2018. október 9., kedd

MEGTALÁLTA A SIKER KÉPLETÉT A VILÁGHÍRŰ MAGYAR TUDÓS (INTERJÚ)

PORTFOLIO
Szerző: CSIKI GERGELY, OROSZ MÁRTON
2018.10.08.


Barabási Albert-László világszerte az egyik legismertebb magyar tudósnak számít, gyakorlatilag a nevéhez fűződik egy új tudományág, a hálózatkutatás megalapítása. Amellett, hogy a legnevesebb egyetemeken (Harvard, Northeastern) oktat, könyvei a tudományos irodalom bestsellereinek tekinthetők, közben az üzleti életben is egyre aktívabb. A Portfolio a fizikussal nemrég megjelent könyve, az A képlet - A siker egyetemes törvényei kapcsán beszélgetett a siker tudományos hátteréről, személyes siker-tapasztalatairól, tudomány és üzlet összekapcsolásáról, és arról is, miért nem tud az internet áttörést elérni a globális egyenlőtlenségek megszüntetésében. A professzortól azt is megtudtuk, hogy most is segít a kaliforniai egészségügyi rendszer hálózatként történő átvilágításában, de a jelenlegi kutatási területéről is elárult részleteket. A környezeti hatások, elsősorban az ételek egészségünkre gyakorolt hatását vizsgálják, végső céljuk, hogy megállapítsák, mi az egészséges étrend...

..."Rengeteg nagyon izgalmas könyv van a sikerről, amiket sikeres emberek írtak, lényegében a saját tapasztalatukat összegezvén. Ezeknek megvan a helyük a polcon, az egyedüli hibájuk ezeknek, hogy csak a sikert nézik. Általában azt a sémát követik, hogy kiválasztanak száz, tíz vagy egy sikeres embert, és ezeknek a tapasztalatait próbálják meg általánosítani. Nem nézik azt, aki nem volt sikeres.

Ez részben módszertani kérdés, nem álltak rendelkezésre ugyanis adatok korábban. Ez változott meg az elmúlt tíz évben, az internetnek köszönhetően ugyanis jó néhány területen, a művészettől a tudományig óriási adatforrások jelentek meg, amelyek segítségével végig tudjuk követni nemcsak a sikeres kutatók, művészek, zenészek karrierjét, hanem azokét is, akik nem lettek sikeresek. Objektíven tudjuk követni, hogy mi különbözteti meg őket, és melyek azok a mechanizmusok, amelyeken keresztül a siker megjelenik különböző körülmények között.

Egy ilyen könyvnél adja magát a kérdés, hogy a szerzőnek, a sikert tudományos alapon kutató fizikusnak mi a legfontosabb üzenete saját maga számára?


"Számomra a nulladik pont az, hogy a teljesítményem rólam szól, a sikerem meg rólatok."
A kettő nem szinonimája egymásnak, hanem a teljesítmény az, amit én nyújtok, milyen könyvet írok, milyen zenét szerzek, milyen festményt festek, stb. A siker pedig arról szól, hogy a közösség hogyan reflektál, mit lát belőle és mit tud értékelni abból, amit én csinálok. Ez a kulcsmegállapítása a könyvnek. Ennek köszönhetően ugyanis már fel tudjuk tenni azt a kérdés, hogy mikor, milyen körülmények között vezet a teljesítmény sikerhez.
Az iskolában azt tanuljuk - teljesen jogosan -, hogy ha van teljesítmény, lesz siker is. Ez igaz is olyan területeken, ahol a teljesítmény objektíven mérhető, ergo a közösség össze tudja hasonlítani a különböző teljesítményt nyújtó embereket, ilyen például a futóverseny. Nem arról van szó, hogy nem szeretjük a teljesítményt jutalmazni, de vannak olyan területek, ahol nem tudjuk objektíven mérni. Nem az a baj, hogy ne tudnánk megkülönböztetni a jó bort a rossztól, a jó festményt a rossztól, a jó kutatót a rossztól. Ez még a laikusoknak is könnyen menne.

"Ahol általában kudarcot vallunk, még a szakemberek is, hogy a két nagyon jót megkülönböztessük egymástól. És itt el is jutunk a siker második törvényéhez, miszerint a teljesítmény korlátos, a siker viszont korlátlan."
Kronométer hiányában nem tudjuk megmondani, hogy ki a jobb festő, kutató, zenész, mert előttünk van tíz másik, akik mind fantasztikusak. A kérdés az, hogy ilyen körülmények között, amikor a teljesítmény már jelen van, közel van a csúcshoz, nem tudjuk megkülönböztetni szakemberszinten sem, kihez fogjuk odarendelni a sikert?
...

MÁRKI-ZAY PÉTER: ENNYIRE KEGYETLEN A RENDSZER, MÁR SEMMI MÁS NEM SZÁMÍT, MINT A LOJALITÁS A VÁROS HŰBÉRURÁHOZ

168 ÓRA ONLINE
Szerző: B.M.
2018.10.09.


A független polgármester el sem tudja képzelni, mivel lehet megvenni valaki annyira, ahogyan Lázár János sakkban tartja a hódmezővásárhelyi fideszeseket.

Az RTL Klubon futó Magyarul Balóval vendége volt Márki-Zay Péter, aki azt állította, februárban sem voltak illúziói arról, hogy nem lesz könnyű vezetni Hódmezővásárhelyt függetlenként, ám a helyzet talán kicsit rosszabb, mint arra akkor gondolt.

Márki-Zay azt is elárulta, maga Lázár János még 2009-ben – amikor még együtt akartak dolgozni egymással – azt mondta neki, hogy rengeteg eszköze van arra, hogy megkeserítse későbbi utódja mindennapjait.

Az akkor még polgármesterként tevékenykedő jelenlegi fideszes országgyűlési képviselő 2010 után a kormánypárt frakcióvezetőjeként, későbbi államtitkárként, majd pedig Miniszterelnökséget vezető miniszterként még nagyobb befolyásra tett szert. Ezért is súlyos Márki-Zay Péter szerint, hogy „Lázár átcsatornázta a Hódmezővásárhelynek korábban jutó TAO-támogatásokat Makóra”. Hogy mindezt kormányzati befolyását latba vetve, vagy éppen a miniszteri poszt elvesztésével járó befolyáscsökkenése révén okozta városának, az a független polgármester szerint mindegy, a lényeg az:

Lázár folyamatosan kárt okoz Hódmezővásárhelynek, veszteséget, sőt: adósságot.

Márki-Zay konkrét ügyeket is említett, ahogyan vasárnapi bejegyzésében és későbbi videóposztjaiban is felsorolta azt, miként okoztak a kormánypártok – állami és pártpolitikai szinten is – súlyos károkat Hódmezővásárhelynek.

A független polgármester el sem tudja képzelni, mivel lehet megvenni valaki annyira, ahogyan Lázár János sakkban tartja a vásárhelyi fideszeseket. Szerinte azonban több, általa korábban tisztességes, gerinces ember bizonyította az elmúlt hét hónapban – mióta Márki-Zay polgármester –, hogy „az emberi önbecsülésük kevésbé számít, mint a lojalitás a város földesurához”...

ELKÉPESZTŐ A HISZTI AZ ÚJ GYÜLEKEZÉSI TÖRVÉNY KÖRÜL, PEDIG NINCS VELE SEMMI GOND - NEM KÉNE ÁRNYÉKRA VETŐDNI

24.HU / POSZT-ITT
Szerző: BALAVÁNY GYÖRGY
2018.10.08.




Félreértés ne essék: ez itt nem kormánypárti cikk. Az Orbán-rezsimet e sorok szerzője 2010 óta szisztematikusan bírálja (előtte pedig az előző hatalmat bírálta ugyanígy), de értelmetlen túlzások mellé csak nem kéne odaállni. Az úgynevezett ellenzék például akkor teszi magát igazán nevetségessé, ha árnyékra vetődik, és ott is diktatórikus intézkedést kiált, ahol nincs – vagyis szépen hozza az úgynevezett ballib hisztiről szóló sztereotípiákat.

Orbán Viktor biztosan imádja az ilyet.

Mert ugye mi is történik?


- A Momentum már konkrétan el is temette a gyülekezési jogot,
- a DK akciókat szervez a gyülekezési jog korlátozása ellen,
- a Jobbik már az előkészítési szakaszban orwelli állapotokról beszélt (igaz, később megszavazta a törvényt);
- az egyik ellenzéki lap arról cikkez, hogy két ember beszélgetését is be lehet majd tiltani,
- a másik arról beszél, hogy innentől az áruházak parkolóiban nem lehet majd tüntetni az áruházak ellen.

És a többi, és a többi.

Ezekkel szemben a nyers és egyszerű valóság az, hogy az új gyülekezési törvény pontosan úgy néz ki, amilyennek egy Európai Uniós tagállamban, vagyis egy liberális (értsd: jog-) államban egy gyülekezési törvénynek ki kell néznie. Nem korlátoz értelmetlenül, hanem szabályoz, mint bármelyik, a szólás- és véleményszabadság zászlóshajójaként tisztelt európai állam...

VANNAK, AKIKNEK NAGYON BEJÖTT A KELETI NYITÁS

INDEX
Szerző: MT
2018.10.09.


Bár ma már kevésbé hangsúlyos eleme a magyar külpolitikának a keleti nyitás, a kormány azért a mai napig nem sajnálja a pénzt és a politikai tőkét, hogy a befektetések és kereskedelmi lehetőségek reményében építse az ország keleti kapcsolatait. Ehhez képest gazdasági szempontból a keleti nyitással egyedül Ázsia járt jól: a a térséggel szembeni kereskedelmi hiányunk tartósan magas maradt. Ez persze nem magyar betegség, egész Európára igaz. Ám a magyar külpolitika azzal, hogy Ázsiának gazsulál, Európa és saját gazdasági érdekei ellen dolgozik.

Szeptember végén derült ki a Magyar Közlönyből, hogy a kormány művelődési házat vesz a vietnami Hanoiban, az ingatlanra legfeljebb 7,1 milliárdot szánnak. Ezt az összeget segít kontextusba helyezni, hogy a 2018-as költségvetésben kevesebb mint fele ennyit, 3 milliárd forintot különítettek el a magyar kultúrát a világban népszerűsíteni hivatott, 21 országban jelenlévő Balassi Intézet működtetésére.

Persze a szokatlanul drága kulturális beruházás kapcsán lehet arra hivatkozni, hogy a hanoi ingatlannak van eladási értéke, és egyébként is, Délkelet-Ázsia egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaságáról, a keleti nyitás egyik fontos országáról van szó, ahol a magyar jelenlét kézzelfogható politikai és gazdasági előnyökkel járhat.

Ez első ránézésre igaz is: a Vietnamba irányuló magyar export 2011 óta 72 százalékkal nőtt, tavaly elérte a 79 millió dollárt, mai árfolyamon 22 milliárd forintot. A probléma csak az, hogy eközben a Magyarországra irányuló Vietnami export az ötszörösére, 316 millió dollárra nőtt, a magyar kereskedelmi hiány pedig 17 millióról 237 millió dollárra, azaz 66 milliárd forintra.

A KELETI NYITÁSNAK TEHÁT A JELEK SZERINT VOLTAK HATALMAS NYERTESEI, CSAK SAJNOS NEM MAGYARORSZÁG, HANEM A KELET-ÁZSIAI FELTÖREKVŐ GAZDASÁGOK.

Vietnamhoz hasonló a kép az egész kelet-ázsiai és közép-ázsiai régióban: a térség fejlődő országaiba (Kína, India és Délkelet-Ázsia) 2011 óta nem hogy nem nőtt, egyenesen csökkent a magyar export, miközben a kereskedelmi hiány tartósan magas maradt.

Ez egyébként nem kifejezetten a magyar külpolitika hibája: a kelet-közép-európai térség szinte minden országában hasonló folyamatok játszódnak le. Ennek az az oka, hogy a világgazdaság keleti szeleit egyáltalán nem olyan könnyű meglovagolni, mint a kormány gondolta: a Budapesten kiötlött politikai szlogenek és külgazdasági elképzelések alig tudják befolyásolni a valós gazdasági folyamatokat. Ezek a gazdasági folyamatok pedig nem igazán kedveznek a keleti nyitásnak, sőt, inkább ellentmondanak annak...

GYILKOSOK ÉS ÁLDOZATOK

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2018.10.08.


Meghalt egy ember.
Beteg volt, lehet, mindenképpen meghalt volna, hiszen sok esetben csoda kellene egy ember életben tartásához, márpedig az Úr nem mindig tesz csodát.
Mifelénk is talán csak Orbán Viktor tesz csodát, aki meg tudta vásárolni miniszterelnöki fizetéséből fél Magyarországot, a Balatont, kastélyokat, hoteleket, kikötőket, erőművet, földeket, futballcsapatokat, miegyebet.
De hát Krisztus Urunk is megitatta a kánai menyegző vendégeit a vizeskorsókból, a japánok meg köztudott módon tudnak üres csészéből is csát inni, ami a tea neve arrafelé - ha igaz...
De ez az ember valószínűleg azért halt meg, mert az egészségügy felett rendelkező alisten világgá zavarta azt a szívsebészt, aki a beteget kezelte, már ameddig el nem tiltották attól, hogy befejezze azt a kezelést, melyet az országban jószerivel talán egyedül ő volt képes aktuálisan elvégezni.
Nem szeretnék állást foglalni abban, hogy mennyire sértette a szabályokat a kiseprűzött főorvos, de azt azért leszögezhetjük, hogy technikailag képes lett volna a szükséges műtét elvégzésére, a beteg meg csak túlélte volna, hogy aki megmentette az életét, etikai vétséget vétett.
Ha valakinek van két lába, akkor az az egyiket nem túl nagy kockázattal felemelheti, de ha csak egy lába van, akkor jó közelítéssel megjósolható, hogy seggreesik.
A halottnak és családjának viszont nem vigasz, hogy a miniszter seggreesett - bizonyítva ezzel tökéletes alkalmatlanságát magas pozíciójára, ők gyászolnak és felelőst keresnek, ez pedig természetes emberi tulajdonság.

Természetes ez az egészségügyi vezetés részéről is, hiszen ők felelnek azért, hogy dolgozóik a lehető legszakszerűbben végezzék munkájukat, ezért hát a kirúgott főorvosban vélik megtalálni az eset felelősét.
Rejtő írta valahol: ha nem akarod, hogy a neved felolvassák egy névsorolvasásánál, neked kell olvasnod a névsort.
Jelenleg éppen ez történik, a felelősök olvassák az igen rövid névsort, melyen csak egy személy, a persona non gratanak minősített szívsebész főorvos szerepel.
Az eltávolítás indokaként pedig egy etikai vizsgálat eredményét jelölik meg, melyről az érintett nem tud, jegyzőkönyvet pedig munkáltatója képtelen felmutatni.
Tulajdonképpen jellemző, a munkáltatói jog gyakorlója és annak felettese valamiért azt képzeli, hogy rájuk nem vonatkoznak a jogszabályok, ők maguk a törvények feletti végső igazság - habár ami azt illeti a mai törvényekről is ejthetnénk egy-két szót, de talán majd máskor...

ARCCAL A VASÚT FELÉ

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2018.10.05.


...Fontosabb kérdés, hogy a teljes magyar vasúthálózat hogyan szállítja a százötvenmillió utasát, akik számára alternatív közleke­dési mód nemigen akad. Kormányzatunknak erről fogalma sincs, tekintve, hogy ő maximum a saját (felcsúti) vasútvonalát ismerheti, nekünk viszont van, mi ugyanis vonatozunk. Nagyjából ugyanavval a tempó­val, ahogy a boldogult hatvanas években, és e tekintetben még arány­lag szerencsések vagyunk, akadnak ugyanis vonalak, ahol a sebesség a lóvasút korszakát idézi. A 24.hu által gyűjtött adatok szerint Székes­fehérvár–Sárbogárd harminc­kilenc kilométer, menetidő ötvenhá­rom perc, Buda­pest–Lajosmizse hetvenhárom kilométer, két óra egy perc, Puszta­sza­bolcs–Székesfehérvár harminc kilométer, egy óra. Ami pedig a Debre­cen–Mátészalka vonalat illeti, nyájas olvasónk láthatta a Fó­kusz egyik adásában a csigajelmezbe öltözött futót, amint a Debre­cen­be tartó vo­na­tot kényelmesen ügetve előzi meg.

Dicstelen dolog, ám a prob­léma lényegét mégsem ebben látjuk. A magyar ember megfontolt, nem siet sehová. Odaér, amikor odaér. Kivéve, ha a természet sürgeti, és nem is Kelet-Magyarország vala­mely eldugott szegletében, hanem egy fővá­rosi pályaudvaron, Kelen­földön például. A négy éve újjáépült ke­len­földi pályaudvar Európa legkülönösebb ilyen jellegű intézménye, nincs benne jegypénztár, nincs váróterem, nincs mellékhelyiség, sőt kocsma sincs. Ami mégis van, a régi, romos állomásépületben műkö­dik, az viszont úgy fest, mintha a következő pillanatban összedőlne, és kétség nem fér hozzá, hogy ez a pillanat hamarosan bekövetkezik.

Az illemhely viszont még csak nem is ott, hanem egy önálló épít­ményben kapott helyet, a főépület falán az irányt a WC felirat és a hoz­zá tartozó nyíl jelöli. A következő felirat és nyíl már a kerítésen mu­tat a messzi távolba, de aki hisz benne, és csakugyan arra megy tovább, pórul fog járni. Klozet arra nincs, és ezt a vándor előbb-utóbb maga is belátja, persze nem kizárt, hogy addigra ez a kérdés minden jelentőségét elveszíti. A szemfülesebbek viszont rájöhetnek, hogy cél­ju­kat az „Üzemi terület. Idegeneknek tilos az átjárás!”feliratú kapun áthaladva tudják megközelíteni, az árnyékszék ugyanis arra talál­ható, a különálló épület vágányok felőli oldalán.

Más kérdés, hogy nem működik. A női traktusra ki van ugyan írva, hogy „Nyitva­tar­tási idő: 5:30–21”, az ajtó azonban zárva. Kora délután van, a nap magasan áll az égnek boltozatán, ám ez az esszenciális fontosságú népjóléti intézmény kihalt és elhagyatott. A férfioldalon a helyzet még egyértelműbb, ott a lépcsőkorlát végére hosszú fehér csövet húztak, amelynek a végét az ajtókilincshez drótoz­ták. A halaszthatatlan ügyé­ben tébláboló vendég azonnal látja, hogy itten ő nem holmi ideiglenes üzemszünetbe botlott, amilyen máshol is előfordul, ez a végleges és visszavonhatatlan elmúlás maga. Halandó lény a maga apró örömeit ezen a helyen többé föl nem lelheti, de per­sze a vonatokon se nagyon, tekintve a mozgó reterátok higiéniai álla­po­tát, amiről beszélni nem érdemes, tapasztalni kell, ám ezt, ha nem muszáj, ne forszírozzuk túlságosan.

Lesz viszont varsói szupervonat, kolozs­vári szupervonat, sőt bel­grádi szupervonat is, melyek révén nagyralátó kormányzatunk kinyújt­ja csápjait azon irányokba, amerre Magyaror­szág határait a közhit sze­rint különféle tengerek mosták egykoron. A Budapest–Belgrád vonal­nak már megvan a műszaki ellenőre is, nettó 6 milliárd 139 millió fo­rin­tért, ezen túlmenően annyit lehet hallani, hogy a vonalba fekte­tett pénz kétezer-négyszáz (2400) év alatt térül meg, létrehozása pe­dig csak Kínának érdeke, senki másnak.

Ez azonban hülyeség.

Gyermekkori kisvasúthiánytól szenvedő és ezen felülemelkedni képtelen kormányzatunk a látszat ellenére racionális lény, s mint ilyen, a vasúti közlekedésnek a Vál völgyén túlmutató szegmensére gondolva nem délibábokat kerget, hanem nyomkodja a számológépet, zakatolás pedig akkor lesz, ha nemcsak Kínának éri meg, hanem neki is. Persze amen­nyi­ben úgy hozná a sors, hogy saját érdekei a szociálpolitika, az árvíz­vé­delem vagy a munkaerőhelyzet problémáinak megoldásával esné­nek egybe, akkor azokkal bajmolódna, és az se kizárt, hogy néme­lyi­ket meg is oldaná.

Csak hát nem azokkal esnek egybe. Van ilyen.


ITT OLVASHATÓ

SOK EMBERNEK ÉLETSTRATÉGIA LETT A KÖZMUNKA, ÉS EZ VÁRATLAN MÓDOKON HÚZZA VISSZA A GAZDASÁGOT

G7
Szerző: FABÓK BÁLINT
2018.10.08.


Mióta 2011-ben a munkaerőpiaci statisztikák és több százezer magyar mindennapjainak meghatározó elemévé vált a közfoglalkoztatás, és gyakorlatilag felváltotta munkanélküli segélyt, jó néhány falu megragadta a kiemelkedés lehetőségét. A kutatók által is gyakran bírált közfoglalkoztatottsággal jellemzően azonosított kép a kezdetleges szerszámokkal egy árok mellett tanácstalanul álló kiscsoport, az eltökéltebb falvakban azonban sorra vágtak bele a levendulatermesztésbe, a tökmagolaj-előállításba vagy a gyógynövény-aszalásba.

A közfoglalkoztatást bonyolító Belügyminisztérium külön gyűjti a “jó gyakorlatokat a honlapján, amelyek erősítik azt a képet, hogy a kormányzat a közmunka esszenciáját a termelésben látja. A közfeladatok ellátása helyett tehát alapvetően azokat a gyakorlatokat emeli ki a BM, ahol az önkormányzat belép a piacra, és bevételre tesz szert a közmunkások által működtetett fácánneveldékben vagy szörpüzemekben.

A kézműves-romantikára látszólag rá is játszó önkormányzati próbálkozásokban minden bizonnyal sok öröme lehet a folyamat részeseinek és a fogyasztóinak is, azonban két szempontból is egyre hátrányosabb helyzetbe hozzák a piacon működő vállalkozásokat. A közfoglalkoztatás egyrészt némileg paradox módon súlyosbítja a munkaerőhiányt, amelyről Molnár György, az MTA kutatója is részletesen beszélt az Élet és Irodalomnak. Másrészt az állam támogatása miatt az önkormányzatok által előállított termékek áraival nem tudnak versenyezni a piaci vállalkozók.

Eleinte jó eszköz volt

A közfoglalkoztatás és a gazdaság működését korlátozó munkaerőhiány kapcsolatáról az ország keleti régiójában, a Hajdúságban élő vállalkozókkal és városvezetőkkel beszélgettünk. “A közmunkát eleinte nagyon jó dolognak gondoltuk, mert a válság megoldásának egyik eszköze volt. Akik korábban segélyből éltek, azok a munka világába való visszatéréshez kaptak egy mankót” – mondta a G7-nek T. Tóth Tibor, egy hajdúnánási vaskereskedő cég, az Uniholz Kft. gazdasági igazgatója. Szerinte alapvetően jó elgondolás a közfoglalkoztatás, de problémának tartja, hogy az önkormányzatok elkezdtek termelni. ”A válság idején több volt a pozitívum, de most, a konjunktúra kellős közepén, mikor dübörög a gazdaság, semmiképpen nem kellene beavatkozni piaci folyamatokba” – mondta...

KARSAI LÁSZLÓ: KÖDSZURKÁLÁS VAGY SZAKMAI BÍRÁLAT

HVG ONLINE
Szerző: KARSAI LÁSZLÓ
2018.10.08.


...Erősen gyanítható, hogy Schmidt és a vele kollaborálók most valamit nagyon el akarnak titkolni a hazai és nemzetközi holokauszt-szakértők elől. Talán csak nem azt, hogy a Horthy-rendszert megint egyszer hófehérre akarják mosni, mint teszik azt a Terror Háza Múzeumban 2002 óta? Vagy azt, hogy milyen aránytalanul nagy részt szánnak a kb. ezer (1000) magyarországi embermentőnek, és milyen keveset az elkövetőknek és a közömbös vagy ellenséges kívülállóknak? Pelle álnaiv álértetlenkedés helyett jobban tenné, ha a nyilvánosság előtt is, összefogva Gerő Andrással és Köves Slomó főrabbival, azért küzdene, hogy Schmidt Mária hozza nyilvánosságra tervezett kiállításuk forgatókönyvét. Az érdemi szakmai vita csak ezek után indulhat el. Addig marad, ami van: a Schmidt, Pelle, Gerő és Köves által kavart ködfüggöny, amely mögött titokban megpróbálják összegründolni a Sorsok Háza kiállítását.

TÖBB EZER GYÓGYPEDAGÓGUS HIÁNYZIK, MÉGSEM ENGEDIK ŐKET A FŐISKOLÁRA

ABCÚG BLOG
Szerző: PRÓKAI ESZTER
2018.10.08.


A súlyosan, halmozottan sérült gyerekek fejlesztésének kulcsszereplői a gyógypedagógusok. Sokszor ők az egyetlenek, akik hidat képeznek a fogyatékossággal élő gyerekek és a közoktatás között. Szerepük felbecsülhetetlen, mégis több ezren hiányoznak ma Magyarországon a munkaerőpiacról. Az üres álláshelyeket annak ellenére sem tudják betölteni, hogy évről-évre háromszor annyian szeretnének gyógypedagógusi diplomát, mint ahány felsőoktatási férőhely van. Hogyan látják saját szakmájuk helyzetét a benne dolgozók, és mitől megy tönkre idővel a gerince egy gyógypedagógusnak? 

Legyen szó egy súlyosan sérült, ápolási díjas édesanyjával otthon fekvő gyerekről, vagy egy integrált nappali intézményben tanuló látássérült diákról, kettejük történetében szinte biztosan közös, hogy fejlesztésüket valamilyen formában gyógypedagógus végzi. Amikor róluk hallunk, legtöbbször az a téma, hogy milyen kevesen vannak, aki pedig még a pályán van, azt sem tudja, hol áll a feje, mert annyi családhoz és iskolába kell egyszerre kijárnia. De hogyan látják saját helyzetüket a hosszú évtizedek óta benne dolgozók, és mit gondol az, aki pár év után már rá is jött, itthon ebből a szakmából megélni nagyon nehezen lehet?

Biztos állás

Egy pár évvel ezelőtt készített, 14 hónapot végigkövető adatgyűjtés kimutatta, hogy a közigállás.hu állásportálon több mint 2800 hirdetésben kerestek összesen 3500 gyógypedagógust. Volt olyan hirdetés, amiben egyszerre tizet is. És ezek csak az állami állások, ebben nincsenek benne az egyházi és a civil fenntartású intézmények – kezdi Márkus Eszter, az Elte Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar oktatási ügyekért felelős dékánhelyettese.

Ez jelenleg egy olyan szakma Magyarországon, amivel biztosan el tud helyezkedni, aki kikerül a képzésből. De ez nem feltétlenül jó a minőség szempontjából, mert gyakorlatilag nincs versenyhelyzet – mondja Márkus Eszter.

Szerinte több minden is hozzájárult ahhoz, hogy ilyen mértékű legyen mára a gyógypedagógus-hiány. Az egyik ilyen, az új köznevelési törvény, ami külön választotta a nevelési-oktatási intézmények és a pedagógiai szakszolgálatok munkáját. Míg korábban egy gyógypedagóus akár 2-3 munkakörben is tudott egyszerre dolgozni, és így sokkal több feladatot ellátni, addig a jogszabályi változások után el kellett döntenie, hogy a kettő közül hova akar tartozni, és azon az egy helyen dolgozhatott a továbbiakban.

Hiába telnek be évről-évre a gyógypedagógiai szakok az országban, (országosan háromszor annyian jelentkeznek, mint amennyi hallgatói hely van), a kimeneti oldalon ez mégsem új munkaerőként jelenik meg. “A levelezősök között nagyon sok, de még a nappalisok között is előfordul diplomás hallgató, aki már eleve dolgozik valahol, adott esetben már gyógypedagógusi munkakörben, csak kell neki a papír. Ők hiába jönnek ki a képzés végeztével, nem lesz belőlük új munkaerőpiaci szereplő” – mondja a dékánhelyettes.

A hiányt tetézi szerinte az is, hogy a Ratkó generáció lányai közül nagyon sokan lettek pedagógusok, és ők egyszerre mennek nyugdíjba. “Amikor 700-800 diákot veszünk fel országosan, belőlük maximum négyszázan jelennek meg új munkaerőként. Ez éppen, hogy lefedi a nyugdíjba vonulókat”. (A Ratkó-gyerekek és a Ratkó-korszak elnevezés Ratkó Anna népesedéspolitikájára utal, aki 1949 és 1953 között volt népjóléti, majd egészségügyi miniszter. Ebben az időben tilos volt az abortusz és a gyermektelenekre különadót vetettek ki. Az intézkedések miatt jelentősen megnőtt a születések száma, az ezekben az években született gyermekeket nevezik Ratkó-gyerekeknek)...

HOVÁ TART A BRIT MUNKÁSPÁRT?

DANUBE INSTITUTE
Szerző: Danube Institute
2018.10.09.


A brit Munkáspárt támogatottsága, úgy tűnik, egyre növekszik, ám a párt még mindig óvatos a Brexit-vitával kapcsolatban: egyelőre belső Brexit-vita mellett döntöttek – írja Heather Stewart, a Guardian politikai szerkesztője.

A Munkáspárt szeptember végén Liverpoolban ülésezett, ahol a párt jövője és a Brexit volt a fő téma. Jeremy Corbyn, a párt jelenlegi vezetője általánosságban széles támogatottsággal rendelkezik, de a konferencián szóba került a párt belső vitája, miként válasszák majd meg a következő pártvezetőt.

Keir Starmer, a Munkáspárt egy parlamenti képviselője több oldalról is elismerést vívott ki azzal, hogy meglebegtette egy új népszavazás lehetőségét arra az esetre, ha Theresa May egyezségét nem fogadja el a parlament, és a Munkáspárt sem tud kivívni egy általános választást a közeljövőben.

Ahogy a Brexit-tárgyalások a végéhez közelednek Brüsszellel, a Munkáspárt még mindig belső ellenállással küzd: a párton belül van egy erőteljes csoport, amelyik a Brexit visszafordítását támogatja. Liverpool utcáin EU zászlókat, „A Brexit hülyeség” feliratú matricákat és piros „Corbyn jó, a Brexit rossz” pólókat lehetett látni; de a bárokban és kávézókban összegyűlt parlamenti képviselők félve várták, a szavazóik mit szólnak majd a párt azon ötletéhez, hogy új népszavazást kezdeményezzenek az EU-ból való kiválásról.

A közép-angliai Stoke Central választókerület képviselője, Gareth Snell szerint egy EU-ban maradás felé történő ideológiai elmozdulás ugyan hozhatna új szavazókat a Munkáspárt számára városi közösségekben, de például az ő választókerületéből bizonyosan el is veszítenének szavazókat.

Jeremy Corbyn mindkét tábort elismerte záróbeszédében, kiemelve a tényt, hogy abban az esetben, ha a parlament elutasítja Theresa May Brexit-javaslatát, mindkét lehetőséget újra kell tárgyalni. Mindazonáltal támogatását fejezte ki a miniszter számára, amennyiben annak sikerül elérnie a vámunióval, a környezetvédelemmel és a munkavédelmi előírásokkal kapcsolatos elvárásokat.

Corbyn és John McDonnell, az árnyékkabinet kancellárja szeretné, ha szocialista irányelvek mindinkább beépülnének a brit politikai vitaéletbe. Míg McDonnell beszédében olyan merész ötleteket fogalmazott meg, mint például a munkások azon joga, hogy a nagy cégek bizottsági tagjainak harmadát ők választhassák, a párt és Corbyn ezeket az ötleteket „mainstream”-nek és a „józan ész által diktált” ötleteknek tartja.

A tavalyi általános választások után úgy tűnt, hogy a párt sebtében összerakott vörös manifesztója – amit egyben a corbynizmus gyakorlati kifejezésének tekinthetünk – lesz a párt kampányának sztárja, a liverpooli pártkonferencia után viszont úgy tűnik, nem a manifesztó a párt legambiciózusabb húzása...

BARTUS LÁSZLÓ: MADARAT TOLLÁRÓL, ORBÁNT ERDOGÁNRÓL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2018.10.08.


Kevés találóbb magyar közmondást ismerünk. Madarat tolláról, embert barátjáról. Valóban a tollazat a legbiztosabb azonosítási pont madarak esetében, ahogy a közmondás az ember legbiztosabb azonosítási pontjának azt tartja, kivel barátkozik.

Mindent elmond egy emberről az, kivel barátkozik. Megmutatja az értékrendjét, az ízlését, a preferenciáit. Arról szól, hogy mit szeret, mi tetszik neki, milyen szeretne maga is lenni. Orbán barátságai mindent elmondanak róla, a rendszeréről és a szándékairól.

Magyarország diktátora (hivatalos elnevezése szerint: miniszterelnöke) a világ diktátoraival érzi jól magát, velük ért egyet, egy húron pendül velük, velük barátkozik. Demokratákkal, az emberi jogokat, az emberi méltóságot, és a törvényességet tisztelőkkel nem barátkozik.

Magyarországon olyan észrevétlenül tette szitokszóvá a legnemesebb érzéseket, értékeket, az emberi élet legfontosabb kincseit, mintha csak a heti lottószámok változtak volna. Ezt az emberi élettől elszakítani olyan, mint az ember életét elvenni.

Akitől el lehet venni az emberi méltóságát, attól el lehet venni a szabadságát, az életét is. A gyilkosok először az ember vele született méltóságát veszik el, ennek alapján a jogaikat semmisítik meg, végül a méltóságától és jogaitól megfosztott embert bebörtönzik, megölik.

Orbán olyan emberekkel barátkozik, akik ezt teszik. Ez azt jelenti, hogy ezzel ért egyet, ezt szereti, maga is ilyen ember. Orbán még a magyar jogrenddel is szemben áll. Ez kimondja, hogy jogellenes minden olyan magatartás, amely nem tartja tiszteletben, sérti az emberi és személyiségi jogokat.

Az Alkotmánybíróság érvényben levő határozata szerint az emberi méltóság az élethez való joggal összefüggésben, azzal egységet képezve korlátozhatatlan. Az emberi méltóság az emberi élettel azonos szintű jog. A szabadságjogok korlátozása emberiség elleni bűntett.

Az emberi méltóság elvétele az élet kioltásával egyenértékű, megsértése a gyilkossághoz hasonló, mert megölik az ember legbensőbb magját, ami a fizikai életnél is értékesebb. Az emberi élet értelme az emberi méltóság elvesztésével elveszíti lényegét és tartalmát.

Azt nem kell magyarázni, hogy börtönbe zárni embereket a más véleményük miatt, emberi jogait bárkinek kétségbe vonni, korlátozni, aljasság és terror. Orbán barátai ezt teszik, és ő maga ugyanolyan rendszert épít, amely erre épül.

Orbán egyelőre nem szorul arra, hogy fizikai erőszakot alkalmazzon, mert adminisztratív és közvetett intézkedésekkel ugyanazt eléri. Mindenki tudja, hogy az intézkedés valójában mit jelent és mire irányul, szinte alig leplezett. De formálisan mégis törvényesnek látszik. Nem lesz mindig így.

Orbán azonosul azokkal, akik politikai ellenfeleiket, kritikusaikat, bátor úságírókat börtönbe zárnak, meggyilkolnak. Úgy hullanak a tényfeltáró újságírók az ablakokból, mint nyáron a szilva. Neki ezek az emberek a barátai, őket állítja példaképül, velük vet szerelmes és édes pillantásokat...

VAN ITT MÉG VALAMI, DRÁGA ELVTÁRSAK A HATALOM KRITIKÁTLAN KISZOLGÁLÁSÁBAN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.10.09.


Nincsen hét(fő) kedd nélkül, amiben az a jó, hogy mindig a hétfő után következik, amiben az a jó, hogy már nincs hétfő, amit én legendásan utálok (vagyis még annál is jobban), úgyhogy minden okom megvan rá, hogy szép reggelt kívánjak mindenkinek! Persze, tudom, hogy nem ilyen egyszerű a helyzet, máris gondoskodom a szép reggel megfelelő árnyalására. Mielőtt visszatérnék a tegnapi nap egyik súlyos félreértésének tisztázására, a hét hírével kezdeném, kínomban még a kávét is félrenyeltem, olyan csodálatos.

Azt írja az újság, hogy a választási kampány hevében a nyilvánosságban meghurcolt, lejáratott, érdeklődés hiányában az utóbbi időben látványosan békén hagyott, ám azóta is előzetes letartóztatásban lévő Czeglédy Csaba a börtönben is bűnt követetett. Tudják, ő az az ellenzéki politikus, akinek karaktergyilkosságáért a fideszes országgyűlés az igazságszolgáltatás helyébe lépett (parlamenti határozatban nyilvánították bűnösnek!), de aki már kismillió helyreigazítási pert nyert a szolgamédiával szemben, amiért harsányan hazudtak róla. Nos, emberünk az engedélyezett mennyiségen felül – fogalmunk nincs, pontosan milyen darabszámot jelent ez – 47 könyvet (!) „halmozott fel” cellájában, úgyhogy ezzel fegyelemsértést követett el. Nagyon helyes, büntessék is meg az olvasásbűnözőket, a kultúrharcot a büntetés-végrehajtásban is meg kell vívni, és példát kell mutatni a renitenseknek, akik ahelyett, hogy néznének ki a fejükből a négy fal között, arra vetemednek, hogy – jesszusúúúúúúúúristen – olvasnak. Gratulálok a fegyelmi jogkör gyakorlójának, amiért résen volt, és mélyreható vizsgálódásokat követően megállapította a nyilvánvalót: a házirend megszegésével Czeglédy fegyelemsértést követett el. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs, Czeglédy könyveit már eltávolították, egy hónapig pedig nem vehet részt a börtönprogramokon sem. Hátha megtanulja, hogy az olvasás öl, butít és nyomorba dönt...

JÖHET AZ ELTE ZRT. ÉS A DEBRECENI EGYETEM KFT.

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2018.10.09.


Nem kerül az összes hazai egyetem alapítványi irányítás alá, ahogy az a Corvinusszal történik majd hamarosan, de a hvg.hu információi szerint az intézményeknek ettől függetlenül a saját kezükbe kell venniük a sorsukat, mert az állam fenntartói szerepe megszűnik. Az "egyetem kft.-kben és egyetem zrt.-kben" értelemszerűen közalkalmazott oktatók sem lesznek, és most, hogy lassan elült körülöttük a vihar, kancellárok sem.

Bár a hétvégén egyértelműen a Corvinus-modell kiterjesztéséről beszélt egy rendezvényen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, ez információink szerint nem azt jelenti, hogy minden magyarországi felsőoktatási intézmény alapítványi kézbe kerülne, ahogyan a budapesti egyetem (amelynek átalakításáról először a 168 Óra írt egy hónapja, majd szeptember közepére a kormány is elismerte).

A miniszter a HOÖK országos közgyűlésén egészen pontosan egyébként úgy fogalmazott, hogy a Corvinus új működési modelljéhez vezető folyamatot kellene az egész magyarországi felsőoktatásra kiterjeszteni, azért, hogy az intézmények a jelenleginél hatékonyabban és egyszerűbben, vagyis versenyképesebben tudjanak működni...

KÉT ÉVE, HOGY FOLYTON CSAK ELSZENVEDJÜK A FIDESZT

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2018.10.08.


Emlékszem hogy történt. Két éve ezen a napon, amikor beírta a szerkesztőségi csetbe az egyik mércés szerkesztő, hogy para van a Népszabinál, valakinek motoros futár vitt ki egy levelet, hogy felfüggesztették a lapot. Aztán körülbelül fél órába pár telefonhívásba és csetelésbe telt, hogy kiderüljön, igen ez valószínűleg a vége lesz.

Kinyírták a Népszabadságot, kinyírták a lapot.

Valószínűleg sose fogom elfelejteni azt a pillanatot amikor erre rájöttem, pontosan tudom, hogy hogy mondtam el a barátnőmnek, hogy mi van, hogyan éreztem a dühöt, és hogyan írtam meg instant a cikket, amit ilyenkor meg kellett írni. Aztán hogyan hívtam fel a népszabis ismerősöket, hogy ha bármit tudok, akkor segítek, meg hogyan rohantam le a boltba, hogy még legalább az utolsóból legyen.

Itt is van mellettem a polcon. Azóta már mellé került az utolsó Magyar Nemzet is.

Ha visszagondolok erre a két évvel ezelőtti pillanatra, még mindig feltör belőlem a harag, a düh, és a kétségbeesés, aztán pedig jön amit azóta érzek, hogy itt is az történt, ami 8 éve történik folyton folyvást...

KRUGMAN SZERINT A REPUBLIKÁNUSOK GYŐZNEK AZ IDŐKÖZI VÁLASZTÁSON, PILLANATOKON BELÜL TEKINTÉLYELVŰ ÁLLAMOT ALAKÍTANAK KI - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.10.09.


- Amikor Trump a minap megvádolta Sorost, a gyökértelen, kíméletlen, a világ ellen törő Nemzetközi Zsidó figurájához nyúlt vissza, de csak ugyanazt a módszert alkalmazta, mint az egypártrendszernek tekinthető Magyarország és Lengyelország 

- A nettó európai befizetők már szóltak, hogy nem szeretnék, ha egyes tagállamok a jövőben is az ő pénzükön akarnák bedönteni a jogállamot

- Európa számára sorskérdést jelent a jövő májusi választás, nehogy felülkerekedjenek a közös értékeket felrúgó nacionalisták

New York Times

Paul Krugman szerint sok baj volt és még lesz is az új főbíró kinevezése miatt, de legközvetlenebb gond az, hogy a Republikánus Párt siet gyorsan ördögnek beállítani bármiféle, illetve minden bírálatot. Riasztó, hogy vezető tisztségviselők sebesen beálltak mindenféle őrült összeesküvés elmélet mögé, mert ez azt jelzi, hogy a párt tekintélyelvű rendszert kíván bevezetni, heteken belül. A legrosszabb az volt, amikor a Kavanaugh elleni tüntetéseket Trump annak tulajdonította, hogy Soros lefizette a részvevőketés ehhez pillanatokon belül csatlakoztak magas rangú párt tisztségviselők. Itt ugyanis nem szélsőséges, ám kétes figurák próbálták törvénytelenné tenni az ellenzéket, hogy megbüntessenek bárkit, aki kifogásolni meri lépéseiket.

Pontosan ezért központi elem az összeesküvés elmélet oly sok autoriter rendszerben, Mussolinitől Erdoganig. Ezért vádolja előszeretettel a két korábbi demokrácia, az immár ténylegesen egypártrendszert alkotó Magyarország és Lengyelország általában az idegeneket, illetve főként Sorost azzal, hogy az szervezkedik politikájuk ellen. Merthogy nem lehetnek jogos panaszok tetteik és politikájuk ellen. És amit most a republikánusok kulcsemberei mondanak, az úgy hangzik, mint amit a fehér magyar és lengyel nacionalisták szoktak hangoztatni. Ezért gondolja úgy a szerző, hogy tekintélyelvű rendszer leselkedik a kormánypárt részéről. Trumpot egyértelműen ugyanazok a reflexek jellemzik, mint azokat a külföldi diktátorokat, akiket oly nyíltan csodál. De ki fogja megállítani? Saját pártja immár semmiképpen sem. Ezt figyelembe kell venni a jövő hónap első keddjére meghirdetett törvényhozási választáson, amikor voksolnak az amerikaiak.

Washington Post

Trump előszeretettel hangoztat összeesküvés elméleteket, és nem érdekli, azok mennyire nevetségesek, vagy rasszisták, de most olyasmivel állt elő, ami hosszú ideje van forgalomban a szélsőjobbos rezsimek körében, hogy ti. a Nemzetközi Zsidó a felelős mindenért. A republikánus vezetés nem képes ésszel felérni, hogy amerikaiak tömege miért aggódik komolyan a Kavanaugh-ügy miatt. Ehelyett azt állítja, hogy a tiltakozók – zsoldosok, akiket egészen pontosan egy gonosz, gazdag, idegen zsidó pénzel. És az elnök átvette ezt az érvet, első számú ügyvédje, Guiliani pedig csak ráerősített, amikor antikrisztusnak minősítette Sorost és sürgette, hogy fagyasszák be a vagyonát.

Itt bűnbakot próbáltak csinálni valakiből, bárkiből, a republikánusok rendkívül népszerűtlen intézkedéseiért. Felhívás volt ez a réges régi felújítására. Mert Soros úgy jelenik meg ezekben az állításokban, mint a gyökértelen, könyörtelen gazfickó, aki minden bizonnyal a tisztességes goj rend ellen szervezkedik. A republikánusok készséggel elfogadják a kijelentéseket a befektetőről, ugyanakkor egy másikat határozottan elutasítanak, pedig arról még bizonyítékok is vannak, hogy ti. az orosz kormány összeesküdött az USA ellen, alighanem Trump kampánystábjának beleegyezésével. Putyin maga úgy nyilatkozott, hogy a köztársaságpártiaknak megvan az okuk az aggodalomra a választási beavatkozás miatt, de szerinte a felelősöket a zsidók háza táján kell keresni. Természetesen.

FT

Félő, hogy Brazília is csatlakozik azokhoz az államokhoz, amelyek a világméretű irányzat részeként elfordulnak a liberalizmustól, megsemmisítik annak normáit, és az erős ember-szabályra támaszkodva a populizmust erősítik. A brazil elnökválasztás első fordulójának győztesen, Bolsonaro, szélsőjobbos politikus, aki könnyen megszerezheti az államfői tisztséget. Ha így lesz, akkor belép Putyin, Hszi Csin-ping, Erdogan, Orbán és persze, Trump klubjába. Ez a csoport demokráciákat és autokráciákat ölel fel, a kormányzás az ilyen országokban erősen kötődik egyetlen személyhez, vegyíti a nacionalizmust és a személyi kultuszt, megveti az olyan liberális intézményeket, mint a szabad sajtó és bíróságok. Igen fontos, hogy immár Brazília, a világ 5. legnépesebb állama is felbukkan ezeknek az erőknek a sorában, hiszen sokáig úgy látszott, hogy képes maga mögött hagyni a tekintélyelvűség sötét időszakát.

De jött a súlyos gazdasági visszaesés, egy sor korrupciós botrány, a baloldali kormányzást kiábrándultságot eredményezett, így lejáratta a hagyományos politikát. Latin-Amerika a 80-as évek végéig az erős emberek földjének számított. Gondoljunk csak Pinochetre vagy Videlára. Utána a demokrácia évtizedei következtek Brazíliában is, de most az fenyeget, hogy megint megfordul a trend. Az országnak nincsenek olyan erős demokratikus intézményei az elnök ellensúlyozására, mint az USÁ-nak Trump ellenében. Ha Bolsonaro nyer, az olyan kort nyit meg, amely megveti a szabad társadalmat és a jogállamot. Amit mond, az nagyban emlékeztet arra, ahogyan a Fülöp-szigetek jelenlegi diktátora indult, mielőtt hatalomra került. Tartani kell attól, hogy a világ egy új és sötét szakasz felé tart és Brazília jelöli ki az utat...

A LETELEPEDÉSI KÖTVÉNYPROGRAMMAL A KORMÁNY MINDENT MEGVALÓSÍTOTT, AMI ELLEN A FIDESZ KÜZDÖTT

G7
Szerző: WIEDERMANN TAMÁS
2018.10.08.


Nincs olyan gazdasági mutató, amely szerint megérte Magyarországnak a letelepedési kötvényprogram – erre az eredményre jutott a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) és a Transparency International Magyarország (TI) közös tanulmánya.


A letelepedési kötvényprogram négy évig futott. Az volt a lényege, hogy ha egy külföldi 300 ezer euróért államkötvényt vásárol, akkor letelepedési engedélyt kap Magyarországon. A programban csak az Európai Unión kívüli országok állampolgárai vehettek részt, akiknek elég volt a pénzt öt évre kölcsönadni a magyar államnak, a letelepedési engedélyt viszont életük végéig megtarthatják.

Sőt, az Orbán-kormány olyan liberális volt, hogy egyetlen kötvény áráért az egész családot – beleértve a házastársat, közös gyermeket és még a nagyszülőket is – letelepedési engedéllyel ajándékozta meg. A letelepedési engedély az állampolgárság előtti utolsó lépcsőfokot testesíti meg, az illető bár nem szavazhat és nincs magyar útlevele, de szabadon mozoghat a schengeni övezetben, vállalkozást alapíthat, munkát vállalhat.

A kötvényprogram története azért furcsa, mert az Orbán-kormány nyíltan ellenzi a bevándorlást. 1300 menekült ideiglenes befogadására csak többéves huzavona után volt hajlandó a kormány, miközben futószalagon osztotta a letelepedési engedélyeket a kötvényprogramon keresztül. A végeredmény az lett, hogy 19 855 külföldi kapott magyar papírokat.*

Mivel a kötvényprogram enyhén szólva is nehezen összeférhető bevándorlásellenes retorikájával, a kormány gazdasági érvekkel igyekezett azt megvédeni: azzal érvelt, hogy az államadósság finanszírozásához volt erre szükség. A KFIB és a TI tanulmánya éppen ezt a kormányzati érvet szedi darabokra.

Varga Mihály pénzügyminiszter szerint „hasznos eszköznek bizonyult a letelepedési kötvény, hiszen amikor azt bevezették, kevesebb forrást és csak magas kamattal tudott szerezni az ország az államadóssága finanszírozásához”. A tárcavezető három állításából kettőt nem igazolnak a számok...

A VILÁG EGYIK LEGÉLHETŐBB VÁROSA

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő / Ákos
2018.10.09.


A kanadai Torontóval folytatódik a Bemutatom a városom-sorozat (eddigi részei itt). Idegenvezetőnk Ákos lesz, aki jól körbejárja velünk a világ egyik legélhetőbb városát, rengeteg fotóval persze, mert úgy az igazi.

“Ez az írás a Határátkelő blog “Bemutatom a városom” sorozatába készült. Igaz, hogy 2018. augusztus óta már nem Torontóban élünk, de úgy érzem, hogy a városban eltöltött 14 hónap ad valami alapot arra, hogy szakértsek mint idegenvezető.

Torontó évek óta előkelő helyen szerepel a legélhetőbb városok listáján. Ezt többnyire értem, de néha azért fel nem foghatom. Ha végig olvasod ezt az írást, akkor megérted, hogy mire gondolok.

Nos kedves utazó, vágjunk bele!


Magyarországról érkezve New Foundland and Labrador partjainál éred el Kanadát. Ha azt hiszed, hogy mindjárt megérkezel Torontóba, akkor tévedsz, mert még vagy 2 órát repülsz majd Kanada felett, mire végre nagyobb településeket látsz Quebec-ben. További 1 óra és átrepülsz Észak-Kelet Ontarió felett és végül a leszállás előtti fél órában már szinte nem is látsz mást, mint egybefüggően lakott területeket.

Ez már a Greater Toronto Area, itt egymást érik a városok, a legtöbb szinte vagy ténylegesen összeér. Több mint 6 millió ember lakik ezen a mindössze 7.100 négyzetkilométeres területen.

Ontarió hatalmas, összesen 1 millió km2 (ami kb. 100 Magyarország), 13 millió ember lakja, mégis a GTA-ben lakik ennek az embertömegnek közel a fele, Magyarország területének mindössze 1/13 részén. Ennek később még lesz jelentősége.

Torontó maga 2,7 millió ember otthona, ami egymillióval több embert jelent, mint Budapest lakossága, de semmi értelme összehasonlítani a két várost, mert ez egy észak-amerikai város, ami hihetetlenül különbözik bármelyik történelmi európai várostól.

A hosszú repülés után fáradt vagy, a biológiai órád szerint késő éjszaka van, de Torontóban még csak kora este van és te most szálltál le a gépről a Pearsonon Missassauga és Torontó között.

Próbálsz ébren maradni, ahogy a 4×4 sávos autópályán megyünk egyre beljebb Torontó belseje felé. Emlékszem, amikor én először láttam, hihetetlen volt az egybefüggő autótömeg az M5-ös után. Mindegy mikor jársz erre, csak az a kérdés, hogy mekkora dugóban fogsz utazni. Najó, éjszaka és kora reggel azért lehet jól haladni.

Az érkezésed napján már csak egy laza vacsora, egy hideg sör és egy puha ágy vár rád. Garantált, hogy este 8-9 fele eldőlsz, én még nézek valamit a Netflixen...

Hol érdemes enni, ami visszaadja a város ízeit és hangulatát?


Másnap reggel nagyon korán ébredsz az időeltolódás miatt. Mire mi felkelünk, addigra már éhes vagy. Ami nekem reggel 6 óra, az neked már ebédidő. Ha megtaláltad a hűtőt, akkor remélem csak valami könnyűt ettél, mert szombat van és elmegyünk egy hagyományos dinerbe.

Nem túl korán, mert Torontóban hétvégén 9 előtt senki sem mozdul meg. Mondjuk 10 óra fele indulunk, az már brunch time. A brunch egyébként egy szent torontói dolog. A turistás helyeken megpróbálnak az ajtón kívül tudni 1 óra múlva, de ha a helyiek által látogatott helyre mész, főleg ha nagyobb társasággal, akkor egy brunch 2 óra hosszát tart.

A tipikus ételek a french toast, tükörtojás sunny side up (csak egyik oldalán sütik meg), over-easy (mindkét oldala sült), rántotta és bacon, omlett, amerikai palacsinta, kis belesütött csokidarabokkal, persze juharsziruppal.

Utána körülnézünk a belvárosban, hogy lemozogjuk a kalóriákat. A magas házak fantasztikusan néznek ki, a legtöbb helyre be lehet menni, alul tele vannak boltokkal, néhol kisebb bevásárlóközpont is akad. Hiába a sok magasház, kár felliftezni, mert csak az előterekig jutunk, az irodákba nem lehet bemenni...

ÍGY REPARÁLJA A KABINET AZ OKTATÁST: TANDÍJMENTESSÉG HELYETT TANDÍJEMELÉS

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2018.10.09.


Az egyetemi tandíjak emelkedésére kell számítani, ha a kormány valóban az egész felsőoktatásra kiterjeszti a Corvinus-modellt. Az oktatási kormányzat már 2016-ban készült erre.

Úgy tűnik, ellenzékben csak a szavak szintjén volt a tandíjmentes felsőoktatás élharcosa Orbán Viktor és a Fidesz, ma már ugyanis azt szeretnék, hogy minél több fiatal saját zsebből (vagy diákhitelből) finanszírozza egyetemi tanulmányait. Legalábbis oktatási szakértők szerint ez az irány körvonalazódik a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) átalakítása körül. Lapunk korábban már beszámolt arról, hogy a BCE 2020-tól már egyáltalán nem tervez állami ösztöndíjas helyeket hirdetni, ennek pedig az az egyik oka, hogy jövő nyáron egy állami alapítású közhasznú alapítvány veszi át az egyetem működtetését. Létrehoznak ugyan egy, az államihoz hasonló Corvinus-ösztöndíjat, de a cél az - mint arról Pavlik Lívia, a Corvinus kancellárja egy múlt heti dolgozói értekezleten beszámolt -, hogy 2030-ra 60 százalék legyen a fizetős hallgatók aránya, mert ezáltal több bevételhez juthat az egyetem. Jelenleg az ösztöndíjas hallgatók vannak ennyien. 

Palkovics László innovációs miniszter (korábbi oktatási államtitkár) pedig arról beszélt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának hétvégi közgyűlésén: a Corvinus új működési modelljéhez vezető folyamatot az egész magyarországi felsőoktatásra ki kell terjeszteni. Bódis József oktatási államtitkár a kijelentést úgy finomította: "meg kell adni a lehetőséget" a többi felsőoktatási intézménynek is, hogy alapítványi formában működhessenek. Ez ugyanis sokkal szabadabb, rugalmasabb működést tesz lehetővé Palkovics szerint, mint a jelenlegi, mereven szabályozott minisztériumi fenntartás. 

- Nem az új fenntartói elképzelés az aggályos, hanem az, ahogyan a megvalósítást tervezik - nyilatkozta lapunknak Máté András egyetemi docens, az Oktatói Hálózat egyik alapítója. Mint mondta, ha a kormány valóban az egész felsőoktatásra kiterjeszti a Corvinus-modellt és az alapítványoknak maguknak kell finanszírozniuk az ösztöndíjas hallgatók tanulmányait, akkor a tandíjak emelkedésére és a költségtérítéses hallgatók számának csökkenésére kell számítani. Az ATV-ben Polónyi István oktatáskutató is arról beszélt: ebben a modellben a hallgatók harmada kiszorulhat a felsőoktatásból...

MŰTŐSSEGÉDNEK KÉPEZNÉK ÁT A MINISZTÉRIUMOKBÓL KIRÚGOTT TISZTVISELŐKET

24.HU
Szerző: SPIRK JÓZSEF
2018.10.09.


Hetek óta idegesség és szorongás tölti ki az államigazgatásban dolgozók napjait. Úgy tudjuk, 9-10 ezren veszíthetik el munkájukat. A minisztériumokban és a kormányzati háttérintézményekben javában folyik a 20, vagy helyenként akár 40 százalékos létszámleépítés előkészítése. Napok kérdése, és kiderül, kit tesznek lapátra és ki maradhat állami alkalmazásában.

A 24.hu információi szerint 9-10 ezer államigazgatási alkalmazottnak mondanak fel október második felében.

A kirúgások érinthetnek bárkit, függetlenül attól, hogy eddig
- közszolgálati jogviszonyban,
- kormányzati szolgálati jogviszonyban,
- közalkalmazotti jogviszonyban,
- igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy
- költségvetési szervnél betöltött munkaviszonyban dolgozott-e.

Mindannyian két hónapos felmondási idővel kapják majd meg a felmentésüket.

Az elbocsátottak száma alighanem nagyobb lesz, mint azt Gulyás Gergely augusztusi bejelentésében érzékeltette. A Miniszterelnökség vezetője akkor január elsejével is legfeljebb 15-20 százalékos létszámcsökkentést látott reálisnak. Egyes tárcáknál azonban arányaiban nagyobb leépítésekről hallottak az ott dolgozók, mint amekkorát a miniszter bevallott. Van, ahol úgy tudják, minden harmadik embernek mennie kell majd, ezért gyakorlatilag leállt a munka, mert mindenki azt várja, hogy kiderüljön, rákerült-e a neve a halállistára. A 24.hu korábban már írt arról, hogy Palkovics László tárcájától olyan hírek terjedtek el, hogy ott 40 százalékos az elbocsátási terv, ezért egyes osztályokon a dolgozók már jelentéseket készítenek munkájuk hasznosságáról, mások pedig a valószínűsített kirúgást meg sem várva azonnal munkahelykeresésbe kezdtek...

EMBERT BARÁTJÁRÓL

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
Szerző: DROPPA GYÖRGY
2018.10.08.


Oly korban élünk, melyben mindennaposak a történelmi analógiák. A Facebook népe szinte naponta hivatkozik a második világháborút megelőző időszakra. Teszi ezt nemcsak a hasonlóságok okán, hanem azért is, mert a kormányzati politika és történelemoktatás a magyar történelem talán legszégyentelenebb ciklusát relativizálja.

Recep Tayyip Erdoğan, a Török Köztársaság elnöke, iszlamista szélsőjobboldali politikus (Igazság és Fejlődés Pártja) budapesti látogatása az analógiák és a nem elég alapos történelemismeret miatt ismét sokakat elgondolkodtat.

A 2018-as választások előtt a március 15-i Békemenet hallgatóinak Orbán Viktor miniszterelnök mondta, hogy a magyar szabadságot szerető nép, ezért „hazaküldtük a török szultánt a janicsárjaival, a Habsburg-császárt a labancaival és a szovjeteket az elvtársaival”. Régi trükk, már a fáraók is tudták, hogy a kiszolgáltatott nép szereti, ha védelmet ígérnek neki, miközben magasztalják. Orbán Viktor történelmi analógiái ellenben mindhárom esetben hamisak, és akkor sem szabad elmennünk mellettük, ha azt egy magát és rendszerét illiberálisnak nevező népvezér mondja.

A törököket 1697-ben Savoyai Jenő űzte ki a zentai csatában, miután leverte a kurucok által szervezett hegyaljai felkelést, majd két év múlva Lipót császár megkötötte a karlócai békét II. Musztafával, amelynek értelmében a magyar és horvát területek Habsburg-fennhatóság alá kerültek. Ezért van Savoyai Jenő monumentális lovas szobra a budai vár legimpozánsabb, Dunára néző terén, Orbán Viktor leendő dolgozószobájától jobbra? Persze lehetett volna úgy, hogy Savoyai békét köt Thököly kurucaival és úgy támadja meg a Tiszán átkelő törököket. De nem így volt, mert a császártól nem erre kapott megbízást.

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása szintén nem a magyarok által kiűzetett labancok története, hanem az első világháborúban győztes nagyhatalmak akarata, aminek következménye nemcsak a Habsburg-ház trónfosztása, hanem a trianoni békeszerződés volt. A történelmi Magyarország feldarabolása aligha nevezhető sikernek az osztrák császárság felett, annyi ellenben tény, hogy a mai Magyarország határait körülvevő új országok nemzeti szeparatista törekvéseit nagyban táplálta a „nemzetiségeknek jogokat majd elmagyarosításuk után adunk” magyar politika.

A szovjeteket az elvtársaikkal szintén nem a magyarok, hanem a világ legerősebb aktorai „űzték” ki. Idősebb Bush és Gorbacsov máltai tanácskozása 1990. december 3-án ért véget lezárva a jaltai világrendet. Ekkor – a helsinki folyamat és különböző fegyverzetcsökkenési tárgyalások folytatásaként – engedte el a Szovjetunió kelet-európai szövetségeseit, s ennek következtében nemcsak Magyarországról, hanem az összes kelet-európai volt szocialista országból kivonultak a szovjet csapatok.

Orbán mondott mást is:...

LEGALÁBB 21 MILLIÁRDOT BUKOTT AZ ÁLLAM A LETELEPEDÉSI KÖTVÉNYEKEN

INDEX
Szerző: CSURGÓ DÉNES
2018.10.08.


Semmi szükség nem volt a letelepedési államkötvényekre és még bukott is rajta rendesen a magyar állam, miközben átláthatatlan hátterű közvetítő cégekhez rengeteg közpénz áramlott – így lehet dióhéjban összefoglalni Romhányi Balázs közgazdász tanulmányát, amelyet a Transparency International számára készített a letelepedési államkötvények gazdaságtanáról, és amelyet hétfőn délelőtt mutatott be Budapesten a korrupcióellenes civil szervezet. Romhányi számításai szerint

SEMMI GAZDASÁGI RACIONALITÁS NEM VOLT ARRA, HOGY GAZDAG KÜLFÖLDIEKNEK ELADOTT LETELEPEDÉSI ENGEDÉLYEKKEL FINANSZÍROZZA MAGÁT A MAGYAR ÁLLAM,

még válogathatott is volna az eszközökben, hogy milyen más, egyszerűbb és olcsóbb megoldásokkal teremti elő a letelepedési kötvényekből befolyt 1,8 milliárd eurót. A Transparency szerint így egyértelmű, hogy nem gazdaságpolitikai érdekek, hanem magánérdekek szóltak a kötvények kibocsátása mellett. Az Államadósság Kezelő Központ eközben továbbra is bizonygatja, hogy milyen jó biznisz volt a letelepedési kötvény, a TI konferenciájának résztvevői szerint elég félrevezető módon.

21-30 milliárd veszteség

Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője előadását azzal kezdte, hogy pár ábrán bemutatta, a magyar államnak alig volt szüksége a letelepedési kötvényekre, az ezeken keresztül bevont finanszírozás elenyésző volt ahhoz képest, ami 2013 és 2017 között forint vagy devizaalapú egyéb államkötvényekből folyt be. Sőt, az ÁKK-nak annyira nem volt szüksége a letelepedési kötvényekre, hogy volt olyan év, hogy majdnem tízszer akkora összeget költött kötvények visszavásárlására, mint amennyi a letelepedési kötvényekből jött...

TISZTELT HATÓSÁG!

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: RÁTESI MARGIT
2018.10.08.


Mottó: “2.§ (1) E törvény alkalmazása során gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel.” (2018. évi XL. törvény a gyülekezési jogról)

Tisztelt Gyülekezési Hatóság!

A 2018 évi LV. Törvény előírásainak megfelelően HÁROM HÓNAPPAL korábban bejelentem, hogy gyűlést tartunk.

A gyűlés helyszíne: Budapest, XXIV. Kerület Külső-gázszag utca 14/c alatt található XYZ kiskereskedelmi egységtől kb. 20 méterre lévő járda.

Időpontja: 2019. január 11. (péntek) délután 14 órától 16 óráig.

Várható létszám: 2 (kettő) fő. Kő Elemérné (szül: Kis Jolán) és Boldog Jenőné (szül: Nagy Anna – Ancsi) Nem várható, hogy a létszám növekedjen, mert Ancsika mindig magával hozza Kicsi nevű, francia bulldog márkájú, eb illetőségű társát, aki/ami hatásosan tart távol minden más egyént. (Én viszek egy kiló kockacukrot, az kitart két órán keresztül.)

A gyűlés célja: Közügyben való nyilvános véleménynyilvánítás.

Felszólalók: Kő Elemérné (szül: Kis Jolán) és Boldog Jenőné (szül: Nagy Anna – Ancsi)

A nyilvános véleménynyilvánítás témája: az XYZ boltban tapasztalható árképzési metódus. Természetesen a gyűlés résztvevői tisztában vannak azzal, hogy az XYZ-hálózat a nemzeti, keresztény, polgári államiság szilárd támasza. Így a hivatalos inflációval nem egyező mértékű áremelésre (tejföl hétfőn 119 HUF, szerdán 149 HUF, 1 kg fehérkenyér pénteken 149 HUF, hétfőn 179 HUF stb.) az imperiali az álliberális bukott lipsik kényszerítik.

Boldogné Ancsika ugyan ezt a különbséget könnyedén kifizeti a mindannyiunk Kormányfőjétől (áldassék az Ő NEVE) kapott nyugdíjPRÉMIUMÁBÓL. Kőné Jolán viszont defetista módon nem átall arra hivatkozni, hogy az érvényben lévő törvények szerint NEM PRÉMIUM, hanem januárig visszamenőleg nyugdíjemelés járna a tervezett és a valóságos infláció különbségének arányában, és ugyanabból a KÖZPÉNZBŐL, amit az úrhatnám eső szolga sajátjaként osztogat. Holott az a mindnyájunk által fizetett adókból – például az említett tejfölt is sujtó 27%-os forgalmi adóból – származik.

A gyűlés szervezője: Kő Elemérné (szül: Kis Jolán) és Boldog Jenőné (szül: Nagy Anna – Ancsi)

Szervezők egyeztettek az XYZ bolt vezetőjével, valamint a Külső-Gázszag u. 14/a, 14/b., 14/c. és 14/d. lakosságával. Mivel a gyűlés hangosító berendezést nem alkalmaz, így az érintett lakosságot nem zavarja. A szervezők vállalják, hogy a gyűlés helyszínét tisztán adják át. Bár a Jolánka körmére kell nézni, mert dohányzik: igaz, van neki egy olyan kis, táskában hordható izéje, amiben a csikket gyűjti – de az ördög nem alszik! Az olyanokkal, akik kétségbe vonják drága Nemtőnk nagyszerűségét, nem árt az éberség, kedves elvtáTisztelt Hatóság!

Kérem, hogy fentiek alapján a gyűlést engedélyezni szíveskedjenek.

Tisztelettel: sk.
Rátesi Margit

FÉLNEK AZ EURÓPAI ÜGYÉSZSÉGTŐL, MINT ÖRDÖG A TÖMJÉNFÜSTTŐL

MAGYAR HANG
Szerző: TORKOS MATILD
2018.10.08.


Orbán Viktor nem akarja, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. Ezért aztán a kormánya sem akarja, sőt a Fidesz és a KDNP sem, vagyis a parlamenti kétharmad sem. Veszett fejsze nyele a csatlakozás ügye. Hiába gyűjt össze Hadházy Ákos egymillió aláírást a petíciójához, ha Orbán nem akarja, hogy egy tőle is független ügyészség vizsgálja az uniós forrásokat elsíboló magyarországi korrupciógyanús ügyeket, akkor nem is fogja vizsgálni.

Figyelemre méltó, hogy a Nemzeti Választási Bizottság ez év augusztus közepén megtagadta azon népszavazási kérdés hitelesítését, amely arra vonatkozott, hogy az Országgyűlés kötelezze a kormányt, hogy vegyen részt az Európai Ügyészség munkájában. Azzal az indoklással utasították el a hitelesítést, hogy a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe. Magyarán a törvényhozó Országgyűlésnek Magyarország szuverenitásának kérdésében kisebb a hatásköre, mint a kormánynak. És a nép hatáskörébe sem tartozik, mert népszavazásra sem bocsátható a kérdés

Az igazságügyi miniszter persze próbált konstruktívnak tűnő magyarázattal szolgálni, hogy miért is nem támogatja a kormány az európai szintű bűnüldözést. Azt mondogatta komoly ábrázattal, azért nem támogatja, mert jelenleg is vannak olyan intézmények – mint például az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (Eurojust) vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) –, amelyek eljárnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben is. Trócsányi László szerint az új intézmény létrehozatala óhatatlanul e két szervezet meggyengítésével járna. Emellett az alaptörvénnyel való összhang kérdését is felveti, miután az „alkotmány” szerint a magyar ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Mintha nem láttunk volna elég példát arra az elmúlt években, hogy a kőbe vésett alaptörvény szövegét miként igazítgatták az aktuális politikai igényekhez...