2018. augusztus 23., csütörtök

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A LAKÁSPOLITIKA: KÉNYSZERPÁLYÁN?

MÉRCE
Szerző: TELLER NÓRA
2018.08.23.


Ha a lakhatási szegénységben, azaz megfizethetőségi problémákkal küzdő és rossz lakásokban élő családok számát nézzük ma Magyarországon (a két tényező persze sokszor átfedésben is van egymással), akkor komolyan el kell gondolkodni azon, hogy milyen varázslattal tervezi kezelni a helyzetet egy mindenkori kormányzat, mert hiszen körülbelül egy évtizede, azaz a 2008-ban elkezdődött válság óta sehogy sem akar magától megoldódni a probléma. Sőt.

Több cikk foglalkozott mostanában ezzel a kérdéssel, főképp azzal a részével, hogy honnan jön évente 3000-4500 kilakoltatás, miért szálltak el a(z al)bérleti árak, és hogy van az, hogy emiatt, meg úgy általában a nyíló lakásár-olló miatt már szinte egyszerűbb ideiglenesen külföldön munkát keresni és találni, mint az országon belül.

A megfizethetőség az egyik kulcsprobléma: átlagosan minden negyedik család a jövedelmének több mint a harmadát lakhatásra költi (beleértve a hiteltörlesztést). A legszegényebb kb. 400 ezer háztartás esetében 10-ből 4-re, a náluk eggyel jobb helyzetben lévők körében pedig minden harmadikra igaz ez az állítás. Kulcskérdés, hogy mennyi pénz marad minden másra, pl. annak ellenére, hogy már egy eleve rossz lakáshelyzetet választva próbál spórolni a család a rezsiköltségeken. A KSH adatai szerint mintegy minden harmadik háztartás vagy rezsiszegény, vagy rossz lakásban él, és alig marad pénze másra.

A legalsó jövedelmi tizedben pedig csak olyan családok vannak, akiknek nem elég a pénze a megélhetésre a lakásköltségek kifizetése után
...

EZ MÁR A CSALÁD PÉNZE

444
Szerző: plankog
2018.08.23.


Ritka eset, hogy egy hír egyszerre vállrándítást sem érő evidencia, és korszakhatárt jelentő fejlemény. Most mégis ez a helyzet.

Tiborcz István BDPST Zrt. nevű cége megvásárolta Mészáros Lőrinc Konzum PE magántőkealapjától az Appeninn Holding Zrt, 20,59 százalékát. A részvénycsomag értéke hatmilliárd forint körül van.

„A BDPST Group hosszú távú, stratégiai befektetésként kezeli az Appeninn Nyrt.-ben szerzett tulajdonrészét, és a nagytulajdonosok a jövőben közös befektetéseket terveznek a régiós ingatlanpiacon. Céljuk az, hogy az Appeninn legyen a régió legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező ingatlan-befektetője.”
Nyíltan

Ahogy a G7 írja, először került Mészáros-vagyon nyíltan az Orbán-családhoz, rögtön hatmilliárd forintnyi. Ami egyfelől a tájékozott olvasókból jogosan nem vált ki semmi mást, mint hogy

„Na ne, tényleg??? Mészáros-vagyon az Orbán-családnál? Hát ezt nem gondoltam volna!!!”

A legfinomabb kifejezés talán az, hogy eddig is közszájon forgott a feltételezés, hogy Mészáros Lőrinc vagyona és Orbán Viktor között valamiféle kapcsolat van. A nyilvánosság klasszikus fórumain viszont körül kellett táncolni ezt a témát olyan kifejezésekkel, mint hogy Orbán Viktor szomszédja, gázszerelője, szövetségese, jóbarátja, szurkolótársa, satöbbije gazdagodik évente százmilliárdokkal.

A jó hír, hogy ezt a finomkodást már úgy lehet az út szélére hajítani, mint a használt pelenkát. Mert a fent idézett címből a nyíltan szó azért mégiscsak elég fontos fejlemény. Ez a vagyon mostantól nyíltan a családé...

EGYÜTT CSESZIK EL AZ EMBEREK JÖVŐJÉT, EGYÜTT VÁGJÁK ZSEBRE A PÉNZÜNKET

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2018.08.23.


Ön talált a cihájában ötmillió forintot? Mielőtt itt olvasgatni tetszenek, gyorsan nézzék meg a bankszámlájukat, váratlanul lehet azon ötmillió forint. Nincs? Akkor kapják elő a kisszekrényből vagy az ágy aljából a cihát, hátha feledékenységből mégis oda pakolták azt az ötmilliót. Ott sincs? Úgy jártak, mint én. Mielőtt leültem bekopogni e sorokat, felforgattam mindent, mégsem leltem a magyar emberekhez tartozó piszkosul sok pénzre. Így aztán együtt vagyunk élhetetlen mamlaszok.
Megmondta a Matolcsy-bank, hivatalos nevén Magyar Nemzeti Bank, hogy az idén már mintegy 1300 milliárd forintot takarítottak meg a háztartások, összesen 49 934,8 milliárd forintra emelkedett a háztartások vagyona. Ha ezt az összeget elosztjuk Magyarország lakosságával, akkor jön ki a fentebb említett ötmillió forintos megtakarítás. Elosztották, csak nem mindenkinek jutott – sem papíron, sem a valóságban. Aki szegény, maradt az idén is szegény. Hülyén csináljuk. Lettünk volna gázszerelők, akkor most lenne aprópénzünk, olyan 280 milliárd forint. Abból azért lehetne már venni néhány rétest. Is.
Azon gondolkodom, ha a Mészáros annak idején mozdonyt vezet, ma akkor is pénzmágnás? Persze, nem a munka teszi ezt az embert burzsujjá – pillanatok és Orbán alatt. Amíg önök itt olvasgatnak, Mészáros seggén ülve is keres 10-15 másodpercenként nagyjából 80 ezer forintot. Egy év alatt 160 milliárddal gazdagodott. Zseninek tartják, fideszes körökben tehetséges embernek. Kicsit most pattog a plafonom, mert ez az ember egyszerűen annak köszönheti, hogy lassan már a háromnegyed Magyarországot bekebelezte, hogy ő Orbán Viktor strómanja. Különben meg ajánlanám a hajbókolóknak és tettestársaknak, keressenek igazi magyar zsenit. Én például Polgár Juditot ajánlanám, ő az. Úgy kurva egyszerű vagyonosodni, hogy megfejik az államot, most már naponta, mint Juliska néni a Riskát. Ömlik a lé a Riskából is meg tőlünk Orbánon keresztül a Mészárosnak is. Eggyé váltak, tulajdonképpen Lőrinc barát Viktorka jelmezét viseli. Korrupt duó. Páratlan páros: együtt cseszik el az emberek jövőjét, együtt vágják zsebre a pénzünket. Remélem, együtt csücsükélnek majd ott, ahol a madár is ritka vendég...

DARTH VADER MEGSZÁLLTA A MAGYAR PARLAMENTET

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: ashwood
2018.08.23.


A pelenka-gate-tel terhelt magyar országimázs és annak élén álló, otthonkás nagyasszonya őszintén hálás lehet az országgyűlési fúvószenekarnak. Ha csak egy kicsit is, de bekukkantottunk Európába.
A liberálisnak semmi se jó, a liberális mindent fikáz, sőt, már – ahogy a pestisracok.hu-tól megtudtuk, a helyes írásmód: liberrált. Hogy cáfoljuk a propaganda terjesztette badarságokat, íme: pozitív példával szolgálunk, mégpedig abból az országból, ahol amúgy ki kell kaparni a betömött kátyút és 5 millió adóforintból kell védeni egy tönkre ment bicikli utat, nehogy néhányan még megjavítsák.
De előbb tegyük helyre a pelenka-gate-ként elhíresült Orbán Ráhel akciót. A probléma nem elsősorban azzal van, hogy Orbán Ráhel egy bunkó paraszt, akinek semmiféle problémát nem okoz a szaros pelenkákat akkurátusan kihelyezni az út szélére. Ezzel számoljon el maga, tisztel anyukája és apukája, aki nem tanította meg a tisztességes viselkedés minimumára sem. Vagy esetleg apuka, aki elhitette vele – igaz, ehhez adóforintok milliárdjaira volt szükség -, hogy az ő szeme fénye, férjestül, bármit, de tényleg, bármit megtehet büntetlenül.
Azonban Orbán Ráhel ma a magyar turisztika első embere. Helyzetét pedig, ahova kedves apukája repítette, azzal magyarázták eddig, hogy mennyire felkészült, érett, nagy tudású a szakterületen. Hát, most az egész világ látta, mi áll a bizonyítványában.
És még ahhoz sem volt elég gerince, sem a családnak, sem a lánykának, hogy utóbb bocsánatot kérjen...

A "FESZÜLETRŐL"

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.08.23.


A címben szereplő szót kultúrnyelvben ne keressék, nem tudok róla, hogy volna akár hasonló is. Azt azért nem mondhatnám, hogy büszke vagyok a magyar nyelvnek erre a gusztustalan különlegességére.
Kevés híján egy éve nyilvánult meg a lombikbébiprogram ürügyén egy pap. Még most is felfordul tőle a gyomrom, amiben persze nincs semmi különös, ez a "foglalkozás" különben is vetekszik a politikuséval, olykor annál is undorítóbb, mint például esetünkben. Ideteszek egy részt az akkori bejegyzésemből:

Magyarországon ma keresztényüldözés van - mondta ez a létalatti senkiházi, az ócskalelkű győri főegyházfi. És nem sült ki a szeme, még mindig nem.
Bár volna. Bár eljutott volna oda a világ, hogy azt a kártékony, emberek százmillióinak halálát okozó förtelmes ideológiát, amit kereszténységnek hívnak, legalább már kezdenék üldözni. Dehát virulens, mint minden dudva, kiirthatatlan.
Az egész elnevezésnek a morbiditása még külön undort keltő, akármilyen kicsiség is a keresztény vallás borzalmaihoz képest: szótöve a kereszt, ami akárhogyan próbálják is elkenni, mégis csak Jézus kereszthalálából eredeztethető (mellesleg egyetlen kultúrnyelvben sem szerepel ennek a kórnak a nevében a kereszt, kizárólag a magyarban, angolul és németül christian, franciául chrétien, olaszul és spanyolul cristiano, mely szavak természetesen a Krisztusból, azaz a görög Khrisztoszból származnak mint a héber Messiás megfelelőjéből, azaz "felkentet" jelentenek, ami persze ugyancsak majdnem olyan felháborító, mint a kereszt - Jézus sosem tekintette magát messiásnak, ezt a nevet utólag, az evangélisták kenték rá). Azért ha az elnevezésben nincs is jelen, a keresztben mint jelképben ott van mindenhol az ostobaságnak a Jézus halálából gúnyt űző megnyilvánulása - ugye nem baj, ha nem érdekel, hogy ennek a gúnynak nincs tudatában a folyton keresztet vető, az én szememben ez csak súlyosbító körülmény...

SZOVJET HASONLATTAL BÍRÁLJÁK A MAGYAR KORMÁNYT

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió / KÁRPÁTI JÁNOS
2018.08.22.


Hallgassa meg

Ugyanaz a szabadság elleni gyűlölet táplálja az európai reakciós forradalmat, mint a kontinenst egykor szintén megosztó Brezsnyev-doktrínát. A változások főszereplői Magyarország és Lengyelország – írja a Politico. A Washington Post pedig arról cikkezik, hogy Romániában is visszaszorulóban a demokrácia, bár ez a folyamat kevésbé ideologikus, mint a másik két államban. Nemzetközi lapszemle a Klubrádióban.
Most, amikor megemlékezünk a prágai tavasz szétzúzásáról, nehéz ellenállni a kísértésnek, hogy azt mondjuk, immár leáldozott az autoriter hatalmak kora, Európában biztosítottak az alapvető szabadságjogok, és a kontinens polgárai nem akarják, hogy visszatérjenek azok a brutális kormányzatok. Ez azonban téves állítás lenne. Az önkény újra itt van az EU szívében, és a fenyegetést ugyan már nem a Brezsnyev-doktrína jelenti, de ugyanaz a szabadság elleni gyűlölet táplálja – olvasható a Politico című amerikai portál európai kiadásában.

A demokratikus Európát fenyegető mai veszélyekről szóló írás emberi jogi és Európa-párti politikai aktivisták közös alkotása. A szerzők, említsük meg őket név szerint: Franziska Brantner, a német parlament zöldpárti tagja, Alexis Prokopiev, a Russie-Libertés elnevezésű párizsi NGO alapítója, Anna Garmash, egy ukrán diaszpóra-NGO vezetője, Evan O’Connell uniópárti politikai kommentátor, Małgorzata Szuleka, a lengyel Helsinki Alapítvány tisztségviselője, valamint Blaise Gonda, francia-magyar EU-párti aktivista és tudós.

Reakciós forradalom

A szerzők szerint a mai Európában demokratikusan megválasztott kormányok bontják le az alapjogokat. A „reakciós forradalom” középpontjában Magyarország és Lengyelország áll, őket szorosan követi Olaszország és Ausztria, és ezeknek a kormányoknak a választási sikere más európai politikusokat is arra bátorít, hogy ezt az utat kövessék.

A cikk szerzői szerint túlzó lenne az 1930-as évekkel való összehasonlítás, de az 1945-ben és az 1989-ben legyőzött erők ideológiai utódai már ott vannak több európai ország kormányában, és a kontinens újra kettészakadhat...

VAN MÁSIK TÁRSADALMI MODELL, ÉS LEHET MÁS ISKOLA

HVG ONLINE / KULT
Szerző: FÓTI PÉTER
2018.08.21.


Az iskola a monolit állam része, és nem a civil társadalom intézménye, annak sokszínűségével, és ha igény van rá, belső demokratizmusával. De azon szülők számára, akik többet, mást szeretnének saját gyereküknek, még mindig vannak lehetőségeik.

Sokat gondolkoztam azon, hogy miért látja „az állam” és a „szülő” annyira különbözőképpen az iskolát, az iskolarendszert, az állami és a magániskolákat. Mindez persze pontosítást igényel, és látni fogjuk, hogy nincs egy fajta szülő, mint ahogy nincs egy fajta állami elképzelés sem az iskoláról.

Az úgynevezett szocializmus idején egyszerűbb volt a kép. Csak állami iskolák léteztek, és a szülők választási lehetősége az iskolák közötti választásra egyszerűsödött. Ma azonban a választási lehetőségek gyarapodtak, különösen azok számára, akik ezt meg tudják/akarják fizetni. Akinek nincsenek anyagi lehetőségei, annak ma is el kell fogadnia, amit az állam nyújt a polgárok adójából finanszírozott rendszerben, és ennek az ajánlatnak a keretein belül lehet próbálkozni: ebbe, vagy abba az iskolába vinni a gyereket, vagy ehhez, vagy ahhoz a tanítónőhöz (olykor tanítóhoz) kerülni, stb.

Ahogy az állami iskola egyre egységesebbé válik, úgy értékelődnek fel a magánalternatívák. Akinek gyereke van, tudja, hogy az iskola mindig is tükrözi a fennálló hatalom elképzeléseit a világról. Így teszi ezt ma is a magyar állami iskola. Az államról szóló elképzelés központi eleme, hogy a választópolgárok engedelmesen megválasztják négy évenként az uralkodó pártot, és aztán semmi beleszólásuk nincs a politikába.

Az iskolára nézve ez azt jelenti, hogy az iskola az a hely, ahol a tanárok tekintélye adja az iránymutatást, a tananyagot, a szabályokat, és a gyerekek passzív befogadói mindennek, ugyanúgy, ahogy a választópolgárok elfogadják az egy állami politikát.

Mindehhez hozzátartoznak természetesen újabb és újabb kampányok, amelyek azt hivatottak bizonyítani, hogy a módszerek, amelyeket az iskola alkalmaz jók, tudományosan ellenőrzöttek, hogy a színvonal emelkedik, stb.

Sok szülők számára azonban egy ponton gyanús lehet mindez. Persze nem mindenkinek. Akinek megfelel országos méretben, hogy egyetlen társaság dönt el mindent az országban, és négyévenként állami pénzekből szervezett óriáskampányokkal biztosítja magának a parlamenti többséget, annak megfelelhet az egyeniskola a maga módszereivel, tananyagával és iskolai életével.

Akinek a szeme nyitottabb az látja, hogy sem a társadalom, sem az iskola nem optimális így. A merev hierarchikus társadalomnak keserű következményei vannak, mind a társadalom, mind az iskola szintjén. Meg lehet ugyan próbálni ebben a rendszerben biztosítani, hogy gyerekünk felülre kerüljön a hierarchikus harcban, de a merev hierarchia következményeitől nem könnyű menekülni. Ahogyan az állami propaganda rossz érzéseket kelt sok emberben, úgy kelt rossz érzéseket az egyenpedagógia sok szülőben és gyerekben.

Mindez magyarázza azt, hogy miért igyekszik az állam még a magániskolákat is az állami iskolák mintájára átfaragni, azok közül is azokat támogatva, amelyek kevésbé térnek el a normától. A normától, amely csak az állami bürokraták számára az, amely egyenképzettséget ad, amely nem képez az életben fontos dolgokra, ahol a tananyag uralma teljes, ahol nem nagyon van idő másra, mint a felülről jövő feladatoknak való valójában kritikátlan engedelmeskedésre...

BANKÁROK REGGELIJE: FELÉRE OLVADT A LEGNAGYOBB MAGYAR KARTELLÜGY BÍRSÁGA

INDEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2018.08.23.


Hét éve történt. Az állam váratlanul keményen sarokba szorította a bankokat, az úgynevezett végtörlesztéssel, amikor a tehetős ügyfelek diszkontált áron rendezhették adósságaikat. A bankok védekeztek. A versenyhivatal szerint szabálytalanul, tiltott módon, összehangoltan. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) először nagyon szigorúan csapott le, most a felére olvadt a bírság. 
A furcsa ügyben csak úgy sorjáztak a fordulatok.

Kartelleztek a bankok 2011-ben a devizahiteleket kiváltó forinthiteleknél, csak éppen nem a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által elsőre feltárt mértékben – nagyjából itt tart 2018 augusztusában, ez az egészen hosszúra nyúló versenyhivatali ügy.

Ellenséggé váltak a pénzintézetek


Az eredeti ügy erősen politikai szagú volt. A bankok a lakossági devizahitelek miatt első számú közellenséggé váltak, a kormány döntése alapján ezért a bankoknak úgynevezett végtörlesztési lehetőséget kellett adni a devizahiteles ügyfeleiknek.

A bankok finoman szólva sem örültek a helyzetnek, mert az súlyos, azonnali veszteséget jelentett nekik, és ezért megpróbáltak a devizahitelek helyett nyújtott forinthiteleken minél többet kaszálni.

MIVEL AZ EGYEDI ELKÉPZELÉSEIKRŐL MÉG INFORMÁCIÓT IS CSERÉLTEK, A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL (GVH) EGY VIZSGÁLAT VÉGÉN REKORDMÉRTÉKŰ, ÖSSZESEN 9,5 MILLIÁRD FORINTOS BÜNTETÉST SZABOTT KI 11 HITELINTÉZETRE.

A GVH ebben megállapította, hogy a végtörlesztés komoly veszteséget okozott a bankoknak, ezért ők összebeszéltek, hogy ezt a veszteséget csökkentsék. Üzleti titoknak minősülő információkat osztottak meg egymással, arról egyeztettek, hogy a devizahiteleket leváltó forinthiteleket magas kamattal nyújtsák az ügyfeleknek...

UTAZTÁL MÁR BETEGSZÁLLÍTÓVAL?

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: diplomatakomment
2018.08.23.


Pedig érdemes, mert így megismerheted Magyarország rejtett arcát. Én magam egy szemműtétem kontrolljaira többször is utaztam a betegszállítóval Tihanyból Szombathelyre és vissza. Béla, a kissé elhanyagolt Ford Transit vezetője a megbeszélt fél nyolc helyett már hétkor a ház előtt áll, sok az utasunk, mondja, közben elpöcköli a cigaretta csikkjét, aztán indulunk. Jókedvű fiú, sokan azt gondolják rólunk, hogy kiszuperált mentősök vagyunk, mondja, ő amúgy csakugyan mentős volt, de otthagyta, elege volt, mentős csak az lehet, akiben van elhivatottság, neki sok volt a feszültség, de a betegszállítás sem olyan nagy öröm, Németországban az ötszörösét kereshetné, de nem tud menni, a felesége és a két gyerek miatt, végülis nem mindenkinek való a külföldi élet, itthon nyugalmasabb. Első állomás Veszprém, Béla régi ismerőseit vesszük fel, mindketten naponta sugárkezelésre járnak Szombathelyre, gégerák, mondja Géza, középkorú férfi, még a szocializmusból maradt, rojtos autóstáska a hóna alatt, a másik Erzsi, szenvedés az élet, mondja ő, indulás után szendvicset csomagol ki egy Centrum-zacskóból, körbekínálja, némi panaszkodás, amiért ennyit kell utazni, Győrbe is mehetnének, de valamiért a szombathelyi kórházba utalták be őket, a következő állomás Zirc, de előbb még megállunk egy élelmiszerboltnál, vizet veszünk, az eladó ismerősként üdvözli az utasokat, szemlátomást ez bevett gyakorlat, Géza a járdán rágyújt, most már mindegy, mondja, nem hisz a sugárkezelésben, amúgyis már rokkantnyugdíjas, a felesége évekkel korábban elhagyta, úgysincs mit csinálnia egész nap, így legalább nincs egyedül, a cigarettákkal végeznek, Béla sürgeti a társaságot, Zircen betolatunk egy öregek otthonába, Béla kiszáll, két ápolóval tárgyal, Jenőt, egy nyugdíjas bácsit kellene Körmendre szállítani, de ő nem akar menni, tolószékben ül, kabátban, kalappal a fején, kis zacskó az ölében, maradni akarok, mondogatja, egy rampán tolják fel, nem akarok még meghalni, egy ápoló megnyugtatja, hogy másnap visszahozzák, Jenő bácsi az ebédje miatt aggódik, de az ápoló megnyugtatja, hogy félreteszik, még egy utasunk van, mondja Béla, keskeny, göröngyös utakon haladunk, térképre nincs szükség, minden települést ismer Nyugat-Magyarországon, és ismeri a kerülőutakat is, ha nagy a forgalom, vagy baleset történik, azonnal tud váltani, meg a kollégák is jeleznek telefonon. Szentimrefalva olyan falu, mintha a világ már végetérne előtte, kétszáz lakos, embert sem látunk sehol, egy bolt és egy kocsma, egy kis mellékutca legutolsó házához megyünk, itt már nincs is élet, a ház ablakai bedeszkázva, a vakolat már régen lehullott, a kerítés bedőlt, itt él egyedül egy idős, rákos férfi, a járás is nehezére esik, Béla támogatja, tulajdonképpen mentőknek kellene vinni, mert bármikor rosszul lehet, de hát aztán mégis mi visszük, Gézával segítik fel a hátsó ülésre, már nem fogjuk visszahozni, mondja nekem a sofőröm, nincs senkije, az ablakai azért vannak bedeszkázva, mert ha nincs otthon, kirabolják, a kutyáját megmérgezték, a szomszédjai vásárolnak neki ezt-azt, a háziorvos is látogatta, de megmondta, hogy nincs értelme itt tartani, így ér véget egy élet egy kis magyar faluban, a férfi maga elé néz, hátra sem fordul, nem akarja látni a romos házat, ami valamikor az otthona volt. Most már csendben utazunk Szombathelyig, Béla először a sugárkezelésre érkezőket kíséri fel, át kell adnia őket egy orvosnak, délután aztán majd jön értük, a szentimrefalvai férfiért hordágyat hoznak le a sürgősségiről, aztán majd elhelyezik valahol, ez már rutinfeladat nekik, sok az öreg, akik már nem tudnak gondoskodni magukról, a végén engem visz a szemészetre, délután majd jön vissza értem is, várjak csak türelemmel, neki van még egy útja Körmendre.

Hazafelé még megállunk Farkasgyepűn, a tüdőszanatóriumban, rozzant nénit veszünk fel, vége a kezelésnek, visszük őt is haza Veszprémbe. Panaszkodik, mert otthon nem várja senki, amúgyis vége az életének, útközben megállunk a szokásos élelmiszerboltnál, Béla vesz neki konzervet vacsorára, felviszi a csomagját a lépcsőn. Délután ötre én is hazaérek.
 Nagy utazás volt – mondom Bélának.

Kiszáll, elszív egy cigarettát, szokása szerint elpöcköli a csikket.

Holnap neki kezdődik újra az egész.

NÉMET NYÁR

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KASZA LÁSZLÓ
2018.08.17.


...Mára egyre világosabb, hogy a keresztény pártok szövetsége utolsó napjait éli. Szétválásuk demokratikus aktus lenne, hiszen országosan lehetővé tenné a választók számára, hogy a kettő közül arra a pártra adják voksukat, amelyik politikája a közelebb áll felfogásukhoz. Közvélemény-kutatások szerint egy ilyen országos választáson ma a CSU 12 százalékot kapna, a CDU 25-öt.

Abban, hogy a dolgok idáig fajultak, természetesen szerepe volt Angela Merkelnek is. Elkövette mindenekelőtt azt a hibát, hogy negyedszer is jelöltette magát kancellárnak. Tette ezt éppen ő, annak a híres nyílt levélnek aláírója, aki 1998-ban felszólította Helmut Kohlt a lemondásra: „Tizenhat év elég volt, kancellár úr.” Azt gondolom, mostanában egyre többen fogalmazzák a levelet, hogy „Tizenkét év is elég volt, kancellár asszony!”. Ezt Merkel is érzi. A visszavonulás gondolata régóta foglalkoztatja. 1999-ben mondta egy Spiegel-interjúban: „Nem szeretnék emberi roncs lenni, amikor abbahagyom.”

Angela Merkel és Helmut Kohl esete ismét felvetette most hétfőn a berlini parlamentben a kérdést, hogy amerikai és francia példára nem kellene-e két periódusra korlátozni az állam- és kormányfők hivatali idejét. A téma Németországban asztalon marad. És nálunk? A parlament összetétele miatt a kormánypárt feje további három periódusra, 2030-ig tervez.

KULTÚRHARC FÉLÁZSIÁBAN

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2018.08.22.


...Az nem kultúrharc, hogy Megadja Pubi (aki egyébként mostmár Dr. Megadja Pubi,) Magyaridősárpi, Apáti művész úr harmincezerért esetleg ötvenért ír egy flekket Lölö bácsi valamelyik lapjába a kilencszáznegyvenkettő közül arról, hogy migránsot simogatott Parti Nagy Lajos, vagy, hogy Esterházy Péter nevének betűiből ki lehet rakni a Mongol Kommunista Párt alapító nyilatkozatát. Még az sem kultúrharc ha Békés komisszár elvtárs a Direktórium nevében elfoglalja a polgári elhajlók valamelyik lapját és rögtön meghívja Vitéz Nagybányai Schmidt Máriát egy jó merkelezésre. Az nem kultúrharc, ha egy félázsiai majom rázza a ketrecet. A szar akkor is szar marad, ha Gucci pelenkába teszik és egy francia nevelőnő helyezi el elvágólag Krlvce és Prksna között a nyolcszáz lóerős Lamborghini dzsipp mellé.

MITŐL DÜHÖDTEK BE A KIVÁNDOROLT ROMÁNOK?

ABCÚG BLOG
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2018.08.22.


Mostanra Magyarországon is mindennaposan érzékelhetők lettek az egyre nagyobb méreteket öltő kivándorlás hatásai – elég csak a szakképzett munkaerő égető hiányára gondolni -, olyat azonban még nem láttunk, amit most a jelenséget szintén jól ismerő szomszédos Románia, ahol a külföldön élő és dolgozó állampolgárok tömegei jöttek haza, hogy a kormányuk távozását követeljék a legutóbbi, százezreket az utcára vivő bukaresti tüntetésen. A diaszpórában is rendszeresek ugyan a román ügyekben szervezett megmozdulások, sokan azonban úgy érzik, nincs sok értelme a nagykövetségek előtti, kisebb léptékű demonstrációknak. 

Mostanra Magyarországon is mindennaposan érzékelhetők lettek az egyre nagyobb méreteket öltő kivándorlás hatásai – elég csak a szakképzett munkaerő égető hiányára gondolni -, olyat azonban még nem láttunk, amit most a jelenséget szintén jól ismerő szomszédos Románia, ahol a külföldön élő és dolgozó állampolgárok tömegei jöttek haza, hogy a kormányuk távozását követeljék a legutóbbi, százezreket az utcára vivő bukaresti tüntetésen. A diaszpórában is rendszeresek ugyan a román ügyekben szervezett megmozdulások, sokan azonban úgy érzik, nincs sok értelme a nagykövetségek előtti, kisebb léptékű demonstrációknak.

Augusztus 10-én este százezres tömeg gyűlt össze a romániai főváros, Bukarest főterén. A Piata Victoriei-n a kormányfő, Viorica Dăncilă lemondását követelték, hogy aztán új választásokon szabaduljanak meg a jelenleg kormányzó, az állami szférát átható korrupció fenntartásával vádolt Szociáldemokrata Párttól (PSD).

A tüntetésről megjelenő tudósítások a szokatlanul erős rendőri fellépés mellett rendre arról szóltak, hogy a demonstráción rekord számú külföldön élő román állampolgár vett részt: tömegével voltak olyanok, akik csak a tüntetés miatt utaztak Romániába abból az országból, ahol élnek.

A tüntetés szervezői szerint korábban még soha nem aktivizálódott ennyire a román diaszpóra – őket is meglepte, hogy ilyen nagy számú kivándorolt románt sikerült megmozgatniuk. Az egész leginkább egy mozgósító videónak köszönhető, ami körülbelül kétmillió emberhez jutott el az interneten.

Beszéltünk olyan külföldön élő tüntetővel is, aki miután értesült az eseményről, rögtön repjegyet váltott Brüsszelből Bukarestbe, mert “belefáradt már, hogy a nagykövetség falainak kiabáljon”.

5 millió kivándorolt


Magyarországhoz hasonlóan a szomszédos Romániában is egyre nagyobb probléma az elvándorlás: jelenleg 5 millió román állampolgár él az országon kívül: a betanított munkásoktól az orvosokig, informatikusokig. Ráadásul ez a szám egyre növekszik: a fiatalabb generáció számára már szinte természetes, hogy továbbtanulni vagy dolgozni már külföldre megy. A kivándorolt románok nagyjából fele, 2,5 millió ember az Európai Unió területén maradt: Olaszország és Spanyolország a legnépszerűbb célországok...

EZÉRT VÁRNAK KI A LAKÁSÉPÍTÉSEKKEL - AZ ÁREMELKEDÉSEK MIATT A VÁLLALKOZÓK MENEKÜLNÉNEK A SZERZŐDÉSEKBŐL

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.08.23.


Már most visszaveti az új lakásépítések elindítását az áfa 2019-es visszaemelése. Egyre többen pedig azért várnak ki az építtetéssel, hátha újabb lakásépítési ösztönzőket jelent be a kormány. Az áremelkedések miatt sokan menekülnének ki a szerződéseikből – derül ki az építőipar vállalkozások körében végzett felmérésből. 

Jelentősen bővült az elmúlt időszakban az építőipari munkák iránt a fizetőképes kereslet minden alágazatban. A cégek nagy értékű szerződéseket tudtak kötni az elmúlt hónapokban, azonban a vállalkozások a korábbi években nem készültek fel a növekvő kereslet kielégítésére, ezért nehezebb kivitelezőt találni, a határidők kitolódnak, és az árváltozások is komoly feszültséget keltenek a piacon – derül ki abból a felmérésből, amit Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) készített tagvállalatai körében. A megkérdezett 400 építési vállalkozó között mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozás egyaránt megtalálható, országos lefedettséggel.

Míg az építőanyagok árai idén többségében 8-13 százalékkal nőttek (hőszigetelő anyagok 20, beton 12, tégla 13, tetőcserép 9, faanyagok 9 százalékkal), a személyi jellegű kiadások 13-21 százalékkal, és az egyéb költségek is 12-13 százalékkal drágultak. A vállalkozók hasonló áremelkedést várnak 2019-re is.
A drágulás hatása

Ezek az árváltozások komoly kockázatot jelentenek a kivitelezés során a többi alágazatban is, így minden területen kulcsfontosságúvá vált, hogy milyen gyorsan lehet a beruházásokat befejezni. Azoknak a cégeknek, amelyek korábban a 2016-os áron szerződtek, a megvalósíthatóság érdekében műszakilag át kellett szabniuk a létesítményeket a megrendelő egyetértésével, vagy meg kellett emelniük a vállalási áraikat. Vannak, akik megegyezés híján próbálnak kimenekülni a szerződéseikből – derül ki a felmérésből...

ELEGEM VAN A REPTÉRI MACERÁBÓL

ELEGEM VAN BLOG
Szerző: Elegem Van
2018.08.23.


Június volt, s ujjongtunk: nyaralás! Összecsomagoltunk, és irány a reptér, hiszen repülni hív a magas ég! Viszonylag jól értünk ki, csekkolni nem kellett, mentünk a biztonsági ellenőrzéshez. Ilyenkor mindig eszembe jut Robert Harris Szellemíró című könyvének sokkolóan mély gondolata: "Az utazást manapság úgy adják el, mint a szabadság ígéretét, ám nagyjából annyira voltunk szabadok, mint a kísérleti patkányok. Így intézik majd a következő holokausztot, gondoltam, miközben zokniban csoszogtam a sorban előre: mindenkinek adnak egy repülőjegyet, és máris tesszük, amire csak felszólítanak."

Pechemre pontosan bejött a leírás. A motyómat félreállították, a biztonsági ember kiemelte belőle az arcszeszemet, és felszólított, hogy dobjam ki. Érzékeny orcám van, évekbe tellett, míg szeretett barátom ajánlására megtaláltam a megfelelő arcszeszt, nem szívesen dobtam volna ki. Úgy pedig különösen nem, hogy alig volt benne. Nyaralás alatt nem kell mindennap borotválkozni, külön e célra tartogattam egy elfogyóban lévő flakon max. négy alkalomra elég maradványtartalmát. Próbáltam bizalomgerjesztő pofival megenyhíteni a gránitszilárdságú szívet, ő azonban arra hivatkozott, hogy ötvenmilliliter csomagolású anyagot engedhetnek fel a gépre, ez meg százmilliliteres. Hiába mutogattam, hogy a flakonra ugyan tényleg száz milliliter van írva, a tartalma viszont csak talán tíz-tizenöt lehet. Cerberus elutasította rimánkodásom arra hivatkozva, hogy a szabály szerint az űrméretet kell figyelembe venni, nem a valós tartalmat. Kétségbeestem, mert magam előtt láttam magamat nagy szakállal, ahogy a visszaúton majd emiatt leszek gyanús. De a szabály az szabály, a terrorizmus elleni harc nem ismer kivételt, az arcszesz tehát feláldoztatott a Szabad Világ védelmének szemetesében. (A közmondás bölcsessége beigazolódott, ha bezárul egy ajtó, kinyílik egy másik. A szállodánkban kapott testápoló használatával probléma megoldva.)

El is felejtettem volna ezt az esetet, ha nem szembesülünk a reptéri biztonsági lyukak méretével. Egy hete rendkívüli hírként borzolta a migráncsoktól rettegő népek kedélyét a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér lezárása. Először csak a rideg tény jött rohangáló katonákról, katasztrófavédelemről (a TEK a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet zárta körül), aztán megtudtuk, hogy radioaktív anyagot szállító konténer hevült túl. Mire kitört volna a pánik a reptéren összetorlódott emberek és rokonságuk között, gyorsan meg is szüntették a zárlatot, a hatóságok közölték, hogy urai a helyzetnek. Az érintettek sugárzó arccal fogadták az örömhírt, mindenki ment a dolgára. Pár nap múlva már az izotópot megrendelő cég vezetője méltatlankodott a médiában, hogy máskor is így megy ez, minek kellett a cécó...

NAGYOBB DOLGOK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: NAGY N. PÉTER
2018.08.23.


Nehéz eldönteni, ki a szegény. Mostanában egyre több hibátlan megjelenésű ember szólít meg pár forint reményében. Például egy elegáns, kontyos nő babakocsival, kicsi gyereket kézen fogva. Rendezett arcvonások, választékos modor, végtelenül szomorú tekintet. Egy bölcsészhallgatónak kinéző lány nap mint nap kér. Legutóbb már egy ezrest, mert azzal rendben lenne egész napra. Jóarcú fiú törökülésben, éhes. És persze jönnek a régiek is, az első ránézésre is részvétet ébresztő kéregetők. Az a szabályom, hogy naponta egy embernek adok, és ha még valakinek nagyon muszáj.

Átlag tizenöten kérnek azonban egy nap, ennyi pénzem nincs. Hogy legyen hát?

Szembesülök azzal, amivel az állam is. Valahogy el kell dönteni, ki a szegény, és mikor tesz jót vele, ha fenntartja a víz színén, vagy ha kényszeríti, hogy tanuljon meg úszni. Azzal a kockázattal, hogy megfullad. Tegyük zárójelbe most a gyerekeket, akik semmiről nem tehetnek, de adott esetben mindent elszenvednek.

Az Eurostat a maga részéről most segített. Az egyébként sem szegénysimogató magyar államot szinte felszabadította. Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumának elnöke, munkaerőpiaci szakértő az M1 egyik reggeli műsorában mondhatta el, hogy az Eurostat 2012 és 2016 közötti időszakra vonatkozó adatai szerint Magyarországon nem volt még ilyen kevés nélkülöző, és nincs még egy ország az unióban, ahol ilyen nagymértékben csökkent volna a szegénység. Mi voltunk a legjobbak – értékelt.

Vajon miért ő jelentkezett az örömhírrel? Miért nem tartott flottafelvonulást a kormány, hogy fürdőzzön a dicsőségben? Ha valami, ez az adat megsemmisítheti a szociális elkötelezettséggel vagy annak ürügyével támadó ellenzéket. Ez utóbbi sem jött elő kontrákkal, még erősebb adatokkal. Szalai Piroskán, a nem véletlenül megszólított munkaerőpiaci szakértőn kívül senkit nem öntöttek el az érzelmek.

Az Eurostat szerint a súlyos anyagi nélkülözésben élők száma Magyarországon 2004-ben 2,2 millió volt, 2007-ben már csak 1,7 millió, ám azután a válságban, majd a 2010-es Fidesz-kormány első három évében felment a szám 2,7 millióra. Innen zuhant vissza mostanra csaknem a felére. Ebben a gazdaság erősödésén túl a legnagyobb szerepe a közmunkának lehet. Európában lényegében az történt, mint nálunk. Az utolsó fél évtizedben harmadával kevesebben élnek kirekesztettségben, mint addig. A mi számaink annyival jobbak, amennyivel rontottuk őket, amikor a válságot, szemben Európa és a környező országok döntő többségével, a segítségre szorulók rovására kezeltük. A Fidesz-kormány első három évében Lengyelország például 500 ezerrel csökkentette, mi 700 ezerrel növeltük a kirekesztettek számát...

HA MOST NINCS OK SZERÉNYNEK LENNI, AKKOR SOHA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.08.23.


Hejhó, jó reggelt kívánok, csütörtököt kell mondani közös erővel! Augusztus 23-át írunk, a Totalitárius Diktatúrák Áldozatainak Európai Emléknapja van ma, amikor még a történelemhamisítók is kommunizmus és a nácizmus áldozatai előtt hajtanak fejet. Ezt onnan lehet tudni, hogy olvastam, úgyhogy örömmel jelenthetem: Kásler Miklós és Schmidt Mária lesz a két főszereplője a megemlékezésnek. Látva, hogy az elvtársak és elvtársnők vért izzadnak a történelem kerekének visszafelé tekerésén, történelmi tények meghamisításával bezárólag, bele sem merek gondolni, mi mindenről fog eszükbe jutni saját maguk.

Addig is szubjektív fontossági sorrendbe helyezem az elmebajt. Morvai Krisztina ex-jobbikos honleány és harcos hazafi minden bizonnyal megunta, hogy az uborkafa árnyékában még az őt újabban előszeretettel felkaroló fideszes propaganda sem érdeklődik túlságosan a hogyléte felől, úgyhogy beverekedte magát a fősodorba. Most éppen azzal védi a hazát, hogy megtámadta az RTL Klubon A mi kis falunk címen futó sorozatot. A PS nevű hergelésügyi és dezinformációs bugyor pedig bő nyállal forgatja a szemét azokon az áldatlan állapotokon, amelyek Pilisszentléleken (itt forgatják a sorozatot) uralkodnak. Röviden: „a kulturális, művészeti és természeti értékekben gazdag” a 300 lelket számláló településen a német tulajdonban lévő televíziócsatorna terrorizálja a lakosságot immár három éve. A gazok pechjére azonban Morvai Krisztina tavaly nyáron éppen Pilisszentléleken vett egy kis hétvégi házat. Szép, úgyhogy iderakom:

"Az RTL Klub A mi kis falunk című (rendkívül primitív, igénytelen) filmsorozatának immáron több éve, májustól októberig tartó napi rendszerességű forgatása miatt a festői szépségű, elvben csendes zsákfalu gyakorlatilag élhetetlen. A nagylétszámú stáb folyamatos jelenléte és hangoskodása, a felhasznált járművek és műszaki eszközök keltette szinte folyamatos és elviselhetetlen zaj, a lakosok mozgásszabadságának és személyes szabadságának folyamatos és jelentős korlátozása a tulajdonhoz való jogot, az emberi méltóságot és a fentebb felsorolt alkotmányos jogokat oly mértékben sérti, hogy jogászként meggyőződésem: e filmforgatás tűrhetetlen, megengedhetetlen és jogsértő"

– írta levelében Morvai Krisztina kultúrlény és emberjogi harcos, amit Völner Pál országgyűlési képviselőnek, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal vezetőjének, valamint az esztergomi önkormányzat minden illetékesének megküldött. Remélhetőleg, Pilisszentlélek hamarosan fellélegezhet. Minden jogában megsértett állampolgár mögé egy Morvai Krisztinát.

Mindeközben a nemzet fénylő csillaga – gyanítom hogy – a szűk családi kassza szabta korlátokon belül maradva, idén is csak Horvátországig menekült nyaralás céljából. És bár Havasi Bertalan&Co. hangosan és érthetően elmagyarázta, hogy semmi közünk Orbán Viktor magánéleti lírájához (érdekli a francot különben), a horvátok nem csak a lánya szaros pelenka ügyét találták hírértékűnek, hanem azt is, hogy kedd este a horvátországi Vis szigetén tartózkodott. És képzeljék – beszarok, apropó pelenka – a helyi étterembe TESTŐRÖK NÉLKÜL, két barátjával érkezett, és rendkívül visszafogott volt: polipot és pitét evett, hozzá bort ivott. A hely tulajdonosa kvázi könnyekig meghatódott a nagy ember elbűvölő szerénységén, pláne azon, hogy semmi felhajtás nem volt körülötte. Hát én is megilletődtem ettől a szent embertől, minden horvát vendéglátós példaképétől, ha a szerénységet kellene megszoborni, nekem is Orbán lenne az első, aki eszembe jut.

Azért két szerénykedés közé szerintem simán belefért volna, hogy az immár nem csak Horvátországban, de Boszniában és Szerbiában is világhírűvé vált szaros pelenka ügyében valamiféle válaszra utasítja az alattvalóit. Ugyanis az egyik horvát lap, amely nyomtatott számában példás részletességgel számolt be az Orbán-família illetékes tagjának büdöstahó viselkedéséről, kérdéseivel a miniszterelnök hivatalához fordult, hátha némi magyarázattal szolgálnak azzal kapcsolatban, hogy ezt így hogy? Gondolom, hogy a féknyúznak nem válaszolok jól bevált stratégia mentén jártak el ezúttal is a lakájai, mert valóban nem válaszoltak. Ha most nincs ok szerénynek lenni, akkor soha. Nesze neked, országimázs!
...

NEKROLÓG HELYETT

MÉRCE
Szerző: Városi Kurír
2018.08.23.


Székhelyi Józseftől sokan búcsúznak, sokan szerették. A Város Kurír most talán szokatlan módon két külön szöveget is közzé tesz, az elsőt fia Márton, a másodikat, a közismert író irodalomtörténész Nyári Krisztián írta közösségi oldalán.

…piszkosul gyűlölt minden háborút.

” Drága Publikum! Székhelyi József, mindenki Papája, Apuja, Jocója és Józsija ma fegyelemmel, végtelen türelemmel és erővel folytatott küzdelmét követően békésen, nyugalomban letette a fegyvert, mert piszkosul gyűlölt minden háborút. Temetéséről később intézkedünk. ”
Ennyi? Végtelenül szomorú vagyok. Jó ember távozott.
…rákos vagyok, meg fogok halni…

Tavaly a Madách Színházban közreműködőként vettem részt egy előadásban, a szervezők közös öltözőbe osztottak Székhelyi Józseffel. Ismertük egymást, de jó régen nem beszéltünk. Utoljára akkor, amikor a Himnuszról tartottam egy előadást a Műcsarnokban, Jocó pedig elszavalta a verset. Vagyis inkább elmondta, pátosz nélkül, megrendítően egyszerűen. Aznap este, miután végeztem, beléptem az öltözőbe, ahol elképesztő cigarettaszag fogadott. A zakóm, a kabátom is átvette persze. Azon gondolkodtam, ha ő is végez és bejön, szóljak-e ezért, és ha igen, hogyan. Mégiscsak az ő öltözőjében vagyok albérlő, viszont utálom a cigifüstöt, és még máskor is jönnöm kell. Belépett, széles mosollyal az arcán megölelt. „Hogy vagy, Jocó?” – kérdeztem, és gondolkodtam, hogyan térjek a tárgyra. Lényegében egyetlen összetett mondatban felelt: „Remekül vagyok, soha ilyen jó szerepeket nem kaptam, valósággal fürdök benne, rákos vagyok, meg fogok halni, de persze addig is küzdeni fogok, mert az élet szép, és iszonyúan élvezem, hogy ennyi jó könyv jelenik meg, rengeteget olvasok.” Látszott, hogy minden szavát komolyan gondolja. Egy szót sem tudtam kinyögni. Továbbra is mosolygott. „Kérsz egy cigit?” – kérdezte. Kértem.

FÁBIÁN JULI JAVÁRA LÉPTEK VISSZA A JELÖLTEK A PETŐFI-DÍJTÓL

24.HU / KULTÚRA
Szerző: MOHOS MÁTÉ
2018.08.22.



A magyar jazz egyik legsikeresebb előadója posztumusz kapta meg az elismerést, miután a kategória összes jelöltje visszalépett a tavaly meghalt énekesnő javára.


Harmadszorra adták át a Petőfi Zenei Díjakat Zamárdiban, a Strand Fesztivál nyitónapján. A kilenc kategóriában kiosztott elismerés alapját a Petőfi Rádióban 2017. március 1. és 2018. március 1. között legtöbbet játszott 150 magyar dal képezte, ezeknek előadói közül választották ki a jelölteket.
A legjobb női előadónak járó elismerést posztumusz kapta meg Fábián Juli tavaly decemberben meghalt jazz- és popénekesnő, miután a kategória másik négy jelöltje, Rúzsa MagdolnaSenaLábas Viki és Schoblocher Barbara visszalépett az énekesnő javára. A díjat végül Fábián édesanyja vette át Vaszily Miklóstól, az MTVA vezérigazgatójától, írja az MTI. Az elismerés átadását követően a négy jelölt együtt énekelte el az énekesnő dalát, a Like a childot.

KOMOLY KONFLIKTUSOK VÁRNAK AZ ORBÁN-KORMÁNYRA - NEHÉZ ŐSZ JÖN

NAPI.HU
Szerző: DZINDZISZ SZTEFAN
2018.08.22.


Hamarosan kezdődik az Országgyűlés őszi ülésszaka, így a Policy Agenda megnézte, hogy mely területeken számíthat konfliktusokra a kormány.

A kutatóintézet az úgynevezett Politikai hatás index (Pha-index) segítségével elemzi a helyzetet. Az index a várható jogszabályok társadalmi, gazdasági és költségvetési hatása, a politikai kommunikációs lehetősége és a politikai szereplőkkel való lehetséges konfliktus alapján mutatja be, hogy milyen politikai hatása lesz egyes törvénytervezeteknek.

A kormány által benyújtott friss törvényalkotási program 39 törvényjavaslatot tartalmaz - ez a 2010-es évhez hasonlít. Érdemes hozzátenni, hogy a törvényalkotási- és a ténylegesen megvalósult program ritkán találkozik, legalábbis az elfogadott törvények számát tekintve. Az eddigi tapasztalatok alapján kb. 40 százalékkal haladja meg a tervezetet a ténylegesen elfogadott, a kormány által benyújtott törvények száma.

Amiből balhé lehet

A jelenlegi törvényalkotási programban szereplő törvények közül három kezdeményezés lehet olyan, amelyik konfliktussal járhat a Policy Agenda szerint. Ezek a következők:

egyházi törvény: a 2010-es "fülkeforradalom" után a parlament új egyházi törvényt fogadott el. Ennek kapcsán azóta nemzetközi bíróság előtt is pert vesztett a magyar állam, és az Alkotmánybíróság három határozatával is változtatásra kérte fel a jogalkotót. Az előző parlamenti ciklusban már elkészült egy módosítási verzió, de sajtóhírek alapján a kormánypártok között is vita volt ennek kapcsán. Azt is hozzá kell tenni, hogy kétharmados többség hiányában a kormány túl sokat kockáztatott volna azzal, ha a belső vitákkal teli javaslatot akkor a parlament elé viszi. Mivel most már a kétharmad biztosított a kormánypártok számára, ezért nehéz lenne megmagyarázni, hogy miért nem tesznek eleget az Alkotmánybíróság döntésének, és módosítják a szabályozást.

rendvédelmi feladatokat ellátók szolgálati viszonyának szabályozása: a nyári "uborkaszezon" egyik komolyabb belpolitikai vitája volt az, hogy a túlórát a jövőben nem lehet kifizetni a rendőröknek, hanem az csak szabadnappal "váltható" meg. Nem lehet azonban tudni, hogy a Belügyminisztérium által tervezett módosítás a jogalkotási terv indoklása szerint hogyan kezeli ezt a problémát. Az ellenzék és a szakszervezetek számára azonban a javaslat vitája mindenképpen alkalmas lesz arra, hogy támadják a kormány szándékait.

tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény: normál esetben ez a szabályozás kevés figyelmet kapna. Az MTA Kutatóintézeteinek finanszírozását érintő változások miatt ugyanakkor politikai témává vált a tervezett módosítás. A jogalkotó szándéka szerint ősszel csak a kutatóhelyeknél keletkező szellemi alkotások szabályozását végezné el az Országgyűlés. Ugyanakkor könnyen lehet, hogy ismét fellángol a vita az MTA és a kormány között, ha addig nem sikerül megállapodniuk egymással.

És ami még jöhet...

AU PAIRKÉNT HOLLANDIÁBAN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Zsuzsi
2018.08.23.


Zsuzsi 8 hónapot töltött Hollandiában, egészen pontosan Hágában, ahol egy ír család három gyermekére vigyázott. Azért ment, hogy az angolját tökéletesítse, ami sikerült is, de ennél sokkal nagyobb élményeket is szerzett. Például megváltozott az életről alkotott felfogása.

Zsuzsi a Meghollandulok vlognak mesélt hollandiai tapasztalatairól, a videót én foglalom össze nektek, hogy akinek esetleg nincs ideje, lehetősége megnézni, az elolvashassa.

Zsuzsi szerint igazi kihívás volt a munka, ami sokat változtatott rajta: „Szerintem jó hatással volt rám, hogy láttam egy másfajta családmintát, jó, hogy része voltam egy másfajta konfliktuskezelésnek, életszemléletnek”.

A család teljesen másképp áll az élethez, ami akarva-akaratlanul rá is átragadt. Mit jelent ez a másfajta hozzáállás? Nyitottságot a világra, az utazás szeretetét, azt, hogy szeretnek ismerkedni, ugyanakkor ápolják már meglévő kapcsolataikat.

„A nyitottság átragadt rám, sokkal könnyebben megyek neki a kihívásoknak, könnyebben vágok az ismeretlennek. Ez a példa 8 hónapig itt volt előttem” – mesélte.

Fontos tapasztalatnak tartja, hogy a dolgok folyamatosan változnak, és persze az ember maga is alakítja őket. Mindezt úgy, hogy közben ne feledkezzen meg a régi kapcsolatairól sem.

„A család energiája teljesen lenyűgözött. Úgy érzem, otthon is ezt próbálom majd meg követni: folyamatosan változtatni magam körül a dolgokat, a körülményeimet, az embereket. A cél, hogy több embert ismerjek meg, ugyanakkor a régiekkel szorosabb kapcsolatot ápoljak, jobban megbecsüljem őket” – mondta Zsuzsi.

Aki 8 hónap után visszatér Magyarországra, és ugyan tudja, hogy nagy lesz a kontraszt, de ettől nem fél, inkább kíváncsi.

A hollandiai kalandot azért vállalta be, hogy egyfelől tökéletesítse az angolját, kicsit megváltoztassa a hozzáállását, ugyanakkor jobban megismerje magát - ami elsőre közhelynek hangzik, de (mint mondta) nem az...

ÉPP A LEGKISEBB KERESETŰEK ADÓTERHEIT NEM CSÖKKENTI A KORMÁNY

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2018.08.22.


A munkabért terhelő adók Magyarországon a legmagasabbak az összes EU-s ország közül, és bár a magyar kormány is elkezdte mérsékelni a munkát terhelő adókat, ez épp azoknál az embereknél nem fejti ki a hatását, ahol a legnagyobb szükség lenne a pluszforintokra.

A Napi.hu elemzése szerint az elmúlt években dolgozói adóék – vagyis az az arányszám, amely megmutatja, hogy a munkáltatók teljes bérköltségéből mennyi megy az államnak és mennyi marad a dolgozónál (nettó bér) – majdnem ötven százalékos volt. Magyarán az állam majdnem 50 százalékát elvitte egy dolgozó teljes bérköltségének.

A személyi jövedelemadó csökkentésével, illetve a szociális hozzájárulási adó (szocho) január elsején életbe lépett csökkentésével (22-ről 19 százalékra mérséklődött) az adóék is elkezdett zárulni: az idei 45 százalékról pár év múlva 41-re változhat az állam által elvont összegek aránya...

AZ ORBÁN-REZSIM MÁR RÉGÓTA VÁLSÁGBAN VAN, MI VÁRHATÓ?

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: HaFr
2018.08.23.


Akik tudják, hogy miért van fölényben a liberális demokráciával kombinált kapitalizmus minden más elképzelhető társadalmi rendszerrel szemben, azt is tudják, hogy az orbánizmusnak nem lehet pozitív kifutása -- nincs az az univerzum, amelyben lehetne. A rezsim pillanatnyi vonzerejét az az eltökélt erkölcstelensége és agressziója adja, amellyel kihasználja a posztfeudális, a modernizációjában a kényszerpályákat váltogató Magyarország immunitásának gyengeségét, amelyet sajátosan kiegészít ezekben az években Európa liberális értékrendjének válsága; az, ahogy ostoba módon egyszerre navigálta magát a korporatív érdekek, Oroszország, a migráció, a rosszul súlyozott EU-projekt, a nagy formátumú politikusok hiányának és történelmi önfelejtésének a hínárjába.

Az Orbán-rezsim válsága elsősorban azért volt már a kezdetektől valószínű, mert hazugságok hálójában épült fel, amelyek Magyarország hamis önképének táplálásától most már gyakorlatilag minden általuk kiejtett szóig tart. Az Orbán-kormányzás egyetlen komplex hazugsághalmaz, amely fojtogatóan rátelepszik az erkölcsi rend iránti alapvető igénytől kezdve a megélhetéshez fűződő érdekeken át az ország versenyképességének és komfortosságának lehetőségéig mindenre. Ebből a hazugságtömegből nem lehet kiútja a rendszernek, ez nem olyan, amit - akár leszámítva a bűnözők, a tahók és a nímandok nehezen eltakarítható koalícióját -- bármilyen módon meg lehetne oldani, pláne kiegyenesíteni. Az orbánizmus többnyire szegény sorsú, megtévesztett, félelemben tartott, szisztematikus propagandával átmosott, kisebb részben aljas vagy amorális, a korrupcióból közvetlen hasznot hajtó emberek kényszerszövetsége egy részben avítt, részben illuzórikus, részben cinikus világkép alapján, amelyben az érdemeket kerülőutakon és ravaszkodással aratják le, becsület nincs, a kitartó, okos munka jutalma, hogy kiröhögik, a silányak pedig meggazdagodnak. Nos, ez a világ a valóságban hála Istennek nem létezik a civilizáltság bizonyos fokán túl, ahova Magyarország is tartozik. Ezért az Orbán-rezsim már akkor válságba került, amikor kitalálták ezt a konstrukcióját.

Egy ilyen alapokon álló korrupt mechanizmus nem lehet versenyképes abban a világban, amelybe eleve tőkeszegényen érkezett, a rezsim ezen a helyzeten értelemszerűen tovább ront, illetve maga a világ közben (ha problémákkal is) az emberi teljesítmény objektív mércéi szerint alakul. A tudás és a hatékony, a lehetőségekhez mérten szabad piaci viselkedés jó néhány száz éve a növekvő jólét egyetlen útja, és bár mindig vannak erősebb hatalmak, amelyek hasznot húznak a szegények kisebb tudásából és versenyképtelenségéből, ez egyrészt elkerülhetetlen, másrészt a rendszer alapvetően megadja mindenkinek a lehetőséget arra, hogy akár tőkével, akár munkával, akár fogyasztóként megtalálja benne a helyét és fokozatosan javítson a helyzetén. És hogy ez évszázadok óta pont így folyik, azt minden mérvadó statisztika bizonyítja. A rendszer lényege az, hogy mindenkinek, ha különböző mértékben is, de érdeke fűződik hozzá, miközben a lehető leghatékonyabban osztja el a forrásokat...

FELŐLEM MINDEN VILLANYOSZLOPRA IS FELHÚZHATNAK EGY KERESZTET

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.08.22.


Tudom, hogy a környzetet szennyező szaros pelenkákról értekezni sokkal népszerűbb művelet volna, úgyhogy beszéljünk a keresztekről, jó? Jó. Annál is inkább, mert a falvédő-bölcsességek sorában igen előkelő helyen szerepel a mindenkinek megvan a maga keresztje kitétel. Meg azért is, mert még mindig vakargatom lefelé magamról a két nappal ezelőtti horogkeresztény ragacsot, amivel a nemzetvezető fájó hiányában az alattvalói megörvendeztették a nemzetet. Ünnepileg.

Nem szoktam olyasmiről véleményt formálni, amivel kapcsolatban hiányosak az ismereteim, de ahhoz talán nem kell több könyvtárnyi tudományos okosságot beseggelni, hogy az országnak házára augusztus 20-án kilógatott, római kereszttel fűszerezett kőkeresztény zászlóról megállapíttassék: ilyen állat pedig nincs. Akkor sincs, ha az alapfércmű immár olyan világosan mondja ki a keresztény értékek védelmének törvényi kötelezettségét, hogy az állam és az egyház szétválasztása adja a másikat.

Eddig az volt, hogy inkább kevesebb mint több sikerrel hittük és vallottuk a szekularizáció elméletben ránk is vonatkozó elvét, de most frontálisan telibehánytuk az egészet. Eddig nem díszítettük az állami intézményeket, pláne a törvényhozás épületét vallási jelképekkel, most meg már de. Na és? A székely zászló mellett nem elfér egy elcseszett Szent István-zászló? De. A szipákolásügyi stratégiai központ kitalálta, hogy az lesz a jó a Döbrögi-birodalomnak, hogy ha tegnaptól a kereszténységet hurcolássza mindenfelé, azzal döngeti a mellét, azt zabáltatja a populációval reggel-délben-este, akkor most ezt csinálják...

KERESZTREJTVÉNY

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.08.23.


Van olyan az ember gyerekével, hogy valami úgy befészkeli magát a fejébe, de úgy, hogy alunni se tud az éjjel, pedig nem is kínálják erősen káposztalevéllel. És nem is valamely kaján succubus, illetőleg máttós szomszéd az oka és indoka a bajnak, hanem egy hang, egy kép, egy kósza, csavargó verssor vagy repkedő dallam, zongorafutam netán gitárzokogás, amelyek eredetének, fellelhetési helyének utána kell járni, hogy belé ne dögöljön egészen az ember gyereke.

És most, hogy elmeséltem az életemet, nézzünk valami mókás helyet. Imhol Magyarország, amely vidék, állam és manézs mostanában hullik alá a cirkuszi elefántok trottyos segge alá, ahonnan a ganajt nem takarította el a zenebohóc. És máris a szemünk előtt van a kövektől szikrázó Kossuth tér, oldalában egy nagy házzal, amelyen veres zászló lengedez a forró szélben rajta kereszttel, hogy olyat még senki se látott, csak sejtett a Dunába lövetős korban – gregorián dallamokkal bélelve -, ahová iramlik ismét elátkozott, szegény hazánk.

Ez az álladalom ép belefullad a szenteltvízbe, megfojtja a tömjénfüst és megsüketül a harangok szakadatlan kongásától, miközben védi a keresztényi értékeket és a keresztényi kultúrát. Amióta ez a gyönyör útjára indult, azóta forgolódok csatakosan, hogy ez meg mi a rosseb lehet, az értékek és kultúra őrzése keresztényileg. Amikor a téboly hajnala felhasadt, olybá tűnt, hogy a küzdelem a kerítés tetején, akárha szikrázó bástya zajlik, ahonnan Jézus, Jézus kiáltással ajkain rántja a mélybe a világ összes migráncsát maga Orbán, a felcsúti győző.

Amióta viszont Sorossal bővült a sátánok köre, kiegészítve a civilekkel meg a világ összes libsijével Horn Gyulától Esterházyig – és most ne röhögj, mer’ ez van a prostisrácos, magyaridős gőzökben -, az ellenség már belülről támad békaemberként bőrbe kötve. Szóval, ahogy így fokozódik a helyzet az Orbán agyában, énrajtam erős kutatási késztetés terült el, hogy mijafasz is az a keresztény kultúra, mert egzakt definíciót az őrizők nem, hogy nem adtak, de szándékukban sincsen ilyen. Innentől erős az ember gyereke gyanúja, maguk sem tudják, egészen profán okokból: taplógombák és csökött köcsögök ugyanis, hogy megengedően fössem le a nívót...