Szerző: BOHUS PÉTER
2018.08.28.
Ha a MÁV egyes állomásai és a társaság magára hagyott földterületei alapján néznénk Magyarországot, úgy valamilyen távoli kaukázusi településhez lenne hasonlítható. Általános tapasztalat az az elhanyagoltság, ami a magyar vasúttársaság legtöbb ingatlanára jellemző országszerte. Rozsdás, életveszélyesnek látszó felüljárókon járunk haza, illetve munkába, vécéként funkcionáló egykori állomások, szemétteleppé váló töltések tarkítják az egykor a fejlődés motorjának számító vasutat.
Nem kellene ennek így lennie, de a vasútnak egyszerűen nincs igénye a változásra, ami abból is látszik, hogy az olykor jó szándékú próbálkozásokat is arrogáns válasz fogadja a részéről, amint az Rákosrendező pályaudvarnál is látható volt, ahol a Kétfarkú Kutya Párt próbált egy bicikliutat befejezni a dzsuvás és elhagyatott MÁV-területen. Azóta is biztonságiak őrzik a mocskot, ami a MÁV szerint részben az övé, de ahhoz az itt élőknek amúgy semmi közük.
Felhívást tettünk közzé, hogy megtaláljuk az ország legótvarabb vasúti ingatlanjait, telkeit, és nem kellett csalódnunk. A MÁV és a vasút igénytelenségével kényszerházasságban élők rekordszámban szállították nekünk a nemtörődömség dokumentumait. Ebből adunk közre néhány igazán gyomorforgató esetet.
Könnyen le lehet söpörni a témát azzal, hogy olyan helyeken hagyja pusztulni természeti és környezeti értékeinket a MÁV, ahol amúgy a kutya se jár, de ez nagyon nem igaz. Dávid Kőbánya-Kispest állomásról küldte el a véleményét. „Végtelenül igénytelen, koszos, omladozó felüljáró, ami egyben perontető is lenne, ha nem ázna be folyamatosan. Óriási forgalma van, a reptér és belváros között közlekedő vonatok is erre járnak, nagyon meg kellene újítani. Különösen nagy a kontraszt a felüljáróval egybeépített, teljesen kulturált Köki Terminállal, illetve a szomszédos, szintén teljesen kulturált, frissen felújított BKK buszállomással”...