2018. június 8., péntek

KÖTCSEI HORRORSHOW

NEMGOGOL BLOG
Szerző: Toadwart66
2018.06.06.



Hogy miről szól a kötcsei nagy BDSM-party? (BDSM = kötözés-fegyelmezés, dominancia-alávetettség, szadizmus-mazochizmus).

Legfőképpen az arcoskodásról. Arról, hogy vagyunk mi, a kiválasztott elit, meg vagytok ti, a nagy senkik. Ez az alárendeltségi viszony egyre inkább jellemzi Orbán demokratikusnak nevezett, rendkívül utálatos, de stabil országlását. Aki nem nyer választást, az ne is egyék, illetve dögöljön meg, de előtte köszönje meg, hogy megteheti.

Annyi haszna mindenesetre van ennek a bizarr mulatságnak, hogy az éppen aktuális kötcsei sztárparádé tökéletesen jellemzi az orbáni elit látványos szellemi és erkölcsi züllöttségét. Van itt mindenféle ember. Kisebb, nagyobb gazfickók, kétes alakok, erősen korlátolt gondolkodók.

Alkoholtól szétcsapott fejű, egykor sztárolt színművészből lett börtöntöltelék, disznópörkölő idióta, saját félkegyelműségét bátran vállaló, nemzeti DJ, Németh Szilárd, mint önmaga földi megtestesülése, hisztériára hajlamos, erőszakos terror-tündér, nárcisztikus, önmagába szerelmes I. (Nagyképű) Philip Kálmán. Ájtatos lelkésznek álcázott, alattomos Miki egér. Gyűlölettel teli ötös számú ítéletvégrehajtó. Korrupt, tisztességtelen, de alaposan megválasztott politikusok tömkelege. Megjelenik a beteges elméjű, tuskószerű házelnök, akinek résnyire szűkült szemeiből szinte süt a megvetés és az ostobaság.

Hogy mi tartja össze ezt a jóval rosszabb sorsra érdemes társaságot? A teljesítmények nélküli, könnyű pénzszerzés lehetősége, a hatalomvágy és egy kis félelem az esetleges felelősségre vonástól. Ez utóbbit nem szabad alábecsülni. Ezek az eltorzult lelkek mindent vagy semmit játszmába kezdtek. Eddig úgy tűnik, a rasszizmus és a nacionalizmus megfelelő vegyítésével, rendkívül sikeresen.

„Előre kurvák, gengszterek!” idézhetnénk sóhajtva a klasszikusokat, de a kurvák és a gengszterek nem törvényesítették saját tevékenységüket. A mi politikai elitünk ennél sokkal rosszabb, erkölcstelenebb. Mivel semmi sincs, ami visszatartaná őket bűnös üzelmeiktől, a helyzet Kötcséről Kötcsére egyre inkább romlani fog. Az elkövetkező négy, boldogságos esztendő legfőképpen arról fog szólni, hogy azokat fogják törvény elé citálni, meghurcolni, tönkretenni, akik megpróbálják ezt kimondani. A leszámolások már megkezdőtek...


AZ EDDIG FOGGAL-KÖRÖMMEL CSODÁLT ÉS IMÁDOTT LÁZÁRBÓL HIRTELENJÉBEN GYANÚS PASAS LETT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2018.06.08.


Érik még meglepetések a magyar csodában fürdő polgárt is, ha nem elég éber. Ha elég éber, akkor is. Van nekünk egy Lázár János néven futó eltartottunk, aki évek óta Orbán Viktor bal keze. Mióta Rogán behelikopterezte magát a közutálatba, azóta nem is egy, hanem egyenesen kettő balkézként funkcionált ő, majd a választásnak nevezett csalás sorozattal egy időben lényegében visszavonult. Vannak ilyen nagy visszavonulók. Mondhatni Lázár János elsimicskásodott.

Éjjel felkerültek a kormány honlapjára a képviselők vagyonnyilatkozatai. Az indexes újságírók nem sokat alhattak, mert hajnal fél kettő előtt már ki is jött a portálon Lázár János jelenkori értelmezése. Hogy hát ő lényegében vagyonos ember, csak szerény, mint a zibolya. Meg hát kicsit hazudós is, mert én például tisztán emlékszem arra, hogy néhány hónapja még tágra nyílt macskaszemekkel csodálkozott rá a feltevésre, hogy némi köze van a családi birtoka közepébe épült vadászkastélyhoz. Szegény akkor hallott róla először, mostanában másfelé kapálgatta a veteményest, nem látta a kastélyt. A vagyonbevallásából meg kiderült, hogy de, konkrétan tulajdonrésze van benne és még számos egyéb ingatlanban és cégben is.

Normális országokban most jönne az a pont, amikor az illetékes hatóság felteszi a jogos kérdést: mibű, János? Mibű? Mert aki évek óta, gyakorlatilag világ életében közfeladatot látott el, tudható a fizetése és az is nyomon követhető a vagyonbevallásokból, hogy volt-e valami olyan vállalkozása, amiből kitermelhette a hirtelen vagyongyarapodást, annak el kell tudnia számolni a látszólag semmiből kinőtt gazdagsággal.

Á, ez nálunk nem történhet meg, legyint a jól trenírozott hazánkfia. Én is ezt tettem, csak legyintgetés közben megnyitottam a propagandamédiát, hogy lássam, ma kit kell gyűlölni. Megnyitottam és bevallom, leesett az állam, ami én vagyok. A PestiSrácok nevű üzemegység olyat termelt ki magából, ami még ezen az égövön is csoda számba megy.

A fideszes pártlap NEKIMEGY LÁZÁR JÁNOSNAK!

Hihetetlen eleganciával, névtelenül ugyan, ám sikkesen fordulva 180 fokot az eddig foggal-körömmel csodált és imádott Lázárból hirtelenjében gyanús pasas lett. És nem egyszerűen csak gyanús pasas, gyanús gazdagodással, hanem olyan gyanús pasas, akit a Simicska-Spéder páros által irányított Index fizetett cikkben próbál tisztára nyalni...

A FORINT ÉS AZ ÁLLAMPAPÍROK JÓL BETETTEK A HOZAMOKNAK - FELVIRÁGOZHATNAK A PÉNZPIACI ALAPOK?

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.06.08.


A jelentős forintgyengülés és az állampapírpiaci hozamok emelkedése árfolyamcsökkenéshez és a hozamok eséséhez vezetett a pénzpiaci és a kötvényalapoknál. Kérdés, hogy a folyamat megáll-e. A jegybank nem izgul, van aki szerint spekuláció mozgatja a piacot.

Még az is elképzelhető, hogy lassan elérkezik az az idő, amikor a pénzpiaci alapok az eddigi mínuszos hozamok helyett elkezdenek némi pénzt is termelni a befektetőknek. Az elmúlt hónapban ugyanis a rövid állampapírok hozamai 10-20 bázisponttal emelkedtek. Míg egy hónapja a plusz nullás tartományban tartózkodtak, és a korábbi hónapokban is plusz-mínusz nulla körül kavarogtak, tegnap 0,15 és 0,14 százalék volt a 3 és 6 hónapos referenciahozam, míg a 12 hónapos 0,26 százalékon állt. Kérdés, hogy ezek a hozamok itt is maradnak-e majd, mert akkor termőre fognak fordulni a pénzpiaci alapok, vagy csak átmeneti jelenséget láthatunk, ami nem független a forint gyengélkedésétől.

A hosszabb futamidejű állampapírok hozamemelkedése már 20-30 bázispontos volt a; az 5 éves állampapíroké az egy hónappal ezelőtti 1,44 százalékról 1,67 százalékra, a 10 évesé 2,72 százalékról 3,07 százalékra, míg a 15 évesé 3,68 százalékról 3,94 százalékra nőttek. Ezzel túl is jutottunk azon a finoman szólva furcsa állapoton, hogy a 10 éves amerikai állampapírhozamnál alacsonyabb volt a magyar. (Most éppen a 10 éves USA kötvény 2,959 százalékot hoz.) Pedig a két ország gazdasága között van némi különbség. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a korábbi hozamokat ott megtalálja.)...

89. ÜNNEPI KÖNYVHÉT - 2018. JÚNIUS 7-11.

ÜNNEPI KÖNYVHÉT
Szerző: unnepikonyvhet.hu
2018.06.07-11.



2018. június 7-11. között immár 89. alkalommal kerül megrendezésre az Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom legnagyobb szabadtéri ünnepe. Supka Géza álma az irodalom, a könyvkiadás, író és olvasó találkozásáról – "ingujjban, közvetlen, bohém formában" – öt napon át tartó, majdnem kétszáz kiállítót megmozgató, könyvbemutatókkal, beszélgetésekkel, dedikálásokkal, zenés programokkal tarkított rendezvénnyé terebélyesedett. És akkor még csak a központi helyszínről, a budapesti Vörösmarty térről esett szó, holott a könyvhét alkalmából a főváros más pontjain, valamint több vidéki városban, és a határon túl, Kolozsvárott is szerveződnek helyi események.

Az Ünnepi Könyvhét ünnepélyes fővárosi megnyitójára június 7-én, csütörtökön, 16.00-kor kerül sor a Vörösmarty téren, ahol ez alkalomból Berg Judit írónő mond beszédet. A vidéki megnyitó helyszíne idén Szekszárd városa.

Honlapunkon a könyvheti programok részletei, a kiadók által tervezett dedikálások időpontjai mellett a könyvhéttel kis híján egyidős hagyomány, a Szép Magyar Könyv Verseny 2017-es mezőnyének legjobbjairól is tájékozódhatnak. A Könyvlista menüpont alatt pedig megtalálható a magyar kiadók könyvhétre időzített friss megjelenéseinek – több, mint háromszáz új kötetnek – a listája.


Kedves Látogatóink! Szeretettel várjuk Önöket idén is közös ünnepünkön, az Ünnepi Könyvhéten. Hiszen Önök és mi is – olvasók vagyunk!

MEGBUKOTT AZ ORSZÁG A NAGY UNIÓS NYELVVIZSGÁN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2018.06.08.


Nem mutatnak nagy hajlandóságot idegen nyelvek elsajátítására a magyar fiatalok – derült ki egy friss kutatásból. Szakértők szerint a hibát nem bennük, hanem az oktatási rendszerben kell keresni.

Az uniós országok között Magyarországon van a legtöbb olyan fiatal, aki nem szeretne újabb idegen nyelveket tanulni – egyebek mellett ez is kiderül az Európai Bizottság oktatási főigazgatóságának friss kutatásából, amiben a 18-30 évesek nyelvtudását és nyelvtanulási hajlandóságát térképezték fel. Az eredmények arra is rámutattak, hogy a magyar fiatalok többsége, 72 százaléka egy, maximum két nyelven tud írni és olvasni – és ebbe már az anyanyelv is beleszámít. Ezekkel az eredményekkel a statisztikák utolsó helyein kullog Magyarország. Egyedül az Egyesült Királyságban élő fiatalok válaszoltak nagyobb arányban (74 százalék) igennel például arra a kérdésre, kényelmesen érzik-e magukat úgy, hogy csak az anyanyelvüket beszélik. Rögtön utánuk a magyarok következnek, 49 százalékos aránnyal. Hátulról a harmadik helyen szereplünk azon uniós országok között, amelyek fiataljai eltökéltek egy már ismert idegen nyelv további erősítése mellett.

Mindez egybecseng az európai felnőtt lakosság nyelvismeretét vizsgáló legutóbbi Eurostat felméréssel is, mely szerint a magyaroknak csak a 37 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet – ez a legrosszabb arány az egész unióban. A lemaradásunkat jól tükrözi, hogy még a harmadik leggyengébb eredményt produkáló Spanyolországban is 51 százalék a legalább egy idegen nyelven beszélők aránya.

– Teljes szemléletváltásra lenne szükség a hazai nyelvoktatásban – mondta az eredményekkel kapcsolatban Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke. Szerinte a most megjelent statisztikák azt mutatják, hogy a magyar fiatalok közül is egyre többen kezdik felismerni a nyelvtanulás fontosságát, de a kellő motiváció még hiányzik. – Azt is jó lenne megérteni, hogy a nyelvtanulás célja nem elsősorban egy nyelvvizsga, hanem egy olyan stabil nyelvtudás megszerzése, amit a mindennapi életükbe is be tudnak építeni – fogalmazott. Ez sokat segítene a megfelelő motiváció kialakításában.

Berényi szerint abba az irányba kellene elmozdulni, hogy a nyelvoktatást az iskolában se tantárgyi szinten kezeljék, sokkal célravezetőbb lenne az élményalapú oktatás. – Vannak már nagyon jó nyelvtanáraink, de az állami iskolák többségében még mindig a régi, megszokott módszerek szerint tanítanak. De még ebben a tekintetben is hatalmas eltérések vannak az egyes intézmények között – állítja a szakember, aki szerint a nyelvoktatás reformját már a pedagógusképzésben el kellene kezdeni.

Az nyilvánvaló, hogy az óraszámokkal nincs baj: a jelenlegi Nemzeti Alaptanterv a negyediktől a tizenkettedik évfolyamig csak az első idegen nyelvből legalább 936 nyelvórát biztosít a közoktatásban tanulók számára. Ez nemzetközi összehasonlításban is magas szám, ennél sok, nyelveket jól beszélő országban kevesebb órát biztosít az ottani állam. Egy nyelviskolában pedig fele ennyi óra után is el lehet jutni a kezdő szinttől a középfokig itthon is. Igaz, idén áprilisban az Angloville közép-európai kutatása a módszertani reformok hiánya mellett arra is rámutatott, hogy a régióban a magyar diákok járnak a legkisebb arányban (16 százalék) iskolán kívüli nyelvi kurzusokra a román (61 százalék), a cseh (55 százalék) és a lengyel (62 százalék) diákokhoz képest...

ÚGY KAPARNAK, MINTHA NEM VOLNA HOLNAP

ABCÚG BLOG
Szerző: PRÓKAI ESZTER
2018.06.07. 


Fáraó kincse, Horoszkóp, Black Jack – évente tízezer forintot költenek a magyarok kaparós sorsjegyre. Budapest külső kerületeiben és egy környező kisvárosban próbáltunk utánajárni, hogy ki miért játssza a játékot. Van olyan fiatal pár, ahol a kaparás közös program, más csak egy újabb esélyt lát benne a lottózás mellett, de olyannal is találkoztunk, aki úgy érzi, munka után egy üveg sör mellé egész egyszerűen jár neki ez a passzió.

“Régen a horoszkóposat vettem, meg a pörgentyűt, de mióta van ez az új, a Fáraó kincse, azóta mindig ezt választom” – mondja az újpesti Árpád út egyik lottózójából éppen kifelé tartó idős, vékony nő. Pont akkor csípjük el, amikor a kis fekete ridiküljébe próbálja betuszkolni a sorsjegyeit. Azt mondja, ő legfeljebb ezer forintért vesz kaparóst, többet nem ad érte, de amikor van fölös pénze, akkor általában erre költi. “Hogy mennyit kaparok? Hát, nagyon sokat” – vallja be.

A legtöbb, amit eddig nyert, tízezer forint volt, de az is csak egyszer fordult elő. Gyakoribb, hogy visszanyeri a 300 vagy 500 forintos sorsjegy árát, ilyenkor veszi is íziben az újabbat. Lottózik is, de ahogy nevetve meséli, eddig nem sok sikerrel. Mindig otthon játszik, együtt a gyerekekkel, mert ők is szeretik a sorsjegyeket.

Évente közel százmilliárd forintért vesznek a magyarok kaparós sorsjegyeket – derül ki a Szerencsejáték Zrt. éves beszámolójából, ez fejenként majdnem tízezer forintot jelent. A számok pedig egyre csak nőnek: tavaly több mint 16 százalékkal nőtt a sorsjegyek bevétele, ennél nagyobb növekedést pedig csak a TippmixPro és a Joker tudott produkálni.

Az egyik, sorsjegyeket is árusító kocsma eladója azt mondja, rengetegen játszanak, ő úgy látja, hogy azok, akik korábban a nyerőgépekbe dobálták a pénzüket, most úgy kaparnak, mintha nem lenne holnap...

TÓTA W. NAPSZÁMOSNAK ÁLLT

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2018.06.07.


A HVG és a hvg.hu publicistája, Tóta W. Árpád országjárásra indult, hogy személyes tapasztalatokat szerezzen a hazai mikrogazdasági klímáról. Kipróbálja, milyen lángost vagy hekket sütni a Balatonnál, miből él egy fröccsöntő, nehéz-e a meló egy struccfarmon. Mindenekelőtt azonban a szamócafrontot térképezte fel. A sorozat pénteki premierje előtt 
ez egy kis ízelítő az első helyszínről, Kiskunmajsa környékéről...

BEINDULT A NAGY FIDESZES BUZIVITA

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2018.06.08.


Most éppen nem Soros Györgyön pörög a Fidesz körüli sajtó nyilvánossága, hanem a 888-tól, a Pesti Srácokon át ívelő vita köti le az ifjú propagandaipari élmunkásokat.

A nagy fideszes buzi-vita.

A téma két helyről táplálkozik. Egyrészt a Magyar Időkben elindult egy cikksorozat amely először a Petőfi irodalmi Múzeum vezetőjét Prőhle Gergelyt vádolta a rendszerellenes elhajlással. A cikkek szerint Prőhle nem fideszes irodalmárokat is meg merészel hívni, vagy műveiket népszerűsíteni a kormány pénzén, ahelyett, hogy végleg leszámolna a liberális métellyel. Majd Ókovács Szilveszterbe, az Operaház igazgatójába szálltak bele azért, mert a Billy Elliot című darabot merészelték az általa vezetett intézményben színpadra állítani, amely a Magyar Idők szerzője szerint a homoszexualitást népszerűsíti.

Mindeközben viszont a Fidesz-propaganda egy másik mélyrétegében Schmidt Máriáék meghívták a nyíltan meleg, sőt a néger farkak szopkodásáról áradozó nemzetközi újjobboldali sztárt, Milot Magyarországra, nem sokkal később pedig a 888 egyik szerzője maga is comingoutolt.

Azóta a 888 egy álneves olvasói levélben szállt bele az ókonzervatívokba egy olyan cikkel, ami úgy állítja be a 888-at, és körét a haladás és a jövő zálogának, hogy az azóta jobb létre szenderült Galamusban is írhatta volna bármilyen elvakult modernista, globalizáció párti, liberális szerző:..

ILYEN LESZ AZ EGÉSZSÉGÜGY KÁSLER MIKLÓS IRÁNYÍTÁSÁVAL

24.HU
Szerző: BENKE ÁGNES
2018.06.08.


Kényes kérdéseket és régi ötleteket is előhúzott az új miniszter, akinek eddigi elképzeléseiből az látszik: a kormány továbbra sem mer nagyobb egészségügyi reformba kezdeni. Kimazsoláztuk Kásler Miklós tízparancsolaton túli elképzeléseit.

Reform nem, hangsúlyeltolódások igen, érezhető változások talán – ha 180 fokos fordulat nem is, legalább ennyi kiolvasható azokból az egészségügyet érintő elképzelésekből, amelyek az új kormány megalakulása óta váltak ismertté. Rá is fér az irányváltás a magyar egészségügyre, mert bár Orbán Viktornak egymás után két ciklusa lett volna arra, hogy érdemben hozzányúljon a rendszerhez, a kétharmados többség ellenére sem kezdett bele egészségügyi reformba. Így maradtak az évtizedek óta ismert problémák, amelyek az elmúlt években még alacsonyabb szintre húzták az ellátást, miközben egyre szélesedik az a réteg, amely jelentős összegeket hajlandó fizetni a színvonalasabb magán-egészségügyi ellátásért.

Az hamar világossá vált a Fidesz újabb kétharmados győzelme után, hogy továbbra sem lesz önálló egészségügyi minisztérium, viszont az, hogy az oktatásért is felelős Emmi élére orvost, egészségügyi államtitkárnak pedig egy kórházigazgatót neveztek ki, arra enged következtetni, hogy

Orbán Viktor az egészségügy felé fordul, vagy legalábbis komolyabban beleáll a rendszer megpiszkálásába.

Az Országos Onkológiai Intézet éléről az Emmi vezetői székébe landoló Kásler Miklós a miniszteri meghallgatásán és a baráti sajtónak adott nyilatkozataiban elhintett olyan morzsákat, amelyekből következtetni lehet arra, milyen jövő várhat a hazai egészségügyre. Kásler eddig a nagy felhördülést kiváltó kijelentéseivel került előtérbe, mi viszont most kifejezetten az egészségügyi rendszert érintő elképzeléseit mazsolázgattuk ki a már tárcavezetőként tett megnyilvánulásaiból...

AZ ÖRÖK SZINGLI 7 ISMERTETŐJELE

KAPCSOLAT SULI
Szerző: Mokaszin13
2018.06.07.


Vannak ismerőseink, akikről biztosan tudhatjuk, hogy bármennyire is hajtogatják, hogy társat akarnak, soha nem fognak megházasodni vagy megállapodni valaki mellett. Hogy honnan tudjuk mindezt? Látjuk, hogy irreálisak az elvárásaik egy párkapcsolattal szemben. Amire ők vágynak, az csak a mesében létezik. Vagy mert a kisujjukat sem mozdítják azért, hogy társat találjanak.

1. Otthon ül, és várja az IGAZIT

Olyan ő, mint Csipkerózsika a mesében: várja, hogy a Hercege egyszer csak átverekszi magát a bozóton, és egy csókkal megszabadítja a boldogtalanságától.Azt hiszi, hogy a szerelemnek magától kell megtörténnie, mert ha azért egy kicsit is tenni kell, ha a kisujját meg kell mozdítania érte, az azt jelenti, hogy ő nem elég értékes annyira, hogy az Igazi megküzdjön érte. A vágy nagyon egyszerű: jöjjön valaki, és akarjon végre engem. Ha nekem kell kelletnem magamat a társkereső piacon, az megalázó, szánalmas és közönséges. Ezen az áron inkább nem kell a szerelem!

2. Neki senki sem elég jó

Megfogadja az ezoterikus guruk tanácsát, és 896 pontos listát készít arról, milyen is legyen a párja. Egészen pontos, részletes elképzelése van arról, hogy ki kell neki, és egyetlen pici pontocskából sem hajlandó engedni. Különösen abból nem, hogy az ő 160 centijéhez minimum egy 190 cm feletti pasi illik. Mert csak úgy lehet rá felnézni. És persze legyen 3 diplomája, öt felsőfokú nyelvvizsgája, keressen havi egymilliót, és hozza le neki a csillagokat az égről. Mindehhez még öntudatosan hozzáteszi: mindezt én is meg tudom adni neki, így aztán elvárhatom, hogy minőségi partnerem legyen. Természetesen egy ennyire tökéletes emberhez csak egy tökéletes partner passzol...

3. Első pillantásra eldől, hogy ő-e az Igazi

Szent meggyőződéssel vallja, hogy egyetlen pillanat alatt el tudja dönteni, hogy összeillik-e ezzel a vadidegen ellenkező neművel vagy sem. Ha két másodperc alatt nincs meg az a bizonyos szikra, ha nem gyúl lángra a szíve, és nem szólalnak meg a fanfárok, a másik mehet is a levesbe. Hisz abban, hogy mindenki számára egyetlen Igazi van, akivel egyetlen szempillantás alatt felismerik egymást. Ha ez a mítosz igaz lenne, a házasságok, kapcsolatok fele nem jött volna létre. Mert vannak olyan kapcsolatok és személyiségtípusok, akik lassan nyílnak ki, és az igazi szépségük óvatosan bontakozik ki. Aki a szerelem első látásra nevű mítoszban hisz, az kiváló kapcsolatoktól foszthatja meg magát. Természetesen létezik olyan, hogy két ember első pillantásra óriási vonzerőt érez egymás iránt, de ez nem jelenti azt, hogy a szerelem csak ezen az úton bontakozhat ki...

"A HETEDIK"

JOG-ÁSZ BLOG
Szerző: Dr. SÁNDOR ZSUZSA
2018.06.06.


Igazi magyar népmese. Hét év alatt hetedszer módosítják azt a bizonyos gránitszilárdságút. De a 77 magyar népmese történetei többnyire happy end-del végződnek: boldogan éltek, míg meg nem haltak.

Egy kis emlékeztető. A valaha még „dr.” Schmitt Pál 2011-ben ünnepélyesen aláírta az Alaptörvényt. De egyikük sem állt el 2012-nél tovább, Schmitt a plágiumba, az Alaptörvény az úgynevezett átmeneti rendelkezésekbe és a választási regisztráció ötletébe bukott bele. Még ugyanebben az évben jött a harmadik módosítás a” termőföld, az erdők… védelme” érdekében. A negyedik módosításra alig 3 hónapot kellett várnunk. Ebben egyebek között szűkítették az Alkotmánybíróság hatáskörét, eldöntötték, hogy kik, illetve mi tekinthető „családnak”, szabályozták az egyház-alapítást (szegény Iványi Gábor azóta is emiatt szív), kriminalizálták a hajléktalanokat, korlátozták a politikai hirdetéseket.

A 2013-ban hozott ötödik módosítást a „kényszer” szülte, mert az előző az EU-ban kiverte a biztosítékot. Ebben szüntették meg az OBH elnökének önkényes ügy-áthelyezési jogát, a politikai reklámok korlátozását, és valamelyest módosították az egyházra vonatkozó szabályokat, ám ugyanezzel a lendülettel gyorsan megszüntették a PSZÁF-ot.

Szinte hihetetlen, de 3 éven át nem porlasztották tovább a gránitot, mígnem 2016-ban – hatodik módosítás – kitalálták a „terrorveszélyhelyzet” kategóriát. Az első – titkos változatot – az ellenzék nem támogatta, de végül a Jobbik - kisebb változtatás után - besegített a Fidesznek...

BUDAPEST PRIDE 2018 PROGRAMFÜZET

BUDAPESTPRIDE.HU
Szerző: Budapest Pride
2018.05.31.


Böngésszétek a 2018-as Budapest Pride programjait az Issuu böngészőjével vagy töltsétek le pdf-ben!

A Budapest Pride történetében először egy teljes hónapon át, június 8-tól július 8-ig tart majd a Budapest Pride Fesztivál, közel száz kulturális programmal és az eseményt záró felvonulással.

“Merj nagyot álmodni!” - szól az idei szlogen, jelezve a fesztivál programkínálatának növekedését is, de az üzenet ennél többet hordoz magában. Az, hogy a korábbi egy hetes fesztivál egy hónaposra nőtte ki magát, csakis azért sikerülhetett, mert az LMBTQ (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer) közösség, és a több, mint félszáz civil szervezet összefogással, lelkesedéssel önkéntesen szervezi meg a programokat, és együtt tesznek az álmaik megvalósulásáért.

KUNCZE: ORBÁN HATALMA MEGROPPANTHATÓ

SZTÁRKLIKK
Szerző: NAGY ANDRÁS
2018.06.07.


Magától azonban nem fog megroppanni, csak ha az ellenzék a korrupciós ügyek mellett egy értelmes alternatívát is fel tud mutatni vele szemben – nyilatkozta a Sztárklikknek a veterán politikus.

Az uniós források várható megvágása miatt a Jobbik már recessziót (brutális gazdasági visszaesést) jósol Magyarországon, az pedig rendszeresen előkerül különböző ellenzéki fórumokon, hogy „a Viktor majd akkor fog megbukni, mikor nem lesz miből lopni meg osztogatni, és kénytelen lesz megszorításokat bevezetni”.

Kuncze Gábor korábban is azt hangoztatta, hogy a Fidesz nagyrészt az uniós forrásoknak és az olcsó nemzetközi hiteleknek köszönheti relatív népszerűségét. Legutóbb például úgy fogalmazott, hogy „Orbán kegyelmi állapotban kormányozza az országot”, a válság utáni Európában, amikor nincsenek pénzügyi problémák, sőt konkrétan pénzbőség van az uniós támogatásoknak köszönhetően...

JÁRT UTAT JÁRATLANÉRT...

DR SZÜDI JÁNOS BLOGJA
Szerző: Dr. SZÜDI JÁNOS
2018.06.05.


Valóságos csoda, hogy a gulyáskommunizmus helyébe a rothadó kapitalizmus léphetett 1990-ben. Mi mással lenne magyarázható, hogy a magyar választók önként feladták a létbiztonságot nyújtó szocializmust és beléptek a bizonytalanságba. Nem volt, nem kellett forradalom. A munkásosztály a szövetséges parasztsággal és értelmiséggel közösen önként lemondott a hatalomról és mindazokról az előnyökről, amelyeket egy konszolidált diktatórikus berendezkedés – a társadalmi béke és a hatalom megőrzése érdekében – garantálni tudott számukra. Lemondott a mesterségesen alacsonyan tartott hatósági árakról. A teljes foglalkoztatást, bérezést, nyugdíjat garantáló munkakényszerről. A termelőszövetkezetek és a háztáji biztosította élhető kistelepülésekről. Az ingyenes oktatásról és egészségügyről. A szakszervezeti üdültetésről. A gyermekek nyári napközis táboroztatásáról. Miért? Nem valószínű, hogy a jogállam, a sajtó- és más szabadságjogok utáni vágy miatt kaptak választói bizalmat a frissen alakult vagy újjáalakult piacgazdaságot ígérő pártok az első szabad választásokon. Talán az a téves feltevés motiválhatta az urnákhoz járulókat, hogy különösebb erőfeszítés nélkül, rövid idő alatt sikerül utolérni az osztrákok életszínvonalát?

Semmit a nép által

Valójában nem csoda történt. A rendszerváltás nem az 1990. március-április hónapjaiban megtartott kétfordulós választás eredménye. A Kádár-korszak utolsó, 1985-ben megválasztott, jórészt az MSZMP által delegált képviselőkből álló parlamentje fogadta el azokat a törvényeket, – köztük az Alkotmány módosítását – amelyek alapján végbement a tervgazdaság felszámolása, az állami vagyon privatizálása, a többpártrendszerre épülő állami berendezkedés létrejötte. A Magyar Népköztársaságot 1989. X. 23-án felváltó Magyar Köztársaságot nem a választók akaratnyilvánítása eredményeképpen kiáltotta ki az ideiglenes köztársasági elnök, Szűrös Mátyás, hanem a regnáló és a feltörekvő politikai erők megegyezése alapján. A hatalomban lévők – a gazdasági kényszer hatására – rájöttek, kifizetődőbb, ha a kedvező nemzetközi helyzetet kihasználva politikai hatalmukat gazdasági hatalomra váltják át. Az állami és szövetkezeti vagyon jó nagy szeletét így megszerezhetik maguknak és leszármazottaiknak. Ez a bajok gyökerének máig ható egyik oka, miután a koncból a politikába újonnan belépőknek alig jutott. Az ország helyzetét máig meghatározó másik tényező: a rendszerváltók a közvagyon volt tulajdonosairól megfeledkeztek. Rábízták őket az általuk összegründolt és működtetett piacgazdaság ordas törvényeire.

Az indulás mást ígért. Az ideiglenesnek szánt – egyébként 2012. I. hó 1-ig hatályos – Alkotmány 1989. X. 18-án elfogadott és 1989. X. 23-án hatályba lépő szövege deklarálta: a Magyar Köztársaság független demokratikus jogállam. Kimondta továbbá: amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus elvei egyaránt érvényesülnek. 1990. VI. hó 25-től csak a deklaráció maradt a szövegben. Alkotmányos elvek hiányában, alkotmányos mulasztásra nem vezethető vissza a szegénység felszámolásához szükséges hatékony intézkedések elmaradása, a hátrányos helyzetű települések állapotának továbbromlása, mindezek eredményeképpen a szebb jövőbe vetett hit köddé válása.

Némi túlzással, a rendszerváltást követően megválasztott Országgyűlések, valamint az általuk létrehozott kormányok ritkán tudtak saját politikai és gazdasági érdekeiknél messzebbre tekinteni. Így nem születhettek meg, és nem is kaphattak alkotmányos garanciát azok a politikai megállapodások, amelyek meghatározhatták volna az ország fejlődéséhez szükséges, minden párt által elfogadott, a kormányzás során követhető elvek. Elmaradt az alkotmányos berendezkedés megváltoztathatatlan elemeinek rögzítése. Nem kapott védelmet a véleménynyilvánítás, a szólásszabadság joga. Nem történt meg a független sajtó kiépítése. Nem vált az állam elsőrendű kötelezettségévé a szegénység felszámolása, az esélyteremtő intézkedések meghozatala...

A MAGYAR SZÍNHÁZI VILÁG LEGNAGYOBB ÉS LEGFONTOSABB ÉVES TALÁLKOZÓJA

VÁROSI KURÍR - KULTÚRA
Szerző: Városi Kurír
2018.06.07.


Megkezdődött csütörtökön a 18. Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT). A seregszemle a versenyprogram tizennégy előadása mellett számos kísérőrendezvénnyel várja a közönséget június 7. és 16. között a baranyai megyeszékhelyen.


Több mint 300 magyar nyelvű előadás születik egy évben a Kárpát-medencében

Az ünnepélyes megnyitón Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára a magyar színházi világ legnagyobb és legfontosabb éves találkozójának nevezte a POSZT-ot. „Talán az egész magyar kultúra legjelentősebb alkalma ez” – tette hozzá.

A találkozó „a színházi szakma önmaga felé érzett büszkeségének az ünnepe is” – hangoztatta Fekete Péter, aki szerint büszkék lehetünk arra, hogy több mint 300 magyar nyelvű előadás születik egy évben a Kárpát-medencében.
Fontos, hogy a legjobb előadások szerepeljenek a pécsi találkozón

Büszkék lehetünk arra is, hogy Magyarországon több mint hatmillió színházjegyet vásárolnak egy esztendő alatt, a magyar színészek Oscar-díjas filmekben játszanak és egyre több magyar tévéfilmben van lehetőségük megmutatni a tehetségüket – folytatta az államtitkár, hozzátéve: „büszkék vagyunk a fiatal magyar rendezőkre, díszlet- és jelmeztervezőkre, koreográfusainkra, zeneszerzőinkre és a színházi háttérszakmák képviselőire”.

Fekete Péter szerint a magyar színházi szakmát annyira fogja komolyan venni a közönsége, mint amennyire az komolyan veszi saját magát, ezért fontos, hogy a legjobb előadások szerepeljenek a pécsi találkozón...

TÍZ OK, AMIÉRT LETELEPEDNÉK MALAJZIÁBAN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Krónikás
2018.06.08.


Ha őszinte akarok lenni, soha eszembe nem jutott volna, hogy Malajziában telepedjek le, úgyhogy kifejezetten kíváncsivá tett Krónikás írása, ami érintőlegesen kapcsolódik a Tíz dolog-sorozathoz. Ő azt szedte össze, mi az a tíz dolog, ami miatt le tudná képzelni ott az életét hosszú távon is (és mi az a pár, ami zavaró). Ráadásul nem akármilyen képeket is küldött a poszt mellé.

„Nyugdíjasként itt is sokan telepednek le. Nem olcsó, be kell fizetni kb. 9 000 000 forintot ehhez bankszámlára, amiből 6 milliónak mindig rajta is kell maradnia. Ugyanakkor napi 4 órai munka itt legálisan végezhető.

Amiért jó itt élni (Penang)

#1 Lakhatás

Kb. 100 000 Ft-ért már nagy, több szobás lakást lehet bérelni, sőt szinte csak ilyen van. Modern épületek, condominiumokban medence használattal, portaszolgálattal stb.

A rezsivel vigyázni kell - a légkondikat nem érdemes túl hidegre állitani, nagy áramszámla az eredménye. Még azt is lehet, hogy a nem használt szobákat lezárják s azokért nem kell fizetni. Vannak, akik két lakást is bérelnek vagy hármat, egyben laknak, kettőt kiadnak Airbnb-n keresztül például.

#2 Csodálatos kirándulási lehetőségek

Penang Hill, a Pillangókert, Georgetown… van orangutánmentő hely is Penangon, ami látogatható, legalábbis egy része. De nincs messze busszal vagy repülővel Thaiföld, Krabi és környéke például...

BATTONYÁTÓL NEMESMEDVESIG: ÍGY SZÁLLTA MEG MÉSZÁROS CÉGBIRODALMA MAGYARORSZÁGOT

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2018.06.07.



Magyarországon gyakorlatilag nincs már olyan ember, aki dolgozóként vagy ügyfélként ne lenne kapcsolatban valamelyik Mészáros-céggel. A tojásrántottától az áramfogyasztáson át az olvasnivalóig az élet egyre több területén milliók számára megkerülhetetlen Orbán Viktor kormányfő barátja.

Mackónadrágos nemzeti focikapusunk, habár már nem válogatott, mesteri védés közben Mészáros-féle ásványvízzé lényegül át a felcsúti Pancho Arénában. Nehéz lenne kihámozni, hogy pontosan mi az üzenete a Vivienvíz reklámfilmjének, ám a 20 másodperces képsor tagadhatatlanul magán hordozza a (majdnem) leggazdagabb magyar cégbirodalmának jegyeit: provincializmus a nemzeti árukapcsolás rendszerében. Mészáros Lőrinc egy felszámolási eljárásban szerezte meg az ásványvíz-palackozót, amely hamarosan addigi forgalmának többszörösére kapott állami megrendelést, és ebből már reklámra is futotta. Persze nem másutt, mint a világ közepének számító felcsúti focistadionban. A Vivienvíz még kevésbé felkapott, mint például a Szentkirályi, de a bicskei ásványvíznek nemcsak a MÁV 6 millió palacknyi ingyenes vízosztása jelent biztos piacot, hanem a Mészáros neve alatt futó szállodalánc, a Hunguest Hotels is, ahol tavaly 404 ezer vendég 1,4 millió vendégéjszakát töltött...


KÖZSZOLGÁLAT BELÜLRŐL. INTERJÚ NÉMETH VLADIMIRRAL, A KÖZSZOLGÁLATI KURATÓRIUM TAGJÁVAL

ÁTLÁTSZÓ / MÉRTÉK BLOG
Szerző: Mérték blog / POLYÁK GÁBOR
2018.06.06.


Németh Vladimir 2010 óta tagja a Közszolgálati Kuratóriumnak. Az LMP delegáltjaként került a testületbe, jelentős médiapiaci tapasztalattal a háta mögött, kezdetben nagy reményekkel. Azonban abból az elképzelésből, hogy a Kuratórium egy új és jó közszolgálati média felépítésének lehet a részese, semmi nem valósult meg. Annál több kudarcélményt sikerült gyűjteni az évek alatt. Az interjút Polyák Gábor készítette.


Milyennek látszik belülről ez a közszolgálatinak nevezett média?

Én ennek a szervezetnek a tulajdonosi testületében veszek részt. Mielőtt értékelném a közmédiát, hadd tisztázzak pár dolgot. 2010 előtt a közmédia felügyelete számos közmédia-kuratóriumon belül valósult meg, ami a végén egy majdnem 150 fős konglomerátummá nőtt, és lényegében működésképtelenné vált. Ekkor jött a Fidesz 2010-es médiatörvény-módosítása. Ez annyiban mindenképpen ésszerűnek látszó megoldást hozott, hogy ha már nálunk történelmileg politikai paritásos közmédia-felügyelet létezett, akkor az új szabályozás ezt egy nyolc fős testületben, a közalapítványban nevesítette. Ebbe három tagot a kormánypártok delegálhattak, három tagot az ellenzéki pártok, két tagot pedig kinevezhetett a Médiatanács elnöke. Ezzel a világnézeti sokszínűség megborult a döntéshozatal során, hiszen a Médiatanácsot – teljesen tudatosan – a Fidesz már csak saját delegáltjaival töltötte föl. De a közszolgálati médiakuratórium mégiscsak egy kezelhető méretű, a politika által delegált tagokból álló grémiumként jött létre.

Az én életemben fontos döntés volt, hogy elfogadjam a felkérést ebbe a kuratóriumba. Úgy éreztem, hogy egy több ezer munkavállalót alkalmazó közmédia-rendszer felügyeletében részt venni óriási kihívás és nagy megtiszteltetés. Újságíró ugyan nem vagyok, de médiumok alapításában részt vettem. Közreműködésem a Rádió C elindulásában nagy büszkeségem, a Tilos Rádió megálmodása, kitalálása az életem másik nagy büszkesége.

A kuratóriumot a parlament választotta meg. Mi egy olyan testület vagyunk, amelynek népképviseleti legitimációja van. Ez is rangot adott a feladatnak, számomra a kuratórium legitimációja egyértelmű volt.

Ezek után 2010 végén elkészült az új médiatörvény, ami behozott egy új szervezetet, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot, az MTVA-t. A törvényből már látszott, hogy az MTVA lesz az az intézmény, ahol a pénz lesz, ahol a vagyoni jogokat és a közmédia-vagyont kezelik, ahová a munkavállalók átkerülnek. Ezzel a kasszakulcs kikerült a többpárti testület ellenőrzése alól. A közmédia-rendszer egészének átalakítása a mi kuratóriumunk feladata volt, nekünk kellett szentesítünk, hogy a vagyon és a munkavállalók az MTVA-hoz kerüljenek. Ez ellen én tiltakoztam, nemmel szavaztam, mert világos volt, hogy a folyamat a mi testületünk gyengítésére irányul. Nagy dilemmám volt, hogy ezután is a testület tagja maradjak-e. Maradtam, mert úgy gondoltam, minden törvényi lehetőséget ki fogok használni ezután is, hogy a közmédia fölötti társadalmi ellenőrzés gyakorlásában részt vegyek. Ma nem tudom, megérte-e, de nem mondanám egyértelműen, hogy nem.

Visszatérve 2010 végéhez: ekkor még legalább megmaradt négy önálló részvénytársaság, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna és az MTI. Azóta ezeket is összevonták a Duna Médiaszolgáltató Zrt-be. Jelenleg minden közszolgálati tevékenységet a Duna Médiaszolgáltató lát el, ide értve az egykor független MTI hírügynökségi feladatait.

Ezekhez a nagyon jelentős átalakításokhoz tehát mindenképpen van közöm, hiszen hét éve ott ülök és kurátorkodom. Azt gondolom, hogy ez az átalakítás lehetett volna ésszerű, hozhatott volna ésszerűbb gazdálkodást, összefogottabb, kompaktabb hírszolgáltatást, de végül egyértelműen elbukott. Nem sikerült kiküszöbölni azokat az anomáliákat, amelyek a rendszerváltás óta, a teljes időszakot tekintve, a politika befolyását lehetővé tették. Azt gondolom, hogy a politikai befolyás még erősebb lett. Nem vagyok naiv: tudom, az volt a cél, hogy a politikai befolyás még nagyobb legyen, és azt ne több, hanem csak egy párt gyakorolhassa...

AZ ORBÁNNAL KAPCSOLATOS EURÓPAI MASZATOLÁS RETKES POHARÁBA TISZTA VIZET KELL ÖNTENI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- HACSAKNEM BLOG
Szerző: H. A.
2018.06.07.


Valamiért én is úgy érzem, hogy a valósághajlítás eme végtelenített jelenében minden, a valósághajlításnak látszólag ellenálló apró kis gesztusnak is örülni lehet. Nem naiv, bárgyú, oldja már meg valaki helyettünk módon, hanem az el nem hajlítható valóság talaján maradva. Amit persze minden idők legnagyobb valósághajlítója már elfoglalt magának, de most vegyük úgy, hogy nekünk is jut egy talpalatnyi hely azon a talajon.

Arról szeretnék pár szót szólni (jól elvettem ezzel a kolléga munkáját), hogy következik-e bármi is abból – a szimbolikus felszíni, nagyközönségnek szánt üzeneten túl -, hogy Orbán Migránsverő Viktornak nem osztottak sem lapot, sem rivaldafényt, sem mikrofont az Európai Néppárt holnapig tartó, három napos müncheni csúcsán.

Van-e önmagán túlmutató jelentősége annak, hogy nem kérték fel arra, hogy beszédet tartson, hogy senki mást sem kértek fel a Fideszből arra, hogy beszédet tartson és bölcsességeket puffogtasson a migráció kérdéséről, amely – az EP-választásokra való felkészülésen túl – az általában vett menekültügy, a határvédelem és az európai életmód fenntartásának kontextusában a tanácskozás egyik sarkalatos pontja?

Érdemes-e bármilyen következtetést levonni abból, hogy az Európai Néppárt legsikeresebb tagjának (by Gulyás Gergely) – a migrációt (Soros gyűlöletével nyakon öntve) évek óta a napi politikai csatározások homlokterébe emelő, kizárólagossá tevő, minden közpolitikai kérdést a migrációs veszélyekkel való riogatásra kifuttató – felcsúti zseni pártjának potenciális iránymutatásaira ezúttal nem kíváncsi az Európai Néppárt?

Van-e jelentősége annak, hogy ahol a német püspöki kar vezetője, a BMW vezérigazgatója, a német és az osztrák kancellár, vagy éppen egy közönséges román EP-képviselő felszólal, ott Orbán Viktor – mint a téma legnagyobb önjelölt szakértője – nem kapott szót?

Többről van-e szó annál, minthogy az Európai Néppártot – Orbán Viktor konfrontatív, romboló politikája okán – aktuálisan szétfeszítő belviszályok miatt, a pártcsalád vezetése egyszerűen csak megnyugtatta a hőbörgő, habzó szájú beteget: most ne erőltessük ezt a közszereplést, Viktor, ülj ide le szépen az első sorba és kussolj, de nyugi, az újabb német összeszerelőüzem projektje már úgyis sínen van, kicsit pihentetünk, de valójában mi is tudjuk, hogy te vagy a király?

Ha onnan nézzük, hogy honnan indultunk, tudniillik hogy évekkel ezelőtt az lett volna a hírérték, hogy Orbán Viktort egyáltalán felkérték előadást tartani, ma meg már az a hírérték, hogy nem dugtak a szájába mikrofont, akkor bizony bátran beledőlhetünk a kardunkba...

SAJNOS ELTŰNIK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2018.06.08.


A kormányfő, mint egy nyilatkozatában kijelentette, nem vagyonos ember. Idevágó hivatalos bevallásában – feleségével közösen – egymillió forintnál kevesebb megtakarítást tüntet fel, ez az összeg évről évre egyre kisebb. Ezzel szemben prímán megy a család összes többi tagjának: szüleinek és testvéreinek cégeiből csak tavaly másfél milliárd forintot vettek ki tulajdonosaik osztalék formájában, 2014 óta pedig közel 4,4 milliárdnyi jövedelemhez jutottak így – írja a G7.hu. A lap hozzáteszi: a 2010 és 2014 közötti kormányzati ciklusban ez az összeg még csak 384 millió forint volt. Orbán Győző, Orbán Győzőné és Orbán Áron egymás között passzolgatott vállalatainak már abban az időszakban sem ment rosszul, ám nagyjából 2015-ig visszafogták magukat a tulajdonosok, és a pénz egy jelentős részét inkább a cégekben hagyták. Aztán két évvel ezelőtt elkezdték kisöpörni a vállalatokat. A 2017-es év abszolút rekordot hozott a bő 1,5 milliárdos kifizetéssel, pedig ebben még nincs is benne minden Orbán rokonságához köthető vállalkozás. A portál kiemeli, hogy az Orbán szülők és testvérek cégei közül a legjobban a bányavállalatok, illetve az azokhoz kapcsolt logisztikai cég termelnek, a vállalkozások bevételének egy része pedig biztosan állami és uniós forrásból finanszírozott megrendelésekből származik. Ez már csak azért is föltűnő, mert korábban a miniszterelnök azt állította, hogy a családja közvetlenül nem vesz részt EU-s projektekben, mert az összeférhetetlen az ő pozíciójával. Az első Fidesz-kormány idején Orbán állítólag még kifejezetten kérte apját, hogy ne vegyen részt állami beruházásokban (már akkor is sikertelenül – KZ). Ma a Nehéz Kő Kft. nevű, családjához köthető fuvarozó vállalat közel 300 millió forinthoz jut egy vasút-korszerűsítési projektből. Történik mindez akkor, amikor az Európai Parlament szakbizottsági jelentése szerint egyáltalán nincs minden rendben a magyarországi uniós közbeszerzésekkel. A pályázati kiírások 36 százalékában egyetlen pályázó van, és még mindig nem tudni, hogy a magyar hatóságok hogyan választják ki a projekteket – emelte ki a jelentésében Ingeborg Grässle, az EP költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke. Ugyanezt a korábbi igazságügyi miniszter, Bárándy Péter így fogalmazta meg: a jogállamiság sérelmét jelenti, ahogyan a gazdaságot jogszerűnek csak felületes szemlélő által értékelhető módszerekkel manipulálják, például pályázatnak nevezett, de valójában eleve névre szóló megbízásokkal.

Egészen különös, hogy miközben a magyar kormány folyamatos harcot folytat az unió ellen, és ennek a harcnak az egész jogalkotási apparátusát alárendeli, addig hisztérikusan kikel minden olyan uniós megnyilatkozással szemben, amely a támogatási rendszert összhangba hozná az uniós alapértékek védelmével, valamint a korrupció elleni fellépéssel...

ÉN A MEDVÉNEK SZURKOLOK

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2018.06.07.


Az egyetlen dolog, ami még lázban tart, az az, hogy vagyon sikerül-e megszöknie a mackónak az őt üldöző hatóságok elől, vagy sem. Tegnap közepes méretű apátiába estem, amikor úgy volt, hogy valahol Tiszaalpár és Kocsér között lefülelték, de aztán kiderült, hogy még mindig szabadlábon van (hurrá!), ma reggel már Csongrád megyében járt, amikor ebédeltünk, akkor meg éppen Tömörkény közelében bukkant fel.


Szóval szurkolok ennek a mackónak, mintha bármi is múlna rajta, mintha valamiféle elfuserált szabadságszimbólum lenne. Mert valakinek kell szurkolni is.

Drukkolhattam volna azért is, hogy ne szűnjön meg az Együtt, vagy hogy varázsütésre teremjen egy csilliárdos befektető, aki megmenti a Heti Választ. És nem azért, mert bármiféle módon kötődnék az Együtthöz, nem volt pártom sosem, mint ahogy a Heti Választ is csak amolyan félrendszeres katasztrófaturistaként olvastam, meg szakmai érdeklődésből, meg persze azért, mert hát olvasni kell, amíg az ember tud olvasni.

Hanem azért, mert Magyarországnak éppúgy elemi érdeke, hogy legyen miből választani, ha az ember elmegy négyévente választani, és ezen belül mindenki megtalálja azt az értékközösséget, amelyben komfortosan érzi magát, hogy a sajtó szabad legyen, mint ahogy az igazságszolgáltatásnak függetlennek kellene maradnia, az alkotmánynak (vagy hát most éppen Alaptörvénynek) meg valóban gránitszilárdnak kéne lennie. Azért, hogy a demokrácia ne egy kiüresedett fogalom legyen.

És a mackónak is meg kéne menekülnie – hát nem?

Az, hogy egy szűk héten belül felszámolja magát egy párt, és egy lap is (miközben nagyon nem mellesleg az Alaptörvényt módosítják, az igazságszolgáltatás meg beszántásra kerül), azt mutatja, hogy még tovább szűkül az életterünk. Ugyanúgy, ahogy a mackóé is, aki kétségbeesetten próbál valami lakható környezetet találni magának, de folyton csak falvakba, utakba, emberi jelenlétbe ütközik.

A mackó, az Együtt és a Heti Válasz bizonyos szempontból nem is különböznek egymástól olyan nagyon (azon túl, hogy mindannyiuknál a lét a tét). Ez pedig csak arról jut eszembe, hogy olvastam reggel (két medvés hír közé bezsúfolva), hogy Juhász Péter szerint nem arról van szó, hogy Orbán Viktor jobban érti az ellenzéknél a magyar nép lelkét, csak arról, hogy volt 100 milliárdja a kormánynak, hogy teleszemetelje az emberek fejét mindenféle hülyeséggel.

A helyzet viszont az, hogy de, Orbán Viktor nagyon jól érti a magyar társadalmat, míg a magyar ellenzéknek halvány fogalma sincs róla, hogy mégis mit kéne ennek a társadalomnak mondani.

Orbán Viktor nagyon jól tudja, hogy a magyaroknak az kell, hogy sok nyomorúságuk közepette (mely nyomorúságnak egyébként egy jelentős részét már Orbán Viktor rakta fifikásan a vállukra) halljanak egy szép történetet arról, hogy bár szörnyen fenyegeti őket az ellen – Brüsszel, migránsok, Soros, tetszőlegesen behelyettesíthető –, de jön egy hős megmentő, aki megvédi őket a mindenféle ármánytól, a végén pedig boldogan élnek, amíg meg nem halnak. De előtte karácsonykor jön még 10 ezer forintnyi Erzsébet-utalvány.

És igen, ahhoz, hogy ez a szép mese működjön, kell egy bődületes médiafölény, állami (adóforintokból elherdált) milliárdokért vett plakátcunami, kell hozzá egy parlamenti többség, ami már figyelmen kívül tudja hagyni az ellenzéki töketlenkedést, és a cinikus tudat, hogy akkor sem szakad rájuk a plafon, ha köszönőviszonyban sincsenek az igazsággal.

De a sztori működik, hisz azért csak lett itt egy kétharmad, amibe bőven beletartozik az is, hogy a közmunkásokat megfélemlítik, hogy a közalkalmazottak patthelyzetben vannak, hogy a középosztályt gyakorlatilag felszámolta a Fidesz, és még sok minden más is, ami nélkül április 8-án máshogy is alakulhattak volna a dolgok. Egy dolgot viszont nem lehet elvitatni: a Fidesz kitalálta, tartotta magát hozzá, és megcsinálta. Nincs ma még egy párt Magyarországon, amelyik ennyire fegyelmezetten és következetesen végezné a dolgát...

VAKONDVADÁSZAT - KÖVÉR LÁSZLÓ KORMÁNYOKON ÁTÍVELŐEN RÁLÁT A TITKOSSZOLGÁLATOKRA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: RAJNAI ATTILA
2018.06.08.


A kiszivárogtatások vezethették Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatóját odáig, hogy külföldről rendelt meg poligráfos vizsgálatokat vezető beosztású munkatársainak átvilágítására. Mivel a szűrések anonimizálva zajlottak, arra nem volt lehetőség, hogy a külsősök érdemi adatokat szerezzenek. Az úgynevezett kémügy bizonyosan nem került volna bíróság elé, ha a Fidesz nem lenne jelen kormányokon átívelően a titkosszolgálatokban.

„A pártalkuk jóvoltából immáron tíz éve a Fidesz dominál a titkosszolgálatok szervezeteiben, éppen ezért ez a per sem szól másról, mint kizárólag a politikáról.” Így összegezte kérdésünkre egy volt magas beosztású nemzetbiztonsági szakember – aki nem szereplője az ügynek – az úgynevezett kémper lezárását.

Mint ismert, a Legfőbb Ügyészség által kezdeményezett felülvizsgálati eljárásban a múlt héten a Kúria kimondta, hogy sem Galambos Lajos (2004 és 2007 között a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója), sem Szilvásy György (volt titkosszolgálatokat felügyelő miniszter), sem P. László (Galambos ismerőse, a Zömök Kft. tulajdonosa, az Eclipse Zrt. egyik alapítója), sem Laborc Sándor (2007 és 2009 között a NBH főigazgatója) nem követett el bűncselekményt. Vagyis – ahogy korábban a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa, majd a Fővárosi Ítélőtábla is – felmentették őket a kémkedés vádja alól.

A vádhatóság az alábbi közleménnyel reagált a végső ítéletre: „Magyarország Ügyészsége tudomásul veszi a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott döntését az úgynevezett kémügyben. A közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében ugyanakkor célszerűnek tartaná az ország biztonságát nem érintő, minősített ügyiratok titkosságának a feloldását és azok tartalmának nyilvánosság elé tárását. A Kúria határozatának írásba foglalását követően az ügyészség haladéktalanul megteszi az erre vonatkozó kezdeményezését.”

Az ügyészség közleménye a Kúria döntésének tükrében abszurd, mivel a bírói tanács azt mondta ki végérvényesen, hogy – a váddal ellentétben – a vádlottak „idegen hatalom vagy idegen szervezet részére a Magyar Köztársaság ellen hírszerző tevékenységet” nem végeztek, cselekedetük nem volt szándékos, bűncselekményt nem követtek el, vagyis az ügyiratok egészét nyilvánosságra lehetne hozni, hiszen azzal nem veszélyeztetnék az ország biztonságát..."...

SZENNYES

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.06.08.


Egy bizonyos Hidvéghi Balázs, aki Pártunk kommunikációs igazgatója, azt üzente Soros Györgynek, hogy tartsa meg a szennyes pénzét, mintha épp rá szeretné tukmálni, úgy tűnik ki ebből a dumából. Ilyet azonban én nem hiszek, hogy ez a Soros a Hidvéghi vonyójába óhajtaná tűzni-fűzni az ezrest, amit ő nagy büszkeséggel, a megsértett, dolgozó ember jogos öntudatával utasítana vissza. Ilyenről nincsen szó, viszont a szájunkig ér már a sár, mint kitetszik ennek az elvetélt dzsentrinek a dumájából, a gh-jával a végén.

Kommunikáció az sokféle van, az is az, amikor a víziló pergő farokkal szarja körbe a körötte elterülő vizet, ezzel jelezve birodalmának határait. Vagy épp, amikor egy ordas összehugyozza a kerek világot, szintén a vízilóéhoz hasonló célzattal. Mert bonyolult dolog ez a szemiotika. Nem is azért találták ki, hogy az ilyen Hidvéghiek otthon legyenek benne, viszont sok minden kikövetkeztethető általa. Például az, hogy nem kéne kommunikációs igazgatónak híni olyan manusokat, akiknek fingja nincs a szavak jelentéséről és messze ható bonyolultságáról.

Mert mi jut eszébe az egyszerű proletárnak, midőn Hidvéghi et. dörgedelmei eljutnak satnya tudatához? Hát, hogy melyik ifjú demokrata nézegette Oxford ódon falait sorosista pénzből, és melyik bimbózó párt vett nyomtatót ugyanebből. Hát perszehogy az óvodás demokraták, akik a kantáros rövidnadrágot odahagyva ilyen rosszul szabott öltönyökben visonganak. Mert ezt például, amit ez az igazgató itt összedelirált, azt másnak nevezni nem lehet. A hívek ettől ugyan boldogok lehetnek, de okosak nem, másrészt pedig rohadt unalmas már, de mit lehessen tenni. A diktatúrák építésének megvan a módszertana, csak azt követik a reszketeg fejű fiatalok.

Viszont nem érne egy szót sem, ez az egész, már oda-vissza fújjuk a leckét, ha nem támadna bibliai érzete az embernek, olyan babitsi értelemben, hogy aszongya: “Nagy ott a baj, megáradt a gonoszság: szennyes habjai szent lábamat mossák.” – Ezt például Jónás istene mondta, körültekintve azon, mivé lett, amit oly nagy buzgalommal teremtett meg. S ha ennek a Sorosnak volna arra érkezése, ugyanezeket a szavakat mondhatná el, meg még, hogy kígyót melengetett a keblén. De le sem szarja ő az ilyen Hidvéghiket, viszont mi élünk velük együtt, s nem ő. Az a baj...

ITT OLVASHATÓ

MERKEL JÓL KIOSZTOTTA ORBÁNT ÉS KACZYNSKIT - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.06.08.


- A német kancellár azt mondta, vége az uniónak, ha a tagállamok semmibe veszik a közös szabályokat

- A Süddeutsche Zeitung szerint orbanizálódnak az európai konzervatívok, de erre rá fog menni a Néppárt

- Mészáros Lőrinc két nagy tőzsdei érdekeltsége immár legális úton akar még több pénzre szert tenni

Die Welt

Élesen bírált egyes közép-európai államokat a német kancellár, amiért azok nem tanúsítanak szolidaritást a menekültkérdésben. Merkel egy berlini Európa-tanácskozáson hangsúlyozta, hogy az olaszok joggal kérnek segítséget, ám az nem megy, hogy egyesek kijelentik: soha, senkit nem fogadnak be. Kiemelte: az unió nem épülhet arra, hogy nem tartják be a jogot és a megállapodásokat, amivel arra utalt, hogy Magyarország és Lengyelország elutasítja a többséggel hozott kvótadöntést. Hozátette, hogy ha az EU már nem számít a jog birodalmának, akkor azzal meg is szűnik létezni. A kormányfő támogatta, hogy a Bizottság jogállami eljárást indított Lengyelország ellen a vitatott igazságügyi reform miatt. Közölte, hogy aggályait kifejtette lengyel kollégájának is, és azóta már vannak bizonyos változások. Abban nem biztos, hogy a hangos bírálat mindig segít, de a lényeg a siker. A politikus egyúttal kompromisszumra szólított fel Európa reformja kapcsán. Kijelentette, hogy aki arra nem hajlandó, az hozzásegít, hogy a földrész szétessen. De bízik abban, hogy Berlin és Párizs megtalálja a közös utat.

Süddeutsche Zeitung

Orbanizálódnak az európai konzervatívok. Így látja a lap a Néppárt müncheni frakciótanácskozása után, miután az Európai Parlamentben egyre több a híve a magyar modellnek. Ennélfogva nagy türelemre van szükség a sokféle nézetet megjelenítő EPP részéről, ám a tömörülés rá is mehet a belső feszültségekre. A Fidesz évek óta próbálgatja, hol vannak a határok. Orbán büntetlenül megteheti, hogy kimazsolázza az uniós tagság előnyeit, közben pedig Európa-ellenes populizmussal nyeri a választásokat. Egyúttal paranoiával határos módon utasít el mindent, ami nem magyar, ez lett pártjának legfőbb exportcikke. A Néppárt elviselte ezt az éles ellentmondást, láthatólag azért, mert legerősebb tagszervezetei, a CDU-CSU, illetve a spanyol Néppárt úgy gondolták, hogy a palackban tudják tartani a dzsinnt. Ám tévedtek, a korszellem más irányból fúj, és az EPP nem különösebben tud ellenállni neki.

A konzervatívok egy pillanat alatt alakulnak át az olasz, a szlovén, a magyar populisták sikere, illetve a francia köztárságiak, valamint a spanyol jobboldaliak kudarca folytán. A konzervatív tábor irányt és támaszt keres. Egyben választ igyekszik találni arra, miként viszonyuljon az idegenekhez, valamint Brüsszel hatalmához. Münchenben a részvevők felsorakoztak Merkel mögött, de szívből és igazán a Kurz-féle új jobboldaliságot támogatták, amelynek a lényege a határok és Brüsszel ellenőrzése. Ily módon a nagy dilemma az: mennyi Fideszt visel el az EPP, mielőtt szétesik? 
...

10 DOLOG, AMIT NEM TUDTÁL MAGADRÓL

TÉNYGYÁR
Szerző: Ténygyár / Scientific American
2018.06.07.



- Amit teszünk, az legtöbbször nincs összhangban azzal, ahogyan az adott tettet érzékeljük

- A semlegesebb tulajdonságokat általában a környezetünkben élőkhöz hasonlóan ítéljük meg mi magunk is
- Egy konkrét cselekvés önmagában kevésbé fontos számunkra, mint az, hogy mások szemében mit jelent

Pszichológiai kísérletek sorozata bizonyítja, hogy bármennyire tudod is, ki vagy, mindig tudsz meglepetést okozni önmagadnak.

1. Amit magadról gondolsz, az gyakran szebb a valóságnál


Ha olyanok vagyunk, amilyenek nem akarunk lenni, egyszerűen csak elhitetjük magunkkal, hogy nem is vagyunk olyanok. Emily Pronin, a Princeton University pszichológusa szerint amikor kívülről nézünk egy szituációt, nagyon könnyen felismerjük, ha az egyik fél igazságtalan vagy előítéletes a másikkal. Amikor azonban magunkat értékeljük egy ilyen helyzetben, hajlamosak vagyunk saját tetteinket kifogástalannak ítélni. Tehát amit teszünk, az legtöbbször nincs összhangban azzal, ahogyan az adott tettet érzékeljük.

2. Amit csinálsz, azt gyakran még magadnak sem tudod megmagyarázni

Ahhoz, hogy megfejthessük, mennyire ismerjük magunkat, tudni kellene, milyenek is vagyunk valójában. Ez egy sor kérdést vet fel, amelyek megválaszolásához a kutatók különböző módszereket dolgoztak ki. Egy személy minél pontosabb megismeréséhez nemcsak maga a személy, de barátai, családtagjai, sőt még tudatalatti folyamatai is vizsgálati alanyokká válnak. Ez utóbbi feltérképezéséhez használják az IAT (implicit asszociációs teszt) különböző verzióit. Ez egy asszociációs feladatsor, és arra a felismerésre épít, hogy a spontán reakcióinkban főszerephez jutnak a tudattalan folyamataink.

Amit tudatos szinten magunkról feltételezünk, az nagyban eltérhet ezektől a tudatalatti folyamatoktól. Egy ember tudattalan énképe gyakran előre megjósolhatóvá teszi a viselkedést (például az idegesség vagy a közvetlenség esetében). Más helyzetekben természetesen tudatosabb lehet a viselkedés – ilyen a lelkiismeretesség vagy a kíváncsiság. Ezeknek a mértékét sikeresebben mérhetjük kérdőíves formában – legalábbis ezt vallja Mitja Back, a német Universität Münster szakértője.

3. Ahogy viselkedsz, az sokat elárul rólad másoknak

Simine Vazire, a University of California kutatója szerint ismerőseink elsősorban két módszerrel állapítják meg, milyen emberek vagyunk. Egyrészt a külsődleges jegyeinkből „olvasnak ki” tulajdonságokat, másrészt hajlamosak elsőként a szélsőséges jellemvonásokat azonosítani. Az első módszerrel olyan személyiségjegyeket vesznek észre, amelyek egyenesen hatnak a viselkedésünkre. Ezekről olvashatunk a nonverbális kommunikáció alapvetéseit összegyűjtő (populáris vagy tudományos) írásokban is – például köztudott, hogy aki szorong, az gyakran a kezét tördeli, vagy az ajkait harapdálja.

A második módszer a szélsőségesen pozitív (mint intelligens vagy kreatív), illetve negatív (mint őszintétlen vagy önző) tulajdonságok azonosítására alkalmas. Ezeket a vonásainkat jellemzően mi magunk kevésbé vesszük észre (lásd az 1. pontot), míg a semlegesebb tulajdonságokat általában a környezetünkben élőkhöz hasonlóan ítéljük meg mi magunk is.
4. Néha jobb kibújni a bőrödből, mint magadba mélyedni

A naplóírás, önmagunk értékelése, cselekedeteink felülvizsgálata mind régóta ismert önmegismerési út. De egyáltalán nem biztos, hogy ezek a gyakorlatok képesek leginkább közelebb vinni önmagunkhoz. Erika Carlson, a University of Toronto kutatója 2013-ban szakirodalmi példákra hivatkozva érvelt amellett, hogy a meditáció hatékonyan segíti az önismeretet. A tudatos meditáció során ugyanis nem mélyülünk el a problémáinkban, egyszerűen hagyjuk, hogy a gondolatok megformálódjanak és elsuhanjanak előttünk, és ezzel – magunkon kívül helyezkedve – képesek vagyunk a gondolatainkat pusztán gondolatoknak, nem pedig megmásíthatatlan tényeknek, igazságoknak látni. Ezáltal könnyebben azonosítjuk és fogadjuk el a bennünk zajló folyamatokat, és közelebb kerülünk önmagunk megértéséhez...