Szerző: CZENE GÁBOR
2018.05.31.
Elvesztett perek ezreivel kell szembenéznie az államnak, vagy pedig visszakozik a kormány, és a jelenlegi igazságtalan ellátási rendszer helyett visszaállítja a korábbi, de legalábbis ahhoz hasonló szisztémát. Nagyon leegyszerűsítve ezt a két kimenetelt jósolja most a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) azután, hogy alaposan kielemezték a Kúria tavaszi, precedens értékű döntését.
A Kúria ugyanis, ahogyan arról beszámoltunk, kezdeményezte: az Alkotmánybíróság semmisítse meg a rokkantsági „ellátás összegének kiszámítására irányadó, a korábbi ellátás drasztikus csökkenését eredményező szabályt”. A strasbourgi bíróság után ezzel a Kúria is kimondta, hogy a nagy felháborodást kiváltó eljárás sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, továbbá a magyar alaptörvényt. A „megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról rendelkező”, 2012 január 1-től hatályos törvény okozta jogsérelmet csak az Alkotmánybíróság háríthatja el.
Az, hogy idáig eljutott az ügy, annak a férfinak köszönhető, aki nem volt hajlandó beletörődni a vele történt igazságtalanságba. Az illető 2011 végéig rokkantsági nyugdíjban részesült. A jogszabályi változások miatt először rehabilitációs, majd rokkantsági ellátást kapott. Ennek összege a felét sem érte el a korábbi rokkantsági nyugdíjnak: a férfi ellátása 91 ezer 535 forintról havi 41 ezer 850 forintra csökkent. Miközben egészségi állapota nemhogy javult volna, inkább romlott.
A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezte a csökkentett ellátásról szóló közigazgatási határozatot, és a hatóságot a ténylegesen bekövetkezett állapotjavulás vizsgálatára kötelezte. A kormányhivatal erre felülvizsgálatot kért a Kúriától – a többit pedig már tudjuk.
Az ellátások összegének csökkenése a perbeli eseten kívül azoknál is tömegesen jelentkezett, akik 2011. december 31-éig rokkantsági nyugdíjasok voltak, ezután pedig az új törvény és az elvégzett komplex minősítés alapján rehabilitációs ellátásra váltak jogosulttá – jelezte Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke.
Emlékeztetett rá, hogy 2012. január 1-jétől, ha a „komplex felülvizsgálat” során úgynevezett rehabilitációs ellátást állapítanak meg, akkor 2016. május 1-e előtt az ellátás összege azoknál, akiknek a foglalkoztatása rehabilitációval helyreállítható, a közfoglalkoztatási bér 40 százalékával, azoknál pedig, akik tartós rehabilitációt igényelnek, a közfoglalkoztatási bér 80 százalékával volt azonos. Ebből ráadásul még nyugdíjjárulékot is levontak. 2016. május 1-e óta ezeket az ellátásokat a mindenkori minimálbért alapul véve számítják ki. A MEOSZ elnöke szemléltetésként elmondta, hogy a közfoglalkoztatási bér 2012-ben 71 ezer 800 forint, 2013-ban 75.500 forint, 2014-ben pedig 77.300 forint volt.
A rehabilitációs ellátás összege tehát a „komplex felülvizsgálat” után már semmilyen összefüggést nem mutatott a jogosult korábbi ellátásának összegével, például a rokkantsági nyugdíjjal – hangsúlyozta Kovács Ágnes. Az ellátás összege gyakran annak ellenére csökkent, hogy az érintettek állapota ténylegesen nem javult. Különösen igaz ez a volt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasok esetében, akiknek ellátását korábban a megszerzett szolgálati idejük, valamint nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetük alapján számították ki.
És még mindig nincs vége. Kovács Ágnes elmondása szerint további negatív változás sújthatta azokat, akik a rehabilitációs ellátás hároméves időtartamának letelte miatt, vagy azért, mert romlott az egészségi állapotuk, ismételt „komplex felülvizsgálaton” vettek részt. Előfordult, hogy az így megállapított összeg még az addig folyósított rehabilitációs ellátásnál is kevesebb lett...
