BALAVÁNY GYÖRGY: MIÉRT NE VOLNA FASISZTA AZ ORBÁN-REZSIM?

24.HU / POSZT-ITT
Szerző: BALAVÁNY GYÖRGY
2018.08.14.



Az Orbán-rezsim fasizmusáról írni vagy beszélni szentségtörés, de legalábbis illetlenség, úgy veszem észre. Aki az Orbán-rezsim fasizmusáról ír vagy beszél,

- elveti a sulykot,
- nincs tisztában a fogalmakkal,
- elvakítják az érzelmei, hisztériázik vagy dühöng,
- farkast kiált,
- nem tud elszakadni a 20. századtól.

Az Orbán-kormány fasizmusát emlegetők, úgymond, azért is rettentő ártalmasak, mert árkot ásnak, megbénítják a „párbeszédet” meg aztán: ha az Orbán-kormányra mintegy elpazaroljuk ezt a jelzőt, adott esetben nem tudunk mit mondani az igazi fasisztákra. Szokás még vélelmezni, hogy a fasizmust emlegetők a holokauszt direkt vagy indirekt elszenvedői, ezért látnak fasisztát minden bokorban.

Fenti vélekedések közös nevezője, hogy a bokorban márpedig nincsen fasiszta.

Kibékülés a zsarnoksággal

E tekintetben Filippov Gábor 24.hu-n megjelent kitűnő, tág merítésű, impozáns tudásanyaggal alátámasztott írása, A hibrid ellenforradalom kora üdítően hatott: teljesen más logikába ágyazta a(z) – egyébként szerintem téves – vélekedést, miszerint az Orbán-kormány nem fasiszta...

ITT OLVASHATÓ

KERESZTÉNYDEMOKRÁCIA 2018

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2018.08.15.

Szép jó estét mindenkinek! Orbán Viktor megérdemelt szabadságát tölti, így végre tisztességesen élhet hobbijának, a futball mérkőzésre járásnak. Illetve ki tudja már megmondani, hogy július 25-én már szabadságon volt, vagy sem, mindenesetre, amikor kedvenc csapata, a Videoton Bajnokok Ligája mérkőzést játszott a Ludogorec csapatával, több sem kellett Orbánnak, repülőre szállt, hogy élőben szurkolhasson. Ezúttal azonban nem a honvédség egyik gépét használta, hanem jó barátja, Mészáros Lőrinc magángépét kérte kölcsön. Milyen is lett volna már, ha normális ember módjára, mondjuk egy légitársaság gépén utazott volna ki Várnába? A kormányfőnek luxus körülmények járnak, Mészáros gépe pedig pont kapóra jött. Ezzel pedig természetesen ezúttal sincs semmi gond.

Orbán Viktor miniszterelnök magánutazáson tartózkodott a jelzett napon [2018.07.25.] Bulgáriában; az utazása során közpénz felhasználására nem került sor – mondta Havasi Bertalan, Orbán Viktor szóvivője.

Hogy a gép épp a miniszterelönk strómanjáé, aki minimum kétes körülmények között tett szert emberfeletti vagyonára, az mellékes. Magánút volt, ahol közpénz – közvetlenül legalábbis – nem került felhasználásra, így hisztire sincs semmi ok. Orbán gondban lesz ha a Vidi BL vagy pedig EL főtáblás lesz, akkor ugyanis (két)hetente kérheti kölcsön Mészáros gépét. Esetleg ha az a gép épp foglalt – mert mondjuk Habony kiugrott Ibizára szippantani egyet – talán a honvédség lesz olyan jó és kölcsön adja országunk vezetőjének az egyik nem kormánygépét...

ITT OLVASHATÓ

ITT A BIZONYÍTÉK, HOGY MAGYARORSZÁG SZÓ SZERINT HÁZMESTERORSZÁG, NEM PEDIG METAFORIKUSON

444
Szerző: SZILY LÁSZLÓ
2018.08.15.

A Magyarországról szóló legelcsépeltebb közhelyek egyike, hogy házmesterország lennénk. A kifejezés történelmileg onnan ered, hogy a városi - főleg budapesti - bérházak házmestereinek egy része mind a nyilas, mind az azt követő kommunista rendszerben titkosrendőrségi besúgó volt. Olyan besúgó, aki előszeretettel fitogtatta a besúgásból eredő hatalmát - hiszen néha el tudott vitetni embereket - a nála jellemzően gazdagabb és műveltebb lakók felett.

2018 legismertebb - és a jelek szerint pillanatnyilag legbefolyásosabb - feljelentője Szakács Árpád, a Magyar Idők szerzője, civilben a Mészáros Lőrinc-féle, többek közt megyei napilapokat birtokló Mediaworks központi szerkesztőségének főszerkesztője. Ő a kevesek által olvasott napilapban olyan kultúrharcos cikksorozatot indított, amiben sorra jelent fel olyan kulturális intézményvezetőket, intézményeket és szerzőket, amik és akik szerinte nem eléggé kormánypártiak. Szakács sorozata alapjában véve vicces, hiszen az irodalmi ügyekben érzhetően erősen tájékozatlan szerző Kossuth-díjas vagy az elmúlt évtizedekben sokszorosan kiadott és elismert szerzőket sorolt fel elnyomott jobboldaliként, 50 körülieket felfedezésre váró fiatalként, és tucatjával nevezett a Petőfi Irodalmi Múzeumban be nem mutatott szerzőnek olyanokat, akik az elmúlt pár évben megjelentek ott, de a cikkek következményei már egyáltalán nem viccesek...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÁRNYÉKSZÉKI INAS

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2018.08.15.

Én nem is tudom, miről jutott eszembe ez a nemes és igen jövedelmező munkakör. Talán Lázár János új feladatáról. Mert tudjuk, a jó Lázár visszavonult a nagypolitikától, művelné kertjeit, mint egy Candide vagy L. Simon, élné a maga egyszerű, rusztikus életét, de jön a haza, épp, mikor Cincinnatusként szántogat, és hívja, szólítja, az eke szarva mellől, nem hagyja békén.

Lucius Quinctius Cincinnatus ilyen esetben elment harcolni az aequusok ellen, megverte őket, lemondott és szántás végére már haza is ért. Újból beállhatott az eke szarva mögé. Bölcs ember volt, ugyanis ha marad a hatalomban, mint dictator vagy bármi más, inkább kellett volna az eke elé fogni, ismervén az akkori Róma anyagi és politikai helyzetét. Lázár is újra sorompóba száll, ha még nem is ősz Toldiként, de reaktiválja magát, csak ő nem bajvívó lesz vagy hadvezér, hanem dohányzásügyi miniszterelnöki biztos.

Vagyis nemdohányzásügyi.

Vagyis valami.

Lássuk a meghatározást, hátha akkor tisztábban látunk. Azt mondja:

„A miniszterelnöki biztos tevékenysége a nemdohányzók fokozottabb védelme érdekében szükséges átfogó kormányzati teendők – és ezzel összefüggésben a dohánypiac szabályozására irányuló kormányzati feladatok – előkészítésére, összehangolására irányul. Összehangolja a nemdohányzók védelme érdekében végrehajtandó rövid és középtávú kormányzati stratégia kidolgozását, javaslatot tesz a dohányzókat és a nemdohányzókat egyaránt az új típusú dohánytermékek, illetve az elektronikus cigaretták irányába befolyásoló folyamatokkal kapcsolatos kormányzati álláspontra, megalkotja az egységes dohánypiaci felügyelet létrehozására vonatkozó kormányzati koncepciót.” (Magyar Közlöny)

Valamint, ha jól értelmezem, csizmadia és kéjgáz is lesz, netán tűzoltó, katona, mi több, vadakat terelő juhász. Tűzoltó és katona azért, mert azoknak nem fizetik ki a túlórát, Lázárnak meg ezt a különös, szerteágazó és teljességgel meghatározhatatlan munkakört egyáltalán nem fizetik, ingyen fogja végezni, merő egy jóindulatból, legfeljebb egy titkárt kaphat...

ITT OLVASHATÓ

NŐSZOBROKRÓL, TAO-PÉNZEKRŐL, ÉS A MÉDIÁRA GYAKOROLT POLITIKAI NYOMÁSRÓL BESZÉLGETTÜNK A TILOS RÁDIÓBAN

ÁTLÁTSZÓ / MÉDIASZEREPLÉS
Szerző: Átlátszó
2018.08.15.

Máriás Leonárd és az Átlátszó szerzői kedd délután az elmúlt hetek néhány fontos átlátszós cikkéről beszélgettek másfél órán keresztül a Tilos Rádióban (90,3MHz).

Kedd délután a Bádogdob című műsor egyik műsorvezetője főszerkesztőnk, Bodoky Tamás volt. A másfél órás adásban munkatársaink, Kőműves Anita és Bátorfy Attila újságírók, valamint egyik jogászunk, Tóth Balázs az elmúlt hetekben megjelent néhány fontos átlátszós cikkről beszélgettek Bodokyval és a másik műsorvezetővel, Szávuly Arankával. Munkatársainkon kívül a műsor vendége volt Máriás Leonárd is, aki a Mérték Médiaelemző Műhely legfrissebb kutatásáról beszélt.

Az adás fő témái az alábbiak voltak:

- több állatszobor van Budapesten, mint történelmi nőalak

- melyik cégek fizetnek TAO-támogatást a felcsúti focialapítványnak

- hogyan téríti el a hirdetési pénzeket a politika.

Aki lemaradt róla, itt meghallgathatja a beszélgetést.

ITT OLVASHATÓ

VEISZER ALINDA: NEM SZERETNÉK HOLNAPTÓL JEANNE D'ARCKÉNT KÜZDENI, ÉS ÁGYÚTÖLTELÉK SEM AKAROK LENNI

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2018.08.15.

Mélyinterjút adott a 168 Órának Veiszer Alinda szerkesztő-műsorvezető, aki elképzelhető, hogy a szlovák közszolgálati médium magyar nyelvű adásánál folytatja pályafutását.

Mélyinterjút adott a 168 Órának Veiszer Alinda szerkesztő-műsorvezető, aki elképzelhető, hogy a szlovák közszolgálati médium magyar nyelvű adásánál folytatja pályafutását.

Veiszer Alinda az interjúban egyebek mellett arról beszél, a választások után nem volt kétséges, hogy Simicska Lajos kivégzi a saját médiáját, de azt gondolta, hogy ez lassabb folyamat lesz.

– Annyira szembement minden logikával a műsorom megszüntetése még májusban, hogy világos lett számomra: ha nincs ésszerű indok, akkor valami más húzódik a háttérben. Látván az eseményeket, jól éreztem

– mondja Veiszer Alinda, aki szerint a magyar közmédiában annyira nagy a politikai befolyás, hogy ha van is közszolgálati tartalom, azt már nehezen lehet észrevenni. A műsorvezető azt ugyanakkor visszautasítja, hogy 2010 előtt ugyanez lett volna a helyzet, csak az akkori kormányerők javára.

– Hagyjuk az egyenlőségjelet! Minden közmédiának vannak hibái, de 2010 előtt azért megtörtént, hogy a műsorvezető Magyar Bálint oktatási miniszter orra alá csúsztatta a kiszivárgott érettségi tételeket élő adásban. Gyakorlatilag megbuktatott egy minisztert. Ott voltam, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként felháborodva ment el Az este stúdiójából, mert olyan kérdéseket kapott, amelyekről senki nem egyeztetett vele

– állítja a műsorvezető, akit Ónody-Molnár Dóra az esetleges politikai szerepvállalásáról is kérdezett. – Egyelőre nem is akarok politizálni. Pusztán azon gondolkodom folyamatosan,

jó, hogy eljutok 150 ezer emberhez, de szeretném kitágítani ezt a kört. Több emberhez szeretnék szólni, többel beszélgetni, többnek megmutatni olyan dolgokat, amelyeket egyelőre csak egymásnak mutat meg ez a 150 ezer.

Kéne erre egy platform – válaszolja erre, hozzátéve, egyelőre „nincs meg a nyelv, nincs meg a képesség kilépni az elefántcsonttoronyból. Pedig ki kell lépni, mert láthatóan nem mi vagyunk az ország.” De „nem szeretnék holnaptól Jeanne d’Arcként küzdeni, és ágyútöltelék sem akarok lenni. Csak azon töprengek, hogy ki és mit tud tenni” – mondja Veiszer Alinda, aki az interjúban beszél arról, miért vállal szerepet az RTL valóságshow műsorában, továbbá arról is, hogy mi öli meg az interjút.

Részletek a csütörtökön megjelenő 168 Órában...

ITT OLVASHATÓ

A GYEREKEKRE NEM JUT ELÉG PÉNZ AZ OKTATÁSI RENDSZERBEN, DE TANÉVNYITÓ KONFERENCIÁK HÚSZ VÁROSBAN IS LESZNEK

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: kkerenyi
2018.08.15.

Jó hír: mégis rengeteg pénz van az oktatásra. Másképpen hogyan futná olyan pedagógiai szakmai rendezvényre, amit rögtön húsz alkalommal kell megtartani egymás után két héten belül? 

Augusztus 22. és szeptember 6. között az EMMI, a Klebersberg Központ és az Eszterházy Károly Egyetem ismét megrendezi a már hagyományosnak számító rendezvénysorozatát, ahol a következő tanévre vonatkozó információkat osztják meg a területileg illetékes POK-on keresztül a szakma képviselőivel.

Azok számára, akik esetleg nem tudják követni a rövidítéseket: a POK (Pedagógiai Oktatási Központ) ugyanaz, ami régen a KLIK volt, csak akkor mindenki utálta, mert a központosítás jelképe volt, most meg illik szeretni, mert a szakmai együttműködés dicső jelképe.

Az Oktatási Hivatal honlapján már olvashatóak a tanévnyitó konferenciák helyszínei és az időpontjai. A tervezett program még nem elérhető, valószínűleg még kidolgozás alatt áll, ami már csak azért is meglepő, mert az elmúlt években mindig ugyanazok a programpontok szerepeltek a listán. Ennek alapján azt gyanítjuk, hogy a következő dolgokról lesz szó (vigyázat, spoiler következik, az izgalmakat kedvelők ne olvassák tovább, hogy megmaradhasson a várakozás boldog feszültége!)

- A köznevelés jelenlegi helyzete és fejlesztési irányai

- Az EMMI, az Oktatási Hivatal és a Klebersberg Központ főbb feladatai a következő tanévben

- Várható rendezvények és szakmai programok listája

Ez egy nagyjából másfél órában összefoglalható program. Aki pedig nem tud eljönni, elolvashatná később, esetleg online közvetítésen követhetné az eseményeket, ha annyira elhivatott, hogy muszáj azonnal értesülnie arról, ami történik. A rendezvények ehhez képest félnaposak, és húsz darab van belőlük az ország különböző pontjain két héten át: van olyan nap, hogy párhuzamosan kettő is, két különböző helyszínen...

ITT OLVASHATÓ

A TUDÁS DINAMIKÁJA ÉS A NEMZETI PERSPEKTÍVA REMÉNYTELENSÉGE

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2018.08.15.

...A modernizáció logikájának támadását semmi sem bírja ki. A globalizáció következmény, nem eltervezett folyamat, amelynek ellene lehetne szegülni -- hiszen eleve nem is ő az "ellenség". A nemzeti és állami cirkuszolás valamilyen új uralkodó réteg aktuális propagandájában felmutathat milliszekundumnyi sikereket, de a tudás és a pénz függvényével szemben elkerülhetetlenül mindig néphülyítésnek bizonyul. A tudás és a pénz, és nyomukban a technológia, évezredek óta kisebb-nagyobb birodalmak százait és ezreit erősítette vagy döntötte romba, és mióta -- az ún. felvilágosodással, valójában a deszakralizációval és az immanens emberi logika győzelmével -- kettős, egymást erősítő spirálban egyesültek, exponenciális erővel hatnak az emberi társadalmakra, aminek éppen a következő fordulatát várjuk a mesterséges intelligencia és a negyedik ipari forradalom beköszöntével.

A nemzeti hiszekegy ehhez képest efemer dolog, és bármennyire látjuk a szépségét (ez egy nagyvonalú beszúrás), csodálkoznék, ha 2040-2050 táján még bármilyen jelentősége lenne. A nemzet erős identitásképző erő, de minél fejlettebb egy nemzet, annál kisebb ennek az erőnek az etnikai, archaikus, pláne xenofób tartalma. Ma éppen a hullámhegyét látjuk ez utóbbinak, de ez is csak reakció a globalizáció (azaz a pénz és a tudás, illetve nyomukban a technológia) átrétegződésére a világban. A világ népeinek nivellálódása, az anyagi és szellemi koncentráció új csomópontjainak kialakulása semmit nem változtat a modernizáció alapstruktúráján. A megtévesztett népeknek, mint a magyar, abban reménykedni, hogy az etnikai identitás bármit módosít az elsöprő logikán, éppen az, aminek az uralkodó rétegük szánja: megtévesztés, pacifikálás, kifosztás. Idola fori.

ITT OLVASHATÓ

A MI ORSZÁGUNK

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.08.15.

A 24.hu-n olvastam egy cikket, okosnak és megszívlelendőnek tartom (Miért ne volna fasiszta az Orbán-rezsim?). Van benne egy felsorolás, 19 pont a fasizmus jellemzőiről, egy kiváló, német születésű amerikai professzortól származik - hibátlan. Ha nem bánják, én itt most nem vacakolnék a diktatúra és az autokrácia közötti különbségek definíciójával meg azzal sem, mi a fasizmus és mi a nácizmus. Én ahhoz a 19-hez egyetlen pontot akarok hozzátenni, mert azt hiába kerestem. Egy olyan pontot, ami a 19-et érdekes és filoszok számára tanulságos részletezéssé teszi, de ami önmagában elegendő ahhoz, hogy minden más bölcselkedés legyen.

Minap írtam ide egy rövid elmélkedést az óvodákról, abban említettem a magyarországi rendszer következő, a hatalmi logikából törvényszerűen jövő lépést: a csúti futballistának nem tetsző emberek lobotómia által való eltávolítását. Erről szeretnék most egy egész kicsit részletesebben mondani valamit.

Az a politikai és társadalmi berendezkedés, ami a fenti intézkedést nem zárja ki, nevezhető bárhogyan, de a lényege egyetlen szóban összefoglalható: emberellenes. Nem az emberi jogok kimondott vagy kimondatlan eltörléséről van szó, hanem az ember kiiktatásáról. Az emberből tereptárgy lesz, ami vagy működik vagy nem. Ha szavazó, ha adófizető, akkor rendeltetésszerűen működő tereptárgy, ha nem helyesen működik, akkor valami módon meg kell szüntetni. A megszüntetés módjai számosak. Ezeket most nem részletezem, aki itt él, tud a mélyszegénységről, a fenyegetésekről, megalázásokról.

Amit szeretnék világossá tenni, megértetni, hogy senkinek semmilyen kétsége ne legyen a magyarországi élet lényegéről, az egy lehetőség léte vagy nemléte. Hogy ugyanis meg lehet tenni bármit következmények nélkül vagy nem. Meg lehet tenni azt, hogy valakit elvisznek, szétroncsolják az agyát vagy nem lehet megtenni. És innen egyetlen lépéssel tovább menve: a hatalom elveheti egy ember életét következmények nélkül vagy nem.

A magyarországi rendszer lényege az, hogy ezekre a kérdésekre az egyértelmű válasz: igen. Bármit megtehetnek. Azt én nem tudom, ezek közül mit tettek meg eddig, de éppen ez a rémisztő benne, hogy nem is tudhatom. Az ügyészség és a titkosszolgálat úgy van megszervezve, hogy onnan csak az kerül ki, ami e szervezetek szempontjából hasznos, ha kikerül vagy indifferens.

Utoljára hagytam egy múltkori felületességemet. Azt írtam: "Ez a nép ezt is el fogja tűrni, ugye tudják, miért. Talált. Mert senki nem értesül róla." Ez kevés. Nem ez a legfontosabb. Hanem az, aminek az alapján ez a rendszer kiépülhetett - ez a nép ezt akkor is eltűri, ha értesül róla.

Ez ugyanis valószínűleg az egyetlen ország a Földön, aminek a lakossága egy homogén massza. Amit még Aldous Huxley sem tudott elképzelni, amikor megírta a Szép új világot, ahol azért vannak alfák, béták satöbbi, sőt még mínuszok és pluszok is, azaz van egy viszonylag változatos emberi társadalom.

Ez a mi országunk itt a rendeltetésszerűen funkcionáló tereptárgyak országa.

ITT OLVASHATÓ

TÖBB EZRES ELBOCSÁTÁS A KÖZSZFÉRÁBAN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: GULYÁS ERIKA
2018.08.15.

A szakszervezetek összehívnák az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsot, miután kiderült, minden ötödik embert elbocsátanának a minisztériumoktól és a háttérintézményektől.

Januártól 15-20 százalékos létszámcsökkentés várható a a minisztériumokban és a közvetlen háttérintézményekben  - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi kormányinfón.

Ez a korábbi tervekhez képest igen kis eredménynek tekinthető, az Orbán- kormány ugyanis 2016 óta vajúdik a közszféra karcsúsításával. Ha valóban csak a minisztériumokat és közvetlen háttérintézményeiket veszik célba:

ahol 14 ezren dolgoznak jelenleg, a 20 százalékos vágás ugyan soknak hangzik, de reálisan 2500-2800 alkalmazott elküldését jelenti.

Amióta Csepreghy Nándor korábbi miniszterhelyettes 2016 január elején bejelentette, hogy a ciklus végéig 100-150 ezer közszolgától akar megválni a kormány, időnként feltör az elszánt követelés - hol a bürokráciacsökkentésre hivatkozó állami vezetők szájából, hol meg a versenyszféra munkaadói szervezeteinek megmondó embereiből -, hogy legalább ennyi embert át kell terelni az állami munkahelyekről a piaci cégekhez. Ennek megfelelően a tegnapi miniszteri bejelentés nem érte váratlanul a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnökét. Nem kis iróniával a hangjában Boros Péterné úgy fogalmazott a Népszavának:

az lett volna meglepő, ha a kormány a törvényeket betartva előzetesen egyeztetett volna a leépítés terveiről. Az érdekvédelmi vezető mégis bízik a tárgyalás lehetőségében, mert „döntés még nincs” a leépítés kérdésében.

Arra is figyelmeztetett a szakszervezeti elnök, hogy a bürokráciacsökkentésnek meg kellene jelennie az ügyintézők feladatainak mérséklésében is, mert most a kormányzati döntések náluk csapódnak le, kettős présben vannak. Szenvednek a betarthatatlan határidőktől, ők fizetik a rendbírságot, ingyen túlóráznak, és őket szidja a jogosan elégedetlen állampolgár, az ügyfél, a vállalkozó. Boros Péterné a kormány létszámcsökkentő lépéseinek ellentmondásai között említette azt is, hogy a június 20-án elrendelt létszámzárlat azokat a humán ágazatokat is érintette, amelyekben becslések szerint majdnem 100 ezer dolgozó hiányzik a 680 ezer fős engedélyezett létszámból. A központi közigazgatás tervezett majdnem háromezer fős csökkentése pedig az MKKSZ elnöke szerint már régen megtörtént, mert az alacsony keresetek és a méltatlan munkakörülmények miatt ennyi kormánytisztviselő már otthagyta a közigazgatás központi szintjét. Aki maradt, az kénytelen elviselni, hogy 8 órás bérért napi 10 órás munkavégzésre kényszerítik. Mivel a rendőrségnél és a tűzoltóságnál is hasonló a helyzet, Borosné egységes fellépést, összefogást sürget.

Teljesen komolytalannak nevezte a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke a Gulyás Gergely által bemondott 14 ezer fős minisztériumi és háttérintézményi létszámot. Földiák András a jövő évi költségvetés bemutatásakor elhangzott 30 ezer körüli dolgozói számot hozta példának. A KSH ugyanakkor a költségvetési intézmények foglalkoztatási adatainak bemutatásakor 2018 első öt hónapjában 41 ezer 800 kormánytisztviselőt tartott nyilván. A kör pontos meghatározása már csak azért is fontos lenne, mert a köztisztviselők és a kormánytisztviselők tíz éve változatlan fizetésének 25-30 százalékos jövő évi emelését ígérte meg júniusban a pénzügyminiszter.

Azt azonban eltitkolta, hogy a béremelés fedezetét legalább részben több ezer dolgozó kirúgásával akarja előteremteni a kormány...

ITT OLVASHATÓ

TALPIG FEKETÉBEN COELHO-IDÉZETEKET SZAVALTOK A SÍRNÁL, DE NINCS HALOTT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2018.08.15.

Most megint olyat fogok csinálni, amilyet nem szokásom. A hazaszeretetről fogok írni.

A politológusok, elemzők, újságírók soha a büdös életben nem tudták előre megmondani, holnap mi fog történni. Utólag láttak mindent előre. A Szovjetunió összeomlását néhány hónappal előtte senki nem látta, még hasonló jóslatba sem bocsátkozott senki. A rendszerváltást sem látta előre senki, még hetekkel előre sem. Mindenki azt hitte, az a rendszer sziklaszilárd, megingathatatlan, örökre szól. Utólag persze mindenki vissza tudta vezetni, hogy melyik volt az a kritikus sarokpont, amin megborult az egész, melyek voltak azok a külső tényezők, melyek elkerülhetetlenül a rendszerváltáshoz vezettek.

Érzem, látom magam körül az elbizonytalanodást, a fásultságot, a beletörődést. A sorra elhallgató blogokat. A választás után sokan feladták. Nem érdemes. Minek? Kinek? Magam is elgondolkodtam rajta, hogy van-e értelme folytatni, hiszen nem lehet semmin változtatni. Akkor meg minek vergődni? Egyszerűbb hagyni az egészet a francba, kényelmesebb úgy tenni, mintha itt sem lennék. Hiszen megmondták politológusok, elemzők, újságírók és megmondják időről-időre az olvasók is. Mindenki hozza a maga kis vödörnyi homokját és oda borítja a cikkek alá.

Ezt pont azok nem olvassák, akiknek kellene…

Erre szavaztak, ez van…

Belefáradt már az is, aki eddig minden tüntetésen ott volt…

Mi értelme van naponta elmondani azt, amit amúgy is lát mindenki…

Ez az ország ilyen…

Ez a nép ilyen…

Folytassam? Nem folytatom. Összegzésként ide teszek a kommentet a közösségi oldalunkról. Az írója összefoglalta mindazt, amiről beszélek:

"Azok az emberek, akik ezt a helyzetet képesek lennének tudásukkal megváltoztatni, azoknak nincs igényük a változásra. Tudni, hogy ők nem változnak,… és érteni, hogy az eddigi hasonló helyzetek megoldásának ismétlése ugyan ide vezet. Minden ismétlődés. Nincs és nem is lesz változás, amíg az emberek igénye nem úgy látszik az életben, hogy ők csak a sűltgalambot várják, mert joguk van követelni. A sok szépen megfogalmazott újságcikk, nem változtat az előbb felsoroltakon , ugye ezt tudjuk 8 éve. De idő mint tenger, el lehet várakozni generációkon át, tovább adva a metodikát a tétlen szavakkal. Azt gondolom, ezt a Kolozsvárosék kapizsgálják. Nem értem, miért kell leírni naponta, amiben élünk? Vagy nem is élünk, csak olvassuk az újságot? Akkor minden a helyén van… Orbánék is, hiszen nekik dolgozik az egész ország, de még a külhoniak is… Hol vannak a bölcs Székelyek? Már a vicc sem a tradicionális vicc, csak az igazodó…"

Miközben a hozzászóló valószínűleg nem a trollok népes táborát gazdagítja, akarva vagy akaratlanul is komoly rombolást végez.

Most kérdezni fogok. Az öntudatlan, lázas gyerekre rácsukja a szülő az ajtót? Hiszen amúgy sem tud magáról, nincs értelme mellé ülni, nyugtatni, lázat csillapítani. Majd meggyógyul, addig is van idő elugrani a műkörmöshöz, felmosni a konyhát, kivasalni a függönyt, megnézni egy filmet. Ugye? Nem? Hogy ilyet senki nem tesz? Miért nem?

A kómában fekvő szerettünket magára hagyjuk? Esetleg mellé ülünk, elmeséljük, mi történt aznap abban a világban, amiből ő jelenleg kivonult? Elmondjuk, beszélünk hozzá, mert hisszük, hogy vissza fog találni, egy napon kinyitja a szemét és akkor fontosak lesznek azok a napok, amikor látszólag értelmetlenül, önmagunknak beszéltünk?

Hogy miért írjuk le minden nap azt, amiben élünk? Ezért. Tudom, hogy a haza szó, a hazaszeretet elkopott, mocskos és öncélú lett a bűnözők szájában, mert összemancsolták, maguknak akarják. De soha nem kapják meg. A hazaszeretet számomra ezt jelenti. Hogy nem hagyom magára akkor sem, amikor öntudatlan. Hogy beszélek hozzá akkor is, amikor kómában van. Mert hiszek abban, hogy egy napon felébred.

Ahogy senki nem tudta előre a rendszerváltást megjósolni, most sem tudhatja senki, mikor történik valami olyasmi, ami romba dönti ezt az aljas rezsimet. Lehet az bármi, akár a romániai tüntetések is. Pillangóhatás, vagy nevezzük bárminek.

Értem én, hogy látványosabb és kényelmesebb eltemetni az országot, az élhető, demokratikus ország illúzióját és talpig feketében Coelho-idézeteket szavalni a sírnál, de nincs halott. Aki ezt teszi, az a velejéig önző.

Én nem vagyok hajlandó beállni az önjelölt sírásók és siratóasszonyok kórusába. Mondom szépen és mondom csúnyán, mesélek és káromkodom, suttogok és üvöltök. Mindenkihez más jut el. Beszélek, mindannyian beszélünk a kómában fekvő országhoz és amikor eljön a pillanat, mindenki tudni fogja, hogy mit tegyen. Azt nem kell megszervezni fészbukon és nem kell meghirdetni hetekkel előre, mert megtörténik magától. Mindig is így szokott történni.

Utólag majd jönnek a mostani önkéntes temetkezési vállalkozók, jósok és siratókórustagok és elmesélik, hogy ők tudták, ők küzdöttek, ők ott voltak. Ez is mindig így szokott történni.

Mondom és nagyon sokan mondjuk akkor is, amikor értelmetlennek tűnik, amikor rohadtul nehéz, amikor kiröhögnek, amikor megfenyegetnek, lesajnálnak. Mert a hazaszeretet ezt jelenti számunkra.

ITT OLVASHATÓ

NYERGES ZSOLT LETT AZ ORSZÁG MÁSODIK SZÁMÚ AGRÁRBÁRÓJA

G7
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2018.08.15.

Miután a Gazdasági Versenyhivatal július 24-én jóváhagyta a tranzakciót, Nyerges Zsolthoz került Simicska Lajos jóformán minden üzleti érdekeltsége. (A vételárat nem árulták el.) A következmények a médiában voltak a leglátványosabbak, augusztus 1-jén pár óra alatt kormánypártivá alakították az utóbbi három évben ellenzéki hangvételű Hír TV-t, két nappal később pedig beszántották a Heti Választ.

Az agráriumban nem voltak ilyen drámai fejlemények, július 25-én a Simicska agrárérdekeltségeinek zömét összefogó Mezort Zrt. elnöki posztján Nyerges váltotta Vida Ildikót, Simicska pedig távozott a cég felügyelőbizottságából. Ez a tulajdonosváltás azt is jelenti, hogy az eddig Simicska-Nyerges-birodalomként emlegetett méretes agrárcsoport egésze Nyerges Zsolté lett. Simicska kizárólag a nem túl jelentős Hárskúti Mezőgazdasági Zrt.-t tartotta meg.

Ez átrajzolja az erőviszonyokat az agráriumban, ahol Nyerges a DPMG Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt. tulajdonosaként eddig is jelentős szereplőnek számított, a Mezort átvételével azonban előrelépett a rangsorban.

De mit is lehet rangsorolni? Bár a hasonló listák készítői időnként földbirtokosokról írnak, ez megtévesztő. A törvények szerint idehaza egy magánszemély legfeljebb 300 hektár termőföldet birtokolhat, cégek (jogi személyek) pedig semennyit, csak bérelhetnek. Így azt lehet sorba állítani, hogy egy-egy üzletember érdekeltségei mekkora bérelt területen gazdálkodnak.

Az ilyen értelemben vett birtoknagyságra éveken keresztül úgy volt a legegyszerűbb következtetni, hogy az egy agrárvállalati csoportnak egy évben folyósított uniós területalapú támogatások összegét elosztották az egy hektárra jutó összeggel. Így becsülte meg például a K-Monitor a Csányi Sándor, valamint a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó cégek birtoknagyságát.

2015-től azonban új uniós támogatáselosztási rendszer lépett életbe, a több mint 1200 hektárt használó társaságok a küszöb fölött már nem kapnak területalapú támogatást. Sok egyéb módosítás is történt, és ezek összességében használhatatlanná tették a korábbi módszertant. Bár az úgynevezett zöldítési támogatás alapján is készült becslés, de az ilyesmi torz eredményekhez vezet. Mi most céges honlapok, vállalati beszámolók és – ahol nem állt rendelkezésre más – sajtóhírek alapján gyűjtöttük össze a legnagyobb területeken gazdálkodó csoportokat...

ITT OLVASHATÓ

ELKÉPESZTŐEN POFÁTLAN HAZUGSÁGGAL BUKOTT LE AZ EMBER, AKI SOHASEM HAZUDOTT

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2018.08.15.

Orbán 2006-ban bírta ezt nyilatkozni. Azóta viszont, úgy tűnik, nagyon belejött.

A június 25-ei parlamenti ülésen a szocialista Harangozó Tamás képviselő kérdésére a magyar miniszterelnök kikérte magának, hogy ötszörösére emelnék a miniszteri fizetéseket. Orbán Viktor nagyon eltökélten azt mondta, hogy

"A havi ötmilliós miniszteri fizetés hazugság, ilyenről nincsen szó, ilyen döntés eddig sem született és nem tudok róla, hogy a Parlament ilyen döntésre készülne"...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

AUGUSZTUS 15.: ELKEZDIK ÉPÍTENI A BERLINI FALAT (1961)

HELSINKI FIGYELŐ BLOG
Szerző: presshelsinki
2018.08.15.

Joseph Beuys „nyugatnémet” képzőművész 1964-ben javaslatot írt az NDK vezetőinek: mivel a berlini fal túl alacsony, helyes lenne 5 cm-rel megemelni. Az is csavar volt a dologban, hogy a szintemelést úgy lehetne kivitelezni, miszerint a falat alulról emelik el a talajtól. Beuys javaslatát nem fogadták meg a keletnémet vezetők, viszont a berlini falat egészen 1989-as lebontásáig pénzt és fáradtságot nem kímélve „csinosítgatták”. Az 1980-as években a korábbi szimpla drótakadály helyén már egy 3,5 méter magas és 1 méter széles monstrum húzódott, ahol egy második fallal, árokrendszerrel, őrtornyokkal, kutyás határőrökkel és helyenként aknamezők létesítésével igyekeztek elrettenteni az esetleges határsértőket. Így válhatott ez a „műtárgy” a diktatúrák stupid kegyetlenségének örök szimbólumává.

Falat, kerítést többnyire azért építenek, hogy az illetékteleneknek kívülről ne lehessen behatolni a védett területre. Van, persze, ellenpélda is. A madárkalitkát, juhaklot, istállót, illetve a börtönt azért építik, hogy a benne lévők ne mehessenek el. A Német Demokratikus Köztársaság (NDK) vezetőinek éppen ez volt a szándéka a Nyugat-Berlint körülzáró fallal: oda keletnémet állampolgár ne menekülhessen át. Hogy jószágnak vagy inkább rabnak tekintették-e őt, most ezzel ne foglalkozzunk...

ITT OLVASHATÓ

WELLNESS-SZÁLLÓT VESZ A MAGYAR ÁLLAM SZLOVÉNIÁBAN, A FOCIAKADÉMIA SZOMSZÉDSÁGÁBAN

ÁTLÁTSZÓ / EURÓPA MEGHÓDÍTÁSA
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2018.08.15.

Tudott ön arról, hogy lett egy wellness-szállókomplexuma a szlovéniai Lendván? Szlovén sajtóhírek szerint egy magyar állami „alap” 9 millió eurós ajánlatot tett a Hotel Lipára és kapcsolódó szolgáltatásaira. Az ügylet ennél kicsit bonyolultabb, igyekeztünk utána járni a részleteknek.

Comitatus latin szó, vármegyét jelent. Annyit lehetett tudni a szlovén gazdasági honlapon nemrégiben megjelent írásból, hogy így hívják a háromcsillagos Hotel Lipát is magába foglaló Terme Lendava turisztikai komplexum vevőjét, és hogy a végső tulajdonos a magyar állam.

A Finance azt írta: a vételár 9 millió euró volt, a szlovéniai magyar nyelvű Népújság cikke szerint pedig ráférne további 5 millió eurónyi fejlesztés a szerzeményre.

A Terme Lendava a 120 szobás, öt medencés szállón kívül kempinget, apartmanfalut és egy fejlesztési telket is magába foglal. Ráadásul, s ezt már mi fűzzük hozzá, a közvetlen szomszédságban épül a lendvai fociakadémia, amit szintén bőkezűen, 1,3 milliárd forinttal támogat a magyar állam.

A Finance „alapot”, a Népújság „alapítványt” emleget a magyar vevőként. Csakhogy Comitatus néven Magyarországon az alapokat és alapkezelőket nyilvántartó MNB semmit, a civil szervezeteket regisztráló bíróságok pedig egy teljesen más profilú, társadalomkutató egyesületet tartanak csak nyilván.

Létezik viszont több Comitatus elnevezésű cég, közülük kettő, egy zrt. és egy kft. állami, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában.

Üzleti titok, mibe kerül? Egészen biztosan nem

Némi kutakodás után kiderült, a Comitatus Üzletviteli és Vagyonkezelő Kft. lesz az, amit keresünk. A kevésé szem előtt lévő társaság 2016 végéig a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat vagyonkezelő cége volt, egy évvel korábban lett az MNV tulajdona, s 2016-ban át is nevezték.

A társaságtól újságírói kérdésben is kérdeztük a szlovén ügylet részleteit, illetve közérdekű adatigénylésben kértük a Terme Lendava ügylet szerződéseinek másolatát. Előbbire egyelőre nem érkezett válasz, utóbbit rövid úton elutasították üzleti titokra hivatkozva.

Ezt természetesen nem fogjuk ennyiben hagyni, jogi úton kérjük majd, kötelezzék a Comitatust a közpénzes ügylet nyilvánosságra hozatalára. (De legalább megerősítést nyert, hogy jól okoskodtunk, tényleg ez a cég a vevő.)

A magyarok tulajdonszerzése viszont még nem teljesen biztos – annak ellenére, hogy a tulajdonos Sava Holding elfogadta az MNV-cég ajánlatát. A Finance cikke többször is idézi például Zdravko Počivalšek gazdasági minisztert, aki meglehetősen fújtat a biznisz ellen, mondván, a turisztika stratégiai nemzetgazdasági ágazat. A liberális, piacpárti értékeket közvetítő portál bírálja is ezért a minisztert, mondván, már az anyacég, a Sava Holding is egy csődtömeg, épphogy elkerülte a felszámolást, jelenleg például a hitelezők a legnagyobb tulajdonosok. Kilencmillió euró pedig rengeteg pénz.

Az anyacégben 22,5-22,5 százalékkal azonban jelen van a szlovén állam is: ekkora pakkja van az SDH-nak, a Szlovén Állami Holdingnak (ha tetszik, a helyi MNV-nek), illetve a nyugdíjalapnak. Azaz nem teljesen mindegy, mi a véleménye a gazdasági tárca vezetőjének. Ráadásul valóban létezett egy minisztériumi lista a nem értékesíthető állami érdekeltségekről, s ezen a Sava Holding is szerepelt.

Az ügyletet mégis tervezhetik már egy ideje. A népújságos cikk megemlíti például, hogy már tavasszal, azaz a szlovéniai választások előtt lekerültek a Terme Lendava egységeiről a jelzálogterhek – át egy másik Sava Holdingos fürdőre. 2019 végénél előbbre azonban a Finance cikke sem jósolja, hogy lezajlik az átadás-átvétel...

ITT OLVASHATÓ

JÓ LEVEGŐ, JÓ OKTATÁS, KEVÉS MENEKÜLT - ENNYI ELÉG A KÖTVÉNYES KÍNAIAKNAK

ABCÚG BLOG
Szerző: NEUBERGER ESZTER. TÓTH MANNA
2018.08.13.

Több ezer kínai telepedett le Magyarországon az utóbbi néhány évben az Orbán-kormány 2013 és 2017 között működtetett letelepedési kötvény-programján keresztül, akikről jóformán semmit nem tud a magyar társadalom. Sokan a durván légszennyezett városok és a gyerekeiket túlterhelő oktatási rendszer elől menekülnek el Kínából, még akkor is, ha ez a karrierjük – legalábbis ideiglenes – feladásával járhat. Budapesten a kínai kötvényesek többsége felső-középosztálybeli színvonalon, de nagyon zárkózottan él. A régebb óta, jellemzően a kilencvenes-kétezres évek óta nálunk élő kínaiak sem nagyon tudnak mit kezdeni velük: újgazdagnak, kivagyinak látják őket. Riportunkban bemutatjuk: kik, honnan jönnek, és mit csinálnak nálunk.

“A kisfiam harmadik szava – a papa és a mama után – az volt, hogy “szmog”. A születése után fél évig nem mertük kivinni a házból a rossz levegő miatt”

– kezdett bele 33 éves kínai riportalanyunk, Dong, mikor arról kérdeztük, miért döntött úgy már lassan két éve, hogy feleségével és hat és három éves gyerekeikkel Pekingből Budapestre költöznek. Dong és felesége a 2013 és 2017 között működő letelepedési kötvény-programot kihasználva vásárolt 300 ezer euróért Magyarországon állandó tartózkodási engedélyt az egész családnak.

Donggal a kőbányai kínai kereskedőnegyed egyik boltjában találkoztunk, ahová éppen beszélgetni jött a bolt kínai tulajdonosával, Jimmyvel, akit az elsők között ismert meg, miután Magyarországra érkezett. Nem véletlenül, ugyanis a 14 éve itt élő Jimmy a bolt üzemeltetése mellett a hozzánk érkező kínai kötvényeseknek nyújt különböző szolgáltatásokat: intézi az autó- és az ingatlanvásárlást, a gyerekek beiskolázását vagy hivatali ügyeiket. Dong is így került kapcsolatba a harmincas éveiben járó férfival...

ITT OLVASHATÓ

MEGÉRKEZETT AZ ÚJ MAGYAR APP, AMIVEL OLCSÓBB UTASBIZTOSÍTÁST KÖTHETÜNK - KÁRMENTESEN UTAZOTT? A DÍJ EGY RÉSZE VISSZAJÁR

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.08.15.

A fiatalokat, az online felhasználókat és a technikai újdonságok iránt érdeklődőket célozza az augusztusban elindult új utasbiztosítás, a Hello Utazó. A hello2U néven megtalálható magyar fejlesztésű applikációval olcsóbban és az utolsó pillanatban is megköthetjük a biztosítást, amit egy mozdulattal meghosszabbíthatunk, ha tovább maradnánk külföldön. Újdonság, hogy kármentesség esetén a díj egy része bónuszként is felhasználható, vagy jótékonysági célra is felhasználható. A repülős asszisztencia gond esetén kártérítést is fizet, így nem nekünk kell harcolni a légitársaságokkal.

A tavaly elindított Hello Bringás biciklis biztosítások után augusztusban startolt a Hello termékcsalád újabb tagja, a Hello Utazó utasbiztosítás. A Hello biztosítások a Magyar Posta Biztosító termékei, amelyeket kifejezetten a fiataloknak és az online felhasználónak fejlesztettek.

Az App Storeban és a Google Play áruházban hello2U néven megtalálható magyar fejlesztésű applikáción keresztül gyorsabb és egyszerűbb az utasbiztosítás megkötése; akár az utazás előtti utolsó pillanatban is intézhető, sőt könnyen hosszabbítható is, ha valaki tovább maradna külföldön – mondta Mester Péter, a biztosító marketingvezetője az Azénpénzem.hu-nak. Hozzátette: a hosszabbítás lehetősége azért is nagyon hasznos, mert az utasbiztosítások megkötésekor az ügyfélnek Magyarországon kell tartózkodnia, azt meghatározott napokra kötjük, ugyanakkor gyakran előfordulhat az is, hogy valaki jól érzi magát az utazási célpontján, és maradna még pár napot, holott az utasbiztosítása már lejárt. Védelem nélkül ésszerűtlen külföldön tartózkodni, így a Hello Utazó mobilapplikációban egyetlen gombnyomással meghosszabbíthatja utasbiztosítását az, aki tovább élvezné a pihenését a tervezettnél. Ez a lehetőség a gyorsasága miatt is kiemelendő, és arra is fontos felhívni a figyelmet, hogy a magyar biztosítási piacon kevés utasbiztosításnál élhet az utazó a külföldről történő meghosszabbítás lehetőségével.

A biztosítás fejlesztésekor a problémás helyzetekre is gondoltak – mondta Mester Péter. Életszerű, hogy elmaradhat az utazásunk, ebben az esetben vissza lehet kérni a biztosítási díjat, sőt a kármentes, de a tervezettnél előbb véget ért külföldi út fennmaradó napjaira kötött biztosítási díjat is visszakérheti az ügyfél...

ITT OLVASHATÓ

HIBÁK, AMIKET ELKÖVETHETSZ SPANYOLORSZÁGBAN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Lori
2018.08.15.

Nem csak a magyarok egyik kedvenc nyári célországa Spanyolország, a nyaralás sokakat csábít a tengerpartra vagy éppen Madridba. A fővárosban él immár tíz éve Lori, aki azt szedte össze, mire érdemes odafigyelni annak, aki a mediterrán országban töltené a pihenését.

Magyar időbeosztás szerint étkeznél

A spanyolok (katalánok, baszkok, stb.) teljesen más életritmusban élnek, mint Európa nagy része, szóval ha valaki délben akar ebédelni, vagy délután 6-kor vacsorázni, arról rögtön kiderül, hogy turista.

Eleve reggel később ébrednek, és nincs is értelme a kapkodásnak, egy kényelmes reggeli után indul a nap, ami olyan 13-14 óra felé be is áll. Ekkor jön a szieszta, aminek része egy lassú és nem túl megterhelő ebéd is. (Helyszínfüggő, de például a déli országrészben ezen idő előtt nem is nagyon nyitnak ki az éttermek, vagy ha igen, akkor sok szerencsét kivárni a rendelés megérkezését.)

Utána szépen mindenki elvonul pihenni, és 17 óra előtt a fű sem nő. Akkor elkezdődik az élet, kinyitnak az üzletek, de étterembe 19-20 óra előtt nem nagyon érdemes menni, és azon se legyünk meglepődve, ha este 9-kor tök egyedül üldögélünk benne.

A helyiek ugyanis nagyjából 22 óra környékén kezdenek vacsorázni, ilyenkor egész családok (gyerekekkel) mennek és simán van éjfél, mire befejezik. Nem csoda, hogy másnap későn kelnek...

Éttermi rendelés

Ha már étterem: a helyzet az, hogy a legtöbb spanyolországi egységben hétköznapokon van napi menü. Amire persze hajlamos az ember legyinteni, ami elég komoly hiba, lévén ezek a menük – jók. A magyarázatért történelmileg egészen Franco idejéig kell visszamennünk az időben.

Ő forszírozta ugyanis, hogy a spanyolok jussanak elérhető áron megfelelő minőségű ebédhez. Márpedig ha egy diktátor forszíroz valamit, annak nem nagyon szokás ellentmondani.

Franco azóta már sehol, a viszonylag olcsó (kb. 10-12 euróra kell gondolnunk, persze ezt városa és azon belül az étterem helye is befolyásolja) menü megmaradt. Mivel ez általában három fogást (előételt, főételt, desszertet) jelent, kellemesen jól lehet vele lakni (nyáron egyébként is baromi meleg van, nem hiányzik a nagy trakta).

Szóval ebédidőben (ami a spanyoloknál ugye inkább 2 óra magasságában van) felejtsük el az a la carte-rendelést és nyugodtan menjünk rá a menüre (és ha gazpachót látunk az étlapon, ne hagyjuk ki)!

...

ITT OLVASHATÓ

EZÉRT ROHADNAK LE A KÓRHÁZAK

CIVILHETES
Szerző: WELTNER JÁNOS
2018.08.15.

Több pénz is segítene, nyilván, de az alapvető probléma az, hogy az eredetileg jónak indult kórház-finanszírozási rendszert politikai félelemből kilúgozták.

A magyar kórház-finanszírozás alapja, hogy az ellátott eseteket csoportosítják. Minden betegségcsoportnak van egy pontértéke, és minden pont után jár bizonyos mennyiségű támogatás. Ezek a Homogén Betegségcsoportok (HBCS), melyet az amerikai Diagnosis Related Groups (DRG’s) mintájára honosítottak meg. Az Egyesült Államokban akkor vezették be ezt a rendszert, amikor az egészségügyi költségek az égbe szöktek.

A költségek hatalmas emelkedésének több oka volt, az egyik ilyen a technológia fejlődése. A viszonylag egyszerű szóbeli kórelőzmény helyett ma már a számítógépes kérdőíveken alapuló kockázatelemzés a korszerű, a kétkezi vizsgálatokat ma már modern képalkotó berendezések (pl. CT, MRI, ultrahang) egészítik ki, sokat fejlődtek a laboreszközök, átalakultak és számítógép-vezéreltek lettek a műtők és a kézi műszerek, alapelvárás lett a vírus- és baktériumszűrővel ellátott légkondicionálás stb.; a modern technika a gyógyítás minden területén megjelent, ami jelentősen megdrágította az orvoslást.

Az egészségügyi dolgozók összetétele is változott: portás helyett biztonsági szolgálat, főnővér helyett ápolási menedzser, gyógytornászcsapat, táplálási csapat jelent meg. E szakemberek többsége már nem a néhány éves nővérképzés, hanem gyakran felsőfokú képzés után áll munkába, miközben folyamatos továbbképzésre kötelezett. Megsokasodtak az orvosi és ápolási szakmák is. A korábbi tíznél kevesebb orvosi és hasonló számú ápolási szakterület helyett ma csaknem 100 orvosi szakvizsgánk, 20 orvosi licence-vizsgánk és 71 nővérszakmánk van, és mindezeket rendszeres tanfolyamokon szerzett kreditpontokkal kell hihetően aktualizálni. Ennek megfelelően meghosszabbodott és megdrágult az orvosképzés is.

Mi, orvosok boldogan habzsoltuk az új lehetőségeket, és a betegek is elvárták ezek alkalmazását. Sőt, a betegek és ügyvédeik hiányolták, ha a korszerű módszereket orvosuk nem alkalmazta. A kifogások megelőzése érdekében az orvosok jelentős része önvédelmi okból akkor is végeztette a korszerű, ámde költséges vizsgálatokat, ha azok feleslegesek voltak.

A kormányok ekkortájt érzékelték, hogy a globalizáció egyik eleme az olcsó munkaerőért folytatott verseny. A munkaerő költségének azonban egyik jelentős tétele a társadalombiztosítás. Ezért szívesen alkalmaztak volna olyan módszert, amely az egészségügyi kiadásokat csökkenti, vagy legalább fékezi a növekedését...

ITT OLVASHATÓ

GULYÁS A GENDER-SZAKOKRÓL: NYASGEM

GONDOLATVILÁGBAN BLOG
Szerző: Andrew_s
2018.08.14.

A gender-szakokkal kapcsolatos kommunikációs lassan igazi gumicsonttá nemesedik. Eközben két dologra talán mégis érdemes figyelni. Az egyik az, hogy vajon miről akarja elterelni a hatalom a figyelmet. A miniszterek fizetésemelése valószínűleg csak az egyik ilyen téma. A másik az, amiről akár az elszólások szintjén közölnek információkat. Ahogy Gulyás Gergely sem biztosan akarta bejelenteni a nyílt diktatúrát.

Nem mindtha érdekelné a szélesebb társadalmat. Az ellenzéket például szinte egyáltalán nem. A parlamentben ülők többségét csak a saját fizetésük érdekli. Ezen kívül talán még az, hogy a társadalom többségét, mert a többség nem Orbánra szavazott, megosztó baromságokért miként tudják egymásra kenni a szart. A megosztott többséget sem nagyon érdekli. Valószínűleg azért, mert a gender-szakoktól függetlenül is van pár egyéb, a pártok vagdalkozásánál lényegesen érdekesebb, illetve élesebb problémájuk az életben. Amely problémák egy részéről valószínűleg éppen azért gondoskodik a hatalom, hogy az emberek egzisztenciálisan zsarolhatók, a napi problémákkal küzdők legyenek. Ne is legyen energiájuk az olyan kérdésekkel foglalkozni, amilyen például az ország valós hatalmi berendezkedése.

Amellyel kapcsolatban Gulyás, alkalmasint a gender-szakokkal kapcsolatban, sommásan összefoglalta a lényeget az ATV tudósítása szerint. A képzéssel kapcsolatban elvileg ugyenis csak tervezet van. Elvileg egy véleményezhető tervezet. Elvileg akár még vissza is vonható a tervezet. Elvileg akár azt is hihetnénk, hogy éppen a visszavonás megalapozására nyilatkozhatták az ELTE részéről azt, hogy mégsem értenek egyet a megszüntetésekkel. Erre Gulyás azt mondja, hogy bár formális döntés nem született a megszüntetésekről, „de tessenek döntésnek tekinteni az elmondottakat”. Mármint azt, hogy a kormány nem ad lehetőséget a gender-képzésre. Az üzenet világos. Simán összefoglalható azzal, hogy „azt ugattok, amit akartok, mert az lesz amit mondunk”. Ennyit arról, ha bárki szakmai, vagy társadalmi érvet gondol átnyújtani megfontolásra. Minek? A falusi suttyó fe’gyütt Budapestre, megkapta a hatalmat, és a hatalom szétrombolta a a talán kezdetektől sem túl komplexosktól mentes személyisége maradékát. Nem Orbán lenne a történelem első olyan diktatórikus vezetője, akivel ez megtörtént...

ITT OLVASHATÓ

HÁT A FERI? BENT VAN A HÁZBA, DE MEG VAN HALVA!

QUBIT
Szerző: KÁLMÁN LÁSZLÓ
2018.08.14.

Nemrég a Facebookon a „-va/-ve + létige” alakú szerkezetekről posztoltam, hogy ezek tárgyas igével (pl. meg vagyon írva) mindig is „magyarosak” voltak, amióta adatolva vannak. (Ezeket szenvedő (passzív) szerkezetnek nevezzük; az jellemző rájuk, hogy a nyelvtani alany szerepét az játssza, ami amúgy az alapigének tárgya szokott lenni, azt pedig, ami az alapigének az alanya szokott lenni, nem szükséges kifejezni.) Arról írtam, hogy milyen érdekes módon terjedtek át ezek bizonyos (de nem akármilyen) tárgyatlan igékre, különböző mértékben és különböző rétegekben. Már nagyon régóta (pl. meg van halva), de később is (pl. be van rúgva) használták olyan tárgyatlan igékkel, amik lehetőleg nem szándékos cselekvésre utalnak, és mindenképpen jellegzetes eredményállapot jellemző rájuk. Az eredményállapot kifejezése annyira fontos, hogy még szándékos cselekvővel (ún. ágenssel) rendelkező igékre is kiterjed a jelenség (pl. el van utazva), de hogy pontosan melyikekre és mennyire, az képlékeny, állandó változásban van. A posztom lényege az volt, hogy mennyivel érdekesebb és értelmesebb ezeket a folyamatokat megfigyelni és értelmezni, mint bírálni őket, vagy megpróbálni mesterséges szabályokkal meghúzni a határaikat.

Ezt a posztomat egy barátom megosztotta, és ott érdekes kommentek érkeztek hozzá. Ilyenek: „Bocs, maradok preskriptív.” Aztán: „... a deskriptív nyelvtan nagyon jól leírja, hogy az emberek hogy beszélnek, de tudtommal a preskriptív nem is vitatja ezt.” Mire egy válasz: „Dehogynem, azt állítja, hogy anyanyelvi beszélők helytelenül beszélik az anyanyelvüket.” Mire: „Ez egy sarkított, túlzottan egyszerűsített állítás. Én úgy mondanám, túl sok olyan ember van, aki nem tiszteli embertársait annyira, hogy a kommunikációra használt médiumot megfelelően elsajátítsa és használja.” És végül: „Szerintem vonható egy párhuzam az előíró nyelvészet és a [Takács-Sánta András: A közlegelők komédiája]-féle nem értéksemleges tudomány között is, és máris nem hangzik olyan rosszul. Én legalábbis a Közlegelők előszava után kezdtem megérteni a preskriptív nyelvészetet. Nem tények tagadásáról szól, mint a lapos föld vagy az oltásellenesség, csak irányok kiválasztásáról értékek mentén. És lehet nem ítélkezve, lenézve, erőszakosan csinálni.”

Ezekből a beszélgetésekből körvonalazódik egy olyan felfogás, miszerint kétféle nyelvtudomány létezik: a leíró (deskriptív), ami arról szól, hogy mi van, mit hogyan használnak az emberek, és az előíró (preskriptív), ami viszont arról szól, hogy minek hogyan kellene lennie, hogyan kellene használni a nyelvet. 

Megvallom őszintén, én az utóbbit sosem tekintettem tudományos tevékenységnek, mert bár a tudomány fogalmának meghatározására nem vállalkozom, ha más ilyen preskriptív tevékenységekre gondolok, csak azt látom, hogy azok nem művelnek, csak alkalmaznak más tudományokat. Például a dietetika, a „táplálkozástudomány” valójában nem tudomány, hiszen azt, hogy a különböző táplálékoknak milyen az élettani hatásuk, nem a dietetika, hanem az orvostudomány, a biokémia stb. kutatja, és ha egy „táplálkozástudós” a laboratóriumában vagy morbiditási statisztikák alapján ilyen élettani hatásokat kutat, akkor már ő sem dietetikát, hanem orvostudományt, biokémiát stb. művel. A helyes táplálkozásra vonatkozó következtetéseit, tanácsait nem vonhatja le másból, mint olyan tudományok eredményeiből, amik viszont leíró (deskriptív) természetűek.

Ugye világos, hogy ezzel nem becsülöm le a dietetikát? Nem tudományos tevékenységet végezni egyáltalán nem lebecsülendő dolog (a legtöbb ember nem tudományt űz). Hozzátehetjük, hogy nagyon sok tudománnyal foglalkozó ember sem semlegesen közelít a tárgyához, nagyon sokuknak dédelgetett álma, hogy javít valamit a világon. És ez nemcsak az orvostudomány, a biokémia stb. művelőire vonatkozik, hanem a közgazdászokra, a szociológusokra stb. is. Nyilván közöttük is rengeteg van, aki hisz abban, hogy a közgazdasági, szociológiai stb. jelenségek megértése és leírása hozzásegíthet olyan új megoldások megtalálásához (vagy éppen aktívan keresnek ilyen megoldásokat), amik valamilyen mérce szerint boldogabbá teszik az emberiséget.

Sőt, még azt sem érdemes tagadni, hogy a tudósok tevékenységét többé-kevésbé befolyásolják a társadalmi és egyéni értékválasztások. Elsősorban a vizsgálandó tárgyak megválasztásában (azt, hogy mik a forró témák, sokszor ezek az értékválasztások határozzák meg), de még talán a felismert és leírt jelenségek értelmezésében is. Ilyen szempontból tehát szerintem ép ésszel nem lehet tagadni, hogy a tudományok nem „értéksemlegesek”.

Ugyanakkor félrevezetőnek találom az értéksemleges szó többféle értelmével való játszadozást. Egy dolog a fenti értelmezése (vagyis hogy az értékválasztásoknak hatásuk van a tudományos tevékenységre), és egy teljesen másik dolog az, hogy a tudós felállít-e értékrendeket. Az, hogy a betegségek, a gazdasági válságok, a társadalmi anomáliák rossz dolgok, nem a tudományokból, hanem a külvilágból (a társadalomból vagy az egyéni preferenciákból) származó ítélet, nem pedig a tudományból (bár a tudomány persze hozzájárulhat annak feltárásához, hogy mi okozza ezeket, és hogy hogyan lehet őket megelőzni, kiküszöbölni vagy javítani). De engem egyetlen szokásosan felhozott példa sem győzött meg arról, hogy a tudományos tevékenységnek a gondolkodáson, kísérleteken és megfigyeléseken túl része kellene legyen maguknak az értékrendeknek az alakítása.

Nem akarok abba a hibába esni, hogy – némi önreferenciával – magához a tudományelmélethez preskriptív módon közeledek, amikor arról beszélek, hogy mit csináljanak, és mit ne csináljanak a tudósok. Én csak arra próbálok rávilágítani, hogy az értéksemlegesség szó többértelműsége rejlik meg abban, amikor valaki tudományos tevékenységként próbálja beállítani a formailag előíró kijelentések megfogalmazását. Amikor az orvos azt mondja, hogy ilyen és ilyen esetekben ilyen és ilyen gyógymódot kellene alkalmazni, akkor persze a tudományos meggyőződésére alapoz, de ebben az aktusban nem tudományt művel.

De a tudomány szó „helyes” használatáról szóló (preskriptív) terminológiai vita, mint minden terminológiai vita, szerintem értelmetlen is. Maradjunk a nyelvészetnél, és nézzük meg, mit is feltételez egy-két konkrét esetben az előíró hozzáállás...

ITT OLVASHATÓ

AZT MONDD MEG NÉKEM...

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.08.15. 

Tiszta szerencse, hogy nincsen még október elseje, éspedig több okból is. Elsősorban, mert az Isten szent ege alatt, illetőleg a zivatarok elől híd alá vagy aluljáróba húzódva nem fagy meg azonnal az ember, lévén, nagy a hőség baromira. Ugyanakkor az sem elhanyagolható szempont, hogy a zsandárok nem viszik el csípőből például a csecsemőt és a terhes nőt, aki így múlatja az életét tegnap óta, mivelhogy az utcára rakták, csupáncsak azért, mert annyija volt és annyit is ért.

Hatfős családot lakoltattak ki kedden a bűnös Budapest kilencedik kerületében, mert nem tudták fizetni a lakás devizás hitelét, s mivelhogy a családok éve van, akárha rosseb, továbbá Pártunk megmentette őket is. Ám ez itt nem Horvátország, ilyen tartozásokra nem mondja azt az állam, hogy vége, nem ér, és nincs ezüstérmes futballcsapatunk sem, bögyös köztársasági elnökünk meg pláne nem. Mondjuk, nem emiatt került utcára a család, viszont, hogy totyakos miniszterelnökünk van, azért viszont igen.

Ellenben a dolog nem olyan egyszerű, hogy egyből győztest lehessen hirdetni. Így meg is oszlottak a vélemények a közösségi oldalon azon tűnődve, ki a hülye, valamint a bűnös, akinek a záloga a kezükben volt, s mint népi játék, hogy mit is érdemel az. Volt, aki úgy vélekedett, így van rendjén, ez így helyes, ez volt a nemzeti vonulat, mások kitették az árverési felvásárló képét, névvel, és kilövési engedéllyel, lincselési felhívással mintegy, ettől azonban a családnak egyáltalán nem lett jobb, de a felvásárlónak sem rosszabb.

A dolog viszont természeténél fogva kegyetlen, hiszen azt mondták az utcára tetteknek, hogy összeszedhetik a személyes holmijukat, és mehetnek a jelek szerint nem létező Isten hírével, a bútoraikat meg harminc napon belül kell elhordani. Viszont azt senki nem tudja, hová. Mert ugyan Pártunk arra hivatkozva hozott hajléktalan-vegzáló törvényt, hogy mindahány elhelyezését meg tudja oldani, a jelek szerint ez mégsincs így, sőt, még inkább, ha a hatalom szakmányban gyártja őket, mint ebből a történetből is kitetszik.

Hogy mi lesz most velük és számos sorsosaikkal, azt senki sem tudja. Még maga a milliárdokat a családok zsebében hagyó Rétvári et., a jó hírek zenebohóca sem. Sőt, Novák államtitkár asszonyelvtárs, aki meg momentán a családok jótevő úrangyala, ő sem, mert ez nem a munkaköre neki. Ő azzal foglalatoskodik, hogy idvezült mosollyal gondoskodjék az óvodai keresztényi nevelésről, és szaporodásra buzdítsa a honleányokat...

ITT OLVASHATÓ