RÁADÁS: III. RICHÁRD - DRÁMA KÉT RÉSZBEN

YOUTUBE
Rendezte: VALLÓ PÉTER
2018.09.15.

NEMZETI SZÍNHÁZ 2008

Szereplők:

George, Clarence hercege: 
BLASKÓ PÉTER

Richard, Gloster hercege: 
KULKA JÁNOS

Henrik, Richmond grófja: 
MARTON RÓBERT

Buckingham herceg: 
LÁSZLÓ ZSOLT

Rivers gróf: TROKÁN PÉTER

Dorset márki: SCHMIED ZOLTÁN

Lord Gray: KIRÁLY ATTILA m.v.

AZ ELSŐ RÉSZ ITT NÉZHETŐ MEG

A MÁSODIK RÉSZ ITT NÉZHETŐ MEG

KIVINNI A SZEMETET

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2018.09.15.

...Amikor az élet pofán rúgja az embert, amikor elvesz tőlünk valamit, amiről eddig azt gondoltuk, hogy jár nekünk, aminek a létezésére nem is gondoltunk, annyira természetes volt, akkor jövünk rá, hogy mik az igazán fontos dolgok.

Például levinni a szemetet. Ilyenkor nem a vonzó külső, nem a népszerűség, nem a siker, nem csillogó ékszerek, nem drága autók, nem luxusutazások jelentik a vágyak csúcsát, hanem ilyen triviális dolgok. Levinni a szemetet. Egyedül. Fogni a vödröt, kinyitni az ajtót, lesétálni a lépcsőn. Ennyi, nem több. Ez minden, amire szükség van. Ez az alapja mindennek, ez az egyedüli cél, amit el akar érni az ember.

Az interjúban azt mondta a hölgy: el fogja érni, meg fogja csinálni. Le fogja vinni a szemetet. Én is azt gondolom látatlanban is, hogy meg fogja csinálni.

Talán csak ennyire volna szükség. Hogy mindenki eldöntse és mindenki meg is tegye. Nem kell megváltani a világot. Nem kell örök élet, világbéke, hibátlan emberiség, általános megváltás. Csak ennyi, csak egy hétköznapi gesztus. Egy apróság, amit szeretünk elsumákolni, megvárni, hátha más megteszi helyettünk. Amit szeretünk halogatni. Jól lenyomkodjuk a szeméthalom tetejét, fér még abba egy kevés. Mindig fér még. Aztán a szemetes mellett elfér az a kis hulladék egy zacskóban, majd együtt levisszük. Mindjárt. De most más, fontosabb dolgunk van.

A szemét pedig gyűlik, rosszabb esetben büdösödni kezd. Akkor elszánjuk magunkat, fogjuk a vödröt… és rájövünk, hogy nem tudjuk végrehajtani ezt az egyszerű feladatot. Mert kapaszkodnunk kell valamibe, másik kezünkben a vödör és a kilincset nem tudjuk lenyomni. Nem tudunk lemenni a lépcsőn, mert a járókeret arra nem alkalmas. Sem vödörrel a kézben, sem vödör nélkül. Sehogy. Csapdába kerültünk. És hirtelen nagyon fontossá, mindennél fontosabbá válik az, ami addig nyűg volt. Meg kell tudni csinálni, mert ez az alapja mindennek.

Hogy kirándulni mehessünk az erdőbe, hogy kikerülhessünk egy tócsát, hogy megmászhassunk egy hegyet, hogy körülnézhessünk az Eiffel-torony tetejéről csak akkor sikerülhet, ha ki tudjuk vinni a szemetet. Felismerjük annak a fontosságát, ami addig természetes, ösztönös és jelentéktelen apróság volt. Amire ügyet sem vetettünk, automatikusan csináltuk. Kivinni a szemetet. Ez lesz az erdő, a tócsa, a hegy, az Eiffel-torony. Ez lesz minden. A legfőbb cél.

Igen, most ezt kellene megértenünk. Mindenkinek, egyenként. Erre kellene koncentrálnunk. Ezt az alapvető, mindennél fontosabb és mindennél előbbre való célt kellene elérnünk, hogy tovább léphessünk.

Le kell tudnunk vinni a szemetet.

A konténer ott van. Csak el kell érnünk.

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VIKTOR FELÉGETTE MAGA MÖGÖTT AZ UTOLSÓ HIDAT IS, AMELY VISSZAVEZETHETTE VOLNA A NÉPPÁRTIAK KÖZÉ

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG

Szerző: SZEKA

2018.09.15.

Olyan hisztit vágott le Orbán Viktor a Sargentini-jelentés elfogadása után, ami lényegében elvette az esélyét annak, hogy pártja a néppárti frakció tagja maradjon. Úgy viselkedik, mint egy sértett férj a válás után, aki kígyót-békát kiált egykori házastársára, ezzel téve lehetetlenné, hogy az együttélés idején összegyűjtött vagyont normális párbeszéd útján osszák el. Orbán ugyanakkor egyértelműen színt vallott, vagyis keblére szorította azokat az euroszkeptikus politikusokat, akik már régóta csábítják pártszövetségükbe. A Sargentini-jelentés arra biztosan jó volt, hogy tiszta viszonyokat teremtett az uniós politikai palettán a jövő tavaszi EU-s választások előtt.

Nyugodtan megtehette volna azt Orbán Viktor, hogy nem tulajdonít különösebb jelentőséget annak, hogy politikáját élesen elutasította az Európai Parlament kétharmados többsége. Jól tudja, hogy ez csak egy közbülső lépés azon az úton, melynek végén a magyar szavazati jog felfüggesztése is várhatja. Ez azonban nagyon messze van még, ráadásul van annyi szövetségese az Európai Parlament frakcióiban, hogy megakadályozzák a legrosszabb forgatókönyv bekövetkeztét.

A magyar kormányfő egy kézlegyintéssel elintézhette volna a holland képviselőnő jelentésének elfogadását, amelynek állításait akár büszkén vállalhatta is volna, mert sok mindent rá lehet fogni a jelentésre, de azt, hogy légből kapott megállapításokat tartalmazna, biztosan nem. Egy tudatos politikai folyamat jelenlegi állapotát rögzíti a dokumentum, amit Orbán Viktor nem szégyell, így nem is kellett volna olyan nagy hisztit csapnia akkor, amikor azzal szembesült, hogy még saját pártcsaládjában sem igazán szimpatizálnak a lépéseivel.

Orbán kiborulásának azonban nyilván megvannak a nyomós okai. Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy tervei szerint a jövő tavaszi uniós választásokig élvezte volna az Európai Néppárt oldalvizét, aztán pedig a kialakuló erőviszonyok tükrében döntött volna arról, hogy marad-e a kereszténydemokraták frakciójában, netán átevickél a szélsőséges pártok közösségébe. Most kétségtelenül beszűkült a mozgástere, amihez nem igazán szokott hozzá az utóbbi években. A néppártiak számára ugyanis szalonképtelenné vált, így nem valószínű, hogy a legnépesebb frakció támogatásával indulhat neki a kampánynak...

ITT OLVASHATÓ

AZ EGÉSZSÉG ÁRA

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2018.09.15.

A téma mostanában mindenfelé Orbán nemzetközi szereplése, mely meglehetősen gyászos volt, de már megint magához ragadta a kezdeményezést, és a szavazás eredményének meghamisításáról beszél.
Meg arról, hogy a magyar kormány, - mely egyébként személyesen őt jelenti, mint ahogy a "magyar emberek" kifejezés is, nem fogadja el a szavazás eredményét.
Sag schon, nem fogadja el, és akkor mi van?
Ha egyszer megindul Magyarországgal szemben a rettegett eljárás, amelynek eredménye akár a pénzcsap elzárása is lehet, akkor oly mindegy, hogy mit fogad el Orbán és mit nem.
Már megint minden hülye szembe jön vele az autópályán...
Azt hiszem, elsikkad emellett, hogy tovább akarja csavargatni a szegények nyakán az általa rátekert kötelet.

Mikor nem a migránsokon siránkozik a társadalom, akkor első helyen az egészségügy áll, melyet legutóbbi bejelentése szerint Orbán meg akar reformálni, nevezetesen el akarja választani az állami és a magán-egészségügyet, mely utóbbi tulajdonképpen nincs is, hiszen az emlékezetes népszavazáson éppen ő és pártja kampányolt azzal. hogy nem adják magánkézbe a magyar egészségügyet.
Ennek utána ma már mindenki rákényszerül, hogy magán-szolgáltatót vegyen igénybe, ha tud róla, ha nem, hiszen gyakorlatilag mnden modern képalkotó eljárás magánkézben van, csak éppen kényelmesebb állami segítséggel elfedni ezt a tényt, mint bevallani, hogy a leletekért nem a zsebünkből, hanem adóinkon keresztül magáncégeket finanszírozunk.
Ez a modell terjed más, gazdaságosan üzemeltethető területeken is, a dialízis-centrumok zöme sem állami működtetésű, és a laborok is erre a sorsra jutnak.
Az orvoshiány elképesztő, a várólistákkal is arrafelé terelik a beteget, hogy magán-szolgáltatást vegyen igénybe, mert egy rák-gyanú esetén senki nem szereti megvárni a távoli időpontot, míg sorra kerül.
Az orvosok is maszekolnak - az állami intézményben elvégeztetik a számukra szükséges drága vizsgálatokat, aztán a magánrendelésen közlik a diagnózist és beszedik az árát - és ez így megy évtizedek óta.
Most majd lesz hivatalos magán-egészségügy is, és végre talán a társadalombiztosításnak nevezett állam finanszírozni fogja a magán-kórházakat is, szektorsemlegesen, éppen annyit ad nekik kezelésenként, mint az állami intézményeknek.
Természetesen oda szegényember be nem fog jutni, hiszen a költségtérítéses rendszert megfizetni soha nem lesz képes.

Oda fogunk jutni, ahol a fogorvoslás tart, ahol a betegnek fizetni kell, ebből kifolyólag a legtöbb magyarnak mára már több a füle, mint a foga...

ITT OLVASHATÓ

TÉNYLEG RÁTÁMADTAK HAZÁNKRA - DE MEG FOGJUK VÉDENI

HVG ONLINE
Szerző: HONT ANDRÁS
2018.09.14.

Tegnap Hoppál Péter utószijjártó és volt kulturális államtitkár olyan értelmű posztot bírt kitenni, hogy akinek nincs gyermeke, annak számára nem fontos a haza. Fordítsuk ezt meg, és tegyük föl kérdés formájában. Hazának tekinthető-e az az ország, amelyiknek nem fontos a gyermek?

Mielőtt válaszolnánk, nézzük meg, hogy a jelenlegi Magyarországnak, a magyar államnak fontos-e. Ismét csak kérdezzünk. Fontos-e ott a gyermek, ahol a közoktatásra szánt kiadások nem érik el a GDP 3 százalékát? Ahol még mindig a második-harmadik legalacsonyabb a gyermekekkel hivatásszerűen foglalkozók bére az OECD országok közül, és ahol a pedagógusok keresete alig haladja meg a felét a hasonló felsőfokú végzettséget igénylő szakmákban dolgozókénál? Ahol a középiskolás korúakat jobb esetben a szakképzés felé terelik, rosszabb esetben az iskolarendszer elhagyására ösztönzik? Ahol nem titkoltan csupán erőforrást látnak az emberekben, beleértve a majdan megszületőket is, akiknek a legfontosabb feladatuk lenne, hogy számosságukkal billentsék helyre az elcseszett nyugdíjrendszert? Ahol az életidegen oktatási elképzelések erőltetésének köszönhetően az iskolások tudásszintje mérhetően, drámai mértékben zuhant? Ahol annyira nem bíznak a gyermekek személyiségében, képességeiben, érdeklődésében, hogy a tananyagot ideológiai átnevelés eszközének tekintik? Ahol a felsőoktatásra fordított összegeket kurzusegyetemek felé terelik, már fiatalkorban elhintve azt a gondolatot, hogy az érvényesülés útja a lojalitás? Ahol a prevenciós programok fenntartása és kiterjesztése helyett a büntetőjog esztelen szigorításával akarnak társadalmi kríziseket megoldani, ahol a büntethetőség korhatárának leszállításával, a fiatalokra különösen jellemző normaszegések büntetési tételének folyamatos emelésével kriminalizálják az ifjúsági problémákat? Ahol permanens gyerekorvos-hiány van, ahol a házi gyermekorvosok harmada 65 éven felüli, mert kötelességtudatból nem megy nyugdíjba, mert nincs utánpótlás? Fontos-e ott a gyermek, ahol az egész rendszer azt üzeni, hogy az a meghatározó tényező, hogy hová születtél? És fontos-e ott a gyermekek jövője, ahol egy kinyíló világban a bezárkózást hirdetik, ahol kombattáns külpolitikával egyre több ellenséget sikerül szerezni, egyre nagyobb bizalmatlanságot kelteni, szűkítve ezzel a jövő generációk lehetőségeit?

Nos, Magyarországnak nem, nem fontos valójában a gyermek, de attól ez még a haza. Rossz haza.

És akkor most meredek mozdulattal kanyarodjunk vissza a propagandához. Az egybites agitáció minden fórumon azt a jól ismert nótát harsogja, hogy támadják Magyarországot, Orbán Viktor pedig elment Brüssz Strasbourgba honunkat, annak becsületét megvédeni. Ezzel a kijelentéssel nem lehet mit kezdeni. Tagadni lehet vagy sunnyogni. Mindegyik az állítást erősíti. Külföldiek csúnyákat mondtak az országgal kapcsolatos dolgokról, és aki helyre teszi őket, az a hazát védi. Ez a kép ott él kettő-kettő és fél millió ember fejében. Nem lehet onnan kivenni, de így még a terjedését sem megakadályozni. Át lehet viszont pozicionálni.

Kampányguruk és reklámstratégák sok évtizedes tapasztalata, hogy fölösleges a tudatokban makacsul ülő nézeteket cáfolni, de nem lehetetlen új kontextusba helyezni őket. Konkrétan: úgy gondoljátok, hogy a hazát véditek? Rendben. De mivel, kikkel szemben véditek?

...

ITT OLVASHATÓ

KÍNOS EZ A BŐGÉS, MESTER

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.09.15.

„Most pedig a szöget keressük, amelynek ki kell bújni a zsákból”, a „szög” pedig az, hogy Angela Merkel Macronnal való találkozása után ultimátumot intézett EU-hoz, miszerint át kell adni a határőrizet egy részét Brüsszelnek. „A terv az, hogy ha Magyarországot nem lehet rászorítani arra, hogy beengedjék a migránsokat, akkor el kell tőlünk venni a határvédelem jogát. Nem kevesebbet akarnak, mint hogy a magyar fiaink, rendőrök és katonák helyett, akik védik a határt, akiknek fontos a hazájuk, zsoldosokat küldjenek ide Brüsszelből. És ne legyenek illúzióink: be fogják engedni a migránsokat”.

Scheppele professzornak igaza volt. Ez itt fent már a szokásos péntek reggeli igehirdetés legsúlyosabb állítása, és senki helyében nem fogadnék arra, hogy a gyógyszerei gurultak el Orbánnak. Nem, ez már az EP-kampány huzatos előszobája, a végtelenített jelenben kappanhangon üvöltöző, szélsőjobbos összeesküvés-elméletek szintjére végérvényesen lesüllyedt felcsúti sufnijogász vergődése a kétharmados saller után. Megint azért nyert, mert veszített.

Azt sem fognám a gyógyszerekre, hogy szerinte a modern kori antiszemitizmus központja Brüsszelben van, Sargentini antiszemita és sorosista, a sorosista álcivilek (nem a CÖF, az igazi) támaggyák Magyarországot (erről szól a Sargentini-jelentés!), meg még Netanjahu izraeli miniszterelnököt is Brüsszelből támadják az antiszemiták. Amúgy meg kezdődik az újabb csata, fegyverbe magyarok, fiaink, katonák!

A következő csata neve: Ki védi Magyarországot? Ezt a csatát eddig jól nyertük. El akarják venni tőlünk a kapukulcsot. Ez a következő csata, amit kell vívnunk.

Ja, és még egy kis viccesség, ami a hazaráulózáson túl vigyorgásra késztetett:

Sebastian Kurz egy fiatalember, aki a 30-as évei elején jár, és hirtelen beleesett egy zűrös-zavaros rengeteg összefüggést tartalmazó vitába. (ez a válasz arra, hogy az osztrák képviselők is Magyarország Orbán ellenében tették le voksukat – szerk.)

„Magyarországot ítélik el vagy a magyar kormányt?” – tette fel a kérdést, amelyet meg is válaszolt: habár angolul van a jelentés címe, az nem nehéz megérteni. Ez alapján pedig a jogállamiság problémáiban Magyarországot jeleníti meg a jelentés, mint hibást, és nem a magyar kormányt. „Nincs mit vitázni. A támadás Magyarország ellen irányul, ezt a cím definiálja”.

A közeljövő ügyeiről a miniszterelnök úgy vélekedett: a Sargentini-jelentés most lekerül a napirendről vagy hátrébb sorolódik, és az ügy jelentősége napról-napra csökken. Felhívta a figyelmet azonban, hogy Angela Merkel legújabb terve, hogy a peremországok, mint Magyarország átadják a határvédelem egy részét Brüsszelnek.

Lássuk be, már nem az igazi a bőgés, mester, és egyre kevesebb a rendszer benne! Az a helyzet, hogy számolni kéne azzal, hogy az ember egy idő után belefásul abba, hogy 30 10 éve ugyanazt csinálja: a saját maga által feltett/előre megbeszélt álkérdéseket egy a valóságtól elszigetelt térben megválaszolja, és boldog karácsonyt! Igaz, hogy Scheppele professzor meglátásai elborzasztanak, tudom, hogy a NER-t senki nem fogja eltakarítani helyettünk, mégis próbálom (totális meghülyülés ellen) a vicces oldalát nézni ennek a minden idők valósághajlítása címre jogosan igényt tartó kinyilatkoztatásnak. Márpedig ha megfelelő szögből nézem, akkor úgy látom, érdemes a helyén kezelni ezt a kirohanást. Nem más ez, mint a sarokba szorított, legendás magyar gógyiból szárba szökkent elvetélt jogászi zsenialitás kimagyarázási hadművelete, és mint ilyen, bizony vicces logikai bukfencek csúsztak a szociapatákat megszégyenítő politikai tenyérjóslásba...

ITT OLVASHATÓ

"LEHET MAGYARORSZÁGBÓL INDIÁN REZERVÁTUM?" - SÓLYOM LÁSZLÓ A KERESZTÉNY KULTÚRÁRÓL

MANDINER
Szerző: FILEMON RÓBERT
2018.09.14.

Mondhatjuk-e, hogy Magyarországnak keresztény kultúrája van? Többek között erről is beszélt Sólyom László volt köztársasági elnök, aki Jézust idézve „Jajj nektek, farizeusok!” felkiáltással kritizálta a szerinte hivatalos keresztényeket.

Az Eötvös Csoport és a Társadalmi Reflexió Intézet vitát rendezett a Párbeszéd házában, Politika és katolicizmus címmel. A rendezvényen részt vett Botos Máté történész, és Török Csaba teológus. A főszerepet azonban Sólyom László magyar jogtudós, volt köztársasági elnök játszotta, aki eredetileg moderátorként szerepelt, de rögtön előadásba forduló bevezetővel indította a vitát.

Sólyom László beszéde elején két keretfeltételt határozott meg. Az egyik szerint nyáron volt egy alaptörvény-módosítás, amely kimondta, hogy: „a keresztény Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége”. A volt államfő kijelentette, hogy az utolsó pillanatban nyomták be a keresztény önazonosság mellé a keresztény kultúra védelmét. A módosítás indokolása szerint ennek az volt a motívuma, hogy „Európában jelenleg olyan folyamatok zajlanak, amelyek eredményeképpen Európa hagyományos kulturális arculata átalakulhat. A keresztény kultúra olyan egyetemes érték, amelynek megőrzése kiemelten fontos”.

Ezek után Rétvári Bencét idézte a jogtudós: Rétvári azt nyilatkozta, hogy Európában évtizedek óta érték- és identitásvesztés zajlik, nagy veszély a multikulturális társadalom, amely 2015-ben ránk rúgta az ajtót, és ha nem vigyázunk, Európa nem keresztény kultúrájú lesz. Előbb kevert népességű kontinenssé válik, majd az átmenet után muzulmán kultúra és civilizáció lesz, amely Európát uralni fogja. Ezért kell védeni a keresztény kultúrát az alkotmányban is Európában.

Sólyom László szerint teljesen nyilvánvaló, hogy
"ez a motívum az elmúlt évek sikeres belpolitikai narratíváját viszi tovább",
a migránsveszély és az aggodalom narratíváját. A másik fontos forrás szerinte Orbán Viktor miniszterelnöki expozéja, amiben a rendszert kereszténydemokráciaként minősítette. Ez a rendszer a miniszterelnök szerint garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a férfi és nő egyenjogúságát, a hagyományos családmodellt, féken tartja az antiszemitizmust, megvédi a keresztény kultúrát és esélyt ad a nemzet felemelkedésére és gyarapodására.

Sólyom úgy látja, hogy mivel a keresztény kultúra védelme az Alaptörvény szövegében van, ezért kell lennie valamilyen kötelező erejének. A köztársasági elnök tisztázta, hogy a keresztény kultúra fogalma alatt nem a keresztény vallást érti ez a magyarázat: ez nem hitbéli, hanem civilizációs kérdés, a kormánynak pedig nincsen kompetenciája a pokolról és az ilyen dolgokról nyilatkozni.

Ezt követőn azt a kérdést járta körül, mit is jelent a keresztény kultúra fogalma, amit az Alaptörvény véd. Szerinte itt olyan alapvető standardokról van szó, amiket minden nyugati liberális és konzervatív kormány véd, egyedüli specifikum az orbáni mondanivalóban a hagyományos családmodell védelme.

Felrótta, hogy a hosszú történelmi folyamatból kihagyják azt a 3-4 századot, amikor éppen hogy a szekularizáció játszott közre ezeknek az értékeknek, például az emberi jogoknak a kialakulásában. Éppen egy egyházellenes korszak termékéről van szó.
Az a keresztény kultúra tehát, amit az Alaptörvény véd, az a szekuláris európai status quo,

amit a muzulmánoktól akar megvédeni. „Ebben a speciális keresztényt nem tudom felfedezni”– tette hozzá...

ITT OLVASHATÓ

SZÖVEGÉRTÉSI PROBLÉMÁK MUTATKOZNAK A KÖZNEVELÉSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁGON

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: KERÉNYI KATA
2018.09.15.

Miközben a Sargentini-riport körül forgott minden az utóbbi napokban, egy másik jelentés méltatlanul kevés figyelmet kapott. A Gazdasági és Együttműködési Fejlesztési Szervezet, az OECD kiadta rendes évi értékelését tagországainak közoktatási helyzetéről Education at a Glance címmel. A közoktatásért felelős helyettes államtitkár ezt a következő szavakkal kommentálta sajtótájékoztatóján: 

Pozitív jelentést adott ki az OECD a magyar oktatás helyzetéről, a jelentésben foglalt megállapítások nem okoztak meglepetést az oktatási kormányzatnak

Azért a pontosság kedvéért érdemes megjegyezni, hogy az elemzés valójában nem a mi országunk oktatásának helyzetéről szól, hanem az összes OECD-tagországéról, egymáshoz képest és az uniós átlaghoz képest is vizsgálva őket. Érdekes módon a helyettes államtitkár által felfedezni vélt

elismerő szavakat nehéz megtalálni benne

még annak is, aki az elejétől a végéig lelkiismeretesen végigböngészi a több mint négyszáz oldalas jelentést. Amiben pedig erősnek találtattunk, arra sem lehetünk annyira büszkék.

Kiugróan jók vagyunk például abban, hogy mennyit fordít az állam a kisgyemekkori nevelésre a többi oktatási formához képest. Ez praktikusan viszont csak annyit jelent, hogy az összes oktatási intézmény közül az óvodák vannak a legnagyobb arányban állami fenntartásban. Azonban az, hogy a gyerekek eljutnak-e ezekbe a remekül fizetett ovikba egyáltalán, attól függ, hogy milyen környezetbe születnek. Az elmaradottabb térségekben élőknek sokkal kevesebb esélyük van arra, hogy a gyerekeik színvonalas ellátásban részesüljenek az állami rendszerben, választási lehetőségük pedig, hogy hova íratják be a kicsiket, szinte alig van.

Maruzsa Zoltán szerint az eredményeken jól látszik, hogy a pedagógusok életpálya-modelljének bevezetése milyen csodálatos hatással van a rendszer egészére, hiszen a pedagógusbérek folyamatosan emelkednek ,és ettől mindenki sokkal boldogabb és elhivatottabb, mint korábban. Bár azt ő is kénytelen volt megjegyezni, hogy ezek a szárnyaló bérek kissé még elmaradnak a nemzetközi szinttől. A helyettes államtitkárral ellentétben a jelentés eredeti szövege erősen hangsúlyozza, hogy az oktatás egészére fordított összegek a GDP-hez mérten Magyarországon messze alulmaradnak a nemzetközi átlaghoz képest, és olyan országok is megelőznek minket ebben, mint Brazília vagy Litvánia...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÚJ FIÚK SIMÁN LEJÁTSZOTTÁK A PÁLYÁRÓL ORBÁN VIKTORT, A VÉN RÓKÁT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÁGOSTON ZOLTÁN
2018.09.15.

Úgy tűnik, Orbán Viktor nem egészen fogta fel, mit jelent, hogy a Sargentini-jelentést kétharmados többséggel elfogadták, és még a Fidesz európai pártcsaládja, az Európai Néppárt EP-képviselőinek a többsége is megszavazta. Bár az üzenet egyértelműen úgy hangzott, hogy a sajtószabadság és az oktatás szabadságának a korlátozása, a civil szervezetek megbélyegzése, az igazságszolgáltatás függetlenségének a felszámolása, a jogállamiság elleni egész támadássorozat nincs rendben, nyilatkozatai tanúsága szerint a miniszterelnök azóta is arra számít, hogy az 2019. május 26-29-i EP-választásokon majd úgyis előretör a szélsőjobboldal, amely támogatja a politikáját, és változnak a játékszabályok.

Ennek a jegyében Orbán Viktor most sértődött gyerekként szól be a EPP-hez tartozó pártok vezető politikusainak, azoknak, akikkel együtt ül az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban. A német kancellárt, Angela Merkelt például azzal vádolja, hogy a Sargentini-jelentéssel akarta megbüntetni őt, Sebastian Kurz osztrák kancellárt pedig, aki az Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjeként még a keddi EP-vita előtt jelezte, támogatja a dokumentumot és azt is, hogy a Fideszt kizárják az Európai Néppártból, kissé fennhéjázva egy harmincas évei elején járó fiatalemberként aposztrofálta, aki „beleesett” a vitába. Ez a vita a magyar miniszterelnök szerint arról szól, hogy kié lesz a kapu kulcsa, azoké a bevándorláspártiaké, akikhez a néppárti politikusok többsége tartozik vagy Magyarországé és társaié, akik elutasítják a migrációt.

Ráadásul Orbán Viktor már meg is találta a bevándorláspártiak vezetőjét is, mégpedig Emmanuel Macron személyében, és ha már a fennhéjázó kijelentéseknél tartunk, Orbán Viktortól a francia elnök is megkapta a magáét, mégpedig akkor, amikor tavaly újonnan megválasztott államfőként figyelmeztette Magyarországot, hogy „Európa nem szupermarket”, azoknak a tagországoknak pedig, amelyek nem tartják tiszteletben a demokratikus alapértékeket, viselniük kell ennek a politikai következményeit is. A miniszterelnök ezt azzal intézte el, hogy Emmanuel Macron „még új fiú”, nem tudja, hogy mit illik és mit nem. A két politikus azóta is kitartóan üzenget egymásnak, a francia elnök néha felnevet, deklaráltan semmilyen értéket nem vall magáénak, amelyet Orbán Viktor képvisel, és vállalja is a konfliktust vele, amire a miniszterelnök egyelőre csak annyit tudott válaszolni, nem kér a francia elnök vezette Európai Unióból...

ITT OLVASHATÓ

KULTÚRSOKK: AZ ELME IZOMLÁZA

HELLO MAGYAROK! BLOG
Szerző: KÁPLÁR KATA
2018.09.15.

(Figyelem, a cikk kizárólag tudományosan nem bizonyított állításokat tartalmaz!)

A kultúrsokk az olyan, mint az izomláz. Tudjuk, mi okozza: az izomlázhoz hasonlóan a kultúrsokk is akkor alakul ki, ha valami olyasmit csinálunk, amit előtte még sosem, vagy már nagyon régen nem. Másik országba, másik földrészre, másik kultúrába utazunk. Ilyenkor nem a combhajlító izmok vagy a bicepsz dolgozik a szokásosnál többet, hanem agyunk bizonyos részei. Ez alapvetően jóleső elfoglaltság, eleinte kifejezetten frissítő érzés megmozgatni a berozsdált sejteket. Ebben a szakaszban csodálkozunk rá a furcsa írásjelekre a plakátokon, a rossz oldalról érkező piros buszokra, az ismeretlen péksüteményekre és koktélokra, sóhajtozva nézzük a tengert, a hegyeket, a várost, a pusztaságot.

Azután, akár a váratlanul sokat dolgoztatott izmok, a fejünk is zsongani kezd. Ahogy a falmászás is csak egy darabig jó móka, és utána szeretnénk egy kellemes masszázzsal enyhíteni izmaink sajgását, úgy a szokatlan környezet is könnyen kimerítővé válhat. A sok újdonság egyszercsak idegesíteni kezd, és szeretnénk, ha minden úgy működne, ahogy megszoktuk, hogy kicsit megpihenhessünk

A kultúrsokk az nemcsak az, hogy örökké nyár van, hogy a rossz oldalon vezetnek, hogy nincs vezetékes víz, és áram se mindig. A kultúrsokk az is, hogy senki nem mondja meg, melyik ajtón kell a buszra felszállni, kell-e neki integetni, lehet-e bankjeggyel fizetni, vagy mindig kell egy fél kiló csörgős aprót magadnál tartani...

ITT OLVASHATÓ

TÖBB TÍZEZER FORINTOT VESZÍTENEK A NYUGDÍJASOK

ZOOM
Szerző: PAPP ZSOLT
2018.09.15.

Az elmúlt években jelentősen nőttek a nettó bérek Magyarországon – míg a nyugdíjak emelkedése messze elmaradt ettől. Az idősek számára sokadszor beígért 12 ezer forintos év végi nyugdíjprémium ezek alapján csupán szépségtapasz.

A nyugdíjasok most már tuti, hogy idén is megkapják az évi egyszeri 12 ezer forintos nyugdíjprémiumot – ezt előbb Tállai András a Pénzügyminisztérium államtitkára jelentette be a Magyar Időkben, majd a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is szükségesnek látta megismételni. Túl sok bejelenti való persze az ügyön nincs, ugyanis a plusz ellátás automatikusan jár, már persze ha a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot. Erről még 2009-ben döntött a parlament. Az egyszeri évi 10-12 ezer forintos nyugdíjprémium bevezetése amolyan szépségtapasz volt a Bajnai-kormánytól, amely a 2008-as gazdasági és költségvetési válság közben megszüntette a Medgyessy-kormány által bevezetett 13. havi nyugdíjat.

2009-ben a nyugdíjasok osztoztak az ország rossz gazdasági helyzetén a gazdaságilag aktívakkal – hiszen a megszorítások részeként elvonták tőlük a 13. havi ellátást. Az elmúlt években bekövetkezett gazdasági növekedésből ellenben alig részesültek, nem számítva a második éve osztogatott 12 ezer forintos pluszt – amely évi egyszeri juttatás. Ez azért fontos, mert az utóbbi két évben a nettó keressetek 10 százalék felett növekednek, sőt az elmúlt szűk négy évben (2015-2018) összesen a nettó bérek átlagosan 36,7 százalékkal emelkedtek...

ITT OLVASHATÓ

FIDESZ KONTRA NÉPPÁRT: A SARGENTINI-JELENTÉS LEHET A "VÉG KEZDETE"

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: HALMAI KATALIN, ZOLTAI ÁKOS
2018.09.15.

Magyarországon jelenleg rendszerszintű veszély fenyegeti a jogállamiságot - jelentette ki Manfred Weber. Az Európai Néppárt frakcióvezetője üzent Orbánék „kétharmados veresége” után.

Magyarországon jelenleg rendszerszintű veszély fenyegeti a jogállamiságot, és ezen uniós alapértékek tekintetében nem szabad kompromisszumot kötni, ezért is volt szükség a magyar helyzetről szóló jelentés megszavazására az Európai Parlamentben – jelentette ki Manfred Weber, a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt frakcióvezetője a Le Soir című belga lapnak adott pénteki interjújában. Weber elmondta, azért szavazott igennel a Sargentini-jelentésre, mert Orbán Viktor kormánya nem tett lépéseket a kompromisszum felé annak ellenére sem, hogy korábban még az alkotmányt is hajlandó volt módosítani az Európai Bizottság kifogásai miatt, ezért most "más szintre" kell emelni a párbeszédet. Noha Weber az interjúban nem szólt a Fidesz néppárti tagságáról, nyilatkozata üzenetértékű lehet két nappal Orbánék „kétharmados veresége” után. Az sem véletlen, hogy – mint arról írtunk – a kormányfő az atv-hu információ szerint maga is kétesélyesnek tartja, maradhatnak-e a néppártban.

Az Európai Néppártban (EPP) egyelőre ugyanakkor nincs szó a Fidesz tagságának felfüggesztésről vagy kizárásáról. Hivatalos vélemény szerint az EPP európai parlamenti döntése nem befolyásolja a kereszténydemokrata pártcsalád és a magyar párt kapcsolatait. A tagállamok állam- és kormányfői jövő csütörtökön Salzburgban tartanak nem hivatalos csúcstalálkozót, amely előtt hagyományosan összeülnek az EPP-hez tartozó vezetők. Információink szerint Orbán Viktor már jelezte részvételét a néppárti találkozón, amelynek a napirendjén még nem szerepel a Fidesz és az EPP kapcsolatainak a megvitatása, de ez megváltozhat. Ha Salzburgban el is indul a párbeszéd a következő lépésekről, a kereszténydemokrata pártcsaládban nem számítanak gyors döntésekre...

ITT OLVASHATÓ

TÍZ ÉVE OMLOTT ÖSSZE A VILÁG - CSAK EZT AKKOR MÉG NEM LÁTTUK

HVG ONLINE
Szerző: GYÜKERI MERCÉDESZ
2018.09.15.

Ma tíz éve omlott össze a Lehman Brothers, az amerikai bank csődjéhez kötik a globális pénzügyi válság és az abból kibontakozó gazdasági krízis kezdetét. Ezt azonban akkor csak kevesen látták előre, az akkori magyar napilapok meg a nekik nyilatkozók alig.

A világ 375 vezető bankját képviselő Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) igazgatója, Charles Dallara szerint a hitelintézetek túljutottak a válság nehezén, és még az idén elmozdulhatunk a globális stabilitás irányába. (Világgazdaság, 2008. szeptember 12.)

A válság nem 2008. szeptember 15-én kezdődött, hanem bő egy évvel korábban, amikor a nyakló nélkül hitelező amerikai bankok közül több összeroppant a nem teljesítő jelzáloghitelek súlya alatt. A subprime válság azonban nem állt meg az amerikai bank- és ingatlanpiacon, európai bankok is nehézségekkel küzdöttek. Ám akkor erős volt a bizalom, és úgy tartották, a bedőlések egyedi esetek, felvásárlásokkal, tőkeinjekciókkal kezelni tudják a helyzetet...

2008 szeptemberében aztán a válság utolérte a két legnagyobb amerikai jelzáloghitelezőt; a Freddie Mac és a Fannie Mae ikerintézmények végül állami segítséggel tudtak megmenekülni. Néhány nappal később pedig az is kiderült: ez sem elég a piaci bizalom helyreállításához. Ha a jelzálogpiaci válság volt a földrengés, 2008. szeptember 15-e a cunami, ami mindent elsöpört.

Zuhannak, mint a kő! - hüledezett a Bloomberg televízió műsorvezetője hétfő reggel, saját grafikonjaikat látva, amelyek a határidős indexek elmozdulását mutatták. Ekkor kért csődvédelmet a 158 év működés után összeomló Lehman Brothers, az Egyesült Államok negyedik legnagyobb bankháza. Az utóbbi időben amúgy is alaposan elértéktelenedett Lehman-részvények további 91 százalékot zuhantak, s most már csak alig érnek többet 30 centnél. (…) A 691 milliárd dollár eszközállományú, 26 ezer főt alkalmazó Lehmané az eddigi legnagyobb krach a befektetési bankszektorban. (Népszabadság, 2008. szeptember 16.)...

ITT OLVASHATÓ

A 89-ES KÖZJOGI RENDSZER ÉS A ROMLOTT FIÚ

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOZÁK MÁRTON
2018.09.14.

Magyarország elmúlt három évtizede a megszerzett/megkapott szabadságfokozatos elvesztésének felkavaró története.

A World Justice Project 2018-as választások előtt közzétett jogállamiság-elemzése szerint a világ nagyon egzotikus tájain is csak elvétve találni olyan országot, melynek kormányát a magyarénál is kevésbé háborgatnák törvények és intézmények. De hol van már az átmenetileg kétharmadmentes, visszatekintve a hatalommegosztáson nyugvó keresztény civilizáció aranykorának tűnő kurta időszak! Orbán áprilisban az egypárti törvénnyel szabályozott és törvénysértések sokaságával lebonyolított választásokon újabb parlamenti szupertöbbséget szerzett, és a kormányhatalom korlátozottságát mérő Rule of Law Indexen Magyarország helye legközelebb valahol a miniszterelnök bálványországai társaságában lesz, a lista legalján.

Hazánk nem törékeny sajka. Magyarország 2010 utáni története valóban beilleszthető ugyan a demokrácia leépülésének és a joguralom gyengülésének évek óta tartó világtrendjébe, de nem elszenvedője, hanem serkentője a sajnálatos nemzetközi folyamatoknak. Három évtized magyar politikai folyamatainak teremtménye az az ember – és a személyes szolgálatában álló párt –, akitől ösztönzést kaptak a hatalommegosztáson nyugvó nyugati civilizáció, ergo a szabadság európai ellenségei, és aki a hatalomkoncentráció útjában álló akadályok módszeres és precíz likvidálása tárgyában elért sikerei miatt válhatott a nemzetközi bal- és jobboldali szélsőségesek szubkulturális ikonjává.

Bibó Istvánt és Szűcs Jenőt követve mi se higgyük, hogy a történelemben vannak százszázalékos szükségszerűségek. Orbán diadalútja nem feltétlenül következik a magyarországi társadalomfejlődésből, közelebb áll a valósághoz, ha az orbánizmust egy elpuskázott történelmi lehetőség következményének tekintjük. A véletlenek mellett leginkább a politizáló rendszerváltó elit óvatlansága, naivitása és szűklátókörűsége kellett ahhoz, hogy módja volt visszavezetni az ország népét a szolgaságba, és maradéktalanul elérte mindazt, aminek a töredékére is hiába vágyik a Putyintól nyugatra elnyúló tájak seregnyi rosszarcú politikusa: a korlátlan hatalmat és a mérhetetlen vagyont.

A második világháború befejezése után hetven, a kommunizmus bukása után harminc évvel arra szolgáltatott Európának példát, hogy a totális hatalom igenis megszerezhető.
*
Magyarország drámájában szinte minden úgy történt, mintha Csehov lenne a szerző. 1990-et írtunk, a függöny felgördült, kezdődött a játék, és valamiért ebben a színjátékban is mindenki rosszul érezte magát a bőrében. Van azonban egy nagy különbség: bár a mi darabunkban is elejétől fogva ott lógott a puska a nappali falán, egy kivételével azt sem a játszó személyek, sem a közönség nem vette észre. És még amikor lövés dördült, és az áldozat – fedjük fel kilétét: a magyar plurális politikai rendszer – kilehelte a lelkét, akkor is csak keveseknek esett le a tantusz, hogy a gyilkos fegyvert hajdan maguk a szereplők akasztották föl a falra.

De félre a képes beszéddel: a puska nem más, mint a politikai osztály egészének konszenzusával létrehozott közjogi rendszer. Legfontosabb megalkotóival, Antall Józseffel, Tölgyessy Péterrel és Sólyom Lászlóval az élen a mellette kiállók meggyőződéssel hitték, hogy az egyrészt megfelelő keretet ad egy nyugati típusú rendszer működéséhez, másrészt – bár a kommunista világrendszer összeomlásának mámoros időszakában szinte nem létezőnek tekintették a veszélyt – képes az új rendet megvédeni a hatalom kizárólagos birtoklására törő politikai erőktől. 2010-re kiderült, tévedtek: ez az eszköz a rendszer megfelelő működtetésére nem volt alkalmas, ellenben a rendszer elpusztítására törő horda kezében valóságos csodafegyverként szolgált.

Az utcán heverő pénztárcát sem mindenki vágja zsebre, a puskát sem mindenki emeli le és kezd vele vad mészárlásba. Pusztán mert a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló tevékenységet szövegszerűen is tiltó 89-es alkotmány és az arra épülő jogrend a szabad világ lerombolására alkalmas eszközöket hagyott a rendszerben, nem volt szükségszerű, hogy előkerüljön egy fickó, aki ebben nem kiküszöbölendő hibát, hanem kihasználandó lehetőséget látott, és aki a kommunizmus utáni világ alapelveit felrúgva az alkotmányban megfogalmazott rend felszámolására tör. Kellett ahhoz a személyiség sajátos szerkezete is.

*

„Romlott fiú” – mormolta Orbán felé biccentve az anekdota szerint valamikor 1990 januárjában Kis János, a Kádár-rezsim demokratikus ellenzékének legendás vezére, az SZDSZ első elnöke. Mivel a filozófus nem indult a választásokon, a kis tárgyalóterem hátsó sorából figyelte a pártja és a Fidesz politikusai között folyó megbeszélésen a vitázók érveit, gondolatmenetét, gesztusait, testbeszédét, s ezek alapján formált véleményt az akkor még karcsú, ifjú és liberális politikusról.

Kis János jelzője – nincs ok kételkedni az anekdota hitelességében – finom és pontos. A romlottság tartalmát a két jelenkori szövetséges, Orbán és Jarosław Kaczyński összevetése teszi érzékletessé.

Azonos a két politikusban, hogy betegesen akarják a hatalmat. Különbség, hogy míg a hatalom birtokában az egyik (személyes) érdekeit, a másik elveit kívánja érvényesíteni (Magyar Bálint és Mitrovits Miklós ezt úgy fogalmazza meg közös tanulmányában, hogy az előbbi ideológiaalkalmazó, az utóbbi ideológiavezérelt). Orbán politikáját a hatalom és a vagyon megszerzése, gyarapítása és megtartása motiválja, számára a haszonmaximalizálás a lét minden dimenziójára kiterjedő alapelv. Ezzel szemben Kaczyński határtalan hatalomszomja a nemzeti-kereszténynek nevezett értékrend hegemónná tételét célozza, és – állítja Adam Michnik – semmi más nem érdekli: néhány macskájával magányosan él egy varsói bérház háromszobás lakásában, és tavaszi vagyonbevallása szerint, melynek valódiságát politikai ellenfelei sem vonják kétségbe, 1,5 millió forintnyi (19 ezer złoty) megtakarított készpénze van. A legendásan puritán Kaczyński ezzel együtt mellényzsebből ki tudná fizetni a friss vagyonbevallása szerint 945 ezer forintnyi megtakarítás mellett négymillió forintos hiteltartozást nyögő, hol Simicska, hol Mészáros, hol Garancsi, hol Vajna, hol Tiborcz, hol id. Orbán, hol más képében megjelenő és gyarapodó ifj. Orbánt. Nem minden autokrata kleptokrata, de a kleptokrata autokratára bizonyosan ráillik a jelző: romlott...

ITT OLVASHATÓ

EGÉSZ ŐSZRE KITILTOTTAK VOLNA MINDENKIT A SOMOGYI ÁLLAMI ERDŐKBŐL A VADÁSZOK MIATT, DE A NÉPI TILTAKOZÁS ÉS A SAJTÓ ÉRDEKLŐDÉSE MIATT VISSZAVONTÁK A TILALMAT

444
Szerző: SZILY LÁSZLÓ
2018.09.15.

"Azért írok Nektek, mert egy olyan jelenség kezd kialakulni itt Dél-Somogyban, ami nagyon sok itt élő ember életét befolyásolja."

Pár napja kétségbeesett levelet kaptam egy somogyi kistelepülésen élő férfitől, aki arról számolt be, hogy a megye erdeinek nagy részét birtokló állami erdészet, a Sefag Zrt. minden eddiginél drasztikusabb erdőlátogatási tilalmat rendelt el. A hozzá tartozó erdők nagy részéből szinte az egész őszi szezonra, vagyis szeptemberre és októberre is egész napra kitiltottak mindenkit, aki nem vadászni megy oda. Vagyis a köztulajdonú erdőkben nem szabad sem kirándulni, sem kutyát sétáltatni, sem gombászni, sem bogyókat, sem tűzifát gyűjteni.

Ez pedig alapjaiban változtatja meg a környékbeli kistelepülések lakosainak megszokott életmódját:

"Rengetegen járják itt az erdőt, főleg gombáznak, nagyon jó gombatermő vidékek vannak itt. A Nemzeti Park területein jómagam is sok túrát teszek, nagyjából ezért is költöztem vissza, és nem maradtam külföldön. (...) Ilyenkor szoktunk vargányát, őzlábat, stb. szedni, nagyjából minden környező falu lakosságának a fele."

Nem arról van szó, hogy az erdőjárás korlátozása önmagában elfogadhatatlan vagy szokatlan lenne, vagy hogy a vadászoknak ne lenne joguk a hobbijuk biztonságos űzéséhez, illetve az erdészetnek a bevételszerzéshez, csakhogy az ilyen drasztikus lezárás korábban nem volt gyakorlat errefelé:

"Szeptemberben ugyan csak 9-15 óráig lehetett az erdőn lenni, de hozzászoktunk. Most azonban szeptember 1-étől október 31-ig 0-24 órás erdőlátogatási tilalom van."

Olvasónktól - aki elég keserűen jegyezte meg, hogy "Jómagam sem tudok így a Nemzeti Park munkatársainak segíteni, mert nincs rá lehetőségem, tilos az erdőbe mennem, amit 2 éves korom óta csinálok, ahogy a felmenőim is tették" - azt is megtudtuk, hogy több helyen népi aláírásgyűjtés indult a nehezen megemészthető tiltás ellen.

A sztori ezután következő fejezete pontosan megmutatta egyfelől a nyilvánosság ma is meglévő erejét, másfelől a magyar kormányzat nehezen érthető hozzállását a sajtóhoz...

ITT OLVASHATÓ

ÚJRA ÖSSZEOMOLHAT A VILÁGGAZDASÁG? - PONT TÍZ ÉVE TÖRT KI A NAGY VÁLSÁG

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.09.14.

Holnap lesz tíz éve, hogy összeomlott a világgazdaság. Magyarországon máig sokan szenvednek az akkor indult folyamatok miatt. Általános vélekedés szerint a többiek sem dőlhetnek nyugodtan hátra, hiszen már készülhet a következő...

Szombaton tíz éve, 2008. szeptember 15-én jelentett csődöt a Wall Street egyik legnagyobb befektetési bankja, a Lehmann Brothers, és ezzel kirobbant a világgazdaság 1929-33 óta legnagyobb válsága. Valójában az amerikai hitelpiac krízise akkor már több mint egy éve tartott, a nagybank összeomlása csak azt jelezte, hogy az amerikai kormányzat nem hajlandó minden mértéken felül megmenteni a fizetésképtelenné váló pénzintézeteket. A válság kiváltó okait, az amerikai ingatlanbuborék kialakulását, a felelőtlen subprime-hitelezést, a kockázatokat eltakaró értékpapír-csomagolást közérthetően mutatja be a Nagy dobás (Big Short) című film – amiről részletesen írtunk.

Az amerikai válság villámgyorsan szétterjedt a globalizált pénzpiacon. A világ összes kisebb-nagyobb bankjának, befektetési társaságának jutott a szennyezett értékpapírokból, amelyek valóságos értéke, kockázata szinte felmérhetetlenné vált. A lehetséges hitelt nyújtók ettől kezdve nem lehettek biztosak abban, hogy melyik ügyfelüket éri el a tovagyűrűző csődhullám. A nemzetközi hitelpiacokat lényegében befagyasztotta, hogy elveszett legfontosabb mozgatórugója, a bizalom. Tradicionális német, francia, brit és más bankok szorultak állami mentőakciókra. A világgazdaságot régóta nem látott recesszió sújtotta...

ITT OLVASHATÓ

ÉHEZÉSTŐL A CSÚCSIG: A FINN CSODA

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: HATÁRÁTKELŐ
2018.09.15.

A mindenféle nemzetközi rangsorokban Finnország rendre az élvonalban végez, az ottani élet minősége kétségtelenül a világ élvonalába helyezi az országot. A nagy kérdés (amin azért Magyarországnak is érdemes lenne elgondolkodni), hogy miként jutottak oda, hiszen nekik (szemben mondjuk a norvégokkal) nincsen például olajvagyonuk. Tanulságos történet következik.

Európa utolsó, természet okozta éhínsége 150 évvel ezelőtt történt az orosz birodalom egy eldugott részében. Finnországban (mert róla van szó) akkor negyedmillió ember, a teljes lakosság 10 százaléka halt éhen.

Tavaly (100 évvel a függetlenség kivívása után) Finnország egyike volt a legstabilabb, legbiztonságosabb és legjobban kormányzott országoknak a világon. Ja, és emellett a harmadik leggazdagabb, az egyik legkevésbé korrupt, társadalmilag a második legfejlettebb és a társadalmi egyenlőség terén is a három legjobb között volt.

Az 5,5 milliós ország igazságügyi rendszere a legfüggetlenebb az egész világon, az emberek bíznak a rendőrségben, bankjai stabilak, vállalatai etikusak, választásai szabadok, polgárainak személyes szabadságát pedig semmi sem veszélyezteti.

Sorolhatnám még, de minek, a lényeg alighanem látszik: Finnország egy bő évszázad alatt a semmiből a csúcsra küzdötte, dolgozta, alakította magát.

„Ha megnézzük, hol voltunk akkor és hol tartunk ma, akkor nyugodtan beszélhetünk finn csodáról. Hogyan és miért történt? Na, ez a nagy kérdés” – mondta a brit Guardiannek Bengt Holmström, a Helsinkiben született Nobel-díjas közgazdász.

Még akkor is igaz ez, ha a finnek közül nem feltétlenül mindenki így látja a saját országát, elvégre egy elég komoly recesszióból jönnek ki, a munkanélküliség 8 százalék, van szélsőséges pártjuk is, amely 20 százalékon áll – szóval sokak szerint Finnország már nem az, ami volt, vagy ahogyan többen megfogalmazzák: „úgy érti, van ennél rosszabb is?”.

Van, kedves finnek, van.

És miközben az nyilvánvaló, hogy nincsen csodarecept (hiszen ami működik Finnországban, nem biztos, hogy működne Magyarországon vagy mondjuk Romániában), azért érdemes elgondolkodni azon, hogyan jutottak odáig, ahol most vannak, és akadna-e olyasmi, amit át lehetne venni tőlük...

ITT OLVASHATÓ

MIÉRT BAJ AZ, HA KÖZPÉNZBŐL MAGÁNISKOLÁT FINANSZÍROZ AZ ÁLLAM?

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2018.09.14.

Ha a legegyszerűbb választ akarnám adni, csak ennyit mutatnék...

Persze, ennél lehet ezt összetettebben is mondani: ma Magyarországon meglehetősen sok olyan, állami fenntartásban lévő iskola van, amelyre ráférne némi tatarozás. Beáznak, penészesek, nem hőszigeteltek, korhadnak, rohadnak, hullik a vakolat, gyalázatos állapotban vannak a mosdók, szülők festik a tantermeket, tanárok kalapálják a padokat, és így tovább.

És ez ugyebár még csak a külcsín, az iskolaépületek látható problémája. Az, hogy mindezek mellett milyen más erőforráshiányokkal kell küzdeniük az intézményvezetőknek (a legendás krétahiánytól a most éppen titkolt pedagógushiányig), szintén olyan dolog, amivel az állami fenntartású intézményekben bizony a tankerületnek kéne foglalkoznia.

És olyan tényezők ezek, amelyek nagyban befolyásolják azt, hogy a diákok milyen minőségű oktatásban részesülnek. A központosításnak köszönhetően állami fenntartásban lévő iskolákban – tudjuk, látjuk, tapasztaljuk – nem éppen üdvös a helyzet. Tán nem véletlen, hogy aki teheti (mert mondjuk államtitkár, és van rá pénze), az kimenekíti a gyerekét az állami fennhatóság alól. A többiek viszont maradnak, és ez lényegében meg is pecsételi a jövőjüket.

Szóval amikor az ember arra kel fel (persze nem csak úgy, kellett hozzá az is, hogy a 24.hu utánajárjon), hogy Debrecenben olyan elit magániskola épül, amelyet a Kósa Lajos (volt debreceni polgármester) által egyengetett Modern Városok Program részeként a költségvetés finanszíroz, méghozzá csaknem 3,3 milliárd forinttal, akkor azért felszalad a szemöldöke...
ITT OLVASHATÓ

HACSEK ÉS NOVICSOK

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2018.09.14.

– Jó reggelt, Hacsek, mi a baja, hogy úgy néz, mint aki kétharmadot kapott Strasbourgban?

– Hagyjon békén, ne piszkáljon még maga is… járom Európát, mint egy kísértet, és sehol semmi pénzkereseti lehetőség, lassan kezdem azt hinni, hogy a córeszt rólam nevezték el.

– Hát, én sem tudnék olyan üzletet mondani, amibe manapság érdemes belevágni. Fene egy dolog ez a közgazdaságtan.

– Hallgasson, mert meghallja a Palkovics!

– Nem jár az ide. Különben is, mi van, ha meghallja?

– Megszünteti magát. Mint a Közgazdaságtudományi Intézetet.

– Ne marháskodjon, a genderszak szűnt meg, nem a közgazdászok!

– Is. Felkészül a finnugrisztika.

– Úristen, mi lesz itt…

– Mi lesz, mi lesz… de addig mi lesz?

– Még jó, hogy Európa velünk van.

– Mondja maga. A Simek szerint meg ellenünk.

– És maga mit mond?

– Kis kíváncsi. Én azt mondom, Európa velünk van, csak mi nem vagyunk magunknál.

– Az sincs kizárva. Jutalmat kéne kitűzni ránk, és ha megtaláltuk magunkat, felvenni.

– Ha csak azt nem… na, várjon, azt hiszem, itt van egy kis üzleti lehetőség.

– Mutassa, mutassa!

– Itt írja az újság. „Keressük Magyarország legszebb péniszét!”

– Nem a legnagyobbat?

– Nem, a legszebbet.

– Akkor magának esélye sincs. Különben is, meg lesz ez bundázva, higgye el nekem, majd ráteszi a kezét valamelyik politikus erre is.

– Hát, ha ezt szereti, tegye, de csak kölcsönös örömszerzés céljából…

– Nem úgy értem, maga túlfűtött, freudi elfojtás, maga komplexustömeg!

– Hanem hogy?

– Úgy, hogy az lenne a szép, ha ezt a címet egy arra érdemes, hazájáért fáradhatatlanul munkálkodó, állandóan harcra kész, mindig kiálló, töretlenül büszke hazafi kapná, és ilyen csak a politikusok között van.

– A „legszebb magyar pénisz” címét?

– Igen.

– Hát, volna pár jelöltem… kár, hogy a legesélyesebb már más jelzőt kapott, szintén a teniszpályán...

ITT OLVASHATÓ

ÓVODAFEJLESZTÉS: AZ ERDÉLYI SZAKMAI SZERVEZET AZ EMBEREKBE FEKTET, KEVÉSBÉ AZ ÉPÜLETEKBE

ÁTLÁTSZÓ / OLTATÁS
Szerző: JAKAB HANGA
2018.09.13.

Az óvodák az ezer sebből vérző romániai közoktatás mostohagyermekei – ismerte fel az RMPSZ, és zömmel óvodapedagógusok képzésére, játszóterek telepítésére fordítja a magyarországi közpénzt.

A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program honlapja és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által az Átlátszó Erdélynek küldött adatok alapján azonosítottuk azokat az erdélyi helyszíneket, ahol nem a történelmi egyházak valamelyike, hanem az RMPSZ vállalta óvoda vagy bölcsőde felújítását, bővítését vagy építését. Az RMPSZ szakmai partnerként és az állami óvodákat érintő beruházások koordinátoraként vesz rész a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programban, melynek első ütemében 5,2 milliárd forint felett rendelkezik.

Az RMPSZ a magyar állam támogatásával megvalósuló grandiózus programban a pedagógusok számára konferenciákat, továbbképzéseket szervez, szakmai csomagokat állít össze, és az állami óvodákat érintő beruházásokat, illetve a 231 óvodára kiterjedő eszközfejlesztést koordinálja.

A magyar történelmi egyházaknak ebben a programban történő ingatlanbefektetéseihez képest (itt) az RMPSZ szerényebb mértékben vállal szerepet ingatlanberuházásokban, és amint azt megtudtuk, főként a szakmai fejlesztési lehetőségek,

a pedagógus-továbbképzések miatt vesznek részt a programban.

„Mostohagyerekként kezelték az óvodai képzést a román oktatási rendszerben. Határozott tanterv sincs, ami alapján dolgozhatnak a pedagógusok, pusztán elfogadott, irányjelölő dokumentumok állnak rendelkezésre. Sem szakmai, sem infrastrukturális fejlesztésekre nem került eddig sor” – fogalmazott Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke, aki elmondta, éppen az előző hiányosságra válaszolva olyan képzési program akkreditálásán dolgoznak, amely a pedagógusok számára készülő tanterv megismerését is célozza.

„Eddig 6 szakmai konferenciát szerveztünk, amelyeken összesen 849 óvodapedagógus vett részt. 2018-ban még tizenkét ilyen rendezvényt fogunk lebonyolítani, amelyekre minimum egy óvodapedagógust várunk minden óvodából, tehát 1070-et. Ezeken minden óvoda részére egy-egy óvodapedagógiai szakkönyvekből álló módszertani csomagot fogunk átadni” – tájékoztatott az RMPSZ elnöke a gyermekközpontú óvodákról szóló konferenciasorozat ütemeiről.

A konferenciákon kívül két akkreditált képzésre is várják az óvodapedagógusokat: egyiken népi hagyományokra alapozott kompetenciafejlesztés, a másikon a szociális közeghez illeszkedő óvodai nevelés a téma. „Az év végéig mind a 2350 óvodapedagógus el fogja végezni legalább egyiket a két fenti képzés közül, döntő többségük viszont mindkettőt” – mondta Burus-Siklódi Botond...

ITT OLVASHATÓ

ANYU, EZEK HÜLYÉK, HOZZATOK NEKEM EGY ÚJ HOMOKOZÓT

INDEX
Szerző: HAÁSZ JÁNOS
2018.09.14. 

...Tudják, olyan ez, mintha a gyerek lemenne a játszótérre, a homokozóba, ahol van már egy óvodás csoportnyi gyerek. Ők befogadják maguk közé, de játék közben egyre több gyereket haragít magára, elveszi a lapátot, szétrúgja a homokvárat, agyagot töm a szitába, beleeszik a többiek csokijába – szóval egyáltalán nem akar azt és úgy játszani, mint a többiek. Majd amikor már mindenki kiközösíti és dühös rá, odaszalad a szüleihez, hogy

"ebben a homokozóban mindenki hülye, anyu, hozzatok nekem egy új homokozót."

Vagy másik játszópajtásokat.

Mert Orbán most még ez utóbbit akarja, azt, hogy a játszótársai lecserélődjenek. Arra van is esélye, hogy jövő májustól többen lesznek a játszótéren olyanok, akik az ő szabályai szerint akarnak játszani. De annyian nem lesznek, hogy ő legyen a homokozó új királya, még ha otthon, a családi ebédek után, lelkesen próbálja is ezt elhitetni a családdal.

És mi lesz aztán? Akkor tényleg széttapossa az utolsó homoktortákat is, és új homokozót keres, ahol eljátszhat a kis Vlagyimirrel és Tayyippal? Dehogy.

Amíg a kis Viktornak otthon azért néznek el mindent rosszaságot, mert folyton arról beszél, hogy neki mennyit kell háborúznia a játszótéren, őt mennyire utálják a homokozóban a többiek, addig maradni fog. Maradni, mert egyfelől az összes barátjának ebből a homokozóból viszi haza a játékokat. És mert másfelől így szólhat továbbra is arról az élete, hogy őt mennyire nem értik meg, és emiatt mennyit kell hadakoznia. Mert ha ez nem lenne, arról kellene számot adnia, hogy miért nem csinálja meg rendesen a házi feladatát.

ITT OLVASHATÓ

EGYETLEN FIDESZES EP-KÉPVISELŐ SEM TÁMOGATTA A SZEXUÁLIS ZAKLATÁS ELLENI EU-S JELENTÉST, AMELYET 91 SZÁZALÉKOS TÖBBSÉGGEL FOGADTAK EL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: H.SZ. - M.R. - Á.Z.
2018.09.14.

A Fidesz egyetlen EP-képviselője sem szavazta meg az Európai Parlament plenáris ülésén a Nők Jogai és Esélyegyenlőség Bizottságának (FEMM) jelentését, amely cselekvésre szólítja fel az EU intézményeit a munkahelyen, nyilvános térben, illetve a politikai életben elkövetett megfélemlítés és szexuális zaklatás ellen. Az EP hétfői strasbourgi plenáris ülésén az a Járóka Lívia sem támogatta a jelentést, aki ugyanezt a javaslatot a szakbizottságban korábban még megszavazta

– hívja fel a figyelmet lapunkhoz is eljuttatott közleményében Ujhely István MSZP- s EP-képviselő.

Két fideszes EP-képviselő, Hölvényi György és Szájer József nem szavazott, mindegyik másik kormánypárti politikus tartózkodott a szavazásnál.

A jelentéstevő, az olasz szocialista (S&D) Pina Picierno nevét viselő dokumentumot – amelyet magyarul ide kattintva lehet elolvasni –


a fideszes távolságtartás mellett is 91 százalékos többséggel fogadták el.

A Sargentini-jelentés két nappala későbbi elfogadásához hasonlóan a tartózkodó szavazatokat ebben az esetben sem vették figyelembe, de a beszámításukkal is simán meglett volna a kétharmados többség. (A szavazás eredményét ide kattintva nézhetik meg.)

55 százalék

A FEMM a MeToo kampány nyomán készítette el a javaslatot, amely szerint fel kell lépni az ellen, hogy a jelenlegi statisztikák szerint az EU-ban a nők 55 százalékát érte már valamilyen szexuális zaklatás, az áldozatok 32 százaléka pedig azt állította, hogy az eset a munkahelyén vagy munkájával kapcsolatos tevékenység során történt. Emiatt a bizottság szeretné, ha 

az Európai Bizottság és az EU tagországai figyelemmel kísérnék a szexuális zaklatást tiltó EU-s irányelvek helyes végrehajtását, 

és felszólítja a tagországokat, hogy dolgozzanak ki a nők elleni erőszakkal kapcsolatos, átfogó nemzeti cselekvési terveket és jogszabályokat.

A javaslat elfogadását azért is tartották szükségesnek, mert ahogyan az az Európai Parlament honlapján, a szexuális zaklatás definíciója és annak büntethetősége tagországonként változó.

A javaslat kitér arra, hogy szükséges lenne megértetni a tagországokkal és a hatóságaikkal, hogy a nők milyen korlátokba ütköznek, amikor szexuális zaklatás ügyében tennének feljelentést. Főként akkor, ha azt a munkahelyükön szenvedik el, mivel nem csak attól tartanak, nem hisznek nekik, hanem attól is félnek, hogy elveszítik munkájukat. Szükség lenne arra, hogy tudják, biztonságosan és retorziótól való félelem nélkül jelenthetik az elszenvedett abúzust...

ITT OLVASHATÓ

A KORMÁNY ÚGY CSINÁL, MINT AKINEK EGYÁLTALÁN NINCS SZÜKSÉGE A MAGYAR KÖZGAZDASÁGTANRA

G7
Szerző: FABÓK BÁLINT, KASNYIK MÁRTON
2018.09.14.

Az innovációs miniszter egy Power Point prezentációt mutatott be az MTA elnökének négyszemközti találkozójukon hétfőn, amin néhány sematikus ábra volt. Ezek egyikéről azt lehetett leolvasni, hogy az akadémiai kutatóközpontok hálózatát jelentősen átalakítanák egy szigorú, minisztériumi felülvizsgálat után. A kutatóközpontok egy része maradna az MTA-ban, egy másik részüket elcsatolnák – ezek egyetemekhez vagy más, meglévő intézményekhez kerülnének -, a maradékot pedig, amelyek teljesítménye a minisztérium szerint nem volt kielégítő, megszüntetnék.

– De mégis, melyiket szüntetnék meg? – kérdezte az MTA elnöke a miniszter távozásakor.

– Hát, például a Közgazdaságtudományi Intézetet – szólt vissza már az ajtóból a miniszter.

Forrásaink szerint valahogy így mutatta be Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője Lovász László MTA-elnöknek az akadémiai rendszer átalakításáról szóló terveit. Nyár óta* az újonnan létrehozott ITM oszthatja az akadémiai kutatóhálózat forrásait. Ez szokatlan helyzetet teremtett, ugyanis az önigazgatásra épülő akadémiai rendszernek eddig nem kellett egy politikai szervvel egyezkednie a pénzről, és különösen nem a szervezeti keretekről. (Ez utóbbi egyébként a hatályos akadémiai törvény alapján jogellenesnek is tűnik.)

Amikor kiszivárgott, hogy a kormány valamiért a fejébe vette, hogy megszünteti az MTA KRTK KTI-t* – amely nemzetközi mércével is a legeredményesebb magyar állami fenntartású társadalomtudományi műhely -, rögtön az is kiderült, hogy a kormány csapást mérne a Budapesti Corvinus Egyetem autonómiájára is...

ITT OLVASHATÓ

AZ MTA KÖZGAZDASÁG-TUDOMÁNYI INTÉZETE ELLENI TÁMADÁSRÓL (MEGJEGYZÉSPOSZT)

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2018.09.13.

Palkovics László be akarja záratni a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetét, mert az szerinte "rosszul teljesít".

Ezzel kapcsolatban a következőket szeretném megjegyezni.

Az IDEAS-REPEC rangsorban, amelyik egy meglehetősen ismert rangsor, a legjobb 20 magyar közgazdász- kutató a következő.

1. Kőszegi Botond, CEU
2. Szeidl Ádám, CEU
3. Weber Andrea, CEU
4. Kornai János, Corvinus
5. Varga Attila, Pécs
6. Koren Miklós, CEU és MTA Közgazdaság-tudományi Intézet
7. Halpern László, MTA Közgazdaság-tudományi Intézet
8. Simonovits András, MTA Közgazdaság-tudományi Intézet
9. Fertő Imre, Kaposvár, MTA Közgazdaság-tudományi Intézet
10, Kondor Péter, CEU
11. Mátyás László, CEU
12. Kézdi Gábor, MTA Közgazdaság-tudományi Intézet
13. Telegdy Álmos, MNB
14. Szerb A. László, Pécs
15. Muraközy Balázs, MTA Közgazdaság-tudományi Intézet
16. Békés Gábor, MTA Közgazdaság-tudományi Intézet
17. Kóczy Á. László, BME és MTA Közgazdaság-tudományi Intézet
18. Szapáry György, CEU
19. Tasnádi Attila, Corvinus
20. Valentiny Ákos, MTA Közgazdaság-tudományi Intézet
...........................................................................................................
Magyarországon nem lesz vita arról, hogy mennyit ér az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete, ugyanis semmiről sincs vita, nincs kivel vitatkozni. A méltányosság kifejezés értelmét veszítette. Márpedig egy ilyen intézmény teljesítményéről csak méltányos vita folytatható, egy meglehetősen bonyolult előzetes megállapodás-rendszer alapján lehetne csak összehasonlítani tudományos műhelyek teljesítményét. Ami fel sem merülhet, ne gyerekeskedjünk. Palkovics hónapok óta hazudik folyamatosan az Akadémiáról, folyamatosan aláz meg olyan embereket, akiknek a bokájáig nem ér. Mert teheti.

Az Egyesült Királyságban az egyetemek tudományos teljesítményének mérésére hét év alatt 250 millió fontot, 90 milliárd forintot költöttek el, miközben Magyarországon egyetlen fillért sem. Ez az egész úgy nevetséges, ahogy van.

ITT OLVASHATÓ