb-díj része lesz. Ez tehát (ami olvasóink között is akadt, akit megtévesztett) nem díjemelés. Az összehasonlításhoz a bruttó összegeket kell venni.
Csak érdekességként kiszámoltuk, hogy ugyanő mennyit fizetne, ha fiatal vezető lenne (nem az). Önmagában ez a tény a díjat mintegy 14 ezer forinttal dobná meg. Ajándékoznak, de büntetnek is a biztosítók. A díjat jócskán megnövelheti a károkozás mellett például az életkor, a lakóhely, de az is, ha sokat jár valaki külföldre, illetve másoknak (különösen fiataloknak) átengedi a vezetést...
Szerző: Az Én Pénzem
2018.11.08.
Egyik olvasónk jelezte, hogy Suzukijának a korábbi majdnem 68 ezer forintos éves kgfb-díja alig több mint 31 ezer forintra esett. Először mi is szkeptikusok voltunk, de kiderült: reális az ilyen nagy mutatvány is. Sokat számított, hogy búcsút mondott a csekkes fizetésnek, sőt azt is vállalta: megadja minden elektronikus elérhetőségét (email, mobil) a biztosítónak. Igazán nagy díjcsökkentést azonban azzal sikerült elérnie, hogy a gyereknek nemrég vett lakás biztosítását az Aegonnál kötötte. Az Aegon ugyanis a nála frissen (120 napon belül) lakásbiztosításra szerződő kgfb díját akár meg is felezi. (Lakás együttkötési kedvezményként az Allianz 5 százalékot ad.)
A biztosító díjközlését (aminek november 11-ig kell az évfordulós váltók számára megérkeznie) esetenként másképp kell nézni, mint korábban. A korábbi baleseti adó „beolvad”, 2019. január elsejével már a kgfb-díj része lesz. Ez tehát (ami olvasóink között is akadt, akit megtévesztett) nem díjemelés. Az összehasonlításhoz a bruttó összegeket kell venni.
Csak érdekességként kiszámoltuk, hogy ugyanő mennyit fizetne, ha fiatal vezető lenne (nem az). Önmagában ez a tény a díjat mintegy 14 ezer forinttal dobná meg. Ajándékoznak, de büntetnek is a biztosítók. A díjat jócskán megnövelheti a károkozás mellett például az életkor, a lakóhely, de az is, ha sokat jár valaki külföldre, illetve másoknak (különösen fiataloknak) átengedi a vezetést...
KOLUMBIA, TE DRÁGA?
HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Péter
2018.11.08.
„Egyre többen érdeklődnek Kolumbia iránt Magyarországról is. Egy állandóan visszatérő kérdés, hogy milyen drága Kolumbia turista szempontból? A kérdésre egyértelmű választ (tehát hogy olcsó vagy drága ország –e) nem lehet adni, de ebben a cikkben ezt a kérdéskört próbálom majd körüljárni.
Kezdjük az egyik legáltalánosabb kérdéssel: Kolumbiába repülni Európából nem olcsó mulatság, de aki picit járatos a repülőjegyek világában, talán nem is drága. Bécsből jellemzően a holland KLM/AirFrance légitársasággal 530 – 600 euróért kínálnak retúrjegyeket Bogotába (európai átszállással)...
KARSAI LÁSZLÓ: GERŐ ÉS A HOLOKAUSZT
24.HU / POSZT-ITT
Szerző: KARSAI LÁSZLÓ
2018.11.07.
Nemrég közöltük Gerő András: A holokauszt története és a Gonosz mibenléte című vitaindító írását a Sorsok Háza koncepciójáról és az általa generált emlékezetpolitikai dilemmákról. Az írásra elsőként Gábor György és Vörös Kata válaszolt A Sorsok Háza sorstalansága című szöveggel, majd Karsai László közölt véleménycikket a témában A Sorsok Háza és akik gründolják címen. A vita legutóbbi fordulójaként Gerő ezen írásokra adott válaszát közöltük, majd Betlen János véleménye volt olvasható. Most Karsai László viszonválasza következik.
Gerő András legújabb vitacikkében azt állítja, hogy ő már megírta a Sorsok Háza „koncepciójának jelen állását.” Indulatos, személyeskedő mostani cikkében sem próbál meg arra az egyszerű kérdésre válaszolni, hogy hol van a kiállítás végleges koncepciója, történeti forgatókönyve és maga a kiállítás véglegesnek szánt forgatókönyve? Négy éve, amikor a Bálint Házban megpróbált velem vitatkozni, maga is bevallotta, hogy nem ért egyet Schmidt Máriával abban, hogy mindent titkosított.
Gerő fogalmazhatott volna finomabban is, például írhatta volna azt, hogy tévedtem, megtévesztettek, ő nem interjúzgatott Izraelben.
Nem „szemenszedett hazugságot” írtam, csak hittem valakinek, akinek volt és van rálátása a Sorsok Háza-projektre, sajnálom. Gerő dühöngésével, gorombáskodásával csak a fontosabb kérdésről szeretné a figyelmet elterelni: miért és ki, vagy kik interjúzgattak négy-öt évvel ezelőtt Izraelben és Magyarországon? Miért nem válogattak, tallóztak a már akkor is nagy számban és évtizedek óta rendelkezésre álló holokauszt visszaemlékezések közül? Milyen prekoncepció alapján választották ki az új/régi interjúalanyokat? Miért bírálták meg a nemzetközi szakértők az általuk összeállított kétórás filmanyagot?
Gerőt megtévesztették, rosszul tudja, nem vagyok a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) „hajdani oktatója”. Ez a kifejezés annyira megtetszett neki, hogy kétszer is megismétli cikke velem foglalkozó rövid részében. 1975-től 2016-ig tanítottam az SZTE BTK-n, majd 2017-ben az egyetem szenátusa „professor emeritus”-címet adományozott nekem. Ma is tanítok a doktori programban, és bár lehet, hogy ez Gerőt és elvbarátait elborzasztja, vannak PhD-hallgatóim, akik ma is magyar holokauszt tárgyú disszertációikon dolgoznak...
Szerző: KARSAI LÁSZLÓ
2018.11.07.
Gerő András legújabb vitacikkében azt állítja, hogy ő már megírta a Sorsok Háza „koncepciójának jelen állását.” Indulatos, személyeskedő mostani cikkében sem próbál meg arra az egyszerű kérdésre válaszolni, hogy hol van a kiállítás végleges koncepciója, történeti forgatókönyve és maga a kiállítás véglegesnek szánt forgatókönyve? Négy éve, amikor a Bálint Házban megpróbált velem vitatkozni, maga is bevallotta, hogy nem ért egyet Schmidt Máriával abban, hogy mindent titkosított.
Gerő fogalmazhatott volna finomabban is, például írhatta volna azt, hogy tévedtem, megtévesztettek, ő nem interjúzgatott Izraelben.
Nem „szemenszedett hazugságot” írtam, csak hittem valakinek, akinek volt és van rálátása a Sorsok Háza-projektre, sajnálom. Gerő dühöngésével, gorombáskodásával csak a fontosabb kérdésről szeretné a figyelmet elterelni: miért és ki, vagy kik interjúzgattak négy-öt évvel ezelőtt Izraelben és Magyarországon? Miért nem válogattak, tallóztak a már akkor is nagy számban és évtizedek óta rendelkezésre álló holokauszt visszaemlékezések közül? Milyen prekoncepció alapján választották ki az új/régi interjúalanyokat? Miért bírálták meg a nemzetközi szakértők az általuk összeállított kétórás filmanyagot?
Gerőt megtévesztették, rosszul tudja, nem vagyok a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) „hajdani oktatója”. Ez a kifejezés annyira megtetszett neki, hogy kétszer is megismétli cikke velem foglalkozó rövid részében. 1975-től 2016-ig tanítottam az SZTE BTK-n, majd 2017-ben az egyetem szenátusa „professor emeritus”-címet adományozott nekem. Ma is tanítok a doktori programban, és bár lehet, hogy ez Gerőt és elvbarátait elborzasztja, vannak PhD-hallgatóim, akik ma is magyar holokauszt tárgyú disszertációikon dolgoznak...