MAGYARORSZÁGNAK VAN A LEGTÖBB VESZTENI VALÓJA, HA KILÉP AZ UNIÓBÓL

JELENKOR BLOG
Szerző: Pataba13
2018.09.05.

A Bank de France egy alapos kutatást végzett, hogy a különböző tagországokat, miként érintené, ha nem lennének az Európai Unió tagja, illetve ha az Unió helyett csak szabadkereskedelmi egyezmény jött volna létre.

Magyarország gazdasági ereje eltörpül az olyan "szupergazdaságok" mellett, mint Németország vagy Franciaország, azonban Magyarország a nyugat termelési értékeibe szorosan beágyazódott, így az Európai Uniós tagországok között Magyarország profitál a legtöbbet az eddigi ragyogó gazdasági kapcsolatokat megerősítő közös EU-s piacból. Ez a gyakorlatban úgy érezhető, hogy hazánk GDP szintje 14,2%-kal volt magasabb annál, hogyha az EU-s tagországok csak szabadkereskedelmi övezetet alkotnának. Ez a százalék 17,7-re nő, ha a WTO Világkereskedelmi Szervezet szabályain belül lennének kapcsolatban az országok. Ebből látszik, hogyha esetleg az Európai Unió megszűnik, és a tagországok szabadkereskedelmi övezetig lépnének vissza, akkor is hatalmas lenne a veszteség.

Ha Magyarország kilépne az Európai Unióból, akkor 15,2%-kal csökkenne a magyar GDP, ami a legmagasabb a tagországok között: lengyeleknél 6,4%, szlovákoknál 12,9%, briteknél 2,4%. Az adatokból egyértelműen látszik, hogy az Unió jóléti hatásainak legnagyobb haszonélvezői közé tartozik Magyarország, de a gazdasági növekedés és a jólét mértéke is nőne, ha csatlakoznánk az euroövezethez.

Egyre nagyobb a széthúzás az EU-ban

Leegyszerűsítve gazdaságilag az összes tagállam ugyanarra halad, csak különböző tempóban, azonban az EU korábbi megtörhetetlen látszó egysége szétszakadóban van. A kormány nagyobb hangsúlyt fektetne az erősebb nemzetállamokra, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az EU eredeti jelmondata "Egység a sokszínűségben". Nos, az egység megtörőben van.

A központi téma az EU-ban a menekültválság, melyre nagyon különbözően reagálnak a tagországok, ráadásul a választások után egy befogadóbb országból könnyen lehet ennek az ellenkezője és természetesen fordítva. Ideiglenes visszakerült az EU-n belüli határellenőrzés is az osztrák-magyar, illetve a német-osztrák határon is. Eközben pedig a közös piacot is támadások érik, akár kívülről (Trump vámjai), akár belülről (Brexit). 2016-ban a britek egy kevéske többsége a kilépés mellett döntött, ezzel feltartva a munkavállalók szabad áramlását, és jelenleg sem tudnak megállapodni, úgy hogy a feleknek ez kevésbé fájjon, mert a Brexitnél senki nem jöhet ki győztesen. A két vesztes már megvan, a kérdés, hogy kinek mekkora lesz a vesztesége...

ITT OLVASHATÓ

A VÉGE AZ LESZ, HOGY ORBÁN VIKTOR VISSZAVEZETI A MAGYARSÁGOT LEVÉDIÁBA

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.09.05.

A magyar kormányfő korábban sem volt finnyás a politikai szövetségesek keresésekor, de most már szinte mindenkinek a tenyerébe csap, aki pénzt és paripát ígér neki a hanyatló Nyugat elleni küzdelméhez. A türk népekhez ugyan nem sok rokoni szál fűzi a magyarságot, de a történelem és a politikai szükségszerűség úgy hozta, hogy e közösséghez tartozó országokban autokrata vezetők sanyargatják a népüket. Bár ez az európai vezetőket sem zavarta különösebben, hiszen egyelőre kimeríthetetlenek azok a földgázkészletek, melyekre szükségük van, mégsem mehetünk el szó nélkül a tény mellett, hogy Türkmenisztán vagy Kirgizisztán finoman szólva sem nevezhetők a demokrácia bölcsőinek. Ami pedig Orbán Viktort illeti, ő már régen ugyanazokat az elveket vallja, mint az azeri elnök Ilham Alijev, vagy Tayyip Erdoğan, Törökország mindenható ura, így most azok között van, ahová igazán tartozik. Kérdés, hogy mi is a türkök családjában érezzük e otthon magunkat?

Ma már nem népszerű kormánykörökben azt a gyerekdalt énekelni, melyben gólya, gólya, gilice lábát a török gyerek vágta meg, a magyar gyerek meg gyógyítgatja. A törököket azóta kell szeretni a Fideszben, mióta Tayyip Erdoğan elnök lényegében a szultánéval megegyező hatalomra tett szert országában, folyamatos harcban áll az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal, ugyanakkor elkezdett közeledni régi nagy ellenfeléhez, Oroszországhoz. Orbán Viktor annyira csodálja a sajátos illiberalizmust építő török elnököt, hogy réveteg tekintettel mered rá minden egyes alkalommal, mikor megszoríthatja a nagyvezér kezét.

Orbán mindig vonzódott a keleti népek kultúrájához és politikai berendezkedéséhez. Az úgynevezett keleti nyitás politikája második kormányzati ciklusának nyitányaként már azt sejtette, hogy ő olyan vezetőkhöz szeret utazni, akik elismerően csapkodják a hátát, és nem kérik rajta számon a demokratikus intézményrendszer leépítését, a menekültekkel való inkorrekt bánásmódot, vagy a civilek megbélyegzését. Az elismerések begyűjtésére jók voltak az arab monarchiák, Kína, Vietnam kommunista vezetői, de az az azeriekkel is gyorsan megtalálta a közös hangot, főleg, miután a magyar kormány hazaengedte Ramil Safarovot, vagy, ahogy nálunk ismerik, a baltás gyilkost... 

ITT OLVASHATÓ

AZ OLIGARCHA-BARÁTSÁG CSALÁD-KAMPÁNYA

GONDOLATVILÁGBAN BLOG
Szerző: Andrew_s
2018.09.05.

Lehet abban valami, hogy az ember gyereke ne nagyon mászkáljon olyan helyeken, ahol a kormány-prédikációk óriásplakátjait, illetve a kormányzászlókat láthatja. De, ha már ilyen helyeken jár, akkor legalább ne olvassa el a szövegeket. Ha mégis, akkor próbálja meg leszállítani a gondolkodóképességét, és a memóriáját is kapcsolja ki. Akkor jól fogja alakítani a kampányok célközönségét.

No, meg nem is jön idegbe. De azért mégis csak a célközönség tagjának alakítása a lényeg. Mert akkor rájöhet, hogy a célközönség alapvetően pontosan az a lózungokat élvező, és azon szinte elélvező réteg, akiknek korábban a csasztuska-idézetekkel éles szocreál plakátok, majd még korábban azok a filmhíradók szóltak, amelyen valamelyik nagytiszteletű antiszemita esedékes böffentését örökítették meg. Alkalmasint most azon köztéri információszennyezések kapcsán jutott ez eszembe, amin az jött szembe, hogy Magyarország annyira családbarát, hogy majd ki csattan. Aztán eszembe jutottak azok a hírek, amelyek alapján családosokat simán kilakoltatnak úgy, hogy még csak javaslat sem születik alternatív élethelyzeti megoldásokról. Aztán az a szemfényvesztés, amellyel az iskolakezdés alapján élt a hatalom.

Ez, ugyebár arról szólt, micsoda családbarátság az, hogy előbbre hozták a családtámogatási összegek kifizetését. Attól azonban a családoknak, természetesen egy fillérrel sem jut több pénz. Csak a támogatottak előbb elkölthetik, és csak később fog kopogni a szemük. Aztán majd jöhet Harrach, és elmesélheti, hogy rossz életviteli szokásaik vannak. Majd jöhet Hegedűs Zsuzsa és sokadszor is felszámolhatja a gyermekéhezést. A családbarátság jegyében. Amely gesztusoknak nyilvánvalóan nagyobb a kommunikációs hatása, mint annak lenne, ha a családok közül egy sem élne mélyszegénységben, és egy gyermeket sem érintene az abszolút, vagy relatív éhezés. Amellett, természetesen érdemes figyelembe venni, hogy az egzisztenciális bizonytalanság frusztrál. Márpedig a frusztrált tömeg könnyebben hiszterizálható. A lét határán pedig könnyebb akár egy kiló liszttel is manipulálni...

ITT OLVASHATÓ

WASHINGTONI NAPLÓ - VESZÉLYES TÉL AMERIKÁBAN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: CHARLES GATI
2018.09.05.

A legtöbb magyar olvasót még nemigen érdekli a novemberi amerikai választások kimenetele. Pedig az amerikai belpolitika és előbb-utóbb a külpolitika szempontjából is hallatlanul fontos, alighanem történelmi jelentőségű választás elé nézünk. Új elnököt ugyan nem választ az ország, de sok-sok más politikai pozíció betöltésre vár. A képviselőház 435 – azaz összes – tagja már nagyban kampányol, a százfős szenátusban 33 hely kétséges. A közvélemény érdeklődése növekszik, a szakemberek igen magas részvételre számítanak. Ez nem lesz a "szokásos időközi” választás, mert a tét óriási: ha a demokraták többséget szereznek a képviselőházban, ami e pillanatban valószínűnek látszik, Trump elnök politikai mozgástere alaposan leszűkülhet. Az amerikai alkotmányos rend egyik kevéssé ismert sajátossága az, hogy mindkét házban a többség képes szinte bárkit, még a minisztereket is, arra kötelezni, hogy eskü alatt válaszoljanak a honatyák kérdéseire. A képviselőház még az elnököt is behívathatja az impeachment-eljárás keretében, azaz akkor, ha a képviselők többsége eljárást indít az elnök ellen. Mindez persze fontos része a fékek és egyensúlyok alkotmányos rendszerének. Mit jelenthet ez a gyakorlatban? 

A legújabb felmérések szerint (amelyeket minimális angol tudással is követni lehet az ingyenes portálokon) a demokratáknak csekély esélyük van a szenátusi többségre (valószínűbb, hogy marad a mostani 51-49-es felállás a republikánusok javára), de a képviselőházban a demokraták már sokkal esélyesebbek. Főként azért, mert Trump elnököt a szavazók 55-60 százaléka ellenzi, a közvélemény-kutatási központok a demokraták 34-35 tagú többségére számítanak; ebben az esetben 200 republikánus és 235 demokrata honatya ülne a képviselőházban...

ITT OLVASHATÓ

TÁMADÓÁLLÁSBA HELYEZKEDIK, RÁZZA AZ ÖKLÉT, HABZIK A SZÁJA ÉS GYŰLÖLETBE TORZUL AZ ÁBRÁZATA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- HACSAKNEM BLOG
Szerző: H. A.
2018.09.05.

A történet egyszerű és triviális, de ettől még aktuális. Nem én hamisítottam, nem én színeztem ki, felvétel is van róla. Röviden összefoglalom: egy Magyarországra látogató – a fehér európai átlagnál egy árnyalattal sötétebb bőrszínű – skót és egy magyar állampolgár külföldi rendszámú gépkocsijukkal elsodorták egy parkoló autó visszapillantó tükrét. Megálltak, ám mielőtt kiszálhattak volna az autóból, hat feldühödött jó magyar ember rontott rájuk: rasszista sértéseket kiabáltak, migránsoztak, majd mindkét férfit bántalmazták. Az okozott kár legfeljebb 20 ezer forint lehet, ám a verbális és fizikai agresszió nem csak aránytalan, de érthetetlen is. Lenne. Normális helyeken, normális korokban, egy normális világban.

Ez itt nem egy normális hely, és pláne nem egy normális világ. Itt egy letört visszapillantó tükör és az átlagnál sötétebb bőrszín tökéletesen alkalmas arra, hogy a legordenárébb fenevadat szabadítsa el emberek random csoportjaiból. Jó, tudom, ez egy elszigetelt eset, nem szabad belőle semmilyen önmagán túlmutató konzekvenciát levonni. Ahogy Őcsényben is csak az elszigetelt magyar virtus fejezte ki hangosan és érthetően a véleményét, itt sincs különösebb látnivaló. Tudom, sem az ország általános mentális és lelkiállapotára nézve, de még a szombathelyi polgárokéra nézve sem következik semmi a történetből.

Egy majdhogynem banális közlekedési incidens verekedéssé, ütlegeléssé, köcsögözéssé, büdös-geci-szar-migráns-faszszopózássá, buzizássá fajult. Semmi extra. A hagyományos, régivágású kereszténydemokrácia kikönyökölt a negyedik éve tartó konstans agymosás, valamint a frissen festett kultúrharc pöcegödréből és igazságot szolgáltat magának. Ja, nem, elnézést, ilyet nem szabad mondani, írni, de még gondolni sem. Szégyellje magát mindenki, akinek erről a sokadik, de még mindig elszigetelt, ártalmatlan, szóra sem érdemes tettelgességig fajuló önbíráskodási ügyről is ugyanaz jut eszébe. Nem, ehhez a regnáló hatalomnak semmi köze. Úgyhogy akinek erről akár áttételesen is szentéletű, végvári keresztény Orbán Viktor jut eszébe, az nem is magyar.

Csakhogy. Bármennyire is kizárható (alapból és gondolkodás nélkül), hogy a migráns szót kitartóan ismételgető, közben a visszapillantó tükrében (szándékolatlanul) kárt tevő embert rángató-ütlegelő hazánkfiának bármi köze lenne a magyar kormány migránsokkal hergelő, múlni nem akaró idegengyűlölő kampányához, próbáljuk meg mégis elkerülni a szerecsenmosdatást és az álszenteskedést hagyjuk a fenébe. Bárhogyan is habzik a szája tetszőleges Bayer Zsoltnak, midőn a lángba borult, bevándorlók által letarolt Soros-Európát köpködi kocsmai cimborája kivételes zsenialitásának oltárán.

Szeretném leszögezni, hátha nem ad okot a félreértésre: ezek a magasabbrendű hófehér magyar emberek nem 2010-ben nőttek ki a fülkeforradalmi talajból, már azelőtt is itt voltak a maguk habitusával, a jól bevált konfliktuskezelési módszereikkel és leginkább a gyárilag örökölt, mentális-lelki alapfelszereltségükkel. Könnyen lehet, hogy 2010 előtt is adódtak kisebb-nagyobb közlekedési incidenseik, összeszólalkoztak a szomszédjukkal, és kikapcsolódásként teli tüdőből szidták a büdöszsidócigánybuzik felmenőit. Bárkit, aki valamiért szembejött, és volt rajta sapka, vagy nem volt rajta sapka.

Ezek a derék, saját lábukon álló kultúremberek minden társadalomban viszonylag azonos arányban, igazságosan elosztva léteznek és élik a maguk kis sikerélményekkel és frusztrációkkal terhes életüket. Hőbörögnek, méltatlankodnak, sértegetik a mellettük állót, ökölbe szorul az agyuk és az öklük bármitől. Vagy a bármi ellenkezőjétől. A valóságra való jelen rácsodálkozás tárgyát következésképpen nem ennek a néhány embernek a kirívóan agresszív verbális és fizikai megnyilvánulási módja képezi, amely zsigeri válaszreakcióként érkezett egy alighanem nevetséges, semmilyen visszafordíthatatlan kárt nem okozó közúti balesetre...

ITT OLVASHATÓ

BOB WOODWARD KÖNYVE SZERINT ALKALMAZOTTAI ELLOPKODJÁK A PAPÍROKAT TRUMP ASZTALÁRÓL, ÉS IDIÓTÁNAK TARTJÁK AZ ELNÖKÖT

444
Szerző: SARKADI ZSOLT
2018.09.04.

Fear: Trump in the White House, azaz Félelem: Trump a Fehér Házban címmel jelentetett meg könyvet a Watergate-botrány kirobbantásában megkerülhetetlen szerepet játszó újságíró-legenda, Bob Woodward. Ebben rengeteg háttérbeszélgetés és belső információ alapján jellemzi a Fehér Ház személyzetének munkáját, és azt, milyen nekik Trumppal együtt dolgozni.

A könyv szerint a Fehér Ház lényegében működésképtelen Trump irányítása alatt, és az elnök több alkalmazottja is nagyon nehezen fogadja el az elnök hangulatingadozásait, hazudozásait, és hogy nagyon nehezen ért meg dolgokat. John Kelly, az elnök kabinetfőnöke például idiótának és tébolyultnak nevezi Trumpot, James Mattis védelmi miniszter arra panaszkodik, hogy az elnök felfogása egy általános iskoláséhoz hasonló, John Dowd, Trump korőbbi ügyvédje szerint pedig az elnök „egy kibaszott hazudozó”, aki sitten fogja végezni.

Kelly szerint semmi értelme nincs Trumpot bármiről is megpróbálni meggyőzni, és nem is tudja, hogy miért dolgozik még akárki az elnöknek. Neki is ez a legrosszabb munkája valaha.

A szeptember 11-re időzített könyvből egyébként a CNN szerzett egy példányt, és a csatorna szerint a könyvben szereplő információk komolyan befolyásolhatják az őszi amerikai választást is. Woodward sokat ír az elnökválasztás orosz befolyásolásával kapcsolatos ügyészi vizsgálatról is, a könyv szerint Trump egy éjjel az ügyvédeivel próba-vallomástételt rendezett a Fehér Házban, és meg is bukott rajta...

ITT OLVASHATÓ

A BMW-NEK NAGYON MEGÉRI A DEBRECENI GYÁR, MAGYARORSZÁGNAK MÁR KEVÉSBÉ

MÉRCE
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2018.09.04.

Nagy csinnadrattával jelentették be nemrég, hogy a BMW egymilliárd euróból Debrecenben épít új gyárat. Ezzel az új egységgel a Mercedes kecskeméti, az Audi győri és az (immár francia tulajdonba került) Opel szentgotthárdi üzeme után a negyedik nagy német autógyártó is megveti nálunk a lábát.

Az első hírekkel ellentétben most úgy tűnik, nem a magas aranykorona értékű Kismacs környéki termőföldeken, hanem a déli ipari parkban a szintén a német ipart erősítő Continental és Krones AG telepe mellett épülhet fel az új gyáregység. Legalábbis erre engednek következtetni a környéken zajló, egyelőre üres négyszáz hektáros – BMW gyár méretű – telket kiszolgáló infrastrukturális fejlesztések, melyeket egyébként a helyszín finanszírozása mellett szintén Debrecen önkormányzata fizet egy erre a célra felvett 44 milliárd forintos hitelből, az állam pedig – ahogy az ilyenkor lenni szokott – Gulyás Gergely kancelláriaminiszter elmondása alapján több, mint tízmilliárd – a tyúkbélből jóslás mai állása szerint 19,4 milliárd – forinttal támogatja a beruházást. Ezért az óriási befektetésért cserébe a BMW 1000 új munkahelyet kínál majd a magyar munkavállalóknak.
Itt álljunk meg egy pillanatra, és tisztázzuk a helyzetet.

A kapitalista rendszerben, amiben élünk, az olyan cégek, mint a BMW, befektetéseikkel létrehozzák termelőeszközeiket, melyeket a társadalom azon tagjai működtetnek, akik nem rendelkeznek ilyenek felett (munkásosztály). Ezen munkát a termelőegységek tulajdonosa (tőkésosztály) alacsonyabb összeggel honorálja, mint a megtermelt áru piaci ellenértéke. Az így nála maradó részt újabb termelőeszközök csatasorba állítására tudja fordítani, magyarán a tőke tőkét fial (vagy fogyasztási cikkeket, pl. kastélyokat, jachtokat és limuzinokat tud belőle vásárolni, ha kivonja a termelésből).

A kapitalizmus egyik alaptézise a tőke, a munkaerő és az információ szabad áramlása. Az Európai Unióban (és egyébként többé-kevésbé globálisan is) ebből a tőke szabad áramlása valósul meg, a belső vámmentesség miatt megspékelve a szabad árumozgással. Ez azt jelenti, hogy az EU centrumországaiban (pl. Németország, Franciaország) koncentrálódó tőkéből a multinacionális vállalatok szabadon tudnak befektetni a perifériaországokban (az EU keleti és déli karéja), a megtermelt árut pedig szabadon utaztathatják az Unió területén.

Habár az EU-ban elvileg adott a munkaerő szabad áramlásának lehetősége, ezzel csupán kevesen tudnak élni. Az Eurostat adatai szerint az EU-ban a legmobilisabbnak bizonyuló 20-34 éves lakosság körében az alacsony és közepes szinten képzettek – tehát a magasan képzettekhez képest eleve kiszolgáltatottabb helyzetben levők – húsz százaléka hajlandó belföldön, tíz százaléka az Unión belül lakhelyet változtatni munkaszerzés céljából; az idősebb korosztályok körében pedig még kisebb erre a hajlandóság.

Ennek kulturális és társadalmi okai vannak: az ember számára megterhelő új nyelveket megtanulni, új közösségekbe és idegen kultúrákba beilleszkedni, maga mögött hagyni a családját, barátait, az ismert közeget, melyben korábban élt – és minél többet élt, annál nehezebb.

Magyarországon és a perifériaországokban a munkaerő jóval olcsóbb, mint a centrumországokban – Németországban például átlagosan óránként három és félszer annyiba kerül egy munkást foglalkoztatni, mint nálunk...

ITT OLVASHATÓ

MÉSZÁROS LŐRINC BANKJA MEGJELENT A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN

ÁTLÁTSZÓ / ORSZÁGSZERTE BLOG
Szerző: SEGESVÁRI CSABA
2018.09.05.

Ezentúl az MKB is nyújt kedvezményes számlacsomagokat az SZTE dolgozóinak, eddig ezt csak az OTP tette. Csányi Sándor bankja saját számításai szerint évente 300 ezer forint kedvezményt adott az egyetem dolgozóinak. A nagy falat a teljes egyetem számlavezetésének megszerzése lenne, de ez még a jövő zenéje.

Együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem és az MKB Bank Zrt., melynek értelmében a bank kedvezményes szolgáltatásokat nyújt az SZTE munkavállalóinak és diákjainak – ünnepélyesen a sajtó képviselői előtt írták alá a megállapodást.

Mészáros Lőrinc bankja az MKB Csányi Sándor bankjának, az OTP-nek teremt konkurrenciát. Az OTP sem régóta kínál kedvezményes csomagokat az SZTE dolgozóinak. Ha hinni lehet az egyetemi Univ Kft. anyagának, akkor az OTP 2016 februárja óta van jelen az egyetemen, az akkori dolgozókat csábító kiadvány szerint “akár több mint 300 000 Ft megtakarítás is elérhető az itt dolgozók számára”. Persze, a felsorolt termékek igénybevételével. Az OTP nulla forintos csomagot is kínált, ami mellé más termékek kedvezménye is hozzácsapódott.

Az egyetemen több mint 8 ezren dolgoznak. Ügyfélhalászatnak ideális terep. Fendler Judit kancellár arról beszélt, hogy az egyetem számláit a kincstár vezeti, mégis úgy gondolja, a piaci kapcsolatokat erősíteni kell.

Szerinte ezeket később lehetne bővíteni. “A diákoknak és a dolgozóknak is ajánlhatjuk ezt a terméket. Ez nem csak nekünk lehetőség” – mondta a kancellár, szerinte az egyetemek számlavezetésének tiltása is enyhülhet esetleg a későbbiekben. Vagyis a kincstár helyett piaci szolgáltatók is megjelenhetnek.

Mármint akár az egész egyetemen. Az OTP-s és az MKB-s megállapodások a dolgozók és (az MKB esetében) a diákok magánszámláira vonatkoznak. Ráadásul nem kötelezőek, az érintettek gusztusuk szerint máshol is bankolhatnak. Az SZTE számlaforgalma ugyanakkor évente több tízmilliárd forint – ezt megszerezni már komoly fegyvertény lenne bármelyik banknak is...

ITT OLVASHATÓ

MÁR SZÜLETÉSKOR ELDŐL A GYEREKEK SORSA

MAGYAR HANG
Szerző: B. MOLNÁR LÁSZLÓ
2018.09.05.

Az összkép.hu adatai alapján – az összes 12 éves gyerekre kiterjedő kompetencia felmérésből – mintha más világban tanulnának a nagyvárosi és a vidéki gyerekek. Minő véletlen, a lista élén a XII. kerület, a végén pedig a Gönci járás található.

A hétfőn kezdődött 2018/19-es tanévben a felmérések szerint mintegy 700 ezer gyermek kezdte meg a tanulmányait. Vélhetően ezzel be is fejezhetjük azoknak a dolgoknak a felsorolását, amiben ezek a tanulók egyforma helyzetben vannak, ugyanis az Összkép felméréséből kiderült, elképesztő különbségek vannak iskolák és iskolák között. Persze nem azért, mert valahol képzetlenebbek lennének a pedagógusok. Nem, ugyanis a magyarázat roppant egyszerű: a lehetőségek nem azonosak, azaz ha az országos felmérés adatait vizsgáljuk, rájövünk, az oktatásban is a pénz a legdöntőbb faktor. Sajnos…

Ahány gyerek, ahány hely, annyi különböző történet, és a felmérés készítői elgondolkodtató különbségeket találtak járás és járás, főváros és vidék között abban, hogy hol mire tanít meg, milyen lehetőségeket nyit meg az iskola. 2001 óta minden hatodik osztályos felmérést ír szövegértésből és matematikából. Az Összkép most a szövegértési eredményeket dolgozta fel, mert a szakemberek úgy vélik, az határozza meg, mennyire tudják majd a diákok megérteni azt, amit a könyveikben találnak, mennyire képesek önállóan tanulni...

ITT OLVASHATÓ

TIBORCZ ISTVÁNHOZ KÖZELI CÉG ÉPÍTHETI A MAGYAR ZENE HÁZÁT 17,5 MILLIÁRDÉRT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2018.09.05.

A Magyar Építő Zrt. húzhatja fel a Liget-projekt egyik kiemelt épületeként számon tartott Magyar Zene Házát – szúrta ki az uniós közbeszerző szerdai hirdetményében a Magyar Hang.

A munkát a korábban Mészáros Lőrinchez, ma már inkább Tiborcz Istvánhoz közeli cég 17,5 milliárd forintért végzi el, a korábban becsült 15-nél 2,5 milliárddal drágábban – írja a lap.

Baán László, a Liget-projekt kormánybiztosa augusztus 22-én sajtótájékoztatón jelentette be, hogy nyár végéig mindenképpen elindul a zene háza építése.

A világhírű japán építész, Fudzsimoto Szú által tervezett épületet többször újra kellett tervezni. Ám hiába az újratervezés, a generálkivitelezésre kiírt közbeszerzési pályázat érvénytelen lett, továbbra sem akadt vállalkozó kedvű kivitelező. Mostanáig.

ITT OLVASHATÓ

MITŐL IS NAGY SZÁM A TURAI KASTÉLY FELÚJÍTÁSA? - TIBORCZÉK SEM TUDNAK MINDENT A SAJÁT KASTÉLYUKRÓL?

URBANISTA BLOG
Szerző: ZUBRECZKI DÁVID
2018.09.05.

Ritkán kap akkora figyelmet egy műemlék épület felújítása, mint a turai Schossberger-kastélyé, melynek híre most bejárta a sajtót. Persze a nagy érdeklődés elsősorban a tulajdonosnak és a felújítást végző cégnek szól. A BDPST Zrt. viselt dolgairól itt írt az Index, de minket természetesen most sem ez, hanem maga az épület érdekel. Ha már ilyen sokat emlegetik, és valószínűleg emlegetni is fogják, nem árt rendbe tenni néhány fogalmat vele kapcsolatban, mert még a sajtóközleményben is írnak szamárságokat róla.


Ki építtette?

Schossberger Zsigmond második generációs, zsidó nemes volt. A család vagyonát és rangját az apja szerezte meg termény-nagykereskedőként. Neki már bárói cím jutott, fel is merült benne természetesen, hogy a ranghoz most már egy impozáns vidéki kastély is dukál (történetüket amúgy tök jól megírta Sarkadi Zsolt).

Persze nem volt ezzel egyedül. A XIX. század második felében Magyarországon – akárcsak egész Európában, sőt picivel később Amerikában is – nagyon felpörgött a kastélyépítés. Nem csak az újonnan nemességet szerzett polgárok akartak ősinek látszó fészkeket építtetni, hanem mindenki, aki megtehette.

Ez volt a historizmus nagy korszaka, és hát hol lett volna nagyobb szükség a régi formákat felelevenítő stílusra, mint épp a kastélyoknál. Ekkoriban rengeteg újat építettek, illetve számos régit építettek át romantikusabbra és ősibbnek látszóra. Ugyanakkor már a kor legmodernebb felszereléseit rejtették el bennük: sokuk kápolnatornya valójában víztorony volt, fel voltak szerelve villanyvilágítással, központi fűtéssel, étellifttel stb. Teljesen úgy, mint a nagyvárosi bérpaloták...

ITT OLVASHATÓ

HALDOKLIK A TANSZABADSÁG EMLÉKE, PALKOVICS ÉS KÁSLER MEG EGYMÁSNAK FOG ESNI

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2018.09.05. 

Bizonyosan kódolva van a felsőoktatásban a Kásler Miklós vezette humántárca és a Palkovics László által irányított innovációs minisztérium konfliktusa. Egyelőre Palkovics jobban bejátssza a rendelkezésére álló teret. Az ágazatban nagy a bizonytalanság: kancellárok hármas csoportjai világítják át a rosszul teljesítő egyetemek gazdálkodását, és az intézményi autonómia végleges felszámolásával kapcsolatban a gender szak megszüntetésének terve hallatán immáron senkinek nem lehet kétsége. A közoktatásban is várhatók szimbolikus konfliktusok: a törvényalkotási programnak része a szakképzési és a köznevelési törvény módosítása. A teljes közoktatás pedig a már beharangozott, új Nemzeti alaptantervre (NAT) vár. A kormány korábbi bejelentései szerint az új NAT bevezetésének céldátuma 2019. szeptember elseje.

A felsőoktatásban az új tanév két szimbolikus, az ágazat jövőjét alapvetően meghatározó jogalkotási procedúrával indul, egyelőre mindkettő a levegőben lóg. Az egyik a gender szakkal, a másik a CEU-val kapcsolatos.

Az Orbán-kormány néhány hete jelentette be, hogy betiltja a gender szakot, amelynek elindítását két évvel ezelőtt engedélyezte. S bár jogtechnikailag könnyen kivitelezhető a törlés abból a kormányrendeletből, amely az oktatható szakok listáját, valamint azok képzési és kimeneti követelményeit tartalmazza, a döntés önkényessége, politikai motivációja és az egyetemi autonómia semmibe vétele mintha csak most rázná fel az egyetemi szektort. A kormány ugyanis semmiféle előzetes vitára nem adott lehetőséget, és a megszüntetés okát magyarázó kormánypárti politikusok mintha csak versenyeztek volna, hogy ki tud nagyobb butaságot mondani. A társadalmi nemek tudományának politikai kinyírása a teljes magyar felsőoktatás autonómiájának szimbólumává vált: eddig az ágazat sok mindent eltűrt, a nemzeti felsőoktatási törvénytől kezdve a kancellárokon át a konzisztóriumokig, a gender szakot ért támadás azonban mindenki számára egyértelművé tette a helyzetet...

ITT OLVASHATÓ

TEMETETLEN MÚLTAK - APÁM A PLEBEJUS TÚLÉLŐ

ÉLET ÉS IRODALOM / FEUILLETON
Szerző: VÉGEL LÁSZLÓ
2018.08.31. 

De jó lenne emlékezni a lázadó magyar polgárra a barbár Balkánon! De jó lenne ábrázolni azt a harcot, amellyel ma olyan sokan kérkednek a pesti politikai zsöllyék előtt, ahol eljátsszák a szenvedő és üldözött magyart. Ez a cifra emlékezet nem vesz tudomást arról, hogy a nép nem emlékezik semmire, csupán túlélő akar lenni, és buzgóan tanulja a tűrést. Nem gúnyolódom, hiszen mélységesen tisztelem ezt a plebejusi szívósságot, és boldogan emlékszem anyám elégedett arcára, aki nem siránkozott, ahogy a pesti zsöllyék előtt szokás, hanem minden vasárnap délben boldogan feltálalta a tyúkhúslevest, a főtt húst, paradicsomszósszal, nyaranta meggyszósszal, amit különösen kedveltem, utána kirántott mellehúsát és combot tett az asztalra. Az enyém volt mindig a mellehúsa, és természetesen örömmel faltam a franciakrémest is. Boldogok voltunk. Sóvárogva gondolok azokra, akik a szüleik örökölt ezüst ételkészletére emlékeznek, erre a kitalált polgári világra, amelyről Márai Sándornál olvastam hiteles mondatokat, de aminek az én Bácskámban híre-hamva sem volt. Nem, se apám, se anyám nem örökölt ezüst étkészletet, mégis róluk írok, mert ki más írna, azokról az apákról és anyákról, akik nem tudtak, vagy nem akartak ünnepelni. Akiknek nincs helye a nemzeti történelemben és emlékezetben. Apám azok közé tartozott, akik néha kimulatták magukat a kocsmában, részegen vagy kapatosan tántorogtak haza, ez volt a legnagyobb kaland, aztán borgőzös fejjel szidták a sorsukat, s másnap, mintha mi sem történt volna, csendben meghúzódtak. Úgy is mondhatnám, hogy apám a többi utcabélivel szófogadó, lojális poszttrianoni magyar volt, azok közé tartozott, akik nem öltözködtek ünneplőbe, nem öltöttek magukra Bocskai-öltönyt, nem ebédeltek ezüst étkészlettel. 

Nem csak az apám idegenkedett az ünnepi öltönytől, hanem a többi utcabéli családapa is. Nagy ritkán láttam közülük valakit sötétkék vagy fekete öltönyben, legtöbbször esküvőkor vagy temetéskor, lakodalomban már sokkal ritkábban. Csak ha nagyon muszáj volt, csak akkor, ha úri lakodalomba invitálta őket a rokon, akinek jobban ment a sora. 

Megengedhették volna maguknak, s életük végén biztosan volt pénzük új öltönyre, hiszen akkoriban már kölcsönre vásárolták a fridzsidert, a televíziót, gyerekeiket pedig az Adriára küldték nyaralni, de ünnepi öltönyre nem pazarolták a pénzt. Nem tudtak vagy nem akartak urak lenni, ünnepelni sem tudtak igazából, életüket nyomasztó egyhangúság uralta. De jó lenne, ha apám mozgalmas, eseménydús életéről írhatnék, a nagypolgári felmenőimről, a párizsi kalapokat hordozó tantikról, Bécsbe látogató nagybácsikról meg a nagyanyámtól örökölt ezüst étkészletről, amelyben vasárnaponként anyám feltálalta a húslevest. Jó lenne írni egy polgári családról, mert mostanság ez a divat és ez a menő, közben diszkréten utalni arra, hogy a gaz kommunisták üldözték a szüleimet, kiforgatták őket a vagyonukból, a véreskezű szerb nacionalisták pedig egészen Pestig kergették őket, mert harcoltak a nemzeti igazságért. De nem harcoltak, nem emlékszem rájuk, bizonyára nem is léteztek ilyen harcosok, hiszen Trianon után a kisebbségben soha nem volt semmiféle felkelés, lázadás, ellenállás. Egy puska sem dördült el kisebbségi magyar kézben. Voltak, akiket teljesen feleslegesen vagy valamilyen feljelentés alapján Tito rendőrei, nyomozói meghurcoltak, berendeltek a rendőrségre, kihallgattak. Megfenyítették őket, és figyelmeztették, hogy már megint járt a szájuk, de a vallatáskor kiderült, hogy a titkos feljelentő magyar volt, ezért a vallatás végén a nyomozók a vállukat vonogatták, ezek a magyarok mindig bemószerolják egymást, nem kell őket komolyan venni. Utólag azok lettek a legnagyobb hősök, akik ittasan letépték a jugoszláv zászlót, maguk sem tudták, miért.

De jó lenne emlékezni a lázadó magyar polgárra a barbár Balkánon! De jó lenne ábrázolni azt a harcot, amellyel ma olyan sokan kérkednek a pesti politikai zsöllyék előtt, ahol eljátsszák a szenvedő és üldözött magyart. Ez a cifra emlékezet nem vesz tudomást arról, hogy a nép nem emlékezik semmire, csupán túlélő akar lenni, és buzgóan tanulja a tűrést. Nem gúnyolódom, hiszen mélységesen tisztelem ezt a plebejusi szívósságot, és boldogan emlékszem anyám elégedett arcára, aki nem siránkozott, ahogy a pesti zsöllyék előtt szokás, hanem minden vasárnap délben boldogan feltálalta a tyúkhúslevest, a főtt húst paradicsomszósszal, nyaranta meggyszósszal, amit különösen kedveltem, utána kirántott mellehúsát és combot tett az asztalra. Az enyém volt mindig a mellehúsa, és természetesen örömmel faltam a franciakrémest is. Boldogok voltunk...

ITT OLVASHATÓ

MÉLYVÍZ

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Judit
2018.09.05.

A mai poszt a blogon megszokotthoz képest rövid lesz, de egyrészt aktualitása, másrészt (főleg) a történet üzenete miatt úgy gondoltam, abszolút itt a helye. Ha minden jól megy, a szerző, Judit hamarosan részletesebben is beszámol a történetükről.

„2017

Ötödik osztály, kötelező úszás, ahogyan a legtöbb magyar iskolában. A gyerekek nem szeretik, az előző évfolyamok sem igazán. Panaszkodnak a tanárnőre, aki szerintük durva és nem veszi őket emberszámba.

Egy idő után a szülők megpróbálnak összefogni, és az osztályfőnök segítségét kérik. Aztán a testnevelő segítségét. Eredmény nincs.

2018. szept. 3.

A lányom, a tavalyi rossz élmények miatt rettegni kezdett, amikor kiderült, hogy az új iskolájában is lesz hétfőnként úszásoktatás. A ma reggel nehezen indult. Már tegnap este elkezdődött a fejfájás. Reggel azzal ébredt.

Kérte, hogy kísérjem el suliba. Félúton zokogva dőlt egy kőfalnak „én még nem vagyok erre felkészülve…hogy újra úszásórára menjek”. Láttam, hogy nem hiszti, hanem félelem. Tudtam, hogy nem fordulhatunk meg, mert végre le kell győznünk.

Nehezen, de eljutottunk az iskolába. Először az osztályfőnökkel beszéltem, majd az úszásoktatóval. Mindketten nyugtatták a lányom. Kedvesen, türelmesen.

Azt kérte a tanárnő, hogy menjek el délben az uszodához. Majd megkér egy másik oktatót, hogy foglalkozzon az osztállyal, ő pedig majd velem együtt ül a padon a lányommal, hogy az biztonságban érezze magát.

Eljött a dél. Félelem, könnycseppek az átöltözésnél. Leültünk a padra. A gyerekek úsztak, játszottak a vízben. Közben a tanárnő a türelmével, kedvességével elérte, hogy a lányom a medencében kössön ki.

Aztán ketten együtt, kézenfogva ugráltak bele a vízbe a sekélyebb részen. Aztán a kicsit mélyebb részen. Siklás. Lábtempó, kartempó. Sok-sok mosoly. Mindenféle segédeszköz. Rengeteg dicséret és bátorítás.

A végén pedig kiúszott hozzám a medence széléhez a lányom. És már nem volt könnyes a szeme. Csak az enyém. Én pedig megköszöntem a tanárnőnek a türelmét és a kedvességét.

Norvégul.”

ITT OLVASHATÓ

ELFOGLALJA AZ ÁLLAM A KÖNYVPIACOT? VAGY JÖN AZ AMAZON. ÉS LETAROLJA AZ EGÉSZET?

444
Szerző: URFI PÉTER
2018.09.05.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban két és fél órán keresztül vitatkozott L. Simon László, Kolosi Tamás és Gyurgyák János a könyvpiacról, és a végére már olyan „párbeszédek” zajlottak, mint az alábbi:

L. Simon: A lényeget azt úgy kerülgettük eddig, mint a forró kását. A Jánosnak halálos félelmei vannak, hogy a kormány megindul, mint az Aranyhorda, és összetalálkozik valahol félúton az Amazonnal. Tamás szerint meg, mint Leibnitznél, érted, ez a lehető világok legjobbika, mert tökéletesen működik minden...

Gyurgyák: Te meg itt ülsz középen, és az igazságot osztod.

A beszélgetésben idővel megszaporodtak az ehhez hasonló személyeskedések, pedig kifejezetten kollegiális légkörben indult, az pedig végig sokat segített, hogy a résztvevők tényleg értettek a meghirdetett témához, a könyvpiac és az állami szerepvállalás viszonyához.

- L. Simon ugyebár parlamenti képviselő, nagyjából az egyetlen párbeszédképes fideszes kultúrpolitikus, de emellett író-költő, akinek könyvkiadója is volt és két nagy irodalmi szervezet vezetésében is részt vett.

- Kolosi Tamás egyrészt szociológus, a Tárki alapítója, másrészt pedig a két nagy könyvkereskedő vállalat közül az egyik, a kiadócsoportként is meghatározó Líra elnöke, mellesleg pedig Németh Miklós és Orbán Viktor miniszterelnökök tanácsadója is volt a rendszerváltáskor, illetve 1998 és 2002 között.

- Gyurgyák János egyrészt történész, másrészt az egyik legnevesebb tudományos kiadó, az Osiris igazgatója, mellesleg pedig anno Orbánékkal közösen szerkesztette a Századvég folyóiratot, de az utóbbi években többször szólalt meg mint az Orbán-rendszer konzervatív kritikusa.

Valami készül

A PIM köszöntőt mondó főigazgatója, Prőhle Gergely is jelezte, hogy szokatlanul nagy az érdeklődés, a beszélgetést szervező Örökség Kultúrpolitikai Intézet vezetője pedig elmondta, hogy a regisztrációk szerint 50 kiadó munkatársai ülnek a közönség soraiban. Az ok elég egyértelmű: Orbán Viktor tusványosi beszéde, amiben elhangzott a sejtelmes mondat:

„Új szellemi és kulturális megközelítésre van szükség a harmadik kétharmad után, és mi tagadás, szeptembertől nagy változások előtt állunk!”

Azóta többek között a könyvpiac szereplői is azt találgatják, hogy melyek lesznek ezek a változások. Egyértelmű választ persze kedd délután sem kaptak, elhangzott viszont néhány meredek ötlet, találgatás és pletyka...

ITT OLVASHATÓ

HOL, MIT NYÚJT AZ ISKOLA?

INDEX
Szerző: SZEPESI BALÁZS, HERCEG BÁLINT, TÓTH KINGA
2018.09.05.

Az ország járásai között nagyobb az eltérés a diákok teljesítményében, mint egy adott térség jobb és rosszabb iskolái között. Az eredmények alapján mintha más világban tanulnának a nagyvárosi és a vidéki gyerekek. A lista elején a XII. kerületet, a végén a Gönci járást találjuk. Böngészd a térképeket, az adatokat – az összes 12 éves gyerekre kiterjedő kompetencia felmérés szövegértés eredményeit elemezzük járásokra bontva.

Itt a szeptember, több mint 700 ezer gyerek hallgatja szüleivel és tanáraival, ahogy az igazgató megnyitja a tanévet. A nyári szünet élményeivel feltöltődve, picit álmosan állnak, érzik, hogy elkerülhetetlenül visszaáll a szokásos rutin, amiben a vekker és az iskolacsengő határozza meg a napok ritmusát. Közben talán elmerengenek, milyen lesz a következő év, mit kíván tőlük, mit ad nekik majd ez az egész. Milyen is lesz majd egyszer, ha felnőnek és nem lesz évnyitó és becsöngetés.

Ahány gyerek, ahány hely, annyi különböző történet – azonban az adatokat böngészve masszív és elgondolkoztató különbségeket találunk járás és járás között abban, hogy hol mire tanít meg, milyen lehetőségeket nyit meg az iskola. Az Összkép idei tanévnyitó cikke az egyes járások kompetencia eredményeit hasonlítja össze.

Évek óta minden hatodik osztályos felmérést ír szövegértésből és matematikából. Az Összkép most a szövegértés eredményeket dolgozza fel. Azért választottuk ezt, mert a szövegértés képessége határozza meg, mennyire tudják majd a diákok megérteni azt, amit a könyveikben találnak, mennyire képesek önállóan tanulni.

A 12 évesek szövegértési képessége jelentősen eltér az ország egyes térségei között. A legjobb és a legrosszabb eredményű 20 járás átlagos eredménye között dupla akkora a különbség, mint egy jó és egy rossz iskola között egy átlagos járásban. Azaz gondoljunk egy tipikus rossz és egy tipikus jó eredményű iskolára egy tipikusnak vélt vidéken. A köztük levő különbséget szorozzuk meg kettővel, és akkor nagyjából érzékeljük, miben más az oktatás egy jobb és rosszabb eredményű járásban.

Gazdagabb környék, jobban teljesítő gyerekek

Első térképünk azt ábrázolja, hol milyen a szövegértés felmérés eredménye. A lista élén nyolc budapesti kerület, illetve a Budakeszi és a Balatonfüredi járás áll. Ezekben a járásokban 1560 vagy több a diákok átlagos pontszáma. A lista végén Gönc, Szikszó és Kunhegyes környéke 1320 alatti pontszámmal...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

KÖZBIGYÓ PROJEKT

KÖZBIGYÓ PROJEKT
Szerző: kozbigyo.hu
2018.09.05. 

Miről szól a Közbigyó projekt?

A legfontosabb hármasról: tanárok, diákok, és szülők együttműködéséről egy különleges oktatási élmény megvalósításáért! A Közbigyó projektben a gyerekek közösen, belső indíttatásból, valamilyen gyakorlati feladatot valósítanak meg, csoportos alkotó folyamat keretében.

Kik csinálják a közbigyó projektet?

A Közbigyó projektet szülők, gyerekek és tanárok közösen csinálják. Az első Közbigyó projektet a XVIII. kerületi Bókay Árpád Általános Iskola 3 szülője kezdte el. Az alapötlet Neumann-Bódy Edit és Fehér Vera fejéből pattant ki. Ebbe a folyamatba kapcsolódott be Borbély Péter szülő, Tímár Krisztina és Burka Erika pedagógusok és Kabdebó Ferenc pedagógiai szakértő. Ez volt az első közbigyó team.

Közbigyó team-et te is létrehozhatsz, mindenben segítünk, fordulj hozzánk bizalommal az info@kozbigyo.hu e-mail címen. Az adott szervezők elérhetőségei megtalálhatók az impresszumban.

Honnan indult a Közbigyó projekt?

A Közbigyó projektet a XVIII. kerületi Bókay Árpád Általános iskola néhány lelkes és aktív pedagógusa és támogató szülők indították el azzal a céllal, hogy a gyermekek az iskolában egy másfajta oktatási módszerrel, tanulási élménnyel is megismerkedhessenek.

Kísérleti jelleggel egy témahét keretein belül az összes alsós osztályban megszerveztünk egy csoportmunkát, melynek során a gyerekek 4-5 fős csoportokba szerveződve, közösen létrehoztak valamit, amit Ők találtak ki, és Ők is valósítottak meg. Minden csoporthoz tartozott egy mentor szülő, aki segítette a csoport munkáját.

Márciusában a Bókay iskola 8 alsós osztályában 214 gyerek, 42 kiscsoportos projektben vesz részt. 55 mentor szülő segítette a 4-5 fős projekt csoportokat. Májusban a felső tagozatban 70 gyerek és 15 mentor alkotta a Közbigyó projektet.

A kiscsoportok a projektjük teljes folyamatát gazdagon dokumentálták videókkal, fényképekkel, szöveggel, tervező- és értékelő lappal.
Hol található a Közbigyó projekt?

Az elkészült művek ezen az oldalon, valamint a https://www.facebook.com/pg/kozbigyoprojekt/ oldalon találhatók meg.

Facebook oldalunkon publikálásra kerültek a kész művek, ahogy az alkotó folyamat különböző stádiumai is. Az egyes csoportok munkájának részletei (a projekt tervezésétől a megvalósítási munkálatokon és a produktum bemutatásán keresztül az értékelésig) a fenti linkeken érhetők el az oldal csoportjai között...

ITT OLVASHATÓ

SZOCIÁLIS KEGYELEMDÖFÉS - SEGÉLYMEGVONÁSRA KÉSZÜL A KORMÁNY

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: GULYÁS ERIKA
2018.09.05.

Újabb megszorításra készül a kormány a legszegényebbek szociális ellátásában – tudta meg a Népszava.

A kormány tovább akarja szigorítani a szociális segély feltételeit januártól: ahol közmunkás van a családban, a nem dolgozó felnőtt aligha kap valamit. A közfoglalkoztatás Belügyminisztériumban kidolgozott jövő évi terve úgy módosítaná a szociális törvényt, hogy a szociális segély – NER-ben használatos nevén a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) – odaítélésekor 2019 januárjától a közmunkásként szerzett bér összegét számolják bele a háztartás egy fogyasztási egységre eső jövedelmébe. Eddig az FHT 22 800 forintját vették figyelembe a járási hivatalok ügyintézői, amikor eldöntötték, hogy valaki jogosult-e a támogatásra vagy sem, biztosított-e a megélhetése vagy sem. Így viszont, ha az eddigi számítás helyett a 8 órás közmunkás bér jelenlegi nettó 54 217 forintját vagy pedig a szakképzett közmunkások nettó 77 968 forintját veszik figyelembe, akkor alig marad olyan család, ahol a nem dolgozó felnőtt jogosult lesz a segélyre. 

A készülő kormányhatározat tervezete egyelőre nem nyilvános. Készítői azonban kitették azt a megvitatásra szánt jogszabálytervezetek közé a kormányoldalra ahhoz a rendeletmódosításhoz csatolva, amely a közfoglalkoztatási mintaprogramok szakértőinek díjazását teszi majd lehetővé. Szemfüles szociális munkások letöltötték, így a szöveg annak ellenére is elérhető, hogy ezt a részt néhány óra múlva törölték a nyilvános portálról.

Aljasnak nevezte a tervet a Népszava érdeklődésére Komjáthi Imre. Az MSZP alelnöke folyosói beszélgetésekben már hallott a legújabb „népnyúzó ötletről”, ami szerinte beleillik a cafetéria megadóztatását is tartalmazó, dolgozókat nyomorgató Orbán-csomagba. A Közmunkás Szakszervezet társelnökeként is ismert borsodi politikus elmondása szerint a napokban olyan szociológusokkal találkozott, akik a vidéket járva arra keresik a választ: hogy tudnak megélni a szociális segélyből a kis falvak lakói? Borzalmas állapotokat találtak. Van olyan hely, ahol a düledező házak udvarán térdig járnak a műanyag palackok közt, mert egy-kétezer forintokért megengedik, hogy fizetős városi hulladékudvarok helyett náluk rakják le a szemetet. Télen aztán ezekkel fűtenek, egyre több az asztmás, tüdőrákos a környéken. Máshol nem sokkal többért a falusiak nevére hoznak be külföldi kocsikat, tudván-tudva, hogy a közterheket rajtuk nem tudják behajtani a hatóságok. Az élősködők ismerik a magyar falvak szegényeit, a kormány nem – jegyezte meg Komjáthi. 

A Közmunkás Szakszervezet másik vezetője, Vécsi István arra emlékeztetett, hogy korábban a miniszterelnök nyíltan a segélyezés megszüntetését célozta meg. Ricse polgármestere a legnagyobb bajnak azt nevezte, hogy nemcsak a segélyre szorulók, hanem a közmunkások is egyik napról a másikra élnek, nincs előttük perspektíva. A hét eleji viharban megrongálódott hálózat miatt tegnap délelőtt például nem tudták időben utalni a közmunka béreket, ezért egymás után jelentek meg az emberek a hivatalban, hogy legalább előleget adjanak, mert napok óta nem ettek...

ITT OLVASHATÓ

TÖRTÉNET A TUDÓS TERROR-ELHÁRÍTÓRÓL

HUPPA
Szerző: FÁBIÁN ANDRÁS
2018.09.04.

Amikor a tanulmányaimat befejeztem, és megkezdtem hivatásom gyakorlását, kevés nálam boldogabb és elégedettebb ember volt. Tudtam, amit tudtam és azzal foglalkozhattam végre a gyakorlatban, ami mindig is a szívem vágya volt. Ma már be kell vallanom magamnak, hogy emiatt sok, egyéb kötelességemet, főleg a családdal, gyerekekkel kapcsolatosakat el is hanyagoltam. Megszállottja voltam a munkámnak, az volt a hobbim, az életem értelme.

Több olyan kollégám volt, akiről már az iskolapadban tudtuk, hogy nem lesz belőlük húsvéti tojás. Ezek aztán hamar megmutatták az új munkahelyen is, hogy mennyit érnek, pontosabban milyen keveset. Gyorsan el is küldték őket ilyen tanfolyamra, olyan egyetemre, amolyan továbbképzésre. Aztán ezek a tudományosan agyonképzett emberek, akiknek semmilyen munkatapasztalatuk nem volt, viszont olyan kemény papírokkal rendelkeztek, amilyen az egész testületben is alig volt fellelhető, bejelentkeztek a beosztásaikért.

Legendás tábornokok lettek belőlük.

Azért voltak legendásak, mert a szakmához ugyan nem konyítottak, viszont volt róla határozott véleményük és fantáziadús elképzelésük. Ez még nem lett volna baj, de ezt el is mondták, és igyekeztek neki érvényt is szerezni.

Ez jutott nekem eszembe, amikor a napilapokban Dr. Kasznár Attila PhD, nb. alezredes, egyetemi adjunktus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Terrorelhárítási Tanszékének mb. tanszékvezetőjével készült beszélgetést olvastam. Ha olyan okos is, mint amekkora a nevéhez kapcsolt részek terjedelme, gondoltam, nem lesz itt nálunk nagy jövője a terrorizmusnak. Emberünkben a terroristák emberükre akadtak.

Azt mondja tehát ez a tudós terrorelhárító, hogy

"növekszik a bűnözés, és a terrorizmus veszélye."

Sietve teszi hozzá, hogy az ilyen események növekedni fognak,

"ha nem állítjuk meg a migrációt."

Nekem ez a mondat már megmozgatta az idegrendszeremet. Még nem voltam ugyan idegalapon, de már közelített a dolog. Ha a kiváló szakember sem tudja, hogy a migránsoknak tulajdonított terrorcselekmények döntő hányadát, közel száz százalékát, nem a „migránsoknak” nevezett menekültek követik el, hanem általában a beilleszkedni képtelen másod- és harmadgenerációs, állampolgársággal is rendelkező személyek, akkor baj van. Másrészt a migrációs válság a szakértők szerint lassan lecseng. A korábbi százezres nagyságrend évi pár tízezer főre csökkent.

Meg kell látnunk azonban, hogy a rendes közszolg jellemzője nem a tényekhez való ragaszkodás, hanem a kormányhűség. Különösen, ha megbízottból egyszer majd kinevezett tanszékvezetővé akar avanzsálni. Mit lehet tudni! Lehet, hogy az elődjét éppen azért csapták el, mert óvatlanul ragaszkodott az igazsághoz. A rektor urat is hogy megszívatta a miniszterelnök úr, amikor megbüntette 360 ezer forintra. Pedig neki csak annyi volt a bűne, hogy nem kért engedélyt a szülőktől, hogy a gyermekeikkel kampányoljon. Bírságbajnok! – így csúfolta a rektor urat a miniszterelnök úr.

Elnézést a kis kitérőért. Térjünk vissza inkább Kasznár doktorhoz...

ITT OLVASHATÓ

DUGI BENZINNEL KÉSZÜLNEK A VÉGÍTÉLETRE

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: 
2018.09.04.



Hallgassa meg

Hallgassa meg

Gyengécske sci-fik is segíthetnek megérteni, milyen következményei lehetnek az egyes szubkultúrák, netes közösségek eltérő médiafogyasztásának. Az egymástól buborékszerűen elkülönülő online tartalomhasználó közösségeket elnézve egyre inkább úgy tűnik, mintha az emberek adott csoportjai külön bolygókon élnének – mondta Hammer Ferenc, az ELTE média szakjának oktatója az Ötösben.
Milyen érdekes, hogy a netezők számára pár kattintással elérhető az online tartalomtenger, mégis annak csak nagyon kis részét nyitják meg maguknak. Jellemző eset, amikor ketten arról beszélgetnek, milyen információkat szereztek éppen a webről, és tulajdonképpen ugyanazt újságolják egymásnak – mintha arról diskurálnának, mit láttak az esti fix tévéhíradóban. Elvileg nézhetnének sokkal többet, mert adott egy összetett, mély és gazdag kínálat, de ehhez képest a felemlegetett tartalmak a fogyasztás szűk keresztmetszetére utalnak – erről beszélt Hammer Ferenc, az ELTE BTK oktatója a Klubrádióban.

Hogyan készüljünk a posztapokaliptikus rendszerre?

Az egyetem média és kommunikáció szakjának tanszékvezetője, árnyalva a képet, hozzátette, kicsit igazságtalan és pontatlan a hasonlat, a helyzet azért nem annyira durva, mint azt az analógia sugallja. Tény azonban, hogy ahhoz képest, a kattintgatáskor mennyire nagy a választási lehetőség, meglepően sok a közös elem az adott csoportok tagjainak médiafogyasztásában.

A tartalomhasználó közösségek mintha információs buborékokban léteznének – érdeklődéstől, beállítódástól függetlenül. Illusztrációként megemlítette, hogy ő, másfajta érdeklődése, szemlélete miatt például nem fér hozzá az autószereléssel, terepjáró-karbantartással, közben pedig a lőfegyverkultúra gazdagításával foglalkozó fórumok világához, amelyekben többek közt az a téma, hogyan készüljünk fel az egyre közelítő posztapokaliptikus rendszerre.

Ezeken a felületeken relatíve felnőtt emberek azzal foglalkoznak, hogyan rejtsenek el az erdők mélyén hatalmas benzintartályokat, vagy állítsanak fel titkos fegyverraktárakat azokra az időkre, amikor elképzelésük szerint megszűnik az állam – így annak erőszak-monopóliuma is –, és végre ismét az emberek kezébe kerülnek a puskák, pisztolyok. Ennek a készülődésnek az is része, hogy átbeszéljék, hogyan lehet mobiltelefonnal, nagyon primitív számítógépes programokhoz csatlakozva atomerőműveket lekapcsolni – tette hozzá Hammer az online információs buborékok bemutatására hozott példa ismertetéséhez. Az ELTE oktatója szerint tehát az, aki másfelé orientálódik a világban, ezzel a szubkultúrával csak érintőleges viszonyba kerül, és viszont...

ITT OLVASHATÓ 

NAGY-HUSZEIN TIBOR: MERRE TOVÁBB ELLENZÉK?

168 ÓRA ONLINE
Szerző: NAGY-HUSZEIN TIBOR
2018.09.03.

Sokan sokszor elmondták, hogy ez a választás nem volt szabad és tisztességes. Mégis – magas részvétel mellett – a határokon innen élők közül mintegy háromszázezerrel többen szavaztak a fennálló hatalom ellen, mint mellette, és az ellenszavazatok száma a külhoni szavazatok hozzáadása után is csaknem százezerrel meghaladta a rezsim mellettiekét. Semmi nem indokolja tehát, hogy a Fidesz immáron harmadik kétharmadáért a választókat okolja bárki is. Nem igaz, hogy a magyarok többsége elfogadja a fennálló rendszert, nem igaz, hogy a Fidesz túlhatalmát a polgárok többsége biztosítja. Nem a választókon múlott: minden ellenható erő ellenére is többen szavaztak a rendszer ellen, mint mellette, és nem tudjuk, még mennyivel többen szavaztak volna így, ha az ellenzék győzelemre is esélyes módon lépett volna fel.

Ez a hatalom azt mutatja a választónak, amit látni szeretne: erőt, a kormányzásra, az ország megvédésére való képesség látszatát. Az ellenzék ezzel szemben szétforgácsolt, a pártok inkább egymás ellen küzdenek, és folyamatosan azt magyarázzák, miért nem tudják legyőzni a Fideszt. Ezzel saját gyengeségüket mutatják.

Egyes pártok ma már nyíltan is inkább tekintik céljuknak más ellenzéki pártok kirekesztését, mint a Fidesz legyőzését.

A választási szabályok ismertek, modellezhetők, 2014-ben pedig már élesben is megismerhetők voltak. A 2014-ben szerzett tapasztalatokat semmibe venni már nem bocsánatos bűn, az akkori hibákat négy év múlva megismételni még kevésbé az. 2014-ben úgynevezett teljes összefogással, 2018-ban koordinált jelöltállítással próbálkozott az ellenzék. Valójában 2014-ben is csak koordinált az ellenzék, hiszen a jelölteket ugyan közösnek mondták, de nem tekintették annak. Minden párt csak ott kampányolt, ahol az ő jelöltje volt a „közös”, a többi helyen nem, sőt ritkán még a másik párt által állított „közös” jelölttel szemben is dolgoztak. (Mint 2018-ban is.)

Ebben a rendszerben a Fideszt csak akkor lehet legyőzni – és akkor le lehet –, ha vele szemben egyetlen erős párt áll. A pocsolyát nem lehet félig átugrani. Ha az ellenzék valóban nyerni akar, akkor létre kell hoznia ezt a helyzetet, akár tetszik, akár nem. Nem lehet a választási rendszerre hivatkozva mentegetőzni. A választó ugyanis hathatós erőt szeretne látni a Fidesz ellen a választáson is, és legyőzése után a kormányzásban is. Olyan ellenerőre vár, amelynek van érthető, elfogadható jövőképe, és mutatja azokat a képességeket, amelyekkel azt meg is lehet valósítani. Az egymással civakodó, a még meg sem szerzett koncon marakodó, aztán meg a felelősséget a többire hárító pártok „összefogása” ehhez kevés.

Két csúnya vereségnek elégnek kell lennie ahhoz, hogy világossá váljék: így nem fog menni...

ITT OLVASHATÓ

MIÉNK EZ A CIRKUSZ

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.09.05.

Úgy fellobogózták hétfőre Budapest hídjait, úgy csattogtak azok a rongyok a kiábrándító kora őszi szélben, hogy az ember azt hitte, megérkezett a vándorcirkusz, s vele a három elefánt. Még Sheldon is csettintett meg bazingázott volna, az is bizonyos, és éppen azért, mert legalább oly értelmetlen volt ez az egész, mint az ő sorozata, a “Móka és zászlók”. Mert a vándorcirkusz nem, hogy megérkezett, hanem itt maradt, sőt, itt is volt mindig, sátrat vert örök időkre, és még két nap.

Hogy mért vannak ott ezek a bot és vásznak, arról Novák Katalin, az EMMI méltán közkedvelt államtitkár asszonya mondta el az örök igazat. Mint kiderült, a kormány toszta tele ötszáz zászlóval a hét hidat, azt az üzenetet közvetítve az analfabéta és katatón szalagmunkásoknak, hogy családban élni jó. Mintha nem tudnák maguktól is, amikor olajtól iszamos kézzel megtérnek a híd alá, és megkérdik szívük szerelmét, mit ádsz nékem ennem estebédre virágom? S asszonya akkor hazaszeretettől áthevülve felel, volt egy fél pizza a kukában, én édes uram.

Jó lesz, feleli a zura, és csókokkal árasztja el a pofiját az ő élete szerelmének. Oly szép ez, mondta is államtitkár asszony, a zászlaik arra figyelmeztetnek, hogy az idei csodákkal terhes évben minden eddiginél több támogatás jut a családoknak. Ez megmutatkozik abban például, hogy egyházi programok is várják a gyalogkakukkos prérifarkasént rebegő szempillájú népeket. Hogy milyenek, azt nem tudni, bizonyára toszási tanácsokat osztogatnak a kivénhedt pedofilok, meg szenteltvizet a kulacsba.

Ha megfogadnák Moldova intelmeit, zsákbanfutó-, és lepényevő versenyt rendeznének a Krisztus után permanensen epekedő bárányoknak egyszerre, amivel az egészséges életre nevelés és az étkezés is le lenne tudva egy kosszal. Sőt, még móka és kacagás is volna, amikor a lekváros pofájú alattvalók dicsérnék az urat, a zOrbánt, hogy már nem bírják elviselni azt a sok jót, amit érettük, s nekik tesz, hogy csak az ő népe jár mindig a fejében, attól olyan busa és puffadt az a drága, kis cuki pofija neki.

Novák Katalin azt nem mondta, hogy elvárják a hidakra, a zászlók alá az utcára rakott családokat is, mert rájuk is fér az a tudás, hogy családban élni jó. Tudták ezt ők, úgy fogták egymás kezét, ahogy cibálták ki őket a lakásból, hogy alig is bírták elengedni. Ezért volt az, hogy a rendőrök ilyen csoportképeket rángattak az utcára, miközben ott állt államtitkár asszony és duruzsolta a fülükbe, hogy idén, a családok évében minden eddiginél több támogatás jut a nekik...

ITT OLVASHATÓ

OETTINGER: A TÖBBI KÖZ MAGYARORSZÁG MIATT VÉGVESZÉLY LESELKEDIK AZ UNIÓRA - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.09.05.

- A populista erők az oroszok 5. hadoszlopát jelentik Európában, de meg kell követelni tőlük, hogy tartsák tiszteletben a jogállamot, főként ha hatalmon vannak

- Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű! Az Orbán-kormány nem győz panaszkodni, hogy a nyugati sajtó torz jelentéseket közöl Magyarországról, de meg kell nézni, hogy a Fidesz-közeli média mivel eteti a közönséget Németország ügyében

- Ellentámadásba ment a magyar vezetés a Sargentini-jelentés strasbourgi vitája előtt

Politico

A Bizottság költségvetési biztosa úgy ítéli meg, hogy halálos veszélyben van az európai terv: néhány kormány, így a magyar, lengyel, román és olasz, belülről akarja meggyengíteni, illetve megsemmisíteni az uniót, kívülről pedig olyan autokraták fenyegetik, mint Putyin, Erdogan és az „okos kínaiak”. Oettinger szerint azonban ha a tagállamok és a az EP gyorsan elfogadják a következő hosszú távú EU-költségvetést, akkor ily módon bizonyítják, hogy a szervezet cselekvőképes marad, még ekkora kihívások közepette is. A német kereszténydemokrata politikus bírálta azt is, hogy a Merkel-kabinet nem mutat kellő lelkesedést a közösség iránt, pedig a koalíciós megállapodás új kezdetet ígért a földrésznek. Szerinte teljesen nyitott, hogy Berlin csatlakozik-e azokhoz a tagokhoz, amelyek csökkenteni akarják hozzájárulásokat az unió kiadásaihoz.

Project Syndicate

Az európai liberálisok vezetője arra figyelmeztet, hogy a szélsőjobbos populisták megerősödése nem egyszerűen az uniós intézményeket veszélyezteti, hanem az orosz kapcsolaton miatt mind inkább az európai polgárok biztonsága tét. Vendégkommentárjában Verhofstadt kifejti, hogy a biztonsági szolgálatok csak későn ébredtek rá, a Kreml milyen bajokat tud okozni a nyugati demokráciáknak. A helyzetet súlyosbította azután, hogy szélsőjobbos populisták kulcsországokban emelkedtek fel, és ez aláásta a bizalmat a titkosszolgálatok között, pedig anélkül nem lehet szembeszállni az orosz agresszióval, mármint ha nem osztják meg egymással a bizalmas értesüléseket.

Az osztrák koalíció kisebbik pártjának együttműködési megállapodása van Oroszországgal, beleértve információk átadását. Ám ha ez azt jelenti, hogy kényes adatok jutnak el Bécsből Moszkvába, akkor Ausztriát ki kell zárni a terrorizmus és szélsőség elleni küzdelmet szolgáló nyugati hírforgalomból. Ez azonban aláásná minden európai biztonságát. Hasonló a helyzet az olasz Ligával is. Úgy tudni, hogy orosz hírszerzők évek óta igen szoros kapcsolatokat tartanak fenn szélsőséges magyar csoportokkal. Továbbá a Fidesz ellenőrzi javarészt a sajtót, amely kritika nélkül terjeszti az orosz állami propagandát.

Putyin immár hibrid háborút folytat az EU ellen. A cél érdekében aktívan támogat populista mozgalmakat és pártokat, hogy azok kiaknázzák a feszültséget, illetve megosszák az uniót. Válaszként Brüsszelnek ki kellene vizsgálnia az orosz beavatkozást, ahogyan azt Amerikában Mueller teszi. Fel kell tárni a titkos orosz pénzügyi csatornákat, illetve véget kell vetni a hibrid hadviselésnek. Létre kell hozni az európai FBI-t. De a legfőbb, hogy meg kell követelni az elszámolást minden kormánytól, ragaszkodni kell ahhoz, hogy tartsák tiszteletben a jogállamot és a bevált intézményeket.

Politico

A magyar kormány úgy látja, hogy az EU boszorkányüldözést folytat az ország ellen. Ezt az uniós kapcsolatokért felelős államtitkár fejti ki olvasói levelében. Varga Júlia hangoztatja, hogy a Sargentini-jelentés, amely szankciókat sürget a jogállamiság megsértése miatt, és amelyről éppen egy hét múlva szavaz az Európai Parlament, szóval, hogy a felmérés elfogult és politikai támadást jelent. A liberális fundamentalizmuson alapul, félrevezető, tele van ténybeli hibákkal. Ráadásul figyelmen kívül hagyja a választók akaratát. Azt tükrözi, hogy a liberálisok nem nézik jó szemmel a jelenlegi európai konzervativizmust, a nemzeti szuverenitást, a kereszténydemokrata alapértékeket, és egyáltalán: a tényeken alapuló objektív párbeszédet.

Az állásfoglalás szerint Sargentini beleütötte az orrát egy sor olyan kérdésbe, amibe nem kellett volna, így a romák ügyében valótlanságokat állít. Azon kívül az Orbán-kormány nulla toleranciát hirdet az antiszemitizmussal szemben. Az igazi demokráciát, a jogállamot és a gondolat szabadságát hirdeti, nem pedig az illúziók demokráciáját. Varga legfőbb kifogása az, hogy a vizsgálat nem volt nyílt, tisztességes, nem vitte figyelembe a magyar hatóságok által közölt tényeket. A dokumentum mindig ugyanarra a néhány civil szervezetre hivatkozik, nem elfogulatlan, nem felel meg a demokratikus elveknek. A levél kiemeli, hogy Magyarország azért került a célkeresztbe, mert politikája szembemegy az EU intézményi logikájával, miközben a polgárok az erős nemzetállamok Európája mellett vannak. Az üzenet végül kiemeli, hogy a politikai támadások és kioktatások meg fogják osztani az uniót, a Sargentini-féle anyag miatt az EP előbb-utóbb megindul a lejtőn, hacsak az integráció nem fogadja el az igazi sokszínűséget és nem engedi meg, hogy az államok a saját törvényes céljaikat kövessék.

Spiegel

A lap szerint a kormány közeli magyar sajtó már jó ideje hazugságokat terjeszt Németországról, de a chemnitzi események óta különösképpen rákapcsolt. De hát Orbán Viktor egyáltalán nem csinál titkot abból, hogy teljesen tévesnek tekinti Merkel menekült-, illetve Európa-politikáját és hatalomváltást tart szükségesnek Berlinben. Ehhez egyfajta koronatanúként veti be a kettős állampolgárságú Georg Spöttlét, aki volt katona, rendőr, továbbá saját bevallása szerint a titkosszolgálat szakértője közel-keleti és terrorügyekben. Szívesen látott vendég a magyar közmédiában és a Fidesz rendezvényein. Arról azonban hallgat, hogy a 90-es években ufó-témában kilincselt Magyarországon.

Az Orbán-kormány évek óta jajong, hogy a nyugati újságírók teljesen hamis képet közvetítenek az országról, de aki a magyar kormánypárti orgánumokat figyeli, nem tér magához a döbbenettől, hogy mi folyik ellenkező irányban. Lásd Kiszelly Zoltán kijelentését arról, hogy a kancellár a Soros-tervet ülteti át a gyakorlatba. Ezek a jelentések tele vannak álhírekkel, pl. hogy a németeknél tucatjával rombolnak le katolikus templomokat, vagy hogy azokat mecsetté alakítják át. Chemnitz óta pedig átszakadtak a gátak. Az M1 jóformán csakis a migráció súlyos következményeit taglalja. A politikusok azonban hallgatnak, mert Orbán stratégiája az, hogy először a baráti sajtó mondja ki, amit ő gondol...

ITT OLVASHATÓ

regierungsmedien-a-1226488.html