A MAGYAR LETELEPEDÉSI ÜZLETRŐL IS ÁRULKODNAK A PANAMA-IRATOK

444
Szerző: PETHŐ ANDRÁS, ZÖLDI BLANKA / DIREKT36
2018.06.20.

Több mint egymillió új irattal egészült ki a világ eddigi legnagyobb kiszivárgott dokumentumcsomagja. A fájlokban feltűnik a magyar letelepedési program egyik szereplője, aki érdekes kijelentéseket tesz többek között a kínaiak szerepéről.

2015 júniusában volt egy találkozó Genfben, ahol egy nemzetközi ügyvédi iroda munkatársai tárgyaltak egy Monacóból érkezett üzletemberrel közös üzleti lehetőségekről. Felmerültek köztük általános cégalapítási és szerzői jogi kérdések, valamint szóba került egy olyan téma is, ami már évek óta kiemelt figyelmet élvez Magyarországon.

Ez a pénzért árult letelepedési engedélyek kérdése volt.

A Monacóból érkezett üzletember ugyanis több olyan információt is megosztott a genfi tárgyalópartnereivel, amikből úgy tűnt, hogy bennfentes szereplője a nagy vihart kavart magyar letelepedésikötvény-programnak. Azt állította például, hogy részben a kínai kormány áll a programban résztvevő egyik cég mögött, másrészt felvázolt olyan lehetőségeket, amelyekkel esetleg ki lehet kerülni a magyar szabályok által emelt üzleti akadályokat.

A Milan Cimbolinec nevű üzletember a tulajdonosa és vezetője a 5 Stars Europe nevű nemzetközi cégnek, amelynek korábban volt budapesti irodája is, és magyarországi letelepedési és tartózkodási engedélyek megszerzéséhez is hirdet szolgáltatásokat. Cimbolinec emellett vezető tisztségviselője az egyik olyan cégnek, a Discus Holdingsnak, amely korábban részese volt a magyar letelepedésikötvény-programnak.

Cimbolinec svájci találkozójáról a Panama-iratokból derültek ki új részletek. Ez az a hatalmas dokumentumcsomag, amelynek alapján egy nemzetközi újságírócsapat 2016 tavaszán feltárt számos visszásságot az offshore cégek világában. A Mossack Fonseca nevű panamai ügyvédi irodától kiszivárgott iratokat a Süddeutsche Zeitung nevű német lap szerezte meg, majd megosztotta azokat az International Consortium of Investigative Journalists nevű tényfeltáró hálózattal. Most ugyanez a csapat hozzájutott több mint egymillió új fájlhoz, amelyek szintén a Mossack Fonseca belső iratanyagából származnak, és zömében a 2016-os botrány kirobbanása után keletkeztek. Ezek feldolgozásában Magyarországról ismét csak a Direkt36 vett részt...

ITT OLVASHATÓ

MILYEN RECEPTET ÍRATOTT ORBÁN MAGÁNAK?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.06.19.

Hogy ki milyen receptet írat magának és milyen gyógyszereket szed, különleges személyes adat, amelyet senki nem kezelhet, nem hozhat nyilvánosságra. Kivéve az ország vezetőjét, akinek egészségi állapota nem magánügy. Különösen akkor, ha nem megfázásról van szó.

Ismert, hogy nemrég Orbán mindenkit megelőzve trappolt be egy szakorvosi rendelőbe, és a kezelőből kiküldtek egy pácienst erre az időre miatta. A többi beteg pedig várt a sorára. A közfeladatokat ellátó miniszterelnök élvehet bizonyos kedvezményeket, de erre megvannak az állami intézmények és jogosítványok. Ha közrendelőbe megy, akkor várja ki a sorát.

Ám ennél is érdekesebb, vajon milyen recept kiváltása volt ennyire sürgős. Amerikában az biztos, hogy a média másról sem szólna, minthogy tudni akarja, milyen az elnök egészségi állapota, esetleg nincsenek-e mentális problémái (a jelenleginek biztosan vannak), milyen orvosi beavatkozásra van szüksége az elnöknek. Alkalmas-e a hivatala ellátására.

Az országnak jogában van tudni azt, hogy nem befolyásolhatják-e bizonyos betegségek az ország első emberének döntéseit, valóságismeretét, nem hathatnak-e rá gyógyszerek. Ez nem magántitok. Különös tekintettel olyan vezetőre, aki a törvények fölé helyezi magát, ő maga a törvény, aki korlátlan és korlátozhatatlan hatalommal rendelkezik.

Minden diktátor hajlamú ember torzult személyiség, a legtöbb diagnosztizálható elmebeteg és mentálisan sérült elme volt. Népirtások, tömeggyilkosságok voltak a következményei az elmebetegek és pszichoterápiára szoruló skizofrének ámokfutásának. Az is érdekes, hogy Orbán miért így szerez be egy receptet, a módja is irritáló, de ennél fontosabb az, hogy mit szed.

ITT OLVASHATÓ

HÁNY EMBER KELL A TÁRSADALMI VÁLTOZÁSHOZ?

TÉNYGYÁR
Szerző: Ténygyár
2018.06.19.

- 25 százalék szükséges ahhoz, hogy egy csoport feladja a normáit, és átvegye a kisebbségi véleményt

- 194 embert osztottak be tíz, egyenként 20-30 fős csoportba

- Érvényes-e egy laboratóriumi kísérlet a való világban?

Sokakat foglalkoztató kérdés, hogy tulajdonképpen mennyi is az annyi, amikor kritikus tömegről van szó. Mennyi ember kell ahhoz, hogy egy csoport megváltoztassa a szilárd véleményét valamivel kapcsolatban? A válasz valódi téttel bír, ezt bármelyik aktivista és politikus megerősíti, mégis többnyirea sötétben tapogatózunk.

A University of Pennsylvania és a University of London kutatói most azt állítják, hogy kísérleti úton bizonyították: a keresett szám a 25%. Ennyi kell ahhoz, hogy egy csoport feladja a normáit, és átvegye a kisebbségi véleményt.

A számhoz laboratóriumi körülmények között jutottak el, egy online kísérlet nyomán. Összesen 194 embert osztottak be tíz, egyenként 20-30 fős csoportba, és első körben arra ösztönözték őket, hogy alakítsák ki saját társadalmi normáikat. Ez a szimulált környezetben azt jelentette, hogy az egyes csoportokon belül párokat alakítottak ki a kutatók, nekik képeket mutogattak különböző emberekről. A pár mindkét tagjának el kellett neveznie a képen látható embert egy online chatfelületen keresztül, és ha egy bizonyos időkereten belül ugyanazt a fogalmat használták, jutalomban részesültek. Amennyiben nem sikerült megegyezni, büntetést kaptak. Minden kör végeztével új párok alakultak, ugyanazzal a feladattal, egészen addig, amíg a csoport meg nem egyezett egy elnevezésben a képen látható személyt illetően. Ezt nevezték a kutatók a csoport kialakult normájának.

Ennek eléréséhez egyébként nem kellett sokat várni, meglehetősen hamar egyetértésre jutottak, igaz, ehhez kellett a kutatói utasítás is, miszerint a csoporttagoknak a kooperációra kell törekedniük. Ha megvolt a norma, a kutatásvezetők megkezdték a második fázist: minden csoportba „konspirátorokat” küldtek, akiknek az volt a feladatuk, hogy változtassák meg a konszenzust az elnevezésről. Azt találták, hogy ha csoporttól függetlenül a konspirátorok aránya elérte a 25%-ot, az egyébként kisebbségi véleményt átvette a többség. A kísérlet többszöri megismétlésekor is azonos eredményre jutottak, tehát úgy tűnik, a 25% a varázsszám...

ITT OLVASHATÓ

TGM: AQUARIUS: A MÉLYPONTNÁL IS LEJJEBB

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2018.06.20.

Mindenki tudja, hogy az afrikai menekülteket szállító Aquarius hajót Matteo Salvini, az új olasz kormány újfasiszta belügyminisztere nem engedte kikötni, aztán nem engedte a máltai „baloldali” kormány se, majd – elmondhatatlan szenvedések után – kiköthetett végre Valenciában, ahol az Ibériai-félsziget sajátos körülményei között véletlenül épp olyan szocialista kormány van Spanyolországban (valószínűleg már nem sokáig), amely „Isten hozott itthon” fölirattal fogadta a kimerült menekülőket és hajósokat. Pedro Sánchez miniszterelnöknek ezért sok mindent meg fogunk bocsátani (bizonyára lesz mit).

Salvini miniszter úr újfasiszta pártja, a Lega ezért – először – a legnépszerűbb párt lett Olaszországban. A fölbátorodott szélsőjobboldali államférfi kijelentette, hogy az olasz cigányokat sajnos nem űzheti ki az országból, de külön nyilvántartásba véteti őket. Tapsvihar.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter negyedóránként fejezi ki elismerését az olasz újfasiszta-cirkuszista kormánynak, csupa „baráti ország” veszi körül Szijjártó minisztériumát.

Tízezreknek a Földközi-tengerbe fullasztása (ld. az adatokat itt) egyre nagyobb közönybe… hát igen… fullad. Amikor drága öreg barátom, Bifo (Franco Berardi) a kissé túlzó „Auschwitz on the Beach” címmel próbálta kétségbeesetten fölhívni erre a figyelmet a kasseli Documenta művészeti fesztiválon, nem az emberhalál ténye, hanem a terminológia váltott ki botrányt, a performance elmaradt, mindeközben Lampedusa szigetén hűtött raktárakban halmozódnak a tengerbe veszejtett menekültek olcsó koporsói, együtt a maffialeszámolások áldozataiéval (vö. evvel).

Az öntudatos, kemény rasszista kegyetlenség és a szürke, puha kispolgári önzés – a történelmet ismerő, huszadik századi könyveket olvasó (ld. pl. Anna Seghers: Transit [1944], Berlin: aufbau taschenbücher, 2018 [magyarul is: Tranzit, ford. Gyurkó László, Bp.: Kossuth, 1975, újabb kiadás nincs], Hannah Arendt: „We Refugees”, 1943, halhatatlan, gyönyörű írás, németül: Wir Flüchtlinge, 7. kiadás, Stuttgart: Reclam, 2016, vö. Giorgio Agamben nagyszerű kommentárjával: „We Refugees”, 1995) ember ismeri ezt, a menekültkérdés nem új – , e kettő újból együttműködik abban, hogy minden olyan rettenetes legyen, amennyire csak lehet...

ITT OLVASHATÓ

ENNEK A CSÓRÓ ORSZÁGNAK SEMMI SEM TÚL DRÁGA, HOGY HATALOMBAN TARTSA A SZÉLSŐSÉGES SZEKTAVEZÉRT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.06.20.

Tegnap még az MTI is megírta – a propagandaoldalakon ugyan nem találtam nyomát sem, az állampárt különböző álhírkanálisai és hivatalos kommunikációs fórumai egyáltalán nem tartották hírértékűnek -, hogy a V4-ek alappillére, Európa gazdasági-szellemi-erkölcsi-kulturális-vallási gőzmozdonya, Európa keresztény megmaradásának utolsó reménysége, a Fidesz-KDNP által nyolc éve hergelt-butított, keresztény kultúrájára és csavarintos észjárására oly büszke, a valósághajlítás nevű sportágban világbajnok Magyarország jelen pillanatban az EU legcsóróbb, legrosszabb helyzetben lévő tagállamai között található. Igaz, nem én csaptam a hasamra statisztikailag, az Eurostat volt szíves közzétenni az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), valamint az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) tekintetében rangsorolt uniós tagországok listáját.

Jaja, listáznak a vergődő, haldokló, migráns zombik által leigázott, dekadens, senki által meg nem választott brüsszeliták. Igaz, ők – Schmidt Máriával ellentétben – a gazdasági adatokból, számokból, tényekből állítanak össze ilyen típusú listákat, és hát mindegyre kiderül, hogy a helyzetünk változatlan, de legalább reménytelen is.

Tavaly decemberben ugyanezen a listán ugyanilyen előkelő helyen szerepeltünk: mindkét fent említett kategóriában a lista utolsó negyedében tudniillik.

A jó hír az, hogy más listák szerint is ugyanolyan szar a helyzetünk, csak így kapásból hoznék szóba néhány friss adatot. Valamennyi adat április 8-a utáni, az meg nem volt olyan régen, hogy sikerült volna maradéktalanul kiheverni. Szóval nem az elmúlt nyolc év előtti elmúlt nyolc évről mesélek, a jelenben történik mindez:

- 2012 óta megduplázódott a kivándorolt polgárok száma, minden huszadik magyar elment.

- Az itthon maradottak 40 százaléka túlzsúfolt lakásokban élve nyomorog.

- A fiatalok hetede nem tanul és nem is dolgozik.

- Csupán egyetlen nemzet van az EU-ban, amelyik általánosságban annyira elégedetlen az életével, mint a magyar.

- A változatosság kedvéért a mélyszegénységi rangsorban is csinos a helyezésünk, csak Bulgáriának, Görögországnak és Romániának sikerült leköröznie.

Az egyebeket nem sorolom, jó? Pedig lenne mit...

ITT OLVASHATÓ

OROSZ MIHÁLY ZOLTÁN HAGYATÉKA - ADÓSSÁGOKBAN ÉS PEREKBEN FULDOKLIK ÉRPATAK A BOLOND POLGÁRMESTER BUKÁSA UTÁN

ÁTLÁTSZÓ 
/ AZ ÉRPATAKI RAMBÓ
Szerző: BECKER ANDRÁS
2018.06.20.

Bukását követően a falu fellélegzett, most pedig körözést rendelt el a Nyírbátori Rendőrkapitányság Orosz Mihály Zoltán, Érpatak volt polgármestere ellen. Oroszt becsületsértésért keresik, de helyi forrásaink szerint előbb-utóbb ennél sokkal komolyabb ügyek miatt is bíróság elé kell állnia. A falu képviselő-testülete pedig küzd Orosz hagyatékával: borítékolható, hogy hamarosan újabb büntetőeljárások indulnak.

Március 25-én nagyarányú győzelmet aratott Nagy Imre Attiláné független jelölt Érpatakon, ezzel megszűnt a magyar közélet egyik legvitatottabb politikusa, Orosz Mihály Zoltán 13 éve tartó polgármesteri megbízatása.

Az extravagáns öltözködésről és nárcisztikus viselkedéséről elhíresült, az ún. Érpataki Modell rendszerét kidolgozó, a település lakóit építőkre és rombolókra szelektáló polgármester saját bevallása szerint nem számolt a vereséggel, így igencsak megdöbbent, amikor választás éjszakáján 11 óra körül befutottak az első, nem végleges eredmények. Orosz végül majd 400 szavazattal maradt alul kihívójával szemben.

Orosz a kampányában „vérpatakot” és „cigányterrort” vizionált arra az esetre, ha nem ő lesz a polgármester, és ezt egy véres kés fotójával illusztrált, több száz postaládába bedobott szórólapon tudatta a település lakóival. Programja szerint tovább kell haladni azon az egyetlen helyes úton, amin ő kezdte vezetni a falut Kóczon Miklós polgármester 2005-ben bekövetkezett halála után...

ITT OLVASHATÓ

LISTÁKRÓL

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2018.06.20.

...A mi történetünk sohasem lesz olyan nagy és tragikus, mint az oroszoké. A mi történeink nem vérre mennek, hanem pénzecskékre, intézetecskékre, államtitkárságocskákra, a Gazda kedves mosolyára, ami persze ugyanazt jelenti, de mennyivel jobban néz ki. És persze egy napon majd nálunk is tartanak egy Huszadik Kongresszust, ahol majd elmondanak egy titkos beszédet arról, hogy voltak bizonyos hibák az illiberalizmus építésében, és talán nem kellett volna sóval behinteni annak az épületnek a helyét ott a hídnál. Egy idős hölgy a kastélyában majd elmagyarázza, hogy akkor ezek nehéz idők voltak, embert próbáló nehéz idők, és különben sem ő adta ki az utasítást, nem kellene rágódni ennyit a múlton, nagy a felelősségük azoknak, akik a közmegegyezés utolsó esélyét is elszalasztanák, csak hogy Jones vissza ne jöjjön.

ITT OLVASHATÓ

MEGHALT KÁNYÁDI SÁNDOR

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra / MTI
2018.06.20.

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, a nemzet művésze – tájékoztatta szerdán az MTI-t a család.

Kányádi Sándor a kortárs magyar költészet egyik legnagyobb alakja. 1929. május 10-én született Romániában, a Hargita megyei Nagygalambfalván. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.

Költői tehetségét – hangzik a Wikipédián szereplő életrajza – Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.

Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be. 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja.

„Egyszerre adta vissza a romantikus Tündérország és a valóságos Erdély mindennapjait. Egyszerre volt az Isten háta mögött és a Halottak napja Bécsben költője. A Fától fáig és az Éjfél utáni nyelv hírmondója. Miközben egyetlen értéket sem hagyott veszni maga körül: ugyanúgy fordította a szász és jiddis népköltészetet, ahogy a román, észt vagy svéd költőket. (...) Lassan nincs olyan szavalóverseny magyar nyelvterületen, ahol a szabadon választott versek harmada ne az övé lenne. Ne csendülne fel valahol a Fekete-piros vagy a Valaki jár a fák hegyén. Miért kedvelik ennyire? Talán mert úgy posztmodern, hogy semmit sem tud róla. Úgy érthető, hogy mégis megőrzi a titkait. Úgy gördülékeny, hogy minden olvasással újabb és újabb rétegek tárulnak fel. Dallamos, mégis szabálytalan. S ha egyszer belopózott a fülünkbe, a város semmilyen zaja ki nem veri onnan: Már csak magamat benned és / magamban téged óvlak / ameddig célja volna még / velünk a fönnvalónak" – írta a Népszabadság a 80. születésnapját ünneplő méltatásban.

ITT OLVASHATÓ

HADHÁZY ÁKOS KILÉP AZ LMP-BŐL

444
Szerző: akiraly
2018.06.20.

Kilép az LMP-ből Hadházy Ákos. A párt egykori társelnöke ellen fegyelmi vizsgálat folyik a pártjában, mert a választás előtt a párt korábbi határozataival szemben az ellenzéki együttműködést, a koordinált jelöltállítást szorgalmazta.

Hadházy a 24-nek adott interjújában jelentette be, hogy most, amikor a párt etikai bizottsága még súlyosbítani is akarná eredeti, két éves eltiltását a párttisztségek viselésétől, inkább otthagyja a pártot. Parlamenti mandátumát viszont nem adja vissza.

Hadházy szerint amúgy a pártjában a választási vereség ellenére "zavarbaejtően jó" a hangulat, és ugyanezt a zavarbaejtő kedélyességét érzi a többi ellenzéki képviselőnél is. "Nem tudom megérteni, hogy miért, hiszen éppen túl vagyunk egy választáson, amit az ellenzék két harmaddal elveszített" - mondta. Szerinte minden ellenzéki pártnak tudatában kell lennie, hogy felelős ezért az eredményért, "és ennek a felelősségnek borzasztóan nyomnia kellene az LMP és a többi párt vállát is".

Saját fegyelmi ügyéről azt mondta, "nagyon veszélyes és szomorú", hogy politikai nézetkülönbségeket fegyelmi úton próbálnak elintézni, "ez mindig egy lejtőn való megindulást jelez". Ő maga amúgy úgy véli, hogy semmilyen fegyelmi vétséget nem követett el. "Nem folytattam titkos tárgyalásokat" - mondta...

ITT OLVASHATÓ

INTELLEKTUÁLIS MIGRÁCIÓ ÁLL AZ OROSZ MODERNIZÁCIÓ ÚTJÁBAN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARABÁS PÉTER
2018.06.20.

Becslések szerint évente százezer, magasan képzett szakember hagyja hátra az országot. A tendencia megingathatja Moszkva globális versenyképességét.

Amennyiben Oroszország a fejlődés útján akar maradni, komoly kihívással kell szembenéznie. Mindössze hét év múlva 10 millió magasan képzett szakemberrel lesz kevesebb az országban, és a hiányuk miatt nehezebb lesz végrehajtani a modernizációs programot és versenyben maradni a nemzetközi piacon. Az átfogó kutatás eredményeképp született borús prognózis már tavaly óta ismert a döntéshozók előtt, ám ennek ellenére az elmúlt évben tovább romlott a helyzet.

Az „Oroszország 2025: a káderektől a tehetségekig” elnevezésű kutatás szerzői megállapították, hogy az ország számára egyetlen lehetőség maradt arra, hogy a globális gazdaságban versenyben maradjon: minőségileg meg kell változtatnia a munkaerőpiacot és növelnie kell a magasan képzett szakemberek arányát.

Az embereknek mindössze 17 százalékát sorolják azok közé, akik alkotómunkát végeznek, és képesek az önálló döntésekre. E tekintetben messze elmaradnak az olyan országoktól, mint Japán, Németország vagy az Egyesült Államok. Ennek okát nemcsak azzal magyarázzák, hogy a tehetségek külföldre mentek, hanem azzal is, hogy szakadék tátong a felsőfokú iskolai képzés és a gazdaság valós szükségletei között. A munkaképes lakosság 80 százaléka nincs felkészülve a modern piaci követelményeknek megfelelő munkára. Az oroszok szinte kivétel nélkül előbbre helyezik a stabilitást, mint a kezdeményezőkészséget. Ebben szerepet játszik az is, hogy a bérek nincsenek összhangban a képzettséggel. Egy járművezető és egy orvos fizetése között 17 százalék a különbség, míg Németországban ez 174 százalék, az Egyesült Államokban pedig 261 százalék. Majdnem 5 millió ember él az országban, akinek a bére épp csak arra elegendő, hogy megéljen. Az önképzés lehetősége fel sem merül.

Aligha enyhít a gondokon, hogy a tengerészet kapitányai vagy a légikötelékek parancsnokai magas keresettel rendelkeznek. A jól fizetett szakemberek közé tartoznak még az aranybányászattal foglalkozó technológusok, a jégkorongedzők, és az építésvezetők.

Súlyosbítja a helyzetet – számolt be róla a Finanz.ru hírportál – hogy a képzett szakemberek kivándorlása az elmúlt hét évben felgyorsult. Becslések szerint Oroszországot évente százezer ember hagyja el, hétszer több, mint amit a hivatalos statisztikák állítanak. Alapvetően felsőfokú végzettséggel rendelkezők választanak más országot, tehát „intellektuális migrációról” beszélhetünk. Minden harmadik tanulni, negyedrészük dolgozni megy. A többséget a Nyugattal való kapcsolatok megromlása és a gazdaság 2014 óta tartó gyengülése készteti a váltásra. A távozók harmada soha nem szándékozik visszatérni hazájába, a többség ezt a lehetőséget nem zárja ki...

ITT OLVASHATÓ

AZ EMBERSÉGÜNK MÉRTÉKE

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: H. ANDREA
2018.06.20.

Annyi mocsok, annyi álszentség, annyi sehova nem vezető vak gyűlölet… Annyi melldöngető, de tartalmilag teljesen üres/kiüresített, ócska kereszténykedéssel sújtott, nyomasztó, fojtogató, örökkévalóságnak tűnő pillanatot okoz egy egész országnak és egy egész nemzetnek az, hogy Orbán Viktor és a Fidesz kitalálta, most ez a kereszténydemokrata köpönyeg lesz a megfelelő a hatalom megtartására, hogy bármilyen szükségszerű undor is alakult ki bennem a pártállam szekerét toló, stadionokkal, fegyverrel, közpénzzel, paripával politikailag megvásárolt egyházi emberek iránt, van itt valami, amit mégis szeretnék megmutatni. Azoknak, akik esetleg lemaradtak róla. És persze az utókor számára is.

Most kivételesen nem az lesz, hogy a hazaáruló, hitetlen, istentelen, elfajzott liberális senki osztja az észt. Ha már a keresztény kultúra állami szinten kötelezővé teendő védeleme és a hajléktalanság alaptörvényi betiltása amúgy is terítéken van, figyeljünk a napi kormányzati hergelés puskaporának zajában egy olyan emberre, akinek hivatása okán néhány nagyságrenddel több köze van a hithez, valláshoz, kereszténységhez, mint bárkinek, aki a politikai hatalom erejével kényszeríti rá az egetverő, lélekpusztító baromságait egy egész országra.

Szerintem attól függetlenül, hogy valaki hisz, vagy nem hisz, hogy hívő és keresztény, vagy meg nem keresztelt ateista, mindenki számára fontos és megfontolandó gondolatok következnek. Emberi gondolatok a szellemi-lelki-erkölcsi hanyatlás régi vágású kereszténydemokráciától bűzlő fertőjében...

ITT OLVASHATÓ

ITT A FIGYELŐ ÚJABB LISTÁJA: MOST AZ MTA TÁRSADALOMTUDÓSAIT VEGZÁLJA SCHMIDT MÁRIA LAPJA

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2018.06.19.

Az április, civileket és jogvédőket pellengérre állító Soros-lista után most az MTA társadalomtudósaira hegyezte ki legújabb listáját a Figyelő, köztük is a szerintük „ideológiavezérelt” kutatásokat végző akadémikusokra.

A tudósokat fényképpel felsoroló írás jól vélhetően annak próbál hivatkozási alapot adni, hogy a kormány az Innovációs és Technológiai Minisztérium alá rendelte az Akadémia költségvetésének közel felét, mintegy 25 milliárd forintot. (A döntés elleni tiltakozásképpen péntekre szerveztek tüntetést .)

A lap szerint a listázott kutatók munkájával az a baj, hogy túl sokat foglalkoznak a szexuális kisebbségek társadalmi helyzetével, a nemek közötti egyenlőtlenségekkel vagy a romákkal, eközben pedig nem írnak eleget a demográfiai válság megoldásáról vagy a gyerekvállalás elősegítéséről. Ehelyett a Figyelő szerint a kormány kedvenc témájával, a demográfiai válsággal kellene foglalkoznia

Az írásban emellett azt is kifogásolja az egyébként névtelen szerző, hogy egyes kutatók túl keveset publikálnak. De hogy mennyit kellene publikálnia egy kutatónak, arról nem esik szó.

ITT OLVASHATÓ

A MINDENHATÓ ÉRINTÉSE

HUPPA BLOG
Szerző: SZELE TAMÁS
2018.06.09.

Kásler miniszter megsarkantyúzta a lovát, s bár fordítva ült rajta, mégis a fülébe súgta, gyí, betyár, majd csillogó páncélzatban beleiramodott a fénybe, amelyben a középkor várta őtet nagy-nagy szeretettel. És nem hátrakötős inges ápoló bácsik szurival, hanem manók, varázslók, ködben imbolygó keresztek meg tüzet okádó sárkányok, de legfőképpen boszorkák bibircsókkal, bazi nagy orral, valamint Jancsi és Juliska.

Ha mindenképp meg kell hülyülnie, megtehetné ezt magának. Ellenben oly korban élünk itt, a Földön, hogy idős mániákusok magas hivatalt kapnak, és ennek ormairól teljes bizonyossággal, valamint a butaság megingathatatlan bátorságával nagy nyilvánosság előtt szórhatnak szét olyan rögeszméket, amelyeket unokáknak kellene suttogni elalvás előtt mese gyanánt, de még akkor is értesíteni kellene a gyermekvédelmiseket.

Ezúttal azt tudtuk meg tőle, hogy Szent István kapcsolatba került a mindenhatóval, valamint alélt közléseket apostoli királyságról, beavató koronáról, szent koronáról meg Szent Korona-tanról. Nagyváradon szórakoztatta a nagyérdeműt ilyesmivel. Ezt is lehet, csak ne nevezze magát miniszternek, hanem inkább autodidakta, de leginkább outsider történésznek, aki beleájult a legendákba, és szakrálisnak mutat egy vértől csöpögő kort.

Kásler miniszter tobzódik a tisztségében, s eddigelé az látszik, hogy a bársonyszékkel felmentést kapott a gyógyítás nyűgei alól, és főállásban űzheti azt, ami eddig a hobbija volt, a dicső múlton való merengést. Ez tisztes időtöltés nyugdíjas napokra, a parkban, a padon el lehet vitatkozni azon, hogy piros pöttyös-e a seggünk, vagy a Szíriuszról jöttünk vajon. Ellenben ez most központi vezérlő eszmévé kezd válni...

ITT OLVASHATÓ

LÉTEZIK A MIDLIFE CRISIS, VAGY CSAK A GONDJAINK SZAPORODNAK?

QUBIT
Szerző: DIPOLD ÁDÁM
2018.06.19.

Az életközepi válságra sokan a középkorúság természetes velejárójaként tekintenek, pedig a jelenséget nem is olyan régen, 1957-ben címkézték fel. Bár rengetegen hisznek a létezésében, a midlife crisis talán csak egy társadalmi konstrukció.

Elliot Jaques kanadai pszichológus 1957-ben több nagy művész életművének áttekintésekor döbbent rá: az emberélet útjának felén egy nagy sötétlő erdőbe jutunk, ráébredünk, hogy mi is halandók vagyunk, valamint arra is, hogy az életünk üres és jelentéktelen egy Harley-Davidson Street Glide Special nélkül. De lehet, hogy a hírhedt életközepi válság, a midlife crisis csak mítosz, és valójában soha nem érezzük jobban magunkat, mint középkorúan?

Kovács Réka klinikai szakpszichológus szerint azt semmiképpen nem állíthatjuk, hogy természetszerű lenne az életközepi válság egy bizonyos életkorban, bár az elképzelhető, hogy egyesek krízisként élik meg azokat a kihívásokat, amelyek elkerülhetetlenek ebben az életszakaszban – ilyen lehet például a szülők halála, a megrendült egészségügyi állapot vagy a gyerekek kirepülése.

Jaques annak idején körülbelül száz kliens vizsgálata után mutatta be elméletét a Brit Pszichoanalitikus Társaság bizottságának. Egy harminchat éves páciens szavaival foglalta össze a midlife crisis állapotát: „mindeddig felfele mentem, és csak az eget láttam magam előtt, de most úgy érzem, hogy elértem a hegycsúcsot, innen már csak lefelé van, a lejtő alján pedig ott vár a halál”.

A bizottság nem fogadta kitörő lelkesedéssel Jaques elméletét – ennek Melanie Klein brit gyermekpszichológus szerint az lehetett az oka, hogy nem igazán tudtak mit kezdeni a halál témájával. Maga a kifejezés sem került be a köznyelvbe egészen 1965-ig, amikor Jaques Death and the Mid-life Crisis címmel közreadott egy tanulmányt a témában. Ekkor már senkit nem zavart a halál kérdésköre: az életközepi válság úgy robbant be a köztudatba, hogy sokan egyenesen ugyanolyan természetesnek tartották, mint a dackorszakot a gyerekkorban.

Egy 1971-es New York Times-cikk „férfi menopauzaként” emlegette a jelenséget, egy évvel később pedig egy amerikai kormányzati jelentés arra a veszélyre hívta fel a figyelmet, hogy az életközepi válság hatására több, a harmincas évei végét taposó dolgozó halhat meg, ami káros hatással lehet a munkaerőpiacra.

A népszerűséget nem is annyira Jaques publikációja hozta meg a jelenség számára, mint egy újságíró munkája: Walter Pitkon a Life Begins at 40 című könyvével már 1933-ban megteremtette a piaci igényt arra, hogy beszéljünk a középkorúság válságáról, még akkor is, ha nem létezik. A jelenség a mainstreambe végül Daniel Levinson amerikai pszichológus könyvével, a Seasons of a Man’s Life-fal került be: ő úgy gondolta, hogy a középkorú férfiak (ő negyven és negyvenöt év közé helyezte ezt az időszakot) gyakrabban szenvednek az életközepi válságtól, mint hogy tünetmentesen átvészeljék ezt az időszakot...

ITT OLVASHATÓ

STOP SOROS: AZ ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓT LEVERIK A BEVÁNDORLÁSSAL ÉS A MENEKÜLTEKKEL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszabadság
2018.06.19.

Nincs aljasabb törvény a “Stop Soros” (SS) törvénynél, az elnevezéséről nem beszélve. Ez a civil társadalom elleni durva támadás, ahol egybecsúsztatják az emberi jogvédők külföldi támogatását a migrációval, mintha minden külföldről támogatott civilszervezet migrációt is segítene, és valamennyi Soros György támogatását élvezné. A legtöbb külföldi támogatást kormánypárti civilek kapják, Orbán azt a tevékenységet folytatja a szomszéd országokban, amelyet hazug módon Sorosnak tulajdonít. Az igazi “Sorost” Orbánnak hívják.

De ennél is durvább, hogy 25 százalékos adóval sújtják az “illegális migráció” szervezését segítő civilszervezeteket. Az “illegális migráció” bűncselekmény, mindig is az volt, ezért az illegális migrációt segítők ellen büntetőeljárást kell indítani, nem adóval büntetni. Ennek a törvénynek, amit elbújtatnak az adótörvények között, semmi köze civilekhez, jogvédőkhöz, mert ők nem szervezik és nem segítik az illegális migrációt.

De még a “bevándorlást” sem segítik. A bevándorlást a letelepedési kötvényekkel az ismert fideszes bűnözők segítik, méghozzá offshore cégeken keresztül, mint Rogán és társai. Ezen kívül is van törvényes bevándorlás, melyet az állam segít. Ezért “bevándorlás” támogatása nem kriminális tevékenység, nem sújthatják büntetőadóval. Civilek ezzel nem foglalkoznak, ez amúgy is állami hatáskör.

Ezúttal is három fogalom egybemosásáról van szó: az “illegális migráció”, a “bevándorlás”, és a “menekült” kategóriát csúsztatják egymásba. Az “illegális migráció” bűncselekmény, mint jeleztük, a “bevándorlás” törvényes feltételekhez kötött, amelyeket az állami hatóság vizsgál és bírál el. “Menekültekre” nemzetközi jog vonatkozik, melynek betartása az állam feladata, kötelessége. Civil jogvédők joga az állammal szemben a törvényesség kontrollja.

A “Stop Soros!” törvény egyrészt propagandacélokat szolgál, másrészt a demokratikus és civil jogok elleni durva támadás. Civilszervezeteket az “illegális migráció” fogalmával akar a rezsim kriminalizálni, és okot keres a szabad civil szerveződések felszámolására. A civileket a fenti három kategória közül egyedül a “menekültek” jogvédelme érinti, de menekültjogot kérni nem bűncselekmény, a kérelmet pedig az állam bírálhatja el, amely ellen jogorvoslati lehetőség van. Ennek segítése nem bűncselekmény, nem törvénysértő, “illegális migráció” szervezéséhez semmi köze.

Az “illegális migrációtól” az állam köteles megvédeni az országot, a helyzettől függően ezt teheti határőrizettel, kerítéssel. De menekültkérelmet bárki beadhat, az állam elutasíthatja, nem fogadja el, ha valakinek a nemzetközi jog szerint nem jár menekültstátusz. Ez így van a liberális Európai Unióban, Németországban is. Nem kell mindenkit befogadni, de törvényt sem lehet sérteni a kérelmek elbírálása során...

ITT OLVASHATÓ

AZ ADÓTÖRVÉNYEKKEL KEMÉNYEN BELENYÚLNAK A MUNKAERŐPIACBA

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.06.20.

Egészen sajátos foglalkoztatáspolitikai üzenetet hordoz az adótörvények tervezett változtatása. Az 55 év felettieknek jelenleg járó foglalkoztatási kedvezményt megszüntetik, mondván, a nyugdíjasok jobb lehetőséget kapnak. Gond viszont, hogy ez nem ugyanaz a csoport. Ahogy a frissen munkaerőpiacra lépők és a 25 év alattiak sem igazán fedik egymást.

Benyújtotta a pénzügyminiszter a parlamenthez a jövő évi adóváltozásokról szóló törvényjavaslatot, amelynek legfontosabb elemeit táblázatban foglaltuk össze. Az egészből talán a legérdekesebb, hogy a változások sajátos foglalkoztatáspolitikai üzenetet hordoznak. Kezdve azzal, hogy az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben végre már csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót kell fizetni...

Szerintünk határozott pozitívum, hogy ezzel a nyugdíjas szövetkezetek tulajdonképpen létjogosultságukat vesztik. A sajtóban ugyan szinte senki sem fogta fel, de az ötlet is egészen abszurd volt. Mint megírtuk: az állam helyett magánvállalkozók zsebében közel akkora összeg landolhat a szövetkezeti formában foglalkoztatott nyugdíjasok után, mint amennyi a fizetendő járulékok összege lenne. Ez az a pénz, amit sem az idősebbek, sem az állam nem lát viszont. A választások előtt egy olyan módosítást lebegtettek meg, ami szerintünk nyílt beismerése volt, annak, hogy a kormányzat is tudja: lenyúlás a nyugdíjas szövetkezet.

A változtatással egyébként okafogyottá válik a munkával elérhető nyugdíjemelés. A törvény szerint a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege tizenketted (tehát egy hónapra eső) részének 0,5 százalékával – a jövedelem megszerzését követő naptári év január 1-jétől – növelni kell a nyugdíjat. Ezt az előző évtől már nem kellett külön kérni, sőt nem kellett gyűjtögetni a jogosultságot (korábban 365 nap járulékfizetős napot kellett összeszednie a nyugdíjasnak, hogy igényelje a 0,5 százalékos emelést). Számos jelzést kaptunk azonban arról, hogy ez a remek beépített automatizmus egyáltalán nem működik...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN SZERINT JÖN A VÁLSÁG, DE MILYEN VÁLSÁG?

INDEX
Szerző: -MT-
2018.06.20.

Orbán Viktor, több kormánytag és Matolcsy György jegybankelnök is arról beszélt az utóbbi napokban, hogy nemzetközi gazdasági válság fenyeget, ezért Magyarországnak is fel kell készülnie a közelgő viharokra. A kockázatok valósak, bár nem újak; a kormány pedig a maga módján készül rájuk, de csak ímmel-ámmal. Rettegni még nem kell, de nem árt figyelni a fejleményeket.

Hirtelen nagyot fordult a világ az utóbbi időben, már ha lehet hinni a magyar gazdaságpolitika irányítóinak. Májusban a kormány még hiperoptimista növekedési várakozásokkal állt elő, egy hónappal később azonban már arról van szó, hogy Magyarországnak hamarosan nemzetközi gazdasági válsággal kell szembenéznie.

Azt pedig, hogy nem egy egyszerű nyelvbotlásról van szó, jól jelzi, hogy a kormánykommunikációban a korábbi sikerpropaganda és optimizmus helyét teljesen átvette a válságra való felkészülés narratívája, a pénzügyminisztertől kezdve a kormányszóvivőn át a jegybankelnökig mindenki erről beszélt az utóbbi hetekben.

A FŐKOLOMPOS PEDIG MAGA ORBÁN VIKTOR, AKI SZERINT EGYSZERRE KELL FÉLNÜNK AZ ADÓSSÁGHELYZET, AZ OLCSÓ PÉNZ VÉGE ÉS A KERESKEDELMI HÁBORÚ MIATT.

Ebben pedig meglepő módon még esküdt ellenségével, Soros Györggyel is egyetértésben van Orbán, ugyanis a magyar származású nyugdíjas tőzsdeguru szerint is gazdasági és pénzügyi válság fenyeget, amire az EU nincs felkészülve.

De mennyire valósak ezek a félelmek, egyáltalán miért került hirtelen veszélybe a magyar gazdasági csoda, és mit tesz a kormány, hogy elkerüljük a bajt? Összeszedtünk mindent, amit tudni lehet...

ITT OLVASHATÓ

SAJTÓMUNKÁSOK XLIX.

ÉLET ÉS IRODALOM 
/ PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2018.06.15.

Nem az a kérdés, milyen lap volt a Heti Válasz: mint az életben minden, volt benne jó is, rossz is. De amikor megszűnik egy lap, a hazai sajtókultúra egésze romlik tovább. A hetilapot nem a konkurencia gyűrte le, nem is az internet: a Heti Válasz azért szűnt meg, mert nem kapta meg azt a központi támogatást, pénzt, paripát és fegyvert, amit addig megkapott. A búcsúzó főszerkesztő így írt: „a kormányzati bojkottal veszteségessé tett lapunk nem fordítható termőre az erős politikai ellenszélben. A kétharmados erő ugyanis nyilvánvalóvá tette, hogy a kívánt környezetet nem adja meg akárkiknek.”

A gondolattal az a baj, hogy két fordulata közül az egyik sajtóellenes, a másik pedig bántó a megmaradt, főként ellenzéki lapokra nézve. Az első fele azért sajtóellenes, mert a sajtónak normális esetben nem kormányzati hozzáállástól függően kellene működnie, és ez még akkor is így van, ha Magyarországon meghatározó újságírók is benyalják ezt a rossz maszlagot, sőt hirdetik. Azt sugallja, hogy a kormánynak valamiképp részt kell vállalnia a média működtetésében, ebből pedig az következik, hogy amíg ez a részvétel hozamokban mutatkozik, addig jó, amikor bojkottál, azzal veszteséget termel, és így már nem jó. Ez természetesen tévedés.

A kormánynak civilizált körülmények között csakis addig van szerepe a médiában, amíg az idevágó, lehetőleg átlátható és a tiszta piaci versenyhelyzetet alapjában véve nem érintő törvényeket kezdeményez, valamint megszervezi a kormányzati sajtótájékoztatót, ahol érdemi válaszokat ad. Nem több.

A mostani kormány és különböző állami szervek és vállalatok azonban irányított hirdetéseikkel egyenlőtlen és méltatlan helyzetet idéztek elő a kormányszimpatizáns és az ellenzéki lapok között, amit sokan időről időre szóvá tettek – magam is –, de nem azért, mintha érdekelt volna, hogy kinek mennyi van a bukszájában, hanem azért, mert minden túltámogatásnak természetéből adódóan piacrongáló hatása van. Ezt a helyzetet kormányközeli főszerkesztők és lapvezetők korábban, robusztus túlfinanszírozásuk idején rendjén valónak látták, de most, hogy kormányzati és egyéb előjogaikat váratlanul elvesztették, azonnal tűrhetetlennek és igazságtalannak érzik. Az lett volna tán az igazságos, ha ez a kivételezett állapot az idők végezetéig tart, a többiek meg pusztuljanak? A Magyar Nemzetet nem lehetett folytatni, mert a tulajdonos bezárta, ezzel szemben a Heti Válasznak maradt lehetősége a folytatásra. Amint látom, azért adták föl, mert anyagilag ugyanabba a helyzetbe kerültek, mint néhány ellenzéki lap – például mint az ÉS –, és ezt nem vállalták. Vajon miért nem? Annak, hogy a magyar sajtó hitele olyan, amilyen, olvasottsága csekély, egyik oka, hogy amikor még lehetett volna, a kilencvenes évek elején, sok mindent megspórolt, például azt, hogy többet és kitartóbban küzdjön saját identitásáért. Ehelyett annak omlott a karjába, aki épp szembejött. Ilyen-olyan közeli bankárok, pártközeli vállalkozók, jól öltözött szélhámosok, akik két karéj zsíros kenyérrel többet ajánlottak, mint a másik ugyanolyan fazon. Aki ezt kifogásolta, hülyének nézték...

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAROK JELENTŐS TÖBBSÉGE SZOCIÁLDEMOKRATA ELVEKET VALL, DE AKKOR MIÉRT SZAVAZNAK ILYEN SOKAN A FIDESZRE?

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2018.06.20.

Az állam feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Progresszív adóra lenne szükség, és adóztatni kellene az óriásvagyonokat. A kis- és közepes méretű vállalkozásokat kellene támogatni a multik helyett, maradjon ingyenes az egészségügy, továbbá egyenlő munkáért kapjanak egyenlő bért nők és férfiak. Íme néhány olyan állítás, amellyel ezer megkérdezett közül több mint hétszázötvenen értettek egyet, amikor a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Alapítvány közös felmérése során a kutatók a szociáldemokrata értékekről kérdezték őket. A friss tanulmány egyik szerzőjét, Bíró-Nagy Andrást kértük interjúra.

– Ön szerint a kutatás eredményei azt mutatják, hogy a magyarok lelkük mélyén szociáldemokraták?

– Azt mutatják, hogy az általunk vizsgált 15 gazdasági és társadalompolitikai kérdésben – amelyeket mi a szociáldemokrácia kulcstémáinak tartunk – erős társadalmi többséget tudhat maga mögött a baloldali értékvilág. Ebből arra következtetünk, hogy azokban a témákban, amelyekben a baloldal elvileg alternatívát építhetne Orbán rendszerével szemben, van lehetőség a megerősödésre, mert ezek mögött áll a többség. A fő probléma az, hogy bár a szociáldemokrata értékrend népszerű Magyarországon, ám a pártokat, amelyek zászlajukra tűzik ezeket az értékeket, a választók nem tartják elég hitelesnek ezeknek az ügyeknek a képviseletére.

– Mit szólna, ha a tanulmányból arra a következtetésre jutnék, hogy Magyarországon a legbaloldalibb párt a Jobbik? Kiderült ugyanis, hogy a Jobbik szavazói több témában álltak ki legnagyobb arányban a baloldali értékek mellett, mint bármelyik más párt hívei. Ilyen volt a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a progresszív adó, az alapjövedelem ügye, az, hogy a szakszervezetek is megkaphassák az szja egy százalékát, illetve ne lehessen kilakoltatni azokat, akiknek aztán nincs hová menniük.

– Kétségtelen, hogy a 15 kérdés közül ötben a Jobbik hívei voltak a leginkább baloldaliak, de ez összesen is csak a témák harmada. A kutatás egyik tanulsága, hogy ha a Jobbik a maga korrupcióellenes és rendpárti vonalát egy szociálisan érzékeny program melletti hangsúlyos kiállással erősíti meg, akkor annak lehet húzóereje, elsősorban Kelet-Magyarországon. A tesztelt baloldali értékek esetében a Jobbik hitelessége Kelet-Magyarország két alföldi régiójában felülmúlja a Fidesz mutatóit. Ez figyelemre méltó eredmény annak fényében, hogy az egész országot tekintve a Fidesz magasan az élen végzett a kutatás hitelességi rangsorában. Az említett régiókban a Jobbik balról meg tudná előzni a Fideszt. Ez egyébként nem akkora meglepetés, mint amilyennek elsőre tűnhet, hiszen a Jobbik a gazdaságpolitika terén a kezdetektől fogva baloldali hangot ütött meg. A Jobbik áttörésének időszakában, ami egybeesett a kormányzó baloldal összeomlásával, a Jobbik szép számban el tudott szakítani baloldali szavazókat, főleg Kelet-Magyarországon. Hangsúlyozom, hogy mindez csak a gazdaságpolitikai kérdésekre vonatkozik, hiszen a kulturális témákban ennek a pártnak a szavazótábora igencsak a jobboldal jobbfelének irányába húz...

ITT OLVASHATÓ

EZ FELHÁBORÍTÓ! ORBÁNT ÉS SOROST IS KIGÚNYOLJA AZ ÚJ BESTIÁRIUM

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2018.06.20.

Úgy tűnik, csak a korok változnak, az ember nem: ami régen Luther vagy a pápa volt, az mára Soros, vagy a migránsok. Formai és ötletgazdag bravúrral karikírozza ki az aktuális magyar közéletet és megosztottságot a grafikushallgató, Illés Áron.

Szórakoztató, találó és vizuálisan nagyon erős metszekkel idézte meg Illés Áron, a Magyar Képzőművészeti Egyetem másodéves grafikushallgatója a régi bestiáriumokat. Ezek a könyvek egykor a legendás állatok tulajdonságait vagy az valós állatok szimbolikus, allegorikus jellemzőit részletezték. Illés egy csavarral az aktuális magyar belpolitikai helyzetre reflektálva készítette el új bestiáriumát. Az alábbiakban végignézheti kortárs bestiáinkat, a képek között pedig elolvashatja, amit az alkotó mesélt nekünk a projektről...

ITT OLVASHATÓ

HAZATÉRŐ SORSOK: ÁLMOK ODA ÉS VISSZA

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.06.20.

„Elég hamar világossá vált számomra, hogy egy álomban élek. Ahogy az is, hogy nem a sajátomban. Miért nem a sajátomban?” – ezt Donáth Mirjam mondta egy tavaly decemberi interjúban itt, a Határátkelőn. Ő egyike annak a három főszereplőnek, akik köré a Menjek/Maradjak csapat háromrészes dokumentumsorozata épült, amelyet a közelmúltban mutatott be az Index, ám aminek exkluzív, külföldről is HD-ben elérhető és legfőképpen feliratos változatának (hogy meg tudjátok mutatni nem magyar ismerőseiteknek akár) itt és most, a Határátkelőn van a premierje. (Amiért persze köszönet a Menjek/Maradjak stábjának!)

A határátkelésről már több filmmel is előálló csapat ezekkel a filmekkel megfordította a nézőpontot és olyanokat tett a három, egyenként 20 perces kisfilm főszereplőivé, akik külföldről valamilyen oknál fogva hazatértek.

A hazatérésről már én is többször írtam itt, a Határátkelőn, mert legalább annyira izgalmasnak és érdekesnek tartom, mint az elköltözést. Különösen azért, mert rendkívül összetett jelenségről van szó, hiszen még kevesebb fogalmunk van arról, hányan térnek vissza Magyarországra, mint arról, mennyien mentek el.

A tükörstatisztikák alapján akár 50 százalék feletti visszavándorlás is lehetett még a rossz gazdasági viszonyok között is, korábban pedig akár 75 százalékos visszavándorlás is jellemző volt. Ez persze nem azt jelenti, hogy ők mind Magyarországon maradtak, sokan közülük ismét felkerekedtek.

„A férfiak aránya magasabb a hazatérők körében, mint az itthon maradottak között (2010. IV. negyedévben 57% vs. 47%, 2014. IV. negyedévben 61% vs. 47%). Azok aránya, akik egy évvel korábban külföldön éltek, a felsőfokú végzettségűek esetében messze magasabb volt az otthon maradottakénál, bár a növekvő migráció mellett az arány csökkent (2010. IV. negyedévben 42% vs. 17%, 2014. IV. negyedévben 37% vs. 16%). Hasonlóképpen, magasabb a foglalkoztatottak aránya a hazatérők között, és az arány növekszik” – olvasható Hárs Ágnes korábbi tanulmányában, melyről itt írtam részletesebben.

A hazaköltözés nehézségei

Hát ezekből bőven akad, hiszen egy ilyen hosszú távollét komoly változást tud előidézni az ember identitásában, és minél hosszabb a távollét, és minél ritkábbak a hazalátogatások, ez a változás annál mélyebb – hangsúlyozta a norvégiai Stavangerben élő pszichológus, Nicola McCaffrey.

Éppen ezért akadnak olyan határátkelők, akik egyszerűen képtelenek alkalmazkodni az otthoni élethez, szenvednek a fordított kulturális sokktól és nem ritkán ismét útnak indulnak.

„Sokan akkor kezdenek a hazatérés gondolatával foglalkozni, amikor le akarnak telepedni, és családot akarnak alakítani. Szeretnék a gyerekeket a szülőhazájukban felnevelni, szeretnék, ha ugyanaz lenne az identitásuk” – mondta a Londonban élő, coachként dolgozó Nikki Thomas, aki korábban két évet élt Hongkongban.

„Gondot okoz az is, hogy egy idő után külföldről rózsaszín szemüvegen keresztül kezded látni a hazádat, és persze szeretnél az idősödő szüleid mellett lenni” – tette hozzá...

ITT OLVASHATÓ

A KÖNYV SZERINT 1,2 MILLIÁRD FORINTOT ÉR A SZATMÁRNÉMETI SZÁLLODÁT BIRTOKLÓ CÉG, AMIT TAVALY VETT MEG A MAGYAR ÁLLAM

ÁTLÁTSZÓ / NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDSZERE
Szerző: SIPOS ZOLTÁN
2018.06.19.

A magyar állam tulajdonában lévő Manevi Zrt. tavaly decemberben megvette a román Dacia SA nevű céget, és azon keresztül a Szatmárnémetiben található Pannónia Szállót. A vételárat nem hozták nyilvánosságra, és a Manevi üzleti titokra hivatkozva nem adta ki az adásvételi szerződést. A két cég irataiból azonban sikerült kiderítenünk néhány információt a tranzakcióval kapcsolatban.

Június 10-én jelent meg itthon a hír, hogy a magyar állam 2017-ben vett egy szállodát Szatmárnémetiben. Egész pontosan a magyar állam tulajdonában lévő Manevi Zrt. megvásárolta a romániai Dacia SA vállalatot, aminek a birtokában van a Pannónia Szálló.

Az erdélyi sajtó már 2018 elején beszámolt az ügyletről, és az Átlátszó Erdély munkatársa akkor ki is kérte az adásvételi szerződést a Manevi Zrt.-től. Az állami cég azonban üzleti titokra hivatkozva nem adta ki a dokumentumot kollégánknak.
Titkolják az adásvételi szerződést

A vételár eddig sem a magyar, sem a román sajtóban nem jelent meg. Az állam, a Manevi, a tulajdonosi jogokat gyakorló MNV, és egy kormánypárti politikus sem nyilatkozott az ügyben. Csupán az került be a hírekbe, hogy Závodszky Péter, a Manevi vezérigazgatója, és Baka Levente, a Dacia SA jövendőbeli vezetője néhány hete találkozott Kereskényi Gáborral, Szatmárnémeti polgármesterével, aki optimistán nyilatkozott az épület hamarosan kezdődő felújításáról.

Most, hogy már az MTI is beszámolt a szállodavásárlásról, tettünk egy újabb próbát, de a Manevi ismét megtagadta a szerződés kiadását üzleti titokra hivatkozva.

Viszont az Igazságügyi Minisztérium adatbázisában elérhető a Manevi Zrt. tavalyi beszámolója (ezt minden magyarországi cégnek május végéig le kell adnia a bíróságon), és a korábbiak is.

A dokumentumokból kiderül, hogy

- 2016-ban a Manevinek nem volt a tulajdonában egy cég sem,
- 2017 óta viszont már tulajdonosa egy 1,2 milliárd forint értékű cégnek.

(“Befektetett pénzügyi eszközök közt a Társaság egy 1.237.459 E Ft értékű tartós részesedést tart nyilván.”)

Ez minden bizonnyal a szatmárnémeti Pannónia Szállót birtokló Dacia SA...

ITT OLVASHATÓ

AMIT CSAK AKAROK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.06.20.

– Van hozzá többség, elfogadjuk. – Ezt válaszolta Orbán Viktor Mihály arra a kérdésre, mi lesz a Stop Sorossal máma a piroslámpás házban, hiszen erősen prüszkölnek a normális népek attól a fasiszta tempótól, ami abban leledzik. O. V. M. tehát a kétség legkisebb jele nélkül, szenvtelenül, és romlottságának biztos tudatában böfögte oda a tutit. Egyáltalán az volt a hír, hogy megszólalt, hiszen a Hír TV faggatta őtet, sőt, az elvetemült riporter még egyszer föltette neki a fölösleges kérdést, hogy nem várják-e meg a Velencei Bizottság állásfoglalását az ítélet kihirdetésével, amire újólag lakonikusan csak annyit böffentett: – Van hozzá többség, elfogadjuk.

Ezzel ő a maga nyelvén azt tudatta szeretett népével a technika segítségével, hogy mindenki bekaphatja, azt csinálok, amit csak akarok, és ezeknek a végtelen számú változatai illedelmes vagy kevésbé komilfó formában. Irigylésre méltó ez az önbizalom, amellyel O. V. M viseli az életet, ellenben fájó szívvel kell megjegyeznünk, minden joggal teszi azt. Le vagyunk győzve, győzelem, ha van. Még nagyon régen elhatározta, lesz Stop Soros, s mire ezt olvasod, drágám, lehet, már van is. Nincs az az Isten, aki megállíthatná a gőzhengert, mert “Van hozzá többség, elfogadjuk”, és ezen nincs mit vitatkozni. Ha csalással, ha nem, mégiscsak a magyar proletár akarta így, következésképp dolgozik a szopóroller.

A magyar jómunkásember, akit négyévente választópolgárnak neveznek, azt szerette volna, úgy döntött, hogy legyen a feje fölött egy atyuska, mert valami történelmi átok, hibás gén vagy a seggén virító piros pötty miatt ő ilyen atyuska nélkül élni nem tud. Mit lehessen tenni, ugye, és majd csudálkozva nézi, hogy a van hozzá többség olyan törvényt fogad el, amellyel akármilyen koholt indokkal kirángathatják őt a dunna alól, bele a fekete autóba, mint a nép ellenségét és migráncssimogatót. Csak egy szomszéd vagy egy házmester kell hozzá, és kézzel írt, komoly feljelentés. Mert ez a stoppos passzus csak az egyik ága a dolognak, van más is, hogy a kerítőháló körbeérjen...

ITT OLVASHATÓ

VALAKI DURVÁN HAZUDIK A BALATONFÜREDI DIÁKDROGÜGYBEN

24.HU
Szerző: NAGY JÓZSEF
2018.06.19.

A balatonfüredi Lóczy gimnázium igazgatónője kicsapta tizennégy spanglizó diákját – ez egy ma reggeli hír. Amit délután diákok is megerősítettek nekünk. Maga az igazgatónő meg azt mondja: az a szó, hogy kicsapás, el se hangzott, mindenki maradhat. Füredi riport.

Ez a riport a balatonfüredi gimi spanglis kicsapási botrányáról szól, de nem tudjuk nem azzal kezdeni, hogy amikor a szereplők megszólaltatása után legurultunk egy parti pizzériába szörp mellett írni a cikket, a parkolásnál mellénk lépett egy önkormányzati alkalmazott, hogy fizessünk, „minden megkezdett óra négyszáz”, s amikor kérdeztük, hogy meddig tart a fizetős időszak, így felelt: „Ameddig itt vagyok.” Kérdeztük, meddig van itt. Azt mondta: „Nem tudni.”...

Ami a konkrét, füvezős ügyet illeti: történt, hogy múlt hétfőn a rendőrség drogot keresve úgy negyven balatonfüredi középiskolásnál tartott házkutatást, előállította őket, kihallgatta, vizeletmintát vett tőlük.

Az érintettek közül tizennégyen a Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola diákjai.

Másnap az iskolában folytatódott a kálvária, de hogy pontosan mi történt, arról tök mást állítanak a szereplők.

Meghallgattuk néhányukat.

Három lóczys diákkal ülünk egy parkban, arról beszélnek, hogy belátják, nagy marhaságot követtek el azzal, hogy nemcsak bulikban, hanem néhányan osztálykiránduláson is füveztek, de a minap összeültek és fogadalmat tettek: nem teszik kockára jövőjüket, többet nem vesznek a kezükbe drogot.

Egyikük azt meséli, hogy tizennégyükből ötüket hajnalban, reggel ébresztettek rendőrök, aki hagyta magát, szép szóval vitték, aki hepciáskodott, azt erőszakkal. Az iskolából napközben további három társukat zsuppolták be, hetükhöz délután értek a házkutatók, őket hazahívták, úgy kapcsolták le. A zöm fogyasztás miatt „került képbe”, s olyan is akad, akire terjesztést is rá akarnak bizonyítani a nyomozók...

ITT OLVASHATÓ

JÚLIUS 5-ÉN NYÍLNAK MEG BERLIN KAPUI ORBÁN ELŐTT - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.06.20.

Orbán győzelmi menetre készül Berlinben, de könnyen sírás lehet a vége. Merkelt ugyan a magyar miniszterelnök bajor barátja sarokba szorítja épp, de az uniós értékek és a jogállam elleni, orbáni támadás még a CSU-nál is kiverheti a biztosítékot.

Spiegel

A lap úgy tudja, hogy alig két hét múlva, július 5-én, Berlinben találkozik a német kancellár és Orbán Viktor. A jelentés hozzáteszi, hogy a migráció kapcsán a két politikus idáig teljesen más pályát futott be. Merkel európai megoldást akar, ezzel szemben a keményvonalas magyar miniszterelnök a válság csúcspontján lezáratta a határokat. A német vezető jelenleg nagy nyomás alatt áll a CSU-s belügyminiszter részéről, de hogy a vita miként dől el, az még teljesen nyitott. Ha Seehofer egyoldalúan rendelné el, hogy az elutasított menedékkérőket már a határról visszafordítsák, az támadás volna Merkel jogköre ellen. Ugyanakkor A keresztényszociálisok idáig sűrűn udvaroltak Orbánnak. Közülük nyilvánvalóan sokan hiszik azt, hogy odahaza szavazatokat hoz nekik, ha zárják a sorokat a magyar vezetővel, aki keresi az ellentéteket az EU-val. Viszont az euroszkeptikus irányvonal felháborítja az európai partnereket, az unió pedig ismételten bírálta a jogállam magyarországi helyzetét.

Reuters

Két tekintélyes nemzetközi szervezet is úgy értékeli, hogy a „Stop, Soros”-csomag önkényes és homályos, indokolatlanul fenyeget civil szervezeteket, továbbá megsérti az európai jogot. Az Európa Tanács és az EBESZ jelentéstervezete részletes véleményt mond a javaslatról, kiemelve, hogy az börtönnel fenyeget teljesen legális tevékenységeket. A Velencei Bizottság, azt kérte, hogy Magyarország várjon még két napot, amíg nyilvánosságra hozzák az ET tanácsadó testületének részletes véleményét a javaslatról, ám ezt Szíjjártó Péter Stockholmban, egy nemzetközi tanácskozás margóján visszautasította. Egyben dühösen bírálta az előzetes állásfoglalásban megfogalmazott kritikát. Így az Országgyűlés már ma szavaz a kérdésről. Közben a magyar Pénzügyminisztérium csak fokozta a kavarodást, amikor bejelentette, hogy 25 %-os adót kívánnak kivetni a migránsokat támogató civil szervezetekre.

A Fidesz kampányt folytat Soros György ellen. Szíjjártó erről azt mondta, hogy a Bizottság, az ENSZ emberi jogi biztosa, valamint a Velencei Bizottság alkotja az üzletember bevándorlás-párti szövetségét. Magyarország azonban harcol a nemzetközi nyomás ellen. Egyébként a Velencei Bizottság kifejezetten ellenzi, hogy az emberiességi tevékenységet szabadságvesztéssel sújtsák. Szerinte bármiféle törvénynek ki kell mondania, hogy ilyen esetekben a civilek által nyújtott segítség nem számít bűncselekménynek és az NGO-knak adott pénz nem bűntettek pártolására szolgál...

ITT OLVASHATÓ