Szerző: SZEKA
2018.06.21.
Nyilván sokan törik azon a kobakjukat, vajon mi a célja a magyar kormánynak a Stop Soros névre keresztelt törvénnyel, illetve a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítással. Orbán ugyanis sokat kockáztat a nyíltan a civil társadalom ellen hangoló jogszabály erőszakos áttolásával, hiszen a német kereszténydemokraták és az Európai Néppárt is jelezte, erősen megfontolják a Fidesz kizárását a pártcsaládból, ha a Velencei Bizottság előzetes kontrollja nélkül terjesztik a törvényt a magyar országgyűlés elé. A magyar kormányfőt ez a fenyegetés nem zavarta, illetve egyelőre úgy gondolja, hogy nem lesz elég bátorságuk az európai konzervatívoknak ahhoz, hogy kitaszítsák maguk közül az egyik legszélsőségesebb ideológiát valló uniós pártot.
Orbán Viktor kettős játékának lényege, hogy itthon biztonságot ígér a választóknak, ugyanakkor a külvilágot zavaros ideológiák kaotikus burjánzásaként jeleníti meg. Elég csak az úgynevezett Nemzeti Hitvallásba beszerkeszteni kívánt mondatot idézni: "Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége." Kenetteljes, ám lényegében értelmezhetetlen mondat, legalábbis közjogi értelemben. Természetesen nem is ez a cél, hanem egyfajta állandóság sugalmazása, melyet időről időre meg kell védeni a kiszámíthatatlan külső ellenséggel szemben.
Mindennek belpolitikai haszna csak akkor van, ha a külső fenyegetésnek belső szövetségesei vannak, hiszen pártunk és kormányunk kerítést emelt a déli határra, páncélozott járművek cirkálnak a szerb-magyar határszakaszon, így fizikai értelemben mindent megtett annak érdekében, hogy egyetlen fejkendős muszlim néni se tehesse be a lábát Magyarország szent keresztény földjére. Vannak azonban sötétben bujkáló cimborái a kívülről támadó ellenségnek. Ők Soros György bérencei, a civilek, liberálisok, ellenzéki újságírók, és egyéb másként gondolkodó embercsoportok. Ez a törvény őket tereli egy nagy közös karámba...