ORBÁN AZT CSINÁLTA SZLOVÉNIÁVAL, AMIT SZERINTE SOROS TETT MAGYARORSZÁGGAL

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.06.05.

Mivel a várt nagy illiberális fordulat nem következett be 2017-ben, Orbán Viktor taktikát váltott. Most ugyanis apránként kívánja csatlósaivá tenni közvetlen szomszédjait, hogy aztán velük szövetségben saját képére formálja az egész Európai Uniót. A magyar miniszterelnököt szinte szétfeszíti az ambíció - így például nyíltan beavatkozott a szlovén parlamenti választásba -, de azt nehéz megtippelni, vajon milyen Európa lenne az, amelyet ő irányítana. A nemzeti függetlenség nagy harcosának ugyanis tudomásul kéne vennie, hogy az ő logikája szerint nem is állhatna a nemzetek felett uniós vezetőként, így aztán nem járna komolyabb hatalommal, ha elérné ezeket a csúcsokat.

Orbán Viktor minden gesztusával igyekszik tudatosítani bennünk, hogy ő nem kispályás, számára a hazai politikai csatározások inkább a cicaharc kategóriájába tartoznak. Azért küldi nyalka keresztes lovagként csatába Szijjártó Pétert az ENSZ ellen, azért parolázik Putyinnal, és azért gyakorol gesztusokat Trump és Netanyahu felé, mert ő már a világpolitika meghatározó szereplőjének tartja magát. Épp ezért sunnyog, amikor magához rendeli az uniós néppárti képviselők vezetője, hogy ultimátumot adjon neki, ezért nem reagál érdemben az EU kritikáira, és ezért nem ártja bele magát olyan piszlicsáré ügyekbe, mint a magyar egészségügy vagy oktatás, esetleg a romák felzárkóztatásának kérdései.

Orbán legfőbb eszköze azonban saját jelentőségének felnagyításában az a Soros György, aki korábban a mentora, anyagi támogatója, sőt, talán példaképe is volt a ’90-es évek elején. Teljesen mindegy, hogy most mit gondol az amerikai milliárdos a világ globális problémáiról, milyen megoldási javaslatai vannak a diktatúrák, a szélsőséges vallási irányzatok elleni küzdelemben, miként gondolkodik a menekültkérdésről, Orbán számára az a fontos, hogy egy nehezen megragadható globális hatalom képviselője ő, aki ellen hasznos dolog hadat viselni, hiszen Soros testesíti meg Magyarország (és persze sok más nemzet) polgárai számára azt a figurát, aki a pénzét politikai tőkére kívánja váltani. Nem mintha Orbán nem éppen erre törekedne…

A magyar kormányfő kommunikációs csapata már korábban is ráérzett arra a lehetőségre, hogy a magyar ellenzék jelentéktelenségét akként lehet leginkább demonstrálni, ha nem ellenük kampányol a Fidesz egy választáson, hanem Soros György ellen, az ellenzékieket, kormánykritikus civileket pedig egyszerűen besorolják a milliárdos bérencei, magyarországi ügynökei közé. Ez a logika bicsaklott meg februárban a hódmezővásárhelyi időközi választáson, ám ekkor Orbán még rátekert egy kicsit a sorosozásra, megvesztegetéssel, lekenyerezéssel, megfélemlítéssel, és ki tudja még milyen eszközökkel pedig megakadályozta, hogy az ellenzéki pártok összefogjanak ellene. Ez pedig egy kis választási huncutkodással megspékelve elegendő volt a kétharmados többség megszerzésére...

ITT OLVASHATÓ

MIÉRT VAN EGYRE KEVESEBB TANÁR?

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2018.06.05.

A kérdés talán így jobb lenne: Miért lenne több?

Pedagógusnak lenni az egyik legszebb hivatás, hiszen egy tanár nem csak oktat, de nevel, értékeket közvetít, hat, alkot, gyarapít.

Elméletben.

Magyarországon ma tanárnak lenni – én már csak tudom jól, hisz virtigli pedagóguscsaládból származom, praktizáló pedagógusokkal vagyok körülvéve, én magam is pedagógusnak készültem – örök küzdelem idővel, pénzzel, hatalommal, véget nem érő rohanás, aggodalom, kiégés. Feltöltődés nincs.

Ma Magyarországon tanárnak lenni: ehhez leginkább vagy teljes közöny, vagy végtelen elhivatottság szükséges. Olyan pálya ez, amiben arany középút nincsen, az ember vagy inkább csak azért csinálja, hogy legyen honnan fizetése, és akkor csak megúszni akar, vagy pedig azért, mert tényleg hisz benne, de akkor viszont a túlélésért kell felkelnie nap mint nap, mert a jelenlegi környezet annyira fojtó, hogy egy elhivatott pedagógus mást se lát maga körül, csak a korlátokat, amelyek a minőségi munka rovására mennek.

Fogynak a pedagógusok – ebben semmi meglepő nincs. Tudjuk régóta, hogy erősen öregedik el a szakma (azon keveseké, ahol túlnyomó többségében nők dolgoznak, mármint az alap- és a középfokú oktatásban), utánpótlás pedig nem érkezik a helyükre...

ITT OLVASHATÓ

SIMICSKA MEGSZÓLALÁSÁRA VÁRVA

FÜHÜ BLOG
Szerző: LENDVAI PÉTER
2018.06.05.

- még azt is terjesztik, hogy kiegyezett Orbánnal 

- A konfliktus a két volt jó barát között már korábban is ismert volt

- A Magyar Nemzet és a Lánchíd bezárását munkatársaira bízta

Belengette valamelyik kormánypárti orgánum – szinte mindegy is, hogy melyik, úgyis egymástól átveszik ezeket a híreket, lényegében változtatás nélkül -, hogy kikerült az Eladó tábla Hír tv-re. Természetesen valódi forrás nincs megjelölve, ami amúgy nem jelent semmit. Azért nem, mert az ilyen hír elsősorban abból táplálkozik, hogy lehet valóságalapja is.

Tudjuk, hogy Simicska Lajos, közvetlenül a választások (április 8.) után bejelentette, hogy bezárja média portfóliója két darabját, a Magyar Nemzetet és a Lánchíd rádiót. Ebből különösen a Magyar Nemzet megszűnése jelentett fájdalmat; 1938-ban alapította Pethő Sándor és azóta sajátos helyet foglalt el a magyar sajtótörténetben. Polgári lapként indult, és bár a pártállami idők nagy kilengéseket nem engedett, a lap mégis képes volt, főként a konszolidálódó Kádár-rendszerben –némi autonómiát kivívni és némiképp szabadabb hangot megütni, mint a több lap (Népszabadság, Népszava, 1968-tól Magyar Hírlap).

A rendszerváltás után időszaka már elég viharosra sikeredett; liberális és jobboldali csoportok küzdöttek érte, és ugyan az utóbbiak kezébe került az újság, nélkülözte a stabil anyagi alapokat. Olyannyira, hogy a kilencvenes évek közepére – a pénzhiány miatt – a megszűnés szélére sodródott a lap, amelyet végül – Horn Gyula közbenjárására – a Princz Gábor vezette Postabank mentett meg, és tartott életben. Az 1998-as kormányváltás után a Postabank lényegében az Orbán-kormány kezébe került, így a Magyar Nemzet is onnan kezdve a Fidesz szolgálatába állt. Így lett tulajdonosa a későbbiek során Simicska Lajos; a Magyar Nemzet a 2015 február 6.-i, úgynevezett G-napig híven szolgálta Orbán Viktort, a kormányt és a Fideszt. A konfliktus a két volt jóbarát között már korábban is ismert volt, de a teljes fordulat ekkor következett be („Orbán te geci”). A Magyar Nemzet onnan kezdve, jóllehet továbbra is jobboldaliként hirdette magát, de élesen Orbán-ellenes fordulatot vett, vezetése lecserélődött – Liszkay Gábor főszerkesztő, korábban Simicska leghűségesebb társa távozott, és megmaradt Orbán szolgálatában -, munkatársi gárdája is jelentősen átalakult.

A Magyar Nemzet egyre kritikusabb és egyre élesebb hangra váltott a kormánnyal szemben, különösen a választások hajrájára vált kemény ellenzéki újsággá. Sorozatban jelentek meg a tényfeltáró írások, erősen éltetve a hitet: ennyi botrány nyomán megbukik Orbán és kormánya. Simicska maga a Jobbik győzelmét hitte, és mindent el is követett a szélsőjobb párt konszolidálása és győzelme érdekében. Rossznyelvek szerint Simicska még fogadást hajlandó volt kötni arra, hogy a Fidesz elbukja a választást, és hogy áprilistól új világ jön Magyarországra.

Nem így történt. Ami alaposan megroppantotta a vállalkozót; korábban is alig-alig jelent meg, vagy nyilatkozott a nyilvánosság előtt, azóta viszont szinte teljesen háttérbe vonult. A két orgánum, tehát a Magyar Nemzet és a Lánchíd bezárását is munkatársaira bízta. Hogy miért nem ő maga vállalta ennek bejelentését, nem tudni, talán nem akart szembenézni a munkatársakkal, de az is lehet, hogy tartott a botránytól. Ami egyáltalán nem lett; a szakma még csak nem hüledezett különösebben, hogy ezt a nagymúltú, sokáig prezstizslapot kivezetik a piacról. A Népszabadság bezárása után úgy látszik már semmin sem lepődünk meg, kiváltképp, ha itt kétségkívül maga tulajdonos döntött a záróráról...

ITT OLVASHATÓ

TGM: MADÁRPISZOK

HVG ONLINE - ITTHON
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2018.06.05.

Ha a nácizmus madárpiszok, akkor az Ön elpusztítása is az lesz.

Alexander Gauland, a németországi szélsőjobboldali „sikerpárt”, az AfD vezetője, a Bundestag képviselője köztudomásúlag azt nyilatkozta, hogy – noha a Harmadik Birodalom tizenkét esztendeje azért „nem volt rendben” – az ezeréves német történelem egészéhez képest csupán „madárpiszok” (Vogelschiss), nem több. Björn Höcke, a párt egyik vezetője, türingiai pártelnök a berlini holokauszt-emlékjelet „a szégyen emlékművének” nevezte (Denkmal der Schande), ebben az értelemben: szégyen, hogy ott van. Ugyanez a Björn Höcke legutóbb azt javasolta, hogy az esedékes nyugdíjemelésből rekesszék ki a nem német eredetűeket.

Mi régebbről ismerjük az effélét. Még az Antall-kormány idején nevezte jobboldali magyar politikus „epizód”-nak az európai zsidóság kiirtását, aztán jött a „nem értek a focihoz”, az „idegenrendészeti eljárás”, a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő, mert zsidó eredetű országgyűlési képviselők listája és a többi – no és több honfitársunk, hm, „írói munkássága”. (Emlékeznek Antall finom megjegyzésére Csurka „írói munkásságáról”? Úgy értve: Csurka – aki ekkoriban Antall pártjának alelnöke és országgyűlési képviselője volt – antiszemitizmusa nem politika, hanem merőben művészi szeszély.)

Björn Höcke tavaly „180 fokos fordulatot” követelt „az emékezetpolitikában”, Kelet-Európa bizonyos részein ez már régen bekövetkezett, pl. Romániában – a már Ceauşescu idején rehabilitált Antonescu marsall után – megtörtént (szó szerint) a Vasgárda (Szt. Mihály Arkangyal Légió) szentté avatása: a görögkeleti-ortodox egyház kollektívan szentté avatta az elesett vagy (a monarchia által) meggyilkolt vagy (a sztálinista hatalom által) kivégzett vasgárdistákat. Kifogásokat nem nagyon hallottunk.

Robert Habeck, a németországi Zöldek elnöke szerint az AfD útja az euroszkeptikus állásponttól az idegenellenességig, majd a náci szemléletig vezetett meredeken. („Die Kurve der AfD von eurokritisch über ausländerfeindlich zu völkisch ist steil und abschüssig.”)

Nyilván nem mindenki járja végig ezt az utat, különösen azokban az országokban, ahol az antifasizmus a nemzeti történelem és a nemzeti identitás része, habár ez mindig vitatott persze.

Még Görögországban is vannak neonácik, bár mondjuk Spanyolországban és Portugáliában nem nagyon. De az antifasiszta hagyomány a legtöbb európai országban eleven és erős, ha támadják is. A legtöbb ember számára ott a partizán és az usztasa nem ugyanaz, akármit beszélnek némelyek. Ságvárit és Bajcsy-Zsilinszkyt csak elenyészően kevés helyen merészelnék terroristának és közönséges bűnözőnek minősíteni; az ellenállás emléke szent; Párizsban július 14-én a konzervatív elnökök is fölállnak, amikor a hadsereg zenekara és énekkara megszólaltatja a Chant des partisans-t, amelynek a kommunista eredete felől nem lehet semmi kétség, s amely „a munkásokhoz és a parasztokhoz” (Ohé partisans, ouvriers et paysans, c’est l’alarme!) szól.

Furán hangzik ez, nemde, nyájas magyar olvasóm?

Az is milyen furán hangzott volna Magyarországon, ha valaki el merte volna mondani a nagy nyilvánosság előtt, amit Christian Kern volt szövetségi kancellár, Ausztria Szociáldemokrata Pártjának elnöke minden további nélkül kimondott Bécsben május 1-jén, hogy Heinz-Christian Strache (FPÖ) Budapestről átvett „sorosozása” nem más, mint völkisch antiszemitizmus, a Mauthausen Bizottság meg jól tette, hogy visszavonta Strache hivatalban lévő alkancellár meghívását az idei megemlékezésre.

Mindenütt voltak és vannak hangok az 1945 után kötelezővé vált (ha tetszik: kötelezővé tett) antifasiszta konszenzus ellen. De Németországban – gettóba szorított és megvetett – neonácik kivételével soha nem voltak. (A híres Historikerstreit – minden ellenkező híresztelés ellenére – nem Hitler rehabilitásáról, de még a náci bűnök relativizálásáról se szólt, bár sokan ettől tartottak.)

Hát most vannak ilyen hangok. A tabu megtört. A konszenzus fölbomlott...

ITT OLVASHATÓ

ÉLETRŐL ÉS HALÁLRÓL, MIÉRTEKRŐL ÉS HOGYANOKRÓL SZÓLNAK A ZSIDÓ MESÉK

KÖNYVESBLOG
Szerző: KissOrsi
2018.06.05.

„Amikor az anyák szíve alatt megfogan egy élet, Lajla, a tündér odatelepszik a magzat mellé és a fülébe suttogja a világ összes meséjét. Kilenc hónapig duruzsol, és elmesél mindent, ami valaha volt, vagy valaha lehet. Amikor a gyermek megszületik, minden történetre emlékszik, amit az édesanyja szíve alatt Lajla elmondott neki. Szeretné továbbadni az embereknek az összeset, de mielőtt hang jöhetne ki a torkán, Lajla fölé hajol, és mutatóujjával lepecsételi az újszülött ajkát. Egyszer azonban született egy gyermek, akinek Lajla elfelejtette lepecsételni az ajkát…”

Hetven zsidó mesét, legendát és történetet gyűjt egybe a Könyvhétre megjelenő A rabbi és az oroszlán című antológia. A meséket Bajzáth Mária válogatta, és ebben a folyamatban részt vettek a Lauder Javne és a Scheiber Sándor Gimnázium munkatársai is.A mesepedagógus az élőszavas mesélés fontosságáról, a háttérben zajló munkáról és a kimaradt történetekről is mesélt nekünk.

A rabbi és az oroszlán összesen hetven mesét gyűjtött össze – mik voltak a válogatás fő szempontjai? Milyen forrásokat használtatok elsősorban?

Tizenöt fejezetben, harmincnál is több témát járnak körbe a mesék. Többek között életről, halálról, igazakról és hazugokról, miértekről és hogyanokról, állatokról, emberekről, növényekről, bölcsekről és balgákról olvashat az olvasó. A történeteken keresztül igyekeztem az élet és a bennünket körülvevő világ lehető legszélesebb és legszínesebb bemutatására. Annak ellenére, hogy az elmúlt száz évben megjelent több tucat zsidó mesegyűjtemény, és mindből válogathattam, nagyon sok munkánk volt a szövegekkel. Kevés a jól fordított – vagy jól lejegyzett – zsidó mese. Sokat kellett, többnyire angolból, újrafordítani-fordítani, összevetni változatokat, megpróbálni újramesélni...

Olvass bele a könyvbe:

BajzathM_ARabbiEsAzOroszlan_reszlet01.pdf 

ITT OLVASHATÓ

ITT EGYVALAKI FELTŰNŐEN MODORTALAN, DE LEGALÁBB ÉVTIZEDEK ÓTA. AZ PEDIG ÖN, DRÁGA JÓ KÖVÉR ÚR!

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.06.05.

Hétfő után kedd! Jó reggelt kívánok, egy ilyen hétfő után várhatóan a kedd is ilyen lesz, de mivel sem idő-, sem tenyérjós nem vagyok, inkább maradjunk annál, amit biztosan tudunk.

Az ilyen hétfő egyik emblematikus híre az ország szedett-vetett gyűléséhez kapcsolódik. Ahol a házmesteri rendelkezés szerint – mint említettük már – csak a napirendi pontok megtárgyalása, és a napirend utáni felszólalások után, a szinte üres ülésteremben tehette le képviselői esküjét az LMP-s Hadházy Ákos. Itt és most erről már csak annyit, hogy Hadházy eskütételén mindössze hét képviselőtársa maradt a teremben. Ebből csak kettő volt LMP-s, a párt Szél nevű társelnöke nem volt köztük. Ez semmit nem jelent, a bokros teendők már csak ilyenek.

Ezzel áttételes összefüggésben a tegnapi nap videója ITT tekinthető meg. Főszereplő: Gyurcsány Ferenc és az LMP krémje. Részletes kommentárt nem tudok hozzáfűzni, viszont ez a kis pillanatfelvelvétel akaratom ellenére eszembejuttatta a választási kampányban előadott összeborulási-egy asztalhoz ülési bohóckodást és rablómesét amiből kiderült, micsoda pocsék vendéglátó ez a Feri, száraz a pogácsája és alkoholt sem ad a vendégeinek, holott ő csatakrészeg. Mellesleg a Fideszt akarták leváltani. Az irány kiváló volt és az is maradt.

Az ilyen hétfő másik hőse természetesen maga az igazságot és erkölcsöt oktató, frusztrált házmester (a pacalpörkölt-felelős államtitkárt meg a többieket most hagyjuk), aki nem volt hajlandó magyarázattal szolgálni arra nézvést, hogy a Gémesi György helyére kerülő Hohn Krisztina (LMP), illetve a Karácsony Gergely mandátumát átvevő Kocsis-Cake Olivio (P) miért nem tudták letenni az esküjüket. Mármint azt lehet tudni, hogy a házszabály szerint a megüresedett mandátumot megszerző képviselő választási iratait a mentelmi bizottságnak kell megvizsgálni az eskütétel előtt, a hölgyek-urak meg basztak rá összehívni a mentelmi bizottságot, pedig a hétfői parlamenti ülés napirendjén szerepelt, hogy két új ellenzéki képviselő esküt tesz. Viszont az eljárás, ahogyan a mindenható Kövér megpróbált átsiklani a mulasztás fölött, majd amikor Szél megkérdezte, hogy ezt mégis hogy gondolták, akkor enerváltan annyit nyögött ki, hogy majd tisztázzuk, magyarázatot fog kapni, mehetünk tovább a munkával, ha megengedi, pontosan megmutatja, mennyire magasról tesznek ők mindenre és mindenkire is. Mer’ a kétharmaddal a háromharmadot, ugye.

És ez még mindig sehol nincs ahhoz a sértődéshez és hisztihez képest, amit Jakab Péter jobbikos képviselő felszólalása kapcsán előadott:

Jakab: Bevallom őszintén, kicsit meg vagyok szeppenve, nem azért, mert ez az első parlamenti felszólalásom, hanem azért, mert Isten bizony ennyi bűnöző előtt én még életemben nem beszéltem.

Kövér: Ahhoz képest, hogy ez az első hozzászólalása, feltűnő modortalanságról és ostobaságról tett tanúbizonyságot. (…) Legyen szíves, válogassa meg a szavait, mert nem a kocsmában van a jobbikos haverjai között, hanem a képviselőtársai között, és tisztelje meg őket meg a választókat, akik mögöttük állnak. Világos? Különben megvonom öntől a szót. Csak hogy tudja, mire számíthat.

Drága jó Kövér úr! Az, hogy Polt Péternek hívják a legfőbb ügyészt, aki a világ összes legfőbb ügyészének gyöngye, nem jelenti azt, hogy önök makulátlanul becsületesek volnának. Az, hogy valakit annak neveznek, ami (remélem, Flórián NER-társ is a teremben volt) semmilyen módon nem hozható összefüggésbe az ostobasággal és modortalansággal. A modortalanság az, amikor az ön által sérelmezett kijelentések ötletgazdáján kívül másokat is belekever a történetbe. Az, hogy önnek hatalmában áll elvenni a szót bármelyik képviselőtől, ha az illető az ön vájt fülének nem tetsző állításokat fogalmaz meg, az nem jelenti azt, hogy önnek automatikusan igaza van. Itt egyvalaki feltűnően modortalan, de legalább fennállása óta, az pedig ön, drága jó Kövér úr! Ha az idegei nem bírják a megpróbáltatást, miért erőlteti ezt a dolgot?

ITT OLVASHATÓ

ÍGY HARCOL A KORMÁNY A KÁPÉ ELLEN?

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.06.05.

Miközben a pénzügyminiszter arról beszél, hogy a készpénzforgalom csökkentését szeretné elérni, az állam tulajdonában levő Budapest Bank (BB) előrukkol egy olyan számlacsomaggal, amiben 1,6 millió forintos díjmentes pénztári kápéfelvétel szerepel. Egy másik bank az 50 millió forint feletti (ezek szerint vannak ilyenek) pénztári tranzakciókra hirdet külön díjat.

Az új pénzügyminiszter, Varga Mihály a Zsigmond Király Egyetem Versenyképesség 2018. című konferenciáján az MTI beszámolója szerint arról beszélt, hogy a versenyképesség növelése érdekében fontos a digitalizáció minél nagyobb térnyerése a gazdaságban. Elismerte, hogy a készpénzforgalom jelentősen nőtt az elmúlt időszakban (szinte hónapról-hónapra születnek új csúcsok, az egyikről itt írtunk), és ezt „fontos lenne csökkenteni”.

Minden magyar állampolgárra több mint 15 darab húszezres jut – számolta ki korábban az Azénpénzem.hu a jegybanki adatok alapján. Ez azt jelenti, hogy a forgalomban levő pénz mennyisége alapján még a csecsemők pelusában is ennyi bankónak kell(ene) lapulnia. A legmagasabb címlet éves növekedése kiugró.

Ilyen körülmények között (meg persze azért is, mert a kápé visszaszorítása a fejlettebb világ kormányzatai számára szinte magától értetődő feladat) elég furcsa, hogy az állami tulajdonban levő BB holnaptól meglehetősen érdekes feltételek mellett kínál egy új számlacsomagot. Ezt a pénzintézet Money Plusz ügyfeleinek (vagyis eleve nem a nagyközönségnek) szánja. A Money+Gold nyitásának feltétele, hogy legalább 70 millió forintos megtakarítása legyen az ügyfélnek. A csomag egyébként kizárólag a MOM és a Lipótvárosi fiókokban igényelhető...

ITT OLVASHATÓ

LITERA: A HÓNAP SZERZŐJE TÉREY JÁNOS

LITERA
Szerző: Litera
2018.06.03.

A Litera minden hónapban „megválasztja” a hónap szerzőjét. Havonta egy író, költő áll a figyelem a fókuszában, aki több műfajban is megmutatja magát, készül vele interjú, közöljük friss műveit, megkérdezzük más művészeti területek alkotásairól és a fiatal irodalomról is. 2018 júniusában Térey János a hónap szerzője a Literán.

Sorozatunkat 2017 januárjában Marno Jánossal indítottuk. Februárban Darvasi László volt a hónap szerzője a Literán, márciusban Dragomán György, áprilisban Schein Gábor, májusban Takács Zsuzsa, júniusban Tompa Andrea, júliusban Kántor Péter, augusztusban Tábor Ádám, szeptemberben Tóth Krisztina, októberben Varró Dániel, novemberben Ladik Katalin, decemberben Németh Gábor, majd 2018 januárjában Parti Nagy Lajos, februárjában Péntek Orsolya, márciusban Végel László, áprilisban Kemény István, májusban Rakovszky Zsuzsa. Írásaikat és a velük készült interjúkat dossziékba rendeztük.

Júniusban a hónap szerzője a Literán: Térey János.

Választásunk aligha szorul indoklásra, ám közvetlen apropójaként a szerzőnek az Ünnepi Könyvhétre megjelenő Káli holtak című regénye feltétlen megemlítendő.

Az első hétvégén friss, máshol még nem olvasható részletet közlünk az új regényből. Június második felében megmutatjuk, hogy Térey János, aki a 2018-as Pécsi Országos Színházi Találkozó egyik válogatója volt, mely színházi előadásokat ajánlja olvasóink figyelmébe. Majd a fiatal irodalom egy-két alkotóját mutatja be a Literán. A Könyvhét vasárnapjára várható egy interjú is, melyet Fehér Renátó készített a szerzővel.

Térey Jánostól számos írást, vele készült interjút, könyveiről szóló kritikát találnak a Literán, itt. A most megjelenő Káli holtakból például már a Karácsonyi Magasiskolánkban olvashattak részletet. Különösen ajánljuk a 2003-ban vele készült nagyvizitet, illetve az Őszi hadjárat megjelenése kapcsán született beszélgetést. 

Írt hozzánk esszét Vas Istvánról, Kovalik Balázsról és Sajó István építészről, Írók írókról című sorozatunkban Verlaine-ről beszélt, közöltük 2015-ös könyvheti megnyitójának hangfelvételét, amely az Írók boltjában hangzott el, szerepelt a Kellett Európa című sorozatunkban, Előszilveszterünkön elhangzott szövege pedig itt olvasható.

Olvashattak kritikát a Literán többek között a Sonja útjá...-ról, A Nibelung-lakóparkról, az Ultráról, a Protokollról és a Jeremiás, avagy Isten hidege című drámáról.

És mindemellé ajánljuk még a LiteraTV alábbi videóit:...

ITT OLVASHATÓ

KÖNYVHETI ÚJDONSÁGOK SZUBJEKTÍVEN

KULTÚRPARA
Szerző: Arthur Arthurus
2018.06.05.

Idén is több száz vadi új könyv jelenik meg a legnagyobb magyar könyvünnepen, a könyvhéten, teljes, becsületes nevén a 89. Ünnepi Könyvhét és 17. Gyermekkönyvnapok rendezvényén, amelynek mint sok éve, idén is a budapesti Vörösmarty tér a központja, de szinte minden nagyobb vidéki városban is könyvheti rendezvények, dedikálások, előadások várják a könyvszeretőket. Ez a rendezvény kifejezetten a magyar könyvek ünnepe, persze sok nemzetközi siker is erre időzítve jelenik meg, de a hangsúly a hazai szerzőkön, a velük való találkozásokon van. Ez a poszt egy szubjektív, a teljesség igényét nélkülöző válogatás a több száz könyv közül, amiket mindenképpen tervezek beszerezni, vagy legalábbis a kívánságlistám elejére kerülnek:...

ITT OLVASHATÓ

OSZTÁLYON FELÜLI STADIONOKBÓL EGYOSZTÁLYNYIT POTTYANÓ KLUBOK, MEGÉRTE?

HVG ONLINE / VÁLLALKOZÁS
Szerző: SZTOJCSEV IVÁN
2018.06.05.

Ez nem Felcsút vagy Mezőkövesd – panaszkodott egy fociklub elnöke, amikor a stadionépítés a padlóra küldte őket. Az NB I.-ből és az NB II.-ből is kiesett két olyan csapat, amelynél sok pénz megy el a stadionépítésre vagy -felújításra, és csak akkor kerülnek bajba, amikor focizni kell.

Közel hétmilliárd forintból épül meg őszre a Vasas új stadionja, de a csapat nem fog benne egy darabig NB I.-es meccseket játszani, mert a hétvégén kiesett az első osztályból. Az NB II.-ben aztán vendégként játszhattak volna egy olyan stadionban, amely még az övékénél is több pénzbe kerül, csakhogy a szegedi katolikus egyházmegye klubja képtelen volt bent maradni még a másodosztályban is.

Ez már az egymást követő harmadik szezon, amikor milliárdos stadionépítés után esik ki egy csapat. 2014 tavaszán Schmitt Pál átadta a 3,8 milliárd forintból megépült Pancho Arénát, Orbán Viktor ezt a díszpáholyból nézte, a második ott játszott szezon végén pedig a Felcsút kiesett. (Velük együtt búcsúzott a Békéscsaba, amelynek ugyan nem új stadionja volt, de 500 millió forintot csak rászántak a lelátó egy részének felújítására.) 2016 őszén Orbán az MTK 7,2 milliárd forintból elkészült stadionjának avatóján hallgatta végig, ahogy kifütyülik, és a szezon végén a kék-fehérek is kiestek. Idén pedig a Vasas búcsúzik az első osztálytól – ott a különbség annyi, hogy a 6,6 milliárdos stadiont még csak építik, a miniszterelnök pedig már nem szívesen megy stadionavatókra.

Lassan már meg sem lepődünk azon, hogy újra olyan csapat esik ki az NB I.-ből, amelynek épül vagy épp megépült a több milliárd forintot érő stadionja. De szó sincs arról, hogy a stadionépítés vinne el túl sok pénzt vagy épp energiát a csapatépítés elől: valójában annyi helyen épül új aréna, hogy már szinte lehetetlen volna olyan végeredményt elképzelni, amelyben ne lenne egy új stadionban játszó csapat a kiesők között. Ráadásul mivel a stadionépítés nagy részét az állam vagy az önkormányzat fizeti, nincs is értelme arról beszélni, hogy ez mennyit vesz el a klub kasszájából...

ITT OLVASHATÓ

KARAFIÁTH: ORBÁN RENDSZERE KONZERVÁLJA A ROMÁK LESZAKADÁSÁT - A LEGFŐBB TRÜKK AZ ISKOLA

24.HU - POSZT ITT
Szerző: KARAFIÁTH ORSOLYA
2018.06.03.

A Roma Integráció Évtizede Program elnevezésű nemzetközi felmérés szerint a magyarországi romák kevesebbet dohányoznak, mint pár éve, viszont többet isznak. Legalábbis a legtöbb híradásban ezt a két tényt emelik ki a nagybetűk. Holott nem ezek a legérdekesebb pontok, hiszen e statisztikák mind állnak a magyar lakosság nem roma, ám nem túl tehetős részére is.

Mióta tilos zárt terekben cigizni, illetve mióta az egekbe szökött a dohánytermékek ára, nem csoda, hogy a társadalom leszakadó rétegei – nem csak romák, sőt! – szenvedélyt váltanak, és marad az olcsóbban elérhető házipálinka és vele a mámor.

És marad a szintetikus drog.

Ezt ugyan jelen kutatásban nem mérték, de egy ideje a kábítószer a legfőbb probléma a szegénységben és mélyszegénységben élők körében. A durva számok és a hüledezés elviszi a fókuszt a sokkal durvább adatokról. És arra is jó mindez, hogy hibáztassuk az áldozatokat, hiszen, aki kívülről néz (és kicsit felülről, és nem feltétlenül empátiával), mondhatja, hogy tessék, minek füstölnek és vedelnek, ha nem dolgoznak, ugye?!

Holott a háttérben a kilátástalanság, a bizonytalanság, a szorongás és a depresszió lapul. És ezeket oldani kell, ki hogyan képes rá. Mivel a pszichiátriai ellátás nem opció (nem csak a köreikben), marad a primer, a kézenfekvő: a maguk kikapcsolása. Legalább egy-egy trip erejéig. Mielőtt bárki ítélkezne, jó tudni és mindig hangsúlyozni is, hogy a megbélyegzéssel csak a szakadékot mélyítjük.

Miközben a romák ügye mindannyiunk ügye, hiszen az ország lakosságának csaknem egytizedéről beszélünk.

A Debreceni Egyetem munkatársainak idén februárban publikált kutatása szerint az elmúlt harminc évben a cigánynak tekintett népesség száma 400 ezerről 876 ezer főre nőtt hazánkban.

Bár nehéz konkrét számokról beszélni, hiszen az etnikai hovatartozás ‘bevallásos’ alapon megy, és a cigányság, mint kategória, határai igen merevek – ezek a számok azt mutatják, hány cigánynak tartott ember él Magyarországon. A ‘bevallásos’ adatok ennek a 30-40 százaléka körül mozognak. A helyi vezetők például a magukat romának nem valló, de mélyszegénységben élő embereket is romának minősítették, ezt amúgy a szegénység etnicizálásának nevezik.

A romák 37,8 százaléka falvakban, 32,8 százaléka városokban, 15,1 százaléka megyeszékhelyen, 14,3 százaléka pedig Budapesten lakik, azaz a főváros lakosságának 7 százaléka roma.

Körükben magas az urbanizáció, de ezzel egyidőben a falvakban maradottak között a gettósodás a tendencia.

S hogy miért fontosak ezek a kutatások? Azért, hogy a támogatásokat célzottabbá tegyék, a segítségnyújtás terét növelni tudják...

ITT OLVASHATÓ

DILIHÁZAT CSINÁLTAK MAGYARORSZÁG EGYIK FŐ BEVÉTELI FORRÁSÁBÓL

INDEX
Szerző: MT
2018.06.04.

Fű alatt már hónapokkal ezelőtt megkezdődött, ám az utóbbi hetekben magasabb fokozatba kapcsolt Donald Trump kereskedelmi háborúja: csütörtökön éppen az EU-val került összetűzésbe, de korábban véletlenül majdnem kinyírta Kína egyik legfontosabb telekomcégét is. Trump kiszámíthatatlansága teljes bizonytalanságot szül, és nem tudni, ki lesz a következő, akinek nekiront. Most az autóiparban akar nekimenni Amerika vélt és valós ellenségeinek, és a német autóipari kitettsége miatt számítások szerint ez Magyarországnak is eléggé fájni fog.

Donald Trump évek óta azt hangoztatja, hogy a kínaiak tisztességtelen eszközökkel elveszik az amerikai ipari munkahelyeket, ám megfelelően kemény ellenlépésekkel megmenthető országa ipara. Ennek keretében nemrég kemény gazdasági büntetőintézkedéseket lengetett be Kínával szemben, amelyek elsőre olyan jól sikerültek, hogy kis híján bedöntötték az egyik legnagyobb kínai telekomcéget, a ZTE-t, amelyet az amerikai hatóságok nemzetbiztonsági kockázatnak tartanak.

Ám a győzelem kapujában Trump közölte, hogy azért ezt mégsem akarja, és most éppen mindent megtesz, hogy megmentse a veszélybe került kínai munkahelyeket. Ezért pedig még saját kormányával és az amerikai törvényhozással is hajlandó szembemenni. Miközben pedig a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő kínai cég megmentésén fáradozik, éppen arról beszél, hogy szövetséges országok, például a németek, japánok és koreaiak autóexportja nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet Amerika számára.

A fenti epizód jól érzékelteti, hogy mekkora komédiába fordultak a világgazdasági és világkereskedelmi rendszerrel kapcsolatos viták. Ezek pedig Magyarország számára is fontosak, hiszen hazánk a gazdaság méretéhez viszonyítva a világ egyik leginkább kereskedelemfüggő gazdasága, más szóval a hazai jólét jelentős mértékben függ az itt termelő, sok tízezer embert foglalkoztató multiktól.

Azt pedig, hogy a multik hova viszik az új gyáraikat, illetve hol bővítenek vagy zárnak be meglévő üzemeket, erősen befolyásolja, hogy Trump, a kínaiak és az EU mit kavarnak a következő hónapokban-években. Olyannyira igaz ez, hogy a legpatinásabb német gazdaságkutató intézet, az Ifo számításai szerint...

ITT OLVASHATÓ

A SZÜLEINK IDEJÉBEN MÉG IGAZSÁGTALANOK, DE LETISZTULTAK VOLTAK A CSALÁDON BELÜLI VISZONYOK - SZÉL DÁVID

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió, Kovács M. Veronika
2018.06.04.

Berögzült nemi szerepekről, a szülői kontroll fontosságáról és az elengedésről is beszélt a Reggeli gyors vendége, Szél Dávid. A családi és párkapcsolati tanácsadó szakpszichológus szerint ma a nőknek és férfiaknak egyaránt sokféle, sokszor egymásnak ellentmondó szerepben kellene helytállni, ami gondokat okozhat a párkapcsolatokban, megváltoztathatja a kapcsolaton belüli viszonyokat. Az Apapara és a Lelki betevő című blogok szerzője szerint ha a társadalom reagálna a családon belüli szerepek elmozdulására, akkor a politikának reflektálnia kellene erre a jelenségre, de egyelőre nem efelé megy a dolog, hanem arra, hogy a nők szüljenek több gyereket.

Mit jelent a férfi emancipáció? – kérdezte Szénási Sándor arra a bemutatkozásra hivatkozva, amely szerint a szakpszichológus egyik fő törekvése a férfiak emancipációja.

„Ez egy kétirányú folyamat” – válaszolta Szél Dávid – „nem lehet csak az egyik nemmel foglalkozni, illetve ezeket össze kellene hangolni a másik nem törekvéseivel is. Ezért is fontos lenne, hogy a férfiak vagy az apák is vegyék ki a részüket a családi feladatokból és ezek ne anyai vagy női privilégiumok legyenek.”

A hetvenes évek óta nem változott a helyzet

Szénási Sándor felvetette, hogy az aktívabb apai szerepvállalás ma már nem ritka, de a szakértő ezt cáfolta, szerinte ez még mindig csak egy nagyon szűk rétegre jellemző. A szakpszichológus úgy vélte, a hetvenes évek óta nem sokat változott a helyzet, az akkor rögzült nemi szerepek ellen nehéz bármit is tenni. „A kérdés az, hogy amikor egy nő ugyanúgy nyolc-tíz órát dolgozik, mint egy férfi, akkor miért ő végzi az otthoni, családi teendők nagy részét.”

Nem csak én vagyok ügyetlen

A blogokról beszélgetve a szakértő elmondta, gyerekkora óta érzékeny az egyenjogúság témájára, és bár édesanyja és a nagymamája is pszichológus, írásai nem szakmai elemzés keretében mutatják be a gyerekek életét. „Amikor a feleségem terhes lett, a saját szórakoztatásomra elkezdtem írni egy kispapa blogot. Ez ugyan megszűnt a gyerek születésével, de hamarosan egy másik helyen Apapara címmel gyűlni kezdtek a mostani írások.”

A blogger elmondta, gyereknevelés szempontjából egy könyvet talált hasznosnak. Ez kérdéseket vetett fel, amelyeket aztán többféle módon megválaszolt, vagyis elmondtA, milyen következményei lehetnek az egyes döntéseknek.

„Abban bízom, hogy az én blogom is annyira felszabadító, mint ez a könyv, hogy aki olvas az ügyetlenkedéseimről, rájön, nincs egyedül.”

Hallgassa meg

Hallgassa meg

ITT OLVASHATÓ

ÉSZ VENTURA: MEG TUDOD TENNI A HUSZÁRKÖRUTAT, DE MÁSKÉPP?

QUBIT
Szerző: GÁSPÁR MERSE ELŐD
2018.06.04.

Négy huszárral be tudod járni a sakktábla összes mezőjét úgy, hogy minden huszár ugyanannyit lépjen, és visszajussanak a kezdő pozícióba?

A huszárkörút a sakktábla lólépésekkel való bejárása úgy, hogy a huszár minden mezőt pontosan egyszer érint. A probléma legkorábbi ismert említése a kilencedik századba nyúlik vissza. Számos matematikus is foglalkozott a problémával, köztül Leonhard Euler, a matematikatörténet egyik legtermékenyebb alakja. Érdekesség, hogy Kempelen Farkas sakkautomatája, a Török is be tudott mutatni huszárkörutat, nem csak partikat játszott a bemutatókon. Egy 8×8-as táblán egyébként pontosan 13 267 364 410 532 zárt körút létezik. Alább a klasszikus változatnak egy olyan variációja látható, amiben a sakk készlet mind a négy huszárját használjuk. Vajon ennek is ilyen sok megoldása létezik?

22. feladvány: Huszárok vándorlása

A sakktábla középső négy mezőjén áll a két világos és a két sötét huszár. Szabályos lólépésekkel körbe tudják-e járni úgy a sakktáblát, hogy a sakktábla minden mezőjét pontosan egyszer érinti valamelyik huszár, mind a négyen ugyanannyi lépést tesznek, és a legvégén visszaérkeznek saját kiindulási mezőjükre?

ITT OLVASHATÓ

10 TIPP A SIKERES BALKONKERTÉSZKEDÉSHEZ

MEGYERI SZABOLCS KERTÉSZ BLOGJA
Szerző: MEGYERI SZABOLCS
2018.06.01.

Tisztában vagyok vele, hogy a "tíz dolog, ami..." kezdető posztok a haladó netfogyasztók számára roppant riasztóak, de megígérem, hogy próbálok nem elmerülni a bulvár futóhomokjában, és a következőkben rövid, zanzásított, de valóban használható tippeket adok közre a balkonkertészkedéssel kapcsolatban. A balkonkertészet sok éve divat már, egyre több erkély népesül be dísz-, és haszonnövényekkel, azonban ez lényegéből fakadóan olyan műfaj, amit jellemzően nem szakavatott, gyakorlott kertészkedők végeznek, ezért talán nem hiábavaló a gondolat, hogy elkél nekik a segítség. A balkonkertészkedés persze nem ördöglakat, a legtöbb virágos dísznövény vagy balkontermény egészen egyszerűen nevelhető, de buktatók mindig akadhatnak. Lássuk tehát az ígért tízpontos útmutatót, ami ha nem is egy univerzális sorvezető, de általános tájékoztatóként remélem hasznos lesz!

ITT OLVASHATÓ

NYITOTT KERÉKPÁR TÁROLÓ

HOBBIASZTALOS
Szerző: kgl
2018.06.05.

A kertes házban lakóknak ajánlom a mai videót amiben Tamar egy nyitott kerékpár tárolót épít. A nyitott itt azt jelenti, hogy nincs rajta ajtó, amit be lehetne zárni. Egy kerékpár tolvajnak az a zár sem lenne akadály, még az utcán járók sem zavarnák meg a tolvajt, így bőségesen van ideje akár az egész tárolót szétszedni is. A tároló anyaga építési fenyőfa, így olcsón elkészíthető a tároló. A tetőre tetszésünk szerinti tetőfedő anyagot tegyünk.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

A KABRIÓS ELIT, AMELY MAJD LEVÁLTJA ORBÁNT

MÉRCE
Szerző: WEILER VILMOS
2018.06.04.

2018. június 1. Közel két hónapja érte el a Fidesz harmadik kétharmados győzelmét. A magyar lakosság jelentős része messze a létminimum alatt él, a 18 éven aluliak egyharmadát mélyszegénység sújtja. A szabad sajtó nagy részét beszántották, a demokratikus intézmények sorra alakulnak át a Fidesz öklévé, éppen a bíróságok függetlensége van soron az alkotmányozó többség előtt.

Az ellenzéki pártok egymást marják, az LMP-ben az Etikai Bizottság határozott tisztogatásba kezdett. Az önálló indulás feltétlen hívét, Sallai Róbert Benedeket kizárták a pártból, az összefogáspárti Hadházy Ákost két évre eltiltották minden tisztség viselésétől. Az Országos Elnökséget teljesen lecserélték, másodvonalas, eddig alig ismert figurák kerültek a vezetési pozíciókba. Azt hinnénk, eljött a szembenézés ideje, a konzekvenciákat levonják, a hibákat beismerik, visszatérnek a párt eredeti célkitűzéseihez és módszereihez.

Mindeközben Kendernay János, frissen megválasztott elnökségi tag, a napfénynek megörülve lő egy szelfit a Szabadság-hídon. Éppen egyedül ülve az autójában, ami történetesen egy kabrió. Természetes viselkedése egy egészséges embernek, nagyobb bűnt is követtek már el.

De vajon igazuk van-e azoknak a környezetvédőknek, akik szerint egy zöldpárti politikusnak nem hiteles egyedül vezetnie Budapest belvárosában? És igazuk van-e a rendszerkritikus választópolgároknak, akik szerint nem hiteles ellenzéki politikusként látványosan urizálva kabrióban szelfizni?

Mi, akik az elmúlt években a magyar politikában mind a Fideszt, mind a 2010 előtti baloldalt elutasítottunk, valamikor nemes céllal kezdtünk el a közélettel foglalkozni. Nem csak a demokrácia lebontásával volt problémánk, nem csak a határon túliak elleni uszítással, nem csak a szemkilövetéssel és a sajtószabadság csorbításával. Gondunk volt a hatalmas fekete autókkal járó öltönyös férfiakkal, Habony Árpád háromszázezer forintos cipőjével és Botka László milliós órájával is. Gondunk volt a helikopterezéssel, a sokszáz négyzetméteres balatoni nyaralókkal, de a budai villanegyedekben lakó „szociáldemokratákkal” is...

ITT OLVASHATÓ

A BABCSENKO-ÜGY ÉPP AZT BIZONYÍTJA, MENNYIRE RENDBEN VAN A NYUGATI MÉDIA

444
Szerző: SARKADI ZSOLT
2018.06.04.

Kedden közölte a kijevi rendőrség, hogy a lakása közelében több lövéssel végeztek Arkagyij Babcsenko orosz újságíróval, aki korábban azért költözött Ororszországból Ukrajnába, mert a putyini rendszer kritikusaként féltette otthon az életét. Az ukrán hatóságok az orosz titkosszolgálatokat vádolták a gyilkosságért, a világsajtó pedig gyászolt, méltató nekrológok tömkelege jelent meg Babcsenkóról, és dühös véleménycikkek arról, hogy Putyin rendszere a világ bármely pontján képes hidegvérrel likvidálni az ellenségeit, és hogy ezt a szabad világ nem tűrheti tovább.

Aztán egy nappal később az Ukrán Biztonsági Szolgálat, azaz az SZBU vezetői tartottak egy sajtótájékoztatót, amin hirtelen megjelent maga Babcsenko is, és kiderült, hogy csak eljátszották az újságíró halálát egy titkosszolgálati akció keretében. A cél az volt, hogy leleplezzék és letartóztassák az újságíró életére pályázókat, és megszerezzenek egy 30 nevet tartalmazó listát, amin olyan orosz ellenzékiek neve szerepel, akiket az SZBU állítása szerint az oroszok holtan akarnak látni.

A nyugati sajtóban mindenhol megjelent, hogy Babcsenko mégsem halt meg, aztán megindult az elemzés arról, ki mit rontott el az ügy kezelése során. A nemzetközi újságíró-szervezetek kiakadtak, és számon kérték az SZBU-t, amiért álhíreket terjeszt. Ezen kívül a legtöbb nyugati lapban, köztük a 444-en is, elemző cikkek jelentek meg arról, hogy az akció fegyvert adott a nyugati médiát hitelteleníteni próbáló orosz propagandának, és az emberek ezután majd nem fogják tudni kellő súllyal kezelni, ha arról olvasnak, hogy megöltek egy orosz újságírót.

De pár nap távlatából visszatekintve a botrányra, a történteket inkább ünnepelni kellene, mint sajnálkozni miattuk.

Hogy a nyugat eszmei szinten miért emberbarátibb, mint Oroszország és a hozzá hasonló többségi diktatúrák, az (egyebek mellett persze) jórészt két alapelvnek köszönhető. Az egyik az, hogy az emberéletet (legyen az akár egyetlen emberélet is) előbbre valónak tartjuk a világmagyarázatunk makulátlanságánál, a másik pedig az önelemzésre és önkorrekcióra való hajlamunk.

Soha, de soha nem léteztek még a történelemben olyan államok és társadalmak, melyek ennyire sokféleképp és ennyire gyorsan képesek lettek volna az élet szinte minden területén önkorrekcióra, mint a nyugati liberális demokráciák. A folyamatos és közös önelemzést és az ebből következő esetleges önkorrekciót ezekben a társadalmakban legnagyobb mértékben a plurális és szabad média szavatolja.

Értelmes ember szemében a nyugati média éppen attól válik hitelesebbé, ahogyan a Babcsenko-ügyet kezelte...

ITT OLVASHATÓ

HULLANAK A FEJEK KÁSLER KÖRÜL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2018.06.05.

Bár a kormány szerint jól teljesített az egészségügyi vezetés, az új miniszter szinte mindenkit leváltott maga körül. Volt, aki lapunkból tudta meg, hogy mennie kell.

Járványként söpör végig az egészségügyi igazgatáson a vezetőcsere: értesüléseink szerint szinte alig van olyan középvezetői, akit az új miniszter még nem állított föl, vagy aki éppen ne a napokban várná selyemzsinórját. Ilyen mértékű személycseréket legfeljebb egy kormányváltás indokolna, különösen azért, mert az eddig is irányító pártszövetségtől az elmúlt hónapokban csak dicséretet kapott az ágazat, és mindenféle kritikát határozottan visszautasítottak. A tömeges személycserék üzenetét már csak azért is nehéz megfejteni, mert az Orbán-kormány harmadjára sem hirdetett szakmai programot az ágazatban. Vagyis azt sem tudni, van-e olyan új feladat, amihez más vezetőkre lenne szükség.

Az egészségügyért felelős államtitkárságon nem csak a távozó Ónodi-Szűcs Zoltán közvetlen munkatársait cserélik új emberekre, hanem a kizárólag szakmai feladatra szerződött helyettes államtitkárokat, és csaknem valamennyi háttérintézmény vezetőjét is elküldték. – Még a humántárcán belül is szokatlan a cserék mértéke és stílusa – fogalmazott egy informátorunk...

ITT OLVASHATÓ

A NEMZETÁLLAMOK ELLENFORRADALMA

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: MIHÁLYI PÉTER - SZELÉNYI IVÁN
2018.06.01.

Amikor 2008-ban egy Orbán Viktor nevű magyar ellenzéki politikus kapzsisággal magyarázta az éppen akkor kirobbant nemzetközi pénzügyi válságot, a liberális demokrácia, a nyílt társadalom és a nyugati típusú piacgazdaság hívei közül kevesen gondolták, hogy az alábbi fejtegetést érdemes komolyan venni. „Ez egy ember okozta válság. Nagyon egyszerűen kifejezem magamat: loptak, csaltak, hazudtak, hamisítottak, eltitkolták a valóságos tényeket, és mindezt azért tették, hogy minél több pénzhez juthassanak. Vagyis kapzsiság, mértéktelenség húzódik meg a mostani pénzügyi válság legmélyebb dimenziójában.”1

Két évvel később Orbán miniszterelnök lett Magyarországon, Görögország pedig úgy omlott össze, hogy majdnem magával rántotta az európai közös valutát, az eurót. 2015-ben Jarosław Kaczyński Lengyelországban kezdett el szembemenetelni az Európai Unió közös szabályaival, 2016-ban volt az angliai Brexit-népszavazás, 2017/18 fordulóján Csehországban előbb egy jobboldali populista párt lett a parlamenti választás győztese, majd pedig újraválasztották az ország baloldali populista elnökét. 2017-ben – az „America first” jelszóval – Donald Trump lett az Egyesült Államok elnöke, majd globalizációellenes, populista erők kerültek kormányra Ausztriában és legújabban Olaszországban is. „Ennek a fele se tréfa” – mondhatnák tudós nyugati barátaink és kollégáink, ha tudnának magyarul. De a másik, látszólag ugyancsak idevágó magyar mondás, hogy ti. „egy bolond százat csinál” biztosan téves. Nyilvánvalóan nem ez a helyzet. A világpolitika fentebb említett szereplői nem Orbán Viktort és a magyar modellt másolták az elmúlt 10 évben.  Hát akkor mi történik?

...

ITT OLVASHATÓ

ÚGYIS HAZAJÖNNEK

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.06.05.

A jelek szerint kommunikációs váltás történt a magyar kormány környékén a külföldi munkavállalás kapcsán. Míg korábban (igaz, nem túl sikeres) programmal is próbálkoztak a határátkelők hazacsábítására, most az a mondás, hogy ilyesmire már semmi szükség, hiszen akik elmennek, úgyis hazajönnek. A kérdés csak az, hogy így lesz (vagy van) -e.

A Gyere haza fiatal! anno meglehetős bukás volt (meglepő hirtelenséggel le is zárták a programot), igaz, mivel eleve látszatintézkedésnek tűnt (a matek legalábbis sehogyan sem jött ki) olyan nagy érvágást nem jelentett az elkaszálása.

A 2015 tavaszán 100 millió forintos költségvetéssel indult programot 2016 júniusában fújta le a kormány. A cél akkor az volt, hogy lakhatási, letelepedési támogatással és megfelelő munkahely biztosításával segítse a külföldön dolgozó magyar fiatalok hazatérését.

Hiába 133 cég több mint 1800 ajánlata, 2016 június elejéig összesen 95 határátkelőt sikerült hazacsábítani. A lefújás előtt egy héttel még az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.-nál (OFA) sikeresnek nevezték a programot, mondván, a kétéves terv 50 fiatal hazahozataláról szólt, és szó sem volt arról, hogy idő előtt leállítanák a 2017 végéig tervezett programot. Aztán mégis.

Azóta viszont csend van, sőt, a mondás mostanában inkább az, hogy semmi gond, a magyarországi elvándorlás alig valamivel magasabb az uniós átlagnál, a régión belül pedig még annál is jobb a helyzet.

Mennyi az annyi?

Mielőtt azonban megnéznénk a kommunikációt, lássuk a számokat! A magyar munkaképes lakosság (ide ugye hagyományosan a 20–64 éves korcsoportot számolják) kicsit több mint 5 százaléka, 339,3 ezer ember dolgozott egy másik uniós tagállamban 2017-ben az Eurostat legfrissebb adatai szerint.

Ez az 5 százalékos arány valamivel az uniós átlag (4 százalék) fölött van, ugyanakkor nagyon elmarad a román 20 (!!) százaléktól, de még Litvániában (15) és Horvátországban (14 százalék) is sokkal rosszabb a helyzet.

A kivándorlás mértéke Romániában emelkedett a legjobban az elmúlt 10 évben, 12,3 százalékponttal, de nagy volt az emelkedés a letteknél (10), a litvánoknál (9,5), és a bolgároknál (8 százalék) is.

Mivel az adatokat gondolom ugyanazon módszerekkel gyűjtik minden országban, ezért ha a konkrét 340 ezres számtól el is tekintünk, azt látjuk, hogy a magyar elvándorlás valóban nem kirívóan magas...

ITT OLVASHATÓ

MILLIÁRDOKAT TAKARÍTANAK BE AZ ÚJ FIDESZES MÉDIABIRODALOM TULAJDONOSAI

444
Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIEL
2018.06.05.

Eredményes évet zártak a fideszes sajtótermékek kiadói és tulajdonosai a 2017-es évek beszámolói alapján.

A 2015-ös Simicska-konfliktus után nagy építkezés kezdődött a jobboldalon, annak érdekében, hogy új pillérei legyenek a kormánybarát nyilvánosságnak az elbukott Nemzet-portfólió helyett.

A munka, amihez a magyar állam több tízmilliárd forinttal járult hozzá, két éven keresztül zajlott.

Az új médiarendszerváltás befejezettnek mondható: a Magyar Nemzet és a Metropol megszűnt, a Class FM és a Lánchíd Rádió elhallgatott, a Hír TV milliárdos veszteségeket termel és leépít, a Heti Válasz pedig vevőt keres, a kormánypárti médiába megállás nélkül ömlenek az állami milliárdok.

Mészáros új birodalma: zúduló milliárdok

Mészáros Lőrinc még 2016 őszén vette át a Mediaworkst a Népszabadságot előtte gondosan bezárató osztrák Heinrich Pecinától, hogy a 2,4 milliárdos mínuszból tavaly év végére 4,3 milliárdos profitot varázsoljon.

A vállalat elképesztő ütemben növekedett az Opus Global Nyrt. ernyője alatt és 2016-hoz képest megduplázta amúgy sem szerény forgalmát: 11,3 milliárdról egészen 20,4 milliárdig kúszott fel az árbevétel. A cég alkalmazottainak száma is csaknem háromszorosára duzzadt: egy évvel korábban még csak 442-en dolgoztak a vállalatnál, ma már 1183-an.

A legnagyobb üzlet a megyei lappiac korábbi nagy riválisa, a négy megyei lapot és egy városi újságot kiadó Pannon Lapok Társaságának (PLT) felvásárlása volt. A 2017 októberében beolvadással megszűnt PLT évi 7 milliárdos árbevételt és bő 1 milliárdos profitot vitt magával a Mediaworksbe. Mészáros Lőrinc cége nem állt meg itt: felvásárolta a Nógrád Megyei Hírlapot és ezzel uralja a megyei lappiac több mint 50 százalékát.

A PLT mellett természetesen az adófizetők voltak a siker további kovácsai: a Mediaworks volt ugyanis a kormányzati kampányok egyik legnagyobb kedvezményezettje. A Nemzeti Konzultációróló szóló, 7 milliárdos kormányzati kampányból 2 milliárd landolt a Mediaworksnél, és más állami cégek is százmilliós nagyságrendben tettek be hirdetéseket. A Kantar Média (G7 által szemlézett kutatása szerint) úgy becsüli, hogy listaáron összesen 2,7 milliárd forint állami hirdetést kaszált 2017-ben a vállalat...

ITT OLVASHATÓ

A JÓLÉT, AZ IDENTITÁS ÉS A MEGFŐTT BÉKA

HVG ONLINE - ITTHON
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2018.06.04. 

A választó, a vásárlóhoz hasonlóan, nem racionális. Nem mérlegeli hideg fejjel a lehetőségeket, nincs tudatában döntésének elkerülhetetlen következményeivel. Vélemény.

A 2018-as magyar választás egyik különös – sokak által rejtélyesnek minősített – jelensége: éppen azok szavaztak nagy arányban a Fideszre, akik a legrosszabbul jártak vele. Ez azért érthetetlen, mert logikusnak látszik feltételezni: az emberek racionálisan, életkörülményeik alapján ítélik meg helyzetüket, így ha romlik, akkor büntetik azokat, akiket felelősnek tartanak ezért.

A választói döntést persze több tényező is befolyásolja, egyebek mellett az elszegényedett kisfalvak lakóinak kiszolgáltatottsága, a Fidesz által kisajátított és a kifogyhatatlan kormányzati erőforrásokra támaszkodó média totális agymosása. Van azonban egy további – éppen az elmúlt időszakban felértékelődött – szempont, amelyre egy nemrég végzett kutatás világít rá. (Mutz, D. 2018. Status threat, not economic hardship, explains the 2016 presidential vote. PNAS May. 8.)

A politikai elemzők szerint a 2016-os amerikai elnökválasztást azok döntötték el Trump javára, akiknek romlott az élethelyzete. Ezt látszott alátámasztani, hogy erős korreláció volt Trump támogatásának mértéke és a felsőfokú képzettség hiánya között, amiből a csökkenő jövedelem adódott. A vizsgálat azt kívánta tesztelni: vajon a választókat vékonyodó pénztárcájuk és szűkülő munkalehetőségeik, vagy saját – korábban domináns – státuszhelyzetük megrendülése motiválta-e?

A felmérés során a véleményeket nem a szokásos statisztikai mintavételezés segítségével elemezték, hanem ugyanazokat keresték meg a 2016-es választások után, mint akiket a 2012-es választásokat követően kérdeztek. Így nyomon lehetett követni az egyes konkrét személyek nézetének változását. 2012-ben viszonylag kis különbség volt a belső és külső státuszhelyzet megítélésében a választók, illetve az akkori jelöltek – Mitt Romney és Barack Obama – véleménye között. 2016-ra viszont a státuszfenyegetettség abszolút prioritássá emelkedett a jelzett csoportban.

Vagyis, a választási eredményeket döntően befolyásolta, hogy az alsó középosztálybeli fehér, keresztény, férfiak riadtan érzékelték a státuszukat érintő fenyegetéseket. Ezt az érzést részben társadalmi súlyuk csökkenése (demográfiai visszaszorulásuk, a más vallásúak térnyerése, a nők egyenlő jogainak terjedése) táplálta, részben Kína felemelkedése és az USA világpolitikai dominanciájának ehhez kapcsolódó megrendülése váltotta ki. Ez idézte elő, hogy tömegesen támogattak egy olyan jelöltet, aki egyértelműen e veszélyeket állította kampányának középpontjába, és a megrendült státusz helyreállítását ígérte. Ezt a trendet a demokraták nem voltak képesek kezelni. Részben azért, mert – némileg túlzó megfogalmazással – vakok voltak a problémára, részben mert nem tudtak mit kezdeni a státuszfenyegetettséggel, amely – szemben az egyéni helyzet kedvezőtlen eseményre visszavezethető romlásával – nehezen befolyásolható pszichológiai beállítódás...

ITT OLVASHATÓ