Szerző: KENDE ÁGNES
2018.10.25.
...Magyarországon az iskolák válogathatnak a gyerekekből
A szegregáció folyamatos növekedése nem valami spontán társadalmi folyamat eredménye. Az etnikai alapú elkülönítés jogi tilalmának ellenére az elkülönített oktatást a szabályozás teszi lehetővé, ami jól mutatja, hogy mennyire nem volt soha politikai akarat a roma gyerekek oktatási szegregációjának felszámolására.
Magyarországon a 90-es évekre a korábbi szocialista országokra jellemző központosított oktatás után a világ egyik legdecentralizáltabb rendszere jött létre, ahol a zömében önkormányzati fenntartású iskoláknak elvben lehetősége volt a teljes oktatási autonómiára, ami a valóságban nagyon nagy különbségekhez vezetett az iskolák között. Az 1985-ös közoktatási törvénymódosítás adta meg a lehetőséget a szabad iskolaválasztásra, ami lehetővé tette és lehetővé teszi ma is, hogy az állami fenntartású iskolákba, ha van hely, körzeten kívüli gyerekek is bekerülhessenek. Ez egy olyan kvázi piacosított rendszert alakított ki a magyar iskolarendszeren belül, ahol a jobb minőségű pedagógiai munkát nyújtó iskolák „válogathatnak” a hozzájuk jelentkező gyerekek közül (de még a pedagógusok közül is), míg fordítva, a rosszabb társadalmi helyzetű gyerekeknek zömével maradtak azok az iskolák, ahol a pedagógiai minőség is alacsonyabb szintű.
Amikor egy ilyen folyamat beindul bármilyen irányba, az iskolák közötti különbségek erősödni kezdenek. A szelekciót itthon tovább erősíti a 6 és 8 osztályos gimnáziumok léte, amely a legmagasabb státuszú családok egyik menekülési útvonala az elit oktatási intézményekbe, tovább erősítve az iskolák közötti különbségeket. Ezt jól mutatják a PISA vizsgálatok eredményei, amelyek rendre kimutatják, hogy az OECD-országok közül az egyik legszelektívebb magyar rendszer a legkevésbé képes kompenzálni a szülők társadalmi hátterét, vagyis a hazai oktatási rendszer a legkevésbé képes az alacsony társadalmi helyzetben lévők társadalmi mobilitását biztosítani.
Roma gyerek nem való elit egyházi iskolába
A szegregált iskolák számának folyamatos növekedéséért a szabad iskola választáson túl a Fidesz kormányzása alatt megváltozott egyházi iskolákkal kapcsolatos szabályozás is súlyosan felel. Az új szabályozás megkönnyítette az egyházi iskolák alapítását, ezzel „menekülő” utat adva nem roma gyerekeknek azokból az iskolákból, ahová korábban együtt jártak, vagy akár együtt járhatnának. Az egyházi iskola – szemben a körzettel bíró állami fenntartású iskolákkal – speciális kritériumokhoz kötheti a gyerekek felvételét. Ez sokszor a roma szülőket eleve elriasztja, hogy gyerekeikkel ilyen iskolákba jelentkezzenek, mert úgy érzik, hogy az elitnek számító egyházi iskolákba az ő gyerekük nem való. De olyan esetre is van példa, hogy mindenféle mondvacsinált ürüggyel nem veszik fel a roma gyerekeket az egyházi iskolákba, vagy a korábbi önkormányzati, később állami iskolát átvevő egyház a roma gyerekeket nem veszi át, hanem számukra nyit egy állami iskolát.
Szegregáció egyébként nemcsak iskolák között, de iskolán belül is megvalósulhat párhuzamos osztályok esetén, ahol akár egy tagozatos osztály meghirdetésével, akár más bújtatott módokon szervezik a roma és nem roma gyerekeket külön osztályokba. Az adatok szerint az iskolán belüli szegregáció jóval kisebb arányban van jelen, mint az iskolák közötti szegregáció...