Szerző: ZGUT EDIT
2018.11.04.
Országjárásba kezd a magyar kormány, olyan, a nemzetállami szuverenitást érintő aktuális viták kerülnek középpontba, mint a migrációs válság, Európa biztonsága, illetve a gazdasági kérdések. Az EP-választás korai kampánynyitányaként is felfogható lépés feltehetően nem független a Sargentini-jelentés elfogadásától: a magyar szavazók többsége legalábbis igennel szavazott volna a magyar kormányt elítélő riportra. A Publicus Intézet felmérése alapján szintén többségben vannak, akik szerint az Európai Uniónak be kell avatkoznia, ha Magyarországon sérülnek a demokratikus normák.
Erre válaszul a kormányfő október 23-i beszédében jóformán egyenlőségjelet tett a német kormány és a Harmadik birodalom közé, a kormányzati propaganda pedig magát az EU-t azonosította a hitleri Németországgal. Ezt leszámítva a beszéd a jól ismert panelekből építkezett azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor az integrációt a morális és gazdasági értelemben is hanyatló Nyugat Kelet-Közép-Európa gyarmatosítására tett erőfeszítésének tekinti. Ez a szélsőjobboldalon népszerű posztkoloniális populista narratíva nagyban hasonlít Jaroslaw Kaczynski, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) kormányzópárt vezetőjének retorikájához, aki 2011-ben publikált Álmaink Lengyelországa című könyvében azt állította, Angela Merkel arra törekszik, hogy Lengyelországot a német érdekek alá rendelje. Mindez a lengyel aktuálpolitikában is tetten érhető volt, amikor Varsó mára kormányzati szinten követel német jóvátételt a II. világháborúért.
az európai intézményeket és a magyar jogállamiság lebontását bíráló szereplőket hamisan a magyar nemzet ellenségeként ábrázolják. A migráció erőltetett napirenden tartásának egyik praktikus célja, hogy a magyar kormány folyamatosan összekötheti a jogállamisággal kapcsolatos kritikákat Orbán Viktor miniszterelnök különutas migrációs álláspontjával...