AMIKOR NÉGY NAPOD VAN, HOGY FELSZÁMOLD AZ EGÉSZ EDDIGI ÉLETEDET - EGY TÖRTÉNET A SOKBÓL

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2018.07.22.

Ferencváros dinamikusan fejlődik. Ha az Üllői útról besétálunk a kerület közepe felé, építkezések tucatjaiba botlunk, a régi bérházak helyére új építésű csodák nőnek, van ökoház, kerítéssel körbevett játszótér, trendi étterem, a következő hónapban nyíló kávézó.

Ferencváros dinamikusan fejlődik, de azért az utcák vadiúj ékességei közt még mindig megtaláljuk a bedeszkázott ablakú egyszintes épületeket, a gangos házak falán nem egy helyen ki van írva az omlásveszély, vannak utcák, ahol jóformán nyoma sincs még a megújulásnak.

A Gát utca is közéjük tartozik, melynek ékessége az elején található, neoromán stílusú Kaniziusz Szent Péter templom, büszkesége pedig, hogy több házában is lakott József Attila. Az utca a mai napig őrzi a múlt század fordulóján épült munkáslakásokat, a maguk omladozó-düledező formájában. Ki tudja, meddig.

Ferencváros ugyanis dinamikusan fejlődik, a városrehabilitációs program keretében. 2010 után a fideszes többségű önkormányzat a javarészt uniós forrásokból, illetve a magyar adófizetők pénzéből felújított bérlakásokat előszeretettel adta ki a Fideszhez közel álló bérlőknek (Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tanácsadója például panorámás önkormányzati ingatlanhoz jutott így, a férjéhez hasonlóan), a 444.hu tényfeltáró cikksorozatából pedig az is kiderült, hogy a képviselők és rokonaik jócskán a piaci ár alatt bérelték az önkormányzati ingatlanokat, amelyet aztán akár féláron felvásároltak (még egyszer tehát: közpénzből felújított önkormányzati bérlakásokról van szó), hogy aztán magas áron eladják őket.

Csak egy példa az említett cikkből: Weiszgáber Brigitta, a kerületi turisztikai információs központ vezetője piaci alapon bérelt Viola utcai lakását Szabó János ingatlan értékbecslő 13,3 millióra értékelte. Az ingatlan.com-on a hasonló lakásokat bőven 30 millió forint felett árulják. Weiszgáber Brigitta a becsült ár feléért, 6,65 millió forintért meg is vásárolta a lakást. Ám ezt az összeget sem kellett kifizetnie az önkormányzatnak, mert kedvező fizetési haladékot is kapott: a vételárat csak 2030-ig kell kifizetnie.

Közben a lakás felkerült az ingatlan.com-ra, ahol 31-32 millióért hirdették meg.

És míg a Ferencvárosban sorra derültek ki a gyanús lakásügyek, az ingatlan- és az albérletárak is az egekbe szöktek (ennyi felújított és új építésű ingatlan mellett ez nem is csoda…). A dzsentrifikáció nem állt meg, a régi bérházakból sorra szorítják ki a szegénységben élőket, akiknek jobb esetben cserelakásokat kínáltak, rosszabb esetben az utcára tették őket...

ITT OLVASHATÓ

KINYÍRTÁK A FÜGGETLEN MAGYAR MÉDIÁT TÁMOGATÓ 200 MILLIÓS AMERIKAI PÁLYÁZATOT

INDEX
Szerző: PANYI SZABOLCS
2018.07.22.

"Semmi sem került le a napirendről, a benyújtott pályázatok alapos vizsgálatát követően azonban az amerikai külügyminisztérium úgy döntött, más megközelítést alkalmaz".

– szombaton a budapesti amerikai nagykövetség sajtóattaséja, Richard Damstra a Nyomtass te is! hetilapnak nyilatkozva először beszélt hivatalosan arról, amiről informálisan már hetek, hónapok óta hallani.

Az "Objektív média támogatása Magyarországon" (Supporting Objective Media in Hungary) címmel kiírt 700 ezer dolláros, kb. 190 millió forintos amerikai külügyminisztériumi pályázat eredményét már rég ki kellett volna hirdetni. Ez az a pályázat, melynek hírére a magyar külügy tavaly bekérette David Kostelancik ideiglenes nagykövetségi ügyvivőt, aki ellen a magyar kormány washingtoni lobbistái ráadásul kampányt is indítottak. Gulyás Gergely, akkor még Fidesz-frakcióvezetőként úgy nyilatkozott, hogy az amerikai külügy médiapályázata „egy újabb beavatkozási kísérlet a magyar politikába”.

Most azonban már hivatalos: azért nem volt eredményhirdetés, mert a pályázat eredménytelen. Vagyis a vidéki magyar független sajtó megerősítését célzó pályázatot a State Department új, már Donald Trump elnöksége alatt kinevezett vezetése elkaszálta. (A pályázatról bővebben itt írtunk.)

Kicsit a felszín alá nézve viszont összetettebb a kép. Az elmúlt hónapokban kéttucatnyi magyar és amerikai kormányzati tisztviselővel, diplomatával, külpolitikai szakértővel és újságíróval folyattunk háttérbeszélgetéseket Budapesten és Washington DC-ben. A beszélgetések alapján a következő történetet rekonstruáltuk: még az Obama-érában pozícióba került tisztviselők az új amerikai külügyi vezetés politikai támogatásának bebiztosítása nélkül akarták átvinni az amúgy sem túlságosan kidolgozott ötletüket, ami így bukásra volt ítélve.

Bár még magyar médiás viszonyok közepette sincs szó nagy összegről, a sokak fantáziáját megmozgató, összeesküvés-elméleteket elindító hétszázezer dollár története mégis rendkívül tanulságos:...

ITT OLVASHATÓ

NYAKIG A BŰNÜLDÖZÉSBEN - MALÉV ÉS A STRÓMANOK XVII.

VÁROSI KURÍR 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: ADORJÁN GYÖRGY
2018.07.22.

A Malév 170 milliárd forint adósságot hagyott a háta mögött. Vagyonának értékesítéséből néhány milliárd forint folyt be. Mivel a dolgozók követelésének minden más hitelezőnél előrébb való, de a Malév vagyona ennek a kifizetésére sem volt elegendő, a cég munkatársai átlagosan a nekik járó pénz felét kapták meg. A légitársaság egyik hitelezője sem kapott egyetlen fillért sem. Egykoron legalábbis.

Emlékeztetőül

amikor az orosz állami bank pénzét használva Borisz Abramovics 2007-ben beszállt a Malévba, a befektetési társaságként létrehozott Airbridge Zrt. többségi tulajdona két magyar magánszemély, Költő Magdolna és Kiss Kálmán birtokában maradt. Előbbi az állami vagyont kezelő ügynökség (ÁPV Rt.) delegáltjaként egy ideig tagja volt a Malév igazgatóságának, illetve felügyelőbizottságának, utóbbi pedig nyugdíjas határőr tisztként valószínűleg közvetetten az MSZP-vonalról érkezett. Kiss Kálmán vezérőrnagyként egyébként sokáig a határőrség rendészeti főigazgatója volt.

Nekik formálisan semmi közük nem volt a magyar államhoz, és a cég szakmai vezetésében sem vettek részt, a valóságban mégis a magyar érdekeket képviselték, formálisan pedig biztosították az uniós jogokat az orosz befektetőnek. Ők is strómanok voltak?

Kiss Kálmán vezérőrnagy határőrségi vezetői megbízását Pintér Sándor vonta vissza, miután a tábornokot a Legfelsőbb Bíróság egy rendbeli hivatali visszaélés miatt jogerősen 100 ezer forint pénzbüntetés megfizetésére ítélte.

Arányok és kérdések

AirBridge Zrt.: 99,95%
Kisebb tulajdonosok: 0,05%

AirBridge Zrt. a magánszféra korlátolt felelősségű társaságának többségi tulajdona (51%) a már említett magyar magánszemélyek – Kiss Kálmán és Költő Magdolna -, a fennmaradó 49% pedig az orosz üzletember Boris Abramovich tulajdonában állt. Azért alakult meg, hogy részt vegyen a Malév magyarországi légitársaság privatizációjában. A vállalat célja a Malév magyarországi légi fuvarozói státuszának fenntartása, a légitársaság versenyképességének biztosítása és nyereséges működés biztosítása.

A Malév privatizációját 2007 első felében véglegesítették,

amikor a Magyar Állam részvényeinek 99,95% -os részesedését a magyar államtól vásárolta meg az AirBridge Zrt., Magyarországon alapított és bejegyzett társaság. Az új tulajdonos célja a Malév magyarországi légi fuvarozói státuszának fenntartása, a légitársaság versenyképességének biztosítása és nyereséges működésének biztosítása...

ITT OLVASHATÓ

A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI FIDESZ ÉS AZ ÖNTÖKÖNRÚGÁS

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2018.07.22.

Jelentem, megtaláltuk az Origo kistesóját. Éppen olyan minősíthetetlen, az újságírással köszönő viszonyban sem lévő, névtelen uszító cikkekkel operáló üzemegység, mint a nagy tesó, csak ez a hódmezővásárhelyi emberek életét teszi szebbé, jobbá, boldogabbá. Jó, tudom. Fideszék sok ilyen pártpropaganda-lerakatot csináltak vidéken is, mert számukra a kéményen hülyített kisember boldogsága és félretájékoztatása az első. Azt azért különösnek találom, hogy ezeken a felületeken annyira egy kaptafára gyártják az anyagot, ami már nem lehet véletlen. Olyan, mintha lenne néhány, pénzért bármit összelapátoló alkalmazott és azok gyártanák ezeket a műveket kilóra, aztán valahol felbukkannak. Origón, vidéki lapokban, itt-ott. Meg amott.

Hódmezővásárhely kiemelten fontos, hiszen a Fidesz soha be nem gyógyuló tyúkszemére merészelt lépni a város lakossága, amikor megválasztották Márki-Zay Pétert polgármesternek. Ezt soha nem fogja nekik megbocsátani a Párt sem és természetesen Lázár János egyszerű vidéki politikus sem, aki azóta azon dolgozik, hogy megbuktassa a Márki-Zay-vezette önkormányzatot. Bármi áron. Legalábbis ez a látszat. Hogy a háttérben mi húzódik, esetleg látszathőbörgésről van szó és ha véletlenül borul a Nagy Fideszes Bili, netán meginog a trónus, akkor ki kivel fogna össze és ki pattanna elő a susnyásból, mint hótiszta (néhány hét alatt a komplett magyar társadalom képes elfelejteni bármelyik politikus éveken át felhalmozott legnagyobb disznóságait is, ha az nincs napi szinten a képébe tolva. Ha a Fidesz nem propagálná Gyurcsány Ferenc elévülhetetlen bűneit, már ember nem emlékezne rá. Lázár Jánost márpedig nem propagálják sem pozitív, sem negatív értelemben. Mintha soha nem is létezett volna Orbán egyik balkeze) politikus, aki képes és alkalmas betölteni az űrt.

De azért Márki-Zayt utálni nemzeti kötelesség. Botka Lászlót és Hadházy Ákost szintén, mert Botka minden erőlködés ellenére Szeged polgármestere tudott maradni – éppen az ő és Márki-Zay példája mutatja, hogy nem szabad a polgárokra bízni a polgármesterek megválasztását, mert ilyen különös dolgok történhetnek időnként – Hadházy pedig áruló, ráadásul igen kellemetlen dolgokat szokott mondani.

Most pedig az történik, hogy ez a három gyűlölt figura közös pártot akar létrehozni, sőt, még Róna Péter is csatlakozik hozzájuk. Már ha helyesek a fiók-Origo információi. Ezért aztán haladéktalanul ki kellett adnia a Fidesz hódmezővásárhelyi harci egységének egy szokásosan színvonaltalan, egészen útszéli közleményt, ezt pedig – megfelelő ráhangoló kommentárral – le kellett hoznia a helyi propagandalapnak. Imígyen:

ITT OLVASHATÓ

A KAMIONOS EGY NAPJA (ST22LACIKA VIDEOBLOGJA)

YOUTUBE
Szerző: DAJKA LÁSZLÓ
2018.07.13.

00:00-- Előzetes a mai részből 00:50-- Reggeli indulás. Mi a mai munka? 02:28-- Hol tankolok? 03:34-- Mennyit fogyaszt eddig a kamion? 04:07-- München. Már csak fogom a kormányt, a kamion dolgozik én csak kirándulok. 10:01-- Beszívtam a tiltást. Osztrák- Olasz tilalom. 10:43-- 8-9 hónapja nem edzettem. Hol hétvégézek? 12:02-- Elmegyek túrázni. Csodás a táj. Inn folyó. 17:02-- Hétfő. Brenner. Mennyibe kerül az esti átkelés? 18:12-- Csak hallgasd. 1 perc 19:02-- Érkezés a lerakóra. 6km. Hogy találam meg a céget? Nem találtam a megadott cím szerint. Építkezés. 26:45-- Érkezés az építkezésre. Szegény kamion:/ 32:54-- Ez a lerakodás. Ömlik rólam a víz. Telefonos felvétel. 34:00-- Ez isten király.Ami neked otthon alapvető, idekinn... 35:47-- Rizsföldek Milánó alatt. 37:19-- Itt alszok. Hol a wc? Mi ez a wc mánia? 38:46-- A rizsföld drónnal. 39:26-- Reggel. Cégkeresés. 42:08-- 2. tolatás a géppel. 43:52-- Érkezés a vámra. Itt találod. 48:29-- Ha azt hittem kapkodni fogok, tévedtél. Go az étterembe. 50:29-- Ez volt az ebédem. Olasz ételek. 51:00-- Nem azért vállalkoztam hogy stresszeljek. x-box. ez a kamionozás.NEKEM! 52:00-- Pazar látkép. Como.Olasz-svájci határ. 55:16-- Érkezés a Como-i határra. LSVA kártya igénylés. HOGYAN? 01:00:50-- EZT NE TEDD SVÁJCBAN! 01:02:07-- Hétvége. 45 órás pihenő Hollandiában. A fülkében nem lehet. ITT TÖLTÖTTEM, EZ A VÉLEMÉNYEM! -Dolgozol, de nyaralsz!-

ITT NÉZHETŐ MEG

ÍGY NYERTE MEG A FOCI VILÁGBAJNOKSÁGOT A HORVÁT EVITA - KICSODA KOLINDA GRABAR-KITAROVIC?

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BŐTÖS BOTOND
2018.07.22.

Bepárásodott szemekkel nézte a világ a horvát elnök világbajnoki csókjait, öleléseit az oroszországi labdarúgó-világbajnokság díjátadó ünnepségén. Most talán mindenki ilyen elnököt szeretne saját hazájában. Horvátországban nincs ennyi rajongója: sokan üres kampányfogásnak, túltolt bohóckodásnak tartják gesztusait. Cikkünkben bemutatjuk, miért látják másképp otthonában és külföldön az imázsát tudatosan építő elnököt, aki a horvát nacionalizmus kirakatfigurája.

Imádta az internet az esőben is nemzeti színű válogatott mezt viselő, és a döntőbe jutott mindkét csapat játékosait megölelő Kolinda Grabar-Kitarović (KGK) horvát köztársasági elnököt. Tomislav Grubisic, a zágrábi Mediatoolkit médiafigyelő cég tulajdonosa, egy érdekes adatra hívta fel a figyelmet az index.hr hírportálon: KGK-ról 25 százalékkal több hír jelent meg a médiában világszerte, mint a világbajnoki ezüstérmes Luke Modrićékról. De a horvát csapat sem panaszkodhatott, hogy nem beszéltek róluk: az orosz csapat elleni győzelem utáni tizenkét órában többször emlegették a balkáni országot, mint az elmúlt három évben összesen. Ez az adat a döntő napján további 30 százalékkal emelkedett.

Ellopta a show-t – írta a Bild német bulvárlap és a Hamburger Morgenpost is a horvát elnök világbajnoki szerepléséről és ezzel a véleménnyel nincs egyedül. De amíg a világmédiában ez pozitív élményként jelent meg, addig Horvátországban is többen bírálták KGK viselkedését: alaposan túltolta. Bruno Šimleša, horvát író Facebook bejegyzésében bírálta az elnököt, miszerint nem az a baj, ha valaki kimutatja nyilvánosan az érzelmeit, hanem az, hogy az éremátadási ceremónia a játékosok nagy pillanata, nem az elnöké. Ivo Josipović korábbi horvát elnök szerint a jelenlegi elnök átlépte a jó ízlés határát a Vb-döntő díjátadó ünnepségén. Furcsa volt látni, amikor az elnök megcsókolta azt a kupát, amit nem a horvát válogatott nyert meg.

De kit láthattunk valójában, ki ez az ember, aki képes volt elvarázsolni viselkedésével a világ közvéleményét, és döntően pozitív visszajelzéseket kapott mindenhonnan, míg otthonában személyéről megoszlanak a vélemények? Ahhoz, hogy ezt a tökéletesnek tűnő, horvát nemzeti szimbólumokat felhasználó színházi előadást megértsük, látni kell, hogyan kapcsolódik össze a horvát nacionalizmus és a horvát függetlenségi háború, valamint azt is, hogy a horvát elnök hogyan keveri tudatosan össze az első horvát női elnök imázsát a modern horvát nemzet megalapításának mítoszával és a labdarúgással. Ehhez viszont újra vissza kell utaznunk az időben a kilencvenes évek elejéig...

ITT OLVASHATÓ

ÖN HAJLÉKTALAN? IGEN, DE CSAK KALANDVÁGYBÓL!

HUPPA
Szerző: L.ALEX
2018.07.22.

Magyarországon, mint tudjuk jól, megszűnt a szegénység és vele együtt a hajléktalanság, már csak azzal a pár tízezer emberrel kellene valamit kezdeni, akik kalandvágyból az utcán élnek életvitelszerűen.

Ők azok, akik szándékosan olyan életmódot folytatnak, és napláne előre megfontolt szándékkal, ami kormányunknak és pártunknak felettébb nem tetszik, mert, hogyan is nézne ki, hogy az erre kószáló diktátor cimborák olyasmit látnak esetleg, hogy itt Tündérországban emberek élnek az utcán.

Ne, má!

Persze az is tök nyilvánvaló, hogy ez a kalandvágyból utcán való éldegélés a sorosista, imperialista ügynökök aljas aknamunkája, hiszen, ha ők nem etetnék a (hangsúlyozom) kalandvágyból utcán élőket, akkor az meg is szűnne egy csapásra!

Nos, mivel személyes ismeretségi körömben csupa ilyen sorosista, imperialista, kálvinista, masiniszta, stb. ügynök van (bár pár napja Széles Gábor is bejelült ismerősnek, de azért mindenkivel én sem állok szóba), így elsőként tudok arról a hatalmas, örömteli eseményről beszámolni, hogy Tóth Kata közel 5 év után befejezi az ételosztást a Köztársaságtéren. (Ütök a kezemre, már nem az a neve, hanem II.János Pál pápa tér.)...

ITT OLVASHATÓ

SOROZATBARÁT

JOG-ÁSZ BLOG
Szerző: Dr. SÁNDOR ZSUZSA
2018.07.21.

Ugye önök is szoktak sorozatokat nézni? Akkor azt is tudják, hogy a sorozatok úgy „fejeződnek be”, hogy a rendező szinte mindig hagy lehetőséget arra, hogy a véget nem érő történetet egyszer még újabb epizódokkal folytathassa. Nos, ezért nem merem leírni, hogy a Btk. legújabb módosításának tervezete az utolsó epizód lenne abban a sorozatban, amelyet a Fidesz gondosan kiötlött az ellene felszólalók elhallgattatása céljából.

Czunyiné Bertalan Judit (az Orbán féle ízléses dicséret szerint „az egyik legférfiasabb fideszes képviselő”) nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amely szerint „aki a zaklatást hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben követi el, az két évig, vagy – ha fenyegetéssel valósítja meg – három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".

Mi is az a zaklatás? A célja a megfélemlítés és a magánéletbe való beavatkozás úgy, hogy az elkövető valakit rendszeresen, vagy tartósan háborgat. De vajon mit kell értsünk azon a helyen, ami nem összeegyeztethető a hivatalos személy hivatali működésével? Csak nem azt a parlamenti tiltott övezetet például, ahol az újságírók nem kérdezhetik a képviselőket? És mit jelent az az idő, amikor a hivatalos személy éppen nem hivatalos személy? Az ebédidő? Vagy amikor hazafelé megy a parlamentből? Akkor megszűnik közszereplőnek lenni? Eddig a közszereplőnek többet kellett eltűrnie, mint egy egyszerű állampolgárnak. Ehhez képest az ő „zaklatásuk” olyan szigorú büntetési tételeket tartalmaz, mint amikor valaki a házastársát, élettársát, gyerekét zaklatja...

ITT OLVASHATÓ

A FIDESZ AZT HISZI, HOGY TÉNYLEG MINDENT MEGTEHET

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: ashwood
2018.07.22.


...A Fidesz – és személyesen Orbán is – megüzente, mi lesz, ha "rosszul" dönt a Néppárt. A magyar kormányfő már korábban is belengette: a 2019-es EP-választásokon az lenne a könnyebbik út, ha a közép-európai pártok - vagy úgy általában az európai pártok - alapítanának egy bevándorlásellenes formációt. Majd gyorsan vissza is lépett, és sietősen felváltotta az "illiberalizmus" jelszavát a kereszténydemokráciáéra. A jelek szerint ez azonban nem hatotta meg néppárti ismerőit, akik tudják: nem azt kell nézni, ami mond, hanem azt, amit tesz.

Mára visszatért a Fidesz a nyílt fenyegetőzéshez. Schöpflin ugyanis kijelentette: ha kirúgják őket a Néppártból, összeállnak a frissen belügyi tárcát szerzett olasz populistával, Matteo Salvinivel, akivel összetákolnának egy eurókritikus csoport az EP-ben. Akkor pedig: „Létrejön egy blokkoló kisebbség, ami megvétózza mondjuk az új költségvetést. Működésképtelen lesz az egész EU. Vagy nem lehet majd új uniós biztost választani, mert ezek a »felforgatók« majd belekiabálnak a konszenzusba, amivel eddig mindig megválasztották a biztost. Én elkerülném ezeket a következményeket.”

A fenyegetés nyílt és egyértelmű: vagy békén hagyják Orbánt, vagy búcsút mondhatnak az Uniónak. A Fidesz és személyesen Orbánnak egyáltalán nem nagy ár az EU bedöntése azért, hogy azt csinálhasson Magyarországon, amit csak akar. Persze így is azt teszi, de még a legkisebb kritikát, rosszallást sem hajlandó elviselni. Inkább felszámolja a klubbot, amelyik nem hajlandó megtűrni tovább a tagjai között.

ITT OLVASHATÓ

TANODÁK, ÚJRATERVEZVE

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2018.07.22.

A tanodák finanszírozását most normatív alapúvá teszi a kormány. Ami csak így, önmagában nézve a mondatot, elfogadható lenne, hiszen köztudott, minden országban küzdenek a lemorzsolódó gyerekekkel, sosem tudjuk azt elérni, hogy ne legyen ilyen, mint ahogy azt sem, hogy ne legyenek a társadalom perifériájára került emberek.

A felzárkóztatás ilyen típusú intézményesítésének kérdésében azonban van egy fontos pont, amit vizsgálni kell: milyen az oktatási rendszer? Mert, ha az be tudja tölteni esélykiegyenlítő funkcióját, akkor ez a probléma csak kis százalékban érinti a gyerekeket. Ha azonban ez régiókat érintő probléma egy országon belül, akkor érdemes elgondolkozni, megfelelő módszer-e a hibás rendszerre létrehozni egy, annak hibáit korrigáló másik rendszert? Mert míg a kevés lemorzsolódóra koncentráló felzárkóztatás arra épít, hogy vannak és lesznek néhányan mindig, akikkel egyéni módon kell foglalkozni, addig ez, amit most terveznek, ezt a rendszer hibái éltetik és ezek is fogják fenntartani. Vagyis bebetonozza a rosszul működő iskolarendszert.

Hogy miért nem jó ez? Azért, mert a rendszer hibáit sosem egy, a hibás rendszer mellett finanszírozott, annak nem megfelelő működésére épülő intézményhálózat fogja rendbehozni. Az érintetlenül hagyja a rosszul működő iskolarendszert, és próbálja javítani a bajt, amit az csinál. E helyett megfelelőbb lenne az iskolarendszer javítása. Költséghatékonyabb, és hosszú távon mindenképp eredményesebb.

Érdekes megnézni, hogyan jutottunk ide. A lemorzsolódás kockázatának kitett gyerekek, zömmel romák, egyre nagyobb gondot jelentettek az oktatási rendszernek. A probléma régen kezdődött, megoldást a rendszerváltás sem hozott, az egymást váltó kormányok próbálkoztak fejlesztésekkel, többnyire az oktatási rendszeren belül, módszertanokkal, képzési és továbbképzési elemekkel, plusz iskolai támogatásokkal. Eleinte önerőből, később uniós forrásokból. Akkor még volt törekvés arra, hogy az iskola esélykiegyenlítő legyen.

Aztán ez az egész fokozatosan került ki a célok közül. Az állami segédlettel zajló szegregáció mára sosem látott méreteket öltött, a megoldási próbálkozások kommunikálása csak látszatműködéseket eredményezett (Antiszegregációs Kerekasztal, deszegregációs programok). Ezek csak arra voltak jók, hogy úgy látszódjon, mintha foglalkoznának a kérdéssel, kézzelfogható eredményeket, rendszerszintű változásokat azonban nem hoztak.

Közben, még a javítás egy lehetséges útjaként, elindultak a tanodák. Akkor, mikor még a baj nem volt ekkora, és nem is vágtak bele túl sokan. Akkor, mikor még a lemorzsolódó gyerekekről szólt a történet, és az iskolarendszeren belül is voltak próbálkozások. Pályázati finanszírozással történt ez is, az első körben még úgy, ahogy azt a tanodák bevezetői elképzelték. Mondhatjuk úgy is, akkor történt mindez, mikor még nem volt ekkora a korrupció, és nem volt ekkora üzlet a pályázatírás, és a pályázókat a probléma megoldása érdekelte elsősorban, nem a pénz.

A pályázati út, a maga időkereteivel azonban nem alkalmas arra, hogy egy rosszul működő rendszerre folyamatában, hatékonyan hasson. Nem lehet folyamatosságot biztosítani, az új kiírások között hónapok, sőt évek is eltelhetnek, és ha valamiben, hát ebben nem lehet hézag, itt nem lehet felfüggeszteni, majd folytatni a dolgot, itt a folytatás mindig újrakezdést jelent. A jól működő, valós munkát végző tanodák eredményei biztatók voltak. Ha pedig valami végre eredményt mutat, azt vinni kell tovább.

A nagyobb pénzek azonban bevonzották az ügy iránt kevésbé elkötelezett, de az elnyerhető pénz iránt érdeklődést mutatókat is. Az új pályázatokat már átitatta a korrupció. Hallani lehetett mindenfélét, romákat, akik a saját házukban hozták létre a tanodát, amit szépen felújítottak a pályázati pénzből, az elcsalt pénzekről sok történet kering ma is. Új, leginkább roma szervezetek sora jött létre, és nyertek rögtön, milliókat, nulla tapasztalattal, később jöttek az egyházak is, azok is, akik egyébként a tanoda-célcsoporttól az iskoláikat igyekeznek távol tartani.

Aztán, ebben az időszakban, a pályázatírók is beszálltak a történetbe, hiszen a pénz vonzó ott is. Persze az a pályázatonként elnyerhető 30 millió nem nagy pénz a nagyban gondolkodóknak, de ha a nyertes pályázók fele egy céghez kötődik, azért az már jelentős. Újabb köre lett a pályázó szervezetek megalapításának, a célok már rég elvesztek, települések sorára nyertek tanodapályázatot szervezetek, oda is, ahol a statisztikák szerint egyáltalán nem, vagy csupán egyetlen igazolhatóan hátrányos helyzetű gyermek volt. De nem számított ez sem, az sem, hogy sok tanodában alig találni bukdácsoló, roma gyereket, a név nem mutat semmit, a megvalósítók pedig a könnyebb ellenállás irányába mennek, nem taposva azokért, akiknek a legnagyobb szüksége lenne rá. Mert ők nem akarnak menni. Náluk azért is dolgozni kellene, hogy akarjanak, és bent maradjanak. De nincs baj, az adminisztráció jól kidolgozott mezsgyén fedi el a valós képet. A pénz elköltve, a tevékenység igazolva, a létszám is. Az, hogy mennyire hazug az egész, azt az egyre romló oktatási eredmények mutatják.

A nehéz az, hogy a támogatott tanodákban benne vannak azok is, akik a kezdetektől a céloknak megfelelően működtek (már aki szerencsés volt, és belefért a nyertesek sorába, nem úgy, mint az Igazgyöngy Toldi Tanodája). Szóval, olyan szabályokat kidolgozni ebben a korrupt világban, ami a jól működőket is meghagyja, de a csalókat is kizárja, nehéz. A támogatások nálunk már rég nem az eredményesség mentén nyerhetők el, hanem a kapcsolatok mentén. És itt nagy a verseny. A hívószó pedig nem a felzárkóztatás, hanem a pénz.

Nos, itt tartunk most. És itt jön be a tanodák normatív finanszírozása. Mert így nem függenek a pályázati rendszertől. No meg talán azt is remélik, hogy egy ilyen lépés igazol majd valamit abból, hogy a kormány foglalkozik a kérdéssel, áldoz rá, támogatja a felzárkóztatást. Hiszen finanszíroz egy, az iskolarendszer melletti intézményrendszert, aminek pont ez a célja.

Külön megkérdőjelezi a történetet nálam a tanodák gyermekvédelemhez csatolása. Miért van erre szükség? Az iskolai lemorzsolódás csökkentését nem az oktatásnál kellene tartani? Hogyan hat majd a ma már csak kizárólagosan hatósági szerepet játszó intézmény szemlélete a tanodára? Egy magára valamit adó tanoda önkéntességen alapul. Mert a változás első lépése, hogy csatlakozik-e a gyerek önként egy fejlesztéshez…erre építve lehet csak eredményt felmutatni. Ha ez a kötelezően előírt intézkedés része lesz, az vész el, amitől működhet. Hogy akarja a gyerek. Ha a gyermekvédelemhez tartozik, nyilván ott a szakmai meghatározottság is. De a gyermekvédelem nem oktatás. A tanoda személyre szabott fejlesztései oktatási módszertanon alapulnak. Mi a biztosíték arra, hogy nem torzul el ez a más területen szakmai tapasztalattal bírók irányítása alatt? Csak egyetlen okot látnék itt: így szeretnék kiszűrni a jelenleg a tanodákba járó, de nem a lemorzsolódás kockázatának kitett gyerekeket. Persze ez biztosan nem így van, hiszen ahhoz előbb el kellene ismerni, hogy jelenleg nem azok járnak, akiknek kellene…Ennek pedig nyoma sincs.

Én nem hiszek abban, hogy ez megoldást hoz majd. Egyrészt tovább erősíti a szegregációt, feltehetően egy részük az amúgy is szegregált iskolák mellett működik majd. A pedagógusokban tovább erősíti: nem kell küzdenünk, módszertant fejlesztenünk, gondolkoznunk sem, hiszen ott a tanoda, az majd megtanítja délután, ami nekünk nem sikerült délelőtt. Újabb elemmel gyarapodik a „nem a mi dolgunk” rendszere, ami amúgy is jellemzi az egész társadalmi leszakadást. És ugyebár itt nem is az iskolarendszerhez tartozó elemről lesz szó, tehát ez még erősebben hat majd.

És vajon kik dolgoznak majd ezekben a tanodákban? A szakemberhiányos iskolákból szívnak el újabb pedagógusokat? Meg fogja érni átmenni, hiszen a bért ugyanúgy tervezik, és nem mindegy, hogy a kötelező benttartózkodással, és a folyamatos ellenőrzésekkel teli iskolában, vagy a pár órai délutáni munkára korlátozódó, sem szakfelügyeleti, sem tankerületi figyelemmel nem kísért munkaterületen dolgozik valaki. Itt kisebb a felelősség, és az eredmények bizonyíthatósága is. Ha nem lesz elég pedagógus, akkor nyilván nem szakembereket alkalmaznak, ami pedig a szakmaiságot kérdőjelezi meg. (Bár, ha ez érdekelne valakit, akkor talán nem itt tartanánk az oktatással.) A tanoda-szakemberek számára szervezett tanfolyamokon mit lehet ebből a speciális tudásból elsajátítani? Hol van a szakmai értékelés-ellenőrzés tanodákra kidolgozott és kipróbált rendszere?

Azt hiszem, már az elején eltértünk a megfelelő céloktól. És haladunk tovább, téves döntések mentén, rossz irányba. Mert nem a gyerek iskolában való megtartása, hanem az iskolarendszer ugyanilyen formában történő fenntartása lett a cél. A tanoda normatív finanszírozása pedig ezt támogatja.

Ami rémisztő számomra, hogy sokan a szakmából is jónak tartják ezt, és azt mondják: végre. Már rég ezt kellett volna. Lobbiznak azért, hogy megvalósuljon, és azt gondolják, jót tesznek. Ellenzéki pártok programjaiban is olvasható volt ez (nyilván szakemberek ajánlására).

Én pedig azt gondolom, a legrosszabb útra léptünk. A kettészakadt ország egyre távolodik egymástól. Az oktatásban is. A tanodarendszer ilyen típusú beépítése a mai oktatási rendszerbe csak tovább építi a falat, ami a két világot elválasztja egymástól.

Hogy én mit látnék megoldásnak? A tanodák normatív finanszírozására szánt pénzt az iskolákra fordítanám. És tennék még hozzá. Hogy a jól működő tanodák módszertana beépülhessen a leszakadó térségek iskoláiba. Ha már mindenképp így finanszíroznák, akkor szabnék egy időkeretet, mondjuk pár éven belül ott, ahol működik, ott a tanodának felmenő rendszerben fel kellene számolnia magát. A módszertanának, fejlesztéseinek pedig ez idő alatt meg kellene jelennie az iskolában. Módszertani kultúraként, szemléletként, munkaformaként. És beemelnék egy fogalmat, ami túlnő az iskola és a tanoda keretein. Amit már elfelejtettünk. A prevenciót. Hogy elébe menjünk a történetnek végre. És ne csak kullogjunk a probléma után.

ITT OLVASHATÓ

ALFÖLDI ÁRTALMATLAN MUSICALLEL SZÓL BE DURVÁN A KORMÁNYNAK ÉS KORUNKNAK

ZOOM
Szerző: MARCZISOVSZKY MÁRTON
2018.07.22.

Az Átrium új bemutatójára tartva azon gondolkoztam, hogy vajon miért pont ehhez a darabhoz nyúlhatott Alföldi Róbert, aki fontos rendezőkhöz híven nem szokott véletlenül darabokhoz nyúlni, azokkal valamit mesélni akar. Alföldi Róbert pedig az utóbbi néhány évben mindenhol azt meséli, hogy szar minden. De hogy jön ehhez a Chicago, ami alapból egy elég kegyetlen sztori a showbusiness működéséről, viszont nem egy kifejezetten jó darab? Hát úgy, hogy Alföldi természetesen teljesen a saját képére formálta a sztorit, ami elég jót tett neki, bár azért szokni kellett.

A Chicago egy szép, csillogó felállásból indulva tart a mélybe, Alföldi viszont ennél sokkal kegyetlenebb, nála eleve lentről indulunk, már az első pillanatokban sincs szó semmiféle csillogásról, legfeljebb a függöny ragyog a színpad hátulján, és talán még mélyebbre is zuhanunk az egész végére, mint ameddig magától ereszkedik a darab.

Az előadás kicsit döcögősen indul, pláne ha az ember utolsó emléke a Chicagóról a 2002-es film, amiben Catherine Zeta-Jones és Renée Zellweger adnak elő tökéletes giccset a musicalből. Az Alföldi-féle Chicago a faluszéli sárban játszódik, először képletesen, aztán egyre konkrétabban, amit már a legelső, világhírű nyitószám sajátos értelmezése is előrevetít. A darab elején a Csak tánc és jazz (All That Jazz) refrén ebben a verzióban kicserélődik arra, hogy Ez csak szex, miközben Alföldi egy nagyon erős jelenetben mond többet az egész Me Too-botrányról, mint a legtöbben Magyarországon. Aki nem érti, hogy ezek a mechanizmusok hogyan működnek, miért tűnik az egész szexuális visszaélés kiirthatatlan fekélynek, az nézze meg ezt a nyitójelenetet, és valószínűleg megért mindent. A hatáshoz persze kell a Roxie Hartot alakító Huzella Júlia erős játéka (a darabot váltásban játsszák, mi azt a verziót láttuk, amiben Huzella alakítja Hartot), aki mivel magas, vékony, karakteres színésznő legalább olyan szokatlan választás a híres szerepre, mint amennyire sajátos Alföldi értelmezése, így pedig még erősebb lesz csak a darab végére kicsúcsosodó mondanivaló...

ITT OLVASHATÓ

A KORMÁNYPÁRTI PROFESSZOR IGAZSÁGAIRÓL (PART ONE)

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2018.07.22.)

1. Mezei Balázs egyetemi professzor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora a Mandineren tette közzé téziseit a "művelődésről". Mezei nem egy kispályás megadja, nem egy random leninfiúcska, akibe elől bedobják a harmincezret, hátul kijön a liberálismigránsokerőszakoltakkiskorúflamingókat. Én értem, hogy felháborító, hogy a fasiszta lapokban, Orbán kedvenc fasisztái fasiszta baromságokat írogatnak, de valljuk meg őszintén, az lenne a meglepő, ha a fasiszta lapokban Orbán kedvenc fasisztái a Riemann hipotézist oldanák meg. Mezei releváns, Békés Márton és Jeszenszky Jr. nem az.

2. Szakács nemzettestvér és rezsimsajtonc világosan fogalmaz. A Kárpátduna-Nagyhazában nincs helye a zsiberális íróknak, zsiberális színészeknek, egyáltalán a zsiberálisoknak, és azoknak sem, akik nem uszítanak ellenük elég lelkesen, eljött a mi időnk, einstand van, a ti Akadémiátok a mi Akadémiánk lesz, a ti színházatok a mi színházunk, a ti zsebórátok a mi zsebóránk.

3. Mezei egyáltalán nem fogalmaz világosan. Amikor valaki egészen Jókaiig szalad, ahelyett, hogy egyből leverné a veséd, az el van bizonytalanodva.

" A Trianon utáni tragikus helyzetben az óriási nehézségek közepette újjászervezett ország ezt az örökséget képes volt továbbvinni, sőt egyes tudományos és technikai területeken, művészetben és gondolkodásban a kortárs európai fejleményeken is túlmutató eredményekhez segítette. Ezt a munkát olyan nevek fejezik ki, mint például Szent-Györgyi Albert, Bartók Béla, Molnár Farkas, Kerényi Károly, Járay Pál… "

Molnár Farkasnak baloldalisága miatt akadtak gondjai, Bartók Béla, Kerényi Károly és Szent-Györgyi Albert is elhagyta az országot a második világháború idején, Járay Pál valószínűleg inkább Paul Jaray volt, egy bécsi magyar zsidó, nem tudom, hogy valaha élt-e Magyarországon, az az érzésem, hogy nem. Szerintem nem véletlen, hogy Mezei nem Tormay Cécile-lel és Vitéz Csobánczy Etelével reprezentálta a "túlmutatást".

4. Kerényi Károlyról Lukács György írt egy nagyon kedves értékelést a Társadalmi Szemle című mondén társasági lapba 1948-ban. Sajnos nem tudom linkelni, talán egy másik posztban idézek majd hosszabban belőle. Lukács felvetette, hogy Kerényi kissé emlékezteti őt Baeumlerre, aki Nietzsche életművét próbálta inkorporálni a nácizmusba. Mást is felvetett, éppen csak az ízéért, Szakács Árpádnál lényegesen cizelláltabb, de morálisan talán még érdekesebb színvonalon. Kerényi nem sokkal később külföldre távozott. Itt jegyzem meg, hogy Lukács a sztálini időkben folyamatosan a Társadalmi Szemle szerkesztője volt, és azt is a cuki kis lapban olvasható, amikor könnyes szemekkel írt Sztálin nyelvtudományi eredményeiről. Ennek sajnos lesz relevanciája a későbbiekben.

(folyt. köv.)

ITT OLVASHATÓ

MÉG EGY DICSŐSÉGES SZABADSÁGHARCRÓL

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.07.22.

A magyar "politika" (úristen, ebben az országban már ezt a különben gusztustalan fogalmat jelölő szót is idézőjelbe kell tenni, mert még ezt a világtörténelmi trágyahalmot is csak alulról képes szemlélni), azaz a közéleti szereplőgárda egyik legjellemtelenebb (pedig nagy ám a verseny) figurája megemlékezett a Rákóczi-szabadságharcról. Ez az okos asszony, aki kártékonyságban és gerinctelenségben vetekszik az elempés butasággóccal azt találta tódítani, hogy ez volt a leghosszabb szabadságharc, ami a legnagyobb elismerést jelenti egy ilyen intellektus szájából.
És tényleg az volt. A három közül az első. Majdnem nyolc évig tartott. A második már alig több, mint egy évig, a harmadik meg alig több, mint egy hétig. Úgy vettem ki ennek az iszonyatosan ostoba nőnek a szavaiból, hogy éppen az időtartama miatt erre kell a legbüszkébbeknek lennünk.
Ha a realitásérzék felől szemlélődünk, talán tényleg Rákóczi volt a legjobb, legalábbis Kossuthhoz és Nagy Imréhez viszonyítva. Ha nem a személyes bosszúvágy vezérli, és rászán egy délutánt, hogy elolvasson iratokat és meghallgasson olyan embereket, akik a közvetlen környezetében is elérhetők voltak, akkor persze eszébe nem jutott volna, hogy akár csak félig kiemelje a kardját a hüvelyéből. Akkor rögtön átlátta volna, mekkora esélye lehet egy világhatalommal szemben. Dehát legyünk belátók és végtelenül jóindulatúak, alapos elemzés híján tényleg lehetett bízni az osztrákoknak a spanyol örökösödési háborúban való vereségében. Bár - és ehhez alapos elemzés sem kellett - azon azért illett volna elmorfondírozni, mit jelent egy csatavesztés, mennyire gyengül meg ezáltal a Habsburg-birodalom, de mondom, a szándék megjelenésére van mentség...

ITT OLVASHATÓ

AZ AUDIENCIA ELMARAD

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.07.22.

Orbán Viktor Mihály, akárha kiskutya az ugatásba, annyira belemelegedett a rongyrázásba, hogy már hétköznapi halandóval szóba nem is áll, csakis királyokkal, hercegekkel meg grófokkal. Néhány szultán, és ismeretlen okból ilyen köztársaságis államfő-muki még belefér, és röpköd is hozzájuk, mint valami megszédült veréb a “Hungarian Air Force” nevű kicsi gépével. Már csak a “One” fölirat hibádzik, és máris olyan mókás frizurája lenne, mint a másik baromnak, ennek a Trumpnak.

A mi egyetlenünk azonban inkább a rogyasztott gatyájával kápráztatja el a világot, azt sugallva tán, ez van, ezt kell szeretni. De nékem ez a magyar légierő ez bassza a csőrömet, hogy három helikopter meg két Gripen az van-e olyan klafa, mint a Luftwaffe. Igaz, O. V. M. külseje már hasonlatos a feledhetetlen marsalléhoz, a Göringéhez, akkora a gyomra legalább, de a régebbi nácinak volt olyan tamburmajoros botja is, amivel szaladgált, és vadászni is imádott. Ő volt az ősapja a Semjénnek, és ezek szerint akár Orbánnak is.

Hogy miként nem áll szóba senkivel sem ez a mi zsebcirkálónk, az is már toposz, őstörténet úgymond. Hiszen Marquez, aki mindent tudott az életről és az egész univerzumról, így személyesen ismerte O. V. M.-et, és meg is írta már ötven éve. Mint azt tudhatjuk, Aureliano Buendia ezredes is beleőrült a hatalomba, és uralkodásának ormain botjával egy három méter sugarú kört húzott a tyúkszaros udvar porába, amibe emberfia be nem léphetett. Még Ursula sem, ahogy ismeretes...

ITT OLVASHATÓ

A HAZAI FUTBALL KRITIKUSAIT AZONNAL ELLENSÉGNEK BÉLYEGZIK

INDEX
Szerző: SAJÓ DÁVID
2018.07.21.

Hrutka János azon kevés magyar labdarúgók egyike, aki a magyar mellett a német bajnokságot is megnyerte, és BL-negyeddöntőben szerepelt. Meglepően fiatalon vonult vissza, azóta viszont hangos kritikusa lett a magyar futballnak és az azt körülvevő közegnek.

Kinél játszotta az első felnőttmérkőzését?

Nyilasi Tibor vitt fel először a felnőtt csapatba 1993-ban. Előző évben bajnok lett a Fradi, utána viszont nem ment annyira jól a csapatnak. Jött egy rosszabb sorozat, az MTK ellen Nyilasi megfenyegette a játékosokat, ha nem játszanak jól, hozza a fiatalokat. Kikaptak, minket pedig már hétfőn vittek a felnőttekhez: Zavadszky Gáborral és Lisztes Krisztiánnal. ‘93 őszén mutatkoztam be, rögtön egy Újpest elleni meccsen, amikor megsérült Telek András, és engem jelöltek a helyére. Bedobtak a mély vízbe. Egy ilyen kulcsmeccsen állítottak kezdőbe először, egy bálványt, Simon Tibit kellett igazgatni középen, Keller József mellett kellett játszanom. Nehéz volt akkor beférni a Fradiba, mert Simon, Szekeres és Szergej Kuznyecov volt a csapatban. Utóbbiról máig úgy gondolom, hogy a valaha volt legjobb magyarországi légiós.

1995-ben bejutottak a Bajnokok Ligája főtáblájára. Mi a legkedvesebb emléke a sorozatról?

Nem is konkrét emlék, hanem az a tény, hogy az utolsó csoportmeccsünkön az Ajax ellen is volt matematikai esélyünk továbbjutni a Real Madrid előtt. A mai fiatalok már fel sem fogják ennek jelentőségét. Ott volt az előző évi győztes Ajax, a Laudruppal, Redondóval, Zamoranóval és vagy tíz spanyol válogatottal felálló Real Madrid és a szintén masszív klubnak számító svájci Grasshoppers. És nekünk még a végén is volt esélyünk továbbjutni, ráadásul a BL csak 16 csapatos volt akkor, nem pedig 32, mint most...

ITT OLVASHATÓ

HOVÁ LETTEK A VÁRNEGYED PALOTÁI? - A VÁR ÉPÜLETEINEK 1945 UTÁNI HELYTREÁLLÍTÁSA

URBANISTA BLOG
Szerző: KELECSÉNYI KRISTÓF ZOLTÁN
2018.07.21.

1944 karácsonyától 1945 februárjáig Budapest a második világháború egyik legsúlyosabb ostromának elszenvedője volt, melynek legfőbb építészeti kárvallottja a korabeli kormányzati és igazgatási központ, a Budai Vár volt. A negyed a főváros más részeihez képest döbbenetes mértékű károkat szenvedett el.

1944-ig a Királyi Palota főhercegi szárnyában volt a kormányzó, Horthy Miklós hivatala és rezidenciája is. Itt volt a miniszterelnökség és a Honvédelmi Főparancsnokság épülete is. A Várnegyedben és annak közvetlen környezetében pedig több minisztérium is működött. A falakon belül volt a Belügy-, a Külügy-, a Pénzügy-, és a Honvédelmi Minisztérium, míg a Lánchíd hídfőjénél működött az kereskedelemügyi és az iparügyi tárca is. A földrajzi tényezők és a Várban kiépült kormányzati védelmi központ természetszerűleg vezettek oda, hogy a fővárosért folyó küzdelmek itt csúcsosodtak ki.

A Budai Vár két jól elkülönülő részre volt osztható. A hegyplató déli harmadát a királyi rezidencia és a kormányzati épületek foglalták el, míg az északi kétharmad a minisztériumokkal és követségekkel tarkított lakónegyed volt. A két rész így eltérő fejlődési pályákon mozgott...

ITT OLVASHATÓ

VÉRTANÚK TÉRFOGLALÁSA

HUPPA
Szerző: FÁBIÁN ANDRÁS
2018.07.20.

...Móra Ferenc írta, hogy az is tolvaj, aki más bizalmát meglopja, de, mint már mondtuk, az is, aki a múltunkat hazudja el. Szobrainkat, kedves helyeink hangulatát, amiben felnőttünk. Az emberek emlékét, akiket ismertünk és tiszteltünk, hogy aztán eltemessük és magunkban őrizzük őket tovább. Tessék most idegondolni Lenin és Sztálin retusált fotóit, azt, ahogy szép sorban eltűnnek mellőlük a régi harcostársak, mert már nem illettek a képbe. A szolgák szolgálnak, a rendszer eszkábálja saját múltját. Ebben a múltban azonban benne rejlik az elkerülhetetlen jövő is. A lopással, hazugsággal, elhallgatással és csalással felépített hamis és érdemtelen múlt pusztulása. Egyszer még szégyellni fogjuk, hogy hagytuk megtörténni azt, aminek ma tanúi vagyunk, és hogy ma senkinek eszébe sem jut odaláncolni magát ahhoz a hídhoz, megóvni azt a szobrot ott, ahova szánták, ahol jó helye volt, ahol szerettük, ahol megszoktuk, ahol a múltunkká, a jelenünkké vált.

A vértanúk terére, gondolom, pályázatot írnak majd ki. Új szobor kell oda, új idők új szeleinek megfelelő, a korszellem hőseivel. Lehetne, mondjuk, a „Dózsa László (1942-) kimászik a tömegsírból Pruck Pál sapkájában” című alkotás. Vagy a „Wittner Mária forradalmár, kis sámliján ülve, bablevesét kanalazgatja”. Nyerő lehet „A pesti srácok utat törnek maguknak Stefka István vezetésével a Belügyminisztériumhoz, ahol Stefka kitüntetést vesz át Horváth István belügyminisztertől” című kompozíció is. Mindegy, mi, csak 1956 igazi szelleme tűnjön el a Parlament közeléből. Időszerű is ez már nagyon, hiszen éppen június 16-án volt 60 éve, hogy Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst kivégezték a Kozma utcai Fegyház és Börtön Kisfogházának udvarán.

ITT OLVASHATÓ

SZERDÁN HOZZÁK NYILVÁNOSSÁGRA AZ IDEI FELSŐOKTATÁSI PONTHATÁROKAT

CIVILHETES
Szerző: Híres ember
2018.07.21.

Szerdán este 8 órakor hozzák nyilvánosságra az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, amelyek hagyományosan elsőként a www.felvi.hu oldalon lesznek elérhetők. Idén közel 108 ezren jelentkeztek egyetemekre, főiskolákra, a diákoknak a fővárosban és az ország több városában ponthatárváró rendezvényeket tartanak.

A ponthatárokat a felsőoktatási intézmények az Oktatási Hivatal (OH) közreműködésével, az OH informatikai algoritmusával határozzák meg, az eredményeket a felsőoktatási intézmények vezetői hagyják jóvá. Egy képzés ponthatárát az adott felsőoktatási intézmény kapacitása mellett a jelentkezők száma és eredménye is befolyásolja. Minél többen jelentkeznek magas pontszámmal egy szakra, annál magasabb lesz az adott szak ponthatára.

Az emberi erőforrások minisztere a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján idén negyvenegy alapképzési, valamint osztatlan mesterképzési szak esetében a magyar állami ösztöndíjas képzésre történő felvételhez szükséges követelményt (minimumpontszámot) határozott meg. Nemzetközi tanulmányok szaknál 465, kommunikáció és médiatudomány szakon 455, pszichológia szakon 435 pontot kell elérni, osztatlan jogász képzésen 460, gazdaság- és pénzügy-matematika elemzés szakon legalább 440 pontot kell szerezni...

ITT OLVASHATÓ

MAGYAR SZEMPONTBÓL EGYRE KEMÉNYEBB A BREXIT

24.HU
Szerző: SZEGŐ IVÁN MIKLÓS
2018.07.21.

Bár tulajdonképpen senki sem tudja, milyen körülmények között mehet végbe az Egyesült Királyság kiválása az EU-ból (ha egyáltalán ez megtörténik), de annyi látszik, hogy nem a magyarok számára legkedvezőbb megoldás felé tartanak a britek. Közben Írország és Észak-Írország határa miatt egyelőre megoldhatatlan helyzetbe került Nagy-Britannia miniszterelnöke, a különböző erők között egyensúlyozni próbáló Theresa May.

Kétségbeesetten határozott lett csütörtökön a brit miniszterelnök, aki a héten túlélt már egy kulcsfontosságú szavazást a londoni parlamentben. Theresa May azonban most rádöbbent, hogy milyen lehetetlen helyzetbe kerülhet országa, ha nem sikerül a jövő évi határidő, azaz 2019 márciusa, az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnése előtt átmeneti megállapodást kötnie az Európai Unióval.

A BBC szerint az átmeneti megállapodás 2020. december 31-éig meghosszabbítaná a határidőket, és így – a brüsszeli bizottság héten kiadott tájékoztatója szerint – érvényben maradnának az EU-szabályok a szigetországban is. Ennyi idő alatt pedig már ki lehetne találni egy életképes brexit-verziót, vagy újabb népszavazást lehetne tartani a kérdésről – ahogyan ezt egyre többen akarják.

Egyelőre azonban szó sincs életképes verziókról, és a népszavazást is ellenzik a vezető angol politikusok. A britek maguk sem egységesek abban, hogy mit is akarnak. Éppen ezért Theresa May arról volt kénytelen beszélni most csütörtökön Belfastban, Észak-Írország fővárosában, hogy London nem engedheti meg, hogy az Ír-tenger falként válassza el a brit szigetet (Angliát, Skóciát és Walest) Észak-Írországtól. Márpedig ez a veszély fenyeget most, amikor pedig May éppen kompromisszumot szeretne az EU-val a kilépésről...

ITT OLVASHATÓ

HORTHY ISTENÍTÉSE EGY IDŐ UTÁN MÁR KÖZEL JÁRT SZTÁLINÉHOZ ÉS HITLERÉHEZ

HVG ONLINE
Szerző: RÉVÉSZ SÁNDOR
2018.07.21. 

Fénykorában Horthy Miklóst évente négyszer ünnepelte a hódoló nemzet. Márciusban a kormányzóvá választásának, júniusban a születésének, novemberben budapesti bevonulásának, decemberben pedig nevének a napján. A kormányzó magasztalása az évek során istenítésbe torkollott. A szinte folyamatos ünneplés legfőbb üzenete az volt, hogy aki magyar, Horthyval tart.

„Minden magyar vele érez, hogyha szól a nemzetéhez. S régi hitünk visszaadja, mindnyájunknak édesapja.” Így szólt a Horthy Miklós-himnusz, amelyet a kormányzó hetvenedik születésnapjára komponált a (jobb napjaiban Ady Endre és József Attila verseit megzenésítő) Buday Dénes. Mert bizony Rákosi Mátyás előtt is volt már a magyarságnak közös édesapja. Noha a történelem jól kitolt azokkal, akik a másfél száz éve született Horthy Miklós 75. születésnapján látták meg a napvilágot. 1943-ban ugyanis még azt is kihirdették, hogy aki azon a jeles napon született – ha lány, akkor 18 éves korában, ha fiú, akkor 24 évesen –, 500 pengő üti a markát. De mire háromévesek lettek, tombolt az infláció, s ennyi pénzért már egy használt gyufaszálat sem adtak. Arról az apróságról már nem is szólva, hogy a korábban ünnepelt legfőbb méltóság amerikai fogságban csücsült...

ITT OLVASHATÓ

A VILÁG NYOLCADIK CSODÁJA

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.07.22.

A világ nyolcadik csodája (vagy legalábbis az egyik, mert előszeretettel aggatják rá különböző helyekre) Kolumbiában van, ma ide vezet az egyik utunk. A másik pedig Törökországba, ahol megpróbálunk gyerekkel fürdeni, a siker erősen kérdéses, hogy miért, hamarosan kiderül. Végül rákészülünk Zanzibárra.

A kolumbiai Caño Cristales voltaképpen csak annyiban különbözik a Machu Picchutól vagy az Iguazú-vízeséstől, hogy többnyire helyi turisták látogatják. És iszonyatosan drága, miként a közeli La Macarena, ami ebben az esteben nem egy tánc, hanem az ország legdrágább városa – derül ki a Mirador posztjából.

„Kolumbia talán legizgalmasabb természeti képződményét, a Caño Cristalest, amit újabban egyszerűen csak a világ nyolcadik csodájaként aposztrofálnak.

Én 2011-ben már jártam az ötszínű folyónál, ami bár egészen hihetetlen élmény, azért messze nem olyan látványos, mint amilyennek az interneten keringő, agyonszerkesztett fotók mutatják. Ettől függetlenül mi is La Macarena felé utazunk tovább, már csak azért is, mert Eri még nem járt a folyónál.

Amíg Antonyék szedelődzködnek, addig Eri és én kisétálunk Playa Ricába, hogy keressünk egy camperót, ami hajlandó minket elfurikázni a városig. Mivel a caseriót alig ötven ember lakja, két opció adódik: a tejszállító és a faszállító.

A faszállító kocsija romokban, a tejesnek pedig délutánra fuvarja van a környező ranchekre, úgyhogy nem marad más, mint megvárni a líneát (így hívják Amazóniában a menterend szerinti camperókat), aminek érkezése 10 és 11 között várható.

A gond csak az, hogy a San Vicentéből induló 4x4-es terepjárók jellemzően tele vannak emberrel, elég nehéz lesz hatunkat becsomagolni a kocsiba. Szerencsére páran leszállnak Playa Ricánál, így lenne éppen helyünk, de a srácok a hangszereiknek köszönhetően olyan sok holmival utaznak, hogy félórás logisztikát igényel a platóra való felpasszírozásunk. Végül, ha nehezen is, de minden és mindenki a helyére kerül, indulhatunk.

Bár San Vicentétől idáig sem volt egy leányálom az út, de amit La Macarenáig kell átéljünk, azt nem kívánom senkinek. A szárazabb részeken a sofőr azt gondolja, hogy nyomni kell a gázt, mint az ökör, ennek hála úgy röpködünk a vasráccsal körbevett térben, mint szitokszó egy Fradi-Újpest meccsen. A folyók és mocsarak előtt lassítunk ugyan, de utána teligázzal vágunk át rajtuk, sóderrel és sárral meghintve az utasteret.

Három óra kocsikázás után végre feltűnnek a La Macarenát körbevevő táblahegyek, nem sokkal később pedig az egyik tepui tetején megpillantjuk a városka rádiótornyát. Olyan retkesen szállunk le a kocsiról, hogy La Macarenában az összes turista minket bámul, mikor végigsétálunk a főutcán szállás után kajtatva.

La Macarena úgy vált az elmúlt egy-két évben turistaparadicsommá, hogy tulajdonképpen nem vezet oda út (a San Vicente-i tortúrát ne nevezzük ajánlott útvonalnak).

Mindenki repülővel érkezik, ami nem olcsó mulatság. Bogotában az oda-vissza repjegyért simán legombolnak az emberről 400 dollárt, ami rendesen megszűri a Caño Cristales közönségét.

Ezer turistából csak egy külföldi, a többiek mind tehetős kolumbiaiak, akiknek a békekötés után tulajdonképpen kötelezővé vált La Macarena meglátogatása. Mit eredményezett mindez? Iszonyú árakat, amikhez foghatót még San Andrés szigetén sem tapasztaltunk...

ITT OLVASHATÓ

TÁNCÓRÁKKAL CSÖKKENTENÉ AZ ÁPOLÓK ÉS SZOCIÁLIS DOLGOZÓK LETERHELTSÉGÉT A SZAKSZERVEZETI VEZETŐ

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2018.07.21.

Hódmezővásárhelyen tett nagy bejelentést Cser Ágnes szakszervezeti vezető, amiről a vásárhely24.hu számolt be. A Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke Egészség Klub néven indítana programsorozatot, „ahol heti rendszerességgel élőzenére táncolhatnának, kulturális programban vehetnének részt, elsősorban a közszférában foglalkoztatott munkavállalók”.

Cser a beszámoló szerint azt mondta „a csontritkulás egyik legjobb ellenszere az élőzenés tánc. Ezzel a kezdeményezéssel azokat szeretnék segíteni, akik az országos átlagot meghaladva, magas óraszámban vannak foglalkoztatva. Szükség van a testi és lelki felüdülésre, amit ez a program megadhat nekik. A szórakozás, a kikapcsolódás, a sport együttesen jelenne meg a szürkének nevezett hétköznapokban.”

A szakszervezeti vezető a cikk állítása szerint azt is elmondta,

„Mindehhez a feltételeket is meg kell teremteni, hiszen sajnos nagyon sok egyedülálló szülő van. Az ő megsegítésükre szeretnék a nemzeti nagymama-nagypapa szolgálatot elindítani. Ők vigyáznának a gyerekekre, amíg a szülő részt vesz a kulturális programon. Mindezt a Családok Évére tekintettel szeretnék megszervezni, hiszen a csonka család is család. A tervek már megvannak, a kezdeményezést minél előbb szeretnék elindítani. A programhoz nemcsak az aktív munkavállalók csatlakozhatnak majd.”

Cser mindezen ötletét két héttel azután sikerült bedobnia, hogy Inárcson egy szociális munkást leszúrt az egyik ügyfele, és az egész szociális szakma arról beszél, milyen kiszolgáltatott állapotban vannak, és milyen rosszul keresnek...

ITT OLVASHATÓ