MEGHALT AZ EMBER, AKI FELTALÁLTA A LEGVIDÁMABB BARAKOT

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2018.06.23.

Szocdemből lett Rákosi hivatalnoka, majd Kádár embere, aztán részt vett annak a rendszernek a lebontásában, amit felépíteni is segített.

Nyers Rezső átélte a XX. századot, 5 évvel az I. világháború vége, 3 évvel Trianon után született. Megélte a II: világháborút, a német, majd orosz megállást, a nyilas rémuralmat és a sztálinista diktatúrát, az 56-os forradalmat, a Kádár-rendszer egyik vezetője volt, majd megbukott,
a reformkommunisták vezetője és a rendszerváltás egyik arca volt.

Olyan öreg volt, és annyira elfeledve élt, hogy még a hírfüggő, történelemkövető autisták némelyike is megesküdött volna, hogy már régen meghalt.

Nyomdászként kezdte, a karrierje háború után, szociáldemokrata pártfunkcionáriusként indult be. Az 50-es években még súlytalan politikus volt, bár országgyűlési képviselő, az MDP KV tagja, minisztériumi főosztályvezető, sőt 56-ban rövid ideig élelmiszeripari miniszter is volt.

A Rákosi-diktatúra egyik szürke apparatcsikjának szerepéből Kádár emelte ki, akihez közellátási kormánybiztosként csatlakozott a levert forradalom után. 1960-tól pénzügyminiszter, két évvel később az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkára. Ezekben a szerepekben ismeri fel a tervgazdaság korlátait, gyakorlatilag működésképtelenségét. Az ún. nemzetközi politikai helyzet (ti. az orosz megszállás és a szovjet érdekzónába tartozás)

a tervgazdasággal szakítani nem lehetett, de részlegesen megpróbálni megreformálni igen.

Ez lett az ún. Új Gazdasági Mechanizmus, a verseny részleges engedélyezése (főként a mezőgazdaságban és a kisiparban), amelyet KB-titkárként ő irányított, dolgozott és dolgoztatott ki. Nyers volt a szülőatyja és (Fock Jenő miniszterelnök mellett) az arca a gazdasági verseny miatt létrejött Kádár-kori fellendülésnek a 60-as, 70-es években, ami miatt a nyugati sajtó a legvidámabba barakként emlegette Magyarországot, és ami miatt máig nosztalgiával gondolnak a korra, akik megélték.

1966-tól a valódi döntéshozó testületnek, az MSZMP Politikai Bizottságának is teljes jogú tagja lett, de Kádár 1973-74-től a reformot megakasztotta, kidolgozóit leváltotta. A pártfőtitkár mást nemigen tehetett: a hatalmon maradásának ez volt az ára, ha nem enged Zavidovóban Brezsnyev és Andropov utasításának, akkor a Szovjetunió leváltja, és a helyére a Komúcsin-Biszku-Gáspár vezette munkásellenzék valamelyik prominensét nevezi ki.
A reformnak így is, úgy is lőttek.

Nyerset az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének élére száműzték, elveszítette KB-titkári funkcióját, 1975-ben a PB-ből is kikerült. Az országgyűlési funkcióit megtarthatta; Kádár ezzel jelezte, hogy nem leszámolásról van szó, hanem parancsnak engedelmeskedik (mint ahogy Fock, Fehér Lajos, sőt, Aczél György esetében is, ellenben Bikszkut, a munkásellenzék Komócsin halála utáni hangadóját azonnal nyugdíjba küldte, amint lehetett)...

ITT OLVASHATÓ

"A SZOLGÁLÓLÁNY MESÉJE"

JOG-ÁSZ BLOG
Szerző: Dr. SÁNDOR MÁRIA
2018.06.23.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy okos lány, aki még az előző „átkos rendszerben” szerzett jogi diplomát és lett belőle bírósági fogalmazó. Akkor még nem sejtette (miként Pelikán elvtárs sem a békaemberekkel való találkozást), hogy milyen bölcsen döntött, amikor megfelelő férjet és barátokat szerzett magának a Bibó kollégiumban. Egészen 2012-ig kellett várnia, amíg ez a gyümölcsöző kapcsolat beérett és barátai 9 hosszú évre a bírák teljhatalmú főnökévé tették.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökeként Handó Tünde mindaddig szinte korlátok és következmények nélkül gyakorolhatta önkényuralmát, míg ez év januárjában a bírák nem választották meg az új Országos Bírói Tanácsot. Az új OBT – eléggé el nem ítélhető módon – képes volt komolyan venni azt a törvényben biztosított feladatát, amely szerint ellenőriznie kell az egyszemélyi vezető intézkedéseinek jogszerűségét. Ezek a „naiv” OBT-tagok nem akarták elhinni, hogy nálunk nem csak a jog a politika szolgálóleánya, de maga Handó is. A Fidesz és a kormány szolgálóleánya...

ITT OLVASHATÓ

ILLYÉS GYULA: A MAGÁNSZORGALMÚ KUTYÁK

KOLOZSVÁRI SZALONNA - KLASSZIKUSOK
Szerző: ILLYÉS GYULA
2018.06.23.

Legtöbbet mégis ők gyötörtek.
A magánszorgalmú kutyák!
Ámuldozva utáltuk őket.
Ez volt mégis a legcsúnyább.

Sem a házat és sem urát
nem védték. Miért is dühöngtek?
Úgy hörögtek, fölhömpölyödtek,
hangjukba fúltak, a buták.

Aki csak utcájukba ért,
szaggatták volna cafatokra,
csontját mindet megropogtatva,
külön-külön leszopogatva

egy köhejért, egy zörejért.
A magánszorgalmú ebek.
Ahogy végigfutva a láncot
két lábra állva azt a táncot
járták: vért, vért, vagy megveszek.

Ahogy az éji falun át
morse-mód híreket csaholtak:
messze beadva élőt-holtat
s mert nem téphették le a holdat,
zokogtak, szörny kanik s szukák!

Ez volt mégis a legcsúnyább.

A magánszorgalmú dögök,
a nyívók-sívók, hogy a gazda,
ő rúgta őket végre hasba:
coki pokolba, ördögök!

ITT OLVASHATÓ

SIMICSKA-ORBÁN: ÚJRA KAPCSOLATBAN?

FUHU
Szerző: LENDVAI PÉTER
2018.06.23.

Sokféle pletyka terjeng a piacon arról, vajon mi történhetett Simicska Lajossal a súlyos választási kudarc óta, milyen lehet a viszonya Orbán Viktorral, mit tervez a televíziójával, mit az óriásplakátokkal; egyszer és mindenkorra hátat fordított-e a magyar politikai életnek, vagy csak erőt gyűjt?

Arról megoszlanak a vélemények, hogy lehetséges-e annyi nyilvános szembenállás után újra szövetséget kötni Simicska és Orbán között, esetleg visszatérni a régi viszonyhoz. Sokan állítják, hogy a volt pártpénztárnok már április 8-a előtt kereste a kapcsolatot a miniszterelnökhöz, annak ellenére, hogy egy-két hónappal korábban még teljes magabiztossággal hitt abban, hogy a Fidesz el fogja veszíteni a választásokat. Sőt nem csak abban, hogy a Fidesz veszít, abban is, hogy a magzabolázott Jobbik lesz a végső győztes. Erre nem kevés pénzt áldozott; jobbikos óriásplakátjai elárasztották az országot, Hódmezővásárhely után pedig végképp értelmesnek és eredményesnek látta a befektetést. Hiszen a hódmezővásárhelyi siker jórészt az általa patronált pártnak volt köszönhető, és nem pusztán azért mert a végül győztes Márki-Zay éppen a Jobbiktól kapta a bíztatást, hanem azért is, mert a kampány-munka dandárját az ő emberei végezték.

És mégis: egyre többet köszön vissza az az értesülés, hogy Simicska már április 8-át megelőzően kereste az utat Orbánhoz – feltehetően ez azért nem annyira bonyolult számára -, ami ha igaz, akkor az azt is jelenti, hogy már voltak információi arról, hogy számára mekkora vereséggel zárul majd a választás. A jólértesültek tudni vélik, hogy már akkor szó esett a médiáról, és arról, hogy az az út, amit addig járt a Simicska-portfólió nem járható tovább. Emlékszünk: a Magyar Nemzet és a Hír tv is folyamatosan robbantgatott, azaz szinte nap, mint nap jelentek meg tényfeltáró, a Fidesz korrupciós ügyeit feltáró írások, beszámolók. Más országban, más körülmények között, kevésbé beletörődő társadalomban ezek a leleplezések egyenként is elegendőek egy kormány megbuktatásához, Magyarországon azonban a többséget nem érdekelte, és simán leadta a voksát a Fideszre...

ITT OLVASHATÓ

AZÉRT BÉLYEGZI MEG ELLENFELEIT A FIDESZ, HOGY ELKERÜLJE A RASSZIZMUS ÉS KORRUPCIÓ STIGMÁJÁT

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.06.23.

A magyar kormánypártok képesek bármit letagadni, még azt is, amiről fénykép tanúskodik, sőt az érintettek sajtótájékoztatón is elbüszkélkedtek a tettükkel. Így volt az emlékezetes matricázós esetnél is, amikor a KDNP ifjú aktivistái „bevándorlást segítő szervezet” felirattal látták el azt az épületet, amelyben a Menedék Egyesület működik. Most, hogy erről tudomást szereztek uniós képviselők is, a kereszténydemokraták mindent tagadnak. A dologban van egy roppant kínos mozzanat is, ugyanis a Menedék Népszínház utca 16. szám alatti irodája egy csillagos házban található.

A múlt héten indult a kisebbik kormánypárt, a KDNP új kampánya, amelynek során “bevándorlást támogató szervezet” feliratú öntapadós matricákkal látják el mindazokat az épületeket, melyekben állításuk szerint a Stop Soros törvény által megrendszabályozni kívánt civil egyesületek működnek. A Hollik István ex-képviselő által indított őrületbe bekapcsolódtak a KDNP ifjúsági tagozatának aktivistái is, akiknek jó érzékkel sikerült megjelölniük egy csillagos házat. Anélkül, hogy rövid történelem óra keretében elmagyaráznánk nekik, hogy mekkora érzéketlenség a nyilasok által kijelölt házakra bármiféle megbélyegző feliratot kiragasztani, a párt uniós képviselője már érzékeltette, hogy az ifjú kereszténydemokraták tényleg túl messzire mentek a civilek elleni hajsza hevében.

Történt ugyanis, hogy a csillagos ház felmatricázását több zsidó származású ember is kikérte magának, egyikük pedig írt egy levelet is Ujhelyi István szocialista EP-képviselőnek. Aki fogta, lefordította a levelet és körbeküldte a többi Európai Parlamenti képviselőnek. Ebből aztán elég nagy kalamajka támadt, és, nem maradt más választása Hölvényi György KDNP-s EP képviselőnek, hogy egy az egyben letagadja az estet. Pedig az esetről beszámoltak a magyarországi hírportálok függetlenül attól, hogy ellenzéki vagy kormánypárti orgánumok, a felmatricázásról fényképet készített az MTI fotóriportere, de beszámolt a történtekről a lakájmédia összes csatahajója, köztük a szervilizmus csúcsának számító M1 hírcsatorna is...

ITT OLVASHATÓ

NEM LEHETÜNK NÉMÁK!

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: RICHARD BEAUDETTE OMI
2018.06.23.

Ezen a héten Keresztelő Szent János születését ünnepeljük. János egy próféta volt, aki Isten szavát volt hivatott hirdetni Izrael népének, emlékeztetve őket szerepükre mint Isten népe, illetve hogy bejelentse a Messiás érkezését. Úgy mint Keresztelő Szent János és az őt követő összes próféta, a mi hivatásunk is az, hogy prófétikusok legyünk saját korunkban és saját hazánkban. A próféta Isten jelenlétét ábrázolja a világban. Továbbá egy proféta Isten hangja, amely a gyógyulás, a béke, az egyetértés, illetve a megtérés üzenetét közvetíti.

Amikor a híreket olvassuk, hallgatjuk vagy nézzük a tévén, belátjuk, hogy Jézus tanítványaiként nem lehetünk némák és nem lehetünk inaktívak. Hangot kell adnunk annak a szükségletnek, hogy véget vegyünk az igazságtalanságnak, a megkülönböztetésnek, a rasszizmusnak, a bigot nézeteknek és a gyűlölet minden formájának, amely oly annyira jelen van világunkban. Amikor a hírekben látjuk, hogy gyermekeket (sőt, még csecsemőket is) elválasztanak szüleiktől, lehetünk-e — jó lelkiismerettel — némák? Természetesen könnyen lenyugtathatjuk lelkiismeretünket azzal, hogy ezek a szerencsétlen direktívák egy másik országban kerültek bevezetésre. De vajon feltesszük-e magunknak a kérdést, hogy történnek-e igazságtalanságok saját hazánkban? Kapcsolatba lépünk-e saját kanadai kormányunkkal, hogy hangoztathassuk az igazságtalanság létezését és, hogy követeljük az ezek elleni tiltakozást diplomáciai csatornákon keresztül? Megkérdőjelezzük-e saját kanadai bevándorlási törvényeinket és gyakorlatainkat, amelyek sokszor túlzott terhet tesznek a bevándorlóra vagy menekültre?

Amikor homoszexuálisok megyilkolásáról hallunk, felszólalunk-e a homofóbia és a gyűlölet ellen, vagy egyszerűen azt mondjuk saját magunknak, hogy ‘én ilyet nem tennék’, vagy ‘hagyjuk, hogy az igazságszolgáltatás végezze a dolgát’? Vesszük-e a fáradtságot, hogy mélyen átvizsgáljuk saját hozzáállásunkat, cselekedeteinket, ez által feltéve saját magunknak a kérdést: hozzájárulunk-e egyes csoportok elleni diszkriminációhoz?

És mit teszünk akkor, amikor a rendőrök által elkövetett rasszizmusról hallunk? Vagy éppenséggel a körülöttünk lévő mélyszegénységről és hajléktalanságról? Vagy a nők és a gyerekek elleni emberkereskedelemról? Vagy a gyermek katonákról, illetve a hosszú órákat, rabszolgasorban dolgozó gyerekekről akik azért dolgoznak, hogy mi botrányosan olcsó árút vehessünk? Oly sok gond van világunkban és saját társadalmunkban. Az a feladatunk — személyként és katolikus közösségként – hogy egy prófétikus hang legyünk ebben a világban. Egy olyan hang, amely a változást és az átalakulást követeli.

De vajon hol kezdődik ez az átalakulás? Saját szívünkben és sok imával, illetve a Szentlélek iránti nyitottsággal.

(Richard Beaudette atya az ottawai St. Joseph’s római katolikus egyházközség plébánosa, illetve a Szeplőtelen Szűz Missziós Oblátusai nevű szerzetesrend tagja.)

ITT OLVASHATÓ

FEDEZÉKBE! BUDAPESTRE ÉRKEZIK A PATÁS ÖRDÖG

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2018.06.23.

...A HVG információi szerint maga a patás ördög, Soros György érkezik Budapestre a hétvégén. A látogatás oka többek között a CEU jövőjének átbeszélése, ugyanis annak sorsa továbbra is kérdéses. Hogy a neves egyetem Magyarországon marad-e továbbra is, azt még nem lehet tudni. Illetve azt sem tudni, hogy a Stop Soros törvénycsomag életbelépése után Soros György meg fog-e érkezni a CEU tanácskozásra. Ő ugyanis az Orbán-kormány ellensége, amely kormány már eddig is több milliárd forintot költött a megállítására, erre a milliárdos fogja magát és csak úgy Magyarországra jön. Ez felháborító! Nagyon remélem, hogy Orbán Viktor meg fog bennünket védeni, de ha ő éppen halaszthatatlan közfeladatokat lát el, akkor legalább küldje el Aradszki Andrást, aki kezében egy rózsafüzérrel tutibiztos megvéd bennünket a gonosztól...

ITT OLVASHATÓ

JOBBAN LESZ ATTÓL, HOGY BILINCSBEN VISZÜNK A PSZICHIÁTRIÁRA?

ABCÚG BLOG
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2018.06.22.

Egyáltalán mitől lesz valaki veszélyes? Egy falhoz vágott bögre vagy két doboz cigi például elég hozzá? A kötelező gyógykezelések sorra produkálják a jogsértéseket.

Nagy kérdés, jó dolog-e valakit akarata ellenére bevinni a pszichiátriára, lekötözni és begyógyszerezni. Magyarországon ez gyakran megtörténik, és sokak szerint jó is, ha a pszichés gondokkal küzdő, veszélyes embereket kórházba viszik. De mitől lesz valaki veszélyes? Ezt senki se írta le sehova, mindig a mentősök és az orvosok döntik el. Egy falhoz vágott bögre vagy két doboz cigi például elég hozzá? Miközben itthon a kötelező gyógykezelések sorra produkálják a jogsértéseket, Európa néhány pontján kezdik elfelejteni ezt az egészet, és jobb megoldásokat találnak.

Péterre 2005-ben hívták ki először a mentőt. “Pszichózisnak hívják, amikor más állapotba kerülök, másképp látom a világot, kívülről furcsának is látszom ilyenkor” – mondta a 38 éves budapesti férfi, akit tizenhárom éve, egy különösen nehéz időszak, többek közt édesanyja öngyilkossági kísérlete után diagnosztizáltak bipolárisként. “Volt, hogy a munkahelyemről vittek be. Fizikailag soha senkit nem bántottam, de a környezetem úgy érezte, hogy veszélyes lehetek”.

A szabályok szerint Magyarországon azokat vihetik be akaratuk ellenére a pszichiátriára, akik veszélyeztetik magukat vagy másokat. Ilyenkor kezdetét veszi egy több hetes kezelés, általában erős nyugtatózással és gyógyszerezéssel, miközben nem hagyhatják el a kórházat. “Egyetlen éjszaka volt, amikor haza akartam menni. Kiabáltam és dörömböltem az ajtón. Nem akartam ártani senkinek, mégis lekötözött egy ápoló”.

Attilát 2008-ban diagnosztizálták mániás depresszióval, ami saját leírása szerint “vagy hónapokig tartó, nagyon mély depressziót, vagy egy nagyon intenzív, felfokozott állapotot jelent. Másfél éve a kettő között vagyok” – mondta. Attila egy vidéki kisváros lakójaként jól ismeri a helyi rendőröket, akik ötször vitték el bilincsben a pszichiátriára. “Amikor depressziós voltam, nem érdekelt semmi. Nem mentem el időben kontrollra, nem váltottam ki a gyógyszeremet, ami nem tetszett a családomnak, ezért kihívták a mentőket”.

Azt mondta, fizikailag nem állt ellen, egyszerűen leült a sarokba, és a felszólítás ellenére sem volt hajlandó elindulni a kórházba. “Télen a hóban húztak, mint a disznót a vágásba. Minek mentem volna? A magyar pszichiátria arról szól, hogy a beteg legyen kussban, ne mászkáljon a folyosón, vegye be a gyógyszert, és éjjel aludjon. De az undorító kórházi vécé és zuhanyzó, az ocsmány kaja nem nagyon segít az emberen”...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÁLLAM ÉN VAGYOK

DR. SZÜDI JÁNOS BLOGJA
Szerző: DR. SZÜDI JÁNOS
2018.06.23.

Az Országgyűlés kormánypárti képviselői két nap alatt megteremtették annak lehetőségét, hogy a Kormány saját hatáskörben megváltoztassa Magyarország közjogi berendezkedését. Az Országgyűlés 2018. április 11-én 127 [2/3-nál kevesebb] szavazattal elfogadta a „Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról” címmel, 2018. április 9-én, egyéni képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslatot. Ez a törvény azért mérföldkő az ország irányításának alakításában, mivel a ténylegesen kialakult helyzetnek megfelelően törvénybe foglalta a demokratikus jogállam megszüntetésének befejezését. Nem kellett hozzányúlni az Alaptörvényhez. Elégséges volt – „feles” törvényekkel – megváltoztatni a kormányzati munkamegosztás rendjét.

A kormányzati feladatmegosztás rendje az Alaptörvényben

A változás megértéséhez nélkülözhetetlen megismerni az Alaptörvény Kormány és tagjai jogállását meghatározó rendelkezéseit. „A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe.” [Alapt. 15. cikk (1) bek.] Az Alaptörvény a lehető legtágabb körben biztosít mozgásteret a Kormánynak, amikor – az Alkotmánytól eltérően – nem sorolja fel a Kormány feladatait Ez a megoldás jogbizonytalanságot eredményez, mivel fogalmai felfoghatók szűkebb és tágabb értelemben. Szűkebb értelemben a Kormány „mozgástere” azokra az ügyekre terjed ki, amelyekben van jogszabály – jogszabály az önkormányzat rendelete is – azonban az nem határozza meg kifejezetten az elintézésre jogosult szervezetet. Tágabb értelemben – az előzőeken túl – a Kormány „jogköre” kiterjed minden olyan kérdésre, amelyben nem született jogszabály. A „szerv” fogalom szűkebb értelemben a közigazgatás szerveit, tágabb értelemben a jog által elismert minden szervezetet jelenti.

Ez a bizonytalanság kihat a Kormány rendeletalkotási jogosultságának megítélésére is. Egyik lehetséges kormányzati filozófia e területen: az alapvető jogoknak és kötelezettségeknek törvényben kell megjelenniük. A végrehajtó hatalom a törvény keretei között szabályozhat. Ennek az elvnek az érvényesítése valóságos korlátozását jelenti a végrehajtó hatalomnak. Fontos és árulkodó, hogy a kormányzás során a törvényalkotás élvez elsőbbséget, vagy a rendeleti szintű szabályozás. A törvényi felhatalmazáson alapuló rendeletalkotás elismeri a törvényhozói hatalom elsőbbségét a végrehajtó hatalommal szemben. Az Alaptörvény nem ezt a megoldást választotta...

ITT OLVASHATÓ

NYILAS MISI, NEKÜNK TÖKÖS IFJÚSÁGUNK VAN

KOLOZSVÁRI SZALONNA - VENDÉG
Szerző: TÓTH ILONA
2018.06.23.

Nyilas Misi, baj van veled! Öreg vagy és elavult. Már 1920-ban megszülettél. Ma is kötelező olvasmány vagy a Légy jó mindhalálig című regény főszereplőjeként. Nem nagyon kellesz, mert satnya is vagy, sírós is vagy meg félős is. Ja, szegény is, mint a templom egere. Vézna vagy, kitaszított, önbizalmad semmi, Misike.

Elhiszed, hogy a mai gyerekek vagányak, erősek, merészek, szegény közöttük egy sem? Boldogok is. Net- és mobilnemzedék. Egyszóval, tökös ifjúságunk van. Ha érted, mit jelent. Akkor miért olvasnának Móriczot? Pláne kötelezően – mondják az okosok. Tényleg beporosodott az olyan értékrend is, mint igazságosság, udvariasság, becsületesség, szeretet, jóság?

ITT OLVASHATÓ

TAMÁS PÁL: POPULIZMUSOK - A MAGYAR IDŐZÍTÉS

NÉPSZAVA ONLINE - SZÉP SZÓ
Szerző: TAMÁS PÁL
2018.06.23.

Ma sokat és szívesen beszélnek a populizmusok seregszemléjéről, ideértve minden karakteres politikust, aki valami rosszat mondott az utóbbi hónapokban a liberalizmusról. Putyin, Erdoğan és a közép-európaiak nyilvánvalóan egymástól nagyon sok mindenben eltérnek, liberalizmus- és ellenfél-képükben is. Eközben nem látom azt a liberális világrendszert, amelynek legyőzésébe az új fiúk - most legalább ideológiailag együtt - bele szeretnének vágni. Persze, a liberális oldalt még mindig túlsúlyosnak hiszik, s láthatóan nincs nyelvük a megjelenő új jelenségek leírására.

Reform és tiltakozás

Ilyenkor tipikus probléma jelentkezik: egybevághat-e a két szerep, persze valamennyi időeltolódással, kinőhet-e a protesztből a reform, s mindentől függetlenül lehet-e a tiltakozások központi alakjából az új reformer? A piacon elérhető személyiségtípusokból következően válaszunk nemleges. A reformer reflexív és megpróbál csapatot formálni. A tiltakozó pedig egyéni hős, másként nem lenne karizmája, amit később sem lehet tovább osztani. Az autokráciát nem forradalomban, nem az utcán felszámoló vezető, még ott ül a legfelsőbb vezérkarokban. Lázár, aki önmagában nem hülye, tavaly fokozatosan döntötte el, hogy megpróbál egy erős, de Orbánétól eltérő profilt felépíteni. Hogy nem nagy ügyekben, de lehet saját véleménye. Ez már elég volt a visszanyomatásához, és most majd az automatikus kopáshoz. Magától azért nem fognak a mostani félbemaradt Lázárra Mátyás királyként emlékezni. Egy politikai robbanás, vagy váratlan egészségi kisiklás után a Fidesz-elit persze átmeneti alakként őt is választhatja. De hát ezt vagy meglátjuk, vagy nem.

De ami talán most fontosabb, hogy az ellenzék elment a "békeidőben szélsőséges" protestálásig, de nem volt vezére, kikristályosodási pontja. Még az ellenzéki sajtó sem működött együtt így, nem is gondolkozott ezekben a kategóriákban, a Klubrádió kivételével (ez ma a lipótvárosi Pravda). A kis- és középpártok az ellenzék összeolvasztását nem engedték, tudták, hogy maguk ilyesmire nem képesek, a konkurencia pedig ne jusson labdához. A Klubrádió meg velük szemben nem győzhetett.

Orbán nyilvánvalóan nem akar saját rendszerének reformere lenni (bár elvben képes lenne rá, s talán még politikai-biológiai tere is lenne még). Hogy itt nem helyette, hanem őt módosítva egyetlen vagy több reformer jöhet csapatban, majd kiderül. Tehát ebben a politikai rendszerben sem vezértiltakozó, sem vezérreformer nincs sehol...

ITT OLVASHATÓ

TÉNYLEG ENNYIRE RETTEGÜNK A SZEGÉNYEKTŐL?

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2018.06.23.

Tóth Bertalan, az MSZP frissen megválasztott elnöke a Heti Válasznak adott interjújában arról beszél, hogy a „a villamosokon bűzölgő hajléktalanok” zavarják, de nem elfogadható a hetedik alaptörvény-módosítás, mert nincsenek benne szociális pillérek. A Pesterzsébeten végül megmenekült végtag nélküli kisfiú családjának kilakoltatása kapcsán arról értekezett a helyi szocialista frakció, hogy a családnak feladata “biztosítani a szomszédok számára is az otthon nyugalmához való jogot, azaz betartják a normális együttélési szabályokat.” Az MSZP-frakció Zuglóban azzal utasította el a Baptista Szeretetszolgálat kérelmét arra, hogy 3 üres lakást szociális lakhatásra használhassanak, hogy ebből 2 helyen a lakókkal gond lehet, mert előre egyeztetni kell velük, hogy hajléktalanok költöznek melléjük.

És ezek még az ellenzéki megszólalások szegény embereket érintő ügyekben. A kormánypártiakat inkább hagyjuk is, azok általában ezeknél is durvábbak.

A hetedik alaptörvény-módosítás utcán való életvitelszerű lakhatás megtiltásáról szóló része kapcsán csak és kizárólag az aluljárókban, Budapesten alvó hajléktalan emberekről volt szó, és amikor róluk beszélt a média vagy a politikusok, csak mentális problémákkal élő, alkoholista büdös “csövesekként” beszéltek a hajléktalan emberekről.

Nyilván engem is zavar, ha valaki büdösen felszáll a villamosra, de azt állítani, hogy ő lenne az az ember, akit tipikusan érint például ez az alaptörvény-módosítás, egyszerű hazugság. Itt egy torzítási folyamatról van szó, ami azért lehetséges, mert senkire nincs ráírva, hogy hajléktalan vagy szegény lenne. Miközben a budapesti aluljárókban legfeljebb néhány száz ember aludhat, életvitelszerűen közterületen több ezren is élhetnek akár, évszaktól függően. Csak ők nem látszanak, mert nem feltűnőek, és többségük, az elsöprő többségük nem büdös (istenem ezt komolyan le kellett írnom emberekről?), nem alkoholista, nem mentális beteg, sokan dolgoznak is közülük...

ITT OLVASHATÓ

MEDVESIMOGATÓK

HUPPA BLOG
Szerző: SZELE TAMÁS
2018.06.23.

No, ma sem maradunk medve nélkül. Vagyis tegnap nem maradtunk, de ma még érvényes a hír: rendőrt hívtak tegnap egy medvebocsra, mégpedig a Kálvin téren. Mondjuk a rendőrségnek általában sem dolga a közterületi medveelhárítás, ez esetben pedig főleg nem volt az: tekintve, hogy egy három és fél hónapos bocsról volt szó, aki pórázon vezettek.

Mármost lehetne mondani, hogy micsoda humbug, nem is történt semmi különös, a rendőrség kiszállt, mert nekik ki kell szállniuk, meglátták, hogy miről van szó, és természetesen békén hagyták a macit, sőt, fotózkodtak vele, simogatták meg adtak neki mézet, de az a helyzet, hogy igenis különös. Az különös, hogy kihívták őket. Nem várható el minden polgártársunktól, hogy maximálisan kihasználja összes agysejtjét, főleg, ha csak három működőképes van neki, és ebből kettő a neurovegetatív funkciókat koordinálja, de azért mégis láthatta volna az illető, aki értesítette a karhatalmat, hogy egy bocs billeg a flaszteren, akit pórázon vezetnek be, ráadásul a Premier Kultcaféba, ahol is a Fogadj Örökbe Egy Macit alapítvány rendezvényén vett részt, mint vendég. 

(http://www.borsonline.hu/aktualis/breking-rendort-hivtak-a-belvarosban-jaro-macira/155330)

Nem szerepelt, mert gondjai voltak a szöveggel, de meghívták. Annyit még mindenképpen érdemes tudni a történetről, hogy ez az alapítvány vagy hat éve létezik, Törőcsik Mari és Kárász Róbert jóvoltából, abból a célból, hogy munkahelyteremtéssel támogassa a fogyatékossággal élő személyek társadalmi integrációját. A Premier Kultcafé pedig úgy mutatkozik be, hogy: „Európa legnagyobb alapterületű fogyatékosság-barát közösségi és kulturális tere, ahol találsz kávézót, pékséget, mozit és egy akadálymentes rendezvénytermet változatos programokkal. Kultúrplacc az elfogadás és a befogadás jegyében. Integrált munkahely, ahol fogyatékossággal élők is dolgoznak.”

De hát akkor ez egy rendes ügy. Akkor arról van szó, hogy a macit egyszerűen elkérték kicsit bulizni a Veresegyházi Medveotthonból, emelni egy jótékonysági rendezvény fényét, csak kicsit sok mézzel etették meg és elaludt, úgyhogy hazavitték. Mindenki megsimogatta, mindenki megetette, remélhetőleg a bevétel is felszökött tőle, hiszen jó ügyről van szó – miért kellett ide rendőrt hívni?

Azért, mert medvét láttak.

Kicsit, pórázon – de medvét.

És az fenevad, félni kell tőle. Pedig látni is csak azért látták, mert a Kálvin téren nem lehet parkolni, a medveszállító kocsi a Baross utcában kellett megálljon, és át kellett menni vele a tér túloldalára.

Rettenetes, kérem. Medvék mászkálnak nemzetünk véres verítékkel kiásott, megszentelt aluljáróiban, medvék róják a pesti flasztert, és a rendőrség nem tesz ellenük semmit. Maximum simogatja őket.

Az a minimum, hogy fegyelmit fognak indítani a medvesimogató járőr ügyében.

Medvesimogatók, medvebérencek...

ITT OLVASHATÓ

A HOMOFÓB IDIÓTÁK ESETE MAGYARORSZÁG JÓHÍRÉVEL

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2018.06.22.

El Pais, Le Figaro, Le Monde, Independent, The Guardian, Dagens Nyheter, Der Standard, Daily Telegraph, El Mundo, De Standaard, El Espectador...

ITT OLVASHATÓ

GYARMATI ANDREA: MUSZÁJ RÁÉRNÜNK ARRA, AKI FONTOS - GONDOLATOK A KÖNYVESBOLTBAN

24.HU - POSZT ITT
Szerző: GYARMATI ANDREA
2018.06.23.

Vannak üzletek, ahová jobb lenne be se menni, de nehezen állok ellen a kísértésnek. Ezért aztán rendszeresen járok könyvesboltba, és papír és írószer üzletbe is, ahol aztán jelentős összegektől szoktam megszabadulni.

Imádok olvasni és a szép tollak meg a csíkos füzetek a gyengéim. Ezekbe a vonalas irkákba szoktam lejegyezni azokat a mondatokat, gondolatokat, melyek ezért vagy azért éppen fontosak a számomra. Számtalan füzetem van, melyet olykor szívesen előszedek, újraolvasok.

Amit valaha felírtam, általában évek múltán is megállja a helyét.Lehet azért, mert utóbb is hasonló dolgok ragadják meg a figyelmemet, s régen is azt tartottam fontosnak, amit ma annak érzek. Ebből akár azt is gondolhatod nem változtam semmit, de azért ez elég messze van az igazságtól. Bár ez sem biztos, hiszen néhány napja összetalálkoztam egy régi ismerőssel a kedvenc könyvesboltjaim egyikében.

Azt mondja, „de jó, hogy látlak, régen találkoztunk, nem változtál semmit se, Anduka”.

Szívesen elhinném, hogy mindez igaz, és megállt az idő, de tudom, nem így van.

„Nem változtam semmit se? – kérdezek vissza elkerekedő szemmel. – Vagyis azt mondod, így néztem ki húszévesen is? Az azért elég gáz lenne” – mondom, amire nevetni kezdünk.

A minap állok a könyvesbolt középén és próbálok tájékozódni. Épp nem célirányosan keresek valamit, csak körbenézek, mi van, amit el- vagy újraolvasnék, olyan könyv, amit valaha kölcsönadtam valakinek, aztán nem került vissza hozzám. Olyan könyv, amivel szeretnék együtt élni, hogy bármikor levehessem a polcról.

És meglátom Márquez regényét, a Száz év magányt, új köntösben.

A szerző nagy kedvencem volt régen is, főleg azok a gondolatai, melyeket nem sokkal a halála előtt lehetett olvasni az interneten. Emlékszem, annak idején kijegyzeteltem, és amikor hazaérek, persze meg is találom mindazt, amit 2005-ben ez a búcsúlevél tartalmazott.

Gabriel Garcia Marqez egészségügyi okból (nyirokrákja volt) vonult vissza a nyilvánosságtól. Sokadszorra újraolvasom, és úgy érzem, az elmúlt tizenhárom évben egyetlen mondat sem vesztett az aktualitásából...

ITT OLVASHATÓ

LENGYEL LÁSZLÓ: ELLENFORRADALMI RENDSZER

NÉPSZAVA ONLINE - SZÉP SZÓ
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2018.06.23.

"A vízparton a kerítés
úgy lóg, iszapba taposva,
mint eltört végtagok.
Éjszaka. Rázza a szél. Megakad a lábam.
Egy csónak vergődik a nádban,
a víz mintha ólomhoz ütné."

A nemzetállam visszavág

Mi, magyarok, újabb ellenforradalmi rendszerbe rendezkedünk be. Egyszerre vagyunk részei a világon végighömpölygő ellenforradalmi hullámnak és saját nemzeti hullámverésünknek. A globális ellenforradalom Putyin Oroszországától Trump Amerikájáig, Erdoğan Törökországától a Brexit Britanniájáig válasz egy félig megvívott, sikertelen globális, liberális és progresszív lázadásra, amely a Yes We Can Amerikájától a moszkvai és szentpétervári tüntetőkig, az isztambuli és a hongkongi lázadóktól a kairói és a kijevi Majdan fiataljaiig hatott. Globális felkelés a testvériséget közvetítő világhálón és a nagyvárosok terein a szabadságért és az egyenlőségért. Minden ember szabadnak és egyenlőnek születik, legyen az színes vagy fehér, nő vagy férfi, gyermek vagy öreg, homo- vagy heteroszexuális, muszlim, keresztény, buddhista vagy szekularizált nem hívő, éljen bárhol a földtekén. És mindenki felelős a békéért, a föld jövőjéért, a másik emberért.

Ennek a 2007-08-as "emberarcú kapitalista" álomnak és a belőle kisarjadt globális mozgalomnak végét vetette a világméretű Nagy Recesszió, és a faji, nemzeti, vallási, osztály, törzsi ellenforradalmak sora. Súlyosan fizettünk és fizetünk az átmeneti kinyílásért. A tízes évek elején elkezdődik a nemzetbe, fajba, vallásba zárkózás. A nemzetállam visszavág. Ha korábban a nyitás nyitást szült, most a zárás még mélyebb bezárkózást.

Büszkék lehetünk: Orbán Viktor először érzett rá Európában a nacionalista ellenforradalomra. Putyin, Erdoğan, Kaczyński, a brexiterek, Trump, Kurz, Salvini, Seehofer valamennyien utána érkeztek. Orbán elsőként fogalmazta meg, hogy először magyarok, másodszor fehérek, harmadszor keresztények, negyedszer férfiak, ötödször heteroszexuálisok vagyunk, és csak utána emberek. Embernek, főleg érző és gondolkodó humanistának lenni gyengeség. Árulás a nemzettel szemben. Jézus Krisztus vagy Ferenc pápa lehetnek együttérzők a szegényekkel vagy a távolról jött szerencsétlenekkel, egy magyar keresztény nem, neki a családjára és nemzetére kell gondolnia. Hordozni kell a fehér ember terhét. Ha a Yes We Can lázadói abban hittek, hogy lehetséges valamiféle globális és univerzális együttes fölemelkedés, kölcsönös megbékélés és a környezet közös megóvása, az ellenforradalmi mozgalmak egyértelművé tették: nincs osztozás, csak győztesek és vesztesek, barátok és ellenségek, hozzánk tartozók és idegenek, tulajdonosok és tulajdon nélküliek léteznek...

ITT OLVASHATÓ

CSÁNYI VILMOS: MOST ANNAK A TÜKÖRKÉPE TÖRTÉNIK, AMIT '49-'50-BEN CSINÁLTAK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁTH JÓZSEF
2018.06.23.

A CEU-ügy után e mostani a legsúlyosabb támadás a tudomány autonómiája ellen. Egyebek mellett ezt tartalmazza az akadémikusokból és akadémiai nagydoktorokból álló Stádium 28 Kör nyilatkozata. A dokumentum egyik aláíróját, Csányi Vilmos akadémikust kérdeztük.

– Attól tart, hogy a kormány parancsolgatni fog vagy elsorvaszthatja az akadémiai intézményhálózatot?

– Azért csatlakoztam a tiltakozáshoz, mert az adott helyzetben nem tartom jó döntésnek a centralizációt. De a tárgyilagosság kedvéért hozzáteszem, hogy a tudományfinanszírozásnak a világon többféle, megfelelően működő rendszere van. Vannak olyan országok, ahol az akadémiák alatt vannak az ilyen intézetek, és vannak olyanok, ahol azok független hálózatba tömörülnek. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai. Itthon van egy bevált, működő rendszer, amit a kormány most hirtelen meg akar változtatni. Nekem valójában nem is önmagában a változás a legnagyobb problémám, hanem az, hogy megint olyan intézkedést hajtanak végre, amely előtt az érveket és ellenérveket nem lehetett megvizsgálni. Lehet érveket felhozni egy önálló kutatási minisztérium működése mellett és ellene is, ugyanígy lehet az akadémiai vezetés mellett kardoskodni. De az lenne a tisztességes dolog, ha ezek az érvek elhangzanának, és így kerülne sor a döntésre. Legalább tudhassuk, hogy miért változtatják meg a rendszert.

– Értem, de azt mondta, hogy a centralizációt nem tartja helyesnek.

– Nem, mert a miniszterek persze nem járatosak az egyes ügyek apró szövevényeiben, így sokszor az a helyzet, hogy a kormány döntései mögött valakinek vagy egy kisebb csoport politikai érdekérvényesítése áll. És általában nem láthatjuk, hogy kiknek az érdekeit szolgálja egyik-másik döntés. Ebben az esetben például fogalmam sincs, hogy miért pont most, miért pont ezt a döntést akarják meghozni. Nem mondják meg nekem, ki akarja a pénzt elosztani, miért bízzák rá, melyik csoportnak akarnak kedvezni. A politikának az lenne a dolga, hogy a társadalom különböző érdekcsoportjainak az ütközéseit menedzselje. De ennek az az előfeltétele, hogy látható legyen, hogy milyen érdekcsoportokról van szó, milyen érveik, milyen ellenérveik vannak. Most viszont cinkeltek a lapok. Ha mindenki kirakná a kártyáit, és észszerű érvek hangoznának el, akkor talán a centralizációt is el tudnám fogadni...

ITT OLVASHATÓ

BAUER TAMÁS: HA...

VÁROSI KURÍR - BLOG ZÓNA
Szerző: BAUER TAMÁS
2018.06.23.

Ha nyolcvan évvel ezelőtt az MSZP ott ült volna a parlamentben, az első zsidótörvény megszavazását egyik vezetője azzal kommentálta volna, hogy ez a törvény csak figyelemelterelés: azt akarja a kormány, hogy az embereket ne foglalkoztassa a munkanélküliség, a lakáshiány, a tömeges szegénység.

A másik pedig azzal, hogy nem elvi alapon szavaznak a törvény ellen, hanem azért, mert pongyolán van fogalmazva, nincs világosan meghatározva, hogy ki tekintendő zsidóbérencnek, ezért nem lehet alkalmazni.

Ha pedig ott lett volna az LMP is,

akkor képviselője azt mondta volna, hogy azzal egyetértenek, hogy korlátozni kell a zsidók szerepét a közéletben, de a törvényben szereplő módszereket nem tartják megfelelőnek...

ITT OLVASHATÓ

AZÉRT NEM JUTOTTUNK KI A FOCIVÉBÉRE, MERT... INFOGRAFIKÁKKAL CÁFOLJUK A LEGGYAKORIBB ÖNFELMENTŐ MÍTOSZOKAT A MAGYAR LABDARÚGÁSRÓL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BÁTORFY ATTILA
2018.06.22.

Magyarország rendre nem jut ki a labdarúgó világeseményekre, ezt pedig a magyar szakvezetők és a focirajongók számos racionálisnak hangzó okkal magyarázzák, csak azzal nem, hogy a magyar foci mindössze ennyire képes. Grafikonokkal cáfoljuk a leggyakoribb önfelmentő mítoszokat a témában.

Legutóbb a 444.hu szedte össze és cáfolta azokat a mítoszokat, amelyekkel megmagyarázzuk (pontosabban: a magyar futball szakvezetése, a politikai elit és a magyar foci rajongói rendre megindokolják), miért nem jut ki a magyar fociválogatott a világbajnokságra, vagy az Eb-re. Mi most részben a 444 cikkére, részben pedig saját gyűjtésre alapozva történelmi távlatokban is bemutatjuk, hogy miért nem megalapozottak a magyarázataink.

Legutoljára 30 éve, 1986-ban jutottunk ki a világbajnokságra. Azóta összesen 8 világbajnokság és 8 Európa-bajnokság volt, a mérlegünk pedig egy kijutás, a 24 csapatosra emelt 2016-os franciaországi kontinensbajnokságra. Ezen a 16 tornán összesen 74 ország válogatottja vett részt, íme az örökrangsor selejtezőzónák szerint színezve (UEFA, CONMEBOL, CONCACAF, AFC, CAF, OFC)...

ITT OLVASHATÓ

MIÉRT ÉS HOGYAN STOPPOLJUNK KÜLFÖLDÖN?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / TeePolgar
2018.06.23.

Engem valahogy soha nem érintett meg a stoppolás kalandvágya, de ez persze nem jelent semmit, hiszen világszerte elég sokan próbálnak meg így eljutni egyik helyről a másikra. Közéjük tartozik TeePolgar, aki rutinos stoppolóként foglalta össze sok év alatt (és sok országban) szerzett tapasztalatait.

"Ez nem űrtudomány, ami az igazat illeti, és nem is feltétlenül a “rossz” emberektől való félelem miatt nem stoppol sok ember, hanem a komfortzónán kívüliség miatt. Legalábbis ez az, ami engem visszahúzott sokáig.

Mikor végre erőt vettem magamon 2 év önmarcangolás után, akkor annyiban változott a szituáció, hogy a hüvelykujjammal, és nem buszjeggyel utaztam.

Hiszem, hogy a legtöbb ember nem a rablás, megerőszakolás, gyilkosság – nem feltétlenül ebben a sorrendben történő – lehetősége miatt, hanem a kínos érzés miatt, hogy nem vesz fel valaki, vagy hogy “csórónak gondolna valaki, mert stoppolok” érzés miatt dönt úgy, hogy nem stoppol.

A stoppolás mint tevékenység negatív megjelöléssel bír társadalmunk részéről, és emiatt az érték miatt nem áll neki sok ember stoppolni. Az úton az emberek többsége az időt, biztonságosságot, kiszolgáltatottságot és másoktól való függetlenséget jelölik meg, mint ok, hogy miért nem stoppolással utaznak..."...

ITT OLVASHATÓ

"BEFOGJA A SZÁJÁT, ÉS MINDENT ELVISEL" - INTERJÚ BUDAVÁRI ÁGOTÁVAL, A SPORTKÓRHÁZ SPORTPSZICHOLÓGUSÁVAL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: SIMON ANDREA
2018.06.22. 

A Sportkórház pszichológusaként Budavári Ágota a 70-es évek eleje óta gyakorlatilag a teljes magyar sportot átvizsgálva megállapította, hogy a hatalommal való visszaéléseket a sikeréhség fűti, hogy újra kéne fogalmazni az élet-halál ura edzők szerepét, és újra kéne építeni a versenyzőkkel való kapcsolatukat. Ehhez viszont képzettebb, empatikusabb és nem exbajnokokból lett mesterekre lenne szükség.


– Mit gondol a metoo jelenségről?

– Azt, hogy Magyarországon ez nagyon kicsi hangerővel zajlik. Nálunk minden késlekedve derül ki, az emberek, de főleg a nők, egyszerűen nem mernek nyíltan beszélni erről. Kontrapunktként pár héttel ezelőttről a cannes-i filmfesztivál megnyitóját mondanám, ahol az egyik beszéd azzal kezdődött, hogy „Mesdames, Mesdames, Mesdames et Messieurs…”, és azzal folytatódott, hogy itt nem lesz játéktere Harvey Weinsteinnek. Vagyis ők folyamatosan emlékeznek arra, hogy igen, a nőket védeni kell, és kiállni a jogaikért. Magyarország pedig mintha megfeledkezett volna azokról a kirívó visszaélésekről, amiket a mi – amúgy nagyszerű életművel rendelkező – kiválóságaink elkövettek, akár a színházban, akár a sportban. Az áldozataik pedig nagyon kicsi figyelmet kaptak szerintem.

– A Marton-ügy nekem „Kiss László déjà vu” volt a reakciókkal, a mentegetőkkel, az áldozathibáztatókkal, és hogy végül újabb ügyek arccal, névvel nem nagyon kerültek elő. Így aztán éppen úgy nem alakult ki belőle semmilyen társadalmi diskurzus, mint két évvel ezelőtt, „Laci bácsi ifjúkori botlásait” illetően. Vajon miért nem szólaltak meg mások is Sárosdi Lillához hasonlóan?

– Mert hihetetlenül hierarchizáltan, tekintélytiszteletben lettünk nevelve, én is, de talán még a mai gyerekek is. A magyar társadalom tekintélytisztelő, teljesítménycentrikus, a siker bűvöletében él. Mi ezeket az embereket az intellektuális és egyéb sikereikre hivatkozva mentjük fel, mintha az legitimálná, amit hatalmukkal visszaélő, visszaeső bűnözőként elkövettek. A magyarok – egyébként több generációra visszamenően – nagyon furcsán gondolkodnak: aki sikeres, pláne nemzetközileg is, vagy aki elég pénzt tud felmutatni, azzal sokkal elnézőbbek. Még a barátnőm is úgy vélekedett, hogy Martonnak bizonyos dolgok elnézhetők, amik másnak nem, ha egyszer olyan kiváló rendező. De mindezeken kívül, szerintem a társadalom azért is volt megértőbb Kiss és Marton László esetében is, mert mindketten nagyon intelligens módon, viszonylag jó pillanatban kértek bocsánatot. Tán emlékszik, Kiss László még virágot is vitt egykori áldozatának.

– Szerintem inkább rém kellemetlen volt, ahogy 55 évvel később, feleségével az oldalán még puszilkodni is akart Takáts Zsuzsannával.

– Sok mindenkit lenyűgözött azzal, hogy beismerte, milyen vétséget követett el. Megkövette, és akkor – gondolják sokan – ez így rendben is van. Nyilvánvalóan nincs rendben, de lélektanilag ezek a hírek nagyon jól hatottak: bocsánatot kértek, nem gondolták, hogy ekkora fájdalmat okoztak. Egy jól szövegezett kommünikével lezárták az ügyet, és utána senki nem mondhatott már semmit...

ITT OLVASHATÓ

CSABA LÁSZLÓ: KÖZELÍT A VÁLSÁG, S MI NEM KÉSZÜLTÜNK FEL RÁ

MAGYAR HANG
Szerző: HAJDÚ PÉTER
2018.06.22.

Kezdő újságíró gondatlansága miatt kerülhetett fel, majd később le a Soros-listáról Csaba László közgazdász, akadémikus. Szerinte a Közép Európai Egyetem (CEU) továbbra is folytatja az oktatást Budapesten. A CEU és a Corvinus professzora túlzottan optimistának tartja Varga Mihály 4-4,5 százalékos hosszú távú növekedési előrejelzését, már csak azért is, mert a magyar versenyképesség gyenge és a termelékenység alacsony. Ugyanakkor a pénzügyminiszter józanságára utal az, hogy – érezvén a szinte biztos válság előszelét – már nem beszél a választáskor beígért adócsökkentésről. Nagy kérdés viszont, hogy az ő akarata, vagy Matolcsy György jegybankelnök elképzelései érvényesülnek a gazdaságpolitikában, ahogy eddig történt.

– A minap Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, hogy hosszabb időn keresztül 4-4,5 százalékos növekedést szeretne a kormány. Reálisnak tartja ezt az elképzelést? Van ennyi a magyar gazdaságban? Egyáltalán, van esélyünk közelíteni legalább az Európai Unió átlagához?

– A Pénzügyminisztérium és a Századvég Gazdaságkutató előrejelzésén kívül sehol nem olvasni ilyen mértékű növekedésről. A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság, de még a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése is szerényebb ennél. Ennek oka, hogy a magánberuházások – levonva belőlük az amortizációt – bővülése mindössze egyszázalékos, az államiak pedig nem hatékonyak, hiszen az atomerőmű és a stadion soha nem térül meg. Általános a munkaerőhiány, vagyis a munka nem fogja ösztönözni a fejlődést. Amennyi lehetőség az alacsony hatékonyságú munkában rejlett, azt már 2013 és 2018 között kihasználtuk. Az innovációra fordított összeg – amely tekintetben 2022-re kellene elérni a bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékát – messze elmarad a szükségestől és a háromszázalékos uniós átlagtól. Tehát nincs, ami hajtsa a növekedést. Segíthetne még a negatív reálkamat, vagyis az, hogy olcsón lehet hitelhez és tőkéhez jutni, de ennek a világnak is lassan vége, hiszen az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) kamatemelési ciklusba kezdett, aminek hatására emelkedtek a dollárkamatok, és ez elszívja a tőkét a feltörekvő országokból. Vagyis lassan vége lesz a kegyelmi állapotnak, amely segítette a magyar gazdaság növekedését is. Az uniós pénzek hosszú távú hatása nem jelentős, mert rossz területen és gyatra hatékonysággal költjük el, ráadásul a pénz egy részét ellopják. Jelentős ugyan, lassan a GDP négy százalékára rúg a külföldön dolgozók hazaküldött keresete, de az inkább a fogyasztást, nem pedig a beruházást erősíti. Összefoglalva: általános a vélekedés, hogy a nyugat-európai konjunktúra most tetőzik, a piac már nem húz, azaz nincs olyan tényező, amely indokolná a kormányzati optimizmust.
(…)

– Varga Mihály pénzügyminiszter biztos érez valamit ebből, hiszen retorikájában már nyoma sincs a választást követő optimizmusnak. Bár nem mondta ki, valamiféle megszorításra lehet készülni.

– Az biztos, hogy az extrém módon laza fiskális és monetáris politikát nem lehet a végletekig folytatni. Jó az esély arra, hogy a pénzügyminisztériumban összeadták a választásokon ígért adócsökkentést, valamint az oktatásra és az egészségügy reformjára ígért összegeket, és elborzadtak a végeredménytől. Ezért mondhatta a tárcavezető, hogy most nincs itt az ideje az adócsökkentésnek és a további költekezéseknek. Persze kérdés, mennyit nyom a latban a véleménye Matolcsy Györgyével szemben. Úgy tűnik, eddig inkább a jegybankelnök akarata érvényesült a gazdaságpolitikában...

ITT OLVASHATÓ

A MI AKARATUNK?

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2018.06.22.

Az enyém biztosan nem.

Kés a vajon nem megy át olyan simán, mint ahogy a parlamenten sikerült átnyomni az alkotmánymódosítást.

Hát hogyne ment volna át ilyen svunggal a hajléktalanságot gyakorlatilag betiltó módosítás (a keresztény kultúra védelmével összesimulva, legalábbis papíron), amikor a Fidesz és a KDNP mellé becsatlakozott a Jobbik is, és Dúró Dóra, meg a nemzetiségi (egyébként fideszes) Ritter Imre is az igent nyomta meg? És hát persze, hogy a Stop Soros is hasonló sorsra jutott.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ pedig nem volt rest, a javaslat elfogadása után rögvest ki is adtak egy nyilatkozatot, amiben győzelemittasan tudatták: a kormánynak Magyarország az első, az alkotmánymódosítás és a Stop Soros pedig a magyar emberek akaratát érvényesíti.

Ami szemenszedett, gonosz, felelőtlen hazugság.

A helyzet ugyanis az, hogy ha a kormánynak Magyarország lenne az első, akkor nem hazugságokra épülő, gyűlöletkeltő és ebben a formában teljesen felesleges törvényjavaslatokkal keltené érdemi cselekvés látszatát.

Főleg, hogy előtte mintegy három évet (és megszámlálhatatlan milliárdot) tett arra, hogy a migrációval hergelje a közvéleményt, a közmédiából okádva a hazugságokat, plakátokkal teleszemetelve az utcákat, és kiirtva ezzel gyakorlatilag minden értelmes témát a magyar politikai- és közéletből.

Három éve ebben a gyűlölet uralta légkörben élünk, pusztán azért, mert ez volt a módja annak, hogy a Fidesz hatalomban tartsa magát, és elvonja a figyelmet politikusainak és barátainak (meg persze vejeinek) kétes ügyleteiről és megbénítsa az ellenzéket. Sőt, mostanra eljutottunk ám odáig, hogy ilyen-olyan formában az ellenzék egy része is átveszi már a fideszes szólamokat migrációs témákban – ami egészen új szintje a politikai kalandorlétnek, de egyben óriási tragédia Magyarországnak is, hiszen ebben a tempóban lassan kidobhatjuk a racionalitást az ablakon, és belesüppedhetünk a Fidesz által konstruált álvalóságunkba, ahonnan nem lehet majd kitörni.

A legjobb példa erre egyébként pont a Kormányzati Tájékoztatási Központ nyilatkozata, amiben arra hivatkoznak, hogy a magyar emberek akaratát érvényesítették ezzel az alkotmánymódosítással.

Ugyanis a magyar emberek még márciusban, tehát a választások előtt, a kampányőrület tetőpontján sem a migrációtól féltek a legjobban, hanem a magyar egészségügytől és a szociális biztonság hiányától. Tegyük hozzá: teljes joggal.

És talán ettől olyan végtelenül elkeserítő az a szomorújáték, ami tegnap lezajlott az Országházban...

ITT OLVASHATÓ

FÜLÖP, FÜLÖPÜNK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezda
2018.06.23. 

Polgártársak, tegyétek le a fröccsöt, vagy épp ürítsétek fenékig, mint a gyász italát. Szörnyűség ült ránk. Meghalt Fülöp, Fülöpünk, az igazmagyar gólya, és méltatlanul. Nekirepült a villanyvezetéknek, és a sorosista áram agyoncsapta őtet. Bánat üli meg Bodrogkeresztúr partjait, a Párt kósza lelkét, valamint a tágabb haza, a Kárpát-medence, és annak túlnani részei, Borneo és Celebesz, meg ősi földünk, Szíriusz valamennyi vidékét és zegzugát.

Erősen keresik a felelőst, aki kihúzta azt a nyüves drótot, és vizsgálják azt is, hogy valamely borsodi partizán nem kevert-e bódító szereket Fülöp italába a helyi kocsmában, ahol halála előtt pár órával – szokása szerint – kedélyesen beszélgetett barátaival, megvitatva a labdarúgás, a vetések és Irénke terméketlenségének gondjait. Itt csak a szokásos két sörét fogyasztotta, pár szárított és sózott békacombbal, ám valami miatt mégis feldúltan távozott, a biciklijét is ott hagyta. Innen indult a tragédia.

Fülöp jó elvtárs volt. Amióta letelepedett a faluban, már harminc kis magyar gólyát nevelt fel, és még CSOK-ot sem vett igénybe. Jó lesz nekem elvtársak – így mondogatta – néhány ágdarab, és a Párt segedelmével, erős hittel és kitartó akarattal megoldom ezt is. Takaros fészket épített délre néző ablakokkal, nagy éléskamrával, hogy a szűkös napokon se kelljen sorban állnia a Blahán az indiaiknál. Valami miatt erősen ódzkodott tőlük, és csak dakotaként emlegette őket.

Fény derült persze az ösztönös irtózás okára is, amikor a kultúrban vetített képes élménybeszámolót tartott bohó ifjúkora afrikai kóborlásairól. A falu krémje elhűlve nézte az iszonyú felvételeket, amelyeken csak migráncsok voltak láthatók, és Fülöp – jó dramaturgiai érzékkel – mesélt az AIDS-ről és mindenféle nemi nyavalyákról, amelyek sújtják azt a vidéket. Páran azt gondolták, meghülyült, de a Párt is ekkor figyelt fel rá.

A KDNP ifjúsági tagozatába lépett be, mert ugyan élete virágában volt már, de mégis csak tizenöt éves, és ezzel nem tudtak mit kezdeni. Szorgalmasan eljárt a gyűlésekre, gyakorolta az egymás talpára lépést, szórólapozott, és társadalmi munkában hordta a kölkeket az egész faluban, szárnysuhogása nyomán tele lett újszülöttel a Bodrog partja...

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAR KORMÁNY HÉTFŐN ÚJABB LÉPÉSSEL KERÜL KÖZELEBB AZ ELLENE INDÍTANDÓ JOGÁLLAMI ELJÁRÁSHOZ - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.06.23.

- Voltaképpen már csak az Európai Tanácson múlik, hogy az EU jogállami eljárás alá vonja-e az Orbán-kormányt. Az EPP szabad jelzést adott.

- A Guardian azt sürgeti, hogy az unió szabaduljon meg Magyarországtól, mert a tekintélyelvűség végveszélybe sodorhatja az egész szervezetet.

- A nacionalista és homofób magyar kormány ellenőrzés alá akarja helyezni a kultúrát. Is.

Die Presse

A lap igencsak valószínűnek tartja, hogy Lengyelország után megindul a jogállami eljárás az unióban Magyarország ellen is. Az ok az, hogy az Európai Néppárt saját tagjainak belátására bízta, miként szavaznak a kérdésben hétfőn az EP Igazság- és Belügyi Bizottságában. De a frakciófegyelmet igen nehéz is lett volna előírni, mert az EPP-ben már jó ideje magasra csapnak az indulatok a magyar kormány miatt. Úgy hogy a Fidesz nem egészen egy hónappal az európai választások előtt igencsak problémás a frakció számára, sőt lassan szakítópróbát jelent. Ugyanis mind inkább terhessé válik az a makacsság, amivel a pártcsalád vezetése védi a magyar pártot. A CSU és az osztrák kancellár udvarol Orbánnak, noha az legutóbb nyíltan a szakítással fenyegetett. A holland kereszténydemokraták ezzel szemben a párt kizárását sürgetik.

A hétfőn napirenden szereplő határozati javaslat felsorolja mindazokat a vörös vonalakat, amelyeket a miniszterelnök az utóbbi 8 évben figyelmen kívül hagyott. Így a „Stop, Sorost”, amely a testület egyik tagja, az osztrák szociáldemokrata Weidenholzer szerint nagy döbbenetet váltott ki. Attól azonban óv a képviselő, hogy kioktassák a magyarokat, inkább párbeszédet szorgalmaz a civil társadalommal. Ha két nap múlva megszületik a döntés, a javaslatot szeptemberben terjesztik a Közgyűlés elé. Ott kétharmad szükséges az elfogadáshoz, de az osztrák politikus úgy gondolja, hogy az meglesz. Utána a kormányok azzal kerülnének szembe, mint Lengyelország esetében, hogy ti. meg kellene kezdeni az eljárást a 7-es paragrafus alapján, de nincs meg hozzá a teljes egyetértés. Weidenholzer azonban azt mondja: mindenképpen meg kell próbálni.

FT

Magyarország nyomás alá került, hogy törölje el a „Stop, Soros”-törvényt. Az Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság ugyanis azt állapította meg, hogy sérti a nemzetközi emberi jogi szerződéseket a csomag, amely börtönnel fenyeget, ha valaki migránsoknak segít. Még akkor is, ha csupán emberbaráti támogatásról vagy jogi tanácsadásról van szó, ami abszolút törvényes. A Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány azt hangsúlyozta, hogy teljesen hamisak az állítások, miszerint ők tömegével akarnának menedékkérőket hozni Európába. Az ügy újabb összecsapást eredményezhet az EU-val, miután már így is sokaknak az a véleménye, hogy az Orbán-kormány lebontja a fékeket és ellensúlyokat. A Political Capital azt hangsúlyozza, hogy a legújabb fejlemények tanúsítják: Orbán Viktor teljes sebességgel valósítja meg tekintélyuralmi rendszerét, amikor korlátozza az igazságszolgáltatás, valamint a tanintézmények függetlenségét, a polgári szabadságjogokat és a jogállamot...

ITT OLVASHATÓ