Szerző: SERES LÁSZLÓ
2018.09.17.
...A sokkos, (poszt)traumás állapot jellemzője a szakirodalom szerint, hogy az ügykezelésnek, a lelki feldolgozásnak különféle stációi vannak: előbb a tagadás és a hárítás jön, utána a düh, majd a depresszió, végül a megváltoztathatatlan elfogadása. A magyar állampárt poszt-Sargentini kommunikációja annyiban eltért ettől, hogy a legutolsó fázis kivételével az összes szimptómát egyszerre produkálta. Tagadott ("Mi úgy tekintjük, hogy a Sargentin-jelentést nem fogadta el a parlament"), dühödten vagdalkozott ("Csalással álltak bosszút a bevándorláspártiak", "A kioktatás, fenyegetőzés egy kommunista tempó"), és önsajnáltató üzeneteket küldött (a riport "nem a magyar kormányt, hanem Magyarországot támadja"). A legkínosabb magyarázata azonban a magyar határok őrzésével volt kapcsolatos.
A strasbourgi bukta utáni, kissé átdolgozott és bővített narratíva már nemcsak úgy szólt, hogy a korrupt, süllyedő Európa jól bele akar rúgni a civilizációs alapot jelentő Magyarországba, hanem rejtett agendája is volt ennek a belerúgásnak: "új küzdelem" jön, amely "a német kancellár uniós határfelügyeleti tervéről fog szólni", s eme küzdelem előtt kell alaposan megyengíteni Magyarországot. Éspedig úgy, hogy ismét idegenek lepik el az országot: "Brüsszel a 'magyar fiaink', a határt őrző és védő magyar rendőrök és katonák helyett zsoldosokat küldene, akik beengednék a migránsokat." Ez viszont NER-rekord: a történetben most először semmi nem stimmel.
Először is, mint arra többen emlékeznek, maga Orbán volt az, aki az elmúlt években többször is megerősítette, hogy a schengeni határőrizetnek ugyan nemzeti hatáskörben kell maradnia, de szükség esetén, a migráció visszaszorítására összeurópai határvédelemre (erről két éve döntés is született), sőt, közös európai haderőre van szükség (Rogán Antal: "nem csorbulna hazánk nemzeti önállósága azzal, ha egy európai hadsereg védené a határainkat, hiszen a tagállamok közös megegyezéssel hoznák azt létre"). Merkel erről annyit mondott, amit ma már mindenki oszt az EU-ban, hogy meg kell erősíteni a Frontexet, amelynek "zsoldosai" egyrészt magyar felügyelet alatt állnának, másrészt nem beengednék, hanem feltartóztatnák a migránsokat, hiszen ők nem folytathatnak le menedékjogi eljárást.
Mindez persze nem jut el csenyétei emberünkig, az ideális NER-állampolgárig. Az sem, hogy a NER az elmúlt években gondolkodás nélkül eresztett be az országba rizikós arab "üzletembereket", "konzulokat", orosz hírszerzőket, kétséges kötvénytulajdonosokat. A csenyétei ember fejét évek óta beleegyezése nélkül mossa át a sok milliárd forintunkból fenntartott, identitáspolitikában utazó állami tudatipar, amelynek egyetlen célja a tavaszi két és fél milliós szavazói tömb meg- és egyben tartása, valamint a kormány- és kormányfő közeli új vállalkozói réteg felfutattása. Nem a keresztény Európa védelme, nem a menekültek ügyének megoldása, nem a hagyományos konzervatív értékek védelme.
Fenntartani még nyilván sokáig lehet ezt a rendszert – de érdemes tudni, hogy morálisan már rég megbukott.