2018. augusztus 31., péntek

HA CSÚSZÓRA KAPOD AZ ÁRUT, ÉS LEBUKSZ, SZARBAN VAGY

INDEX
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2018.08.31.


- A Majka által kirobbantott kokainbotrány egyetlen fogyasztóról, Curtisről szólt, de ezúttal a nagykeresedőkre fókuszáltunk.

- Több olyan magyar bűnöző él külföldön, aki nagyon komolyan benne van a nemzetközi kokainkereskedelemben, tonnányi árut mozgat, fedővállalatokat üzemeltet.
- Idehaza viszont csak idézőjelbe tett magyar kokainbárók ténykedtek, de még ők is milliárdokat kerestek, luxusverdákat törtek rommá az M7-esen.
- Ám egyszer fent, egyszer lent: ma már a heti 1-2 kiló kokaint felszívó hazai piacot azok az albán és szerb nagykereskedők uralják, akik mindig is jelen voltak a pályán.
- Alvilági figurákkal és volt kábítószeres zsarukkal beszélgettünk a kokóbizniszről.

A magyarországi kokainfogyasztásról kevés adat van, bár a Majka–Curtis-botrány még azoknak is nyilvánvalóvá tette, hogy a fizetőképes közegben népszerű drogról van szó, akik eddig a Holdon éltek.

Anélkül, hogy nagyon mélyen belemennénk a kokainfogyasztás hazai történetébe, az előzményekről annyit érdemes tudni, hogy kokaint már a múlt század harmincas éveiben is használtak Magyarországon, a fővárosban. Amikor 1935-ben felállt a Kábítószereket Ellenőrző Központi Szerv, az első év nyilvántartásában szereplő 109 drogfogyasztó mindegyike kokaint tolt. Később ugyan nem bontotta le a nyilvántartás, hogy a fogyasztók milyen drogot használtak, de azt igen, hogy mi a foglalkozásuk. Többségük orvos, prostituált volt. Vagy éppen író. Tehát az elit vagy az azzal érintkező réteg.

A harmincas évek után hosszú évtizedekig semmit nem lehetett tudni arról, kik használnak kokaint Magyarországon. A rendszerváltás után is csak néhány apróbb újsághír jelent meg a témában.

AZ VISZONT BIZTOS, HOGY A MAGYAR ALVILÁG KRÉMJE MÁR A HETVENES ÉVEK KÖZEPÉN HOZZÁJUTHATOTT KOKAINHOZ,

a Los Angeles-i magyar „maffia" néven hírhedtté vált bűnözői kör néhány tagja bizonyosan már ebben az időben hozott haza kóstolót a fehér porból, ezt korabeli rendőrségi dokumentumok is igazolják, és ezt erősítette meg az Indexnek több, akkoriban aktív betörő is.

A nyolcvanas években elsősorban török és jugoszláv bűnözők utaztak a csempészetben: emberek és fegyverek mellett természetesen drogot is csempésztek (igaz, nem kokaint), a török csempészek pedig szoros kapcsolatban álltak a török Szürke Farkasok nevű terrorszervezettel. Ezeket a kapcsolatokat ezért akkoriban a magyar állambiztonság követte nyomon...

MIVEL MOSSÁK AZ AGYUNKAT?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- VENDÉG BLOG
Szerző: ANDOR MIHÁLY
2018.08.31.


...A szocializmus idején az MTI ugyanúgy meghamisította és megszűrte a híreket, mint most. Az ötvenes években csak Néprádiót lehetett kapni, amin kizárólag a Kossuth és a Petőfi jött be, külföldi adókat nem lehetett vele fogni. 1956 után egyetlen televízió lett, az állami. A napilapokat nem lehetett egymástól megkülönböztetni, ugyanazt a hivatalos ideológiát nyomták. A szocializmus idején is elképesztő hazugságokkal etették a közönséget. Egyre jól emlékszem gyerekkoromból: amerikai ügynökök titokban kolorádóbogarat csempésztek a szocialista országokba, és ezért nem volt elegendő krumpli. Ez is van olyan képtelenség, mint az asszonyainkat és lányainkat megerőszakoló migránsok. De hát emlékezhetünk a „rothadó Nyugatról” évtizedekig terjesztett rémhírekre is. Meg az ígéretekre, hogy nemsokára utolérjük, sőt lehagyjuk. (Mintha Orbán vagy Matolcsy mostani jóslatait és ígéreteit hallanánk.)

Egyszóval akkor is ugyanúgy folyt az agymosás, mint most. Mégsem hitte el senki egy szavukat sem. Ha viszont úgy gondoljuk, hogy most hatásosabb az agymosás, akkor talán nem a média fölötti hatalomban kell keresni az okot (ami ráadásul kissé lazább, mint a szocializmus idején), hanem valami másban. Mondjuk, a közvetített tartalomban. Akkor azt a kérdést kell föltenni, hogy miért hiszik el jobban és többen a mostani hazugságokat, mint az akkoriakat. Ezen lenne érdemes gondolkodni a gondolkodóknak!

KI INDÍTJA BE BRÜSSZELT?

HVG ONLINE
Szerző: ZGUT EDIT
2018.08.31.


Magyarország és Lengyelország esetében eddig azt láttuk, hogy az Európai Unió csak minimális mértékben volt képes feltartóztatni az autoriter rezsimépítkezést. Bár a jogállamisági viták új politikai mechanizmusokat termeltek ki, eddig egyik sem bizonyul hatékonynak, egy részük pedig vissza is üthet. A megoldás az unió eddig óvatos gyakorlatot követő bíróságának kezében lehet.

Két és fél éves huzavona után az Európai Bizottság egyre kiterjedtebb jogi és politikai eszköztárral próbál fellépni Lengyelországgal szemben, amely azonban továbbra sem hajlandó érdemi változtatásokra a bírósági rendszer átalakításában. Brüsszel először ironikus módon azt a jogállamisági mechanizmust hozta mozgásba Varsóval szemben, amelyet eredetileg az Orbán-kormány miatt hívtak életre 2014-ben, Magyarországgal szemben viszont sosem alkalmazták. A „hetes cikkely” előszobájának számító kereteljárást korai figyelmeztető eszköznek szánták, ahol a Bizottság párbeszéd keretében rendezheti a vitás ügyeket az érintett tagállammal. Miután a varsói vezetés ettől elzárkózott, a Bizottság tavaly decemberben beélesítette a „nukleáris opciót”, amely Lengyelország tanácsi szavazati jogának felfüggesztését célozza. Ez példa nélküli az unió történetében: még Ausztriával szemben sem vetették be, amikor a a szélsőjobboldali Jörg Haider kormányra került, helyette a tagállamok egy része az alapszerződésen kívüli megoldást választva egyoldalú gazdasági szankciókat alkalmazott Béccsel szemben.

A lengyel Jog és Igazságosság (PiS)-kormány ellen nem csak azért lép fel vehemensebben az Unió, mert a Fidesszel ellentétben azt például nem védi az Európai Parlament legbefolyásosabb frakciószövetsége, az Európai Néppárt, hanem mert több mint 13 olyan törvényt fogadott el, amely a lengyel igazságszolgáltatás teljes spektrumát a végrehajtó hatalom alá rendelte az Alkotmánybíróságtól és a Legfelsőbb Bíróságtól kezdve az ügyészségen át egészen a rendes bíróságokig. Mindezt úgy, hogy a lengyel alkotmányt és annak hatályát egy sor közönséges rendelettel módosították, és az Alkotmánybíróság soraiba alkotmánysértő módon ültettek új bírákat. Emellett politikai eszközök is terítékre kerültek: a viták többségét kihordó EP mellett az Általános Ügyek Tanácsában is lefolytatták a jogállamisági párbeszédet. Szimptomatikus volt már Mateusz Morawiecki júniusi meghallgatása is, ahol a lengyel kormányfő olyan kijelentéseket tett, hogy a Legfelsőbb Bíróság soraiban még ma is ott ülnek a nyolcvanas évek hadiállapota alatt ítélkező bírák. A PiS ugyanis antikommunista alapokon érvel a bíróság átalakításának fontossága mellett. Ez azonban erősen túlzó kijelentés, a testület elnöke, Malgorzata Gersdorf ráadásul 1980-tól a kommunisták ellen harcoló Szolidaritás tagja volt.

Magyarország ügye ehhez képest még csak a 7-es cikkely szerinti eljárás megindításához szükséges első, kezdeti szakaszában van. Noha visegrádi összevetésben a demokratikus berendezkedés lebontása Magyarországon a legelőrehaladottabb, a Bizottság eddig több okból sem mondta ki a jogállamiság rendszerszintű fenyegetettségét. Orbán Viktor kétharmados parlamenti többség birtokában sokáig „húzd meg, ereszd meget” játszhatott a Bizottsággal jogilag kiszámítható, és politikailag kockázatmentes eljárások keretében. Erre jó példa a bírák korai nyugdíjazása: mire a kötelezettségszegési eljárások kifutottak, a Fidesz könnyen megszabadulhatott a nemkívánatos bírák egy részétől. Így a Bizottság kérésének sem volt nehéz eleget tenni a vitatott törvények módosításával. Fontos védőernyőt biztosított továbbá a legnagyobb EP-frakció, az Európai Néppárt, ahol a legbefolyásosabb német delegáció hatalomtechnikai okokból eddig Orbán Viktor pacifikálására törekedett. Utóbbi sikertelensége a hetedik alkotmánymódosítás és a Stop Soros-törvénycsomag gyors elfogadásakor vált egyértelművé. Orbán egyben üzent is európai pártcsaládjának, hogy ha nem hagy fel a bírálatával, a Fidesz a 2019-es EP-választások után talán más, megengedőbb frakciók sorait gazdagítja majd. A párthovatartozás fontosságát tükrözi, hogy Jaroslaw Kaczynski pártja ezzel szemben kevésbé volt védett a súlytalanabb, euroszkeptikus konzervatívok és reformerek frakciója részéről. Noha a Bizottság idén júniusban kötelezettségszegési eljárást is indított Varsó ellen, az Orbán-kormány példáján bebizonyosodott, hogy a szóbanforgó eszköz ugyancsak alkalmatlan a rendszerátalakító szándékok feltartóztatására. Mire pont kerül az ügy végére, a PiS is könnyen lecserélheti a nemkívánatos bírákat...

MIKÖZBEN AZ ORBÁN-KORMÁNY A HONVÉDKÓRHÁZ VEZETÉSÉRE MUTOGAT, A TELJES MAGYAR BETEGELLÁTÓ-RENDSZEREN ELURALKODIK A FESZÜLTSÉG

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2018.08.31.


Gulyás Gergely az intézményvezetésre bízná a túlmunkák nyomán kialakult feszültség kezelését, a betegellátás fenntarthatóságát azonban rendszerszintű probléma fenyegeti.

Ha bérfeszültség alakult ki a Honvédkórházban, azt a munkáltatónak kellene rendeznie, hiszen a kormány nem vont el forrásokat sem a bérek, sem az ellátás tekintetében az intézménytől

– mondta a 168 Óra kérdésére a pénteki kormányinfón Gulyás Gergely. A Miniszterelnökség vezetője egyértelműen a kórház-vezetésre hárította a napokban kialakult, botrányos helyzetet, miközben a betegellátás biztonságáért szükséges, érdemi kormányintézkedésekről nem szólt.

Az ügy lapunk által is ismertetett előzményeként csütörtökön a Népszava arról írt, hogy az intézmény traumatológus és aneszteziológus szakorvosai felmondták túlmunka-szerződéseiket, miután a kórház menedzsmentje úgy döntött, megvonja az önkéntes túlmunkáért adható juttatásokat. Emiatt egyes orvosok akár havi 100 ezer forinttól is eleshetnek.

A Honvédelmi Minisztérium csütörtök este reagált az írásra. Közleményükben azt írták, problémamentes a Honvédkórházban a túlmunka kifizetése, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ visszautasítja az orvosai túlmunkájának kifizetéséről szóló, a sajtóban megjelent állításokat. A kórház orvosainak heti munkaideje – részletezte a tárca – 40 óra, a jogszabályban rögzített díjazásért a kórház parancsnoka heti 8 óra túlórát rendelhet el. Ezen felül az orvosok önkéntes alapon, kiemelt díjazásért vállalhatnak túlmunkát. Ennek ellentételezését a közelmúltban a kórház vezetősége – az orvosokkal folytatott egyeztető tárgyalások alapján – mintegy 40 százalékkal emelte meg – állítja a tárca, hozzáfűzve, a juttatásokat Honvédkórház továbbra is pontosan kifizeti az orvosoknak.

Azt is írták, a Honvédkórház az elmúlt időszakban nem tett mást, mint érvényt szerzett a jogszabályi előírásoknak, amelynek nyomán egyeztetések zajlottak és jelenleg is zajlanak a munkavállalók és a vezetőség között az úgynevezett önkéntes túlmunkával kapcsolatban. A Honvédkórház vezetősége minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a szükséges orvosi létszám és a technikai feltételek mindenkor rendelkezésre álljanak – szögezték le, azt is állítva, a sürgősségi centrumban egy orvos sem mondott fel, így a biztonságos betegellátáshoz szükséges orvoslétszám rendelkezésre áll.

Ez azonban nyilvánvalóan nem volt igaz,

hiszen – mint megírtuk – Zacher Gábor osztályvezető főorvos pénteken azért hagyta el a sürgősségi osztályt, mert a továbbiakban szakmailag vállalhatatlanná és fenntarthatatlanná vált a helyzet, miután nincs elég sürgősségi szakorvos. Arra a Népszava is utalt röviden, hogy a sürgősségi osztályon felmondott az orvosok harmada, s miközben ezt az információt is igyekezett cáfolni és hitelteleníteni a Honvédelmi Minisztérium, a hvg.hunak nyilatkozó Zacher ugyanis megerősítette:

osztályán nemrégiben kilenc orvos is felmondott...

VAKÁCIÓ VÉGE, LEMERÜLNI!

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2018.08.30.


Régi a vicc: az elhunyt kopog a Mennyország kapuján, Szent Péter mondja neki, hogy nem engedi be, mert nem élt Istennek tetsző életet, - igaz, túl nagy disznóságokat se követett el, ezért választhat, a Pokol melyik bugyrában kíván bűnhődni...

A HONVÉDKÓRHÁZ VÁLSÁGA MUTATJA MEG, MI AZ ÁRA A MŰKÖDŐ EGÉSZSÉGÜGYNEK

MÉRCE
PAPP GÁSPÁR
2018.08.31.


TEGNAP DERÜLT KI, HOGY A HONVÉDKÓRHÁZ 112 ORVOSA NEM HAJLANDÓ TÖBB TÚLÓRÁT VÁLLALNI, AMIÉRT A JÚLIUSI TÚLÓRÁIKAT NEM FIZETTÉK KI. A HÍREK SZERINT NÉHÁNYAN FEL IS MONDTAK A KÓRHÁZ SÜRGŐSSÉGI OSZTÁLYÁN. SZAKEMBEREK SZERINT A KIALAKULT HELYZET A BETEGEK VESZÉLYEZTETÉSÉIG IS FAJULHAT, AMI PONTOSAN MEGMUTATJA, MILYEN VISZONYOKON ALAPUL A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY.

A HVG.HU ÁLTAL MEGKÉRDEZETT SZAKEMBEREK ÉS A HONVÉDBAN DOLGOZÓ FORRÁSOK SZERINT A 112 ANESZTEZIOLÓGUS ÉS TRAUMATOLÓGUS SZAKORVOS KIESŐ TÚLÓRÁI ÉS A KORÁBBI FELMONDÁSOK MIATT A SÜRGŐSSÉGI OSZTÁLYRA KELL ÁTCSOPORTOSÍTANI ERŐFORRÁSOKAT, AMI RONTJA AZ ELLÁTÁS MINŐSÉGÉT, ÉS VESZÉLYEZTETI A BETEGELLÁTÁST. AZ ÁTCSOPORTOSÍTÁSOK MIATT RÁADÁSUL A MŰTÉTI VÁRÓLISTÁK IS TOVÁBB NŐHETNEK, PEDIG AZ ORSZÁGOS VÁRÓLISTA ADATBÁZIS ÉRINTETT SORAI KÖZT MOST IS ELKÉPESZTŐ SZÁMOKAT OLVASNI: TÉRDPROTÉZISMŰTÉTRE PÉLDÁUL 685 NAPOT KELL VÁRNI, CSÍPŐPROTÉZIS-MŰTÉTRE PEDIG 260 NAPOT.

A HVG.HU ÁLTAL MEGSZÓLALTATOTT KÉT SZAKEMBER-ÉRDEKVÉDŐ SZERINT
ÉRTHETETLEN, HOGY MIÉRT SPÓROL A BÉREKEN A MENEDZSMENT, AHELYETT, HOGY A KORMÁNYNÁL LOBBIZNA TÖBB PÉNZÉRT.


Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakdolgozók Szakszervezetének elnöke azt a közmondásos gyakorlatot is ismerteti, hogy a súlyos szakemberhiány és az alacsonyan tartott bérek nyomán előálló megalázó helyzetek ellenére az orvosok, ápolók rendszerint a betegellátást helyezik önérdekeik elé, és nem lázadnak fel, amivel a munkáltatók rendszeresen visszaélnek. A mostani válság ennek a gyakorlatnak a felrúgása miatt jött létre.

A Honvédkórházban kialakult helyzet tehát abba ad betekintést, hogy mi történik, ha az egészségügyi szakemberek nem hagyják, hogy a betegellátás fenntartása érdekében napról napra visszaéljenek az elkötelezettségükkel, és nem vállalják tovább azt a munkát, amiért nem fizetik meg (avagy ki) őket.

Tovább romlik az ellátás minősége, a helyzet akár a betegek veszélyeztetéséig fajulhat...

NYOMTASS TE IS! - 2018 / 58.SZÁM

NYOMTASSTEIS!
Szerző: Nyomtass Te Is!
2018.08.28.



Az 58. szám tartalmából: 

A magyarok 15 százaléka (1,2 millió ember) tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát. Legtöbben a Fidesz kormányt jelölték meg az elvándorlás legfőbb okaként…

Mi ez?

Nagyon sok ember van, aki csak az M1 televíziót nézi, a Kossuth rádiót hallgatja és a megyei lapokat olvassa. Nos, az ő fejükben egy egészen másféle kép alakul ki Magyarországról, mint azokéban, akik több forrásból tájékozódnak. Ahogyan mondani szokás, ma kétféle mozit nézünk.

Ami a kormány által birtokolt vagy elfoglalt csatornákon keresztül árad, az már nem is elfogultság, hanem gátlástalan propaganda és agymosás, időnként konkrét hazugság. Ha nem lépünk fel ez ellen, akkor a következő választáson olyan emberek fognak szavazni, akik nincsenek tisztában azzal, hogy milyen országban élnek.

Ideje hát tennünk valamit!

Egy egyszerű eszközt ajánlunk, amellyel megtörhetjük a kormányzati médiafölényt. Egyfajta XXI. századi szamizdatot, amely a mindenütt jelenlévő technológiákra alapozva, olcsón, könnyen és gyorsan juthat el akár milliókhoz is.

Van még néhány független újság és hírportál, amelyek tisztességesen elvégzik a munkájukat, csakhogy ezeket nem olvassák elegen. A Nyomtassteis kezdeményezés segítségével azonban sokakhoz eljuttathatjuk az általuk előállított értékes tartalmakat. A legfontosabb írásokat lerövidítve, közérthetővé téve egy A/4-es lap két oldalára helyezzük el (tördeljük be). Ezt a lapot félbehajtva egy újság formátumú kis kiadványt kapunk.

Az aktuális lapszámok internetes oldalunkról tölthetőek le. Aki úgy gondolja, hogy ezekről a hírekről másoknak is értesülniük kell, annak csak annyi dolga van, hogy több példányban kinyomtatja, lefénymásolja, és tovább terjeszti. A terjesztéssel kapcsolatban felmerülő kérdésekről a gyakori kérdések menüpontban tájékozódhatsz.

A nyomtassteis kezdeményezés egyetlen esetben működik: ha elegen leszünk, akik tényleg nyomtatnak és terjesztik is ezt a kis újságot. Csatlakozhatsz kicsiben és nagyban is, lehetőségeid, erőd szerint. Akkor is sokat tettél, ha csak egy-két példányt nyomtatsz ki és juttatsz el ismerősökhöz vagy ismeretlenekhez.

De gondolkodhatsz nagyban is. Ha van lehetőséged, netán nyomdakapacitásod arra, hogy sok példányt állíts elő, akkor az már nagy segítség. Ha mozgósítod a barátaidat, hálózatot építesz olyanokból, akik rendszeresen szállítanák ki a lapot egy-egy adott körzetbe, akkor jelentősen járultál hozzá ahhoz, hogy minél több emberhez jusson el másféle információ, mint amit a kormányzati hírforrásokból kap.

A kis újság terjesztésének fontos eleme a személyes beszélgetés, így azok, akik csak az állam által elfoglalt hírforrásokból tájékozódnak, találkoznak más véleményekkel is. Ha tömeges mozgalommá tudjuk fejleszteni a kezdeményezést, akkor rövid idő alatt, érezhetően ellensúlyozhatjuk a hatalom médiamonopóliumát.

Arra is alkalmas ez a kiadvány, hogy a választások közeledtével megismertesse az országot azokkal az elképzelésekkel, amelyeket a jelenlegi kormányt leváltani szándékozó politikai erők ajánlanak. Ez a kis újság azonban nem egy párt lapja, hanem független civil kezdeményezés.

Kiváló eszköz azoknak a magánembereknek, akik úgy érzik, hogy ha változást akarunk, akkor tenni is kell valamit...


KÍVÁNCSI VAGYOK, MIVEL RUKKOL ELŐ A MINISZTERELNÖK - MAGYAR HANG-AJÁNL

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2018.08.30.


A Magyar Hang 16. száma jelenik meg augusztus 31-én, pénteken. Ízelítő a tartalomból:

– Kíváncsi vagyok, mivel rukkol elő a miniszterelnök – Máté Gábor az egyre élesebb kultúrharcról, a művészek listázásáról és a színház társadalomkritikai szerepéről. Interjú.

– Magyarországon megszűnt a közszolgálatiság, eltűntek a határok a hír és a vélemény között, a megmondóemberek úgy tesznek, mintha újságírók lennének. Szöllősi Györgyivel és D. Bányász Gergővel, a Hír Tv nemrégiben elbocsátott két ismert munkatársával az elveszett nézőkről, skatulyázásról és a kiskertbe való visszavonulásról is beszélgettünk.

– Mészáros cége miatt tarolták le a ligetet Balatonszemesen. Egy közepes nyári zápor is elég az üdülőövezetben ahhoz, hogy víz lepje el a felújított vasútvonallal párhuzamosan futó Arany János utcát. Ilyenkor nemhogy gyalog, még autóval is nehéz közlekedni a szűk utcán, mély kátyúkat, helyenként gödröket kell kerülgetni – panaszolták munkatársunknak a helyiek.

– Huszonöt év lemaradásban vagyunk. Állami támogatás tartja életben a magyar almatermesztést, sok gazdát szerződés köt a multikhoz.

– Húsz éve nem fogadtak annyi gyermeket örökbe, mint tavaly – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal napokban nyilvánosságra hozott, lapunk által megismert adataiból. Az adatokból első ránézésre arra következtethetnénk, hogy végre sokkal könnyebbé vált a gyermekre vágyó magyar házaspárok helyzete, ám sajnos korántsem ennyire idilli a kép. A növekedés ugyanis jórészt a nemzetközi örökbefogadásoknak köszönhető, vagyis az állami gondoskodásban nevelkedő magyar gyerekek egyre nagyobb része kerül külföldre, így a gyermek az új család mellett új hazát is kap magának, megfosztva anyanyelvétől.

– Nem focistadion az, hanem lovasközpont, jó sok betonból – Szilvásváradon jártunk, ahol azt is megtudtuk, mennyit ér a miniszterelnök.

– Elindult a harc az Operettszínházért. Ki lesz a befutó?

– Akik leigázzák a világot. Jó üzlet-e 750 milliárd forintért vasutat építtetni a kínaiakkal?

– Ha a harc megindul, a győzelemig kell folytatni. Avagy John McCain (1936–2018) a frontvonalban.

– Az elveszett paradicsom meghódítása. Egy holland fickó beleszeret Nógrádba, egy közéleti interjú kútba esik, és ekkor jön a csoda – Bedepusztán jártunk.

– Az East of the West zsűri díjával térhetett haza idén Karlovy Varyból Csuja László bemutatkozó műve, a Virágvölgy. A rendezővel a magyar művészfi lmes hagyományról, a filmalap szerepéről és a kilencvenes évek iránti nosztalgiáról beszélgettünk.

– Ahelyett, hogy a hétfőn kezdődött US Open magyar sikereitől lenne hangos az itthoni és a külföldi sajtó, most éppen az egykori és jelenlegi csúcsteniszezők és a Magyar Tenisz Szövetség egyre durvuló csatáját próbáljuk megérteni. Egy biztosnak látszik, a pénznek természetesen ebben is nagy szerepe van.

– Publicisztika: Torkos Matild: Fejezetek a közvagyon lenyúlásának módszertanából; Grimm Balázs: Kultúr; B. Molnár László: Számháborús övezet; Szerető Szabolcs: Van-e gyógymód veszettség ellen?; Szenczi Tóth Károly: Műtét a bankban; Hegyi Zoltán: Egy mindenes feljegyzései (13. rész); Puzsér Róbert: Illiberalizmus – ’68 ellenforradalma; Marabu rajza.

És még sok érdekes olvasmány!

NAHÁT, EZ EGY KÓRHÁZ, ÉS MOSOLYOGNAK RÁM!

ABCÚG
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2018.08.31.


Nemcsak pénzkérdés, hogy a magyar egészségügy Európa legrosszabbjai között van. A betegek elégedettsége sokszor nem is a tárgyi felszereltségen vagy a várakozási időn múlik, hanem azon, hogy milyen személyes bánásmódot kapnak. Ha a beteg nem érzi, hogy csak púp a kórház hátán, hanem mosolyognak rá, és még néhány biztató szót is kap, az a nehézségeket is elfeledteti. Ahol ez jobban működik, ott komolyan veszik a betegek véleményét, és az orvosok is rosszul járnak, ha panasz érkezik rájuk. 

“Soha korábban nem voltam mentőautóban, pláne nem külföldön. Minden adott volt ahhoz, hogy roppant kiszolgáltatottnak érezzem magam: egy darab merülő mobiltelefonnal, fürdőruhában és papucsban vittek kettőnket egy városba, aminek még a nevét sem hallottam sohasem, és ahol egy napot töltöttünk el. Mégsem éreztem magam kiszolgáltatottnak, mégpedig azért, mert mindenki mindent megtett, hogy ne így legyen, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mikor és miért mi történik”.

Így kezdődik az a beszámoló, amely néhány hete jelent meg a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) blogján. A cikkben a szervezet szakmai igazgatója, Szabó Máté Dániel mondta el, milyen élményeket szerzett olaszországi nyaralása során, amikor egy baleset miatt kórházba kellett mennie. Legnagyobb meglepetésére csupa olyan dolog történt vele, amit itthon nehezen tudna elképzelni: a személyzet felvilágosította a jogairól, nyitottak voltak a kérdéseire, türelmesek voltak vele, és egyszer sem oktatták ki, vagy szóltak be neki.

Kíváncsiak voltunk, hogy mások milyen tapasztalatokat szereztek nyugat-európai vagy amerikai utazásaik során, ezért beszéltünk néhány emberrel, akik kapcsolatba kerültek már egy másik ország egészségügyi rendszerével. Kiderült, hogy a beteg elégedettsége sokszor egyáltalán nem pénzben mérhető dolgokon múlik. Sokkal inkább azon, hogy kap-e valakitől néhány biztató szót, és érzi-e, hogy tényleg segíteni akarnak rajta...

KINEK SZÓLT, MIRŐL SZÓLT A HEY JUDE?

SZÍNEK ÉS FOLTOK BLOG
Szerző: GÖBÖLYÖS N. LÁSZLÓ
2018.08.31.


A rock-történet addigi leghosszabb kislemeze volt a maga 7 perc 11 másodpercével. Ebben is, mint oly sok minden másban a Beatles volt az úttörő. 1968 augusztus 26-án jelent a Hey Jude, amelynek nemcsak hosszúságával, méltóságteljes, mégis laza dallamával „végtelenített” refrénjével vált híressé, hanem az ihletője körüli vitákkal is. Ezt idézzük fel a dal 50. születésnapján.

1968 egy nyári délutánján Paul McCartney Cynthia Powellhez indult, aki nemrég vált el John Lennontól, és Julianhez, hogy kicsit felvidítsa a szülők válásától traumatizált gyereket. „Nagyon jó kapcsolatban maradtam vele, tündéri kölyök volt – mesélte Macca – ahogyan autóztam hozzájuk Weybridge-be, dudolgattam egy dalt magamban, és a fejemben megszületett egy szöveg: „Hey, Jules, don’t make in bad”. Később lett belőle Jude, mert ez jobban hangzott”. Később egy másik interjúban a névváltást azzal magyarázta, hogy egy country-westernes hangzású nevet keresett és állítólag az Oklahoma című musical egyik szereplőjét hívták így.

John Lennon, amikor meghallgatta Paul új szerzeményét, nagyon lelkesen fogadta, azt hitte, hogy a dal neki szól, és Yoko Onóval való kapcsolatáról. Mások szerint a zenekaron belüli erősödő ellentéteket írta meg benne, amelyben a japán művésznőnek nem kis szerepe volt. De magáénak gondolta az idén elhunyt Judith Simons újságírónő is. A fiúknál jó 15 évvel idősebb Judith nem akármilyen figurája volt a brit sajtónak, pályafutásának első nagy tudósítása a II.világháború után a ravensbrück-i koncentrációs tábor vezetőinek hamburgi pere volt, és a 60-as évek elején lett a pop-újságírás egyik úttörője. A Beatles tagjai egyfajta „nővérüknek” és bizalmasuknak tekintették őt, a legféltettebb titkaikat is rá merték bízni, mert nem tartozott a mindenáron szenzációt hajszoló újságírók közé.

A lényeg, hogy dal az ihletőn azt a mindenki számára fontos gondolatot közvetíti, hogy bízzunk önmagunkban. Maga Julian csak 20 évvel később tudta meg az igazságot…

JAKUPCSEK: "AHOL A BECSÜLETSZÓ, A TELJESÍTMÉNY NEM SZÁMÍT, ODA NEM KELL MENNI, ONNAN EL KELL JÖNNI"

ZOOM
Szerző:  MARCZISOVSZKY MÁRTON
2018.08.31.


Jakupcsek Gabriellát elég méltatlan körülmények között távolították el a köztévétől még 2015 decemberében. A Ridikül című műsorát forgatta éppen, három adást kellett volna felvenniük, de az első és a második adás felvétele közötti szünetben megkapta a csoportos leépítésről szóló felmondólevelét.

A műsorvezető azóta nem tévézett, a közeljövőben viszont az ATV-n lesz majd látható a saját műsora. Ennek apropóján mesélt egy kicsit arról, milyen volt távozni az MTVA-tól.

Ott, akkor bennem megszakadt valami, és fel kellett ismernem, hogy mások a játékszabályok, mások a követelmények. Viszont a felismerés után nagyon gyorsan megértettem, hogy én nem ebben a csapatban játszom, és nem is akarok. Ahol a becsületszó, a teljesítmény nem számít, oda nem kell menni, onnan el kell jönni. Mondjuk úgy, voltak intő jelek már korábban is, csak nem akartam észrevenni, mert szerettem azt a műsort. Sok mindent beáldoztam, nyeltem érte szakmailag, emberileg. De így utólag már azt sem bánom. A váratlan és méltatlan szakítás felnyitotta a szemem. Egyszerre már nem jelentett mindent a tévézés. Elképesztő szabadságvágyam lett, ki akartam próbálni magam új területeken” – mondta a műsorvezető a Bestnek...

ÖNSZABÁLYOZÁS - AZAZ SORAKOZÓ, IRÁNY AZ AKOL

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.08.31.



Ma reggel olvastam Molnár Bálint ismét remek írását, abból teszek ide egy részt:

Ha minden jól megy, nemsokára már az sem lesz, aki kérdéseket tegyen fel. Ez pedig simán be fog követezni, ha valóban a gengszterek kormánya fogja eldönteni, ki lehet és ki nem lehet újságíró Magyarországon. A vonatkozó tervek, az újságíró kamara létrehozására vonatkozóak tudniillik, amely nagyszerű ötlet bizonyos Szöllősi György kútfejét dícséri, és amit még április 8-a előtt szellőztettek meg, akár már most ősszel az országgyűlés asztalára kerülhet. Vagyis az elvtársak létrehoznak egy kamarát (önkényesen, szakmai szervezetekkel való egyeztetés nélkül), azt hazudják, hogy az újságírók érdekvédelmét szolgálja, közben meg számos kötelezettséget írnak elő az újságíróknak és a laptulajdonosoknak. Az persze jól hangzik, hogy az újságírók csak bejelentve dolgozhatnának és egy bizonyos szintnél nem kereshetnének kevesebbet, az viszont elég aggasztó, hogy a pártállam gerincferdült janicsárjai fogják megalkotni a testület etikai és szakmai előírásait, amelyek mindenkire vonatkoznak. Például a kamarai tagságot „megfelelő képzettséghez, szakmai tapasztalatokhoz” kötnék, amelyeket nyilván nem a szakmai szervezetek, hanem az Orbán-kormány határozna meg. Döbbenetes. Etikai normák fontosságával nyomulnak olyan Szöllősi-féle lakájok, akik tömegesen és futószalagon sértik meg a szakma írott és íratlan szabályait a fideszes közpénzmédiában. És bár lebuknak példának okáért a Zuschlag-féle bármire kapható balfaszokkal, de semmi nem történik. Semmi...


750 EZER GYERMEK ÉL A LÉTMINIMUM ALATT HAZÁNKBAN

NÁDFEDELES BLOG
Szerző: Öreganyus
2018.08.31.


Aranyoskáim!

Tegnap este, a Híradóban vezető hír volt, hogy milyen mértékben emelkedett a gyermekszegénység hazánkban, a legutóbbi adatok nyilvánosságra kerülése óta. A legutolsó adat szerint 250 ezer gyermek éhezett hazánkban – ma ez a szám 750 ezerre tehető. … Miközben a Központi Hírharsona attól hangos, hogy hazánknak sikerült az EU-n belül a leginkább csökkenteni a társadalmi szegénységet. A sikersztorit beárnyékolja kissé, hogy a hivatalos statisztikai adatszolgáltató KSH-nak megtiltották a szegénység mérését, de a létminimumhoz szükséges adatok kiszámítását is, mégpedig 2015.ben. A családügyi államtitkár tegnapi sajtótájékoztatóján pedig azt jelentette ki:

„… nem véletlen, hogy nem mérik ezeket az adatokat.”

Nos, ebben jómagam is biztos vagyok. Ha ugyanis mérnék, kiderülne, hogy már megint nem mondanak igazat a szegénység mértékéről egy olyan országban, ahol jól saccolhatóan minden harmadik ember napi megélhetési gondokkal küzd ma már. Gúnyosan egyébként még azt is hozzáfűzte mondanivalójához:

Adatokat ma már bárki szolgáltathat, ezeket nem kell komolyan venni. …”

Csakhogy a szóban forgó számadatot hiteles forrás, a Policy Agenda szolgáltatta. Bemutatom nektek méréseik eredményét.

Az eredmények azt mutatják, hogy hazánkban, a tavalyi év vonatkozásában a lakosság 30%-a élt olyan háztartásban, ahol a család jövedelme nem érte el a létminimum szintjét. Ugyanakkor a gyermekes családok 42%-a élt létminimum alatt. A szervezet megállapítása szerint a gyermekes családok váltak mára a legkiszolgáltatottabb társadalmi réteggé, minek okán tovább bontották a megélhetésükre vonatkozó adatsort. Eredmény: az 1-2 gyermekes családok 41%-a, a 3, vagy annál több gyermekes családok 49%-a tartozik a létminimum alatt élők táborába.

Különbséget tett a kutatás abban is, hogy hol élnek ezek a családok. Kiderült: a fővárosban élő családok 23%-a, a vidéken élő családok 54%-a él szegénységben...

A CSUPASZ SZÁMOK ALAPJÁN KIJÁRNA MÁR MAGYARORSZÁGNAK A FELMINŐSÍTÉS

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.08.31.


Az előzetes tervek szerint ma vizsgálja felül Magyarország hitelbesorolását idén másodszor a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő cég. A kormányzat és az elemzők jó része arra számít, hogy végre megérkezik a már jó ideje várt újabb felminősítés. 

A magyar gazdaság adatai első pillantásra megalapozni látszanak a felminősítésre vonatkozó várakozásokat. Nagy Márton, az MNB alelnöke, az MTI-nek adott augusztus közepén adott nyilatkozatában kiemelte, hogy két kulcsfontosságú mutató, a nettó külső adósság, valamint a reál GDP növekedési üteme már lényegében a hasonló vagy eggyel jobb besorolással rendelkező országok átlagát közelíti. Mint kifejtette, ez a javulás ­– párosulva a nettó külső adósság csökkenésével – lehetővé teheti a felminősítést. A magyar állampapírok CDS-felárainak alakulása (az ötéves biztosítás díjai 85 bázispontra csökkentek) is azt mutatja, hogy a befektetők szerint a korábbinál alacsonyabb a magyar adósság kockázata; ők ezt már magasabb kategóriába sorolják...

KÜLFÖLDRE KÖLTÖZÉS: JOGOK ÉS VALÓSÁG

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő 
2018.08.31.


Elvben és a jog szerint az Európai Unió tagállamainak polgárai szabadon költözhetnek bármelyik uniós országba, ugyanakkor a gyakorlatban bőven akadnak diszkriminációs helyzetek – legalábbis ez derül ki az Európai Alapjogi Ügynökség legfrissebb jelentéséből. Meglehetősen érdekes történetek következnek.

A legutolsó adatok szerint 17 millió olyan uniós állampolgár van, aki jelenleg valamelyik másik uniós országban él. Felmérések szerint az uniós polgárok több mint fele szerint éppen a szabad mozgás az EU legnagyobb előnye.

A jog és a valóság ugyanakkor nem mindig fedi egymást 100 százalékosan – derül ki az alapjogi ügynökség (European Union Agency for Fundamental Rights - FRA) jelentéséből, mely elég sok konkrét példát felhoz arra, amikor az egyes tagállamok közvetve vagy közvetlenül diszkriminálják a másik tagállamból érkezőket például a munkavállalás, a különböző szociális támogatások terén.

Mint majd láthatjátok, ezen ügyek közül egyik-másik (legalábbis szerintem) elég jogosnak tűnik, de olyanból is akad jócskán, amikor kifejezetten szivatják a külföldieket.

A teljes jelentés (amit itt olvashat el az, akinek egy nyári napon nincs jobb dolga…) azt is megmutatja rengeteg eseten keresztül, hogy az egyes országok bíróságai miként értelmezik eltérően az uniós törvényeket, legyen az például a családtag jogi meghatározása, vagy éppen a szociális juttatások megítélése.

Mindez persze alapvető hatással lehet az egyének és családok életére, a karrierjükre, az általános jólétükre vagy akár a szavazati joguk gyakorlására. Összességében tehát hatással van arra, hogy tényleg teljes mértékben élhetnek-e az unión belüli szabad mozgás kínálta előnyökkel.

Utóbbi esetében gyakorlatilag majdnem minden tagállamnál akadnak problémák – jelzi a jelentés, amely szerint ezen a téren még rengeteg tennivaló lenne.

Nem ez az első dokumentum, ami rávilágít az ilyen típusú nehézségekre, az Európai Bizottság és az Európai Parlament több jelentése is jelezte, hogy a tagállamok polgárainak nem ritkán nehézségekkel kell szembenézniük, amikor a szabad mozgás jogával szeretnének élni.

Az FRA mostani jelentése mind a 28 tagállam gyakorlatát vizsgálta. Az alábbiakban pár érdekesebb sztorit emeltem ki ezek közül az általam leginkább fontosnak tartott területekről.
..

EZ AZ ORSZÁG TÉNYLEG LEMONDOTT MÁR MINDENRŐL?

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.08.31.



Hahó! Jó reggelt, péntek van, ha valakit vigasztal, netán örömmel tölt el. Ha nem, akkor is péntek van. Holnaptól szeptember. Ennyi változik, minden más marad. Az állandó harcban állás marad. Ott hagytuk abba tegnap, hogy a toporzékolásügyi miniszter teszi, amihez a legjobban ért. Énekelni nem tud, azt már tegnapelőtt is láttuk, nagyobb baj, hogy a teremfutballon pallérozott diplomáciai érzéke sem túl acélos, ezért megint csak a szokásos pattogásra futotta az Orbán iránti feltétlen lojalitásából: bekérette a svéd nagykövetet, miután a svéd migrációért felelős miniszter, sőt a svéd külügyminiszter is megsértette a főnökét és a magyarembereket és Magyarországot. Úgyhogy Szijjártó nem hagyja, hogy

bárki büntetlenül köszörülje a nyelvét Magyarországon.

Azt még valahol értem, hogy az 1956-os párhuzamot nem tűrjük, amikor a migrációról szó esik – márpedig semmi másról nem esik szó -, azt viszont nem értem, hogy abban mi a gyász volt sértő, hogy Orbán és Salvini a demokraták és a baloldal ellen alakítanak szövetséget. Hát nem ők mondták a saját szájukkal? Túlmozgásos Péter mi a fenén sértődött meg? Ja, hogy a munkaköri leírásából fakadóan, mert csak. Mert ezt érti a rettegő populáció. Világos. Ennek ellenére, ezen a kocsmai diplomácián, ezen az útszéli, közönséges diplomáciainak csúfolt szóhasználaton mindig képes vagyok megrökönyödni, pedig semmi nem indokolja: ennél csak vadabb kirohanások és hisztériák körvonalazódnak, ahogy felpörög az EP-kampány.

Ennek ellenére azon folyamatosan el szoktam töprengeni, mi lenne, ha ez a kormánynak nevezett humanoid massza negyedannyit foglalkozna a zemberekéletét húsbavágóan érintő napi kérdésekkel, mint amennyit Orbán nagypolitikai ambíciói és a pereputty közpénzen hízásának elkenése érdekében vergődik. Hol tarthatna már az ország? Előfordulhatna olyan például, hogy az egyébként már most is foltokban no-go zónaként működő Honvédkórházban, ahol 112 orvos bejelenti, hogy mivel nem fizették ki a túlóráikat, felmondják az önkéntes túlmunkára vonatkozó szerződéseit, ezáltal az eddig sem csillagos betegellátás további veszélybe kerül (eltolódnak a tervezett műtétek, a sürgősségi ellátás tovább agonizál), a kibaszott illetékes Honvédelmi Minisztériumnak egy szarelkenő közleményre futja csupán? Amiben nem válaszolnak a sajtó hozzájuk intézett kérdéseire, viszont amiben azt állítják:

valótlan és hangulatkeltő, hogy nem fizetnék ki az orvosok túlmunkáját.


Létezik, hogy a szintén illetékes Emberi Erőforrások Minisztériumát megkérdezik, hogy szerintük szükség van-e valamilyen beavatkozásra ebben a helyzetben, de nem válaszolnak? Létezik, hogy így lehet kormányozni egy országot, hogy elég lehazugozni azokat, akikből éppen hülyét csinálnak? Létezik, hogy ebben az országban mindenki valótlanságokat állít és hangulatot kelt a kormány ellen? Orvosok, páciensek, tanárok, újságírók, diákok, tűzoltók, rendőrök?

Ha minden jól megy, nemsokára már az sem lesz, aki kérdéseket tegyen fel...


NER HOTEL TÉRKÉP - TUDOD, KINÉL TÖLTÖD A PÉNZED?

K-MONITOR
Szerző: K-Monitor
2018.08.06.


Indul a NER HOTEL: támogasd adományoddal!

Szeretnénk térképre tenni azokat a vendéglátóipari helyeket, éttermeket, NERHOTEL-eket, melyek a rendszer fő haszonélvezői, korrupt politikusok, haverjaik és üzlettársaik érdekeltségébe tartoznak. Ahhoz, hogy egy megbízható és felhasználóbarát eszközt adhassunk a tudatos magyarok és külföldi turisták kezébe, 1.000.000 Ft-ra van szükségünk.

Az, hogy Mészáros Lőrinc bezsákolta a Club Aligát, csak egy hosszú folyamat kicsúcsosodása. Elegünk van abból, hogy miközben egész évben egy szűk, kormányközeli körnek folynak a milliárdok, idén nyárra már kedvenc vendéglátóhelyeinken is nekik cseng a kassza. Ha a kurzuslovagok bojkottálják a tisztességes versenyt, az a minimum, hogy mi is bojkottot hirdessünk az általuk felvásárolt helyek ellen. Ahhoz, hogy a korrupciót elutasító többség beinthessen a fű alatt terjeszkedő oligarcháknak, kell egy eszköz, ami hitelesen tájékoztat a tulajdoni viszonyokról, ahol informálódni tudsz, mielőtt asztalt vagy szállást foglalsz. 

Ezt az eszközt szeretnénk elkészíteni a ti segítségetekkel! Indul a NER HOTEL.

A Nemzeti Együttműködés Rendszerének elmúlt nyolc évét látványos klientúraépítés jellemezte, miközben az állampolgári kontroll lehetőségei beszűkültek. 2018 nyarára a gazdaság korábban döntően piaci alapon működő szektoraiban is dominánssá váltak az új, haveri tőkések, akik levajazott közbeszerzések és állami beavatkozások segítségével a semmiből építették ki cégbirodalmaikat. A nyomulás egy látványos példája a Balaton körüli turisztikai terjeszkedés, melyben a miniszterelnök közvetlen környezete, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István jártak élen. A vitatható módon szerzett milliárdokat az elmúlt hónapokban-években hotelek, kempingek, kikötők megvásárlásába forgatták be. Mészárosék üzletét a kormányzat is támogatja, tudható, hogy az elkövetkező években állami milliárdokból fejlesztik majd a régió turizmusát. Ma még kérdés, mennyiben változtat mindez a sokáig az alacsonyabb jövedelműek számára is elérhető Balaton arculatán, azok azonban, akik helytelenítik a rendszerszintű korrupciót, ma már nem tekinthetnek ugyanúgy egy balatoni nyaralásra, mint korábban.

A NER berendezkedésével úgy tűnik, együtt kell élnünk, de az új helyzetben, ahol a klientúralovagok már nem a teljes sötétségben folytatják üzelmeiket, hanem a mindennapjainkba is beférkőznek, a tiltakozás új lehetőségeit kell keresnünk. 

Néhány hónapja, amikor egy nemzetközi korrupcióellenes konferencia vendégei egy ismert NER-lovag közpénzből is alásrófolt étteremben költötték el vacsorájukat, egy új projekten kezdtünk dolgozni. Korrupciós-közpénzes sajtóadatbázisunkban gyűjteni kezdtük a "narancsvidék" kisebb-nagyobb kedvezményekkel, protekciós engedélyekkel is támogatott urainak idegenforgalmi nyomulását. A nyilvánosságra került esetek sokrétűek: politikusok uszályába tartozó üzletemberek állami munkákon keresett milliárdjaiból átvett hotelláncok, einstandolt helyek, áron aluli önkormányzati ingatlanokban berendezkedő szálláshelyek ugyanúgy szerepelnek itt, mint uniós pénzből magánhasználatra épített falusi szállások. Most ízelítőként a Balaton környéki NER HOTEL-eket vittük térképre, valamint bemutatjuk, hogyan kaphatnának a kezükbe egy, a tulajdonosi viszonyokat közérthetően bemutató eszközt azok, akik a bojkott klasszikus eszközével is fellépnének az több szempontból is káros nyomulás ellen. Nézz körül a Balatonnál, hogy lásd, miről beszélünk!

HADIFOGLYOKKAL VALÓ BÁNÁSMÓDOT IS TANÍTANAK HOLNAPTÓL AZ ORSZÁG 54 KÖZÉPISKOLÁJÁBAN

444
Szerző: URFI PÉTER
2018.08.31.


Alaki felkészítés I.; Hadtörténelmi alapismeretek; Túlélési ismeretek, táborozástechnika; Lőelmélet; Katonai testnevelés; A Magyar Honvédség

– ezek a tematikai egységek várnak holnaptól azokra a 9-10. osztályos tanulókra, akiknek az iskolája részt vesz a Honvéd Kadét Programban (itt a lista, hogy melyek az ún. katonasulik). A 11-12. osztályban aztán következik az Alaki felkészítés II; az Egészségügyi; a Haditechnikai; a Térkép- és tereptani és a Biztonságpolitikai és válságreagáló alapismeretek; és végül a hadijog.

A Magyar Közlönyben most jelent meg a módosítás, amely átalakítja a tavaly indult katonai képzést a középiskolákban. A kerettanterv új melléklete szerint a négy év során olyan ismeretekre tesznek szert a diákok, mint

Az alakiság alapfogalmai.

- Vigyázz!, Pihenj! parancsokra történő szabályos tevékenység.

- Fordulatok állóhelyben.

- A tiszteletadás módozatai, a jelentés, jelentkezés legfontosabb szabályai.

Vagy:
- A tűzfegyverekkel leadott lövés folyamata, időszakai, jelenségei.

- A külső és a belső ballisztika fontosabb elemei.

- A pontos lövés feltételei, a szórás és a középső találati pont fogalma.

- A tüzelési testhelyzetek 
- Gyalogsági fegyverek lőszereinek felosztása.

Továbbá:

- A csontok és az ízületek sérülései, ellátásuk.

- Sérült katonák harctéri ellátásának szabályai.

- A hadifoglyokkal történő bánásmód szabályai, a harcképtelenség ismérvei.

- A polgári lakosság védelme.

- A láncreakció, a magfúzió és a nukleáris robbanás hatásai.

- A biológiai fegyverek tölteteként alkalmazható mikroorganizmusok jellemzői.

- A mérgező harcanyagok típusai, és hatásuk az élő szervezetre.

De természetesen a terrorizmusról is tanulnak a kis kadétok, és a biztonságpolitikai tematikai egység egyik kulcsszava az illegális migráció...

ELTŰNIK A HAZAI KISGAZDASÁG?

MÉRCE
Szerző: ORBÁN ATTILA
2018.08.30.


Magyarországon a kormány a korábbi ígéretével ellentétben nagybirtokos rendszert hozott létre, ahol a „kedvezményezett” gazdák földbirtokainak a méretei nagynevű régi grófokéival vetekszenek. Ángyán József volt fideszes államtitkár (aki pont ezért is távozott a Fideszből) már 2012-ben megjósolta, hogy Magyarországon dél-amerikai mezőgazdasági viszonyok fognak kialakulni (ahol néhány nagytőkés érdekcsoport maga alá gyűri az adott régió egész mezőgazdaságát), és néhány agrároligarcha kezére fog kerülni egy-egy régió mezőgazdasága. Annyi hozzátartozik ugyanakkor az igazsághoz, hogy ezt nem a Fidesz kezdte el, az előtte lévő kormányok is hasonló logika mentén cselekedtek.

A rossz beidegződések, a privatizáció és a gazdák megosztottsága teremtette az olyan helyzeteket, mint amilyenbe az elmúlt hetekben a szabolcsi almatermelők kerültek.

Először 2013-ban bérbe, majd 2015 őszétől folyamatosan árverezésre kerültek a földek. A szabályozás viszonylag szigorú volt, amelynek keretei között a helyben élő gazdák fejenként 300 hektár földet vásárolhattak. A jogszabályokat azonban könnyű volt megkerülni, vegyünk egy klasszikus példát.

A törvény alapján a tulajdoni korlát minden magánszemély esetében 300 hektár. Mészáros Lőrinc és családja 1400 hektár földet vásárolt közel kétmilliárd forintért, ebből Mészáros Lőrinc néven vásároltak 400 hektárnyi földet, igen ám, de a törvény alapján a tulajdoni korlát minden magánszemély esetében 300 hektár, erre az érdekes helyzetre Bitay Márton földügyi államtitkárnak kellett megadni a választ azzal, hogy nem egy Mészáros nyert, hanem kettő, feltehetőleg Lőrinc és a fia...

ÁLLÓHELYBEN FORGÁST IS TANÍTANAK HONVÉDELMI ALAPISMERETEKKÉNT PÉNTEKTŐL ISKOLÁSOKNAK


INDEX
Szerző: PÁNDY BALÁZS
2018.08.31.


A hivatalos tanévnyitó előtti napon megjelent csütörtöki Magyar Közlönyben szerepel Kásler Miklós miniszter rendelete a "honvédelmi alapismeretek" tárgy kerettantervéről. A HVG szúrta ki, hogy a rendelet szerint a gimnáziumokban már 2018/2019-es tanévben, vagyis péntektől alkalmazni kell a programban érintett 54 iskolának. 

A most 10. osztályt kezdő gimnazisták kimaradnak a képzésből, és a 2013-as Emmi rendelettel meghatározott katonai alapismereteket kell tanulniuk, amennyiben a Honvéd Kadét Programban résztvevő iskola valamelyikében tanulnak.

A bevezetőben alig változtattak a korábbi alapismeretkhez képest. A mostani szerint a honvédelmi alapismeretek választható érettségi tantárgy, aminek tanítása tantárgyi keretek között biztosítja, hogy “a 14-18 éves korosztály megismerkedjen állampolgári kötelzettségeivel”.

Az igazi különbség, hogy az új kerettanterv alaki felkészítéssel kezd, így többek között a biztonságpolitikai környezet, szövetségi rendszerek, NATO, modern hadviselés, térképtan helyett először a következő elsajátítandó ismeretekre kell szert tenniük, mint:

- Vigyázz! Pihenj! parancsokra történő szabályos tevékenység

- Fordulatok állóhelyben
- Tiszteletadás módozatai, a jelentés, jelentkezés legfontosabb szabályai.

A teljes tantervet a Magyar Közlönyben itt olvashatja.


 

RÉPÁSSY RÓBERT AZ ANDRÁSSY ÚT 70. ADÁSVÉTELÉNÉL IS JOGÁSZKODOTT AZ ÁLLAMNAK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2018.08.30.


Az ingatlanra az állam egy tavaly decemberi kormányrendelettel szerzett elővásárlási jogot, és idén júliusban egy kormányhatározattal 4 milliárd forintot különített el a megvásárlására. Az Átlátszó birtokába került szerződések szerint Répássy Róbert korábbi fideszes országgyűlési képviselő az adásvételben való segédkezésért bruttó 3 millió forintot, a vételár egy részének letétkezeléséért pedig nettó félmilliót kapott a Miniszterelnökségtől.

2017. december 27-én megjelent egy kormányrendelet, ami a Magyar Állam elővásárlási jogát jegyezte be a világörökségi területeken fekvő ingatlanokra. A rendelet hatálya alól kivételt képeznek a lakóházak, a termőföldek és az erdőgazdasági területek.

Az elővásárlási jog azt jelenti, hogy ha egy ilyen ingatlant el akar adni a tulajdonosa, akkor köteles értesíteni az államot az eladási szándékáról. Az államnak 8 napja van eldönteni, hogy meg akarja-e venni az ingatlant. Ha igen, akkor az állam a tulajdonos és az eredeti vevőjelölt közötti megállapodásban szereplő összeget köteles kifizetni.

Július 10-én a Magyar Közlönyben kijött egy kormányhatározat, ami 4 milliárd forintot csoportosított át “a világörökség védelmével összefüggésben az államot megillető elővásárlási jog gyakorlásának céljára”.

A G7 megkérdezte a Miniszterelnökséget, hogy pontosan mire kell ez a pénz. A gazdasági lap válaszul a kormányközeli Magyar Időkben megjelent cikk linkjét kapta, ami arról szól, hogy megveszi az állam az Andrássy út 70. alatt található irodaházat. Az ingatlan eladója a Stena Property Kft., ami egy luxemburgi társaság, a Stena International száz százalékos tulajdonában van. Az eredeti vevő az OTP Bank leánycége, az Inga Kettő Kft. lett volna, de az állam az elővásárlási jogával élve megvette előle az irodaházat.

Az Átlátszó egyik olvasója közadatigénylésben kérte ki a Miniszterelnökségtől a július utolsó két hetében kötött szerződéseket, és azok közül kettő kapcsolódik az Andrássy út 70. szám alatti ingatlanhoz.

Július 20-án a Miniszterelnökség megbízta Répássy Róbert ügyvédi irodáját, hogy bruttó 3 millió forintért működjön közre az adásvételben. A feladatok közé tartozott a jogi tanácsadás, a szerződés ellenjegyzése, és a földhivatali ügyintézés is. Szintén a Répássyékra váró feladatok közé sorolták a letétkezelést, de jelezték a dokumentumban, hogy erről majd külön megállapodást kötnek vele.

Így is lett. Egy július 24-én kelt szerződésben a Miniszterelnökség nettó félmillió forintos díjazásért letéteményesi megbízást adott a Répássy Ügyvédi Irodának. A szerződés értelmében Répássyék bankszámlájára utalta az állam a vételár egy részét, 8,1 millió eurót (kb. 2,6 milliárd forint), és ők utalták tovább az eladónak, amint az töröltette az ingatlan tulajdoni lapjáról a 7,8 millió eurós jelzálogot.

A két szerződés itt olvasható egymás után, lapozható formában:...

A KULTURÁLIS SOKSZÍNŰSÉG KORLÁTAI B- LEVELEK A SZABADSÁGRÓL ÉS A SZOLIDARITÁSRÓL VIII.

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: BOKROS LAJOS
2018.08.31.


„Érdekes felfogást tükröz a hazai nacionalista gazdasági propaganda. A jelenlegi kormány konkrét tervcélként tűzte ki azt, hogy a hazai bankrendszerben a magyar tőke (beleértve az állami tulajdont) részesedése érje el az 50 százalékot. Vajon miért? Mit jelent ez? Netán azt, hogy a szakszerű és tisztességes banki magatartás a származástól függ? Jobb-e az a bankár, aki magyar, és lop, mint az, aki nem magyar, de nem lop? Hogy jön ide egyáltalán a nemzeti hovatartozás?”

Nem fogok osztatlan tekintélynek örvendő személyek szövegeire – például István király intelmeire – hivatkozni, mert üzenetük elsősorban erkölcsi alapállást tükröz. Márpedig erkölcsi felfogást, kételyeket észszerűen eloszlató módon nem lehet szigorúan tapasztalati és logikai érveléssel meggyőzően megalapozni. Erkölcsi kérdésekben ráadásul nem születik – nem születhet – kompromisszum. Így a kultúrának ebben az elemében mindig marad a sokszínűség.

Vannak azonban a kultúrának egyéb elemei, például a vallás, a tudomány, a művészet vagy, ami talán a legfontosabb: a közéleti viselkedés kultúrája, röviden a politikai kultúra. A politikai kultúra szorosan átfedi a társadalom elfogadott mindennapi viselkedési kultúráját, egyrészt abból táplálkozik, másrészt hat arra. Itt már kijelölhetők határok. Sőt maga az élet jelöli ki azokat, amennyiben fontos a társadalom összetartozását fenntartani, folyamatosan megerősíteni. Ezek a határok azonban mások és máshol helyezkednek el, mint azt az áramvonalasított gondolkodás hívei képzelik. Mint látni fogjuk, a határok egyáltalán nem a nyelvi, vallási, etnikai vagy éppen nemzeti törésvonalakkal esnek egybe.

Alsókorompa éjszakai farkasai

Szlovákiában, a nagyszombati járás területén szerényen megbújik a dombok között egy kicsi falu: Alsókorompa (Dolná Krupá). A falu lakosai az utóbbi időben különös jelenségre lettek figyelmesek: az egykori sertéstelep magas falakkal körülvett katonai táborrá alakult át, ahol korszerű harci járművek állomásoznak. Tulajdonosa az „Éjszakai Farkasok” elnevezésű orosz félkatonai szervezet, egy marcona férfiakból álló motoros banda. A Kremlhez közel álló és Putyin elnök angyalainak is becézett, kétes hírű gyülekezet 2014-ben meghatározó szerepet játszott a Krím-félsziget orosz megszállásában, majd elcsatolásában. Vezetőjük Alekszandr Zaldosztanov, az elnök barátja, akitől számos kitüntetést kapott. Putyin 2011-ben együtt motorozott a bandával. A csapat nemcsak felfogásában, hanem kinézetében, felszerelésében is nyíltan az erőszak kultuszát hirdeti. Az Éjszakai Farkasok ízig-vérig nacionalista, ha nem éppen fasiszta csoportosulás.

Magyarországon keveset hallottunk az Éjszakai Farkasokról, és ez nem csoda, mert „pártunk és kormányunk” szintén Putyin lakája; kellemetlen lenne számára ünnepelni az erőszakos fellépés túlságosan durva formáit. Támogatni nem meri, elítélni nem tudja. Legjobb taktika az elhallgatás. Amiről nem beszélünk, az nincs.

Szlovákiában azonban súlyos belpolitikai botrányt okozott az alsókorompai katonai raktár felfedezése. Azok a fényképek, amelyeket drónok készítettek a levegőből, egyértelműen bizonyítják, hogy a falak mögött fegyvereket tárolnak az orosz motorosok. Hogy mire kellenek a fegyverek, egyelőre találgatás tárgya. A farkasok azt állítják, hogy múzeumot kívánnak nyitni, de ezt senki sem hiszi el.

Most, hogy éppen megemlékeztünk Csehszlovákia 1968-as megszállásának 50. évfordulójáról, nagyon rossz benyomást kelt az alsókorompai orosz provokáció. Vajon tudott erről a szlovák kormány? Fedezték-e szlovák hatóságok a farkasok tevékenységét? Most hebeg-habog mindenki. A probléma persze általánosabb. Mennyire vannak összefonódva a visegrádi kormányok és uralkodó osztályok az orosz állammal, annak titkosszolgálataival? Mennyire használja föl a fasiszta eszmékkel rokonszenvező, lecsúszott és kiábrándult egyedek fölös energiáit az orosz állam az EU egységének megbontására, cselekvőképességének aláásására? Mennyit fizet az orosz kormány azért, hogy cseh, szlovák, de főképpen magyar befolyásos emberek szívesen tolják az orosz állam és az erőszakszervezetek szekerét? Kik a valódi haszonélvezői ennek a kirívóan hazaáruló magatartásnak? Ezek az igazi kérdések akkor, amikor a kulturális sokszínűség eltűrhető határait keressük...

BAKI A NER-MÉDIÁBAN: ZUSCHLAG VÉLETLENÜL LEBUKTATTA A TV2 HÍRIGAZGATÓJÁT

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: GERGELY ZSÓFIA
2018.08.31.


A Czeglédy Csabáról több lejárató riportot készítő Tv2 a börtönviselt exszocialistával akarta bizonyítani az igazát, ami duplán elbaltázott ötletnek tűnik. A szerdai tárgyaláson tanúvallomást tevő Zuschlag ugyanis vagy nem emlékezett a Czeglédyre, illetve Gyurcsány Ferencre nézve negatív információkra, vagy csak úgy "hallott" dolgokat, de a konkrét részleteket firtató kérdéseknél is inkább csak mellébeszélt. A legszebb viszont az volt, amikor véletlenül a hvg.hu újságírója előtt hívta fel a Tv2 hírigazgatóját, hogy elmesélje neki, mi történt egy másik perben – ami nem is Andy Vajna csatornája, hanem az elvileg független Origo ellen zajlott.

A Fővárosi Törvényszék folyosóján szerdán egyetlen jelenetbe sűrítve ott volt minden, ami az Orbán-kormány támogatásával és támogatására kiépített lakájmédiát jellemzi: az, ahogy totálisan összehangoltan próbálnak lejáratni embereket, a szervilizmus, valamint a bénázás miatt bekövetkező felsülés. A törvényszéken ugyanis egymás után tárgyaltak két sajtópert: amit Czeglédy Csaba indított egy róla megjelent cikk miatt az Origo ellen, illetve egy másikat szintén a kezdeményezésére a Tv2 egyik riportja miatt. Ahogy megírtuk korábban, mindkét kormányoldali médium tanúja az exszocialista Zuschlag János volt, neki kellett alátámasztani az előzetesben lévő Czeglédyt lejárató információkat. Zuschlag pedig, amint megtette vallomását az Origo elleni tárgyaláson, kijött a folyosóra egy rövid szünetre még a Tv2 elleni per előtt. És mivel nem jött rá, hogy a hvg.hu újságírójaként várok a tévé elleni per kezdetére – vagy talán azt hitte, a Tv2 közelben várakozó ügyvédjének a munkatársa vagyok – ott helyben felhívta Kökény-Szalai Vivient, a Tv2 hírigazgatóját.

Így az elmúlt években más lejáratásoknál is kvázi a Tv2 jolly jokereként bevetett Zuschlag óvatlanságának köszönhetően az egész szürreális beszélgetés hallható volt: ahogy a tévécsatorna elleni per még el sem kezdődött, de a börtönviselt expolitikus a hírigazgatónak sorolta az – elvileg teljesen független – Origo tárgyalásának részleteit. Az nyilván nem volt hallható, mit mond a hívott fél, csakhogy Zuschlag rögtön annak elújságolásával kezdte a beszámolóját, hogy a bíróság kíváncsi volt a köztük lévő kapcsolatra, így felmerült „a könyv”. Ebből világos volt, kivel beszél: a bulvármédiából igazolt Kökény-Szalai Vivien írta a Zuschlag Jánosról szóló, a baloldal számára kínos információkat tartalmazó Pártházból börtönbe című művet, aminek megjelenését a 2014-es választási kampány idejére időzítették.

"Szétszedték" – panaszolta a Tv2 hírigazgatójának


A szürreális telefonbeszélgetés önmagában utalt a naponta tapasztalt jelenségre, ahogy a többek közt Mészáros Lőrinchez, Andy Vajnához vagy Matolcsy Ádámhoz került médiumok kötelékben repülnek rá a kormányoldal érdekében célponttá tett emberekre. Zuschlag a Tv2 hírigazgatójának - a rendelkezésre álló rövid szünethez képest - részletesen ecsetelte az Origo elleni perben nyújtott teljesítményét, panaszosan említette, hogy eléggé „szétszedték” a bíróságon, és megjegyzést tett Czeglédy ügyvédjére. Amikor a következő tanúvallomása után szembesítettük Zuschlagot a hallott párbeszéddel, elismerte, hogy Kökény-Szalaival beszélt...