MIRE JÓ AZ ANTISZEMITIZMUS?

NEMGOGOL BLOG
Szerző: Toadwart66
2018.05.22.

...Hosszú évek óta tartó rasszista kampánya után, melynek csúcspontjaként Soros György ellen Orbán olyan hadjáratot indított, amelyből minden célszemély boldogan állapíthatta meg, ezek a randa zsidók tényleg világuralomra törnek, de Orbánba (=Magyarországba) bizony beletörik a sakterkésük. A Bogár László agyában hagymázasan, de számára jól jövedelmezően felépített háttérhatalom immár ott virított mindenütt kéken-fehéren.


Hasznos-e ma antiszemitának, rasszistának lenni Magyarországon? Minden bizonnyal igen, hiszen ez járult hozzá legfőképpen Orbán Viktor szégyenteljes győzelméhez. Az ellenzék csak hümmögni tudott. Ha határozottan szembeszálltak volna a miniszterelnök és tisztelt stábjának ordas hazugságaival, szavazókat veszítettek volna. Az ország jelentős része diszkréten rasszista, ezért volt olyan sikeres Orbán kampánya. A miniszterelnök kimondta, sőt bátorította azt, hogy rendes magyar ember idegengyűlölő. Aki nem, az a háttérhatalmakat szolgálja, pénzért, zsoldért, harminc ezüstért, kedvtelésből. Nyíltan azért nem lehet zsidózni, mivel az azonnali lebukással jár. Egy kicsit körül kell írni a témát, aztán mehet a nyomdába.

Létezik-e ma Magyarországon antiszemitizmus? Nem, dehogy. Sőt! – tagadják határozottan az illetékesek, majd a biztonság kedvéért hozzáteszik: – Persze ha van, arról maguk a zsidók tehetnek. Mert mind olyanok. Olyan világuralomra törősek, meg nyerészkedők.

Honnan lehet felismerni egy antiszemitát? A nézéséről? A járásáról? Arról, hogy ezt kimondja magáról? Nem. Akkor meg mégis miről? Leginkább „A nekem is van egy zsidó barátom, de...” kijelentéséről. Ez egy álszent, hazug, ostoba érvelés. Nagyon életszerűtlennek tűnik az, hogy valaki barátkozás előtt gondosan áttanulmányozza az aspiráns családfáját, majd örömmel megállapítja: – Nini! Hiszen ez meg itt egy echte zsidó! Pompás! Jó lesz ez még számomra egy cáfolhatatlan érvelésre!

Magyarországon senki sem lehet biztos saját származását illetően. Egy széleskörű genetikai vizsgálat hatalmas anyagi ráfordításba és valószínűleg sok keserű csalódásba kerülne. A tiszta vérű családfából valahogy el kéne tüntetni a derék Benet Mordechai, stomfai rabbi nevét.

Ki lehet tehát hazaáruló (zsidó, cigány, tót, vad rác, krobót, szellemi homeless stb.) ma Magyarországon? Gyakorlatilag mindenki. Mindazon személyek, akiket valami miatt ki kell rekeszteni a magyar nemzetből. Például azért mert ez a többszörösen visszaeső hazaáruló foglalkozásszerűen tüntet a legitim magyar kormány ellen, nem olvassa a Magyar Időket, kigúnyolja a nemzeti konzultációt, nem hallgat a jó szóra, szükség van a vagyonára, valami miatt irigylésre méltó helyzetben van, esetleg nagyon undok az arca, vagy, csak.

Orbán nagy buzgalommal és sikeresen élesztgeti a minden emberben ott kucorgó gonoszt. Nem ő az első és valószínűleg nem is az utolsó vezér, aki „mi” és „ők” – re osztja embertársait, majd nekiáll nemzetben gondolkodni, végül ennek segítségével teljhatalomhoz jutni. Minek a XIX. századi eszméket a XXI-ben erőltetni? A globalizáció folyamata miatt az emberiség egyre inkább keveredik egymással. Ha a papa indiai, a mama pedig magyar, ráadásul Németországban élnek, akkor az utód nemzeten kívüli lesz? Valami olyan izé? Fattyú?

Orbán ezek szerint antiszemita, illetve rasszista? Nem valószínű, de tisztában van azzal, hogy Magyarországon rengetegen azok, és számuk egy kis cinkos összekacsintással könnyedén növelhető. Ha Orbánt megkérdeznék, biztos rengeteg zsidó barátját fel tudná sorolni. Arról azonban, hogy származástól, nemtől, életkortól függetlenül ugyan kik az ő kedves oligarchái, strómanjai, valamint egyéb kiszolgáló-személyzete, szemérmesen hallgat.

Ügyes. Sorosozni minden hülye tud, ami hatalmas előnnyel jár a megrendelő számára.

ITT OLVASHATÓ

EGÉRCINCOGÁS

FARKASVONÍTÁS BLOG
Szerző: Tarski
2018.05.23.

A magyar politika ismét megmutatta az igazi arculatát: nincs itt szó semmiféle nemzetmegváltó tervekről, cselekedetekről, csupán a pénz a lényeg. Az egészben pedig az a legcifrább, hogy ezt a mutatványt egy olyan párt adta elő, amelyik alig, vagy inkább egyáltalán nem látszódik a politika térképén. De még ez sem a teljes igazság: olyan személyek követték el, akik a lehető legkevesebb vizet zavarják a magyar politika zavaros, büdös és az erkölcstelenséggel telített vizében. A Magyar Liberális Pártról és személy szerint Bősz Anettről és pártvezetőjéről Fodor Gáborról van szó.

Maga a történet is abszurdnak mutatkozik, hiszen olyan történések után jött létre ez az inkriminált eset, ami nem szokásos egy normális és a saját pártja iránt felelős politikai szereplő esetén. Az MSZP abban a tévhitben ringatta magát, hogy egy az ellenzéken belüli minél szélesebb összefogás alkalmas lehet arra, hogy a Fideszt leváltsák. Maga a pártelnök folyton azt hangsúlyozta, hogy kormányváltó hangulat van, és a balliberális ellenzéknek jó esélyei vannak erre. Ezért hirdették meg az egy pártlista és az egy az egy elleni egyéni képviselőjelölt állításának elvét. Csakhogy ehhez az önfeláldozó és önsorsrontó tervhez alapból nem csatlakozott a Jobbik, az LMP és a Momentum, amely pártok eszmei okokra hivatkoztak. A választási eredmény tudatában ma már azt állíthatjuk, hogy tökéletesen igazuk volt, mert legalább megőrizhették a hitelességüket és főként a választóikat, még ha nem is szólhattak bele a választás kimenetelébe. A DK kezdetben elfogadta ezt szövetséget, de a sok huzavona után, amit Botka László ellenállása Gyurcsány Ferencnek ebbe a szövetségbe való bevétele tekintetében, és későbbi visszavonulása a miniszterelnök-jelöltségtől alapozott meg, később önálló pártlistát állított. Így az MSZP mellett csupán két egyszázalékos párt maradt: a Párbeszéd és a MLP. Így indultak neki annak a választásnak, ahol legalább 10%-os eredményt kellett elérni a parlamentbe jutáshoz és ehhez a 10%-okhoz a két szatellit párt szinte semmit sem tudott hozzátenni. Már most lehet tudni azt, hogy ez az MSZP részéről végzetes húzás volt, amit nem csupán a mai események támasztanak alá, hanem a későbbiek is, amelyek talán az MSZP feloszlatásához is vezethetnek.

Időközben azonban állítólag február hónapban az MSZP akkori elnöke, Molnár Gyula egy nagylelkű ajánlatot tett a liberális pártnak: a saját állami támogatásából 60 milliót átenged ennek a pártnak a működési költségek fedezésére. Ezt az egyezményt aztán írásba foglalták és rajta kívül aláírta még Karácsony Gergely, az új miniszterelnök-jelöltjük, és Fodor Gábor, a liberális párt elnöke is. A választás után az MSZP-nek át kellett engedni a Párbeszéd részére 3 képviselői helyet és a liberális párt számára egyet. Ekkor jött az a gondolat, hogy a Párbeszéd egy külön frakciót fog alakítani, ami a saját maguk számára érthető is volt, hiszen nem kívánták feladni az identitásukat. Csakhogy egy új frakció alakításához 5 képviselőre volt szükség. Ezért ebbe be kellett venni még a liberális Bősz Anettet is és még egy szocialista képviselőt. Önmagában ez a lépés, ti. egy új frakció alakítása, mindenképpen jó húzás volt, hiszen ezzel a frakció 135 milliót nyer, és sok egyéb más előnyhöz jut a parlamentben. Ekkor jött azonban a bomba: Bősz Anett kijelentette azt, hogy kilép a frakcióból, mert nem látja biztosítottnak a liberális eszmeiségének megjelenítését a parlamentben. Ez nyilvánvalóan egy a hajánál fogva előrángatott ok volt a szakításra, mert a tényleges ok a 60 millió forint volt, amit az MSZP nem adott meg a liberálisok számára. Erre is hivatkozott a liberális párt akkor, amikor az MSZP-t szerződés szegéssel vádolta...

ITT OLVASHATÓ

BÜSZKE VAGYOK A LÁNYOMRA!

MINDEN, AMIRŐL BESZÉLNI KELL...
Szerző: A Polgi
2018.05.23.

A lányom egy vidéki szakképző iskolába jár, amelyik egyébként egyházi fenntartású. Van olyan, mikor szívesen megy, van mikor nem. Elvan. Tegnap beszélgettünk. Persze a tanulásra terelődött a szó. Nem szeretnék az a stupid szülő lenni, aki végig kérdezi a tárgyakból kapott jegyeket és megjegyzéseket fűz azokhoz, inkább a szabad dumálgatást kedvelem. Szó-szót követett, mikor az egyik tanárról kezdett mesélni. Nem szeretném elmondani melyik órán volt, mert féltem a kiscsajt a retorziótól. Az oktató egy az egyben felmondta a M1 TV hírműsorát. Elmondta, hogy muszlim országban a nőknek az utcán csak csadorban lehet járni. Nem nézhetnek férfira, mert azt a muszlim férfi rögtön felhívásnak gondolja és berángatja a csalfa nőt a kapualjba, ahol mindjárt jól megerőszakolja. Este turistának egyáltalán nem tanácsos kimenni az utcára, mert kirabolják és megerőszakolják. A férfiakat is!

A lányom felállt és elmondta, hogy a múlt évben Szarajevóban töltött egy hetet. Bosznia muszlim ország. A bosnyák lányok esténként miniszoknyában jártak az utcán és mindenhol szólt a zene. Az emberek kedvesek és segítőkészek voltak. Ha kérdezett valamit szívesen segítettek. Ha nem tudta a megszólított a választ, akkor megállított egy másik járókelőt és attól kért segítséget. Csadoros nőt szökőévben egyet látott. Kendőt csak a dzsámi megnézéshez kellett felvenni. Egyébként, ha valaki bemegy egy görögkeleti templomba, akkor ott is illik felvenni a kendőt.

Idén Albániába megyünk. Albánia is iszlám ország. Egy szemernyi félelem sincs bennünk. Biztos vagyok benne, hogy ugyanolyan jó lesz, mint tavaly. Egyébként iszlám ország Törökország, Marokkó, Algéria, Koszovó is, ahová naponta magyar turisták ezrei indulnak nyaralni.

Azt mondják, hogy az ember, amit nem ismer attól fél. Félni nem jó. Ezért gyűlöli azt, amitől félni kell.

Sokak szerint a megoldás kulcsa az oktatásban van. A pedagógusok dolga megismertetni a diákkal a világot. Mert, ha a gyerek tudja azt, hogyan működik a világ, akkor már nem fog félni egy más vallású, vagy más bőrszínű embertől. Akkor már kiröhögi a propagandát. Mert tudja, hogy az ember alapvetően jó.

De mit kell tenni akkor, ha a pedagógusnak fogalma sincs a világról?

ITT OLVASHATÓ

TRUMP, IRÁN ÉS AZ AMERIKAI KÜLPOLITIKA

DANUBE INSTITUTE BLOG
Szerző: Danube Institute
2018.05.23.

Amerika kilépése az iráni atommegállapodásból és az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetése egyértelmű jele annak, hogy formálódik Trump külpolitikája: az adminisztráció nem mondott le az Egyesült Államok globális befolyásáról, sőt, a közel-keleti politikai jelenlét növelésével kívánja erősíteni azt – írja Walter Russell Mead 

a Wall Street Journal-ben megjelent véleménycikkében.

A szerző szerint Barack Obama elnöksége idején Irán felemelkedése egy elkerülhetetlen eseménysor volt. Az Iránnal való konfrontáció könnyen háborúhoz vezethetett volna, ezt pedig sem Obama, sem az amerikai közvélemény nem akarta. Ebben az időszakban a legokosabb megoldásnak egy olyan megállapodás tűnt, ami megvédi az amerikai érdekeket és teret hagy az amerikaiak kivonulásának.

Ahogy azt Obama és támogatói vélték, az iráni atommegállapodás mindezt el is érte. Azzal, hogy a nukleáris fegyverkezés lekerült a napirendről, a tárgyalófelek elhárítottak egy esetleges amerikai-iráni fegyveres konfliktust. Sőt, mi több, az atomalku aláásta az iráni keményvonalasok támogatottságát és egyre inkább bevezette az országot a világgazdaságba.

Napjainkban a megegyezés támogatói leginkább attól tartanak, hogy a megállapodás felmondása vagy megszűnése – az amerikai és iráni radikálisabb politika megerősödésével – olyan konfliktust válthat ki a két állam között, amely csökkenti majd az USA közel-keleti befolyását.

A szerző felhívja a figyelmet, hogy Trump megközelítése ettől lényegesen eltér. Az elnök vélhetően úgy gondolja, hogy az amerikaiak nem egy „posztamerikai”, vagyis egy Amerika nélküli Közel-Keletet, hanem a hosszú háborúk elkerülését és az amerikai befolyás fenntartását akarják. Trump gondolatmenete alapján azonban Irán közvetlen gazdasági támogatása és politikai elismerése nem a mérsékelt, hanem az iszlamista politikai formációkat erősíti.

A Trump-adminisztráció szerint Irán túlterjeszkedése kitűnő lehetőség az amerikai regionális befolyás növelésére. A nyugati szövetséges térségbeli államok sok áldozatot lennének képesek meghozni Amerika támogatásáért, Irán az atomalkuból történt amerikai kilépésre adott lehetséges keményebb válaszaival pedig olyan szövetségbe terelheti Izraelt és a térség szunnita államait, amely a katonai fenyegetés, a hírszerzési együttműködés és a nemzetközi gazdasági szankciók együttesével komoly nyomás alá helyezheti a perzsa államot Szíriában vagy más területeken...

ITT OLVASHATÓ

MÁR KEZDENEK EMELKEDNI A TÖRLESZTŐK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.05.23.

Az adósok egy ideje már hozzászokhattak, hogy havi terhük egyre csökken. Úgy tűnik azonban, hogy ennek a jó világnak vége. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyan továbbra is hitet tett az alacsony kamatok mellett, de a pénzpiaci folyamatok már emelkedést mutatnak. A hiteleseket pedig valójában ez, és nem a jegybanki alapkamat érinti. 

Jókorát változott az utóbbi időben a pénzpiaci klíma. Mint grafikonunkon jól látszik, különösen a gyorsan átárazódó hitelekre irányadó kamat emelkedett meg. Emlékezetes, hogy a devizahiteleket háromhavi periódusos kölcsönökre váltották át (az elszámolás és forintosítás végső mérlegéről részletesen itt írtunk). Ezek az adósok pedig eddig – mint arról több jelzést is kaptunk – kifejezetten elégedetten észlelték, hogy havi törlesztőjük egyre csökkent. A jelenlegi folyamatok alapján azonban nekik is hozzá kell szokniuk az ellenkező irányú változásra.

Tény, hogy a bankközi kamatok még így is sokkal alacsonyabbak a jegybanki alapkamatnál (az jelenleg 0,9 százalék). Mint azonban tapasztaljuk, a hitelesek nem igazán értik (sőt tulajdonképpen nem is érdekli őket), pontosan milyen folyamatokról, összefüggésekről és szintekről van szó. Számukra egyetlen dolog fontos: saját törlesztőjük nő vagy csökken. Most pedig nagyon úgy néz ki, hogy az esés mindenképpen emelkedésbe vált át.

Ugyanez a helyzet a hosszabb távra fixált kamatok esetében is. Az idén februárban modelleztük, hogy Átlag Mária, vagyis egy átlagadós milyen feltételekkel kapna fogyasztóbarát lakáshitelt. Akkor a tíz évre fixált kamatozású kölcsön teljes díja (THM) átlagosan szinte pontosan 5 százalékra jött ki. Most ugyanazokkal a feltételekkel kalkulálva az átlagos THM már 5,75 százalékra rúg.

Nem arról van szó, hogy a bankok drágítottak volna (mint ahogy többen feltételezik). Az emelkedés az állampapírpiaci hozamok esetében is tetten érhető. Az idén év elején a 10 éves állampapírt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint a befektetők 1,9 százalékos hozammal is megvették, jelenleg azonban már 3, sőt afeletti hozam is előfordult. Az 5 éves papír esetében a 0,98 százalékos hozam ment fel mintegy 1,8 százalékra.

Ezek az értékek még mindig nagyon alacsonyak, nem igazán meglepő tehát az emelkedés. Az MNB már egy évvel ezelőtt figyelmeztetett arra, hogy 15-20 évre felvett lakáshitelek futamideje alatt számítani lehet az Európa-szerte historikusan alacsony referenciakamatok, illetve azok nyomán a lakáshitelek kamatszintjének emelkedésére. Ez ráadásul már nem is az első ilyen jelzésük volt...

ITT OLVASHATÓ

LASSAN CSAK A MAGÁNYOS SZÜLŐK LAKJÁK A NYOLCVANAS ÉVEK EMELETES HÁZAIT

ABCÚG BLOG
Szerző: NEUBERGER ESZTER, HAJDÚ D. ANDRÁS
2018.05.23.

Tele van a magyar vidék olyan, két-háromszáz négyzetméteres családi házakkal, amelyek eredetileg több generáció kényelmes együttélésére épültek, de az átalakuló szokások és változó társadalmi normák miatt végül jórészt kihasználatlanul, szinte üresen maradtak. Sokukban már a gyerekeik kirepülésébe lassan belenyugvó szülők laknak csak, de ha maradt is még otthon egy-egy gyerek, a családalapítást már ők is külön tervezik. Akár úgy is, hogy csak pár utcával arrébb költöznének majd.

Ha végigautózunk a Hatvant Salgótarjánnal összekötő 21-es főút mentén fekvő településeken, szembeötlő, mennyi két-háromszintes, beépített padlásteres családi ház magasodik a földszintes “Kádár-kockák” vagy az öreg tornácos parasztházak fölé. A kép nem környék-specifikus, választhattunk volna bármilyen országrészt, falut vagy kisvárost. Lehet hogy olvasóink közül is vannak, akik ilyen óriási családi házakban élnek valahol.

Egy korábbi riportunk során találkoztunk egy asszonnyal a Nógrád megyei Pásztón, aki a kisváros déli szélén egy óriási, hétszobás családi házban él egyedül. Férje néhány éve meghalt, gyerekei pedig Nyugat-Európába költöztek – csak időnként, igaz, akkor azért hosszabb időre látogatnak haza édesanyjukhoz. A ház azért épült ekkorára, mert a szülők úgy számoltak, legalább az egyik gyerekük a szülői házban marad – még családalapítás után is -, ez azonban nem így lett.

A ház felső két szintjét ezért az asszony nem is használja, nincs is ezekre a terekre szüksége, és felfűteni is egy vagyon lenne. Gondolkozott rajta, hogy eladja a házat, de azt mondta, nem kapna érte annyit, amennyit a beleölt pénz és munka miatt valójában ér. És nem adta még fel a reményt, hogy egyszer valamelyik gyereke a családjával hazaköltözik.

Riportunkból kiderül, az asszonyon kívül – csak a településen és a környéken is – még sokan járnak hasonló cipőben. A házak, szinte kivétel nélkül a nyolcvanas években épültek. Harminc-negyven év alatt változott ennyit a világ?

ITT OLVASHATÓ

MEGDÖBBENTŐ VIDEÓ ARRÓL, HOGYAN ÖLJÜNK MEG 9 EMBERT - ERŐS IDEGZETŰEKNEK!!!

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2018.05.23.

Beleértve magunkat is.

A Facebookon közvetítette utazásukat a ceglédberceli baleset romániai kisbuszának sofőrje. Ez terelhette el a figyelmét annyira, hogy áttévedt a szemközti sávba, ahol egy teherautóval ütközött. Kilencen haltak meg, hét férfi és két nő.

A Maros megyei vendégmunkások Szlovéniéból tartottak hazafelé, amikor a sofőr a Facebook Live-on kezdte közvetíteni az utat. Éppen a kommenteket olvasgatta, amikor előzés közben szembejött egy - szabályosan közlekedő - homokszállító teherautó, amellyel frontálisan ütközött.

Az eset tanulságai elég egyértelműek.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

EZÉRT VAN ELEGE A VÁLASZTÓNAK A POLITIKÁBÓL ÉS AZ ELLENZÉKI PÁRTOKBÓL

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: H. ANDREA
2018.05.23.

"Pont ezért van a választóknak nagyon elege egyrészről a politikából, másrészről az ellenzéki pártokból, mert megállás nélkül egymással foglalkoznak. Van az a híres mondás, hogy a politikusok 10 százaléka miatt van a maradék 90 százaléknak is rossz híre. Én azt gondolom, hogy Fodor Gábor most ezt a tézist igencsak megerősítette."

Ameddig a Fidesz és jól fizetett szalagmunkásai hátradőlve dörzsölgetik a tenyerüket, hogy vajon Toroczkai Lászlónak sikerül végre szétvernie a Jobbikot, (eddig csak az egyszem Dúró Dóra jelezte, hogy hajlandó kilépni a Vona Gábor múltjával fémjelezhető frakcióból és csatlakozni a lázadókhoz (pedig mint tudjuk a Bősz-algoritmus óta, egy ötfős frakció százmilliós összeget hozhat, felszólalási jogot és bizottsági helyeket biztosít), beszéljünk a fenti alapvetésről.

A fenti alapvetést tudniillik Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője fogalmazta meg két napja a Hír TV Egyenesen című műsorában. Igen, még mindig a színtelen-szagtalan-súlytalan Liberálisok hirtelen-váratlan pálfordulásánál tartunk. Amely az amúgy is kiábrándult ellenzéki szavazókat még inkább kiábrándította, járulékos haszonként pedig nem remélt muníciót szolgáltatott a teljhatalom számára, hogy a földön fekvő hullákat nyálcsorgatva rugdossa reggeltől estig, ahelyett hogy. Ahelyett hogy bármi hasznosat és előremutatót művelne.

Az az érzésem van, hogy minél többet beszélnek látványosan összezavarodottan erről a kérdésről az érintettek, annál nyilvánvalóbb: a választási vereség után a totális irányvesztés minden eddiginél reménytelenebb állapotában fetreng az ellenzék. Minél több érintett beszél erről az érthetetlen kilépésről, pláne annak vélt, vagy valós előzményeiről és lehetséges magyarázatairól (számomra még mindig nem állt össze a kép, és Fodor Gábor tegnap esti maszatoló produkciója után ez már így is marad), annál inkább nyilvánvaló: valójában fogalmuk sincs, ki mit írt alá, kivel és miért, kinek miért kellene most felelősséget vállalnia, egyáltalán miféle változást hozó szövetségről álmodoztak azok, akik az április 8-ai szégyen után most a széles nyilvánosság előtt, egymást hátba szúrva kötik az ebet a nem létező elveik karójához. Úgy ráadásul, hogy azt sem tudják, mit vártak el egyáltalán egymástól, miért cserébe. És aztán itt van Mellár Tamás, aki vállata, hogy belekerül ebbe a zsé kategóriás, a hitelességét nagyban megpecsételő melodrámába, és akit két napja szintén epét hányva köpköd a szolgamédia, amiért Bősz Anett hisztérikus távozása után úgy döntött, beül a Párbeszéd frakciójába.

A Szabó Tímeával készült interjút érdemes teljes egészében megnézni (mondjuk a Fodor Gáborral készültet még inkább), igen pontos képet fest arról, hogy az MSZP-Párbeszéd-Liberálisok vonalon mennyire nem lehet tudni most sem, hogy ki kivel van, mint ahogy az is változatlanul érthetetlen, milyen józan ésszel felfogható, pragmatikus célokat szolgált az, hogy Fodor Gábor láthatatlan (szerinte nagyon is mérhető) pártját beemelték ebbe a minden sebből vérző választási koalícióba, amiből most – se szó, se beszéd – mérhetetlenék oly elegánsan kiléptek. Mert nekik vannak elveik, ugye...

ITT OLVASHATÓ

VARGA MIHÁLY A BAJNOK A VÁLASZTÁS ELŐTTI PÉLDÁTLAN PÉNZOSZTÁSBAN

24.HU - POSZT ITT
Szerző: VITÉZ F. IBOLYA
2018.05.23.

A pénzügyminiszter átlagban 4,5 millió forint jutalmat adott a dolgozóinak. De lehetett az akár 18 millió is.

Csúcsot döntött Varga Mihály az április 8-i választás előtti pénzosztásban: Lázár Jánosnál és Balog Zoltánnál is bőkezűbben jutalmazta meg az embereit. A korábban nem látott minisztériumi pénzesőről két tárcánál írtunk eddig, s bár a kancellárián és az emberminisztériumban is röpködtek a milliárdok, a közelébe se érnek a gazdasági (az új kormányban már pénzügyi) tárcának. Ugyanis

a Nemzetgazdasági Minisztérium dolgozói két részletben, összesen 7,8 milliárd forint pluszpénzt kaptak

a fejlesztéspolitikai célokról szóló kormányhatározat alapján, azaz az uniós támogatások lehívásának felpörgetésére előírt célfeladatok teljesítéséért.

Négy tárcára vonatkozott a határozat, közülük az Emberi Erőforrások Minisztériumában Balog Zoltán összesen több mint 4,2 milliárdot terített szét nagyjából kétezer dolgozó között...

ITT OLVASHATÓ

EGY NEMZETKÖZI JOGVÉDŐ SZERVEZET KAMPÁNYT INDÍT, HOGY ZÁRJÁK KI A FIDESZT AZ EURÓPAI NÉPPÁRTBÓL

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2018.05.23. 

„A CDU és a CSU vezetőinek dönteniük kell: vagy megtűrik a Fidesz visszaéléseit és hagyják, hogy ilyen rezsimek formálódjanak a pártcsaládjukban, vagy elutasítják ezt és kilökik maguk közül az ilyen politikai viselkedést tanúsító pártokat. Kampányunkban arra szólítjuk fel őket, hogy álljanak ki az európai értékek és a demokrácia mellett” – írja friss blogbejegyzésében Wenzel Michalski és Philippe Dam, a Human Rights Watch (HRW) két vezetője.

A nemzetközi jogvédő szervezet tagjai ebben a blogbejegyzésben jelentették be, hogy kampányt indítanak a Fidesz kizárásáért az Európai Néppártból.

Meglátásuk szerint Orbán Viktor pártja folyamatosan idegengyűlölő politikát folytat, orosz mintát követve törvényi erővel félemlíti meg a kormányzati visszásságokra rámutató civileket, listázza a kormány ellenfeleit, és így tovább.

A HRW úgy véli a néppárti politikusok hallgatása és tétlensége csak bátorítja Orbánt elnyomó politikájának folytatásában, ezért elkerülhetetlen, hogy a politikai közösség, leginkább annak gerincét adó német CDU-CSU pártszövetség a sarkára álljon.

ITT OLVASHATÓ

CIVIL AUTÓKKAL VADÁSZNAK A GYORSHAJTÓKRA A RENDŐRÖK

444
Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIEL
2018.05.23.

A HVG vette észre, milyen fontos lakossági téma volt terítéken szerda reggel a Rádió 1 Balázsék című műsorában, ahol Sebestyén Balázs Óberling József főosztályvezető rendőrezredessel beszélgetett, méghozzá azokról az esetekről, amikor rendőrök civil autókban ülve vonják felelősségre a szabálytalanul közlekedőket. 

Óberling elismerte, hogy néhány év szünet után ismét dolgoznak civil autós rendőrök az utakon, egész egyszerűen azért, mert az egyértelműen beazonosítható rendőrök a számok alapján nem szorítják vissza a balesetek számát. Az ezredes elmondása szerint olyan műszerekkel dolgoznak, amik képesek egy másik autóból menet közben is mérni a forgalomban lévő járművek sebességét.

Az elfogó autók állítólag gyakran leszorítják az útról a gyorshajtókat, mielőtt igazoltatják és megbüntetik őket. Óberling ezt nem ismert el: amikor Sebestyén rákérdezett, hogy történik-e ilyesmi, vagy sem, inkább csak habogott

"Hát is-is. Hát csináljuk, de nem úgy."...

ITT OLVASHATÓ

KÉTELKEDEM, TEHÁT VAGYOK

DR. SZÜDI JÁNOS BLOGJA
Szerző: Dr. SZÜDI JÁNOS
2018.05.22.

Nem tündérmese. Nem délibáb győzte meg a magyarokat arról, az a jó, ha szegénységben és félelemben élnek, az a jó, ha esélyük sincs a boldogulásra. Elhitték a mesét, az ország jobban teljesít.

Kételkedem, tehát vagyok

A kételkedés kényszere az emberré válás és az emberiség fejlődésének folyamatos motorja. Hiszen, ha valamelyik ősünk, nem kételkedik abban, hogy természetes dolog a faágak között hintázva haladni, sosem próbálja ki a földön járást. Nem tudjuk ki volt az a kétkedő, aki először gondolt arra, mellső lábait érdemes felemelni a földről, de köszönet jár érte. Köszönet jár annak az ősünknek is, aki nem hitte el, hogy földünk lapos. A kételkedésre épülő vizsgálódás döntött meg számos, korábban megkérdőjelezhetetlen tételt, változtatott meg ősi gyakorlatot, hozott újabb és úabb megoldásokat.

A világ felosztása

A világnak azon részein vannak komoly bajok, ahol az ott élők csoportja jelentős részéből kihalt, ami még rosszabb ki sem alakult a hatalommal szembeni kételkedés igénye. Ennek következménye, nem vitatják a kialakult állapotokat, elfogadják a rájuk osztott szerepet, beletörődve a megváltoztathatatlanba. Nevezzük a világnak ezen részeit kételkedésmentes övezetnek, még akkor is, ha biztos, mindig, mindenkor, mindenütt vannak olyanok, akik kilógnak a sorból, és akkor is, ott is kételkednek a hatalom szavahihetőségében, ahol ez tilos, ahol ezért üldözés lehet a sorsuk. Az ilyen övezetekben élők áldozatává válnak egy kis csoportnak, amelyik megkaparintva az irányítást, a maguk hasznára fordítják a megtermelt javakat, éppen csak annyit engedve át a többségnek, amennyi szükséges és elégséges a helyzet fenntartásához. Emellett működtetik azt a rendszert, amelyik konzerválja a kialakult állapotot, illetve adott pillanatban megvédi a hatalmon lévőket. A kételkedésmentes övezet sorsa az elsorvadás. Ennek üteme lehet gyorsabb, lehet lassúbb. A vég megjósolható. Eljön az a pillanat, amikor bekövetkezik a felocsúdás, és az ott élők átveszik sorsuk irányítását. Ennek a folyamatnak a kimenetele sokféle lehet: békés és kevésbé békés. Nagyon sok függ attól, hogy a kételkedésmentes övezetben élnek-e kételkedők és számuk milyen ütemben és mértékben emelkedik. [A teljesség kedvéért: azokban, akik nem kételkednek a hatalomban, hitté válik ez a bizalom. Mindent – saját tapasztalataikat is - elutasítanak ezért, ami nem egyeztethető össze hitükkel.]

Ott, ahol a kételkedés társadalmi szokássá válik, nincsenek többé megkérdőjelezhetetlen igazságok, megtámadhatatlan tekintélyek, természetessé válik a véleménynyilvánítás szabadsága, az információk mindenki számára rendelkezésre állnak, az iskola felkészít a megismerésre, a megértésre. Ahol a kétkedés társadalmi szokássá válik, ott szokássá válik az egymásra figyelés, a problémák közös megoldása. Ehhez az állapothoz általában hosszú út vezet el.

Helyünk a világban

A választási eredmények alapján Magyarország is a kételkedésmentes övezetbe sorolható? Nehéz lenne erre a kérdésre más választ adni, mint igen. Ellenkező esetben nem lehetne viták és program nélkül győzelmet aratni a migráns és a Soros szavakkal. Hosszú és költséges kormányzati munka eredményeképpen alakult ki ez a „félszavakból is megértjük egymást” állapot, amely nem előzmény nélküli hazánkban, sőt mondhatjuk ez a hagyományos viszony urak és alárendeltjeik között. A hatalom mindig tudta, mikor kell behunynia a fél szemét a béke kedvéért.. Az idősebbek még emlékezhetnek a „békeharcra”. Mindenki tudta ki az ellenség, mit akar az állampárt. Sok mindent megúszhatott, aki ismerte a helyét és a szerepét a hadijátékban. A harc – a 2010-ben végrehajtott alkotmányos puccs után – ott folytatódik, ahol 1990-ben félbeszakadt. változás a szereplőkben van. Kádár helyére Orbán lépet, az MSZMP helyébe a Fidesz. Az ellenség is változott. A módszer, amellyel a társadalmat harcba hívják – bár az eszközök sokkal hatékonyabbá váltak – alig. Az államapparátus közpénzen beleveri a fejekbe mire kell asszociálni a hívó szavakra. Működnek a pavlovi reflexek. Ehhez nem kell ismerni a szavak tartalmát. Elég hallani, hogy megjelenjen a hallgatóság szeme előtt a köztévé által naponta többször sugárzott kép az emberáradatról, amelytől félni kell. Félni kell, mert elveszi a munkát, a segélyt, a lakást. Megerőszakolja a nőket. Fosztogatnak. Jaj annak aki kendővel takarja el a fejét. Jaj annak aki turbánt hord. Jaj annak akinek sötét a bőre. A híres magyar vendégszeretet csak annak jár, aki nem tartozik az említett körbe. A gyanúsak örüljenek, ha csupán rendőrért kiállt az, aki szentül hiszi Magyarország csak a magyaroké. A közpénzen folyó plakátkampány is meghozta a gyümölcsét. Az idős bankkár neve hallatán ökölbe szorulnak a kezek, görcsbe rándulnak a gyomrok. Azoké is, akik – az óriásplakátok alapján – legfeljebb annyit tudnak e név viselőjéről, zsidó...

ITT OLVASHATÓ

MI TÖRTÉNT 2017-BEN A GYEREKEKKEL MAGYARORSZÁGON? - GYERMEKJOGI JELENTÉS

ÁTLÁTSZÓ - SZOCIO BLOG
Szeerző: VITRAI  BARBARA
2018.05.23.

A Hintalovon Alapítvány idén második alkalommal készített éves összefoglalót a gyermekek jogainak érvényesüléséről hazánkban. Bár vannak pozitív változások, az összkép lesújtó.

„A jelentéssel az a célunk, hogy növeljük a gyermekjogok ismertségét és a gyermekjogi jogsértések iránti érzékenységet” – nyilatkozta Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány Kuratóriumának elnöke.

Az alapítvány idén második alkalommal készített éves összefoglalót a Gyermekjogi Egyezményben foglalt jogok érvényesüléséről. A Gyermekjogi jelentés a jogszabály-változások, a kormányzati és civil akciók mellett a médiatudósításokat is számba veszi annak érdekében, hogy teljesebb képet adhasson a társadalmat 2017-ben foglalkoztató legfontosabb gyermekjogi kérdésekről. Tárgyalják többek között a gyermekek elleni erőszak, a családjuktól távol, intézetekben nevelkedő gyerekek, a gyermekprostitúció, vagy a fogyatékossággal élő gyerekek helyzetét.

A gyermekek elleni erőszakkal szembeni tilalom

A gyermekbántalmazásról szóló fejezet középpontjában idén a gyerekek fizikai fenyítésének társadalmi elfogadottsága áll, amely annak ellenére alakult így, hogy a gyermekek elleni fizikai erőszakot már 12 éve jogszabály tiltja. A gyerekverés elterjedtségére egy tévéműsor világított rá, ahol a vendégek – köztük egy pszichológus – arról beszélgettek, hogy szabad-e, és ha igen, mikor indokolt pofonnal fegyelmezni a gyereket. A nézők között végzett adhoc közvéleménykutatás szintén azt mutatta, hogy a válaszolók döntő többsége szerint rendben van az, ha néha nevelő célzattal ráütünk a gyerekre.

A műsor tartalma miatt a Hintalovon Alapítvány tavaly novemberben panaszt tett az NMHH-nál, de a médiahatóság állásfoglalása szerint a műsor nem támogatta a gyerekverést, mivel az abban szereplő szakértő „nem testi fenyítésről, hanem a gyermek érdekében alkalmazható fizikai ráhatásról beszélt”. Érvelésével az NMHH ugyancsak relativizálta a gyerekekkel szembeni fizikai erőszakot, amennyiben a törvényi tiltás ellenére a hatóság szerint is létezik helyes, „a gyermek érdekében történő” fizikai erőszak. Erről itt írtunk bővebben.

A Hintalovon Alapítvány mérése szerint a tavalyi évben 400 százalékkal több cikk foglalkozott a gyermekek szexuális zaklatásával, de az ügyek többsége még mindig titokban marad.

Szintén ebben a fejezetben tárgyalják a gyermek- és fiatalkorúak ellen elkövetett bűncselekmények számának változását. Az áldozatok száma az utóbbi 3 évben stagnálást, illetve kismértékben csökkenést mutatott, kivéve a 14 éven aluliak ellen elkövetett szexuális erőszakot, ahol enyhe növekedést látunk. A Hintalovon szerint – bár fontos kiemelni, hogy a szexuális bűncselekmények áldozatainak körében nőtt a 14 éven aluli áldozatok száma – ez a bejelentések emelkedésének és a látencia csökkenésének, nem pedig az erőszak tényleges növekedésének tudható be.

2017 januárjától lépett életbe a gyermekvédelmi törvény szigorítása, melynek értelmében „súlyos veszélyeztetésnek” minősül a szülő részéről az együttműködés hiánya, vagyis ezzel az indokkal a gyermek kiemelhető a családból. A jogszabályváltozás ellen korábban több szakmai szervezet is felszólalt, mivel – megítélésük szerint – a javaslat valójában nem alkalmas a tragédiák megelőzésére.

Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő szerint miközben a szülőt kötelezik az együttműködésre, a másik oldalon álló „hatóság” csak igen ritkán szembesül felelősségre vonással, ha szakmailag hibás döntést hozott. A szigorítás több olyan, nagy médiavisszhangot kiváltó esetnek köszönhető, mint amilyen a súlyos alultápláltság miatt életét vesztett kisgyerek esete, ami „gyöngyösi gyermekbántalmazási ügyként” vonult be a köztudatba.

A gyermekvédelmi törvényen kívül a közoktatás területén is voltak jelentős jogszabály-változások. Elfogadták a köznevelési törvény módosítását, amely a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel (BTM) küzdő gyermekeket érinti. Bár az EMMI szerint a módosítás célja, hogy az ilyen nehézségekkel küzdő gyerekek sokkal több fejlesztésben és segítségben részesüljenek, a jogszabály heves vitát váltott ki a szakma és a szélesebb társadalom körében is.

Az egyik legvitatottabb kérdés, hogy a gyerekek a jövőben nem kaphatnak mentességet különböző tananyagok megtanulása, illetve az osztályozás alól. A másik vitatott változás, hogy a jövőben a gyógypedagógiai ellátásra szoruló gyerekek bizonyos készségtantárgyakra való tanításához nem szükséges gyógypedagógusi végzettség...

ITT OLVASHATÓ

HA A DIÁKOKNAK TILOS CSALNI AZ ÉRETTSÉGIN, A FELADATSOR ÖSSZEÁLLÍTÓJÁNAK MIÉRT SZABAD?

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: kkerenyi
2018.05.23.

Olyan hibák vannak az egyik idei szakmai érettségiben, amelyek miatt egy valamirevaló oktatási rendszerben érvényteleníttetnék a vizsgát. Itt nálunk senki nem szól egy szót sem. 

Május az írásbeli érettségik időszaka a középiskolákban. Ez a második tanév, hogy a szakiskolák és szakgimnáziumok tanulói saját szaktárgyaikból is érettségizhetnek. A tavalyi vizsgákat nem kevés izgalom kísérte, mivel a tanév elején még nem lehetett tudni az érettségi követelményeket, azok csak decemberre készültek el, így a gyerekeknek csak egy fél tanévük maradt a felkészülésre. Ez jól látszott az eredményeken is. Ezek után logikus lett volna, hogy az idei vizsgák szakmailag rendesen megalapozottak legyenek. De az EMMI, úgy tűnik, nem a logikus megoldások híve.

Nem állíthatjuk, hogy az összes szakmai érettségi tartalmaz hibákat. De egy egészen biztosan, és ráadásul olyan súlyosakat, amelyek felett lehetetlen elsiklani. A hang- film- és színháztechnika ismeretek középszintű írásbeli feladatlapja felvet néhány kérdést a vizsga szakmaiságával, és úgy általában a komolyságával kapcsolatban.

A feladatlap úgy néz ki, mintha valakinek csak egyetlen éjszakája lett volna összeállítani, és ezért kétségbeesésében gyorsan böngészni kezdte az internetet, hogyan oldhatná meg minél gyorsabban és fájdalommentesebben a problémát. Első lépésként fogta a tavalyi érettségit, és gyorsan variált kicsit néhány feladaton. Na, nem sokat, mert arra nem volt ideje. Más magyarázat nincs rá, hogy az első nyolc feladat kísértetiesen hasonlít az előző évi vizsga első nyolc feladatára. Olyannyira, hogy van, ahol a kérdés ugyanaz, és van, ahol a kérdés más ugyan, de a hozzá tartozó kép a tavalyi. Még a lapon is ugyanott van elhelyezve, így nem kellett túl sokat bíbelődni a szerkesztéssel sem.

Az alábbi képeken ez jól látszik:...

ITT OLVASHATÓ

ÍGY VÁGJ NEKI A KÜLFÖLDI DIÁKÉLETNEK

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Luca
2018.05.23.

A határátkelés különleges változata, amikor az ember egyetemistaként vág bele mondjuk egy külföldi félévbe, hiszen egyrészt nagyon sok minden adott, másrészt azért a tapasztalatlanság akár problémákat is okozhat. Ezért hasznos szerintem a világegyetemista Luca mai írása, mellyel elsősorban a kezdeti időkhöz próbál gyakorlati segítséget nyújtani. Ő Portóban tölti a félévét, onnan küldte a képeket is.

„Már akkor tudtam, hogy egyszer külföldön szeretnék tanulni, amikor még gimnáziumba jártam, és ez csak egyre erősödött bennem az egyetemi évek alatt.

Tavaly szeptemberben, miután hazaérkeztem a második Texasban töltött nyaramról, a kari koordinátor megemlítette, hogy milyen nagyszerű helyen járt Portóban, és hogy tavaszra akár meg is pályázhatnám.

Nyugodt szívvel mondhatom, ez a döntés, hogy legalább öt hónapig tanulok külföldön, életem egyik legjobb döntésének bizonyul. Nincs két egyforma nap, mindig van valami új, valami izgalmas felfedezni való, amiért érdemes kimenni a városba még szakadó esőben is!

Persze, nem árt felkészülve érkezni, úgyhogy összegyűjtöttem nektek néhány hasznos tippet, az indulástól az érkezésig. :)

Pályázás

A Campus Mundi ösztöndíj pályázás menete egyszerű és online történik. Az oldalon meg vannak adva a formanyomtatványok, amiket értelemszerűen ki kell tölteni, majd kinyomtatni, aláírni és feltölteni az online adatbázisba.

Nem árt, ha ránéztek az értékelési lapra, hogy mire hány pontot kaphattok, és a szerint írjátok meg a motivációs levelet, hogy tényleg a legrelevánsabb információ kerüljön csak bele.

Vessetek be mindent a pályázásnál! Én még a háttérképemet is átállítottam egy portói képre, hogy jobban motiváljon a pályázatírásnál és a dokumentumok összegyűjtésénél.

Ha mindennel elkészültetek határidőn belül, már csak várnotok kell az eredményre. Ha megkaptátok - márpedig miért is ne kapnátok meg, minden követelménynek megfeleltek -, indulhat az ösztöndíj procedúra izgalmasabb része...

ITT OLVASHATÓ

DE NINCS SENKI, AKI VISSZAKÉRDEZHETNE: EZT ÍGY MÉGIS HOGY?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.05.23.

Tiszteletem, jóreggelt, csókolom, pacsi! Szerda van és telik-múlik a május, ami április után van. Amint látható, nem döglöttünk bele a traumáinkba, mert mindent is meg lehet szokni. Úgyhogy a legszebb idejét láttam elérkezni annak, hogy beszélgessünk egy kicsit az utóbbi napokban méltatlanul alultárgyalt ellenzékről.

Egyelőre a Toroczkai-féle akcióról, aminek keretében a radikális, mozgalmi Jobbik szellemiségét (bárcsak tudnám feledni) életre kelteni igyekvő szélsőséges arc rendkívüli módon bejelentette, hogy plagizálni ő is tud, nem csak Schmitt Pali bácsi meg Mészáros Lölö. Már amennyiben az eredeti ötleteiről ismert migránsverő-határvédő polgármester már évekkel ezelőtt is csinált egy Mi magunknevű önképzőkört, és a sikereken felbuzdulva most megint. (Az IRA terrorszervezet azonos nevű – Sinn Féin – politikai szárnyát most nem keverem ide, mert elég súlyos ez már önmagában is.)

Tehát most az lesz, hogy Mi magunk néven (korrektebb lenne a Mi magunk 2.0) platformot kíván létrehozni a párton belül. Amely platform az ő zászlaját június 23-án fogja kibontani – szimbolikusan – Ásotthalmon, ahol majd kiderül, hogy mennyien vannak, akik szerint a Jobbik szélsőségességben jócskán lemaradt a Fidesztől, és ezt sürgősen orvosolni kéne. Tök vicces volt hallgatni (jó, kurvára nem volt vicces), hogy a Vona Gábor oldalán a parlamentben évekig szende szűzként mosolygó Dúró NovákElődfelesége Dóra máris jelezte: segédkezet nyújt ő a süllyedő hajó elsüllyesztésében. Igaz, egyelőre a 26 fős Jobbik-frakcióból ő az egyedüli, aki kapható erre, de ami késik, az jön.

Azt is tudjuk, hogy a Vona-féle/Sneider-féle vonulat nem díjazta maradéktalanul Toroczkai és zenekara megmozdulását, és világossá tette: a platform létrehozásának nincs létjogosultsága. Mondjuk ez így nekem elég fideszül hangzik és bassza is rendesen a fülemet, de nem ez a lényeg. Hanem hogy remélhetőleg senki nem kételkedik abban, hogy ez az előre borítékolható pártszakítási kísérlet első felvonása volt, amit megpróbáltak ilyen demokratikus mázba forgatni, hogy majd a kongresszus és az alapszabályzat és az elnökség és készek figyelembe venni és tárgyalni. Hát nem sikerült túl meggyőzőre a produkció. Szegény Morvai Krisztina meg dőlhet szépen bele az ő kardjába, hogy éppen mostanság lengette be jövőre esedékes távozását a politikai életből. Éppen pont mire Toroczkai és bandája megleli majd a Jobbik elveszettnek hitt lelkét, ami soha nem hozható közös nevezőre – hogy az EP-képviselő asszony kedvenc szófordulatával éljek – a szemkilővető Gyurcsánnyal, ugye. Pedig szerintem ha ennek a platformnak, úgy értem leendő pártnak valakire szüksége van, az mindenképpen hazánk brüsszeli védőszentje, Morvai asszonyság. Naszóval, szép lesz ez, akárki meglássa. Az meg még szebb lesz, amikor a Jobbik hulláján betyár jelmezben csürdöngölőt járó Toroczkai becsatlakoztatja a formációját a Fideszbe. Nemzetet védeni, hergelni, uszítani. Na, akkor szerintem kiütöm magam vagy 48 órára.

Addig is a másik kedvencem, Schmidt Mária, a ballibsik és sorosista újságírók védőszentje mesélt hosszasan a Mandiner nevű pártfaliújságnak arról, hogy mekkora Európa-párti szurkoló ő valójában. Igaz, hogy ezt egészen jól palástolja valamennyi történészi, médiatulajdonosi, Orbán-rajongói, NER-ideológusi megszólalásában, de semmi para, neki bármi ráfér az arcára...

ITT OLVASHATÓ

MIT JELENTENE VALÓJÁBAN A BETEG TISZTELETE?

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: HASKÓ LÁSZLÓ
2018.05.22.

Kásler miniszter programja tökéletes tananyag lesz a populizmus bármelyik egyetemén.

Rémálomnak sem lenne utolsó – de sajnos nem álom! – a sok gyilkos szamárság, ami az új miniszterelnök és az új kormánytagok száján kifér. A parlagi műveletlenségnek és neveletlenségnek ez a szintje Esterházyért kiált: nem szabad bizonyos szint fölött bizonyos szint alá menni! Azonban még ilyen viszonyok között sem szabad szó nélkül hagyni a személyesen is mélyen bántó becsületsértéseket.

A teológusnak (is) gyenge orvos-miniszter-professzor programbeszédére kell reagálni! És persze nem egy árva, botcsinálta publicistának kellene, hanem minden létező orvosi és egészségügyi (érdekvédelmi?, „hivatásrendi?”, kutyafüle?) szervezetnek. Ha volna ilyen. Tudom, nem volt, nem lett és nincs. És ahogy minden zsidó-keresztény teológusnak is kellett volna, amikor a jövendő jeles kormányfi,

a sokoldalú tudós nem volt képes különbséget tenni a Tízparancsolat és a hét főbűn között.

Előbbi be nem tartását véli ugyanis a betegségek okának, ami igazán vaskos csacsiság. (Ha igaz lenne, az egész kormány és a slepp súlyos betegen sínylődne valamelyik romkórház elfekvőjében.) Ellenben, ha már, akkor a hét főbűn „kóroki szerepe”, ha tudományosan nem is, de teológiailag megállna.

Sajnos azonban komoly baj is van e miniszteriális férfiú programbeszédével: riasztó és kétségbeejtő, lévén két kolosszális pillérre akasztotta programját:

1. a betegnek kijáró tisztelet megadása,

2. orvoshoz méltó élet biztosítása.

Nos, ez az egészségügy problémáinak megoldásához édeskevés. Tudja ezt természetesen az érdemdús orvos-polihisztor is, csakhogy az ő miniszteri hivatása nem az értelemhez, hanem a kormánypárti szavazókhoz szól. Ilyenformán viszont tökéletes tananyag lesz a populizmus bármelyik főiskoláján vagy egyetemén.

Mindkét ajánlás a populizmusra hajlamos közönségnek megtestesít egy évszázados igényt:

úgy beszéljen vele az orvos, mintha ő is nemesember volna, és ő úgy beszélhessen az ápolókkal, mintha a cselédei volnának.

Ez a vágy avult és a legkevésbé sem keresztényi, viszont úgy hangzik és jól hangoztatható. Senki populizmushívő nem gondol arra, mit jelentene valójában a beteg tisztelete. Megmondom közérthetően: elegendő pénzt. Szakmaibban: megfelelő magán- és közfinanszírozást. Részletesen: minden elérhető releváns műszert, ötcsillagos szálloda színvonalú épületben, hozzá kellő számú képzett és gyakorlott személyzetet. Ha mindez megvolna, az „orvoshoz méltó élet” jönne magától, pártunk és kormányunk becstelen populizmusa nélkül.

ITT OLVASHATÓ

KISZÁMOLTUK, HOGY FORINTRA MENNYIT BUKOTT AZ ÁLLAM A LETELEPEDÉSI KÖTVÉNYEKEN

G7
Szerző: WIEDERMENN TAMÁS, HAJDÚ MIKLÓS
2018.05.23.

Tavaly függesztette fel a kormány a letelepedési kötvényprogramot, amely négy évig futott. Összesen 19 855 Európai Unión kívüli állampolgár fektetett 300 ezer* eurót magyar letelepedési kötvényekbe, hogy cserébe letelepedési engedélyt kapjon (azt már nem tudni pontosan, hogy közülük hányan élnek legális bevándorlóként Magyarországon, hiszen a letelepedési engedéllyel szabadon mozoghatnak az EU területén).

A programot azzal indokolta a kormány, hogy a piacinál kedvezőbb devizaforrást szerezzen a magyar államadósság finanszírozásához. Azt már eddig is lehetett tudni, hogy ez nem igaz, mert a leginkább kormányközeli üzleti körök offshore cégei és ügyvédjei jártak jól a programmal. Csakhogy még a hivatalos indoklás még annyira sem áll meg: az állam a program időtartamának nagy részében piaci alapon olcsóbban jutott volna devizához, mint letelepedési kötvényekkel.

Végre megkaptuk az Államadósság Kezelő Központtól a négy év alatt kibocsátott papírok összes sorozatára vonatkozó adatot, és ezért pontosan ki tudtuk számolni, hogy mennyit nyert vagy bukott a programon a magyar állam. Összesen 11 sorozatban bocsátott ki a magyar állam letelepedési kötvényeket, az első sorozatot 2013. június 19-én, az utolsót 2017. július 12-én.

A letelepedési papír öt éves futamidejű, euróban kibocsátott magyar államkötvény volt. A jogszabály szerint az ilyen típusú magyar papírok hozamánál 1,5 százalékkal alacsonyabb hozamot biztosít a letelepedési kötvény. Volt viszont még egy fontos szabály, ami igen szokatlan a kötvénypiacokon...

ITT OLVASHATÓ

MINDEN MAGYAR FEJENKÉNT 18 EZER FORINTOT VESZÍTETT A LETELEPEDÉSI KÖTVÉNYPIACON

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2018.05.23.

Azt már korábban is sejteni lehetett, hogy a 2013 és 2017 között, Rogán Antal bábáskodása mellett működött letelepedési program nem volt túl előnyös a magyar államnak, de azt nem lehet tudni, pontosan mennyire nem volt előnyös.

A G7 gazdasági portál most megkapta Államadósság Kezelő Központtól a négy év alatt kibocsátott papírok adatait, így végre kit tudta pontosan számolni, mennyit költöttünk erre a programra, amelynek keretén belül 19.855 EU-n kívüli személy – sokszor kétes háttérrel – jutottak magyar (és ezáltal uniós) letelepedési engedélyt.

Bár a programot azzal a kimondott céllal hozta létre az állam, hogy a piacinál kedvezőbb feltételek mellett finanszírozza saját működését, csakhogy a négy év alatt pusztán az első két kötvény-sorozat hozott a konyhára olcsóbb pénzt, mintha a piacról szereztük volna be.

A maradék kilenc esetében már sokkal kedvezőbb feltételek mellett jutottunk volna devizához a piacról, mint a letelepedési kötvények által.

Innen nézve a magyar állam 17,5 milliárd forintot veszített a letelepedési kötvényeken.

És mivel a magyar állam végső soron mi vagyunk, a G7 azt is kiszámolta: fejenként 18 ezer forintjába került minden magyar állampolgárnak ez a kötvényprogram.

Persze nyertesek is voltak: az a nyolc cég, amelyet a kötvények értékesítésével bízott meg a kormány. A nyolc magáncégből hét külföldi adóparadicsomokban lett bejegyezve, úgyhogy még adóznia sem nagyon kellett. A portál számításai szerint összesen kb. 156,2 milliárd forintot nyertek az üzleten, hála a Magyar Országgyűlés és a magyar adófizetők támogatásának.

Így folynak ki a közjavak magánvagyonokba.

ITT OLVASHATÓ

A LEGÚJABB ÁLCA

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: LÉVAI JÚLIA
2018.05.18.

Nem nehéz kitalálni, hogy hirtelen miért nevezte magát kereszténydemokratának és azon belül is régivágásúnak az a miniszterelnök, akinek eddig ez az irányzat eszébe sem jutott.

Egyrészt, mert Merkel várható látogatása előtt ezzel akarja érzékeltetni: azonos szellemi pályán fut a világ egyik legnagyobb súlyú politikusával, ők tehát egyenrangú riválisai egymásnak, csak Orbán jobb nála, hiszen az irányzat „úriasabb”, patinás változatát képviseli.

Másrészt azért is jól használható számára ez a legújabb álca, mert hiszen Magyarországon nincs mérvadó kereszténydemokrata párt, amely azonnal és kíméletlenül szembeállítaná vele a kereszténydemokrácia tényleges értékrendjét. Attól nemigen kell tartania, hogy a mellette kereszténydemokrataként tündöklő Semjén Zsolt vagy Harrach Péter érveket kezdjen sorolni az irányzat és az orbáni politika összeférhetetlensége mellett. Ezek a teológiát végzett emberek eddig semmi jelét nem adták annak, hogy tanulmányiakból szívesen emlékeznek a XIX. századi liberális katolicizmus, illetve a keresztényszocializmus (a nálunk Deák és Eötvös révén is ismert Lamennais, illetve Saint-Simon vagy Buchez) jelentőségére és meghatározó voltára a későbbi kereszténydemokrata mozgalmakban. Ahogyan bizonyára a Fribourgi Unióra sem, amely 1888-ban azzal a kéréssel terjesztett emlékiratot XIII. Leó pápa elé, hogy álljon oda a mozgalmuk mellé, amelynek fő gondolata szerint a legsúlyosabb társadalmi problémákat csak katolikus szellemben lehet kielégítően megoldani. XIII. Leó teljesítette a kérést, és az 1891-ben közzé tett, szociális témájú pápai enciklikával, a Rerum novarummal hosszú időre megalapozta a katolikus egyház és a szociális mozgalmak együttműködését. Mind ez, mind az enciklika negyvenedik, illetve századik évfordulójára kiadott, további körlevelek meghatározóak voltak a kereszténydemokrácia szellemi hátterét illetően, és épp az ellenkezőjét hirdették mindannak, amit Orbán az alapelvének tart. És mivel ezzel a politika szférájában senki sem fogja a maga praxisával is alátámasztva szembesíteni, Orbán valóban megteheti, hogy a kereszténydemokrácia örvén éppen ahhoz a „régivágású” – vagyis dogmatikus, rendies, szűklátókörű és hierarchikus szemléletű – katolicizmushoz viszi vissza a politikát, amelyen túllépve született meg a huszadik század elején az egyszerre egyházi és világi kereszténydemokrata mozgalom, amelynek tehát nincs „régivágású” változata. Vagyis fennáll a veszélye, hogy az orbáni politika a kereszténydemokráciát is ugyanúgy eltorzítja, ahogyan általában a konzervativizmust is, miközben az irányzat igen nagy felületen érintkezik mind a szocializmussal, mind a liberalizmussal. (Még akkor is, ha a katolikus enciklikák, alapvetően hatalmi és dogmatikai okokból, az ellenszenveiket is megfogalmazták ezekkel kapcsolatban.) Az érintett alapelveket már csak azért is érdemes végigvenni, mert a belőlük összeálló körkép az egyéb politikai filozófiáknak és törekvéseknek hasznára válhat.

A keresztény szociális tanítás, de általában is a humanista attitűd nem alapulhat máson, mint a krisztusi felebaráti szereteten, szolidaritáson és a karitász gyakorlatán. Ennek jegyében az irányzat kezdettől szorgalmazta az egyházi szervezeteken kívül működő, keresztény szellemiségű szakszervezeteket, egyesületeket, szövetkezeteket, egyszóval a szabad civil szerveződéseket, amelyek ellen ma Orbán a legnagyobb erőkkel harcol. Ugyanígy a keresztény perszonalizmus hagyománya alapján a személyiség méltósága és veleszületett szabadsága is kiemelt helyet kap, a közösség hangsúlyozása mellett.

Még fontosabb a szubszidiaritás elve, amely minden további enciklikában is kiemelt fogalomként van jelen, és amely azt az elvárást tartalmazza, hogy amit a társadalom kisebb egysége el tud végezni, azt egy magasabb szintű egység ne vonhassa a saját hatáskörébe...

ITT OLVASHATÓ

MINDEN SZÉL ORBÁN VITORLÁJÁT DAGASZTJA - DE MEDDIG? - INTERJÚ FELCSÚTI PÉTER BANKSZAKEMBERREL

FUHU
Szerző:LENDVAI PÉTER
2018.05.22.

Orbán Viktor a kormányt bemutató beszédében azt hangsúlyozta, hogy a kelet-közép európai régió az unió motorja. Tényleg az?
Nem Orbán Viktor az egyetlen politikus, aki a rendelkezésre álló társadalmi, gazdasági, pénzügyi mutatók sokaságából mindig azt választja ki, amelyik a számára akkor és ott kedvező. Nem kétséges, hogy a magyar gazdaság az elmúlt két évben felzárkózott a régió eddig is gyorsan növekvő országai, Szlovákia, Lengyelország, Románia mellé. Ahogy az sem kétséges, hogy ezek az országok hosszabb ideje gyorsabb gazdasági növekedést produkálnak, mint az unió átlaga. Ennek kapcsán két dolgot mindenképpen érdemes megjegyezni: először is azt, hogy az Unió fejlett nyugati része, pusztán csak a magasabb fejlettségből kifolyóan, alacsonyabb növekedési ütemre képes, mint a felzárkózó országok. Másodszor: a nyugati uniós országok között több olyan is van – például Portugália, és általában a déli országok -, amelyek csak nagyon lassan tudták leküzdeni a 2008-as válság utóhatásait.

Ezzel együtt, azt most kijelenthetjük, hogy mind az ország, mind Orbán Viktor jó helyzetben van. De ezt a kedvező helyzetet milyen forrásból értük el?

Alapvetően két forrásról beszélhetünk. Egyfelől a világgazdaság és az Európai Unió növekedése piacot jelent a Magyarországon megtelepedett multinacionális cégek export-tevékenysége számára. Másfelől az uniós pénzek, a külföldön dolgozó magyar vendégmunkások hazautalásai, és egyáltalán nem utolsó sorban a fiskális és monetáris politika agresszív keresletbővítése növeli a belföldi fogyasztást. Ez utóbbi tekintetében sokan aggodalmat fogalmaznak meg, mert a klasszikus felfogás szerint a jó gazdaságpolitika mindig anticiklikus, azaz visszafogott a növekedés idején és expanzív a visszaesések idején.

Ez akkor tényleg a kormány jó gazdaságpolitikájának köszönhető?

Ezekhez a jó számokhoz azért minimum három szempontból is érdemes kérdőjelet tenni. A legfontosabb, hogy mennyire fenntartható, és hogy mi a forrása, harmadszor pedig, hogy a gazdasági növekedés milyen mértékben konvertálódik társadalmi jólétté, azaz a társadalom nagy többsége milyen mértékben élvezi most és a jövőben a gazdasági növekedés gyümölcseit? Az egyik igazán izgalmas kérdés tehát a fenntarthatóság. A kormány megnyilatkozásaiból egyértelműen kitűnik, hogy maga is tisztában van azzal, hogy nagyon komoly intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy ez a növekedési ütem 2020-ig és azon túl is kitartson. A legegyszerűbben a versenyképességről szokás beszélni, amelynek az elősegítéséről a kormány évek óta beszél, de nem sok mindent tett. Legkiváltképp azért, mert a versenyképesség rövid- és hosszútávú tényezőinek a javítása teljesen ellentétes a kormány társadalom- és gazdaságpolitikai hitvallásával. Olyan intézményi tényezőkre gondolok, mint a normativitás, a kiszámíthatóság, a korrupció elleni fellépés, ami a gazdaság szereplői számára biztonságos környezetet teremt, amelyben érdemes hosszútávra gondolkodni, és olyan anyagi természetű tényezőkre is, mint a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége, képzettsége, és egészségi állapota is. A versenyképesség nem ráolvasás és kormányzati kommunikáció dolga. De legalább ennyire fontos kérdés az is, hogy a gazdasági növekedésből hogyan lesz társadalmi jólét. Az elmúlt nyolc évben a kormány politikájának minden területén előnyben részesítette azokat a társadalmi csoportokat, amelyeket szövetségesének tekint, miközben súlyosan diszkriminálta azokat, amelyeket a saját társadalmi víziója, és nem utolsó sorban a hatalma megtartása szempontjából nem tartott fontosnak. Ha ez a jövőben is így marad, akkor még viszonylag jó gazdasági növekedés mellett is a társadalom megosztottsága erősödni fog, a társadalmi mobilitás csökken, az elvándorlás folytatódni fog és ez már önmagában is akadálya lesz a felzárkózásnak...

ITT OLVASHATÓ

FANTOMSZAVAZÓK DUZZASZTJÁK A VÁLASZTÓI NÉVJEGYZÉKET A VÁSÁROSNAMÉNYI VÁLASZTÓKERÜLETBEN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BECKER ANDRÁS, BÁTORFY ATTILA
2018.05.22.

Lassan mindenki tudomásul veszi az április 8-i eredményeket, az eljárások lezárultak, a képviselők becsekkoltak, lekerült a címoldalakról a „csalással nyert a Fidesz”-témakör. Maradtak viszont a helyi történetek, és bizonyos arra utaló jelek, hogy győzteseket – a sok más visszaélés mellett – az úgynevezett fantomszavazók, vagyis a csak papíron itt élő kettős állampolgárok szavazatai is segítették. A Nemzeti Választási Iroda által közzétett adatok alapján az Ukrajnával határos szabolcsi 04-es, vagyis a vásárosnaményi választókerületben lehetett a legnagyobb a szerepük – az ott szerzett helyszíni tapasztalataink is azt valószínűsítik, hogy a Fidesz jelöltjének több ezer plusz szavazatot jelentett a fantomszavazók részvétele az április 8-i választáson.

Fogy a magyar: dacára az egymillió új állampolgárnak, idén áprilisban 144 ezerrel kevesebben szavazhattak itthon – az állandó lakcímük szerint vagy átjelentkezéssel -, mint négy évvel ezelőtt. Ezzel szemben a vásárosnaményi választókerületben csodás népességszaporodás mutatkozik, itt ugyanis jelentősen nőtt a választásra jogosultak száma. Az egyéb adatok figyelembevételével – természetes fogyás, belföldi elvándorlás és kivándorlás – 2010 óta alsó hangon is 10 ezer új szavazópolgár jelent meg a választókerületben.

77 175 – a Szabolcs 04-es egyéni választókerületben ennyien szavazhattak április 8-án. 73 242 – ennyi választópolgárt regisztráltak itt négy évvel ezelőtt. A vásárosnaményi választókerületben tehát négy év alatt 3933-mal nőtt a választópolgárok száma, ami egészen egyedülálló – a vonzásközpontnak számító Debrecen 01-es választókerületében például a szavazói létszám ugyanebben az időszakban közel kétezerrel csökkent.

Valami történt a vásárosnaményi választókerületben

A magyar-ukrán határ menti településeken jelentős arányú növekedés volt az új választók számában. Helyszíni riportunk mellé készítettünk pár adatvizualizációt is a Nemzeti Választási Iroda településszintű adatai alapján.

Az első, baloldali grafikonon az látszódik, hogy egyfelől melyek voltak azok a települések, amelyek 2014-hez képest a legtöbb új szavazót regisztrálták, a jobboldali grafikonon pedig az, hogy melyek azok, amelyek szavazóinak aránya a legnagyobb mértékben nőtt. Narancssárgával mutatjuk a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településeket: a jobboldali grafikonon szereplő szabolcsi településekben az a közös, hogy mindegyik a szabolcsi 04-es, vagyis a vásárosnaményi választókerületben található:...

ITT OLVASHATÓ

KÉT KUTATÓ ELEMEZTE A MAGYAR KORMÁNY VÁLASZÁT A LIBE-JELENTÉSRE: "CSÚSZTATÁSOK, TUDATOS MELLÉBESZÉLÉS, HAZUGSÁGOK"

444
Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIEL
2018.05.23. 

Április végén először készült jelentés egy uniós ország jogállamiságáról. Botrány is lett belőle. A Judith Sargentini vezette LIBE bizottság megállapította, hogy a magyar kormány szándékosan leépíti a jogállamot.

A kormány 59 oldalas anyagban válaszolt a zöldpárti EP-képviselő ENSZ-, EBESZ-, és az Európai Tanács elemzései alapján készült jelentésére.

Labanino Rafael és Nagy Zsófia társadalomkutatók végigvették a kormányzati válaszokat. 

Az ítéletek kemények: csúsztatás, mellébeszélés, ferdítés, hazugság.

Terjedelmesnek mondható, 59 oldalas iratanyagban reagált a magyar kormány arra a dokumentumra, amit az Európai Parlament állampolgári jogi- és igazságügyi bizottsága, a LIBE-bizottság terjesztett elő április végén. A jelentés a zöldpárti holland képviselő Judith Sargentini neve alatt lett ismert, és fő állítása, hogy a magyar kormány rendszerszerűen építi le a magyar jogállamot.

Ha elfajulnak a dolgok, ez a jelentés adhat alapot a sokat emlegetett 7-es cikkely élesítéséhez, ami szélsőséges esetben akár Magyarország uniós szavazati jogának megvonásához is vezethet.

Hazafias kötelezettségüknek érezték a csúsztatások feltárását

Ez csak nagyon sokára és nagyon szélsőséges esetben következhetne be, de Szijjártó Péter külügyminiszter ettől függetlenül vehemensen kezdte támadni a jelentést, miközben a kormány jogászai a háttérben tételesen igyekeztek cáfolni a jelentés állításait. A vitáról a 444-en Magyari Péter írt összefoglalót, a kormány válaszként küldött tájékoztató anyagát a LIBE-bizottságnak pedig Ujhelyi István szocialista EP-képviselő hozta először nyilvánosságra oldalán. ...

ITT OLVASHATÓ