A TANÁR IS EMBER, DE NEM AZ A DOLGA.: GYÁVASÁGOM TÖRTÉNETE

OFOE BLOG
Szerző: VASS JUDIT
2018.08.25.

„Morduljak, ne morduljak?” „Szóljak, ne szóljak?” – a tanár örök dilemmája, vagyis neveljek, ne neveljek? Rámozduljak, vagy hagyjam annyiban, majd megtanítja az élet?

A tanár akkor is nevel, ha nem akar, vagy ha kifejezetten elutasítja ezt a szerepet. Az oktatás és nevelés elválasztása a kontárság netovábbja. Mert az igaz, hogy a tanítás szolgáltatás, de hol az az üzlet, amelyikben számon kérhetik rajtam, hogy abban a ruhában járok-e, amit tegnap ott vásároltam?

Az osztályban, pusztán azzal, ahogy az ajtón belépsz, a hanghordozással, azzal, ahogy helyzetekre reagálsz, ilyen vagy olyan magatartást közvetítesz, pozitív vagy negatív élményt teremtesz – hatással van a diákra, tetszik vagy nem: nevelő hatással. Például követi vagy elutasítja – akarod vagy nem, formálod a világhoz, az emberekhez való viszonyát. Szóval, hagyjuk a fából vaskarikát! Tetszik vagy nem, bizony nevelünk, ezért nincs kibúvó: morális felelősségünk van. Morduljak, ne morduljak? Mondjam, ne mondjam? Mivel teszek jót?

A második hétre elkülönültek az arcok, már nemcsak az osztályban tudtam beazonosítani őket, de a folyosón is. Nem voltam osztályfőnök, ezért nem mozdultam rá a nem-köszönőkre, csak mosolyogtam rájuk, de azért belül dohogtam. Végül is 14-15 évesek. Csak nem kezdjük az újrapelenkázással? Hol voltak a szülők, az általános iskola, hát mivé fajul a világ?

Leginkább X bosszantott. Az órán a jótanuló készséges tekintetével jelentkezik, mindig naprakész, a folyosón meg vagy köszön, vagy nem. Ez zavarba hozott, kevés volt a dohogás, napokig gyártottam a forgatókönyvet, hogyan reagáljak. Most mit tegyek? Tegyek?

Hagytam annyiban, de hogy az egyik szünetben még oda is jön hozzám kérni valamit, másnap meg nem köszön – hát ez már kiakasztott, de nem szóltam. Hetedik érzék.

Aztán egyszer csak szembejött ketten. Ja, hogy ikrek.

ITT OLVASHATÓ

KÍNOS LEHET BESZORULNI A LIFTBE, PLÁNE EGY LÓVAL

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2018.08.29.

Régi-új ellenség bukkant fel az Orbán-álmokat ringató propagandasajtó sötétbarna egén. Visszatértek a kommunisták, élükön Gyurcsány Ferenc és felesége lovagol az Altus hátán és el akarják tiporni Európa megmentőjét, jövendő urát és egyedüli erős bástyáját a migránsok elleni harcban. Van segítőjük is, felbőszült Macronok és Merkelek támadnak elszánt gonoszsággal (bár Merkel mindjárt megbukik, írta valamelyik pártújság. Pontosabban írja, olyan két éve folyamatosan), a spanyol kormány is ott liheg az ellenséges táborban. Természetesen Soros György vezeti a támadást minden alkalommal, folyamatosan, újra és újra, de főleg megállás nélkül.

A gondos Orbán-kormány már vizsgálatot volt kénytelen indítani Gyurcsány Ferenc cége ellen, mert az üzletileg korrekt, szabályosan működő cégekre épül kicsiny hazánk és ebből nem enged a szabályokat és korrektséget minden körülmények között szem előtt tartó kormány. Gyurcsányék képtelenek megérteni az idők szelét, ezért súlyos vizsgálatok elé néznek (a pártsajtó már megírta, tehát valószínűleg már tudják a vizsgálat végeredményét is), a törvény ökre lesújt...

ITT OLVASHATÓ

"HA NEM ELÉG JÓK A KÉPEID, NEM VOLTÁL ELÉG KÖZEL" - MA VAN A MAGYAR FOTOGRÁFIA NAPJA

ZOOM
Szerző: NYAKÓ ANDRÁS
2018.08.29.

Miután valamennyi fotótörténeti forrás szerint 1840. augusztus 29-én készült először fénykép Magyarországon, ez a nap a magyar fotográfia napja. Ez alkalomból összegyűjtöttük a legjelentősebb magyar fotósokat. Figyelem: szubjektív összeállítás!

ITT OLVASHATÓ

VÁRATLANUL ÁLLJON BE MINDENKI A FIDESZ MÖGÉ! MICSODA MEGLEPI LESZ

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2018.08.29.

Így kell ezt. Elmagyarázni, hogy miért a demokrácia fokmérője a szabad pelenkaeldobás és miért kell hogy értékként védelmezzük a magánéletnek azt a szentségét, amit valaki egy nyilvános parkolóban valósít meg. Sőt, menjünk tovább és védjük foggal-körömmel ugyanennek az illetőnek azt a magánélethez fűződő jogát is, hogy a Kossuth-tér közepére szarik. Vagy a küszöbünkre, az asztalunkra, a szánkba. A demokrácia már csak ilyen, áldozatokkal jár. Nyeljünk.

Az meg csak természetes, hogy az ellenzéknek váratlant kell húznia. Például azt, hogy beáll migránsozni. Lesz ott nagy csodálkozás, erre nem tud mit lépni a Fidesz! Még jobb lenne ha az ellenzéki pártok csináltatnának egy csomó bilikék plakátot, rajta Soros György és Heller Ágnes lenne látható, alatta valami frappáns felirat. Mondjuk: Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a törvényeinket! Vagy: Nem veheted el a munkánkat! Vagy: Ők tették tönkre az országot! Ilyesmi. Ez is meglepné a Fideszt. Esetleg az ellenzékinek nevezett pártok önként húzhatnának még egy kerítést valahová és beszállhatnának a gyilkosmigránsos történetek gyártásába, miközben Nem vagyok gender! feliratú pólókat osztogatnak a párt vezetői. Szigorúan a fővárosban persze, mert a fene tudja mi van vidéken. Meg kit is érdekel.

Igaza is van az ifjú politikusnak és reménybeli történelemcsinálónak. Vona Gáborra kell figyelni, mert ő megmondta, hogy Orbán Viktor jobban ismeri a magyarokat, mint mi. Vagy ők. Vagy azok. Hát akkor nosza, meg kell ismerni a magyar néplelket az ellenzéknek és ahhoz kell igazodni! A győzelemért mindent! Tényleg, a francnak erőlködik itt pár hülye azzal, hogy elmagyarázzon, megértessen az emberekkel bizonyos dolgokat. Minek, ha egyszerűbb arra figyelni, mivel lehet hatni a legsötétebb ösztönökre és abba belekapaszkodni? Az hatásos és gyors, a gondolkodásra késztetés meg lassú és bizonytalan kimenetelű.

Elvégre gyereket is úgy nevel az ember, hogy lehajol hozzá és hülye hangon gügyög. Még akkor is, amikor a gyerek már 25 éves. Mert az olyan faszául bevált, miért kellene változtatni rajta, nem igaz? Az országlakókhoz is egyszerűbb gügyögni, mint elvárni tőlük, hogy megértsenek olyasmiket, amiket tegnap még nem értettek meg. Az strapás, hosszadalmas és uncsi. Szexi kell meg trendi és a harmadikat elfelejtettem, de nem baj. A lényeg a váratlanság. Váratlanul álljon be mindenki a Fidesz mögé! Micsoda meglepi lesz!

Nem, egyáltalán nem kell se moralizálni, se ósdi elvekhez ragaszkodni. Új időknek új szelei fújnak, pattanjunk lóra és keressük meg a leghangosabban hörgő sámánt, mert ő tudja, mit várnak el az istenek. Értsük meg és öleljük magunkhoz a zsigerikultúrát, mert az vezet eredményre. Sőt! Tegyünk rá egy lapáttal. Vagy kettővel. Köpjük le, aki mást akar, aki a huszonegyedik században élne, aki demokráciát szeretne, aki nem tartja elfogadhatónak a lopást, hazugságot, aki utálja a diktatúrát. Itt kérem nincs diktatúra, megmondta a vezér is. Itt demokrácia van, demokratikusan azt csinálja mindenki, amit az uralkodó mond...

ITT OLVASHATÓ

TRÜKKÖS SZÁMÍTÁSSAL BIZONYÍTOTTÁK, HOGY ELBÍRJA A DUNA PAKS2-T

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: HARGITAI MIKLÓS
2018.08.29.

A tervezett paksi bővítés úgy kapta meg a környezetvédelmi engedélyt, hogy a szakértők azt állították: a hűtővíz sosem fogja túlmelegíteni a Dunát. A „soha” már a múlt héten megtörtént.

Példátlan felelőtlenség volt az Orbán-kormány részéről, hogy a szakértők által javasolt hűtőtornyos megoldás helyett a Duna vizére alapozták Paks 2-hűtését – mondták lapunknak a tervezett bővítési projekt előkészítését célzó Lévai-projektben részt vevő szakemberek azok után, hogy a múlt héten Paks alatt a folyó vízhőmérséklete a hivatalos adatok szerint hajszálnyira megközelítette, a nem hivatalos mérések szerint pedig túl is lépte a környezetvédelmi engedélyben megjelölt 30 Celsius fokos határt. Az a tény, hogy a folyó a jelenleg meglévő, összesen 2000 megawattos erőművi kapacitás mellett sem képes a nyári körülmények között elegendő hűtővizet szolgáltatni, azt jelenti ugyanis, hogy amikor a tervezett új blokkokkal együtt 4800 megawattnyi kapacitású reaktortömeg biztonságos hűtéséről kellene gondoskodni, a friss vizes hűtés visszatérően elégtelennek bizonyul majd. 

A helyzetet súlyosbítja, hogy mindezzel a kormány is pontosan tisztában van: úgy erőltette át a kormányfelügyelet alá vont hatósági rendszeren a beruházás környezetvédelmi engedélyét, hogy már a papír kiadásához is trükkök sorozatára volt szükség. 

A problémára, illetve az engedélyezési folyamat meghekkelésére Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője hívta föl a figyelmet. Mint a politikus fölidézte, a magyar szabályozás eleve önkényesen atomerőmű-párti előírásokat tartalmaz, például a nálunk 30 fokos küszöb Franciaországban 28 fok. Ráadásul a kritikus napokban átálltak kézi hőmérsékletmérésre, amit a leghűvösebb időszakban, hajnalban végeztek, tovább nehezítve, hogy kiderüljön, milyen meleg is valójában a Duna a felmelegedett hűtővíz beengedési pontja alatt. 

Ahogyan Jávor lapunknak elmondta – és a blogján is kitért rá –, a hűtési krízis akkor válik igazán kezelhetetlenné, amikor majd a mostani négy reaktorblokk mellé belép a bővítés keretében felépülő két újabb reaktor is: a bő kétszeresére nő a hűtési igény, illetve a folyóba jutó meleg hűtővíz mennyisége. Az EP-képviselő szerint már a bővítési beruházás környezetvédelmi engedélyének kiadásakor is látszott, hogy ebből baj lesz, a hatóság az első körben vissza is dobta a képtelen adatokat tartalmazó számításokat. 

„Az eredeti hatástanulmány azzal trükközött, hogy 1500 m3/s vízhozam mellett számolta ki a hőterhelés hatását a Dunára (ami másfélszeresen meghaladja a tényleges kisvízi adatokat, és inkább egy középvízi állapotnak felel meg). Ezt követően hiánypótlásként benyújtottak egy másik, 950 m3/s vízhozamra elkészített elemzést, amiben az engedély érdekében egy másik trükköt alkalmaztak. Míg az 1500 m3/s-os vízhozamnál ténylegesen 25-26 fokos dunai háttér vízhőmérséklettel számoltak, a 950 m3/s-os vízhozam esetében a kisebb víztömeghez egyszerűen alacsonyabb alap vízhőmérsékletet társítottak, és azt feltételezték, hogy a 950 m3/s vízhozamkor a Duna 20-21 fokos.” Vagyis az időközben a kormányhivatalba integrált zöldhatóság elfogadta azt a képtelen feltételezést, hogy amikor kevesebb víz van a Dunában, akkor automatikusan alacsonyabb is a vízhőmérséklet (miközben a mostani nyári aszály idején a hűtővíz nélkül is 26 fokig melegedett a Duna). 

A trükk bejött, az engedélyt kiadták, amihez azonban egy másik durva csúsztatásra is szükség volt: azt állították, hogy az alacsony vízhozam és a magas vízhőmérséklet kombinációja a gyakorlatban soha nem fog előfordulni...

ITT OLVASHATÓ

EGY GYANÚS PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓ UTÁN CSERÉLTÉK LE AZ ÁLLAMI ENERGIAÓRIÁS FÉL VEZÉRKARÁT

G7
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2018.08.29.

Egyetlen nappal beszámolójának leadási határideje előtt bontott szerződést a dokumentum megbízhatóságát ellenőrző könyvvizsgálójával az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. A jelentés állítólag nem ment át a rostán. Az állami csoport a korábbi években május végén már rég túl volt a leadáson, azaz beszámolt arról, hogyan gazdálkodott az előző évben, most azonban az utolsó pillanatos döntés miatt heteket késett. Pedig az új könyvvizsgáló rekordidő alatt dolgozott, egy ilyen méretű cég átvilágítása ugyanis – különösen, ha korábban nem volt kapcsolat – normál esetben hónapokat vesz igénybe.

Az érintettek nem kommentálják a nagyon furcsa történetet. Az állami cég éléről viszont több vezetőt is eltávolítottak az elmúlt hetekben, mind az igazgatóságból, mind a – könyvvizsgálóhoz hasonlóan – a működés tisztaságát ellenőrző felügyelőbizottságból.

Fontos feladat

A könyvvizsgálók elég fontos szereplők a gazdasági életben: az ő feladatuk, hogy ellenőrizzék a cégek vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről közzétett adatok megbízhatóságát. Azaz némileg leegyszerűsítve azt, hogy a vállalat éves jelentésében valós adatok szerepelnek-e, nem hazudik-e a menedzsment a tulajdonosoknak, a hitelezőknek és úgy általában a piac szereplőinek.

Itthon minden olyan cégnek könyvvizsgálót kell választania, amelynek árbevétele meghaladja a 300 milliót, illetve több mint 50 embert foglalkoztat*. A felek között szerződéses viszony van: a cég megbízza az auditort, az pedig ellenőrzi a vállalat könyvelését.

A könyvvizsgáló munkájának az eredménye nem különösebben látványos, az éves beszámolóhoz csatolnak egy néhány, sőt sokszor mindössze egyoldalas dokumentumot, amiben a könyvvizsgálattal megbízott vállalat jelzi: minden rendben volt (elvileg ettől eltérő nyilatkozatot is tehet, de ez ritka). Na, ehhez képest maga a folyamat rengeteg melóval jár. Több szakmabelivel is beszéltünk, és volt, aki úgy fogalmazott, hogy egy adott év könyvvizsgálata még egy MVM-nél sokkal kisebb cég esetében is akkor kezdődik, amikor az előző évi lezárul.

Az biztos, hogy ősszel már különböző adatokat kér be a könyvvizsgáló az őt megbízó cégtől, sőt a nagyobb vállalatoknál a helyszínre is kimennek. Így lehet elkerülni ugyanis, hogy a következő év elején, amikor már kevesebb az idő, hirtelen elkezdjenek kidőlni a csontvázak a szekrényből. A könyvvizsgáló megnézi magát a könyvelést, bekéri a vevők elérhetőségét, esetenként meg is keresi őket, hogy valóban tartoznak-e a vállalatnak, és ugyanezt megteheti a szállítókkal, illetve a bankokkal is, a társaságtól kapott adatok hitelesítése érdekében. A következő év januárjában aztán begyűjtik a teljes éves adatokat, és ezeket dolgozzák fel a májusi határidőig. A profibb vállalatok a nagyobb cégekhez tavasszal akár több hétre is kitelepülhetnek, és a helyszínen ellenőrzik a dolgokat...

ITT OLVASHATÓ

PINTÉR SÁNDOR SZERINT MINDEN RENDBEN VAN A HATÁRON, A RENDŐRÖK INKÁBB ROHADT NARANCSRÓL BESZÉLNEK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ VERONIKA
2018.08.29.

A belügyminiszter szerint rendszeresen ellenőrzik a határvédelemnél szolgáló rendőrök ellátmányát, hozzánk viszont árad a panasz rohadt narancsról, vizes zsírnál nem több levesről, fagyoskodó rendőrökről és a szálláson rohangáló egerekről.

Mesterházy Attila MSZP-s országgyűlési képviselő augusztusi cikkünk nyomán írásbeli kérdést nyújtott be Pintér Sándor belügyminiszterhez. A szocialista képviselő azt kérdezte:

„Az ORFK hangulatkeltésnek tartja azt, amit fotók igazolnak, avagy ki nem mond igazat?”

Cikkünkben arról írtunk, hogy forrásaink szerint három év alatt sem sikerült megoldani a határvédelemnél szolgálatot teljesítő rendőrök ellátását. Rengeteg panasz érkezett hozzánk az étel mennyiségét és minőségét illetően, de a munkavégzés körülményeit is sokan kifogásolták.

Pintér Sándor hétfői válaszában megjegyezte, hogy a rendőrök ellátásáért felelős munkatársak rendszeresen ellenőrzik az ételeket, a szállító társaságok pedig betartják az ételek készítésére és tárolására vonatkozó szabályokat. A belügyminiszter válaszát azzal zárta, hogy a hivatkozott képekkel kapcsolatban a rendőrséghez nem érkezett panasz, az étel nem szerepel az étlapon, és a beszállító cég nem a képen feltüntetett csomagolásban szállítja az ellátmányt.

Ehhez képest cikkünk megjelenése óta is árad hozzánk a panasz.

A fotókon feltüntetett ételeket mind a határnál szolgáló rendőrök kapták ellátmányként, ahogy az alábbi, felismerhetetlen összetételű finomságot is. Az ORFK állításával szemben egyik képet sem manipuláltuk...

ITT OLVASHATÓ

HOGYAN KÉSZÜL A HÚSTORONY, AMIBŐL A GÍROSZ LESZ?

INDEX
Szerző: FÁBIÁN TAMÁS
2018.08.29.

A címben feltett kérdésre persze nem olyan nehéz a válasz józan paraszti ésszel: fognak egy csomó húst, és felhúzzák-felhalmozzák egy nagy nyársra. De a gyártási folyamat részletei így is érdekesek. Klasszikus esetben marha és bárány keverékéből készül a gíroszhús, de itthon talán a legtöbb helyen csirkével kapható az oszmán birodalomból eredeztetett népszerű street food. A gírosz a török döner kifejezésből ered, ezt valószínűleg sokan tudják, azt viszont talán kevesebben, hogy miként is áll össze a függőleges nyárson forgó hústömb.

A tradicionális elkészítés során kézzel állítják össze a hústömböt. Általában ez úgy néz ki, hogy megveszik a filézett húst, kézzel átválogatják és kinyesegetik belőle az esetleg benne maradt csont- vagy porcdarabokat. A kiterített húsokat egy napra bepácolják, majd egyesével felhúzzák a függőleges helyzetben álló nyársra. A pácolás során nem használnak külön tapasztó anyagot, de olyan összetevőket igen, amelyek segítik sütés közben a hús puhulását. A nyársa húzás folyamata a lenti felgyorsított videóban az elejéről a végéig megtekinthető:...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

MÁR NEM ÚGY OLVASUNK, MINT RÉGEN, ÉS EZ AZ EMBER ELHÜLYÜLÉSÉHEZ VEZET

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2018.08.29.

Mindössze öt-hat ezer éve jött létre az emberi agyban az a „kapcsolási kör”, amely lehetővé teszi az olvasást. Ennek alapját a legegyszerűbb információk feldolgozása adta, például már akkor sem ártott tudni róla, hogy hány kecske van éppen a birtokunkban. Ebből fejlődött ki a mélyolvasás képessége, amely Maryanne Wolf, a Kaliforniai Egyetem (UCLA) idegkutatója szerint hozzájárult a legfontosabbnak tartott intellektuális és affektív képességeink fejlődéséhez. Épp ezt sodorta veszélybe a technikai fejlődés és a jellemzően netes tartalmak fogyasztása, ugyanis hiába olvasunk online is, mégsem ugyanúgy olvasunk, mint annak idején.

Wolf, aki irodalomrajongóként nem csupán azon kesereg, hogy mivé lesz a világ, ha mindenki csak lektűröket olvas a tabletjén, saját magán is aggasztó változásokat figyelt meg: észrevette, hogy nem köti már le igazán Hessétől Az üveggyöngyjáték, sőt, már azon tűnődik, hogy hogyan kaphatott egyáltalán irodalmi Nobel-díjat egy ennyire unalmas könyv, holott régebben a kedvencei közé tartozott. Valami megváltozott, és ez mindannyiunkra kihat.

Máshogy olvasunk

Meglepő lehet az a panasz, hogy senki sem olvas, hiszen tulajdonképpen egész áldott nap mást sem csinálunk: olvassuk a híreket, görgetjük a Facebookot, és még akkor is, ha több multimédiás tartalmat fogyasztunk, abban megegyezhetünk, hogy a net nem analfabétának való vidék.

Ami változik, az az olvasó szöveghez való hozzáállása és a befogadás módja, és itt nem csak arról van szó, hogy többek szerint már azzal is elvész valami az olvasás aktusának teljességéből, hogy a monitoron már kimarad az a fizikai kapcsolat, amellyel egy könyvhöz közelítünk, illetve hogy a hallás, a szaglás és a tapintás, amelyek egy nyomtatott könyv olvasásakor szerephez jutnak, itt már nem részei a folyamatnak. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy az online tartalmaknál általában már nem kap szerepet a „betűk, szavak és mondatok helye”.

Egy kutatás során a résztvevők egy körülbelül harmincoldalas történetet kaptak kézhez két példányban: az egyiket egy Kindle-re töltötték fel, a másikat hagyományos, papíralapú könyvként olvashatták. A kísérletben részt vevő ötven diáknak ezek után kérdéseket tettek fel a történetről. Kiderült, hogy a hagyományos könyv olvasói jobban fel tudták idézni az események sorrendjét, és pontosabb válaszokat is adtak arra, hogy tulajdonképpen miről szólt a történet. Azok, akik e-book formájában kapták meg a sztorit, arra hivatkoztak, hogy nem tudták pontosan felmérni, hol tartanak a könyvben, ezért is okozott nekik nehézséget az események felidézése...

ITT OLVASHATÓ

...KICSI VÁROS, NÉPED ELHAGYOTT...

BLOGGER BOB
Szerző: BLOGGER BOB
2018.08.28.

...A megkérdezettek közel hét családtagja, illetve közeli ismerőse vándorolt ki ugyanis külföldre. Ez egy nagyon durva adat. Végigpörgettem az agyamban a rokonokat, barátokat, ismerősöket. Nálam jóval több jött ki. A legfájdalmasabbak azok az esetek, amikor egy válást követően költözik az egyik szülő – persze a másik szülő jóváhagyásával – tartósan külföldre, mert itthon nem látnak lehetőséget a boldogulásra.

A megkérdezettek 15 %-a tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát. Ez a lakosságra vetítve 1,2 millió ember. A családtagokkal együtt azonban 1,5 millió. Miközben az állami kiadások minden erőfeszítés ellenére alig csökkennek, amennyiben ezek a „tervek” valósággá válnak, az a fenti 1,2 millió emberen keresztül jelentősen érinteni fogja az adóbevételeket, valamint az egészségügyi és nyugdíjrendszer bevételeit.

Még ennél is elkeserítőbb, hogy a 30 év alatti munkavállalók 41 % tervezi, hogy külföldön vállal munkát (ez önmagában 580 ezer munkavállalót jelent). Még a 30 és 44 éves kor közöttieknek is 20 % menne dolgozni a határokon túlra. A kormány szerint persze puszta kalandvágyból. Amennyiben ez valóban bekövetkezik – s jöhetnek nekem azzal, hogy sokan úgyis visszajönnek, s nyilván akadnak is majd ilyenek – ugyan miből fogja ez az ország fenntartani a nagy ellátó rendszereit?

Ezúttal megengedem magamnak, hogy a közvéleménykutatásból csupán ezt a néhány adatot hozom szóba. Az elvágyódás hátterében meghúzódó politikai motivációkat firtató kérdésekre inkább ki sem térek. Ezt azért teszem, hogy próbáljuk politikai szimpátiák és averziók nélkül átgondolni a következményeket. Annyit jegyzek meg csupán, hogy a legtöbben továbbra is a magasabb bérek reményében hagynák el az országot, de egyre többen emlegetnek a politikában gyökerező okokat is.

A legtöbb párt majd’ belerokkan az erőlködésbe, hogy nagyobbnak, erősebbnek mutassa magát, mint amekkora. Amikor meg hatalomra jut, az országgal teszi ugyanezt. Mintha nem volnánk képesek elfogadni önmagunkat olyannak, amilyenek valóban vagyunk. Hány miniszterelnökünk ringatta magát abban a hitben, hogy ő 15 millió magyar miniszterelnöke. Innen súgom meg nekik: jó, ha 2,5 millióé. Mint amikor egy kisgyerek állandóan ágaskodik, mert magasabbnak akar tetszeni a másiknál.

Közben megfeledkezünk arról, hogy élhetővé, vonzóvá tegyük ezt az országot. Olyanná, amelyben érdemes itthon maradni. Bécsre, az egyre veszélyesebbnek és koszosabbnak hazudott szomszéd várra mutogatunk, miközben a világ legjobb városának minősítik. Mi pedig mintha szándékosan gerjesztenénk utálatot a határokon belül a különböző vallási, etnikai, társadalmi csoportok között. Jobb és baloldali művészek lassan éppen úgy nem beszélnek egymással, mint a jobb és baloldali politikusok. Politikát csinálunk a sportból, a kultúrából, egyáltalán mindenből. Értéknek hazudott ostoba, de leginkább idejét múlt ideológiákat csempészünk a gyerekeink oktatásba. A külföld pedig vagy röhög rajtunk, vagy úgy néz ránk, ahogy Magyarország néz a határkerítésen keresztül a segítségre szoruló tömegekre.

Könyörgöm, hát miért nem lehet itt egy felszabadult, nyitott, jókedvű és sokszínű társadalmat kialakítani? Tényleg 10 millió, nagybajuszú búsuló juhász váltaná meg a világunkat? Hát tényleg nem tanultunk semmit a saját történelmünkből és kultúránkból ezen a magyar ugaron? Batsányival együtt dobjuk ki Adyt is? Petőfivel pedig Lisztet? Ha elhisszük, hogy mindenki a magyart üti, előbb, vagy utóbb érezni is fogjuk a csapásokat. Miért ülünk fel ezeknek a sületlenségeknek? Hogy szerethetnének bennünket, ha mi sem szeretjük magunkat? Hogy akarhat felemelkedni egy ország, amelyet elhagynak a polgárai? Az lesz-e a sorsunk, mint a Keats amforájára festett településnek? „Oh, kicsi város, néped elhagyott / S közülük hírt regélni nem megyen / Csöndbe vissza soha senki már…”

ITT OLVASHATÓ

TÓTA W.: AZ ÉLET ISKOLÁJA, AHOL ISTEN A TANÁR

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: TÓTA W. ÁRPÁD
2018.08.29.

Ha jó az új alaptanterv, akkor rendszerellenes.

Régen vártam már tanévnyitót ennyire. Iskolásként sohasem vártam, és ez körülbelül a legfőbb probléma ma is az oktatással. Idén viszont a becsöngetéssel egy időben nyilvánosságra kerül az új Nemzeti Alaptanterv.

Nyolc és fél év alatt a Fidesz semmilyen lényeges reformot nem hajtott végre. Legnagyobb eredménye a rémhírterjesztés felfuttatása, meg az, hogy Orbán és családja annyit harácsolt össze, amíg elmúlt a hírértéke. Nem történt rendszerszintű változás oktatásban, egészségügyben, nyugdíjrendszerben, és nem ilyen a segély átnevezése közmunkára. Kormányzásra tulajdonképpen nem került sor.

Ismeretlen vektorok eredményeként, nyolc Hoffmann Rózsával meg Czunyinéval súlyosbított év után az alaptantervnek mégis nekiláttak, és ebben a készülődésben meglepő és rendszeridegen módon értelmes gondolatok is napvilágot láttak. Ezek szinte kizárólag Csépe Valériához kötődnek, a tantervügyi miniszteri biztoshoz. Ő sem tett mást, mint kimondta a közhelyeket, amelyeket kutatók, ellenzéki politikusok és tüntető tanárok évek óta hirdetnek. Hogy olvasson az a gyerek brit fantasyt vagy amerikai scifit, ha az érdekli, és ne Jókaival nyomorítsuk, mert akkor semmit sem fog. Hogy vegyük észre és használjuk ki, milyen gyorsan és hatékonyan tanulja meg a tabletes játékai bonyolult szabályrendszerét, térképeit és adatait, és ehhez igazítsuk a tanítást. És mindenekelőtt törekedjünk arra, hogy ne undorodva menjen suliba...

ITT OLVASHATÓ

SZEGÉNYSÉG ÉS KILÁTÁSTALANSÁG - ÍGY LÁTJÁK A FIATALOK A JÖVŐT. NEM TÚL OPTIMISTÁK

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2018.08.28.

Nemrég jelent meg a Magyar Ifjúság Kutatás 2016, mely 2000 óta 4 évente vizsgálja több aspektusból a fiatalok helyzetét. A kutatás alanya 8000 magyarországi és 4000 határon túli 15-29 éves fiatal volt. A 24.hu kiszúrta, hogy most kiadták a hivatalos kutatásból kimaradó a “Margón kívül” című kötetet is, amiből kiderül, a fiatalok közel fele úgy érzi, az elmúlt tíz évben romlott az életszínvonal, sokan pedig a kilátástalanságot és a szegénységet tartják a legnagyobb problémának.

Ördögi kör

A 2016-os adatokból megállapítható, hogy az általános iskolai végzettség megszerzése általános, de vannak olyan 15-29 éves fiatalok, akik még általános iskolában tanulnak, illetve olyanok is, akik már itt lemorzsolódtak és elhagyták a közoktatást.

A konkrét számok durva képet mutatnak:

minden huszadik fiatal az általános iskola befejezése után meg se próbál továbbtanulni – ráadásul egy kis növekedés is tapasztalható az előző négy évhez képest, ami a kötet szerint a tankötelezettségi korhatár csökkentésének egyik következménye lehet.

Az általános iskola után a fiatalok közel 70%-a az érettségit adó képzéseket választja, viszont emelkedik az érettségit nem adó szakképzést választók száma, a szakképző iskolákban azonban a lemorzsolódás is nagyobb mint az érettségit adó szakgimnáziumokban és gimnáziumokban.

Az Ifjúság Kutatás szerint míg az érettségit nem adó szakképzést elkezdők közül minden tizedik diák lemorzsolódik, addig az érettségit adó iskolákból csak minden ötvendeik diák esik ki.

A társadalmi egyenlőtlenség az oktatásban folyamatosan újratermelődik, kitörésre kicsi az esély: akiknek az édesapjuk legfeljebb 8 általánost végzett, elsősorban szakiskolában tanulnak. A szakmunkás apák gyerekei általában szintén szakképzésben vesznek részt, az érettségivel nem rendelkező apák gyerekei pedig egyre kevésbé jutnak be a felsőoktatásba. Az érettségivel rendelkező szülők gyerekeinek egyre inkább elérhető a felsőoktatás, a diplomás szülők gyerekei nagy számban jutnak el a felsőoktatásig, szakképzésben ritkán vesznek részt.

A megkérdezett roma fiatalok több mint hét tizede legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, negyedük szakmunkás bizonyítvánnyal, csupán 5 százalékuk szerzett érettségit, a diplomáig pedig egyikőjük sem jutott el. A korcsoporthoz tartozó nem roma fiatalok csaknem 40 százaléka leérettségizett, egytizedük pedig le is diplomázott már.

Szegénység és kilátástalanság

A fiatalok nem érzik stabilnak a munkaerőpiaci helyzetüket: a tanulók bizonytalanok, de még optimisták, a dolgozók biztosank érzik a munkahelyüket, viszont nem látnak maguk előtt perspektívát, a se nem tanuló, se nem dolgozók pedig bizonytalanok és pesszimisták a kilátásaikat illetően.

A fiatalok csaknem fele (45%) úgy érzi, az elmúlt 10 évben romlott az emberek színvonala, 36% szerint nem változott, 19% szerint javult...

ITT OLVASHATÓ

"ÉL MÉG, DE VESZÉLYBEN A BÍRÓI FÜGGETLENSÉG"

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: VAS ANDRÁS
2018.08.29.

Az Európai Bírói Egyesülethez fordult Ujkéry Csaba, a Kaposvári Törvényszék egykori elnöke a magyar bírák és bíróságok helyzete miatt.

– Nem tart attól, hogy a kormánysajtó célkeresztjébe kerül, amiért az Európai Bírói Egyesülethez (EBE) fordult? Még az sem kizárt, hogy hazaárulónak nevezik majd. 

– Felkészültem rá, hogy megkapom a jelzőt. Annyi mindenen keresztülmentem már az elmúlt években, hogy egy csapással több vagy kevesebb már nem számít. 

– Kétségkívül sokat harcolt az utóbbi időben: öt év alatt nyerte meg azt a pert, amelyet az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke feljelentése nyomán indítottak. (A per részletei a keretes írásunkban) 

– Handó Tünde komoly ügyészségi segítséggel próbált meg besározni, meghurcolni. Ha az egyetemen egy hallgató megkapná az ügyleírást, s más végeredményre jutna a vizsga végére, mint esetemben a bíróság, megbukna. 

– Fel is mentették bűncselekmény hiányában. 

– A legfőbb ügyész még a múlt hónapban is törvényességi felülvizsgálatot kért a Kúriától. Polt Péterrel amúgy az ombudsmansága idejéről datálódik az ismeretségem, mondhatni jóban voltunk: például többször is vendégül láttam a vitorlásomon, a Balatonon. 

– Legalább lezárult az ügye. 

– Csak a büntető része. Mert kártérítési pert indítottam ellenük jó hírnév megsértése miatt. Negyven évnyi bírói múlttal a hátam mögött ültettek a vádlottak padjára. 

– Furcsa lehetett. 

– A helyet ismertem, csak megnyílt egy új perspektíva. 

– Senki sem mondta, hogy bocsánat? 

– Ha megtették volna, most nem perelnék. 

– És még az Európai Bírói Egyesületnél is feljelentette őket. Bosszúból. Legalábbis ezt biztosan a nyakába varrják majd. 

– Az OBH elnökének törvénytelenségei miatt tettem. Valakinek lépnie kellett. A Magyar Bírói Egyesület (MBE) ugyanis nem exponálta magát túlságosan a handói visszaélésekkel szemben. Pedig bírák jelentették fel, indítottak ellene pereket, s el is marasztalta a bíróság az elnökasszonyt. Az MBE viszont nem emelt érdemi kifogást Handó Tünde működésével kapcsolatban. 

– Miért? 

– Nem akarok bántani senkit az egykori kollégáim közül. Így is megkaptam, mit erőlködik egy nyugdíjas bíró!? Pedig már máskor is exponáltam magam, a Horn-kormány idején például a bírák fizetése és nyugdíja miatt fordultam nemzetközi fórumokhoz. Most is lépnem kellett: bíróként és állampolgárként nem mindegy számomra, hogyan működnek a magyar bíróságok...

ITT OLVASHATÓ

AZ ORBÁN CSALÁD BARÁTI CÉGE A KORMÁNYZAT GIGANTIKUS MICROSOFT-ÜZLETÉBEN

24.HU
Szerző: SPIRK JÓZSEF
2018.08.29.

Az Orbán család közelében robbanásszerű forgalomnövekedést produkáló cég került a kormányzat 40 milliárd forintos Microsoft-beszerzésének győztesei közé, miközben az Egyesült Államokban magyar vonatkozású korrupciógyanús ügyletek miatt folyik eljárás a redmondi cég ellen.

A „Microsoft-függő” magyar kormányzat több ezer különféle szoftvert és kapcsolódó szolgáltatást vásárol az amerikai cégtől a következő két évben. Az üzletet egy magyar viszonteladó-hálózaton keresztül bonyolítják.

A hálózat egyik új tagja az az IMG Solution Kft. lett, amelyben Orbán Viktor testvérének birkózótársa a fő tulajdonos.

A Microsoft a múlt héten a Wall Street Journalban ismerte el hivatalosan, hogy az amerikai igazságügy-minisztérium és a tőzsdefelügyelet nyomozást folytat ellene. Az amerikai gazdasági lap szerint a hatóságok a magyar állami beszerzések körül kutakodnak, mert a jelek szerint a közvetítőcégek a szoftvereket teljes áron vagy túlárazva adták a magyar kormányszerveknek, holott a Microsoft-központ jelentős árengedményt nyújtott a termékekre. Az így keletkezett hatalmas nyereség sorsa egyelőre ismeretlen, a hatóságok a pénz útját próbálják felderíteni.

A Microsoft a nyomozással összefüggésben tavaly év végén lényegében felszámolta a magyar kormányzattal közvetlenül üzletelő viszonteladói hálózatát. Az európai piacot felügyelő Microsoft Ireland négy úgynevezett LAR-partnerrel szakította meg az együttműködést, egyedül a T-Systemst tartotta meg a régi viszonteladók közül.

A partnerhálózat drasztikus szétverése miatt a 2017 augusztusában megkötött 20 milliárdos keretmegállapodás valamennyi nyertes konzorciuma bedőlt, a kormányzati szerveknél hónapokig akadoztak az it-beszerzések. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) tavasszal végül gyorsított közbeszerzést írt ki, amelyen már új konzorciumok indultak egy 30 és egy 10 milliárdos összértékű üzlet reményében.

Ekkor tűnt fel a kisebbik, disztribútor-kategóriában az IMG Solution Kft. is.

A cégről széles körben állítják az informatikai szakmában, hogy Orbán Viktor testvérét szoros kapcsolat fűzi a menedzsmenthez. A cégiratok szerint a tulajdonos Szentgyörgyi Gábor, aki Orbán Győző révén még a Pancho Aréna VIP-páholyába is bebocsátást nyert.

Az áprilisi választások előtti napokban a miniszterelnökkel és idősebb Orbán Győzővel együtt nézte a felcsúti meccset...

ITT OLVASHATÓ

AKKOR MÉGIS KI TEHET IGAZSÁGOT ABBAN A MOCSKOS FERTŐBEN, AMIBEN AZ ÁLLAMPÁRT DAGONYÁZIK?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.08.29.

Verőfényes szép reggelt kívánok, rögtön vége az augusztusi hónapnak! Csak kicsit nem figyel oda az ember és… husss.

Szerencsére túl vagyunk a nagygenerálozás utáni első munkanapon is, és senki nem mondhatja, hogy a nagyotmondás, ígérgetés, a magyar illiberalizmus csillagtalan egét rugdosó szájhősködés tekintetében lenne okunk bármit is a szemére hányni Orbánnak. Összességében is, részleteiben is szép volt a milánói sétagalopp, lehetett bátran és következmények nélkül mellébeszélni, patetikusnak lenni, és a távoli, valószínűtlen jövőbe projektált nagyívű ígéreteket tenni (ebben emberünk verhetetlen) arra, hogy majd Magyarország segít Olaszországnak visszavinni a bevándorlókat Afrikába. (Egy istenverte országos vastagbélrákszűrést nem bírnak összehozni, mert nincs eszköz és szakember, de majd a bevándorlók hurcibálásában… na, ott aztán nagyon segítenek majd.) Hogyan-miként, mikor, pontosan hova? Az mindegy. A lényeg az olasz és a magyar nép megbonthatatlan barátsága. Hogy természetesen az olasz és a magyar kormány a migrációs kérdés két, egymástól lehető legtávolabbi, egymásnak leginkább ellentmondó oldalán áll (kvótarendszer versus nem kvótarendszer), arról szerencsére egy árva szó nem hangzott el. A kölcsönös vállveregetésbe, egymás érdemeinek szuperlatívuszokba és költői túlzásokba csomagolt elismerésébe (= a parttalan populista, demagóg szócséplésbe) a konkrétumokat nem igazán sikerült beszorítani, de nem is ez volt a cél. Majd az EP-választás után Salvini és Orbán mester jól átrajzolja az európai pártrendszert, és akkor végre az lesz, amit ők akarnak. Aha. Jól van. Most már meg lehet nyugodni, mert attól megnyugszanak az urak. Röhögni is lehetne, ha nem volna abszurd és elkeserítő ez az egész bohóckodás. Pedig azt nem is említettem, hogy a kisimulással igazán nem megvádolható magyar miniszterek elnöke még azt is megengedte magának a felszopási rituálé keretében: Salvini Magyarországon kiemelkedő tiszteletet élvez, „ha ott indulna a választáson, nyerne”.

Az már igaz. A magyarországi választáson konkrétan bárki tud nyerni, aki a Fidesz jól bejáratott, aljadék módszereivel operál. Tudom, azt nem szabad mondani, hogy az állampárt elcsalta a választást, mert ugye ez szemenszedett rágalom, azt viszont talán lehet mondani, hogy a félretájékoztatással zabáltatott populáció nyerte meg a választást Orbánnak és bandájának. Nem én állítom, hanem egy senki által meg nem válaszott grémium, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ): a Fidesz xenofób retorikával és a közszolgálati média uralásával tudott győzni április 8-án. Micsoda meglepetés, ugye? Idejöttek azok a szerencsétlenek és rájöttek, hogy nem tudják megkülönböztetni a kormányzati tájékoztatást a Fidesz-KDNP kampányától. Hogy mik nem vannak… Sose gondoltam volna, hogy ráadásul az átláthatatlan kampányfinanszírozás is szűkítette a valódi politikai vita terét (engem nem kérdeztek, de kurvára semmilyen vita nem volt, miután féknyúznak nem válaszolt a tudatrepedés, mikrofonállványokkal meg nem lehet vitázni), és korlátozta a választókat abban, hogy teljes tájékozottság birtokában dönthessenek. Ezt már tényleg nem fogják elhinni: a közpénzszolgálati média a Migráns1-en sugárzott tájékoztatásában részrehajlást (!) tanúsított:

A kormánykoalícióról és a kormányról szóló tudósításoknak 96 százalékban pozitív volt a hangvétele, az ellenzékről szóló tájékoztatásé 82 százalékban negatív.

Ja, és hogy és akkor mi van? Semmi nincs, hiszen hőbörgés ide vagy oda, az ellenzéki pártok elfogadták a választási eredményeket, úgyhogy egy kis ejnyebejnye, majd legközelebb tessék jobban odafigyelni, hogy miként csorgatják bele a kormányzati közpénzeket a választási nyomulásba, és ennyike...

ITT OLVASHATÓ

UNGÁR: KRITIKA VAGY FIDESZ-SZÉKFOGLALÓ?

GONDOLATVILÁGBAN
Szerző: Andrew_s
2018.08.28.

A választások megtörténte óta rendre előkerülő téma az, hogy mi történik az LMP-ben. A legutóbbiak közé tartozott Szél Bernadett lemondása, úgy egy hete, majd mostanság Ungár Péter röpirata. Az utóbbiban arról értekezett a Fidesz közeli kapcsolattal még véletlenül sem rendelkező (különben, de), hogy az ellenzéki politika megbukott. Többek között.

Mely többekből, már a fenti kitétel sem teljesen igaz. Az ellenzéki politika nem bukott meg. Az ellenzéki pártok buktak meg. Alkalmasint az Ungárnak pártos hátteret biztosító LMP hathatós, és aktív közreműködésével. Ettől még létezik ellenzéki politika, pontosabban a kormánnyal ellenkező politikai vélemény. Az egy más kérdés lehetne, hogy ennek mennyire van olyan szervezeti háttere, amit amit akár ellenzéki pártnak is nevezhetnénk. Nem feledkezve meg arról sem, hogy a pártokat alkotók olyan vezetőket választanak maguknak, amilyet akarnak. A támogatóik, a választóik pedig úgy szeretik ezeket a pártokat, ahogy vannak. Beleértve azt is, ahogy a képviselőik viselkednek. Ha, például, egy párt képviselői mondvacsinált okokra hivatkozva, abban látják parlamenti ténykedésük szuperségét, hogy megszavazzák a saját fizetésüket, akkor őket így szereti a tagság és a támogatók. Véleménye természetesen másnak is lehet. Erről is, illetve egy-egy pártról is.

Így az LMP esetében is. Ha a támogatóik nem üzenték meg időben, hogy nekik nem tetszik a választások előtti pávatánc Szél Bernadettől, akkor nyilván tetszett nekik. Ha nem szorították rá a jelölteket az ellenzéki szavazatok maximalizálásának elősegítésére, akkor nyilván nem is igényelték. Tudomásul véve azt is, hogy az így kialakított helyzet a kormánynak kedvez. Ahogy az LMP számos korábbi gesztusáról is elmondható volt ugyanez. Ahogy az sem számíthat újdonságnak, hogy erős s dörgölődzési hajlam a Jobbik, illetve a Fidesz irányában. A Jobbikkal kapcsolatban elég gesztusértékű volt az, ami éppen a választások előtt lezajlott. Az LMP-t képviselők, mint valami hatalmas gesztust gyakorolva mentek el a DK-val tárgyalni, hogy aztán beszóljanak a pártnak, a párt támogatóinak. De simán hagyták magukat csicskáztatni, egy benzinkúti büfébe, lábhoz rendelni a Jobbiktól...

ITT OLVASHATÓ

SZAKADÉK TÁTONG A KORMÁNYPROPAGANDA ÉS A VALÓSÁG KÖZÖTT

MAGYAR HANG
Szerző: REICHERT JÁNOS
2018.08.29.

Magyarország jobban teljesít – szavakban. Ha a tényekre figyelünk, a helyzet rosszabb, sőt, az is nyilvánvaló, hogy mostanában lépünk rá a nyílegyenesen katasztrófába vezető útra. A kormányzat tisztában van a tényekkel – mégsem tesz semmit a baj elhárítására.

A kormány, illetve személyi áttételeken keresztül személyesen Orbán Viktor kezében lévő, egységesen vezényelt médiazenekar húzza a nagyérdemű választó fülébe a dallamos kuplékat arról, hogy minden milyen jó. Így a GDP, úgy a kereskedelmi meg az ipari indexek, itt van már a kánaán, külföldön viszont szörnyű, mindenfelé erőszakos migránsok, erdőtüzek, árvizek.

Nincs gyermek

Ha az agitprop helyett a tényekre figyelünk, egészen más országot találunk. Például a választási kampányban Novák Katalinból Fidesz-alelnök lett, és önálló családügyi minisztérium volt a „terv”, a győzelem hevében pedig „demográfiai súlypontú kormányzás” – na mindebből nem lett semmi. Sőt, ha a tényeket nézzük, akkor a megnyíló demográfiai szakadékot látjuk.

Az idei első öt hónap adatából nem következtethetünk másra, mint hogy ez évben a 90 ezres születésszám sem lesz meg.

Már másfél éve nincsen szó a kormánypropagandában büszkén kiabált 1,5-es termékenységről sem, mostanában 1,44 körül vagy alatta van ez a mutató. Nem mintha az 1,5 az önfényezésen kívül másra is jó lett volna, de ez akkor is újabb kudarc. A házasságkötések száma is csökkenőben, viszont rendületlenül nő 2010 óta is az együttélések és a nőtlenek, hajadonok száma, a legnagyobb mértékben a 30–39 éves korosztály körében.

Születésszámokban az Orbán-kormány több mint 51 ezres mínusszal zárta a maga „nyócévét”. Míg 2002. január 1. – 2009. december 31. között 777 ezer baba született, addig Orbánék alatt (2010. január 1. – 2017. december 31.) kevesebb mint 726 ezer...

ITT OLVASHATÓ

UNGVÁRY KRISZTIÁN: PINTÉR SÁNDOR AZ ORFK PÁRTTITKÁRA VOLT

SZTÁRKLIKK
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN

2018.08.29.

Ungváry Krisztián történész interjút adott a Magyar Hangnak, amelynek arról beszélt, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere katasztrofális az ország számára, a hatalom azonban túlnyerte magát, így pedig a bukása is ugyanakkora lesz, mint a felemelkedése volt.

A történészt az interjúban megkérdezték arról, hogy mit gondol, milyen üzenete van a mártír miniszterelnök, Nagy Imre szobrának eltávolításának a Vértanúk teréről.

Ungváry Krisztián szerint ez egy elszomorító az ügy a maga kicsinyességében. Kifejtette, a szobor drámai jelentése csak a jelenlegi helyén válik világossá, másutt elveszti az értelmét.

„Nagy Imre története mélyen emberi. Néhány nap alatt a feltétlen sztálinizmusból eljutott oda, hogy kijelentse, »csapataink harcban állnak«. Ilyen fejlődésre nagyon kevés példát találunk a történelemben”

- magyarázta a történész. Hozzátette: Nagy Imre politikusként levetette berögzült előítéletei jelentős részét, és ebbe belehalt. Ez a drámai életút jelenik meg a hídon álló alakban, amely éppen arra a parlamenti balkonra néz, amelyen Nagy Imre 1956. október 23-án megpróbálta elmondani a beszédét, ám mivel elvtársazással kezdte, a tömeg lehurrogta. Ungváry szerint a szobor alkotója ezt vélhetően pontosan tudta, hiszen olyan figurát jelenített meg, aki elindult a hídon, de még nem jutott át a másik partra.

„A szobor áthelyezésével a híd groteszk stíluselemmé válik, eltűnik belőle az emberi történet. Ennek egyetlen célja lehet csak: az idegennek tekintett baloldal megalázása”
- vélekedett.

A történész emlékeztetett rá, hogy a Szovjetunióban Lenin mellől egyszerűen kiretusálták Trockijt,

„nálunk pedig majd Orbán Viktor első politikai tette egy olyan temetés lesz, ahol nem tudjuk, ki volt a halott.”

Ungváry Krisztián szerint a kormánypropagandában amúgy is általánossá vált az abszurditás:

„máshogy nehezen lehetne feldolgozni azt, hogy a kereszténydemokrata kormányzás megtestesítőinek jelentős része volt MSZMP-tag.”

Példaként említette Pintér Sándort, aki az ORFK párttitkára volt,

„ami, nem elvitatva belügyminiszteri képességeit, nem épp hagyományos kereszténydemokrata életút. Erre azonban láthatóan van igény, hiszen senkit sem zavar”

- tette hozzá...

ITT OLVASHATÓ

MENNYIRE NEHÉZ A MAGYAR SZÜLŐKNEK AZ ISKOLATÁSKA? - A FIZETÉS HATODÁT IS ELVIHETI AZ ISKOLÁBA MENŐ GYEREK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.08.29.

Tegnap – mint az államtitkár bejelentette – az utolsó tankönyvcsomagok is megérkeztek az iskolákba. A tankönyv elvben ingyenes, de akad olyan iskola és évfolyam – tudta meg az Azénpénzem.hu –, ahol akár közel tízezer forintot is kifizettethetnek a szülőkkel. A jövőre megszűnő iskolakezdési támogatás sokaknak hiányozhat majd.

Tíz év alatt az iskolai ebéd térítési díja körülbelül 50 százalékkal emelkedett – derül ki az MTI által készített grafikonból. Az egy évvel korábbihoz képest viszont még a 1,5 százalékot sem éri el a drágulás. Nem ilyen jó azonban a helyzet, ha a gyerek más városban tanul, és albérletre szorul. Annyiért, amennyiért korábban egy lakás, ma ugyanis már legfeljebb egy szoba vehető ki.

Az iskolakezdés azoknak a szülőknek a pénztárcáját is alaposan megviselheti, akik nem kényszerülnek csemetéjüknek bérlakást fizetni. A kedvezményes kuponokat kínáló Picodi azt nézte meg, hogy más országokban élőkhöz képest mekkora terhet jelent a magyar szülőknek a tanszerek megvásárlása.

Kutatásaik szerint Magyarországon 2018-ban átlagosan fizetésük 15,2 százalékát fordítják a szülők iskolai kezdőcsomagra. Bulgáriában ez az arány meghaladja a 21 százalékot, de a térség többi országában jóval alacsonyabb számokat hoztak ki. Például a lengyel szülők 8,4 százalékkal, a csehek 7,8 százalékkal megússzák, de a románok is „csak” fizetésük 13,4 százalékát kénytelenek kiadni.

A tankönyvek ingyenesek, vagy mégsem?

Az értékelésben a jelenlegi árakon és online fellelhető 36 ország középkategóriás és legolcsóbb termékeit vették figyelembe. Képzeletbeli vásárlói kosaruk több mint 27 terméket tartalmaz, amelyeket 4 fő csoportba osztottak: hátizsák, alapfelszerelés, kreatív- és sporteszközök. Számításaik szerint a magyar szülők csak a valóban legszükségesebbek beszerzésére 32,5 ezer forintot költenek az iskolai év indításakor.

Ebben az összehasonlításban nem szerepelnek a tankönyvek. Mint Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az MTI beszámolója szerint bejelentette: az utolsó tankönyvcsomagok is megérkeznek már az alaprendelésekből az iskolákba. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az első évfolyamtól kilencedikig egymillió diák ingyenesen kapja meg a tankönyveket, ami gyermekenként 8-12 ezer forint vagy még több megtakarítást jelent a családoknak.

A tankönyv elvben ingyenes, de – mint az Azénpénzem.hu megtudta – akad olyan iskola és évfolyam, ahol akár közel tízezer forintot is kifizettethetnek a szülőkkel. Az egyik általánosban a hetedikeseknek 2,2 ezer forintért, a nyolcadikosoknak viszont 6,6 ezerért kell plusz tankönyvet vásárolni. A már leszállított 12,5 millió tankönyvből egyébként Rétvári szerint közel 8,5 millió az állami fejlesztésben kidolgozott kiadvány, a többit magánkiadók adták ki...

ITT OLVASHATÓ

TÍZ DOLOG, AMIT ELTANULHATNÁNK A SVÉD MUNKAHELYEKTŐL

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Anne
2018.08.29.

Az elmúlt években talán még a korábbinál is divatosabb lett Skandinávia és a skandináv életvitel, legyen szó a dán hyggéről, lykkéről (ami kb. a boldogságnak felel meg) vagy nem is olyan régen a svéd lagomról (ami nagyjából a mértéktartást jelenti), nem beszélve a magyarul kissé viccesen hangzó fikáról, azaz kávé- vagy teaszünetről. Most következzen tíz dolog, amit a két évtizede az országban élő Anne szerint a svéd munkahelyi kultúrából lenne érdemes átvételre megfontolni.

#1 A visszajelzés

Elég kevés emberrel találkoztam eddig, aki nagyon szeretné, amikor negatív értkelést kap a munkájáról, miért éppen a svédek lennének kivételek? Más kérdés, hogy ők talán még az átlagnál is nehezebben veszik/kíméletesebben próbálják megfogalmazni (nem kívánt törlendő) a kritikát, így alakult ki a „szendvicsmódszer”, amikor a negatív véleményt „becsomagolják” két pozitív észrevétel közé. (Ami nem akkora újdonság, egyébként is mindenféle vezetőképzéseken oktatják az ilyesmit.)

Alighanem itt kell keresni annak a módszernek a gyökereit, amikor az ember főnöke ahelyett, hogy ő maga értékelne, minket kér meg, hogy mondjuk el, mit gondolunk a saját munkánkról (amit én személy szerint kifejezetten utálok, de hát nem vagyunk egyformák).

#2 Prestigelös

A szó gyakorlatilag minden svéd álláshirdetésben szerepel. Az ideális jelölt általában olyasvalaki, aki nem tulajdonítja magának a sikert és nem hibáztat másokat a csapat esetleges kudarcáért.

Magyarul egy igazi csapatjátékosról van szó, ami a svédeknél kifejezetten fontos. Az sem lehet véletlen, hogy az álláshirdetések második legfontosabb szava a „szerény”. Önmagunk alulértékelése kulcsfontosságú tulajdonság Svédországban.

#3 Dicsekvés svéd módra

Ha mindenképpen polírozni kell magunkat, akkor azt leginkább a sport terén tehetjük meg, abban az esetben elfogadható (alighanem Zlatan Ibrahimovic nagy szerencséjére…).

Ha ez a megfelelő sportteljesítmény sajnálatos hiánya miatt nem kivitelezhető, akkor lehet még „dicsekedni” a bioélelmiszerek vagy a környezetbarát termékek vásárlásával, ami egyszerre bizonyítja a vastag pénztárcát és a környezettudatosságot.

A vadonatúj autó, a nagy ház, a híres barátok vagy gyermekünk zsenialitása ugyanakkor mind olyasmi, amivel a munkahelyen az ember nem dicsekszik, hacsak nem akarja kiváltani a kollégák rosszallását...

ITT OLVASHATÓ 

SOSELESZ KIRÁLY, A PACUHA DIVATDIKTÁTOR MILÁNÓI ÁLMA

HUPPA
Szerző: SÁFRÁNY PÉTER
2018.08.29.

Sosevolt országnak Soselesz királya Milánóban, a divat itáliai városában azt álmodta, hogy tizenkét sztájliszt, szabó és öltöztető cseléd kergeti ungon-berken, tökön-paszulyon és pastán-antipastán át nagy nyelvcsattogással, s megállás nélkül ordítozzák a királyi fülébe:

– Ácsi-bácsi, Soselesz király bácsi, hadd kössük meg azt a lazán átvetett, gyönyörűséges libafos nyakkendődet, az ámuló divatvilág csodálta otkotűr kravátlidat!

De hordta is ám a Soselesz királyunk azt az egyedi szépségű selyemkravátlit, olyan lazán, oly pacuhán, hogy mindenkinek elállt a szava. Az ágy alatta eközben recsegett-ropogott, hogy a szar is potyogott, de úgyannyira, hogy száz feneketlen pelenkát meg lehetett volna vele tölteni.

Már ép az egyik sztájliszt azért csak megkapta a kravátlija végét, a második – az okulárés szabó – képzeletben keresztezte a nyakkendőt, a harmadik pedig már kötötte volna a csomót, mikor a Soselesz királyunk sarokkal olyan nagyot rúgott magán, meg spiccel is, hogy a fűthető műgyepes baldachinjáról egyszerre röppentek szét ijedtükben az odapingált pelenkás angyalkák.

– Huh, de jó, hogy fölébredtem – dörzsölgette Soselesz király az orrát, gombolgatta pizsamáját, ahogy körülnéz a szobában és ákombákomos noteszében, látja ám, hogy éppen akkor röppen föl a fűzöld paplanjáról egy fémzöld döglegyecske.

– Hoppszáré hopp, te migráns légy! Te hajkurásztál királyi engem tizenkét cseléd képében? – serkent föl mérgest színlelve Soselesz király, s úgy hozzávágta a döglegyecskéhez a koronás hálósipkáját, hogy a királyi sipka azon nyomban szerte foszlott. A döglegyecske meg lassan körözve fölröpült a gerendára, s onnan bámult mind a száz szemével lefelé Soseleszre, a pocakos királyra.

– No, ezt nem felejtem el neked, te drónszemű féreg! – sziszegett enyhén kiöltött nyelvvel a király, s közben próbálta összeilleszteni elszakadt királyi koronás sipkáját, de mivel ez sehogy sem sikerült, kiadta összeférceltetni, majd kiadta az ukázt a hajdúk parancsnokának:

–  Hallod-e te főhajdú, nekem azt a döglegyecskét élve-halva kiemeld és kiiktasd, mert máskülönben a lábadhoz tétetem a fejedet!

Jött is azonnal óriási zenebonával nagynehéz gumikeréken, talpig páncélban a hajdúkapitány, fölparancsolta névtelen hajdúit a gerendára, de akkorára a döglegyecske a napos oldalról átröpült a gerendának az árnyékos oldalára...

ITT OLVASHATÓ