ORBÁN FAJELMÉLETE - A BUNKÓKAT NEM KÖNNYŰ SZERETNI

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.06.16.

Orbán a Tokaji Vízitúra Központ átadásán szokásos műparaszt, populista stílusában előadta, mi a hazaszeretet. Móricka elméleteit nem idézzük, a mazochisták vagy röhögni vágyók itt megnézhetik. A szokásos agybeteg eszmefuttatásból egyetlen részt emelnénk ki, amikor a Felcsút örökös csatára arról beszélt, hogy egymást is kell szeretni, de az nem könnyű.

Először is ez neki okoz leginkább gondot, mert aki a hajléktalan nyomorultba belerúg (aki szintén a haza része, nemcsak a kajakozó életerős ifjúság, ahogy a fasiszták gondolják), az nem szeret senkit a hazában önmagán kívül. Életerős kajakozó fiatalokat könnyű szeretni, azokat mindenki szereti. De az elesett, nyomorult embert szeretni, abban van a szeretet.

Orbán maga is elismeri, hogy nem szereti a magyarokat. Mint mondja, “nem könnyű a mi fajtánkat (a magyarokat – a Szerk.) szeretni”. Ez fajelmélet, nincs “mi fajtánk”, hanem különböző magyarok vannak, a legkülönfélébb szándékkal, érdekkel, hittel, világnézettel. De ha ezt a magyarok azon részére gondolta, akiket a tulajdonoságai miatt nem könnyű szeretni, akkor szintén nagyvonalúan általánosított, vonta be maga mellé a többi magyart.

Mert vannak csodálatos magyar emberek, akiket nagyon is könnyű szeretni, de aki szeret, annak mindenkit könnyű szeretni, mert a szeretet lényege, hogy nem érdemből van. Amit az érdem alapján érzünk, az elismerés. A szeretet ajándék, érdem nélküli. De valóban van olyan ember, akit nem könnyű szeretni. Ilyen például Orbán, aki nem egy fajta, legfeljebb egy típus.

Nem könnyű szeretni olyan embert, aki elveszi más jogait. Nem könnyű szeretni olyat sem, aki gyűlöletre uszít mások ellen. Aki belehazudik a képünkbe, aki lop csal és hazudik, aki az emberi méltóságunkat semmibe veszi, aki ránk erőlteti magát és a családját, aki ellopja az ország vagyonát. Nem könnyű érzéketlen olyan taplót és bunkót szeretni, amilyen Orbán V....

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAR TUDOMÁNY ESETE A KULTURHARCCAL

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2018.06.16.

Palkovics László miniszter-akadémikus szerint csak koordinálni akarják a forrásokat, az akadémiai kutatási szabadságot semmi sem veszélyezteti.

Ne felejtsük el, hogy ugyanez a Palkovics mondta azt is, hogy a kormányzatnak nem célja a CEU ellehetetlenítése, kizárólag az átlátható körülmények megteremtése. Palkovics nagyjából az egyetlen valóban tehetséges ember Orbán környékén, képességeivel és teljesítményével kiemelkedik a nullajúliák közül, de akkor sem tud már nem hazudni, ha esetleg lenne benne valamennyi szándék az igazmondásra.

Palkovics egyetlen egy konkrétumról beszélt, arról, hogy szeretne üzleti célú kutatásokat is látni az akadémiai intézetekben. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól átvett hatáskörei és forrásai erre bőven adnak neki lehetőséget, ehhez nem kell az intézeti költségvetések felett rendelkeznie.

Az Akadémia elnökségének leveléből elég világosan kiderül, hogy itt nem a balliberális facebookértelmiség szokásos pörgéséről van szó. Azok a "red line"-ok, amelyeket az Akadémia felsorolt nem öncélú ellenzékieskedésre mutatnak, nem mintha nekem bármi bajom lenne az öncélú ellenzékieskedéssel. Az Akadémia nem vélt vagy valós kiváltságait védi, hanem a tudományos kutatás szabadságát.

Még az sem igaz, hogy Palkovicstól féltik a tudományos kutatás szabadságát, sokkal inkább attól a kádertől, aki azután másfél órával lesz miniszter, miután Palkovics László először jegyzi meg, hogy a finnugrisztikai kutatások betiltása és a hun-magyar-szíriuszi osztály létrehozása esetleg nem a legjobb ötlet.

Nyilván nem lesz semmiféle vita az Akadémia kéréseiről/követeléseiről, hiszen Orbán Viktor kikapcsolta a vitafunkciót a Magyarország nevű turmixgépen. Három napon belül jelenhetnek meg a kitudjahány.hu-n az első mocskolódó, fenyegető szövegek, a Szabad Nép cikkek a magyar tudomány sorosizálódásáról...

ITT OLVASHATÓ

HÁROM ESKÜVŐ, EGY TEMETÉS: MARILYN MONROE

SZÍNEK ÉS FOLTOK BLOG
Szerző: BÖGÖLYÖS N. LÁSZLÓ
2018.06.16.

Sok híres emberrel volt kapcsolata, csak hárman voltak, akik feleségül vették. Mindegyik házasságát szenvedély, harag, féltékenység jellemezte és mind viharosan ért véget.

Norma Jeane Mortenson néven anyakönyvezték az 1926. június 1-én ismeretlen apától született kislányt. Skizofrén édesanyja, Gladys Monroe sokáig elhitette vele, hogy Clark Gable lánya. Marilyn élete utolsó filmjét éppen az Elfújta a szél már öregedő sztárjával játszotta, és egyfajta pótapát is keresett benne kudarcokkal teli magánéletével szemben. Gyerekként árvaházakban, nevelőszülőknél hányódott, és 16 évesen, hogy szabadnak érezhesse magát, hozzáment szomszédjuk fiához, James Dougherty-hez, egy 20 éves fiatalemberhez, a középiskola amerikaifutball-csapata volt kapitányához, aki akkor már a Lockheed repülőgép cég hadiüzemében dolgozott...

ITT OLVASHATÓ

MŰTŐASZTALON

VÁROSI KURÍR - BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: FELVIDÉKI JUDIT
2018.06.16.

A mi országunk most egy olyan beteg, akit felfektettek a műtőasztalra, mert felfedezték, hogy azonnali operációra van szüksége. Azonban az első vágások után kiderült, hogy egyszerre több betegség van jelen, és még több vágásra van szükség.

Vágni kell, könyörtelenül

És a beteget ezúttal nem altatják. Minden sejtje érez, lát és figyel. Minden vágásról tud, mindegyik hasít és fáj, ha kell, ha nem, mert muszáj. Ha bólint, ha egyetért, ha tiltakozik, akkor is. És közben bízik – vagy legalábbis próbál bízni és reménykedni. Reméli, hogy nem mondanak le róla. Nyög, sóhajtozik, jelzéseket ad, ordít, elájul, magához tér, sziszeg, fintorog, nyelvet ölt, viccelni is próbál. Olykor meg gorombáskodik, szitkozódik, átkokat szór, türelmetlen. Kapkod a szike után, védekezik, fel akar kelni, mert elege van. Kiszolgáltatottan várja, hogy a különböző konzíliumok majd megoldják az összes gondját.

És a szike körbe-körbejár

Ehelyett egyre többen állnak a műtőasztal körül és harc folyik a szikéért. Mindenki meg akarja kaparintani, s amikor kézbe veszi, mindegyik elmondja, ő hogy nem csinálná. És a szike körbe-körbejár, kézről kézre. Egyik, másik kihasználva a mellette álló restségét vagy alamusziságát, odanemfigyelését, karcol, jelöl és vág egyet. Utána meg letagadja, hogy az nem is ő volt. Direkt meglökték hátulról, befogták a szemét, közben a fülébe súgtak, de rosszat...

ITT OLVASHATÓ

HONVÉDELEM AZ ÓVODÁKBAN

APOLGI BLOG
Szerző: A Polgi
2018.06.16.

Honvédelem az óvodában!

A polgármester rám löcsölte a melót. Meg kell csinálnom az intézmény Honvédelmi Intézkedési Tervét (HIT). Azt mondja én vagyok az óvivezető, nekem a feladatom. Felhívtam Marikát a szomszéd településről, hogy nekik kész van-e? Majd talán két hét múlva. Na ez sem segített sokat. Lövésem sincs arról, mit tegyen bele. Sehol egy minta, sehol egy elfogadott HIT. Ezt útálom a legjobban, mikor nekem kell kitalálni ekkora marhaságot. Na nézzük a jogszabályt: XYZ kormányrendelet szerint a HIT biztosítja az alaprendeltetés szerinti feladatok végrehajtására való képességet.

1. megelőző védelmi helyzet, terrorveszély, rendkívüli állapot, szükségállapot vagy váratlan támadás idején.

Oké, én megértem, hogy a választás előtt be kellett paráztatni az emberekbe, de már túl vagyunk rajta. Már az Origó címlapon is alig-alig találni migránst. M1 is már inkább a focivébével van elfoglalva, mint a menekültekkel. Hát akkor?

Milyen terrorveszély? Julika, a helyettesem beszélt valami gyerekkatonákról, de azok Szudánban vannak. Csak nem öltöznek be helyi óvodásnak azért, hogy megtámadjanak minket? Na jó, Szudán azért odébb van. A múltkor meg akkorát kongott a bejárati vaskapú, hogy azt hittem kamionos támadás lesz, mint Nizzában. De csak a Bártfaiék Zolikája rongyolt neki biciklivel. Volt a fején sisak, úgyhogy szépen lecsorgott a kapuról, majd ment tovább.

Szükségállapot? Az van! Szükség lenne két óvodapedagógusra, mert két kolléga nyugdíjba megy. Lepkehálóval sem tudok óvónénit fogni a helyükre. A fiatalok, ahogy kijönnek a főiskoláról elhúzzák a csíkot nyugatra. Ott sokszorosát keresik a hazainak. Esetleg beállnak valami céghez dolgozni, mert a bértábla szerinti 117.000-ért nem jön el gyerekkel dolgozni. Egyébként így annyit keres, mint egy dadus. Akkor meg minek tanult?

Na csináljuk! Apám mindig azt mondta, hogy a papír mindent elbír. Nagyapám meg azt, hogy inkább megcsinálom, de ne legyen bajom. Szét vagyok szakadva. Itt a nyári szünet. Helyettesítési rendet kellene készíteni, ballagásra készülni, meg ezer más dolog, és akkor itt van ez…

Jajjj anyám! Csókoltatom aki ezt kitalálta!

ITT OLVASHATÓ

BEINDULT A NAGY MATRICAHÁBORÚ MAGYARORSZÁGON, S EGYELŐRE KÉTSÉGES, KI JÖN KI JOBBAN BELŐLE

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.06.16.

Ha stílszerűen akarunk fogalmazni, akkor azt kell mondanunk, hogy most visszanyalt a matrica. Az áprilisi választáson csúfosan elvérzett Hollik István kezdett ugyanis egyéni (?) akcióba néhány napja, melynek keretében öntapadós matricákkal jelölte meg azoknak a szervezetek az irodáit, melyek szerinte a migrációt segítik. Nem tudni, hogy a parlamenti mandátumától búcsúzó fideszes képviselő elkeseredésében vagy pártmegbízásként végzik lélekemelő tevékenységét, de most megjelentek az ellenmatricázók is a placcon, úgyhogy kemény szellemi párbaj várható a következő napokban szép hazánk közterületein.

Csak a Stop Matrica nevű törvény tudná megállítani a most kibontakozó matricaháborút, ugyanis a bukott fideszes képviselő elindította azt a lavinát, melyet már csak párttársai tudnának megállítani kétharmados parlamenti többségükkel. Ráadásul Holliknak most már van egy segédcsapata is a KDNP ifjúsági tagozatának hála, ugyanis az ő aktivistáik a Menedék Egyesület székházát látták el a Hollikéhoz kísértetiesen hasonlító matricával. A felirat rajta nem meglepő módon a "Bevándorlást támogató szervezet" volt, és külön pikantériája a dolognak az, hogy Menedék Népszínház utca 16. szám alatti székháza egy csillagos házban van. Vagyis egy olyan épületben, ahol a fasiszta Magyarországon üldözött zsidóknak elkülönítve kellett lakniuk...

ITT OLVASHATÓ

CSATÁR URAM, VÉDŐ BÁTYÁM: KIS MAGYAR FOCIOLIGARCHA-LEXIKON

HVG ONLINE
Szerző: GABAY BALÁZS
2018.06.16.

Futballklubot venni Magyarországon nem csak hobbi és nem egyszerű üzlet: 2010 óta ez maga a tökéletes politikai befektetés. Belépő a társasági klubba, ahol ott ül és erősen figyel a kormányfő és a sleppje. Úgy tűnik, megéri ezért teperni.
Ahogy a második Orbán-kabinet megalakulásától egyre fontosabbá vált a sportág támogatása, politikusok, kormányzati szereplők köreiben mozgó üzletemberek úgy ismerték fel, hogy a labdarúgás immár jóval több sima befektetésnél. Ajtó a legfelső politikai kör lakosztályába, ahol a párt- és üzleti döntések is megszületnek, és ahová pusztán szorgalmas munkával bajosan lehet bejutni.

Garancsi István az 1990-es évek közepén üzletkötőként kezdte a K&H Bankban, s a kormányfővel egy ausztriai kiránduláson ismerkedett meg. Nyereséges cégei révén 2007-re meg tudta vásárolni a Videoton futballcsapatát, megmentve ezzel a klubot a csődtől. 2012-ben pedig politikai szereplővé vált: megkapta a természetjárásért felelős miniszterelnöki megbízotti posztot. Azóta egymást követik az állami megrendelései. Az ESMA plakátcéget 2015-ben minden bizonnyal azért vette meg, hogy ki tudják szorítani a köztéri reklámpiacról a miniszterelnökkel összeveszett Simicska Lajost. Garancsi cserébe éveken át ingyen használhatta a plakáthelyeket a fővárosban. A másik zászlóshajó, az ingatlanberuházással foglalkozó Market Zrt. hirdetmény nélkül, tárgyalásos úton nyerte el a vizesvébé fő helyszíne, a Duna Aréna építésére kiírt tendert...

ITT OLVASHATÓ

1956 CÉLJAIRÓL

FARKASVONÍTÁS BLOG
Szerző: Tarski
2018.06.16.

Hatvan éve, 1958. június 16-án végezték ki Nagy Imrét, Magyarország törvényes miniszterelnökét. Ebből az alkalomból egy részletet közlök a “Bibó István” című könyvemből, ami 1956 céljairól szól.

Manapság meglehetősen sokan félreértelmezik 1956 céljait és úgy állítják be, hogy egy minőségi társadalmi változást, vagy ahogyan manapság mondják: rendszerváltozást kívántak véghezvinni a forradalom demokratikus erői, amit a Szovjetunió és a magyar kommunisták nem engedtek. Ha Bibó gondolkodásmódját az Olvasó megértette, akkor nem gondolhatja azt komolyan, hogy ebben ő maga partner lehetett volna. Ha röviden kell összefoglalnom a társadalom felfogásának lényegét, akkor azt mondhatnám, hogy a létező szocializmusból is egy kicsit, meg a nyugatos modern polgári demokráciákból is egy kicsit akart összevegyíteni. S hogy aztán mi jött volna ki ebből, azt nem tudhatjuk, mert ezt a társadalmat nem sikerült megvalósítani.

Állításomat bizonyítandó ide hozom azokat a korabeli nyilatkozatokat, kiadványokat, amelyek alátámaszthatják a tételemet, és konkréten megmutatják azt, hogy mit is akartak Nagy Imréék, és vele együtt Bibó István. Elsőként az előző részben idézett 1956 november 4.-én Bibó által kiadott Nyilatkozat-ot idézem szó szerint.

Magyarok!

Nagy Imre miniszterelnök a ma hajnali szovjet támadáskor a szovjet követségre ment a tárgyalások folytatására, és onnan visszatérni már nem tudott. A reggel összehívott minisztertanácson a Parlament épületében tartózkodó Tildy Zoltánon kívül már csak B. Szabó István és Bibó István államminiszter tudott megérkezni. Mikor a Parlamentet a szovjet csapatok körülfogták, Tildy államminiszter a vérontás elkerülése végett megállapodást kötött velük, mely szerint ők megszállják az épületet, a benne levő polgári személyek pedig szabadon távozhatnak. Ő, a megállapodáshoz tartva magát, eltávozott. Az országgyűlés épületében egyedül alulírott Bibó István államminiszter maradtam, mint az egyedüli törvényes magyar kormány egyedüli képviselője. Ebben a helyzetben a következőket nyilatkozom: Magyarországnak nincs szándékában szovjetellenes politikát folytatni, sőt teljes mértékben benne akar élni a keleteurópai népek ama közösségében, kik életüket a szabadság, igazságosság és kizsákmányolás mentes társadalom jegyében akarják berendezni. A világ színe előtt visszautasítom azt a rágalmat is, mintha a dicsőséges magyar forradalmat fasiszta, vagy antiszemita kilengések szennyezték volna be; a harcban osztály- és felekezeti különbség nélkül részt vett az egész magyar nép, s megrendítő és csodálatos volt a felkelt nép emberséges, bölcs és különböztetni kész magatartása, mellyel csupán a leigázó idegen hatalom és a honi hóhérkülönítményesek ellen fordult. A néhány napig napirenden volt utcai igazságtételeket, valamint ókonzervatív politikai erőknek minden fegyveres erőszak nélkül való jelentkezését az éppen megalakult kormány rövid úton megszüntethette volna; az az állítás, hogy evégből óriási idegen hadsereget kell az országba behívni, komolytalan és cinikus. Éppen ellenkezőleg, e hadsereg jelenléte a nyugtalanság és a zavargások legfőbb forrása. A magyar népet felszólítom, hogy a megszálló hadsereget vagy az általa esetleg felállított bábkormányt törvényes felsőségnek ne tekintse, s vele szemben a passzív ellenállás összes fegyverével éljen – kivéve azokat, melyek Budapest közellátását és közműveit érintenék. Fegyveres ellenállásra parancsot adni nincs módomban: egy napja kapcsolódtam be a kormány munkájába, a katonai helyzetről tájékoztatva nem vagyok, felelőtlenség volna tehát tőlem a magyar ifjúság drága vérével rendelkezni. Magyarország népe elég vérrel adózott, hogy megmutassa a világnak a szabadsághoz és igazsághoz való ragaszkodását. Most a világ hatalmain a sor, hogy megmutassák az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek erejét és a világ szabadságszerető népeinek erejét. Kérem a nagyhatalmak és az Egyesült Nemzetek bölcs és bátor döntését leigázott nemzetem szabadsága érdekében. Megállapítom egyúttal, hogy Magyarország egyetlen törvényes külföldi képviselője és külképviseleteinek törvényes feje Kéthly Anna államminiszter.

Isten óvja Magyarországot!

Budapest, 1956. november 4.

Bibó István s. k. államminiszter.

...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VIKTOR MA NAGYON PÖRÖG

ZOOM
Szerző: KOVÁCS ISTVÁN
2018.06.16.

Mozgalmas napja van a miniszterelnöknek, mert ma már beszélt Donald Trumppal, migránsozott egyet egy konferencián, de még belefért szombat délután az is, hogy az Országházban fogadja Janez Jansát, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) elnökét, akinek személyesen is gratulált választási győzelméhez.

A két politikus megbeszélésének középpontjában a Nyugat-Balkán európai integrációja állt. Orbán Viktor ismét leszögezte, hogy Magyarország teljes mértékben támogatja ezt a folyamatot – mondta Havasi Bertalan a találkozóról.

A szlovén választási bizottság (DVK) a héten megerősítette, hogy Janez Jansa volt miniszterelnök pártja, az eddig ellenzéki jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) nyerte meg a parlamenti választást.

A parlamenti többséghez 46 mandátumra van szükség a 90 fős parlamentben. Egyelőre mind az eddigi ellenzéki jobboldali SDS, mind a második helyen végzett balközép Marjan Samec Listája (LMS) kormányalakítása lehetséges, de mindkettőnek további koalíciós partnerekre van szüksége.

ITT OLVASHATÓ

JÖHET A HAZAFIAS TESTNEVELÉS, A HAZAFIAS IRODALOM ÉS A HAZAFIAS FÖLDRAJZ: A KORMÁNY AZ ISKOLÁKBAN AKARJA HAZASZERETETRE NEVELNI A DIÁKOKAT

MAGYAR NARANCS ONLINE 
- FEKETE LYUK
Szerző: narancs.hu
2018.06.16. 

Nem új tantárgy jön, hanem a tananyagba integrálják a hazafias nevelést. Hogy hogyan, azt csak találgatni lehet.

Simicskó Istvánt a Hír TV kérdezte meg, hogy mit is fog jelenteni a kormány által hangoztatott hazafias nevelés, és hogyan kell elképzelni ennek gyakorlati megvalósítását. A volt honvédelmi miniszter, akit Orbán Viktor a hazafias nevelés koordinálásával bízott meg, azt mondta, nem külön tantárgyak keretében kellene oktatni a hazafias nevelést, hanem el kellene helyezni a közismereti tantárgyakban. Szerinte nem katonákat nevelnének az iskolákban, de a honvédelem is profitálhatna az újfajta oktatásból. Simicskó utalt külföldi példákra is, de az nem derült ki, melyik országra is gondolt, az viszont biztos, hogy először egy stratégiai tervet kell alkotnia kormánybiztosként, és ez alapján valósulna meg a hazafias nevelés...

ITT OLVASHATÓ

A VIDÉKI ANGLIA CSODÁI

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Puhacica
2018.06.16.

Angliáról általában London, esetleg Manchester, vagy más nagyobb város ugrik be az embernek, ami persze bizonyos szempontból érthető. Ugyanakkor a vidéki Anglia olyan gyönyörűségeket tartogat, melyekről nagy kár és hiba nem beszélni és nem megmutatni őket. Szerencsére itt van nekünk Puhacica, aki egy nagyszerű poszttal ünnepli angliai határátkelésük harmadik évfordulóját.

„Három éve élünk Londonban, sokat láttunk, sokat tapasztaltunk és még mennyi minden van előttünk... rendhagyó évfordulós poszt következik, ízelítő a vidéki Angliából. 

Első kirándulásunkon Southend-on-Sea volt az úti cél. A város a Temze tölcsértorkolatának partján fekszik, itt van a világ leghosszabb mólója, 1,34 mérföld hosszú és a fáradtlábú publikum kisvonattal is kidöcöröghet a végére. Aznap olyan köd volt, hogy az orrunkig se láttunk. 

Azóta ötször jártunk ott, felhőtlen kék eget sosem sikerült kifogni, akkor sem, ha Londonban százágra sütött a nap. Azért nem adjuk fel, egyszer csak összejön...

ITT OLVASHATÓ

ÉVFORDULÓ

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.06.16. 

"Először eljöttek a zsidókért, nem szóltam, mert nem voltam zsidó. Aztán eljöttek a kommunistákért, nem szóltam, mert nem voltam kommunista. Aztán eljöttek a szocialistákért, nem szóltam, mert nem voltam szocialista. Aztán eljöttek a szakszervezetisekért, nem szóltam, mert nem voltam szakszervezetis. Aztán amikor értem jöttek, már senki sem maradt, hogy szóljon értem." 

Martin Niemöller

Ma reggel Tamás Róbert megjelentetett egy írást a Kolozsvári Szalonnán arról, hogy a csúti beteg elérte végre a Magyar Tudományos Akadémiát is (Mintha jó taktika lenne...). Az írás csöndes és visszafogott ahhoz képest, amit ez a túlnyomó többségében jellemtelen, gyáva, ócskalelkű senkiháziakból álló testület érdemelne. Én nem vagyok egy vérszomjas alkat, de én nagyon szeretném látni azt a bagázst, a magyar tudósok jelentős részére gondolok, amint beállnak a sorba a Rókus kápolnánál, hogy majd órák múlva jussanak hozzá egy csajka leveshez és egy darab kenyérhez. Elvegyülve az ellenzéki pártok tagjaival és képviselőivel (kivétel nélkül mindegyikkel, köztük az elempé nagyasszonyával, aki éppen egy melegebb kabátért könyörög reszketve a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, de az nem ad neki. A többiek sem. Így van jól, így természetes).
Ideteszem egy tavaly decemberi bejegyzésem végét:...

ITT OLVASHATÓ

TGM: 60 ÉVE VÉGEZTÉK KI NAGY IMRÉT ÉS ELVTÁRSAIT

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2018.06.16.

Elég lesz most pár rezignált sort írni erről. A Mérce (és az International Socialism…) olvasói tudhatják, mit gondolok ’56-ról, mindezt nem ismétlem meg ezúttal.

A Kommunista Internacionálé hagyományához még kapcsolódó forradalmi kísérlet morális értelemben ekkor ért véget Magyarországon. A szovjet párt-, katonai és titkosszolgálati apparátus, az alája beosztott, Kádár és Münnich vezette, gyönge, népszerűtlen és megosztott, még igen aprócska MSZMP és az akkori, szélsőséges KISZ, a mindezeket kiszolgáló magyar ávó, ügyészség és bíróság a zsarnokság szokásos sémáit használta: szószegés, hamisítás, cenzúra, rágalmazás, brutalitás, Justizmord: „jogi” formájú, közönséges gyilkosság.

A forradalmat meggyalázó, poszt- és neosztálinista „történetírás” kliséit – „nacionalista ellenforradalom”, „burzsoá restauráció”, „szélsőjobboldali terror” – pozitív formában éleszti újjá a mai állami propaganda,

amely ’56-ban nem lát mást, mint szovjetellenességet (oroszgyűlöletet), antikommunizmust, a polgári rend (mi több, az egyébként soha nem létezett „horthyzmus”) föltámasztásának óhaját. Az ilyesmi epizodikusan előfordult az események margóján, de ideje se volt kibontakozni (ha egyáltalán kibontakozott volna). Az állami tulajdonnal, a munkásság vezető szerepével, a társadalmi egyenlőséggel azonosított „szocializmust” minden részvevő fönn akarta tartani, rokonszenves modellnek leginkább a titói, „különutas” Jugoszlávia tűnhetett föl.

A szörnyű Köztársaság téri mészárlás politikai jellege (ha volt) ismeretlen – az ávó iránti gyűlölet nem szorul magyarázatra –, bár elképzelhető, hogy „nyilas lumpenproletár elemek” szerepet játszhattak benne. Ámde se a forradalom és a Nagy Imre-kormány kommunista, szociáldemokrata, parasztpárti támogatóinak, se a reformértelmiségnek, se a munkástanácsoknak, se a demokratikus-szocialista diákoknak nem volt közük hozzá, márpedig ők adták a forradalom derékhadát és lényegét...

ITT OLVASHATÓ

A KÖZÉPSZER VERGŐDÉSE

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: FORGÁCS ERZSÉBET
2018.06.16.

A legtöbbünknek van valami perverziója, legfeljebb néhányan letagadják. Én vállalom a magamét. Időnként olvasom Fricz Tamás Fidesz-ideológus írásait. Itt jegyzem meg, hogy a kolléga például Schmidt Mária szellemi termékeit habzsolja, pedig rendszeresen hány tőlük. Fricz Tamás más, tőle teljesen kiegyensúlyozott műveket lehet olvasni. Amilyen hosszú, éppen annyira unalmas és ezt minden körülmények között hozza a nagyszerű politológus. Ez a perverzió része a dolognak, hogy mégis olvasom. Mint minden elhajlást, ezt is meg tudom magyarázni. Azért olvasom, mert mindig van benne valami olyasmi, amire érdemes figyelni, mert szinte biztosan fel fog bukkanni a kormánypropagandában.

A friss mű a domináns kultúráról szól. Ez számomra önmagában értelmezhetetlen. Külön-külön is, így egyben meg főleg. Mert mi a kultúra. Főleg A kultúra? Valami egységes tömb? Valami jól körülhatárolható valami, amiről tudjuk, hogy ilyen széles, olyan magas és meghatározott színű valami? Ha igen, ki dönti el a szélességét, magasságát, színét? Pontosan erről elmélkedik Fricz mester. Hogy eddig a kisebbségben lévő, lényegében mára már megsemmisült balliberálisok döntötték el A kultúra paramétereit. A többség, mármint ahová Fricz Tamás éppen tartozik, el van nyomva. Már megint.

Az nem derül ki igazán az ilyen írásokból – ebből sem -, hogy egy elenyésző, lenézett, lesajnált kisebbség, amely mára gyakorlatilag meg is szűnt, hogyan képes folyamatos elnyomásban tartani az elsöprő többséget. Ez a mondat viszont tökéletesen értelmezhetetlen (a többi is, de ez nagyon) számomra:

"nyolc év után eljött az ideje a politikai és a gazdasági rendszerváltás kulturális, szellemi alapzata megteremtésének is".

Miután megtörtént a politikai és gazdasági rendszerváltásnak nevezett fideszes honfoglalás, most kezdenek el alapzatot barkácsolni? Olyan lesz, minta puding szilárdságú alaptákolmány? Vagy még meg sem kezdődött a politikai és gazdasági rendszerváltás? Csak játszásiból tarolta le a Fidesz az országot, viccből van mára néhány ember zsebében a közvagyon és majd most jön az igazi padlássöprés?

...

ITT OLVASHATÓ

"NEKÜNK VAN HAZÁNK ÉS VAN ORSZÁGUNK, AZT NEM ADJUK SENKINEK"

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: OROSZI BABETT
2018.06.16. 

“Nekünk van hazánk és van országunk, azt nem adjuk senkinek”

– mondta nemrégiben Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz buliján Kötcsén, ahol a párt képviselői és barátai laza, hétvégi ruhában ették Németh Szilárd pincepörköltjét. Orbán ezt a mondatot Brüsszelnek címezte, de az eddigi kommunikáció alapján érthette volna akár a menekültekre is.

Nemcsak Orbánnak, annak a 3 éves szír kisfiúnak is volt hazája, akit 2015-ben a török riviérán találtak meg, miközben élettelen testét a hullámok verdesték. Az ő országát viszont elvették, és emiatt a családja kénytelen volt elindulni. Az utat végül sem ő, sem az anyja, sem a bátyja nem élte túl.

(A kisfiúról készült kép bejárta a világsajtót, itt lehet megnézni, de csak erős idegzetűeknek ajánljuk.)

Többek között az ilyen emberek, a Szíriából menekülők hátterét és mozgatórugóit segít megérteni a Szíria könnyei című dokumentumfilm, amely bár már tavaly megjelent, mégis csak néhány napja került elém – a fejemből azóta se tudtam kiverni...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

GYARMATI ANDREA: LEHETTEM VOLNA MRS. DUPONT, AY MCDONALD'S PEDIG MCGYARMATI - ELMENTÜNK A MEGGAZDAGODÁS MELLETT

24.HU - POSZT ITT
Szerző: GYARMATI ANDREA
2018.06.16.

Amikor elmentél – lassan öt éve – azt mondták, idővel könnyebb lesz. És való igaz, másmilyen lett. Könnyebb, vagy néha nehezebb, nem igazán tudom, nem is szoktam ezen sokat gondolkozni. Megszoktam, hogy nem vagy, hogy nem érlek el, csak gondolatban, vagy néha még úgy sem.

Vannak napok, sőt olykor hetek, mikor csak tompán fáj, nem zavaró, de gondolom, ebben nincs semmi különös. Bizonyára más is így van vele.

Aztán történik valami, előkerül egy emlék, és akkor úgy érzem, milyen jó lenne ezt is, azt is még egyszer megbeszélni veled.

Jó lenne tudni, ugyan vajon jól vagy-e és ugyan vajon mit szólnál mindahhoz, ami azóta történt, hogy nem vagy már velünk.

Hogy jobb lett vagy kevésbé, mondom, nem tudom, egy hiány mindig ott a szívemben, akkor is, ha nem okoz napi fájdalmat. Ilyenkor elő szoktam bányászni a közös dolgainkból valamit, ami felvidít, mint például ez a mostani, nem egyszerű történetet.

Valahogy az került szóba sok évvel ezelőtt, hogy miképpen lehetett volna meggazdagodni.

A téma aktualitását épp az adta, hogy valaki rendszeresen lejárt az edzéseimre abban a néhány hétben, míg egy verseny után ott maradtam Santa Clarában az amerikaiakkal felkészülni. Amolyan „nézzük meg, ők mit tudnak” alapon. Mindez akkoriban, 1973-ban, ritkaságszámba ment. Én is épp csak belekóstoltam, és már rohantam haza, a családomhoz. Hozzátok, és elsősorban Misához, akivel akkoriban közel egy éve házasok voltunk.

Nos, amíg Amerikában edzettem, minden edzésen megjelent egy ember, és végigülte a teljes délutáni négy órát. Láttam, nagy tisztelettel beszélnek a társaim vele, de nem igazán érdekelt, kicsoda ő. Kiderült, Amerika egyik leggazdagabb családjának a sarja, sőt, az is kiderült, miattam üldögél a padon.

Hittem is, nem is, amit a többiek mondtak, de hát fülig szerelmes voltam Misába, nem érdekelt, ráadásul az illető ránézésre öreg is volt...

ITT OLVASHATÓ

SZEGÉNY GAZDAGOK

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2018.06.16.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a szegényebb államoktól vonna el pénzt az új uniós költségvetés, ami teljességgel elfogadhatatlan.
Hát bizony, nem szép dolog az ilyesmi, viszont a nemzetközi orbánizmus újabb nagy győzelme, hiszen a magyar gyakorlatot követi, mely szerint az állam felemelkedésének útját a legszegényebbek folyamatos és növekvő nyomorgatására lehet alapozni.
Van annak valami hamvas bája, hogy a választások utáni első tervek között a hajléktalanok zargatása szerepel, őket el kell tüntetni az utcákról, és ennek legjobb módja törvényen kívül helyezni őket.
De ezt a célt szolgálja a családi pótlék emelésének megtagadása is, jóllehet, akit be lehetett sorozni rabszolgának a közmunkások seregébe, annak a kilábalás a nyomorból jószerivel már csak gyermekei felemelkedése által képzelhető el.
De ez a rendszer nem akar ilyet elképzelni, ez a rendszer csak a nyálas kollaboránsokat és lófejű kurváikat (copyright by Szanyi Tibor) támogatja, merthogy az érvényes ideológia szerint ők emelik majd fel az alsóbb osztályok életszínvonalát is, csak ehhez előbb meg kell erősödniük, ami konkrétan még több lopást és rablást jelent.

Nézem a labdarúgó világbajnokságot és eltöprengek: ezekben a csapatokban rengeteg a migráns, akik remek teljesítményt nyujtanak, mi meg itt állunk a Puskás Akadémia színmagyar játékosaival, oszt nem jutottunk ki a világbajnokságra.
Volt, hogy tizenegy játékosból tíz migráncs volt, de úgy látszik, elég volt az az egy is, aki magyar volt, hogy a csapat beverekedje magát a levesbe.
Egyébként is érdekes nézni a mérkőzéseket, első lépésként felvirágoztatásunk ügyében vizsgálatot kellene elrendelni, hogy biztosan ugyanazt a játékot játsszuk-e, mint a világbajnokságon szereplő csapatok?
Nem vagyok naiv, a profi sport a pénzről szól, és szavam se lenne, ha a Puskás Akadémia évente tíz-húsz jó játékost adna a világnak, de ez csak álom, a Gömböc Álma, mely után nedves kézzel ébred.
Egyébként sem lehetnek könnyű napjai, hiszen egy lépésnyire áll attól, hogy Trump fogadja őt a Fehér Házban, és ismét megtekinthesse a cigány lótolvaj portréját a Fehér Ház falán - nem lenne jó az esélyt elpackázni...

ITT OLVASHATÓ

KÖVÉR LÁSZLÓ ÉS A GOMBNYOMOGATÓK FIGYELMÉBE

VÁROSI KURÍR 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: ADORJÁN GYÖRGY
2018.06.16.

Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét – mondták anno a fineszesek.

Amikor az új alaptörvényről vitázunk, tulajdonképpen új otthont építünk magunknak, új falakat, de azokra az alapokra, amelyekre követésre méltó elődeink is építettek, történelmünkre, összetartozásunk, közös megmaradásunk és közös boldogulásunk történetére – mondta Kövér László. De kik is azok a követésre méltó elődeink?

Bizony, bizony tisztelt Kövér László, közöttük vannak azok a baloldaliak is, akik nem a harácsolás, a korrupció, az elvtársi bratyizás, az egymást igazoló káderpolitika üdvöskéiként szaggatták az istrángot, az önök által visszamenőlegesen megtagadott évtizedekben. Ők azok, akik dolgos, lelkiismeretes, erkölcsös, öntudatos elvtársakként, áldozatkészen munkálkodtak boldogulásunkért, mindannyiunk, így az ön és társai boldogulásáért is!
Önök az istennek sem hajlandók elismerni ezt!

Csak a baloldali kerékkötőket emlegetik éjjel-nappal, csak a baloldalra szégyent hozókat ragozzák rendületlenül, csak a baloldali törvénysértőket citálják papagáj módra, de a tisztákat, az általuk végrehajtott cselekedeteket, amelyeket mindannyiunk boldogulása érdekében tettek, meg sem említik! Vajon miért?!

Vajon miért nem beszélnek a háború utáni romeltakarító baloldali szervezkedésekről, a város- és gyárépítő mozgalmakról, az ipari és mezőgazdasági teljesítmények ország gyarapító ténykedéseiről? Miért nem említik meg a brigádmozgalmak termelő erejét, a KISZ-esek és a munkásőrök katasztrófa idején tanúsított összefogását, erőt nem kímélő áldozatvállalásait, a kommunista szombatok, a társadalmi munkák közösséget gyarapító tevékenységeit? Miért nem szólnak a lakótelepek tömegeknek biztosított összkomfortjairól, a metró- és autópálya-építésekről, hidakról, alagutakról, újonnan épített egészségügyi és oktatási, valamint más közintézményekről?

Miért nem ismerik el az istennek sem azt, hogy a baloldaliak nem az ördögtől valók, és elítélendő cselekedeteik csak azoknak az embereknek a vétkét jelentik, akik bármely más világnézetűek között ugyanúgy fellelhetők, és nem az egész kollektíva bűnösségét reprezentálják, sértsenek törvényt bármely oldalon.

Az új otthon építését – bizony, kegyelmes uram, aki most házelnökként is bevallhatja, hogy szívott annak idején, ifjoncként ön is egy kis szoci levegőt – olyan alapokra kell helyezni, amelyekre követésre méltó elődeink is építettek, ebben egyetérthetünk. Összetartozásunk, megmaradásunk és közös boldogulásunk története azonban, kegyelmes uram, megkívánja azt, hogy a baloldaliaknak ne csak a bűneiket hánytorgassuk fel, hanem emlékezzünk az erényeikre és jó tetteikre is. Mert abból több volt sokkal, mint vétkeikből!

ITT OLVASHATÓ

HOGYAN LESZ AZ EMBERI ÉRTELEM DENEVÉRTEKINTETŰBŐL SASSZEMŰVÉ?

QUBIT
Szerző: TÓTH OLIVÉR ISTVÁN
2018.06.16.

„Miként a denevér szemei a nappal világosságához, éppúgy viszonyul lelkünkben az értelem a természetüknél fogva legnyilvánvalóbb dolgokhoz” – írja Arisztotelész Metafizikájának második fejezetében. De mit akar pontosan mondani ezzel a hasonlattal? Ha ezt legalább részben sikerül felderíteni, talán jobban megértjük azt is, hogy, hogy miben rejlik a filozófiatörténet szépsége és nehézsége.

A denevér tekintete

Rögtön az első mozzanatnál komoly nehézségekbe ütközünk: hogyan lát a denevér? Mai tudásunk szerint ugyanis egyes denevéreknek jobb szemük van, mint az embereknek, mások nagyon fejletlen szemmel rendelkeznek, és hanglokátorral tájékozódnak. Ezek a természettudományos ismeretek azonban jobbára ismeretlenek voltak az egyébként biológusként bizonyos tekintetben a XIX. századig meg nem haladott Arisztotelész előtt: ő úgy tudta, hogy a denevérek szeme hasonlatos a mai éjjellátó készülékekhez, azaz rossz fényviszonyok között jól működik, jó fényviszonyok között viszont egyáltalán nem. Vagyis a denevér szeme a nappali világosságnál alkalmatlan a látásra, mivel a beérkező fény túl erős számára.

Az értelem természeténél fogva „denevértekintetű”?

Nem alaptalan tehát a hasonlatot úgy értelmezni, hogy a legnyilvánvalóbb igazságok megismerésére, bár az orrunk előtt vannak, az emberi értelem valamilyen okból nem képes. Ahogyan a denevér szeme nem képes a közvetlenül a Napból érkező fény mellett rendeltetésszerűen működni, és csak a Holdról visszatükröződő gyengébb fényben lát, úgy az emberi értelem sem képes a nyilvánvaló igazságokat befogadni, csak az anyagi valóságban visszatükröződő halvány másukat. Azaz, ahogyan Arisztotelész korában természettudományos tény volt az, hogy a denevér szeme úgy lett megalkotva, hogy csak a gyenge fényt tudja befogadni, úgy az emberi elme is csak az alacsonyabb szintű igazságok megismerésére alkalmas.

Így értelmezték a metaforát azok a kora középkori muszlim misztikusok, akik Arisztotelészben saját előfutárukat vélték felfedezni. Értelmezésükben az emberi elme felfogóképessége abban az értelemben hasonlít a denevér tekintetéhez, hogy csak az alsóbbrendű, fizikai igazságok megismerésére képes, míg a magasabb szintű, metafizikai igazságok befogadására alkalmatlan. A természettudomány pusztán apró-cseprő hétköznapi ügyek megoldásában tud segítséget nyújtani – például abban, hogy miképp gyógyítsunk meg egy betegséget. Ahhoz azonban, hogy az ember a valódi metafizikai igazságokat megláthassa, a természetfeletti fény befogadásának misztikus képességére kell szert tennie. Ilyen metafizikai igazság lehet – az előbbi példánál maradva – az, hogy a közvetlen fizikai kiváltó okon túl mi indokolta az ember betegségét: például hogy ez büntetés a korábbi bűneiért, vagy éppen próba, amelyet ki kell állnia. Ezen értelmezés szerint tehát az emberi értelem képes lehet ugyan a világ jelenségeinek „tüneti kezelésére”, megpróbálhatja a betegség tüneteit például az orvostudomány segítségével gyógyítani, de az igazi okok megismerésére alkalmatlan, hiszen az igazi betegség mindig a lélek betegsége. Ezek az igazi okok pedig végig nyilvánvalóak a megvilágosult számára, aki ezért prófétai képességre tesz szert: a metafizikai igazságok ismeretében nem kevésbé triviális tudás, hogy ki fog megbetegedni, mint egy normál ember számára megjósolni, hogy ha tüzet gyújtunk egy edény víz alatt, akkor az a víz egy idő után felforr. Abban azonban ezek az arab értelmezők módfelett különböztek, hogy e misztikus képesség megszerzésére a meditatív imádság, a mértéktelen borfogyasztás, esetleg a szabad szerelem a leginkább megfelelő...

ITT OLVASHATÓ

A LEX CEU FORRÁSAI

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VALKI LÁSZLÓ
2018.06.15.

A lex CEU-t több mint egy évvel ezelőtt úgy fogadta el az Országgyűlés, mintha valamilyen hirtelen támadt veszedelmet kellett volna elhárítania. Előterjesztésében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kivételes eljárás lefolytatását indítványozta. Mint írta, „az összevont vitára 2017. április 4-én kerüljön sor, az összegző módosító javaslatról való döntésre 2017. április 4-én kerüljön sor, a zárószavazásra 2017. április 4-én kerüljön sor”. Miért volt szükség ekkora sietségre?

A legkézenfekvőbb válasz az, hogy a NER kormánya nem akart időt hagyni semmilyen érdemi vitára. A Fidesznek egyébként tökéletesen mindegy volt, hogy a parlament áprilisban, májusban vagy júniusban szavazza-e meg a törvényjavaslatot. Csak az lehetett a cél, hogy a szövegét senki se bírálja túl hosszan, sem a parlamentben, sem azon kívül. A lex CEU elfogadásának azonban évekre visszamenő előzményei voltak, amelyeket talán érdemes felidézni.

Az előzmények

Orbán Viktor 2015 elején nevezte meg az országot fenyegető legfőbb veszélyt, amelyet azonban akkor még nem Soros Györggyel vagy az általa alapított intézményekkel, hanem a „migránsokkal” azonosított. 2015. január 11-én, a Charlie Hebdo ellen elkövetett terrortámadások után tartott párizsi megemlékezésen kijelentette, hogy a bevándorlás és a terrorizmus között közvetlen összefüggés van. „Mi nem fogjuk megengedni – mondotta –, legalábbis amíg én vagyok a miniszterelnök, addig biztosan nem, és amíg ez a kormány van, addig biztosan nem fog megtörténni, hogy a bevándorlók célpontjává váljon Magyarország.” Majd hozzátette: „Nem akarunk eltérő kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni magunk között.” Ez a kormányfői nyilatkozat azért érdemel különös figyelmet, mert januárban még senki sem beszélt menekültválságról. A nagy menekülthullámok csak áprilisban és az azt követő hónapokban érkeztek a görög partokra. Ezek szerint a miniszterelnöki hivatal spin doctorai már a menekültválság kirobbanása előtt azt javasolhatták Orbán Viktornak, hogy kommunikációs stratégiáját a jövőben a menekültválságra, illetve az idegenellenesség szítására alapozza. Hogy honnan tudták már januárban azt, hogy tavasszal a menekülők ezrével-tízezrével érnek partot az égei-tengeri görög szigeteken, azt nem tudhatjuk. Voltak erről magyar vagy más forrásból eredő titkosszolgálati előrejelzéseik? Ezt sem tudhatjuk.

A kormány első lépésként mindenesetre nemzeti konzultációt tartott. Nemsokára nyolcmillió magyar állampolgárnak postázták ki azt a kérdőívet, amelyben Örkény István egypercesei­re emlékeztető kérdések szerepeltek („Egyetért-e Ön a magyar kormánnyal abban, hogy a bevándorlás helyett inkább a magyar családok és a születendő gyermekek támogatására van szükség?”). A nemzeti konzultáció a nyáron újabb plakátkampánnyal folytatódott. A nemzetközi hírnévre szert tett, nagyméretű utcai feliratok ékes magyar nyelven arra figyelmeztették a „bevándorlókat”, hogy ha Magyarországra jönnek, ne vegyék el a magyarok munkáját, és tartsák tiszteletben a kultúránkat. Az Országgyűlés szeptemberben – módosítva a büntető törvénykönyvet – a határzár tiltott átlépését, megrongálását és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozását bűncselekménnyé nyilvánította. Két héttel később a menekültügyi törvényt is módosították, lehetővé téve a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” bevezetését. A kormány ezzel egyidejűleg folyamatosan bírálta, sőt szidalmazta „Brüsszelt” és a környező államok vezetőit azok bevándorláspolitikája miatt.

Bármilyen előrelátók voltak is azonban a hazai kommunikátorok, azt nem jósolhatták meg, hogy politikailag meddig tart ki ez a stratégia. Ha például valamilyen okból csökken a menekültek száma, a közvélemény könnyen elveszítheti veszélyérzetét. Senki sem sejthette, hogy a „migránsok” még több évvel a déli határzár 2015. július–augusztusi felépítése után is olyan komoly fenyegetettségérzeteket keltenek majd az emberek körében, amelyek meghatározhatják a 2018-as választások kimenetelét is. Az azonban felmerülhetett a kommunikátorokban, hogy egy másik, tartósabbnak ígérkező ellenségképet is kellene kreálni, olyat, amellyel a későbbiekben is fenn lehetne tartani a fenyegetettségérzeteket. Az a jó ellenségkép, vélekedhettek, amely tökéletesen abszurd, és amely nem igényel további magyarázatot. Nos, ezt találták meg a spin doctorok Soros György személyében. Az ő tevékenységét ráadásul csakhamar össze lehetett kapcsolni a menekültválsággal.

Kapóra jött a kommunikátoroknak, hogy Soros 2015 szeptemberében írta meg a menekültválság kezelésére irányuló elképzeléseit a Project Syndicatenevű internetes portálon. Az üzletember óvatlanul azt javasolta, hogy az Európai Unió „átfogó tervet” dolgozzon ki, amelyet aztán az ENSZ-nek globális szintre kellene emelnie. Az uniónak szerinte évente egymillió menekültet kellene befogadnia. Jelentős támogatást kellene továbbá nyújtania a Szíria szomszédságában levő államoknak, mindenekelőtt Libanonnak, Jordániának és Törökországnak, hiszen „sokkal olcsóbb lenne a potenciális menekülteket jelenlegi tartózkodási helyükön vagy ahhoz közel tartani”. Ez utóbbi történetesen megegyezett a hivatalos magyar állásponttal, ezt azonban Budapesten figyelmen kívül hagyták.

A kétoldalas véleménycikk nemsokára corpus delictiként vonult be az eseménytörténetbe. A kormány ugyanis az EU-nak ajánlott átfogó tervet nevezte el „Soros-tervnek”, amelynek segítségével az idős üzletember fel akarja számolni nemcsak a keresztény magyar, hanem az európai civilizációt is. A terv részletei azóta sem láttak napvilágot, talán azért, mert ilyen sohasem készült. A menekültek befogadására vonatkozó nézeteivel Soros egyébként korántsem állt egyedül. Ugyanezekben a hetekben jelentette ki Angela Merkel kancellár, hogy olyan alapjog tiszteletben tartásáról van szó, amely „nem ismeri a menekültek számának korlátozását”, és hogy Németország igenis képes nagyszámú menekülő befogadására („wir schaffen das”). A német munkaadók szervezeteinek szövetségi elnöke, Ingo Kramer pedig azt mondta, hogy a bevándorlásban „esélyt” lát a nemzetgazdaság számára, hiszen a munkaerőhiány az országban már most is félmillióra becsülhető. Soros a következő esztendőben – érzékelve a menekültválság komoly politikai következményeit – már csak évi 300 ezer ember befogadásáról írt, és a németek is változtattak a politikájukon. A NER kormánya azonban még ma is egymillió menekültet emleget, akiknek Európába való betelepítését a most 88 éves üzletember személyesen szervezi és irányítja.

2016. március 15-én a miniszterelnök ünnepi beszédében kijelentette: „Tudjuk, hogy megy ez. Először megengedjük, hogy megmondják, kit kell befogadnunk, aztán arra kényszerítenek, hogy idegeneket szolgáljunk a saját hazánkban, végül oda jutunk, hogy kiadják az utunkat a saját országunkból.” Ezek szerint Brüsszelben nemzetközi összeesküvést szerveznek Magyarország ellen. Egy másik Orbán-nyilatkozatból az is kiderült, hogy miért. „Az iszlámból jött ember – nyilatkozta a kormányfő a Magyar Időknek – nem fog keresztény alapvetésű pártra szavazni. [...] Az elérhető felmérések szerint a bevándorlók nagy többsége baloldali szavazó lesz”, tette hozzá, de nem jelölte meg értesüléseinek forrását.

Ünnepi beszédének elmondásakor a miniszterelnök természetesen tisztában volt azzal, hogy az Európai Tanács és Törökország vezetői a menekültválság európai terheinek enyhítésére irányuló intézkedésekben éppen azokban a napokban jutnak végleges megállapodásra. Március 18-án fogadták el azt a közös nyilatkozatot, amelynek értelmében Törökország visszafogadja a területéről a görög szigetekre átkelt valamennyi menekültet és bevándorlót, az EU pedig jelentős pénzügyi támogatásban részesíti a török menekültügyi intézményrendszert. A megállapodás azonnal éreztetni kezdte a hatását, a menekültek/bevándorlók száma nagyságrenddel csökkent.

A magyar kormány ennek ellenére tovább vádolta Sorost a menekültválság szításával, sőt Orbán Viktor májusban egy újabb vádat is megfogalmazott. „Közép-Európában létezik egy háttérhatalom – mondotta –, s ez Soros György nevéhez köthető. [A háttérhatalom embereit] nem választotta meg senki, folyamatosan mégis politikai befolyásra törekednek, és befolyást is gyakorolnak a politikai döntéshozatalra. [...] Végre beszéljünk már erről a kérdésről, hogy akkor az amerikaiak Magyarországon kiket hogyan, miképpen finanszíroznak, és milyen befolyást akarnak itt gyakorolni.” A miniszterelnök nem mondta meg, hogy mit ért a háttérhatalmon.

A Soros elleni küzdelem célját Orbán Viktor egy méltatlanul keveset idézett interjúban fogalmazta meg, amelyet 2016 karácsonya előtt adott a 888.huportálnak. A főszerkesztőnek, G. Fodor Gábornak arra a felvetésére, hogy a Politico szerint a jövő év Soros éve lesz, a miniszterelnök ezt válaszolta: „Nem az övé lesz, hanem róla fog szólni. A kettő nem ugyanaz. [...] A következő év Soros és az általa szimbolizált erők kiszorításáról fog szólni.” Orbán nem indokolta, hogy miért akarja kiszorítani Sorost és az általa szimbolizált erőket, és nem beszélt a CEU‑val kapcsolatos terveiről sem. 2017 elején azonban az a hír terjedt el a városban, hogy Orbán a „Soros-egyetemet” be akarja zárni...

ITT OLVASHATÓ

MAGYARORSZÁG LEGLÁTVÁNYOSABB DRÓNFOTÓI

444
Szerző: 444.hu
2018.06.16.

- Először hirdettek fotópályázatot kifejezetten drónokkal készített képeknek Magyarországon.

- Az I. Hazai Drónfotó pályázatra több mint 1000 fotó érkezett, ebből választotta ki a négy fős zsűri, Kálló Péter, Csudai Sándor, Derencsényi István és Damak Ferenc, a 29 legjobbat.

- Az eredményhirdetés a budapesti Premier Kultcaféban lesz, ahol a képek falon is láthatóak lesznek 2018. június 16.-tól július 1-ig...

ITT OLVASHATÓ

SZ. BÍRÓ ZOLTÁN: FOCIBAN MINDIG EREDMÉNYTELENEK VOLTAK AZ OROSZOK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BUJÁKI ATTILA
2018.06.16.

A hazáját emelkedő nemzetnek láttató putyini vezetés épp ezt a növekvő erőt akarja demonstrálni a foci-vb megrendezésével – mondja Sz. Bíró Zoltán történész. Úgy véli, az esemény nem csupán Oroszország presztízsét növeli, nem mellékesen az oligarcháknak is csurran-csöppen belőle valami. Egy dolog azonban nem biztos, hogy összejön: az igazi nagy foci. A házigazda együttes is gyönge, a végső sikerre gyakorlatilag esélytelen. A rendezőket pedig legalább ennyire aggasztja a terrorveszély.

– Nyolcvannyolc éven át az oroszok nem kapták meg a rendezés jogát. Brazília, Mexikó, Németország, Franciaország, Olaszország kétszer rendezett világbajnokságot. Még az Egyesült Államok is vendégül láthatta a vb-t, ahol az európai futball másodlagos sport. Sőt Oroszországot Afrika is megelőzte. Miért?

– Oroszország, vagyis a Szovjetunió olimpiát is elég későn kapott, abból is diplomáciai botrány lett. 1979 szeptemberében vonultak be Afganisztánba a szovjet csapatok, emiatt a nagy sporthagyományokkal rendelkező nyugati országok (élükön az Egyesült Államokkal) bojkottálták a moszkvai játékokat.

– Megtorlásul a keleti blokk sportolói nem utazhattak Los Angelesbe.

– Többek között emiatt a FIFA joggal volt óvatos. Sorozattornákon egy bojkott a versengés végét jelenti. Felborítja a sorsolást, egyenlő a pénzügyi csőddel is. Volt tehát mit félteni. Érdekes módon a szovjetek sem erőltették. Hozzá kell tenni, a Szovjetuniónak még a tizenhat csapatos vb is kihívás lett volna. Tartottak tőle, hogy nem tudják a helyzetet politikailag kezelni. A híres világifjúsági találkozók politikailag erősen szűrt közönséget vonzottak, de egy populáris világesemény esetében ezek a szűrők nem működnek. Az elzárkózásuk ösztönös volt.

– A viszony ma sem túl baráti, a terrorveszély élesebb, mint valaha. Mégis mi változott?

– Sok minden. Túl vagyunk például a hidegháborún. Nincs közvetlen fenyegetés, vannak viszont gazdasági érdekek. A futball-vb nézettségben fölülmúlja az olimpiákat is. Az átlagos csoportmérkőzéseket egyszerre, egy időben a Föld népességének negyede láthatja. Százhúsz országban közvetíti a tévé, nem véletlenül olyan drágák a közvetítési jogok. Ez a legnagyobb globális sportesemény. Ehhez képest a létesítmények olcsók. A vb-re fel kell építeni, rendbe kell hozni, legalább negyvenezresre kell bővíteni tizenegy futballstadiont. Az alaptípus legfeljebb dizájnban különbözik. Moszkva az egyetlen város, ahol a Luzsnyiki (néhai Lenin) stadion mellett használják a Szpartak arénát is. De az esemény nem csak stadionépítésre alkalmas. Fontos infrastrukturális fejlesztéseket is megvalósítanak, vagy legalábbis elterveznek. Tatárföld fővárosáig, Kazanyig például gyorsvasutat akartak a vb-re építeni, de ez már olyan nagy falatnak bizonyult, hogy a terveket „megfelezték”, majd el is süllyesztették. Szentpétervár mellett olyan körgyűrű épült, ami a futballturistákat megkíméli attól, hogy átmenjenek a zsúfolt városon. Az új stadion felépítése hatalmas pénzeket emésztett fel. Csaknem 50 milliárd rubelbe, mintegy 250 milliárd forintba került. A Finn-öbölben lévő Kresztovszkij-sziget csúcsánál fantasztikus pályát emeltek. Elődjét, az egykori Kirov stadiont elbontották...

ITT OLVASHATÓ

A 21. SZÁZAD MÁR CSAK ILYEN: ANNAK IS MOBILTELEFON VAN A KEZÉBEN, AKI SZAKADT PAPUCSBAN JÁR, ÉS OTT A PLAZMATV IS A LAKHATÁSI SZEGÉNYSÉGBEN

ÁTLÁTSZÓ / SZOCIO BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2018.06.13.

A világ gyorsan változik körülöttünk. Újabb és újabb termékek jelennek meg a piacon, gyorsítva-könnyítve-szórakoztatva azokat, akik ezeket meg tudják fizetni. Kiszorítják a korábbi termékeket, és azok fölöslegessé válnak. Pedig jók még, használhatók, de ott már nem kell. Mert van jobb, modernebb, trendibb. Jó lesz azoknak, akik nélkülöznek – gondolják sokan.

Így járt először a TV, a fekete-fehér készülékek hulláma már a múlté az adományozásban, aztán jöttek a „nagy karosszériás” színes televíziók, mikor a síkképernyős tv bejött, no meg a régi számítógép-monitorok, nem a sík, hanem az a nagy, ami a fél asztalt elfoglalta, a videólejátszók, a videókazettákkal, a magnókazetták, a lejátszókkal. Ma már a dvd-lejátszók is ebbe a csoportba tartoznak, az internetről minden egyszerűen, gyorsan letölthető, akár zene, akár kép.

Akik adják, mert ők lecserélték, mert nekik a modernebb kell, nem nagyon értik, mikor nemet mondunk ezekre. Mert sajnálják kidobni, hiszen még jó minden, csak már idejétmúlt. És nem értik, hogy azt miért nem fogadják kitörő lelkesedéssel a szegénységben élők.

Nem gondolnak bele, hogy a modern kor a szegénységben is jelen van, és a fogyasztói világ üzenete ott éppúgy hat, mint náluk. Ők is arra vágyakoznak, ami trendi, hiszen ezek üzenik mindenki számára, „ehhez a világhoz tartozol”, ezek az áhított „modernség” és a „jólét” attribútumai.

Persze furcsa ezt összerakni az aligbútorozott szobákkal, a fürdőszoba hiányával, a sokszor 19. századi túlélési megoldásokkal. De a 21. század már csak ilyen, annak is mobiltelefon van a kezében, aki szakadt papucsban jár, és ott a plazmatv is a lakhatási szegénységben. És mi, a „másik világból”, azt gondoljuk, ez felfoghatatlan, azt mondjuk, lám, ezért nem haladnak egyről a kettőre… és szerintünk nem így kellene.

Mert szerintünk nekik is apró lépésekkel kellene haladni a modern kor felé, betartani azokat a lépcsőfokokat, amiket a technika fejlődése diktált, mert mi, akik megengedhettük magunknak, azon haladtunk. És úgy véljük, ez a normális, így kell haladni, az első, régi számítógépektől a tablet vagy az okostelefon felé, emlékszünk, hogy örültünk az első gépnek, hát örüljön így az is, akinek erre akkor nem volt lehetősége, örüljön most ennek, akkor is, ha a felgyorsult világ már mást diktál.

És nem értjük, miért akar tabletet a régi számítógép helyett, miért nézegeti fejét vakargatva az adományba kapott egész asztalt elfoglaló hatalmas tv-dobozt, és egyenesen pimaszságnak érezzük, amikor megkérdezi, hogy nincs-e hozzá távirányító… Nehogy már a legmodernebb kelljen neki!

Emlékszünk, a mi gyerekeink, este, lefekvéskor, a csendes szobában milyen élvezettel hallgatták a mesekazettákat. És azt gondoljuk, ez így működik ott is, ahol nyolcan alszanak együtt, ahol az alapzaj is nagyobb annál, mint amiben mi élünk, ahol soha, senki nem mesélt, és nem is hallgatott mesét. Bevallom, a kapcsolatrendszerünkben levő családok egyikében sem tudom elképzelni, hogy a gyerekek egy harmincperces mesekazettát végig tudnának hallgatni. Tudom, mekkora erőfeszítés, sokszor kész színészi teljesítmény a figyelmüket a mese végéig fenntartani a suliban is, pedagógusként. És talán ebben a folyamatosan gyorsuló világban ez már lassan mindenhol gond lesz, a minket körülvevő világ vizuális üzenetei őrült tempóban erősödnek, a készen kapott, gyorsan befogadható információk maguk alá gyűrnek mindent, információforrást, eszközt. Persze tudjuk, hogy ez nem jó, egyelőre visz minket magával, és keressük, hogyan lehetne jól használni, ha már tenni nem tudunk ellene.

A lexikonokat és a szótárakat is maga alá gyűrte a digitalizáció. Gyorsabb és sokszor informatívabb rákeresni a Google-ban, az online úton elérhető információkat nem tudja überelni a nyomtatott forma. Akik megunják, hogy a polcon porosodjon, szívesen továbbadnák. És nem értik, miért nem kell a huszadik értelmező kéziszótár, a Ki, kicsoda?, vagy a nagy múltú cég által kiadott, pár éve még mindenki által a legjobbnak tartott német vagy angol szótár.

Aztán itt vannak a matracok. A modern kor vívmánya ez is, a kókuszrosttal, szivaccsal vagy mindenféle más anyaggal rétegezett egy- vagy kétszemélyes matracok, melyeket azért időnként szintén lecserélnek, mert elhasználódtak, vagy mert egyszerűen egészségesebbet, rugalmasabbat, még jobbat szeretnének. A piac ontja az újdonságokat, mi meg elhisszük, hogy a napi rohanásban összeszedett nyavalyáinkat majd ezeken a gerinckímélő matracokon pihenve reggelre magunk mögött hagyhatjuk.

Az ágykeret marad, a piac már rég tudja ezt is, a matracméretek szabványosak, segítik a gyors cserét. Aki pedig cseréli, legyen az magánszemély vagy panzió, esetleg nagyobb hotel, elgondolkodik, hova tegye? Hiszen még használhatók… És rögtön jön az ötlet, jól jön ez ott, ahol a fekvőhelyek is gondot jelentenek. Ám a keret nélkül lerakott matracok hamar leamortizálódnak, eldeformálódnak, feláznak. Egyet nem csinálnak, nem törnek, nem szakadnak, nem vághatók kisebb darabokra, és így nem lesznek eltüzelhetők sem. Amikor már nem használhatók, kikerülnek a ház mellé, ott megáznak, tovább rontják az amúgy is lehangoló képet. Elszállítani egy hulladéktelepre pénzbe kerül. Arra pedig nincs forrás.

Persze lehetne, pl. raklapokból fix alapot készíteni nekik, méretre szabni, és arra tenni a matracokat. Ám a hagyatékbútorok száma is óriási, ennek sincs már piaca, a nehéz, rugós matracú, megkímélt bútorok még egy más időből származnak, de már nem képviselnek értéket, nem kellenek a modern kor emberének. Mi viszont adományként szívesen fogadjuk ezeket az ágyakat, mert masszívabbak, tovább bírják, mint a mai, bútorlapokból összerakott, vékony szivacsú, nem strapabíró anyaggal bevont, hamar lecserélt (és így is gyártott), modernebb bútorok. Ha a szállításban segítséget kapunk, inkább ezeket választjuk. Ezekkel nincs munka, míg a másikkal dolgozni kell, munkaerőt, energiát, költségeket igényel a raklapok méretre szabása, rögzítése. Ráadásul, ami máshol épp ettől az újrahasznosítástól „trendi”, nem értelmezhető a szegregátumokban. Ott egy „rendes” bútor sokkal nagyobb értéket képvisel, mint egy raklapból készült. Mert itt megint nem találkozik a két világ üzenete. Ezért nem kérjük a matracokat.

Ezeknek a folyamatoknak a végiggondolását a felajánlók nem teszik meg. Nincs is ismeretük róla. Ők annyit érzékelnek, hogy a szegénységben élők vagy a segítőik nem akarják az ő felajánlásaikat. És nem értik. Hiszen ezek a tárgyak még jók. De látni kell azt is, ha már túlhaladt rajtuk a világ, vagy túl sok ráfordítással adna megoldást valamilyen helyzetre.
Sok szempontot kell figyelembe venni, amikor egy adomány kérdése felmerül. Olyanokat is, amire nem is gondolunk. Érdemes átgondolni, átbeszélni a terepen dolgozó segítő szervezetekkel mindent. Mert ők látják a szükségleteket, a folyamatokat, az adomány útjának a végét. És mindannyian azt szeretnénk, ha az adomány tényleg hasznosulna.

ITT OLVASHATÓ