SERES: SERES: ORBÁN TUDATMÓDOSÍTÓI - A STRASBOURGI EP-DÖNTÉS VÍZVÁLASZTÓ VOLT, ÉS EZT A NER FŐNÖKE PONTOSAN ÉRZÉKELI

HVG ONLINE / VÉLEMÉNY
Szerző: SERES LÁSZLÓ
2018.09.17.

...A sokkos, (poszt)traumás állapot jellemzője a szakirodalom szerint, hogy az ügykezelésnek, a lelki feldolgozásnak különféle stációi vannak: előbb a tagadás és a hárítás jön, utána a düh, majd a depresszió, végül a megváltoztathatatlan elfogadása. A magyar állampárt poszt-Sargentini kommunikációja annyiban eltért ettől, hogy a legutolsó fázis kivételével az összes szimptómát egyszerre produkálta. Tagadott ("Mi úgy tekintjük, hogy a Sargentin-jelentést nem fogadta el a parlament"), dühödten vagdalkozott ("Csalással álltak bosszút a bevándorláspártiak", "A kioktatás, fenyegetőzés egy kommunista tempó"), és önsajnáltató üzeneteket küldött (a riport "nem a magyar kormányt, hanem Magyarországot támadja"). A legkínosabb magyarázata azonban a magyar határok őrzésével volt kapcsolatos.

A strasbourgi bukta utáni, kissé átdolgozott és bővített narratíva már nemcsak úgy szólt, hogy a korrupt, süllyedő Európa jól bele akar rúgni a civilizációs alapot jelentő Magyarországba, hanem rejtett agendája is volt ennek a belerúgásnak: "új küzdelem" jön, amely "a német kancellár uniós határfelügyeleti tervéről fog szólni", s eme küzdelem előtt kell alaposan megyengíteni Magyarországot. Éspedig úgy, hogy ismét idegenek lepik el az országot: "Brüsszel a 'magyar fiaink', a határt őrző és védő magyar rendőrök és katonák helyett zsoldosokat küldene, akik beengednék a migránsokat." Ez viszont NER-rekord: a történetben most először semmi nem stimmel.

Először is, mint arra többen emlékeznek, maga Orbán volt az, aki az elmúlt években többször is megerősítette, hogy a schengeni határőrizetnek ugyan nemzeti hatáskörben kell maradnia, de szükség esetén, a migráció visszaszorítására összeurópai határvédelemre (erről két éve döntés is született), sőt, közös európai haderőre van szükség (Rogán Antal: "nem csorbulna hazánk nemzeti önállósága azzal, ha egy európai hadsereg védené a határainkat, hiszen a tagállamok közös megegyezéssel hoznák azt létre"). Merkel erről annyit mondott, amit ma már mindenki oszt az EU-ban, hogy meg kell erősíteni a Frontexet, amelynek "zsoldosai" egyrészt magyar felügyelet alatt állnának, másrészt nem beengednék, hanem feltartóztatnák a migránsokat, hiszen ők nem folytathatnak le menedékjogi eljárást.

Mindez persze nem jut el csenyétei emberünkig, az ideális NER-állampolgárig. Az sem, hogy a NER az elmúlt években gondolkodás nélkül eresztett be az országba rizikós arab "üzletembereket", "konzulokat", orosz hírszerzőket, kétséges kötvénytulajdonosokat. A csenyétei ember fejét évek óta beleegyezése nélkül mossa át a sok milliárd forintunkból fenntartott, identitáspolitikában utazó állami tudatipar, amelynek egyetlen célja a tavaszi két és fél milliós szavazói tömb meg- és egyben tartása, valamint a kormány- és kormányfő közeli új vállalkozói réteg felfutattása. Nem a keresztény Európa védelme, nem a menekültek ügyének megoldása, nem a hagyományos konzervatív értékek védelme.

Fenntartani még nyilván sokáig lehet ezt a rendszert – de érdemes tudni, hogy morálisan már rég megbukott.

ITT OLVASHATÓ

BARTUS LÁSZLÓ: GYURCSÁNY FERENC MACSKÁJA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2018.09.16.

Lassan eljutunk a lényegig, beszéljünk végre a lényegről. Nem számít mennyien voltak az ellenzéki tüntetésen (egyébként kevesen), mert ez egyik napról a másikra megváltozhat. A független képviselő Mellár Tamást tiszteljük, de nem a politikai progaramalkotásáért, mert amit az ellenzéki tüntetésen előadott, az a kilincs fényesítése a süllyedő Titanicon.

Iványi Gábor civilként és egyházi vezetőként részt vehet bármilyen ellenzéki tüntetésen, és amúgy is bűnös mulasztás, hogy a “keresztény” nevet istengyalázó módon magára aggató Orbán-rezsimmel szemben nem mutatják fel a közéletben levő egyetlen keresztény lelkészt és egyházi vezetőt, aki a bibliai normákat képviseli és a krisztusi természetet bemutatja.

Az MSZP-ről azért nem érdemes beszélni, mert ez a párt nem tudja, hol van, nem tudja, kicsoda, saját magával sincs tisztában, a belső viszonyait sem látja át. Érdektelen az, mit mondanak, mert olyanok, mint egy filmgyári díszlet, amit lehet ide-oda tologatni, de nem jó semmire, csak porosodik a sarokban. Beszéljünk a lényegről, amit Gyurcsány Ferenc a lelkiismerettől gyötörve felvetett.

Bevallotta: az ellenzéki pártok olyanok a parlamentben, mint Orbán kalapján a pávatoll. A parlamenti ellenzéki politizálásnak nincs értelme, és sehova nem vezet. Bevallotta, hogy a közvetett demokrácia nem működik, mert a szavazók jogait nem képesek képviselni, mert semmiféle eszközük nincs ehhez. Üzent a választóknak, ne reménykedjenek, ne bízzanak abban, hogy majd ők képviselik az érdekeiket, mert erre semmiféle lehetőségük nincs.

Felmerül a kérdés, ha a parlamentben semmit nem tehetnek, mi értelme van ott maradni? Erre nem adott világos választ Gyurcsány Ferenc, mert nem tárta őszintén a hallgatóság elé a dilemma lényegét. Pedig elmondta, hogy hónapok hallgatása ezen való töprengéssel telt, ami egyébként a magyar ellenállás Achilles-sarka. A hallgatóságát azonban nem avatta be abba, hogy a dilemma legsúlyosabb kérdése a pénz.

Ott van nem tudom én hány ember, akiknek családjuk van, ez a munkájuk, meg kell élniük. A pártnak is működnie kell. Mi, akik nem politikából élünk, részvétlenül vetjük az ellenzéki pártok szemére, hogy pénzért legitimálják a rendszert, emiatt ülnek bent a parlamentben, amivel meggyőződésük ellenére demokráciának láttatják a diktatúrát. Az alábbiakban erről szeretnék beszélni, hogyan lehet és kell feloldani ezt a dilemmát, ami mindennek a kulcsa.

A párt nem tudja az embereit fizetni, ha kivonul a parlementből, elveszíti a finanszírozást, mert ilyen nagyságrendű egyéb forrásai nincsenek. Ezért kell bent maradni pávatollnak és a demokrácia díszletének a parlamentben. Ez valódi dilemma. Csakhogy Gyurcsány Ferenc nem csupán azt hallgatta el, hogy vívódása egyik oldalán a megoldatlan pénzkérdés és sok ember egzisztenciája áll, hanem a tekintetben sem bontotta ki az igazság minden részletét, hogy ők a parlamentben nemcsak pávatollak Orbán kalapján. Ennél súlyosabb a szerepük.

Ha csak arról lenne szó, hogy nem tudnak tenni semmit, de így megszerzik a működéshez szükséges pénzt, akkor túljártak Orbán eszén. Mert annyira vegyük komolyan egymást, és tiszteljük egymást, hogy nem beszélünk olyanokat, hogy ez az adófizetők pénze, és nem Orbán pénze, ez pedig nekik jár. Magyarországon az adófizetők minden pénze, és az ország teljes vagyona Orbán tulajdona, annak adja, akinek akarja. Senkinek nem jár semmi.

Az állami pártfinanszírozásra kifizetett pénzt sem adná ellenzéki pártoknak, ha nem lenne szüksége rájuk a parlamentben. Az ellenzéki pártok ugyanis nem csak a pávatoll szerepét játsszák el Orbán seggében, hanem legitimálják a diktatúrát, a demokrácia hamis látszatát kölcsönzik neki. Ez pedig Orbán elemi érdeke, ez az Orbán-rendszer létezésének az alapja.

A Sargentini-jelentés lényege éppen az, hogy ezt a hazugságot kezdi ki. Ezért fájdalmas, mert a rendszer alapját döntögeti, miközben az ellenzéki pártok parlamenti jelenléte ezt az alapot erősíti és hitelesíti. Az ellenzék parlamenti jelenléte ellene megy és tagadja ennek a jelentésnek a lényegi tartalmát és üzenetét, amit Gyurcsány Ferenc kimondott: az Orbán-rendszer diktatúra. Ezért a parlamenti jelenlét nem csupán etikai kérdés, hanem a rendszer alapját érinti.

Gyurcsány Ferenc gyónt, de elhallgatta a dilemma két lényegi elemét, amely szemben áll egymással: az egyik a pénz, a másik a rendszer legitimációja. Ez a kettő áll egymással szemben. Gyurcsány Ferenc tudja, hogy ez mit jelent, mert a rendszer a demokratikus legitimáció és látszat nélkül elfogadhatatlan lenne az Európai Unióban, de még a magyar közéletben is, és összeomlana. Csak nyílt erőszakkal lehetne fenntartani, de az megbukik.

A dilemma úgy merül fel, hogy pénz és ezzel legitimáció, vagy a legitimáció megvonása, de a pénz elvesztése. Ezt a kérdést kell feltenni, s ezt a két dolgot kell a mérleg serpenyőjébe tenni. Felelős államférfi, tisztességes ember számára nem lehet kérdés a válasz. Ebben az esetben, minden együttérzés mellett, nem lehet elég indok a politikustársak egzisztenciája és a családjuk megélhetése, de a párt anyagi bázisa sem. Nincs a kettő arányban.

Azonban van még egy szempont, ami viszont az alfája és omegája Gyurcsány Ferenc most meghirdetett programjának. E program helyes, a népnek azt mondja, menjen az utcára. Csakhogy, kedves Feri, a nép nem fog az utcára menni, és azért nem, amiért ti nem jöttök ki a parlamentből. A népnek is van egzisztenciális érdeke. Egyrészt nem veszélyezteti az állását, a megélhetését, s nem veszélyezteti a potenciális lehetőségeit, amit maga előtt lát. Talán nem véletlen, hogy nyugdíjasok felülreprezentáltak az ellenzékben, mert nekik nincs már komoly veszteni valójuk. Ők nem sok mindent kockáztatnak. Mások viszont igen.

Te azt várod el tőlük, hogy ők áldozzanak fel, adjanak fel mindent, de Te nem mutatsz a pártoddal ebben példát, Te nem adsz fel semmit. Ragaszkodsz a pénzhez, ragaszkodik a nép is. Ezért volt zengő érc és pengő cimbalom minden szavad, mert nem volt fedezete, s nem volt hitele. Halálra van ítélve az újabb próbálkozás, hogy majd addig lesztek az utcán, amíg a rendszer meg nem dől, mert nem lesz hozzá kritikus tömeg. A végén már csak azok és olyanok lesznek az utcán veled, akikel nem akarsz szégyenkezni, és Te is hazamész...

ITT OLVASHATÓ

VÉR NÉLKÜL LEZAJLIK AZ INFORMÁCIÓS FORRADALOM, VAGY LESZNEK ÁLDOZATAI IS?

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2018.09.17.

A digitális átalakulás következményeit tárgyalta a Graphisoft-alapító Bojár Gábor szombaton elindított vitasorozata, amelyen szociológus, biotechnológus és közgazdász fontolgatta, mit hoz a jövő.

A beszéd és az írás megjelenéséhez hasonló alapvető civilizációs változásnak, információs forradalomnak tartja napjaink mindent átható technológiai jellegű innovációs folyamatait Bojár Gábor. Az építészeti szoftvereiről világszerte ismert Graphisoft alapító tulajdonosa az általa is kezdeményezett márciusig tartó, Beszélgetések a jövőről című nyilvános vitasorozat múlt szombati nyitó konferenciáján osztotta meg hallgatóságával gondolatait. A hvg.hu-n aznap publikált vitaindító előadás legfőbb üzenete az volt, hogy „az informatika eszközeinek használatából eredő legnagyobb haszon (és veszély) nem az emberi munka gépesítése, hanem sokkal inkább az információ hatalma”.
Csatlakozzunk a forradalomhoz?

A nem titkoltan az Economist Open Future című rendezvénye által inspirált vitasorozat első fordulóját az egykori óbudai Gázgyár területét revitalizáló Graphisoft Parkban, az egyik gázgyári műhelyből a Bojár által alapított Aquincum Institut of Technology (AIT) részére átépített egyetemi pavilonban rendezték meg, mintegy demonstrálva, milyen is az, amikor a szóban forgó forradalom vívmányai materializálódnak.

A vitasorozat „nyílt eszmecserék keretében a technológiai változásokra, a gazdasági, társadalmi és geopolitikai következményre keresi a kreatív válaszokat”. A 2019. márciusában záródó, internetes fórumokon folyamatosan zajló Beszélgetések szervezői ezért olyan személyiségeket invitálnak a témakijelelölő kiselőadásokkal felvezetett vitákra, akiknek „részvétele garantálja a kezdeményezés komolyságát és jelentőségét”...

Szép új világ

A szombati vitaindítót ifj. Duda Ernő, a Solvo Biotechnológiai Zrt. elnök-vezérigazgatója tartotta. A prezentációja elején figyelmeztette a kezdeményezők mellett zömmel a húszas éveiben járó hallgatóságot, hogy provokatív listát állított össze a legújabb innovációkból:...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD-E KAPITULÁLNUNK? - A 75 ÉVES KIS JÁNOSNAK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: GADÓ GÁBOR
2018.09.14.

...Kis János két évvel azután, hogy közreadta álláspontját (Medgyessynek mennie kell, Magyar Hírlap, 2002. június 19.) az erkölcsi problémáról, amely abból fakadt, hogy az ország akkori miniszterelnökéről kiderült: a kommunista diktatúra idején az elhárítás titkos ügynöke volt, izgalmas tanulmányban elemezte Václav Havelnek, a cseh ellenállás karizmatikus alakjának A hatalom nélküliek hatalma című esszéjét. A magyar filozófus írásának címe a cseh drámaíró, politikus dolgozatából vett idézet: „Igazságban élni”. Ezt olvashattuk 2004-ben, A politika mint erkölcsi probléma című munka függelékében (Irodalom Kft., Budapest, 2004, 349–365. o.), és átélhettük közben, ahogyan a hazugságcsapdába került baloldali kormányzat újabb hazugságokkal próbál kitörni szorult helyzetéből.

Havel és Kis írásai apropóján – immár 2018-ban, a negyedik Orbán-kormány megalakulásának évében – egy főként pártállamokban használatos kifejezést érdemes először megvizsgálnunk. Közép-Európában leginkább a diktatúrát idézi meg a „disszidens” szó. Amint Kis János írja: „Disszidens az volt, aki látványosan figyelmen kívül hagyta a pártállam által előírt és szankcionált magatartási szabályokat. Nem megkerülte, hanem elutasította őket, s nem titokban, hanem a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt. A rendszer törvényeivel, szokásaival és gyakorlatával magasabb elveket állított szembe: az emberi jogok alapelveit. Azt mondta, hogy bár az állam tiltja és bünteti az előzetes engedély nélküli megszólalást, neki joga van a szabad beszédhez. Azt mondta, hogy bár az állam tiltja és bünteti az előzetes engedély nélküli gyülekezést és szervezkedést, neki joga van hozzá, hogy másokkal gyűlésbe jöjjön össze és szervezetet alkosson. Nem ő sérti meg a jogot, amikor szabadon cselekszik, hanem az állam sérti meg az ő jogát, amikor meg akarja akadályozni őt a szabad cselekvésben. (...) A disszidens az elvekkel igazolt nyilvános engedetlenség gyakorlatát űzte”.

Havel A hatalom nélküliek hatalma lapjain az 1968 utáni Csehszlovákia alávetettségi viszonyait ábrázolja az ún. Zöldséges és a Sörtechnikus figurája segítségével. Az előbbi karakter egy állami tulajdonú bolthálózat egyik üzletét vezeti: beosztása jelentéktelen, de „ezt sem adják ingyen”. A Zöldséges a bolt nyitásakor nap nap után „kiteszi a kirakatba, a hagymák és sárgarépák közé, a jelszót: »Világ proletárjai, egyesüljetek!«”. Az állampárti viszonyok paradigmatikus kisembere – Havel szerint – elfogadó gesztusával azt üzeni: „Úgy viselkedem, ahogy elvárják tőlem. Bízni lehet bennem, feddhetetlen vagyok. Engedelmeskedem, és ezért a helyemen hagyhatnak.” Kis ehhez kapcsolódó érzékeny megfigyelése, hogy „A megalázkodás csupasz gesztusát a felirat az Eszme lepleibe burkolja. A hatalom előzékenyen felkínálja a lehetőséget Zöldségesünknek, hogy úgy csináljon, mintha nem behódolási nyilatkozatot tenne, hanem a proletariátus nemzetközi összefogása mellett foglalna állást.” Aki alattvalóként élt, vagy éppen napjainkban részese (kedvezményezettje) egy autoriter rezsimnek, az bizonyára egyetért Kis Jánossal abban, hogy „Senki nem várja tőle, hogy higgyen is az Eszmében. Elég, ha kiteszi a feliratot a kirakatba. Talán jobb is, ha nem hisz: akkor csak igazán megbízható.” A Zöldségesnek mindazonáltal nem kell mások előtt szégyenkeznie: ő „(...) csak egy a sok közül, aki behódolt. Minden hasonló helyzetben lévő társától hasonló viselkedést várnak el a főnökei, és általános tapasztalat szerint majdnem mindenki megfelel az elvárásoknak. A Zöldséges magatartása nem hívja fel magára a figyelmet; belesimul az összképbe”. Havel a Zöldségessel a Sörtechnikus karakterét állítja szembe, aki szintén belép ugyan a Pártba, de „(...) nem a karrier kedvéért vállalja a hazugsággal való együttélést. (...) elmormolja a kötelező hazugságokat, de csak azért, hogy tehesse a dolgát”.

Az erkölcsi parabola azonban egy ponton látszólag ellentmond köznapi tapasztalatainknak. Az író nem a Sörtechnikusról, hanem „A Zöldségesről jelenti ki, hogy meggondolja magát, nem tesz többé feliratokat a kirakatba csak azért, hogy a főnök jóindulatát megőrizze.” Ahogy Havel mondja: „Elveti a rítust, megtöri a játékszabályokat. Újra fölfedezi elfojtott identitását és méltóságát. Konkrét értelmet ad a szabadságának. Lázadása kísérlet arra, hogy igazságban éljen.” A példázat ekkor válik igazán katartikus erejűvé, eljuttatja az olvasót oda, ahová a kauzális gondolkodás, érveljen bár kifogástalanul, nem lenne képes. A cseh és a magyar ellenzéki mozgalmak alapítói a következő mondatokat – érzésem szerint – már mintegy együtt, unisono mondják: „Esendő lények vagyunk, de esendőségünkben is morális lények, és nem tudhatjuk, hogy a minden emberben benne lakozó morális én kiben és mikor szólal meg, hogy hangja kinek az életében és mikor hoz döntő fordulatot. A hazugság felszíne alatt ott lappang az életnek egy »rejtett szférája«, az élet rejtett nyitottsága az igazsággal szemben”...

ITT OLVASHATÓ

ÓRIÁSI A KÁOSZ AZ ÁLLAMI KUKAHOLDINGNÁL

24.HU
Szerző: VITÉZ F. IBOLYA
2018.09.17.

Azt se tudják megállapítani, pontosan hány milliárdos a hiány, így az állami cégnek nincs elfogadott mérlege a múlt évről.

A csak kukaholdingként emlegetett NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-nél áll a bál. Információink szerint a Magyar Villamos Művek Zrt.-hez hasonlóan a könyvvizsgálók ennél az állami cégnél sem hajlandók a nevüket adni a vállalat éves beszámolójához. Az energiaholdingnál rapid könyvvizsgálóváltás, vezetői sorcsere és Svájcig érő, több milliárd forintos botrány bontakozott ki a történetből:

Svájcban gyökerezhet az MVM könyvvizsgálói botránya
Szerződést bontottak az auditorral, amely nem akarta elfogadni az állami cég beszámolóját, most az is kiderült, hogy miért...

Az NHKV-nál cikkünk írásakor nem utalt nyom arra, hogy az állami társaság szakított a könyvvizsgáló MOORE STEPHENS Kft.-vel, voltak viszont személyi változások a legutóbbi, július végi bejegyzések alapján, de alighanem más okból. Törölték Weingartner Balázs Józsefet, aki az alapítástól fogva igazgatósági elnöke volt a kukaholdingnak, ám több szinttel feljebb lépett. Ő lett az új kormány innovációs minisztériumában a fenntarthatóságért felelős államtitkár, és ebből a pozícióból felügyelheti volt cégét...

ITT OLVASHATÓ

MIÉRT MEGY KÜLFÖLDRE A MAGYAR? VÁSÁROLNI

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.09.17.

Az idei első félévben a KSH adatai szerint 10 százalékkal többször utaztak külföldre a magyarok az egy évvel korábbihoz képest. Leginkább azonban az egynapos, elsősorban vásárlási célú utak száma nőtt. A célpont jellemzően Ausztria, Szlovákia vagy Ukrajna volt.

A gyenge forint miatt azt gondolnánk, hogy a külföldieknek egyre olcsóbb ide jönni, akár csak azért is, hogy „keményebb” valutájukért jól megtölthessék a kosarukat. Ezt júniusban tapasztalták is a boltokban. Ugyanennek a másik oldalaként viszont az lenne a logikus, hogy a magyarok inkább visszafogják kinti vásárlásaikat. A KSH nemzetközi utazásokról nemrégiben közzétett jelentése azonban jókora meglepetést okozhat ezen a téren.

Az idei második negyedévben – állapították meg a statisztikusok – a magyar utazók külföldön negyedével többet költöttek vásárlásra, miközben az üzleti utak, üzletelések és a munkavégzéshez kapcsolódó kiadások tizedével csökkentek. Az egynapos külföldre tett utazások napi átlagos kiadása 14 százalékkal, 14 ezer forintra emelkedett, a többnaposoké viszont 15 százalékkal, 13,2 ezer forintra esett.

A külföldre tett utazások alatt a magyarok 211 milliárd forintot, az egy évvel korábbinál 3,3 százalékkal többet költöttek. A nagy súlyt képviselő szabadidős turizmus kiadásai 6,2 százalékkal csökkentek...

ITT OLVASHATÓ

AZ APRÓPÉNZÉRT IS LEHAJOLNAK A MAGYAR MILLIÁRDOSOK

ZOOM
Szerző: ÁBRAHÁM AMBRUS
2018.09.17.

Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásként Homlok-Mészáros Ágnes 32 920 forinthoz jutott hozzá. Azért persze ebben a vidékfejlesztési támogatásban nem a felcsúti üzletember lánya a legnagyobb hal.

Bár még tavaly év végéhez köthető, de az uniós források kifizetését közlő oldalon a napokban jelent meg egy méretes lista, amelyben illusztris helyen, több Csányi Sándorhoz, nem is olyan régen Simicska Lajoshoz és Mészáros Lőrinchez köthető vállalkozás, személy feltűnik fel – sőt a felcsúti vállalkozó esetében szinte a teljes család megtalálható. A lista a „mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásokat” sorolja.

Az uniós agrártámogatások és pályázatok között otthonosan mozgó szakértő a Zoom.hu-nak ugyanakkor sietett jelezni, hogy alanyi jogon járó forrásokról van szó ebben az esetben. Hozzátette: már persze abban az esetben, ha a gazdálkodó hajlandó biztosítást kötni gazdaságára, terményeire. Amennyiben ilyet nem tesz, akkor ez a pénz nem jár. Ha viszont ezt megköti, akkor az erre fordított forrásait uniós pénzeket is felhasználva részben ellentételezik – folytatta.

Vagyis, ha nem is helyből, de jár a pénz, ehhez csupán meg kell kötni a biztosítást egy társasággal.

A lista élén egy többek között gyümölcstermesztésben érdekelt váci Eurotrust Consult Kft. áll. Számukra az említett jogcímen 51,2 millió forintot fizettek ki. A Pest megyei cég után közvetlenül a Csányi Sándorhoz köthető Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt. található 37,1 millióval, míg a harmadik legnagyobb összeget kapott cég is a Bólyi Zrt. csaknem kereken 28 millióval. A lista elejében további Csányi-érdekeltség is feltűnik, például a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt., amely egyszer 22, majd 20 millióval is megtalálható...

ITT OLVASHATÓ

FOLTOZOTT IRHÁJÚ NÉMET ZSOLDOSOK

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2018.09.16.

Szegény vagyontalan, mentális kihívásokkal láthatólag eredménytelenül küzdő, ám pofátlan Vezérünk megijesztgette hálás népét, miszerint Brüsszel a határ védelmét ki akarja venni a nemzet kezéből.
Helyette Brüsszel zsoldosokat akar küldeni a feladat ellátására, akik majd jól beeresztik az országba a migránsokat.
Ha csak hülyíti a népet - azért baj, ha komolyan gondolja, akkor azért - ez esetben még nagyobb is a gond, hiszen ilyesmi a zárt osztályon szokott téma lenni Napóleon és a Szinuszról agyhullámokkal irányított ufó-áldozatok magánbeszélgetésein.
Zsoldnak a katonák illetményét, fizetését nevezzük.
A magyar határt ezidáig is zsoldosok őrizték, vélhetően ezután is azok fogják, ha csak Harcimarci meg nem hirdeti a népfelkelést, melynek során köteles lesz mindenki saját fegyverével és lovával, saját költségére hadba szállni a Hazát két oldalról marcangoló támadók - északról Brüsszel, délről a migráncsok - ellen!

Zsoldosnak azt a katonát nevezzük, aki tevékenységéért pénzt kap, mint a Magyar Honvédség minden tagja ma is.
Évezredekre visszamenő hagyománya van ennek, voltak népek, melyek híresek lettek zsoldosaikról, mint például a svájciak, a vallonok, de sok híres olasz és spanyol zsoldosról is hallani lehetett, akik a különböző szuverének szolgálatában szakértelemmel vagdalták le munkaadójuk ellenségének fejét.
Ők ehhez értettek, ezt a tudásukat árulták a piacon, kereslet sokszor volt rájuk.
Zsoldoskatonának lenni nem lealázó dolog, hanem szakma, merthogy a katonásdi nem abból áll, hogy a harcos felugrik és nekirohan az ellenségnek, ugyanis az ilyen harcos nem Rambo, hanem Bimbó, ha vannak még emlékek, hogyan is szokták hívni falun az ökröket.
Nálunk nincs sorkatonaság még néhány hónapig, addig itt a zsoldosok kezében van a haza védelme, és hogy ezek adott esetben magyar nemzetiségűek, nem jelent semmit, hiszen lehetnek közöttük olyanok is, akikből hiányzik a haza iránti áldozatos elkötelezettség, és nem azért, mert liberális férgek, hanem azért, mert hiányzik belőlük az erre való képesség, - mondhatnánk, kisipari szociopaták.
Ők nem egyben adják el az országot, hanem aprópénzért adják egy-egy darabját, ha megfelelő pénzt kínálnak nekik érte...

ITT OLVASHATÓ

ÍGY TÜNTETTEK VASÁRNAP BUDAPESTEN A KORMÁNY ELLEN A SARGENTINI-JELENTÉS MIATT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2018.09.17.

Vasárnap az MSZP, a DK és a Párbeszéd szervezett demonstrációt az Orbán-kormány ellen, miután szerdán az Európai Parlament megszavazta a Sargentini-jelentést, ami lényegében arról szól, hogy Magyarország már nem igazi jogállam.

Szerdán az Európai Parlament 64 százalékkal, vagyis kétharmados többséggel elfogadta a Sargentini-jelentést, ami 12 pontban összegzi, hogy az Orbán-kormány veszélyezteti az Európai Unió alapvető értékeit. A jelentés elfogadása azt jelenti, hogy az EP többsége szerint Magyarország nem igazi jogállam és nem valódi demokrácia.

A szavazás következményeként az Európa Tanács nagy valószínűséggel eljárást indít a magyar kormány ellen az EU alapszerződésében lévő hetes cikkely alapján, és az eljárás végén felfüggeszthetik a magyar kormány szavazati jogát. Magyarország első olyan tagja az Európai Uniónak, ami ellen ilyen eljárás indul, tehát ez egy nagyon súlyos ügy, és komoly döntés az EU részéről.

Emiatt szervezett tüntetést vasárnap délutánra az MSZP, a DK, és a Párbeszéd. Az Orbán-kormány a szokásos sorosozással reagált a Sargenti-jelentés megszavazására, és kormányközeli sajtótermékek hazaárulóknak bélyegezték azokat a magyar EP-képviselőket, akik igennel voksoltak, de a tüntetést szervező ellenzéki pártok szerint ennek épp az ellenkezője igaz:

“Aki az Orbán-kormány gaztetteit támadja, az nem Magyarországot támadja, hanem éppen a magyar emberek érdekeit, jogait védi. Mutassuk meg, jobban szeretjük a hazánkat annál, hogy hagyjuk, hogy Orbán Viktor ország-világ előtt tönkre tegye azt.”

A néhány ezer fő részvételével zajló Bem téri demonstráción beszédet mondott Gyurcsány Ferenc ex-miniszterelnök, Mellár Tamás független képviselő, az Erzsi nevű macskájáról ismertté vált DK-közeli Homonnay Gergely, és Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője is.

Az eseményeket élőben közvetítettük, a videók itt visszanézhetők:...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

VAN AZ A PÉNZ? KILENC VÉLEMÉNY ELMENETELRŐL ÉS HAZATÉRÉSRŐL

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.09.17.

Neked mi az a pénz, amiért már nem mennél el Magyarországról vagy amennyiért hazatérnél? – tettem fel a kérdést többször is a blogon, és érkeztek is a válaszok rá szépen emailben (is). Ezekből válogattam ki kilenc véleményt (természetesen ezek semmilyen reprezentatív értékkel nem bírnak, random vélemények), akad közöttük ilyen is, meg olyan is, az viszont biztos, hogy a kérdésre mindenkinek van valamilyen konkrét vagy elvontabb válasza. 

Magyarországra esetleg akkor mennék vissza, ha...

„Szimplán NINCS AZ A PÉNZ!! De most komolyan!! Három éve élek Németországban a családommal. Az idén egyszer voltunk Magyarországon (szándékosan nem írok Otthont). Amikor voltunk, már a határt átlépve az első ember a benzinkúton unott, kedvetlen fejjel elveszi a kedvünket.

Egy kicsi összeggel lottózom, és el is határoztam, hogy ha nyernék, vennék itt egy házat és szépen eléldegélnénk. Ahogyan írtam, nincs az a pénz!

Az emberek, a hangulat, a környezet (tisztaság) minden sokkal jobb. Ha gyerekekkel megyek boltba szinte mindig kapnak kis édességet, vagy pékségben pici muffint, az eladók kedvesek, nem unottak, mint Magyarországon a legtöbb helyen.

Hogy miért jöttünk ki? Egyszerűen már egy birkának éreztem magam, egy fő- és két mellékállásom volt, plusz a feleségem is dolgozott. Átlagos főállású fizetésünk volt, de így sem volt elég egy nyaralásra például.

Normál munkahelyünk volt és nem volt elég? Közben olyan pénzek mennek el baráti alapon, hogy hihetetlen. Biztos vagyok benne, hogy itt sem tiszta politika, de itt hagynak élni!!! Ha a gyereknek cipő vagy ruha kell, nem kell megvárni a fizetést. Ha megtetszik valami játék, nem kell karácsonyig várni.

Két fiam van, akkor még kicsik voltak és a három munka miatt alig voltam velük. Most egy munkahelyem van, a feleségem még nem dolgozik és minden hétvégén együtt vagyunk és persze már 5-kor otthon vagyok hétköznap. Otthon egy bolti eladó voltam, itt most egy gyári dolgozó, de többnek érzem magam.

Magyarországra esetleg akkor mennék vissza, ha az Európai Unió ténylegesen egyesülne és csak egy elnöke lenne, de az nem magyar.” (Róbert) ...

ITT OLVASHATÓ

ÚJ ÁLLAMOSÍTÁST TERVEZ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN ORBÁN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2018.09.17.

A diagnosztikai ellátásokat venné vissza a magánszolgáltatóktól a kormányfő – tudta meg lapunk.

Információink szerint a diagnosztikai ellátások államosítását tűzte ki célul Orbán Viktor miniszterelnök a nemrég tartott kötcsei polgári pikniken, amikor az egészségügyről beszélt. Ez alaposan meglepi az érintett egészségügyi szolgáltatókat. Ez a kormányzati szándék ugyanis hét-nyolc éve rendre fölbukkan, ám eddig végül mindig visszalépett a kabinet, mert az államosítás demokratikus piaci eszközökkel "nem látszik reálisnak."

A visszaállamosításról először, hét éve az akkori egészségügyért felelős államtitkár, Szócska Miklós beszélt. Azt mondta, hogy a későbbiekben akár a művese, a labor- vagy a diagnosztikai szolgáltatók államosítása sem elképzelhetetlen. Az államtitkár úgy fogalmazott: „A diagnosztikai területen teljes a logisztikai káosz.” 2012 februárjában, miután a Fidesz-frakció meghallgatta Szócska Miklóst az átalakításról, már a legnagyobb kormányzópárt frakcióvezetője is azt mondta: az eddigi egészségügyi privatizációkat is felül kell vizsgálni. 

A művese-kezelés a nyolcvanas évek végétől elsősorban azért működött megfelelően és fejlődhetett Magyarországon, mert a társadalombiztosítás megrendelésére magáncégek vették át ezt a drága technológiát igénylő feladatot. Az egészségügyben elsősorban azokon a területeken maradtak meg a magánszolgáltatók, ahol a közfinanszírozás számára megfizethetetlen technológiára volt szükség. Ilyennek számít szinte az összes diagnosztikai szolgáltatás. A kilencvenes évek elején előbb privatizálták – az addig az ÁNTSZ által működtetett – laboratóriumokat, csak a közegészségügyi feladatok ellátáshoz nélkülözhetetlenek maradtak állami kézben. Ez teremtette meg a lehetőséget arra, hogy az új tulajdonosok elvégezzék a szükséges, tőkeigényes modernizálást. Most van olyan magánlabor, amely alvállalkozóként szolgálja ki a kórházakat, és van olyan is, amely az egészségbiztosító szerződött partnere.

A laborszolgáltatók már 2010-től célkeresztbe kerültek: a választások után néhány hónappal Szócska Miklós egészségügyi államtitkár maga tett feljelentést hűtlen kezelés gyanújával ismeretlen tettes ellen az ÁNTSZ laborjainak 2006-os privatizációja miatt. A feljelentést a Heti Válasz tényfeltáró cikke előzte meg: a lap arról számolt be, hogy az ÁNTSZ kémiai és mikrobiológiai laboratóriumait 2006 elején 48 millió forintért privatizálták, 2008 második felében viszont már 1 milliárd 540 millió forintért adták tovább. A lap szerint az ügy nemcsak a kiugróan magas értékkülönbözet miatt keltett gyanút, hanem azért is, mert a vevők az ÁNTSZ privatizációval megbízott szakértőinek rokonai, üzlettársai voltak.

A visszaállomosítás ötlete később elhalt, mindössze néhány kisebb tranzakcióra került sor: 2013-ban például a hatvani kórházban a kilenc éve külsős szolgáltató által végzett radiológiai szolgáltatásokat – a röntgent, az ultrahangot és a CT-vizsgálatokat – vették vissza saját működtetésbe... 

ITT OLVASHATÓ

KARAFIÁTH: A FÉRFI, AKI KELLŐ MENNYISÉGŰ SPERMIUMOT LÖVELLT KELLŐ MENNYISÉGŰ HÜVELYBE, LELÉPHET?

24.HU / POSZT-ITT
Szerző: KARAFIÁTH ORSOLYA
2018.09.16.

Ha elhisszük, hogy csak és kizárólag biológiai feladatunk van, lehetünk akárhányan, teli lehet velünk a Kárpát-medence, akkor is elvesztünk.

Örök élményem marad, amikor, vagy húsz éve egy híres televíziós személyiség egy neves, hatvan körüli színésznőt faggatott élő talk show-ban. (A történet szempontjából lényegtelen, kikről van szó.) Jó hangulatú este volt, egészen az ötvenedik percig, mikor is a showman a színésznőnek szegezte a kérdést:

És mondd, a karriered miatt nem vállaltál gyereket?

Majd mosolyogva, kissé előredőlve várta a választ. A közönségnek eleinte nem is esett le, hogy baj van, valahogy abban nőttünk fel, hogy egy ilyen kérdés elhangozhat.

A színésznő előbb elsápadt, majd elsírta magát. Hogy neki erre ráment a házassága. Hogy évekig próbálkoztak. Hogy többször elvetélt. Borzalmas pillanatok voltak, nem segített, hogy a műsorvezető sűrűn kérte az elnézéseket.

Még hogy karrierszempontok, nézett fel könnyes szemmel színésznő, te jó ég. Vége volt az estének.

Persze utólag azt mondom, nem is kellett volna meghallani a kérdést. Vagy ki kellett volna kérnie magának. Vagy visszakérdezni. Vagy mit tudom én. Még ma sem tudom, pontosan mi a helyes reakció.

Pedig meg kellene tanulnunk reagálni, és nem csak úgy, hogy hangosan kiabáljuk, hogy ‘ne nyúljanak bele a méhünkbe a politikusok’, mert ezt már meg se hallják.Azt hittem, rosszul leszek, amikor megláttam Hoppál kis tablóját, a nagy keresztény lélek szégyenfalát. Ahol ki vannak ‘plakátolva’, közszemlére téve és pellengérre állítva a gusztustalan, önző gyermektelen emberek.Könyveljem el haladó lépésként, hogy már nem csak nők kerültek fel az elrettentő tablóra? Hogy eljött az idő, s a magjukat nem hullajtó, nem kellőképp szaporodó férfiak is belekerültek az üldözendők halmazába?

...

ITT OLVASHATÓ

EGYÜTT TÜNTETETT AZ ELLENZÉK AZ EURÓPAI MAGYARORSZÁGÉRT, A TÜNTETŐK A KOSSUTH TÉRRE VONULTAK

MÉRCE
Szerző: PÓSFAI ORSI
2018.09.16.

Szeptember 12-én, a Sargentini-jelentés elfogadását követően először külön tüntetéseket – de ugyanarra a napra – jelentett be az MSZP-Párbeszéd szövetség és a DK. Végül megállapodtak a pártok, hogy mégis közös tüntetést tartanak vasárnap délután, amit „Álljunk ki az európai hazánkért!” címmel hirdettek meg.

A tüntetés szervezői szerint az esemény célja, hogy megmutassuk „magunknak és a világnak, hogy Magyarország nem Orbán Viktor! Sokkal több annál. Aki az Orbán-kormány gaztetteit támadja, az nem Magyarországot támadja, hanem éppen a magyar emberek érdekeit, jogait védi. Mutassuk meg, jobban szeretjük a hazánkat annál, hogy hagyjuk, hogy Orbán Viktor ország-világ előtt tönkre tegye azt.”

A tüntetésen körülbelül 2000 ember jelent meg, az eseményt stílszerűen az Örömódával kezdték.

Az első felszólaló Mellár Tamás volt, aki az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet. „Mindannyian tudjuk és ismerjük a tényeket, mégis úgy látjuk, az ellenzék nem tett semmit azért hogy változzanak a dolgok” – kezdte beszédét Mellár. Szerinte ezért fontos, hogy megfogadjuk Judith Sargentini tanácsát: „fel kell ébrednie a magyra népnek! Nekünk kellene kezünkbe venni a sorsunk irányítását. Önmagában nem elég az Unió biztatása, ha mi nem vesszük a kezünkbe a sorsunk, semmi se fog történni. Ha minden így marad, az nemzeti tragédiába fog torkollni, ezt mutatják a történelmi tapasztalatok.”

Őt Homonnay Gergely követte a színpadon, aki arról beszélt, nem saját testi és lelki egészségét félti, hanem Magyarország jövőjét. „Attól félek, hogy hogyan lesz a generációmnak nyugdíja. Hogy hogyan lesz egészségügyi ellátása azoknak, akiknek nincs pénze a magánegészségügyre. Mi lesz Magyarország jövője?” Homonnay szerint a legnagyobb bűn az az oktatás szisztematikus leépítése, hogy jelenleg egy gyereknek 15 évesen eldől a jövője.

Homonnay bejelentette, hogy a Mi vagyunk a többség október 23-ra szervez tüntetést.

Homonnay után Iványi Gábor tartott beszédet, szerinte a tanulság az, hogy az egység és az egyértelműség a legfontosabb. A másik tanulság, hogy az indulatok helyett érvek kellenekArról is beszélt, hogy az EP nem Magyarországgal szemben mondott véleményt, hanem a kormánnyal szemben.

Iványi szerint a tisztesség melletti elkötelezettség hozta össze a tüntetésen megjelenteket, és a Biblia alapelveit tiszteletben kellene tartani, amit szerinte a kormány nem tesz meg.

A jövevényeket be kellene fogadni, a szegényeket pedig támogatni kellene. A hajléktalanok büntetésére is kitért, ami szerinte szembemegy a Bibliával...

ITT OLVASHATÓ

ÖSSZEESKÜVÉSEK

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.09.16.

...A legújabb kor utáni kor legborzalmasabb jellemzője az, ami 1963. november 22. óta határozza meg közvetlenül az atlanti térség, közvetve pedig az egész bolygó sorsát. A Kennedy ellen elkövetett merénylet tette egyértelművé: nincsenek többé nevek, nem ismerjük azokat, akik irányítanak, akiknek meg kell felelnie minden paprikajancsinak (politikusnak), ha életben akar maradni. Vagy esetleg akad valaki a konteót kiabálók között, aki meg tudja mondani, ki utasított John Fitzgerald Kennedy, majd nem sokkal később az öccse, Robert Kennedy meggyilkolására? Netán azt sem méltóztattak elolvasni, amit azért lehet tudni, hogy ugyanis melyek voltak azok a tervezett intézkedések, amik bizonyos körökből kiváltották a végső megoldást elhatározó felháborodást?
Hamarosan 55 éve lesz, hogy már semmit sem tudunk arról, mi miért történik a világban. Legjobb esetben sejtjük. Vagy maradjunk annál az olvasatnál, hogy milyen remek politikus a mi csúti futballistánk, hogyan tudja irányítani ezt az országot meg hogyan tudja megtartani a hatalmat? Tényleg azt tetszik hinni, hogy ez az ócskalelkű gazember azért nyalogatja a szája szélét, mert alapjában véve ő egy jó ember, és a borzasztó lelkiismeret furdalásba beleelmebetegedett? Tetszik gondolni, hogy az is egy konteó, mely szerint ő a szó szoros értelmében az életét félti, azért van a folyamatos beszartság állapotában? Amiben valószínűleg az neki a legrosszabb, hogy fogalma sincs róla, ki irányítja őt és ezt a különben valóban szóra alig érdemes országot. Hogy el ne morzsoljak egy könnycseppet.
Esetleg újat mondok?
A bankárokról? Akikről az azért biztosan tudható, hogy zsidók, ugye? Legalábbis a csúti futballistához hasonló jellembajnokok számára.

ITT OLVASHATÓ

KINYILATKOZTAT, VILÁGOSSÁ TESZ, MEGÜZEN, ÉS HÁTBA SZÚR BÁRKIT

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.09.17. 

Hejjhó! Szép jó reggelt kívánok, hatalmas teher ez rajtam. Hogy már megint hétfő van, és nem is akármilyen. Azt írja az MTI, és mindenki más is, hogy közeledik a boldogkarácsonyozás ideje ma kezdődik az Országgyűlés őszi ülésszaka, és az első, háromnapos ülést rögtön a Strasbourgban győztes hadvezér monológja indítja. Ezzel párhuzamosan megindul az ország egészpályás letámadása: durvuló kultúrharccal, pórázra kötött médiával, felforgatott egészségüggyel, új bírósági struktúrával, változó választási szabályokkal, erről ITT érdemes tájékozódni.

Aztán majd holnap, amikor már kedd lesz, Kocsis Mátér fideszes frakcióvezető korábbi bejelentésével összhangban a parlament várhatóan dönt a Sargentini-jelentés elutasításáról. Semmire nem illik jobban a tegnapi nap kommentje az állampártra aktualizálva, mint erre a lihegő tiltakozásra: az ellenzék még most sem tudja elfogadni a magyar emberek döntését a Fidesz még most sem tudja elfogadni az Európai Parlament döntését.

Pedig minden követ megmozgattak/megmozgatnak az elvtársak a látszatok fenntartása érdekében. Péládul Bayer Sváby András és az ATV-n futó Heti Napló című műsora ellen indított hadjárata ellenére (bezzeg ha az Echo Tv-nek jutott volna eszébe először ez) mintegy 170 ezer online szavazó 63 százaléka megszavazta volna a Sargentini-jelentést, szemben a fennmaradó 37 százalékkal. Szerintem ebből senki ne vonjon le semmilyen hosszútávú konzekvenciát, én nem is értem, hogy a lovagkeresztes próféta miért fordított annyi energiát arra, hogy egy semmiféle reprezentativitással nem bíró szavazást a trollok harcba küldésével megpróbáljon a gazdája javára fordítani.

Mindegy is. Tehát nem csak ma lesz nagy nap, de holnap is az lesz, miután a Fidesz parlamenti bohóckodásával egy időben elvileg Gyurcsány Ferenc és hívei utcára vonulnak. Legalábbis a tegnapi, hárompárti ellenzéki tüntetésnek ez az egyik legfontosabb következménye. A DK elnöke szerint az ellenzéki képviselők egyedül, a választók nélkül nem tudják legyőzni a kormányt, ezért a párt folyamatos utcai tüntetésre hív, ami kedden kezdődik. Ezzel párhuzamosan Gurcsány arról is beszélt, hogy a DK két EP-képviselője ma feljelenti magát hazaárulás miatt, mivel a Sargentini-jelentésre igennel szavazó képviselőket hazaárulónak nevezte a kormánymédia. Ez egy okos húzás végre, bár hozzátenném: ezzel a lendülettel a fél ország nyugodtan feljelenthetné magát, olyan alacsonyan szállt az utóbbi napokban a hazaárulózás mindenki irányába, aki nem ért egyet Orbánékkal, hogy ihajj. Ráadásul szeretném felhívni a figyelmet: nem csak a szolgamédia állt bele a nyakló nélküli hazaárulózásba, a Fidesz prominensei sem fukarkodtak ezzel a kedves minősítéssel, szóval...

ITT OLVASHATÓ

WEBER AZT AKARJA, HOGY AZ EHETI EU-CSÚCS VITASSA MEG A MAGYAR DEMOKRÁCIA HELYZETÉT - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.09.17.

- Az osztrák kormányfő továbbra sem kíván semmi engedményt tenni Magyarországnak a jogállam ügyében, a szélsőjobbos FPÖ azonban Orbán mellé áll 

- Orbán aztán nem lacafacázik: kerek-perec a szemébe mondta Macronnak, hogy ők ketten ellenfelek Európában, de szerinte ő lesz a befutó

- A magyar kormány a strasbourgi döntés utána a pária szerep felé tart az EU-ban, de az elmarasztalás nagyon is jól jön neki, hogy az EU ellen tudjon agitálni

FT

Az európai konzervatívok strasbourgi frakcióvezetője úgy gondolja, hogy az Európai Parlament múlt heti elmarasztaló döntése után a szerdán-csütörtökön esedékes salzburgi EU-csúcsnak foglalkoznia kell a magyar jogállam helyzetével. Mi több, Weber azt hangsúlyozta, hogy az állam- és kormányfőknek állást kell foglalniuk az Orbán-kabinet belpolitikájáról, miután az EP úgy döntött, jogállami eljárást kell kezdeni a magyar vezetés ellen. A politikus felhívása azt az általános aggodalmat tükrözi, hogy az Európai Tanácson megfeneklik a procedúra, ahogyan az a lengyelek esetében is történt.

EU-diplomaták szerint nem valószínű, hogy a legfelsőbb szintű tanácskozás napirendre tűzné a magyar kérdést, inkább a migráció és a Brexit lesz a téma. Ennélfogva az ígérkezik fontosnak Orbán szempontjából, hogy mit hoz a csúcs előtti néppárti egyeztetés. A kereszténydemokraták megosztottan szavaztak szerdán Strasbourgban. Bennfentesek szerint aligha valószínű, hogy az EP-választás előtt kitennék a Fideszt. Főleg, mivel elképzelhető, hogy a magyar párt lesz a 2. legjelentősebb erő május után a pártcsaládon belül.

Kleine Zeitung

Az osztrák kancellár megerősítette, azért pártolta az eljárást Magyarország ellen, mert a jogállam és a demokrácia ügyében nem lehetséges semmiféle kompromisszum. Kurz ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az EU-ban védte a kelet-európai kormányokat, amikor igazságtalanul bírálták azokat a migráció kapcsán. Kiemelte ugyanakkor, hogy a határozat nem jelenti, hogy elítélték volna a magyar kormányt, és az nem is bizonyítja a jogállami hiányosságokat. Mindössze annyi történik, hogy párbeszéd kezdődik a Bizottság és Budapest között, de remélhetőleg gyorsan le is zárul a nyitott kérdések ügyében. Mert meg kell vizsgálni, hogy mennyire megalapozottak a kifogások és vádak. Ő maga azonban nem bíró. Ám ha az derül ki, hogy vannak bajok, akkor azokat a magyar félnek orvosolnia kell. Azt pedig csak ezután szabja meg az osztrák koalíció, hogy miként viszonyuljon a határozathoz. A kormányfő, aki tegnap járt egyeztetni Merkelnél, ma pedig Marconnal találkozik ugyanilyen célból, jelezte, hogy a salzburgi csúcson nem tárgyalnak Magyarországról.

Die Presse

Az osztrák Külügyminisztérium hivatalosan közölte, hogy a koalíció kisebbik pártjának, a szélsőséges FPÖ-nek az utasítására kezdeményezte: az EU Jogi szolgálata vizsgálja meg, mennyire volt jogszerű, hogy a strasbourgi szavazásnál a kétharmad megállapításához nem vették figyelembe a tartózkodásokat. A Szabadságpártnak ugyanis kétségei vannak az ügyben, hogy ilyen körülmények között valóban összejött a kellő számú voks Magyarország elítélésére. Strache alkancellár azt közölte, hogy nagy megértést tanúsít a magyar érvelés iránt, mármint hogy a döntés nem érvényes. Hozzáfűzte, hogy csak elmélyítené a kelet-nyugati törésvonalat, ha megindulna az eljárás, ahelyett, hogy az unió „megértéssel” tompítaná az ellentéteket. Strache méltatlannak tartja, hogy a sokat szenvedett kelet-európai államokat most Brüsszelből próbálják gyámság alá vonni, illetve irányítani...

ITT OLVASHATÓ

HATÁR ÉS FELELŐSSÉG

MAGYAR HANG
Szerző: SZABÓ TAMÁS
2018.09.16.

A magyar ellenzék jelenlegi válságának egyik fő oka, hogy egy olyan világmegváltó ideológiát akar valahonnan importálni, ami majd kitermelheti a Fideszt legyőző politikai terméket. Sajnos szerintem a logika helytelen, hiszen pont a befelé néző önelemzés és higgadt józanság termelné ki azt a helyben értelmezhető közös alapot, ami az igazi győztes alternatívát jelenthetné. A határok és felelősségek gyakorlatias letisztításával sokkal eredményesebben lehetne képviselni a társadalom érdekeit.

A rendszerváltás óta, szinte minden választáson úgy tudta leváltani a győztes erő a korábbi kurzust, hogy annak totális ideológiai ellenpontjaként határozta meg önmagát. Ez a logika addig működhetett, amíg létezett az a világnézeti kettősség, ami az elmúlt lassan harminc évben tematizálni tudta a magyar politikát. Ez a harc mostanra fulladt ki teljesen és alakult át valamivé, ami még a legtöbb politikai szereplő számára sem értelmezhető tökéletesen. A dominanciát és erőt sugárzó konzervativizmus, valamint az emberi szabadságot központba állító, azt féltő liberalizmus sem tud már önmagában olyan válaszokat adni a magyar társadalom problémáira, amik hosszútávon kielégítőek lennének. Hogy ennek okait megérthessük, kicsit érinteni kell a korábbi évek politikai történéseit.

A válság és következményei

A balliberálisnak nevezett politikai oldal a gazdasági jólét és az emberi szabadság kiteljesedésének ígéretével a zsebben pont ezek ellenkezőjét hozta el a magyar társadalomnak. Elég tíz évvel visszamenni az időben. A 2008-as gazdasági világválság megmutatta, hogy tudatos állami szerepvállalás nélkül egy társadalom hatványozottan tudja elszenvedni egy ilyen krízis gazdasági következményeit. Miután egyértelművé vált, hogy a magyar állam nem tudja magát tovább finanszírozni, 2008 őszén kénytelen volt az IMF-Európai Bizottság-Világbank hármas segítségét kérni. Végül az említett trió első két tagja adta azt a 14,2 milliárd forintos hitelcsomagot, aminek hatására a gazdasági önrendelkezés is évekre kérdésessé vált...

ITT OLVASHATÓ

NINCS ELÉG TANÁR, DE VALAKI MINDIG MEGTARTJA AZ ÓRÁT

INDEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2018.09.17.

A birtokunkba került hivatalos adatok alapján a múlt héten azt írtuk: augusztus végén 4325 betöltetlen pedagógus álláshely volt a Klebelsberg Központ által fenntartott állami általános iskolákban és gimnáziumokban. A Klebelsberg Központ a cikk megjelenés után azt állította: ezek nem valós adatok, sőt szerintük "vélhetően kifejezetten álhírterjesztés céljából" közöltük őket. Mi pontos számokat hoztunk nyilvánosságra, amit azzal igyekeztek cáfolni, hogy "a Klebelsberg Központ információi alapján az országos - mintegy 170 ezer fős - pedagóguslétszám legfeljebb 1-2 %-a betöltetlen".

Döntsék el önök, mennyire hiteles pontos számokat becslésekkel cáfolni. A közlemény szerint tehát a Klebelsberg Központ úgy működik mint egy újság vagy egy hírszerzőközpont, amelynek információi alapján van vagy nincs tanárhiány. Ha jobban megnézik, a 170 ezer pedagógus 1-2 százaléka egyébként is 1700-3400 betöltetlen tanári álláshelyet jelent. Az pedig különösen érdekes, hogy a Klebelsberg Központ nem tudja pontosan megmondani, hány tanár hiányzik az általa felügyelt iskolákban. Újabb kérdés, hogy a Klebelsberg Központ miért beszél 170 ezer tanárról, hiszen a hozzá tartozó állami iskolákban csak kb. 85 ezer tanár dolgozik. A többiek a most már az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá tartozó szakgimnáziumokban és szakközépiskolákban tanítanak, illetve az egyházi és az alapítványi iskolákban, amelyek mind nem a Klebelsberg Központhoz tartoznak.

Honnan származtak a mi adataink?

Mi nem becsléseket közöltünk, és nem is a nyilvánosan meghirdetett tanári állásokat összesítettük, hanem az iskolák által használt Neptun KRÉTA (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer) adataival dolgoztunk. A KRÉTA-t épp azért hozták létre, hogy a fenntartóknak valós és naprakész adatai legyenek az iskolákról, többek között a munkaerő ellátottságról és a betöltetlen álláshelyekről is, amelyek elengedhetetlenek a pénzügyi tervezéshez.

A KRÉTA adatai tehát nem felmérésekből, becslésekből, önbevalláson alapuló, az iskolák által különböző módon értelmezett vagy éppen kozmetikázott statisztikai adatkérésekből származnak. A KRÉTA-ban, amelyet idén szeptembertől kötelezően e-naplóként is üzemeltetnek a Klebelsberg Központ intézményei nem nagyon lehet trükközni az adatokkal. Nem lehetnek kamu tanárok a rendszerben vagy nemlétező osztályok, ehhez ugyanis minden tanár közös együttes hazugsága, színjátéka kellene.

A KRÉTA-t épp azért vezették be, hogy a fenntartó a valós adatokra lásson rá, és az iskolák ne tudják megtéveszteni különböző pontatlan statisztikákkal, túlórákkal, helyettesítésekkel. Az általunk közzétett augusztus végi adatok tehát nem az intézmények vágyálmai voltak, hanem a valóság, amelyből pár nappal később az elektronikus napló is elindult az intézményekben...

ITT OLVASHATÓ

INDUL A PARLAMENTI SZEZON: AZ ORBÁN ÁLTAL ÍGÉRT ÚJ KORSZAK EGÉSZ PÁLYÁS LETÁMADÁST JELENTHET

HVG ONLINE
Szerző: WINDISCH JUDIT
2018.09.17.

Durvuló kultúrharc, pórázra kötött média, felforgatott egészségügy, új bírósági struktúra, változó választási szabályok - nagy változások jöhetnek, de ez nem a parlamenti előzetes menetrendből derül ki.

Annak rendje-módja szerint még nyáron benyújtotta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kormány törvényalkotási programját, a génállomány megőrzésétől kezdve a népszámlálás előkészítésével bezárólag. A dokumentumban szereplő 39 tételben azonban egyetlen igazán meghatározó kérdés sincs. Sorra vettük viszont azt az öt témakört, amely miatt mégis érdemes lehet majd a parlamenti ülésszakra figyelni, hiszen rendszeresek szoktak lenni az ad hoc kormányzati javaslatok és az önálló képviselői indítványok, utóbbiak esetén ráadásul megúszható a kormányzati előterjesztések esetén kötelező, tárcák közötti köröztetés, egyeztetés, így akár egy alkotmánymódosítást is le lehet zavarni pár nap alatt.

Kultúrharc, médiapolitika, erősödő nemzettudat minden fronton

Súlyos fenyegetést hagyott a levegőben lógva Orbán Viktor Tusnádfürdőn, mikor arról beszélt, az újabb kétharmad után „új szellemi és kulturális megközelítésre van szükség, szeptembertől pedig nagy változás lesz, felhatalmazták őket egy új korszak építésére. Részleteket nem árult el sem Tusnádfürdőn, sem pedig a legszűkebb körének...

ITT OLVASHATÓ

SAJÁT CIVIL SZERVEZETET GRÜNDOL AZ ÖNKORMÁNYZAT A RÓMAI-PARTON , ÉS "KÖZÖSSÉGI TERVEZÉST" INDÍT

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: BECKER ANDRÁS
2018.09.16.

Közösségi tervezéssel fog kialakulni a Római-part arculata – már ha hihetünk a III. kerületi önkormányzat kampányának. Sajnos azonban nemcsak az eddigi csúnya taktikázás utal arra, hogy a kerület vezetése megint az időhúzásra játszik: a mostani feltételek alapján ugyanis a „közösség” „tervei” semmilyen relevanciával nem bírnak a lényeget, a Római sorsát meghatározó gát nyomvonalát, vagy akárcsak a part használati funkcióit illetően. Ráadásul az önkormányzat csendben életre hívta a maga „civil” szervezetét, amelyik nyilván ugyanolyan joggal nyilvánít majd véleményt, mint a közhatalomtól független civilek.

Néhány hete nagyon csinos kérdőívvel startolt el a projekt, melyben „Közös gondolkodásra hívja az önkormányzat a helyi ingatlan-tulajdonosokat, érdeklődő társadalmi szereplőket a Római-part Kerületi Építési Szabályzatának [KÉSZ]megalkotására.” A kérdőív ugyan kicsit furcsán indul, az első blokk helyismereti tesztbe ágyazva próbálja kitapogatni a felhasználó ízlését, de aztán olyan kérdések következnek, amelyek valóban a terület használatával kapcsolatos igényfelmérést szolgálhatják.

Csakhogy van néhány mozzanat, ami alapján az egész “civilbevonás” inkább PR-akciónak tűnik, mintsem valódi közösségi tervezésnek:

- bár a kérdőív kísérő szövege egyértelművé teszi, hogy a „közösségi tervezés” pont magára a Római-partra, vagyis a tervezett (?) mobilgát (?) által közvetlenül érintett területre nem vonatkozik, a projekt mégis azt sugallja, hogy a polgár véleménye valamiképp kihat erre is. Fordítsuk meg a dolgot, és rögtön egyértelművé válik a stikli: ha a főváros úgy dönt, hogy mégis épít gátat a parton, azaz de facto felszámolja a jelenlegi Rómait, akkor ugyan kit fog érdekelni, hogy mit tartalmaz a gát mögötti területre vonatkozó szabályozás, azaz a KÉSZ? Anélkül, hogy a kerület egyértelműen állást foglalna arról, hogy a fővédvonal nem lehet a parton, csak szemfényvesztés a „közösségi tervezés”. Igaz, 2013 óta a főváros kezelésében van a sétány és a föveny, de a kerület ettől függetlenül deklarálhatná – épp egy ilyen „megkérdezéssel”-, hogy milyen Rómait, és oda milyen funkciókat szeretne

- de még ezen a szűk területen is csak nagyon korlátozott ráhatása lehet a „közösségnek”, mivel a köz véleményét mindössze az építési szabályzatról, és nem az ennél sokkal fontosabb, nagyobb hatású rendezési tervről kérdezik. A Római jövőbeni arculatát épp a rendezési terv határozhatná meg, ennek révén korlátozhatná például az önkormányzat a nagy állami tulajdonban levő telkek lakóparkká történő átalakulását, és segíthetné a közösségi funkciók bővülését

- a kerületnek nemhogy rendezési terve, de jövőképe, úgynevezett víziója sincs arról, hogy milyen is legyen a Római, milyen funkciókat, milyen városképet szeretne ide. A rendezési terv már ezt a jövőképet konkretizálhatná – igaz, mindehhez előbb kellene valami konkrétat mondani a parti vagy a most preferált kerítésmenti nyomvonalról. E nélkül ez így megint a „gombhoz a kabátot” – esete...

ITT OLVASHATÓ

ROBBANÁSVESZÉLY

NÉPSZAVA / SZÉP SZÓ
Szerző: BÓTA GÁBOR
2018.09.16.

A hatalom természetrajzáról vaslogikával, gyönyörű nyelvezettel regélő, mind remekebbnek tűnő Székely János darab, a Caligula helytartója, fájdalmasan aktuális. Mondhatnánk, jó volt egykor, de mostanra belepte a por, de hát ezt nem mondhatjuk, mert a Ceaușescu-diktatúra idején írt darab ma is él és virul, mondatai lórúgásként hatnak. Többször felszisszennek a nézők a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház előadása közben, a Pesti Magyar Színházban, a felújítás alatt lévő Thália Színház égisze alatt szervezett Vidéki Színházak Fesztiválján, hogy, hú, már megint mi hangzik el. Olykor nagy a döbbenet, hogy ezeket a mondatokat nem ma írták, pedig sokhoz manapság is bátorságra lenne szükség.

Nem véletlen, hogy a dráma újra és újra előkerül. Legendássá vált a nagy művész, Harag György rendezte gyulai bemutatója. Később az ugyancsak erdélyi születésű Taub János vitte színre megdöbbentő erővel, Szolnokon. Ott Fodor Tamás volt Petronius, Caligula helytartója, és Kézdy György Barakiás, a jeruzsálemi templomnak a hatalom akaratával elszántan szembehelyezkedő főpapja. Fodor, immár hét éve megint játszik a Szkéné Színházban látható darabban, de átkerült a másik oldalra, ő lett a főpap, a kiváló Nagypál Gábor pedig a helytartó, Szikszai Rémusz erőteljes rendezésében. És hosszan folytatható a sor a kecskeméti teátrum és a Thália egykori közös produkciójával - Bagó Bertalan több ponton megrázó rendezésében - egészen a Nemzetiig, ahol a következő hétvégén kerül színre a darab, Szász János elgondolásai szerint. Ő az egykori gyulai Harag-előadás kellékese volt, és ez meghatározó élményt jelentett számára. Hát így érnek körbe a dolgok.
Székely remekműve újra puskaporos hordóként hat, robbanásveszéllyel fenyeget. A szó, a gondolat veszélyes gyújtóerejével. A veretes körmondatok is ütősen koppanósak, gyújtóbombaként hatnak. A tőmondatok pedig tőrdöfésként. A szöveg metsző okossága, amiből ezúttal elég sokat húztak, szinte húsba vájó. De nem az a céljuk, hogy feltépjék a húst, elgennyesítsék a sebet, ellenkezőleg, arra késztetnek, hogy gondolkozzunk el létünkön, töprengjünk, mi az, amit már nem lehet megtenni velünk, mert semmiképp nem engedjük. Tegyük fel a kérdést: hogyan védekezhetünk az elaljasodott világ, testet és lelket mérgező támadásai ellen? Hogy őrizhetjük meg integritásunkat? Van-e némi cselekvési terünk végső elkeseredésünkben, vagy zsákutcába tereltek minket, és tényleg nincs kiút? S hogy ez indok lehet-e arra, hogy meghajoljon, roppanjon a gerinc?
...

ITT OLVASHATÓ

ESÉLYEGYENLŐTLENSÉG - PÁRTPÉNZEK NYOMÁN

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SZABÓ BRIGITTA
2018.09.17.

Ha van cél, vannak az emberek számára is érthető kezdeményezések, akkor pénz is kerül rájuk. Jól példázza ezt, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt polgármesterjelöltje 11 százalékos eredményt ért el néhány hete a felcsúti időközi választáson. A Kutyapárt azzal hekkelte meg a szavazást, hogy a Fidesz–KDNP-s Mészáros László Istvánhoz hasonló nevű jelöltet indított el, s Mészáros László János végül 66 szavazatot kapott. Mindenki tudta ugyan, hogy a párt polgármesterjelöltje esélytelen, de ez az akció, ahogyan korábbi felcsúti megmozdulásaik is, kinyitották az emberek pénztárcáját. Az Együtt – amely a listás szavazatok egy százalékát sem szerezte meg – ugyancsak vissza tudta fizetni az államnak a kamatokkal együtt 190 millió forintos támogatást. A pénz túlnyomó részét magánemberek adták a pártnak.

Sokszor hallott hivatkozási alap, hogy azért nem tudnak új politikai pártok létrejönni és talpon maradni, mert megoldhatatlan a finanszírozásuk. Az emberek belefáradtak a politikába, és nem áldoznak arra, hogy változás történjen. Pedig nem csak állami támogatásból vagy nagy mecénások pénzéből, illetve hagyományos kommunikációs csatornákon keresztül lehet politikai kampányokat csinálni, szavazóbázist építeni.

Hogy a közösségi adományozásnak nagy ereje van, azt Barack Obama 2008-as elnökválasztási kampánya óta mindenki tudja. Merkovity Norbert a Médiakutató című folyóiratban vette végig az Obama-kampány jellegzetességeit. Azt mondja, a sikert úgy érték el, hogy szinte az összes szóba jöhető internetalapú közösségi hálózatot igénybe vették. Ott volt a BarackObama.com, amelyből a kampánypénzgyűjtés érdekében közösségi honlapot gyártottak, a My.BarackObama.com, ahol a tagok az adakozás mellett megoszthatták egymással a kampányban szerzett élményeiket, megtudhatták, hol van szükség aktivistákra, és exkluzív belső információkhoz is juthattak az Obama-kampányról. A fiatalok körében vált divattá Barack Obama „barátjának” lenni, a 2008. novemberi választások előtt a Facebook-oldalon Obamának hárommillió ismerőse volt, 2009. január közepén pedig már 3,7 millió, továbbá 2009 januárjában több mint egymillió támogatót tudhatott magáénak a Myspace közösségi oldalon. A kampány során az Obama-csapat a hagyományos média helyett inkább az online hírszivárogtatás mellett döntött, az információkat e-mailben, SMS-ben vagy a YouTube-on tette közzé a jelölt, családtagja vagy kampánystábjának egy-egy ismert embere. A pénzgyűjtést is online hálózatokon oldották meg. Az újítás az volt, hogy nem a személyenkénti maximális 2300 dollárt kérték, hanem a többszöri adakozási lehetőséget szem előtt tartva 100 dollárnál kisebb összegeket. Így az Obama-kampányt nem nagyvállalatok finanszírozták, hanem több százezer kisember. Obama 740 millió dollárnál is többet gyűjtött, ennek 89 százalékát egyéni befizetések tették ki...

ITT OLVASHATÓ