BLOGÁSZAT, napi blogjava: 09/23/18

2018. szeptember 23., vasárnap

KARAFIÁTH: ÍGY NYÍRJA KI ORBÁN A FÜGGETLEN SAJTÓT - A MARADÉK FELETT OTT LEBEG A BÁRD

24.HU / POSZT-ITT
Szerző: KARAFIÁTH ORSOLYA
2018.09.23.

Mindjárt vége a szeptembernek, amikorra a nagy reformokat ígérte Orbán Viktor, ehhez képest alig történt valami, gondolhatnánk.

Sőt, olyanokat is hallani, hogy állítólag „lefújták a kultúrkampfot”.

Persze, most nem rugózunk írókon, könnyűzenészeken, amikor új hergelési téma jött a képbe, sokkal fontosabb.

Strasbourgban magát a Vezért támadták, személyében, riadó!

Még jobban figyelni kell hát arra, hogy ki, mit mond, mit mutatunk kifelé. Még inkább tartani kell a gyeplőt, és még inkább ügyelni kell arra, hogy a szájakat befogjuk, mert a nem befogott száj bizony beszél, és kiderül ez meg az. Mindenkit máshogy kell sakkban és rövid pórázon tartani.

Szép és frappáns válasz a Sargentini-jelentésre az emberi minisztérium levele, benne az ukázzal, miszerint innentől az államilag fenntartott kulturális intézmények munkatársai kizárólag engedéllyel léphetnek a nyilvánosság elé, melyhez a folyamodványt 48 órával a tervezett megszólalás előtt be kell nyújtani a propagandaminisztériumnak. Tehát innentől Rogánék döntik el, ki és mit és kinek mondhat. A minisztériumban határoznak arról is, adott lapnak adnak-e interjút, miről beszélhetnek, satöbbi...

ITT OLVASHATÓ

ÉLTŰNT AZ INDEX SZABADSÁGMÉRŐJE

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2018.09.23.

Nem elérhető az oldal, lehet, hogy a túlzott aggodalom miatt.

Szeptember 18-án, amikor kiderült, hogy változás állt be az Index tulajdonosi szerkezetében, a szerkesztőség közleményt adott ki arról, hogy egyelőre biztosított a portál független működése.

Ekkor jelentették be azt is, hogy létrehoztak egy úgynevezett szabadságmérőt, amin bárki ellenőrizheti, hogy mennyire függetlenül tud dolgozni a lap. A szabadindex.eu ugyanakkor vasárnap délutántól nem elérhető...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN HATMILLIÓ EURÓT AJÁNLOTT FEL ROMÁNIA LEGGAZDAGABB EMBERÉNEK A ROMÁN SAJTÓ SZERINT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2018.09.23.

Egy nemzetközi teniszverseny megrendezése volt a tét.

Ion Țiriac, Románia leggazdagabb embere, egykori neves teniszező azt állítja, Orbán Viktor magyar miniszterelnök hajlandónak mutatkozott arra, hogy megszerezze Magyarország számára egy részben általa tulajdonolt tenisztorna szervezési jogait - írta az Index a Főtér.ro cikke alapján.

Țiriac szombaton több bukaresti sajtóorgánum szerint is az időpontot és a körülményeket nem pontosítva azt mondta, a magyar kormányfő hatmillió eurót ajánlott azért, hogy lemondjon a francia Roland Garros előtt egy héttel megrendezett genfi tenisztornáról, amelynek a jogait a román üzletember egy volt német teniszezővel közösen birtokolja.

A genfi tenisztornát egyébként a magyar Fucsovics Márton nyerte májusban, 36 év után ő volt az első magyar, aki ATP-versenyen nyert...

ITT OLVASHATÓ

JOGÁLLAM, MENEKÜLTÜGY ÉS AZ ELLENZÉK - VÁLASZ JÁMBOR ANDRÁSNAK ÉS UNGÁR PÉTERNEK

MÉRCE
Szerző: MISETICS BÁLINT
2018.09.23.

Egy hete megjelent cikkében Jámbor András amellett érvelt, hogy a politikai gyakorlatnak – közelebbről a magyarországi „ellenzéknek” – egyaránt feladata azoknak az értékeknek a kijelölése, amelyek védelméért és érvényre juttatásáért érdemes küzdenünk; annak meghatározása, hogy miként tudjuk ezt a küzdelmet eredményesen megvívni; továbbá az eredményes küzdelemhez szükséges intézmények és erőforrások megszervezése.

Ezzel minden további nélkül egyet tudok érteni.

Ezért sem tudom mire vélni, hogy ezt Jámbor András éppen velem – és Ungár Péterrel – vitatkozva gondolta elmondani.

Retorikai szempontból értem persze: egyébiránt helyeslendő álláspontja még inkább meggyőzőnek hat annak az ellentétpárnak a szintéziseként, amelyben egyikünk az igazságosság mellett a „right against might” gandhiánus elve szerint, viszont a siker reménye nélkül felszólaló moralizáló széplélek, másikunk pedig a „macchiavelliánus” taktikus szerepét kapja, aki az erkölcsi értékeken átgyalogolva igyekszik érvényesíteni a hatalomgyakorlássá redukált politikai érdekeit. Jó kép, csak az idézett írásaink nem támasztják alá.

A hivatkozott – az Európai Parlament magyarországi helyzetről szóló jelentése kapcsán írt – cikkem témája nem az volt, hogy általában mi volna az ellenzék kívánatos stratégiája. Arra a jól körülhatárolt kérdésre kerestem a választ, hogy helyes-e megszavazni, pontosabban helyes-e nem megszavazni a fenti jelentést – közelebbről pedig elsősorban azzal foglalkoztam, hogy a jelentés elfogadása ellen az LMP és az MSZP politikusai által felhozott érvek kiállják-e a logikus érvelés próbáját...

ITT OLVASHATÓ

TE CSAK KOPOGTASS ISTEN ORSZÁGÁNAK AJTAJÁN, TALÁN VALAKI BEENGED

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2018.09.23.

Csizmadia László, a CÖF közpénzből magyarkodó elnöke csodálatos cikkel jelent meg a Magyar Időkben ma reggel. Úgy tűnik, a kormánynak és szolgáinak a mai napig fáj a Sargentini-jelentés, illetve az, hogy valós kétharmados többséggel elfogadták azt az Európa Parlamentben. Csizmadia László odáig megy, hogy hazaárulóknak tekinti mindazokat, akik ezt a jelentést elfogadták:

Vannak olyan emberek, akik saját akaratukból hazátlanná válnak. Ők azok, akik Brüsszelben magyar testvéreik és szülőföldjük ellen szavaztak. Joggal gondolhatjuk, hogy Isten országa kapuján mindaddig hiába kopogtatnak, míg bűnbocsánatot nem kérnek és nyernek. A hősök ruháját kívánták magukra ölteni, azt azonban nem rájuk szabták, hanem olyan igaz magyarokra, mint a Hunyadiak, Zrínyi, Rákóczi és Kossuth.

Vagyis azok a magyarok, akik a Sargentini-jelentés mellett tették le voksukat, mind hazaárulók. Bűnük nem bocsánatos, ugyanis egy teljes nemzetet árultak el azzal, hogy egy, a magyar kormányt –pontosabban a Fideszt – elítélő jelentést elfogadtak. Bűnbocsánatot csakis akkor nyerhetnek, ha azt kérik azoktól, akiket megbántottak. Hogy mégis kik ezek az emberek, azt nehéz lenne megfejteni, ugyanis számos felmérés szerint is többen fogadták volna el a Sargentini-jelentést, mint amennyien elutasították. Hogy is van ez akkor? Lássuk először a kormánymédia általi felmérést:...

ITT OLVASHATÓ

A NAP LEGÜTŐSEBB HÍREI - 2018.SZEPTEMBER 23., VASÁRNAP

VÁROSI KURÍR
Szerző: Városi Kurír
2018.09.23.

Akinek nincs ideje, indíttatása, lehetősége a nap folyamán nyomon követni, ki, mit, mikor, miért nyilatkozott és azzal kit, miért akart a sárba taposni, vagy az egekig magasztalni, az itt megtalálja a legfontosabbakat.

A dolgok ütőere….

Orbán az Ön hatmillió eurójáért venne sportesemény-rendezési jogot? Miről és kinek szól majd az ÁFA-s számla?

Tállai András vasárnap sem nyugszik, átad……A szalagátvágás minisztere…..

Zsidó alapítvány segíti a keresztény menekülteket Jordániában

Jobbágyország összefoglalása: Nemzeti Focializmus. Lényege a Nemzeti szotyializmus

“Ébresztő Y-X-Z generáció!” Mi lenne, ha a telefonból egy pillanatra fölnéznél és meglátnád mi folyik itt Gyöngyösön vagy Röszkénél.

Kormányzati egymilliárdból újra szól az asztalnál a cigányzene….Orbán fejéből pattant ki az ötlet….

Cher szex-csatái

Kaját rendelni és segíteni? Megnyílt a virtuális kutyaétterem …..Desszert helyett…..

ITT OLVASHATÓ

BIZONYTALANSÁGBAN TARTJÁK A KIRÚGOTT SZÍVSEBÉSZ BETEGEIT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2018.09.23.

Elvileg megállapodás született arról, hogy Székely László elvégezheti az előjegyzett műtéteket, de egyelőre a főorvos neve nem szerepel a hétfői kiírásokban. Kirúgása után volt olyan beteg, akit a műtőasztalról vettek le, mást hazaküldtek.

Hiába született az egészségügyért felelős államtitkárság közvetítése mellett megállapodás az intézetvezetésével arról, hogy Székely László szívsebész példátlanul hosszú felmondási ideje alatt még megoperálhatja az előjegyzett betegeit, eddig még az Országos Kardiológiai Intézetből senki nem kereste meg az érintetteket, hogy mikor mehetnek a műtétre. A Népszava információi szerint – noha már operálnia kellene hétfőn – a műtéti kiírások egyikén sem szerepel aznapra a főorvos neve.

Székely László szívsebészt a múlt hét szerdán reggel, még a napi műtéti program kezdete előtt azonnali hatállyal állította fel székéből az Országos Kardiológiai Intézet vezetője. A megbízott főigazgató a lépést azzal indokolta, hogy egy államilag finanszírozott szívműtéthez kapcsolódóan privát mellplasztikai műtétet is végzett az orvos egy betegen.

Információink szerint ugyanakkor a komplikációkkal zajló szívbillentyű-műtéthez azért hívtak plasztikai sebészt, mert a beavatkozás közben az implantátum kiszakadt. Az intézetben két ilyen eset is történt az egyik még 2017-ben, a másik fél éve. A beavatkozások után közvetlenül azonban egyik esetben sem jelezték a főorvosnak, hogy hibát követett el. Most az egyik asszony egy Facebook-bejegyzésben megírta a valós történetet: szerinte az orvos nem kért pénzt, sőt, ő utóbb se fizetett senkinek azért, mert a műtét közben az egyik kiszakadt mell-implantátumát cserélték...

ITT OLVASHATÓ

DIXIT ET SALVAVI ANIMAM MEAM

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.09.22.

...Egy-két nappal ezelőtt leírtam, a bankok működésében nem az a "tisztességtelen", hogy nem tájékoztatnak megfelelően, hanem hogy az ügyfélre hárítják a saját manipulációik kockázatának viselését. Ennél egyszerűbb képlet nincs: mindenféle árfolyam változtatásokkal különféle nagyságú nyereségekre tesznek szert, aki a legügyesebb pénzügyi szélhámos, az kaszálja a legtöbbet, de aki veszít, az sem lesz különösebben ideges, mert a saját ügyetlenségét, tehetségtelenségét, ostobaságát úgyis a bank ügyfelével fizetteti meg. Tetszik érteni? Nem indítottam pénzügy technikai kurzust, amiben kifejtem, mikor milyen árfolyam változások következnek egy tájfunból Ázsiában, vagy hogy miképpen lehet fölverni az óvszergyártók részvényeit egy villámgyors felvásárlással, mikor felfedezik a HIV vírust és az ellene való legegyszerűbb védekezést - én egyszerűen csak azt állítottam, hogy az árfolyam változtatás a bankok eljárási része és mint ilyen, egyedül a bankok kockázati tényezője, aminek következményeit kizárólag a bankoknak kell viselnie, az ügyfélnek ehhez semmi köze nincs. Ezt az állítást két érvvel lehet cáfolni. Az egyik, hogy nem igaz, mert Ilyés Teréz és Kiss Emil csinálja az árfolyam változásokat a többi ügyféllel együtt így meg így meg így (részletes bizonyítás, ha már cáfolat), a másik, hogy sem a bankok, sem az ügyfelek, hanem mondjuk az ópusztaszeri sámán a dobütéseivel (bizonyítás egy, kettő, három).

Ehelyett jöttek a közgazdaság tudomány felkentjei, és közölték velem, hogy én milyen tudatlan vagyok, mert a bankrendszer az bonyolult, és nekem még sokat kell tanulnom ahhoz, hogy megértsem. De azt meg sem próbálták megmagyarázni, hogy a bankrendszernek ez a bonyolultsága miképpen menti fel a bankokat azon bűncselekmény terhe alól, amit leírtam...

ITT OLVASHATÓ

DÍSZEMBEREK

HUPPA
Szerző: FÁBIÁN ANDRÁS
2018.09.23.

Nem először kedvetlenít el az az emberi „minőség”, amely mindenek elé helyezi a megfelelés, az igazodás, a csordához tartozás szükségességét. Önző önmagukon kívül megvetnek ők bizony mindenkit és mindent, ami nem szolgálja az érdeküket és a személyes boldogulásukat. Eközben megfigyelhető egy meglehetősen gusztustalan és taszító jellemvonásuk. Az ügy, amit állítólag felvállaltak, s amelynek hátán belovagoltak az ismertségbe, hogy aztán annak „képviselőjeként” tündököljenek, semmivé foszlik, elillan. Ám mégsem tűnik el teljesen. Azt nem lehet, mert akkor ők maguk válnának feleslegessé. Az ügy állása úgy van jól, ahogy éppen van, ahogyan azt a gazda parancsolja. Vagyis az ő igazi funkciójuk és besorolásuk: kurzus-propagandista.

Ideje van most ezeknek a selejtes értékrendű embereknek. Neveket és példákat is tudok mondani. Fogok is. Még egyszer szögezzük le, hogy nem azokról van szó, akik vállalt politikusai a rendszernek. Egy Rogánnal, egy Kósával, egy Németh Szilárddal vagy egy Halász Jánossal nincs dolgom, velük nincs mit kezdeni. Ezek is típusos emberek, a maffia alapja, a diktatúra bázisa, a rendszer gerince, ha szabad ezt az ide nem illő kifejezést használni.

Jól emlékszünk a rendszerváltás utáni időkre, amikor előjöttek emberek, sőt berobbantak az életünkbe, és megvallották, hogy mennyi üldöztetésnek voltak ők kitéve a Kádár-rendszer alatt. Némelyik valóban jól meg lett üldözve. Volt, akit kritikus magatartása miatt kizártak a Pártból: Bihari Mihály, Bíró Zoltán, Lengyel László, Király Zoltán. Volt, aki 1956-os magatartása miatt valóban üldöztetésnek volt kitéve: Göncz Árpád (béke poraira), Mécs Imre. Mások a pártállam ellenzékének aktív résztvevői voltak, mint például Demszky Gábor, Solt Ottilia, Iványi Gábor vagy Magyar Bálint. Sietek gyorsan leszögezni: az ő értékük az évek során semmiben sem változott. Kritikus és következetes magatartásukra, állásfoglalásaikra mind a mai napig bizton számíthatunk (ami nem azt jelenti, hogy néha nem vitatkozunk vele, hanem azt, hogy nem feküdtek be semmilyen kurzusnak). El is nyomják a hangjukat minden lehetséges módon és eszközzel.

A gerinctelen talpnyalók világa nem is 1989-ben, hanem lassanként, az utána következő tízegynéhány évben jött el, 2010-től pedig az állampárt preferált köreiben egyenesen kötelezővé vált. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem akartak volna profitálni korábban is a róluk szóló (Dózsa László 1942-), vagy saját maguk gyártotta legendákból. Ha már a tiszteletre méltó Mécs Imrét említettük, gyorsan említsük meg a Kádár-kori Népszabadság és a Népszava hajdani oszlopát, a Magyar Gárda alapítóját, Vitéz Bencsik Andrást, akit 14 éve – nem jogerősen – tíz hónap fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítéltek a forradalmár rágalmazása miatt. A büntetést később felfüggesztették, majd pénzbüntetésre változtatták. Arról, hogy a 60 000 (hatvanezer) forintot befizette-e az államkincstárba, nincs információm. Azt viszont biztosan állíthatom, még a valós tények ismerete nélkül is, hogy később ő ezt a pénzt százezerszeresen kapta vissza. Mindegy. Bencsik az, aki büszkén elmondhatja magáról, hogy neki még a rendszerváltás után is üldöztetésben volt része. Nem sokáig kellett várnia teljes rehabilitációra sem. Rovott múltú létére, jól megérdemelt büntetése ellenére, 2016. március 12-én, a nemzeti ünnep alkalmából, a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehette át Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere meleg, baráti kezeiből. Az indoklás sem volt ám semmi: a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett tevékenysége alapján ünnepelhettük őt – egy napon a nagy elődökkel, a magyar sajtószabadság élharcosaival, Petőfivel és Kossuthtal...

ITT OLVASHATÓ

MEGSZÓLALNI LELKIISMERETI KÉRDÉS

INDEX
Szerző: CSEPELYI ADRIENN
2018.09.22.

Schiff András

Grammy-, Gramophone-, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész. 1953-ban született Budapesten. 1979-ben emigrált, osztrák állampolgárságát azután adta vissza, hogy 2000-ben kritizálta az osztrák szélsőjobb megerősödését. Azóta brit állampolgár. 2011-ben a magyarországi rasszizmus, antiszemitizmus, idegengyűlölet és a diktatórikus tendenciák előretörése miatt emelte fel a hangját a Washington Postban megjelent nyílt levélben – és később egy, a többi közt Fischer Ivánnal jegyzett másik levélben. Miután erre válaszul fenyegetéseket kapott hazánkból is, lemondta magyarországi koncertjeit, sokáig interjút sem adott. 2013-ban megkapta a londoni Királyi Filharmóniai Társaság (RPS) Aranymedálját. A Daniel Barenboim izraeli-argentin zongoraművész-karmester és Edward Said palesztin-amerikai irodalomtudós által alapított berlini zeneakadémia docense. 2014-ben II. Erzsébet a zeneművészetért végzett munkájának elismeréseként lovaggá ütötte.
Schiff András szeptember 30-án a kismartoni Esterházy Kastélyban lép fel a classic.Esterházy koncertsorozat keretein belül, műsorának címe: Haydn a zongoránál. Bizonytalan ideig továbbra sem hallhatjuk őt Magyarországhoz ennél közelebb, évek óta nem hajlandó interjút sem adni a hazai sajtónak, éppen ezért kivételes helyzet, hogy az Index emailben kérdezhette a koncert előtt.

Tényleg idegesítik a mai slágerek?

A populáris zene – vagy minek nevezzem – számomra elfogadhatatlan, már csak az elviselhetetlen hangerő miatt is. Ez messze meghaladja a toleranciahatárt, aminek az a következménye, hogy ma az emberek túlnyomó része nagyot- vagy rosszul hall, és az idegrendszerük is tönkre lett téve.

NE TAGADJUK: A MESTERSÉGESEN ELŐÁLLÍTOTT HANGERŐ MÁR NEM ZENÉT, HANEM CSUPÁN ZAJT PRODUKÁL, AMI AZ EMBEREKET ÉRZÉKETLENEBBÉ, DURVÁBBÁ, KEGYETLENEBBÉ TESZI.

Ehhez jön még a könnyűzene közönségessége, vulgáris-primitív mivolta, harmóniailag szinte semmi érdekes nem történik benne, ritmus helyett pedig egy mechanikus "beat"-et szolgáltat, ami olyan érzés, mintha az ember fejét folyamatosan gőzkalapáccsal vernék. Tudom, hogy sokan nem értenek velem egyet, de vállalom a támadásokat, mert nekem van igazam. Ez nem olyan, mint a brexit vagy Donald Trump, ahol a többség dönt.

Sokszor mondta, hogy a Schiff, Kocsis, Ránki trió bizonyos szempontból nyomasztóvá vált egy idő után. Mintha annak ellenére akarták volna önöket egy (popzenei párhuzamot hozva) „fiúzenekar” keretei közé szorítani, hogy érezhető volt: saját jogon is korszakos muzsikusok. Jól érzékelem, hogy napjainkban a kiadók, a zeneipari döntéshozók még a korábbinál is jobban erőltetik az ilyesfajta „megcsinált” koncepciókat?

Ami annak idején történt, arra ma már csak nosztalgiával gondolhatunk vissza. Ma szinte mindent az üzlet, a kommercializmus, a marketing irányít, az egész rendkívül ízléstelen és gusztustalan. Az, hogy például nekem mindezek közepette sikerült valamit elérnem, szinte a csodával határos...

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAR KULTÚRHARCRÓL MESÉLT A FINANCIAL TIMESNAK ALFÖLDI RÓBERT

INDEX
Szerző: CSD
2018.09.23.

Elérte a nyár elején kiélesedett magyar kultúrharc híre a Financial Timest, a világ egyik legbefolyásosabb gazdasági napilapja hosszú cikkben írt arról, hogy az Orbán-féle illiberális demokrácia hogyan képződik le a kultúrában. A cikkben többek között Alföldi Róbert is nyilatkozik, aki azt mondja, hogy a színházakban és hasonló kulturális intézményekben egyre jellemzőbb az öncenzúra, a művészek körül pedig egyre fogy a levegő.

Kiépült egy rendszer, ami működik. A színházi rendezőket, kultúráért felelős hivatalnokokat nem kell fölhívni vagy behívni a minisztériumba, tudják, mit várnak tőlük.

- mondta a színész-rendező a brit lap újságírójának. Alföldi például a kormányzati sajtó nyomására törölt Billy Elliot musical előadásokat említi, mint példát a kormányzati nyomásra és öncenzúrára. De a saját zalaegerszegi esetét is elmeséli, vagyis azt, amikor törölték Alfödli estjét Vígh László fideszes országgyűlési képviselő utasítására törölték, négy nappal az esemény előtt, amikor már 800 jegy elfogyott...

ITT OLVASHATÓ

NEM A DEMOKRÁCIA, HANEM A NYUGDÍJREFORM FENYEGETI A KREMLT

INDEX
Szerző: NYG
2018.09.22.

A hatóságok szerint háromezer, a szervezők szerint 50 ezer résztvevője volt a nyugdíjreform ellen meghirdetett moszkvai tüntetésnek szombaton. A Kremllel kritikus Eho Moszkvi tízezer főre becsülte a tüntetők számát.

A nyugdíjreform a rendkívül érzékeny pont az orosz társadalomban és alkalmas arra, hogy valóban nagy tömegeket vigyen utcára. Nem véletlen, hogy a nyugdíjkorhatár emelését a kormány az Oroszországban tartott futball-világbajnokság idején jelentette be, amikor a rendezvényre hivatkozva egyébként is moratórium volt a tüntetésekre.

Oroszországban az európai átlaghoz képest igen nagyvonalú a nyugdíjkorhatár: nők esetében 55, férfiaknál 60. Ezt emelné a kormány fokozatosan, a férfiaknál 2028-ra emelné 65-ig, nőknél 2034-re 63 éves korig. Ám az országban alacsony a születéskor várható élettartam, férfiak esetében mindössze 67,5 év. A nőké jóval közelebb áll az európai átlaghoz, 77 év felett van.

A terv hallatán látványosan csökkent nem csak a kormány, de Vlagyimir Putyin megítélése is, noha az elnök igyekezett az első bejelentésektől távol maradni és azt a kormányra hárítani. Az ellenzék legmeghatározóbb alakja, Alekszej Navalnij csapatának nyári felmérése szerint az elnök népszerűsége 64 százalékos, ami magasnak tűnhet ugyan, de mivel ez a szám 80 közelében szokott lenni, mégis beszédes, ahogyan az is, hogy a megkérdezettek 50 százaléka mondta, hogy lakhelyéhez közel kész lenne tüntetésen is részt venni a reformmal szemben.

Igaz, Putyin augusztus végén enyhített a kezdeti terveken – és ezt már ő, nem pedig a kormány jelentette be – így a nőknek csak 60-ig emelik a nyugdíjkorhatárt, igaz, a férfiak esetében marad a 65 éves célszám. Nagy a szórás országosan is: egyes körzetekben 58 évre számíthatnak a férfiak – például a Kína és Kazahsztán közelében fekvő Tuvai Köztársaságban – míg az észak-kaukázusi Ingus köztársaságban 76 évig él egy férfi átlagosan. (A nőknél, szintén Tuvától az Ingus Köztársaságig, 68 és 83 között állnak a mutatók.)...

ITT OLVASHATÓ

ÉS AKKOR VLAGYIMIR PUTYIN EGY FÉLIDŐRE ELRABOLTA ORBÁN VIKTORT

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2018.09.23.

Naponta tíz családot lakoltatnak ki; befizette az Apple a gigantikus adótartozását, a McDonald's viszont megúszta a bírságot; elindult a 7. cikkely szerinti eljárás. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Naponta tíz család kerül utcára május óta, de ez csak a jéghegy csúcsa. Egy olyan nővel beszéltünk, akinek tíz napja maradt, hogy elhagyja a lakását – pontosabban papíron már nem is a saját lakását, mert az ingatlant elárverezték. A bank a hitelszerződés már évekkel ezelőtt felmondta, Hevesi Ágnes viszont állítja: nem kapott sem tájékoztatást, sem segítséget, hogy megfékezhesse az adóssággörgeteget. (Korábban egyébként azt is bemutattuk már, hogyan egyezkedhetnek a bankokkal a bajba jutott ügyfelek.)

A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. havonta ír ki pályázatot úgynevezett tartaléklakásokra. Idén eddig 18 lakásba kerestek új bérlőket, ezekre 552 pályázat érkezett be, harmincszor annyi az igénylő, mint az állami lakás. Pedig itt nagyon szigorúak a feltételek, elsődlegesen már eleve a NET programban részt vevők pályázhatnak.

Az Európai Bíróság is fontos döntést hozott a héten: a nemzeti bíróságok vizsgálhatják, hogy a devizahiteleknél megfelelően tájékoztatták-e az ügyfeleket az árfolyamkockázatról...

ITT OLVASHATÓ

ELHARAPÓZOTT A KULTÚRHARC, VAGY FOGY A PÉNZ ÉS MEG KELL VEREKEDNI A KONCÉRT?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2018.09.21.

Jó reggelt, riadó! Majdnem pánikba estem, mert még nem kelt fel a Nap. Aztán rájöttem, hogy alighanem fel fog kelni, de mivel még csak öt óra van amikor elkezdem átnézni a híreket és megírni a jóreggelt-posztot, neki még lehet aludnia.

Nem is tudom, hol kezdjem az izgalmasnál érdektelenebb híreket. Induljunk talán a túlvégről. Szakács Árpád kultúrharcos, a balliberális kultúrelnyomás elleni háború zászlóvivője és élmunkása, a Magyar Idők munkatársa interjút adott a PestiSrácoknak, erről pedig beszámolt a Magyar Idők. Jó. Szakács Árpád elmesélte, hogy bár a ballibek pezsgőt bontottak örömükben amikor az a hír kapott lábra, hogy ő befejezi a kultúrharcot, de vissza lehet dugni az üveget a hűtőbe, mert nem fejezi be. Tovább folytatja a Kinek a kulturális diktatúrája? című cikksorozatot. Helyes, folytassa bátran. Szerintem senkit nem hoz lázas izgalomba a dolog, sem nem gyászol, sem nem ünnepel senki ebben az ügyben.

A Publicus Intézet felmérést készített a Vasárnapi Hírek megbízásából. Arra voltak kíváncsiak, hogy mit gondolnak az emberek: a Sargentini-jelentés a kormányt, vagy Magyarországot ítéli el? A válaszadók többsége szerint a kormányról szól a jelentés, még a fideszesek fele is így gondolja. A diplomás válaszadók között 70 százalékos azok aránya, akik szerint a kormány működéséről szól a jelentés. Na, ezért veszélyes dolog a tanulás, de szerencsére fideszék már intézkedtek az ügyben a közoktatás lebutításával, a CEU elüldözésével, az MTA önállóságának elvételével, az egyetemi autonómia felszámolásával, a tankönyvválasztás megszüntetésével. Majd kevesebb lesz a rebellis gondolkodó és több lesz azok száma, akik bármikor képesek ügyesen elmondani egy imát két céllövészeti mutatvány között. Akár kézen állva is.

Alföldi Róbert alighanem ismét a fideszes lejáratóbrigád tűzvonalába kerül. A Financial Times hosszas cikket jelentetett meg a magyar kultúrharc nevű agybajról és megkérdezte Alföldit is ebben az ügyben. Ő pedig válaszolt. Ebből gondolom, hogy hamarosan lejáratócikkek sora fogja felütni randa kis fejecskéjét a Párt üzemegységeiben. Természetesen nem azt igyekeznek cáfolni, amit Alföldi állított, nem érveket fogunk hallani és olvasni, hanem azt, ami Orbán Viktor udvartartásának lényege: parttalan mocskot...

ITT OLVASHATÓ

J.G KASZAJEV ÉS KAYA IBRAHIM

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: TŐKÉS RUDOLF
2018.09.21.

A két név közül csak a második mond valamit a magyar olvasónak – nevezetesen azoknak, akik figyelemmel kísérték a Fidesz egyik „eredeti tőkefelhalmozási” ügyét. Kaszajev viszont egy kijevi hölgyfodrász, akitől a betörők ellopták az ukrán útlevelét három-négy éve. Tavalyelőtt az ukrán adóhatóságok megjelentek nála, hogy behajtsák az úr 30 millió dolláros adótartozását. Noha az ukrán fináncok vették a lapot, hogy az inkriminált offshore ügyben Kaszajev ártatlan, de bűnös elkövetőt nem találtak.

A történet Amerikában folytatódik, mégpedig Paul J. Manafort, Trump választásikampány-menedzserének adócsalási, pénzmosási és még egy fél tucat egyéb bűnügyének kivizsgálása során. Kiderült, hogy Manafort – akit időközben nyolc vádpont alapján a szövetségi bíróság bűnösnek talált – korábbi tízéves ukrajnai tevékenysége során dollármilliókat kapott, Putyin áldásával, ukrán és orosz oligarcháktól, hogy az oroszpárti Janukovics ukrán államelnököt hivatalában tartsa. Ugyan Janukovicsot kirúgta az ukrán nép, de Manafort kimentette a pénzét, leparkolva azt több tucat offshore-cégben, és amiből bőven költekezett Amerikába visszatérte előtt és után. Ott viszont a különleges államügyésznek, Robert Muellernek köszönhetően rövidesen lebukott. Mert ugyebár az IRS-szel (szövetségi adóhivatal) nem lehet kukoricázni. Elvégre a harmincas években a tömeggyilkos Al Caponét is adócsalásért csukták le, méghozzá élethossziglanra.

A dolog azért is érdekes, mert Manafort Donald Trump bizalmi embere volt, aki sokat tett azért, hogy patrónusa orosz kapcsolatait továbbfejlessze. Többek között emiatt szerepel mint „unindicted co-conspirator” (eddig meg nem vádolt társösszeesküvő) az eddig büntetlen Trump neve a Manafort-ügyben.

Ha jól emlékszem, Kaya Ibrahim jó időben lefarolt Németország felé, és a Fidesz zűrös pénzügyei a szőnyeg alá lettek söpörve. Ahogy ez illik Pannóniában. Manafort, legújabb vádalkuja ellenére, melynek során átadott hatvanmillió nem adózott dollárt a washingtoni fiskusnak, a következő tárgyalása végén sok évi börtön elé néz. Persze nem kizárt, Trump elnöki kegyelmezési jogával élve megmenti oroszbarát támogatóját. Ha igen, majd kiderül, hogy mit szól ehhez a sajtó, a törvényhozás és az amerikai istenadta.

Tanulság: dolgok másként mennek a magyar ugaron.

ITT OLVASHATÓ

EZ HOSSZÚ MENETELÉS LESZ

SZTÁRKLIKK
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2018.09.22.

A minap mutatták be a Policy Solutions közvéleménykutatásának eredményeit. Kiderül belőlük, hogy az aránytalan médiaviszonyok ellenére az állampolgárok jórésze többé-kevésbé tudja, milyen országban él. A demokrácia állapotával 44% elégedett, de ennél több, a megkérdezettek fele nem.

A többség tapasztalja, hogy a kormány nem csökkenti a társadalmi egyenlőtlenségeket, 53% látja a sajtószabadság csorbulását. 60% úgy érzi, hogy a kormány csak a saját választóival törődik.

A kormány teljesítményét a legrosszabbnak a korrupció tekintetében értékelik, és nincs olyan illúziójuk, hogy a hatalom figyelembe venné az ellenzék véleményét és javaslatait.

Eddig is sokat kérdeztük magunktól: akkor miért tűrik? Egyrészt azért, mert 27 % (de az alacsonyabb iskolai végzettségűek 43%-a) szerint egyik rendszer olyan, mint a másik, nekik a demokratikusabb viszonyok sem adtak többet. Érthető: két választás között akkor sem érezhették, hogy sok beleszólásuk van a dolgokba. Talán ezért van az, hogy még az ellenzéki szavazók egy része (pl. az mszp választóinak 38%-a, a DK-énak 36%-a!) is "beveszi", hogy a személyesen őket is megszólító nemzeti konzultáció valódi demokratikus módszer...

ITT OLVASHATÓ

EGYMÁS TÁMASZAI

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2018.09.22.

A közösségfejlesztés ennek a munkának a legfontosabb része, a veleje, mindent átható szemlélete. Nincs ugyanis olyan terület, ahol ne éreznénk a szociális készségek hiányát, mindegy, melyik korcsoportban gondolkodunk, gyerekekben vagy felnőttekben.

Persze, gondolhatnánk, hogy a nyomorúság teszi ezt az emberrel… de biztosan vannak más tényezők is, amelyek egy-egy település íratlan törvényeit alakítják. Hiszen nem mondhatjuk azt, hogy azonos szintű a probléma minden településen, ahol dolgozunk. Egy biztos, a kis falu, amit szándékoltan választottunk a modellfejlesztésünk helyszíneként, mint a környéken a legnehezebb terepet, ott a negatív viszonyulások rendszere kibogozhatatlan mélységekben rögzült.

Sokan hiszik azt, hogy a vajdarendszer még mindig élő valami, még ma is kapok olyan kérdéseket, hogy miért nem építünk rájuk. Nos, a kis falvakban ilyen nincsen, nincsenek már rég olyan, a közösség működését szervező, irányt mutató, hatalommal és forrásokkal, főleg meg tekintéllyel rendelkező emberek, akikre lehetne építeni. A kisebbségi önkormányzatok rendszere ezt a szerepet nem tudja pótolni, az egy értelmezhetetlen valamivé torzult, ami több kárt okoz, mint hasznot. Igazából nem tudom, hogyan és mikor tudná betölteni azt a funkciót, amit demokratikus vívmányként szántak neki. Belátható időn belül nem, az tuti. A tekintély és a hatalom ma a pénzhez kötődik, és a szegregátumok világában ez nem igazán a jogkövető magatartás útján érhető el. Bár ez ma már nemcsak a szegregátumok sajátja.

Ha nem próbálunk valamit tenni, akkor egyre mélyebbre csúszik ez a társadalmi csoport, láthatjuk a fővárosban is a Hős utca körüli kudarcokat, de vidéken is, a szegregátumokban, ahol a növekedés csak a gyereklétszámban meg a rendőrségi beavatkozást igénylő esetek számában mutatható ki.

Amikor elkezdtem, hamar láttam, hogy kell a kulcsember. Sőt a kulcsemberek. Közülük. Mert, mint sokszor elmondtam, én nem vagyok roma…hogyan adhatnék én bármilyen iránymutatást a roma identitás megélésével kapcsolatban? És nem ismerem a mélyszegénység túlélési stratégiáit sem úgy, mint ők, akik benne élnek. Érteni persze megpróbálhatom, akarom is, de ehhez szükségem van arra, aki ezen belül van, akivel együtt értelmezhetek helyzeteket, akivel kölcsönösen építjük egymás tudását.

Hol az egyikünknek van szüksége a másik megerősítésére, hol a másikunknak. Persze az erősebbnek nekem kell lennem, egyrészt azért, mert sok esetben nálam van a megoldás kulcsa, másrészt meg, mert neki abban a közegben kell élnie, abban a bonyolult hatásrendszerben, ami ezer szállal húzza vissza őt is, mint mindenkit, aki mást akar, máshogy látja, máshogy akarja.

Pl. a bántáshoz, sértéshez való viszonyulásban is mások vagyunk. A kulcsembereink ma kettős hatás alatt vannak, a mi formálásunk mellett formálja őket tovább az a közeg is, amiben élnek. Ebben ők sokkal sérülékenyebbek, mint mi, hiszen keresik a helyüket, a helyzetekhez illeszkedő reakcióikat, mindkét oldalra vállalható szerepüket. Az én feladatom az is, hogy ebben biztos pont, támasz legyek számukra, ami biztonságérzetet ad nekik. Nekem nem szabad fennakadnom azon, hogy aki most épp a negatív szerepben van a közösségben, azt mondja rám: „dögölne már meg….”, de törődnöm kell azzal, hogy őket milyen megjegyzéssel illetik, mert számukra ezek feldolgozása még nehéz, nem megy. Jók akarnak lenni másokhoz, a mi mintánk alapján, de a közeg erre nem vevő, mert másféle törvények szabták eddig az élet menetét, és ezen változtatni nem egyszerű.

A falu olyan, mint egy nyitott könyv. Itt semmi sem marad titokban, mintha valami láthatatlan erő mozgatná az információáramlást, valaki elindítja, a másik továbbadja, az „azt beszélik a faluban” mondat mentén, a sokfelől generálódó hírcsatornákon át, előbb-utóbb elér minden hozzánk is. Ha előbb, akkor sokszor időben le tudunk állítani félreértéseket, ostobaságokat, ha később, akkor nehezebb utolérni a hírforrást, és kibogozni, hol csúszott félre valami.

Aztán van itt még valami. Ami az itt élőknek szintén sajátja, a hirtelen harag, a számunkra értelmezhetetlenül felsistergő gyűlölet, amit egyetlen, többnyire rosszul értelmezett sérelem generál, ami aztán elillan, és gyors visszarendeződési szándék követi. A következményekkel, a hatásokkal, mint annyi területen, itt sem számolnak. Meghazudtolnak másokat, sőt, saját magukat is, nem törődve a bizalomvesztéssel, a másik érzéseivel. Annyira szeretném, ha rá tudnám ébreszteni őket ezeknek az értelmetlenségére…. hogy ne tetézzék a nyomorúságukat még azzal is, hogy így viszonyulnak egymáshoz. Mert, ha a felnőttek ezt teszik, a gyereknek is ez lesz a minta, és erre megy el az energia, az idő, nem hozva változást, csak mélyítve tovább a bajt.

Sokszor gondolkodom, mi a legnagyobb akadály, amivel meg kell küzdenünk a szegregátumokban. És mindig oda lyukadok ki, hogy a közösségi működés hiánya, és a végtelenül alacsony szociális készségek. A tudáshiány is rémes, de az könnyebben pótolható. De ezek a szociális készségek, melyek a kisgyermekkortól kezdenek épülni, ezek nélkül nagyon nehéz bármit megindítani.

Ahol a családok megadják ehhez az alapot, ahol az óvodai- majd az iskolai közösség ezt tovább építi, ahol a családok bármilyen közösséget alkotó csoporthoz tartoznak, ott a gyerekekben ez megfelelően fejlődik. Ám ahol a családban ez hiányzik, a szegregált óvodák-iskolák gyerekközösségeiben, az egymást negatív irányban erősítő hatások rendszerében nem épül, és a településen sincsenek meg a közösségi működésnek a színterei, ott mitől fejlődne?

És ez az alacsony szociális készségrendszer sajátos túlélési stratégiákat gerjeszt. Ilyen pl. a sokszor megfigyelhető kettős szerep. Amikor velünk szemben, egyszerűen a segítséget kihasználó szándékkal egyetértő, együttműködő magatartást mutat valaki, ám a hátunk mögött áskálódó, lázító, konfliktust gerjesztő a viszonyulása. Ha ez kiderül, gondolkodás nélkül letagadja, meghazudtolva a másikat, aki pedig a saját fülével hallotta. Ha ez sem elég, akkor jön a kontroll nélküli indulat, elrohanás. Aztán, mintha mi sem történt volna, a visszarendeződés. Szégyenérzet nélkül.

Sokan most azt gondolhatják, minek kell ezzel foglalkozni? Két dologért. Egyrészt azért, mert ez folyamatosan felőrli a közösségben élő kulcsembereink erejét, másrészt pedig azért, mert valahogy mégiscsak egy egységes viszonyulás felé kellene vinni mindenkit. A közösség egy részében ez már működik. Az alakoskodást felváltó elköteleződés. Ezt kell erősíteni, amíg el nem érünk egy kritikus tömeget. A közösség ereje hihetetlen. És embert próbáló, de egyben nagyon izgalmas feladat ennek fejlesztése.

ITT OLVASHATÓ

AMENNYI PÉNZBŐL PÁR MAGYAR FOCICSAPAT CSAK VEGETÁL, GYŐRBEN HALMOZZÁK A BL GYŐZELMEKET

QUBIT
Szerző: Goalieath
2018.09.23.

Bő másfél milliárd forint a labdarúgó NB1-ben egyáltalán nem számít kiemelkedő költségvetésnek, inkább átlagosnak. Legutóbb például a szebb napokat megélt Debrecen gazdálkodott nagyjából ennyi pénzből. Ha azonban ezt az összeget megfogjuk, és átvisszük az ország nyugati felébe, és mondjuk a női kézilabdába fektetjük, akkor máris egy négyszeres BL-győztes csapatot építhetünk.

Ez jól jelzi a két sportág közti kontrasztot, illetve azt, hogy a focicsapatok lassan valóban belefulladnak a pénzbe.

A magyar női kézilabda élvonalába évek óta két klub sorolható, a Győri Audi ETO KC, amely négyszeres Bajnokok Ligája-győztes (2013, 2014, 2017, 2018) és az FTC Rail Cargo Hungária, amely rendre a legrangosabb sorozat négyes döntőjének küszöbén van, de az igazi áttörést egyelőre nem érte el. Tavasszal foglalkoztunk már a feltörekvő csapatok, más néven a tao-rendszer nagy haszonélvezőinek gazdálkodásával, akkor a Siófok és az Érd számait néztük meg – velük éppen ezért most nem számolunk...

Győri Audi ETO KC
A legtöbb nagy sportklubbal ellentétben Győrben még mindig nem üzleti vállalkozásként, hanem sportegyesületként működtetik a női kézilabdaklubot. Ennek ellenére a cégekhez hasonlóan vannak nyilvánosan elérhető beszámolóik, csak azokat egy másik felületen kell keresni, mivel nem a Cégbíróságnak, hanem az illetékes bíróságnak kell őket beadni. A legfrissebb, 2017-es beszámoló szerint a győri kézilabdások költségvetése kicsivel haladta meg a 1,5 milliárd forintot. Ez a mintegy 5 millió eurós összeg nemzetközi viszonylatban is az élmezőnybe sorolja a kisalföldieket, talán csak a román CSM Bukarest büdzséje mérhető hozzá...

ITT OLVASHATÓ

BIZTOS, HOGY A NYUGAT NORMÁLIS?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.09.23.

A címben szereplő kérdés egy állandó vitatémát piszkál meg újra, méghozzá egy meglehetősen érdekes szempontból és élethelyzetben. Ha már itt tartunk, gyorsan elugrunk Miamiba is, és hogy teljes legyen a kultúrsokk, az amerikai életérzés után rögtön benézünk egy kínai ovi menzájába is.

Minél többet él az ember külföldön (egy vagy több adott országban) annál árnyaltabb lesz benne a kép a külföldi életről és a magyarországi viszonyokról egyaránt – írta legutóbbi posztjában a Mindenkilaci.

„Ausztria, Svájc, Németország, Hollandia – ezekről az országokról kezd valamiféle kép kirajzolódni bennem. Mi jelenleg nem vagyunk sem otthon, sem külföldön élő magyarok. Vándorok vagyunk, országok közötti átjárással. Kicsit élünk itt is és ott is.

Ez egyrészt jó. Élvezzük az egyes országok pozitívumait, és próbáljuk az előnyünkre fordítani őket. A negatívumok miatt viszont nem bosszankodunk sokat, tudjuk, hogy hamarosan odébbállunk, nem nekünk kell a helyiek hülyeségével együtt élnünk.

Másrészt éppen ez a rossz is benne. Látjuk a pozitívumokat és negatívumokat, és hogy milyen kevesen múlna, hogy egy ország tökéletes legyen, mégis mindenhol hiányzik ehhez valami apróság.

Egyikben a politikai berendezkedés necces, a másik túlszabályozott, a harmadikban túl hűvösek az emberek, a negyedikben túl sokat kell dolgozni, hogy meg tudj élni. És igen, van olyan, ahol nem tökéletes a paradicsom a boltban.

A kis magyar valóságot fikázni, valljuk be, könnyű, és valahogy trendi is. Pedig – erre jöttem rá marokkói utazásunk során –, tényleg minden csak viszonyítás kérdése.

Mert lehet, hogy Hollandiából, Angliából, Németországból nézve vannak szürreális, gáz, és vállalhatatlannak tűnő dolgok idehaza. Na de az előbb említett országokon kívül, van még 200 másik a világon, amelyek nagy részében két kezüket összetennék, hogy csak annyira legyenek gáz helyek, mint „e lángoktól ölelt kis ország”.

Nem árt szem előtt tartani azt, hogy amikor a „fejlett”, „nyugati” országokhoz mérjük a sajátunkat, akkor valójában a legpazarlóbb gazdaságokat, a leginkább más országok kárára fejlődő (vagy inkább pöffeszkedő) országokat tömjénezzük.

Ha az egész világ úgy élne, ahogy Németország, akkor nem augusztus 8-án fogyott volna el a Föld éves energiakészlete, hanem már május 2-án. Ha az egész világ úgy élne, mint Luxemburg 2017-ben, akkor több mint kilenc Földre lenne szükségünk, hogy fenn tudjuk tartani az életszínvonalunkat.

Ez nem jólét. Ez abszurdum. Ez nem elérendő életszínvonal, hanem a jövő felélése. Fenntarthatatlan. És – habár ezt néha nehéz elhinni –, Magyarország is a pazarló országok listáját bővíti.

Ettől még nem gondolom azt, hogy nincs igaza a kritikus hangoknak. Mert ezen túl, bőven van mit kritizálni otthon. Hogy „bármikor megfélemlíthetnek, ellehetetleníthetik céged működését”. Hogy a „szabályokat senki sem tartja be”. Aki mégis betartja, az hátrányba kerül. Hogy bármikor átverhetnek, lenyúlhatnak, kigolyózhatnak.

Vagy abban, hogy a fizetésekhez képest magasak az árak, de kritikán aluli a kiszolgálás. Vagy, hogy elképesztően nagy arányban bunkók az eladók (a vevők is). Hogy mindenkiből ömlik a panasz. Vagy, hogy az emberek belesüppedtek valamiféle lemondó közönybe.

És tudom, hogy nem csak a jelenlegi állapot késztethet kritizálásra, hiszen az sem mindegy, hogy milyen irányba halad egy ország. Valami baj biztosan van, ha (ismét) több mint egymillió magyar tartja elképzelhetőnek, hogy a közeljövőben elhagyja az országot!

De ne gondoljuk azt, hogy máshol nincsenek ugyanúgy gondok! Hogy nálunk minden szar, de bezzeg nyugaton…

Persze, Németországban nagyon udvariasak az emberek. A kiszolgálás remek! Nem mondják a szemedbe, ha gondjuk van veled. Kinek kell a konfliktus? Inkább odaküldenek mást, hogy mondja meg neked. Vagy feljelentenek.

Autóból ordibálni, mutogatni, ne adj isten kiszállni öklöt rázni? Kultúrember ilyet nem tesz! Meg hát, azért is megy a bírság. A szabály az szabály, ami jár, az jár. Ezért is működik az ország. De ne is várd, hogy lemondanak az elsőbbségükről, hogy jobban haladjon a forgalom. Önállóság? Mérlegelési képesség? Semmi szükség rá. Mindent megold helyetted a rendszer. (...)

Nincsen tökéletes ország, csak nekünk lehet egy értékrendünk, ami alapján egy ország mellett letesszük a voksunkat. És lehet, hogy én nem a tökéletes paradicsomot akarom választani.

Legfeljebb a helyzet rákényszerít.”

A teljes posztot itt találjátok, szerintem érdemes elolvasni...

ITT OLVASHATÓ

MINDEN GYEREKNEK CSALÁDBAN A HELYE

NÉPSZAVA
Szerző: CSEJTEI ORSOLYA, VASÁRNAPI HÍREK
2018.09.22.

Gólyafészekre gyűjtenek a Gólyahír Alapítvány követei, hogy valóra váltsák nemrégiben elhunyt Gólyanagymamájuk, az egyesületet közel 20 évig vezető Mórucz Lajosné Gabika utolsó álmát: legyen egy olyan közösségi tér, amely állandó bázisa lehet az örökbe fogadó gólyahíres családoknak.

Merthogy lesz. Egészen biztosan. Kijelentő módban, csak épp ebben a pillanatban még jövő időben. Amikor Gabika halála előtt két nappal Grim Marcsi, az adománygyűjtést felvállaló 19 követ egyike – maga is örökbe fogadó édesanya – beszélt vele, a közösségi tér megvalósítása nem álomként, hanem tényként merült fel. Gabika nem ismert lehetetlent, hitvallása volt, hogy nincs probléma, csak megoldandó feladat. Ennek a jelmondatnak a mentén hirdetett adománygyűjtő kampányt a Gólyahír Alapítvány, melyben azt kérik, hogy aki csak tud, járuljon hozzá, akár egy csekélyke összeggel is, az álmuk megvalósításához. Már maga a kampány, pusztán az a tény, hogy a követek kiviszik a nyilvánosság elé a témát, beszélnek róla, és a személyes kapcsolataikon keresztül egyre szélesebb körben terjesztik, elindított egyfajta érzékenyítést. Merthogy nemcsak az a cél, hogy meglegyen az épület, hanem az is, hogy oszoljon a fejekben a homály, enyhüljön a zavar: az örökbefogadás jelensége természetes legyen, ne pedig tabu - olvasható a Vasárnapi Hírek írásában.

Saját, még ha nem is vér szerinti

Sajnos ma még sokkal inkább tabutéma, az emberek zavarba jönnek és kihátrálnak a beszélgetésből, ha például kiderül, hogy kisfiuk osztálytársa, Józsika nem vér szerinti gyereke a szüleinek. Paulon Viktória, a Kisrigók – Három gyerek hazatalál című mesekönyv szerzője (saját gyerekei örökbefogadásának történetét, előzményeit írta meg benne) szerint egyáltalán nincs benne a köztudatban, hogy egy szülő-gyerek közösség nem csupán vér szerinti kötelékekből alakulhat családdá. Őt például egészen addig nyüstölték, hogy lehet, hogy ő szőke, fehér bőrű, a gyerekei pedig feketék és sötétebb bőrűek, amíg elő nem rukkolt a pofonegyszerű válasszal: nem ő szülte őket. Onnantól nemcsak a témát, hanem őt is hanyagolni kezdték a szülőtársak – mentségükre szóljon, nem rosszindulatból, sokkal inkább zavarból.

„Gabika mindig azt mondta, azzal segítünk a legtöbbet, ha beszélünk róla, merthogy főként tájékozatlanságból és információhiányból ered a fura, zavart érzés az emberekben” – meséli Marcsi, aki követtársaival együtt egyfelől hegyeket hord arrébb, hogy az ügy érdekében minden követ megmozgasson, másfelől pedig mesél, a saját történetükről, hogy egyre többek számára tegye nyilvánvalóvá: az örökbe fogadott gyerek épp ugyanannyira saját, mint a vér szerinti, annyi különbséggel, hogy őt nem a pocakjában, hanem a szívében hordta az édesanyja.

ITT OLVASHATÓ

A SIVATAG ÚTVESZTŐIBEN - KENYERES BÁLINT AZ ELSŐ MOZIFILMJÉRŐL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SÁNDOR ZSUZSANNA
2018.09.23.

Nemrég mutatták be a rendező Tegnap című első játékfilmjét a hazai mozikban. A történetben egy svájci építkezési vállalkozó üzleti ügyekben Marokkóba utazik. Évtizedek óta nem járt ott. Felidéződnek benne régi emlékei, s egykori szerelme után kutatva elvész a sivatagban és belső útvesztőiben is. A produkciót nagy várakozás előzte meg, ugyanis Kenyeres Bálint korábban kisfilmjeivel szinte minden létező nemzetközi díjat megnyert. Az alkotó szerint Marokkónál kockázatosabb hely Magyarország. Ha itt egy arab turista végigmegy egy vidéki városban, nagyobb veszélyben van, mint ők voltak Afrikában.

– Első játékfilmjét, a Tegnapot elhunyt édesapjának, Kenyeres Gábor operatőrnek, rendezőnek ajánlotta. Az ő hatására kezdett filmezni?

– Apám nem biztatott erre a pályára, de lebeszélni sem akart róla. A szüleim szabadságot adtak nekem, toleránsan tűrték az éppen aktuális hülyeségeimet és szeszélyeimet. Viszont gyerekkoromtól kezdve rengeteget voltam filmesek közt, a Szabadság téri tévészékház minden zugát jól ismertem.

– A pálya nehézségeit is közelről láthatta. Édesapja például egész életében csupán egyetlen játékfilmet rendezhetett.

– A Végre hétfő egy leszerelt kiskatonáról szólt, akit a honvédség után semmi nem vár. Ez a téma akkor, 1971-ben kiütötte a biztosítékot. Ha apám osztályfőnöke, Herskó János itthon lett volna, talán megmentheti a filmet, de éppen akkor disszidált. Apám később többször elmondta: ha tíz filmtervből egy megvalósul, az már nagyon jó arány. Készüljek föl erre. Persze rá se hederítettem. Én úgy voltam a filmezéssel, mint a viccbéli cigány lova, aki a cigány szerint csak azért rohant neki a falnak, és döglött meg, mert annyira bátor volt, nem pedig vak. Sokszor én is vak – vagy bátor – voltam, nem néztem szembe a filmcsinálás akadályaival, csak mentem előre. Engem ma is csak ez érdekel: azért érdemes reggel felkelni, hogy történeteket írjak, és azokat filmekben meséljem el.

– A színművészeti filmrendezői szakát 2006-ban végezte el, majd évekig kisfilmeket rendezett. Minden fontos nemzetközi díjat megnyert velük. A filmes szakmában világhírű lett, a hazai közönség azonban alig ismerte. A kisfilmeknek nálunk nincs presztízsük.

– Sehol sincs nagy. Nem a rövidfilmek körül forog a világ. Amikor kisfilmekkel kezdtem foglalkozni, itthon még több pénz volt rájuk. Többcsatornás támogatási rendszer működött, például a Magyar Mozgókép Alapítvány (MMA) és a Nemzeti Kulturális Alap mellett a Durst György vezette Duna Műhely is finanszírozott kisfilmeket, és a Duna tévében adásba kerültek. Kísérőfilmként a mozikban is vetítették őket. Most úgy tudom, egyedül a médiahatóságnál lehet kisfilmekre pályázni. A digitális technika elterjedésével ugyanakkor ma már bárki csinálhat mozgóképes felvételeket, elég hozzá egy mobil, és ez remek. A filmkészítő felől demokratizálódott a folyamat, de némileg aszimmetrikus módon: a nézőhöz nem lett könnyebb eljuttatni a kész munkát, sőt...

ITT OLVASHATÓ

ITT A BIZONYÍTÉK, HOGY NÉMET SÁNDOR NEM ISMERI ISTENT

AMERIKAKI NÉPSZAVA ONLINE
Amerikai Népszava
2018.09.22.

Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze a nem létező “nemzetközi evangéliumi-karizmatikus vezetőknek” írt levele után posztolt egyet a Facebook oldalára, ami minden eddiginél világosabban és egyértelműbben bizonyítja, hogy soha nem találkozott Istennel, nem ismeri Istent.

Németh kijelentése – több máshoz hasonlóan – nem egyeztethető a Bibliával, leleplezi őt...

...Németh azt állítja, hogy “minél több időt tölt el az ember az Úrral, annál erősebb lesz benne a félelem Isten hatalmától”. Nem tudjuk, hogy Németh kinek a jelenlétében tölt időt, legfeljebb sejtjük, de a Biblia egészen mást mond, és az Istent ismerő hívők tapasztalata is egészen más.

A Biblia azt mondja: “Te hiszed, hogy az Isten egy. Jól teszed. Az ördögök is hiszik, és rettegnek.” (Jakab 2,19) Istentől csak azok félnek, akik ítéletre vannak fenntartva, akik ítélet alatt vannak, és nincsenek megváltva. Aki megismeri Istent, annak szívét a szeretet tölti be, nem a félelem. A félelem a szeretet ellentéte. Aki pedig fél, az nem szeret, hanem gyűlöl. Aki megérti a megváltást és Isten szeretetét, az nem fél, hanem szeret.

Erről világosan beszél a Biblia: “A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár: a ki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben.” (I. János 4,18) János apostol ugyanitt azt mondja, hogy “A ki nem szeret, az nem ismerte meg az Istent; mert az Isten szeretet”. (I. János 4,8)

Az arisztotelészi formális logika szabályai szerint így néz ki a fenti premisszákból levonható következtetés. Premisszák: 1. Aki fél, nem szeret. 2. Aki nem szeret, nem ismerte meg az Istent. 3. Németh Sándor fél. Következtetés: Németh Sándor nem ismerte meg az Istent. A végeredmény fordítva is bizonyítható, mert a megváltott, üdvösséget nyert ember nem fél az Istentől, mert eltávozik róla az Isten haragja, és megismeri őt olyannak, amilyen.

János apostol erről azt írja: “Azzal lesz teljessé a szeretet közöttünk, hogy bizodalmunk van az ítélet napjához, mert amint ő van, úgy vagyunk mi is e világban.” (I János 4,17) Láttuk, hogy aki fél, az nem lett teljessé a szeretetben. A szeretet pedig azzal lesz teljessé, hogy bizodalmunk van az ítélet napjához. Németh ellenben fél, nem lett teljessé a szeretetben, s ez azt jelenti, nincs bizodalma az ítélet napjához. Ez a félelem alapja. Nincs megváltva.

Aki fél Istentől, abban nincs meg az Isten szeretete, és nem ismerte meg őt. Szemben az Istent ismerő hívőkkel, akikről János azt mondja: “mi megismertük és elhittük az Istennek irántunk való szeretetét. Az Isten szeretet;és a ki a szeretetben marad, az Istenben marad, és az Isten is ő benne.” Németh Sándor azért fél az Istentől, mert nincs benne az Isten.

Nem tudhatjuk, hogy Németh Sándorban milyen “szellem” van, de Isten nem a félelem szellemét adja a benne hívőknek: “Mert nem kaptatok szolgaság lelkét (szellemét) ismét a félelemre, hanem fiúságnak Lelkét (szellemét) kaptátok, aki által kiáltjuk: Abbá, Atyám!” (Róma 8,15) Az “Abba” egy szeretetteljes megszólítás, magyarra úgy lehetne fordítani ezt, hogy “apu”, “apuci”, “édes, drága apukám”. Ez a legbensőségesebb megszólítás, a bizalom és a szeretet, a közvetlenség és a teljes biztonság legmélyebb kifejezése.

Pál apostol a II. Timóteus 1,7-ben ugyanezt mondja: “Mert nem félelemnek lelkét adott nékünk az Isten; hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak lelkét.” A félelem helyett a szeretet szellemét kapják azok, akik személyes kapcsolatba kerülnek Istennel. A félelem a bizonyítéka annak, hogy Németh Sándor nem ismeri az Atyát, nem ismeri az Istent. Ez a szolgaság szelleme, mert aki fél, az szolga. A fiú nem szolga. Istentől nem kell félni, azért sem, mert hatalmas. Az csak megnyugtató. Betakar.

Ez az oka annak, hogy Németh maga is szolgákat tart és megfélemlít másokat, mert maga is szolga, maga is megfélemlített, félelemben élő ember. Közvetíti az ő urának természetét, de ez az “úr” nem az Isten. Ha Istent ismerné, ha Istent szeretné, ha Isten lenne benne, akkor nem félne, és másokat sem félemlítene meg. Az ő istenképe az ördög. Az ördög az ő ura. Az ördögtől valóban félni kell, mert benne nincs semmi szeretet, csak gonoszság. Ez az oka, hogy Németh Sándor nem szeret senkit, a szolgatársait sem, hanem veri őket...

ITT OLVASHATÓ

OSZTÁLYSZERKEZET ÉS ÁLLAMI ÚJRAELOSZTÁS

MÉRCE
Szerző: ÉBER MÁRK ÁRON
2018.09.22.

Akit foglalkoztatnak a társadalmi viszonyok, a társadalmi struktúra, az osztályviszonyok kérdései, annak mindenképpen érdemes elolvasnia Vastagh Zoltán Társadalmi struktúra és állami redisztribúció című kiváló könyvét (Budapest: Napvilág, 2017). Különösen érdemes elolvasnia, ha a mai magyar társadalom osztályszerkezetét, egyenlőtlenségeit és a magyar állam erre gyakorolt hatását kívánja mélyebben megérteni.

A szerzőt talán nem kell bemutatnunk: Az igazságos növekedés nyomában címmel az Új Egyenlőségen is olvashattunk már tőle remek elemzést. Itt tárgyalt könyvében egy „régi” kérdést tett fel és fogalmazott újra: hogyan formálja az állam (azon belül is az állami újraelosztás) a társadalom szerkezetét, osztályviszonyait? Mit tudunk a mai magyar társadalom osztálystruktúrájáról, és milyenné alakítja ezt az állami redisztribúció (17–19. old.)?

Ennek a szövegnek az eredeti változata az Új Egyenlőség oldalán jelent meg.

Az Új Egyenlőség rendszeresen közöl olyan társadalom-, politika-, gazdaságelméleti írásokat, amelyek hasznos szempontokat, kereteket nyújtanak a közéleti gondolkodáshoz, vitákhoz. A lap öndefiníciója szerint „a gazdasági demokrácia alapértékeit – egyenlőség, szabadság, igazságosság és szolidaritás – képviseli”. A Mérce – az Új Egyenlőség szerkesztőivel egyeztetve, olykor szerkesztve – rendszeresen közli újra a magazin szövegeit.

Könyve elején Vastagh Zoltán érdekes megfigyelést tesz: úgy látja, hogy a korábbi struktúrakutatások nem szenteltek kellő figyelmet az állam és a politika osztályszerkezetet formáló szerepének. Mintha e társadalomszerkezet-vizsgálatok túlságosan is gazdaságközpontúak lennének: az osztályszerkezetet elsősorban − vagy kizárólag − a gazdasági természetű „alapra” (a termelési viszonyokra, a termelőmódra, a piaci helyzetre) vezetnék vissza, s eközben elfeledkeznének az állam újraelosztó és szabályozó szerepéről. Vissza kell hát térni az állam társadalomformáló, az osztályszerkezetet alakító hatásainak vizsgálatához – érvel Vastagh Zoltán. Az állami újraelosztás ugyanis – mint írja – olyan osztálypozíciókat is létrehoz, amelyek sehogyan sem következnek a termelési viszonyokból, a piaci helyzetekből, vagyis nem vezethetők le közvetlenül a gazdasági „alap” marxi koncepciójából...

ITT OLVASHATÓ

MENŐ DRÓNFELVÉTELEK, MÉG MENŐBB ÁTLÁTSZÓ OLVASÓK, ÉS AZ OROSZ KAVARÁS AMERIKÁBAN

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ BLOG
Szerző: MUTYIMONDÓ
2018.09.22.

Drónfelvételek a Tiborcz Istvánhoz köthető cégek ingatlanbirodalmáról

Az Átlátszó egy drónnal felszerelkezve járta be a Tiborcz Istvánhoz köthető vállalkozások főbb szerzeményeit, hogy megmutassa, mihez kezdett Orbán Viktor veje, miután a közvilágítás-korszerűsítésől átnyergelt az ingatlanbizniszre. A videó elkészítéséhez összesen hétszáz kilométert utaztunk, és tucatnyi helyszínt jártunk be.

Így gyűlnek a bizonyítékok az orosz kavarásról Trump körül – idővonalra raktuk, mi derült ki eddig

Az új elnök 2016. november 8-i megválasztása óta röpködnek az indulatok és az erős jelzős szerkezetek a Russian meddling, vagyis az amerikai választásokba történt orosz beavatkozás ügyében. És nem csak indulatok és jelzős szerkezetek, de három hivatalos vizsgálat is folyik az ügyben. A Képviselőház és a Szenátus illetékes bizottságai mellett az igazságügyi tárca egy volt FBI-igazgató különleges ügyészt is kinevezett Robert Mueller személyében, aki hatalmas és felkészült apparátussal vizsgálódik. Idővonalon az amerikai elnök, csapata és a hibridháborús beavatkozók cselekedetei döntően amerikai forrásokból. Vágvölgyi B. András összeállítása.

Idén is az 50 legnépszerűbb civil szervezet között az Átlátszó a felajánlott szja 1 százalékok alapján

A NAV által most közzétett adatok szerint 2018-ban több mint 27 ezer civil szervezetnek mintegy 8,3 milliárd forintot ajánlottak fel a Magyarországon adózók. A civil 1%-okról a jelenlegi állás szerint mintegy 1,79 millió adózó rendelkezett érvényes módon tavasszal, a felajánlott összeg meghaladta a tavalyi 7,8 milliárd forintot. Az Átlátszó a korábbi évekhez hasonlóan az 50 legnépszerűbb civil szervezet között, végzett, a 35. legtöbb felajánlást kaptuk: 2959 támogatónk összesen 23 millió forintot irányított hozzánk. Köszönjük!

Az elmúlt héten ezen kívül többek között:

- beszámoltunk arról, hogy az állam 6 milliárd forintot költött a volt Malév-székházra és az Andrássy út 70. megvásárlására. Eredetileg nem mondták el, hogy mennyit költöttek a két épületre, ezért adatigénylésben kértük ki a Miniszterelnökségtől az értékbecsléseket és adásvételi szerződések.Az állam még 2017 végén megjelent kormányrendeletben elővásárlási jogot jegyzett be a világörökségi területeken fekvő ingatlanokra, ami azt jelenti, hogy ha egy ilyen ingatlant el akar adni a tulajdonosa, akkor köteles értesíteni az államot az eladási szándékáról. Arról már korábban beszámoltunk, hogy mind a két adásvételnél Répássy Róbert volt fideszes országgyűlési képviselő ügyvédi irodája segített a Miniszterelnökségnek. Most az is kiderül, hogy a volt Malév-székházért egy kormányközeli üzletembernek és egy offshore cégnek fizették ki a vételárat.

- megírtuk, hogy közösségi tervezéssel fog kialakulni a Római-part arculata – már ha hihetünk a III. kerületi önkormányzat kampányának. Sajnos azonban nemcsak az eddigi csúnya taktikázás utal arra, hogy a kerület vezetése megint az időhúzásra játszik: a mostani feltételek alapján ugyanis a „közösség” „tervei” semmilyen relevanciával nem bírnak a lényeget, a Római sorsát meghatározó gát nyomvonalát, vagy akárcsak a part használati funkcióit illetően. Ráadásul az önkormányzat csendben életre hívta a maga „civil” szervezetét, amelyik nyilván ugyanolyan joggal nyilvánít majd véleményt, mint a közhatalomtól független civilek.

- megírtuk, hogy az ügyészség nyomozást rendelt el a még óvatos becslések szerint is kétszázezer személyt érintő, rákkeltő kínai adalékanyaggal szennyezett vérnyomáscsökkentő gyógyszerek miatt. „Megnyugtató”, hogy az Európai Gyógyszerügynökség szerint azoknál, akik hét éven át a legnagyobb napi adagban szedhették a forgalomból kivont készítményeket, ötezer betegenként egynél alakulhatott ki daganatos elváltozás.

- összesen 41,5 millió forintba került a rendőrségnek a határzár építésekor keletkezett károk rendezése. Magánszemélyeknek mintegy 16 millió forintot, két községnek pedig összesen 25,8 milliót fizetett ki az Országos Rendőr-főkapitányság kártérítésként. Az adatokat a rendőrség az Átlátszó közérdekű adatigénylésére küldte meg.

- beszámoltunk róla, hogy a Rogán Antal minisztert helikoptereztető Fly-Coop Kft. nemrégiben egy új repülős vállalkozást alapított az amerikai International Defense & Aerospace Group LLC (IDAG) magyar leányvállalatával. Az IDAG-tól 2017-ben vett a magyar rendőrség helikoptereket, és a cégben azóta már társtulajdonos a prágai üzletember Jan Obrman is, akinek cseh cégétől a rendőrség 2016-ban nagyon drágán vett öt gépet.

- nincs szerencséje mostanában a helyettes államtitkároknak a számítástechnikai eszközeikkel, az Átlátszó értesülése szerint ugyanis nem csak Honvédelmi Minisztérium egyik helyettes államtitkárának a tabletjét lopták el, hanem a Miniszterelnökség hatósági ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkárjának a laptopját is. Ebben az esetben is kiemelt rendőri egységre bízták a nyomozást.

További cikkeink:

230: Mérnek is, meg nem is – nem derült ki, hogyan állapítják meg a Duna hőmérsékletét Paksnál

Átlátszó Rádió: A CÖF-nek adott félmilliárdos MVM-támogatásról beszélt munkatársunk a Klubrádióban

Átlátszó Blog: Meglepő tény: az Aldi a tulajdonosa a leégett Hűvösvölgyi Vígadónak

Átlátszó Blog: Több tucat elfogás és előállítás, és 2338 igazoltatás sem oldotta meg a fővárosi drogproblémát

Átlátszó Blog: Korábban a szocikkal is bizniszelt a KDNP-s médiavállalkozó, aki beszállt a CEMP-csoportba

Átlátszó Blog: Földi László felesége, Bogár László, és Georg Spöttle fellépéseit is az MVM támogatásából fizette ki a CÖF

Átlátszó Video: Így tüntettek vasárnap Budapesten a kormány ellen a Sargentini-jelentés miatt

Szocio: Hátrányos helyzetű gyerekek a középiskolában – a támogatás sokszor a bérlettel kezdődik

Országszerte: Túlbiztosított flashmob Szentendrén – több volt a rendőr, mint az aktivista a városháza előtt